Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-18 / 49. szám, szombat

Bfákí Ätžff A SZOCIALISTA TA'BOR ORSZA'GAlBOl Közös úton közös eélok felé • Versenyben az idővel Slrmanov, a kommunista munka ro­hammunkása, az uráli vagongyár ma­rósa már a múlt év vége felé teljesí­tette a hétéves tervet. Most a XXII. kongresszus kezdetéig további két évi normát fog teljesíteni. A hétéves terv határidő előtti telje­sitését az ötszörös szakosítás tette le­hetővé. Módszerére két további maróst fis megtanított, akik vállalták, hogy ok­tóber 17-ig, a XXII. kongresszus meg­kezdéséig 22 havi normát teljesítenek. • Szputnyik-városok Sanghajban Sanghajtól nyugatra egy nagy acélmű mellett épül a Csang Miao szputnyik­város. A hajdani szegény házikók he­lyén mintegy százezer négyzetméter te­rületen korszerű házak magaslanak, melyekbe már nyolcezer ember beköl­tözött. A szputnyik-városban bölcsődék, óvo-Hk, is''"'ík, könyvtárak, egészség­ügyi központok létesültek. Most épül egy kétszáz férőhelyes kórház. Színhíz és mozi építését is tervbevették A vá­sárlók igényeit 22 üzlet elégíti ki. • Románia vezet a zöldségtermesztésben Románia az ismert zöldségí'ajtáknHk több mint a felét termeszti. Az egy la­kosra jutó zöldségtermesztését telítve Európa első országai közé tartozik. Már most készülnek a tavaszra. Oj me­legházakat építenek és előkészítik a palántákat. A déli részeken már befe­jezték a korai zöldségek vetését, és megkezdték a paradicsom, a paprika és a padizsán vetését. Az idén 60 000 hektáron termesztenek korai zöldséget Romániában. S Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági = elnök vasárnap baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba utazik. = A szocialista országok vezetői találkozóinak és a szocialista épí­= tésben szerzett tapasztalatok baráti kicserélésének nagy jelentősége = van a népek között kialakuló egyre szorosabb és bensőségesebb 5 kapcsolatok kibontakozásában. Különösen nagy jelentősége van ilyen találkozóknak ma, amikor az emberiség új korszakba, a szocia­lizmus és a kommunizmus korsza­kába lép, amikor a szocialista rend­szer egyre döntőbb befolyást gya­korol a nemzetközi helyzet alakulá­sára. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Magyar Népköztársa­ság vezetőinek kölcsönös látogatásai azért is nagy jelentőségűek, mert közös határaik és közös problémáik is vannak. Országaink igazi testvéri kapcso­latainak alapja a szocialista orszá­gok nagy családjához tartozásunk, közös céljaink és érdekeink: a szo­cialista társadalom felépítése és a világbéke megszilárdítása. Pártunk és államunk vezetőjének magyarországi látogatása jó alkalom, hogy felmérjük a csehszlovák-ma­gyar kapcsolatok fejlődését. Alapjuk a két testvérpárt eszmei egysége, állandóan bővülő együttműködése és kölcsönös tapasztalatcseréje. Üj típusú kapcsolatok a két ország népei közötti barátság, testvéri együttműködés és kölcsö­nös segítség kapcsolatai kialakulá­sának feltételei csak a felszabadulás után jöttek létre. Miután a szovjet hadsereg felszabadította országain­kat, Csehszlovákia és Magyarország népe felszámolta a tőkés elnyomást és a szocialista társadalom építésé­nek útjára lépett. Ezeknek az új TANULNAK A SZÖVETKEZETI ELNÖKÖK MAGYARORSZÁ­GON már a szán­tóföldek 82 szá­zalékán szövetke­zetek gazdálkod­nak és nap nap után újabbak ala­kulnak. Zsámbé­fcon már 1952 óta működik a szövet­kezeti elnökök to­vábbképzésére lé­tesült szakiskola. Jelenleg is 316-an tanulnak itt, hogy elsajátítsák a nagyüzemi gazdál­kodás tudományát. (CTK - MTI felv.) kapcsolatoknak kifejezője az 1949. áprilisában megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés. Baráti kap­csolataink szilárdsága a Magyar Nép­köztársaság ellen szőtt imperialis­ta összeesküvés idején kiállotta a próbát. Dolgozó népünk mind egy szálig szembehelyezkedett azokkal a kísérletekkel, melyeknek célja a magyar nép szociális vívmányainak eltörlése, a nagybirtokosok, gyáro­sok és bankárok uralmának vissza­állítása volt. Ez a körülmény még jobban el­mélyítette a két ország dolgozóinak testvéri szövetségét és megbontha­tatlan barátságát. Széleskörűen ki­bontakoznak a csehszlovák és ma­gyar szomszédos kerületek és me­gyék, az egyes üzemek dolgozóinak, földművesszövetkezeteknek, különfé­le iskoláknak kapcsolatai. Testvéri szövetséget kötnek, amely nagyon pozitívan befolyásolja Csehszlovákia és Magyarország sokoldalú együtt­működésének további kibontakozá­sát. i Igen népszerűek a turistakapcso­latok, melyek keretében a csehszlo­vákiai és magyarországi dolgozók megismerkednek egymás életével és munkájával. Csak tavaly 68 ezren jártak a turistaforgalom keretében egymás országaiban. Minden felté­tele megvan annak, hogy a közel­jövőben tovább bővüljön a két or­szág turistaforgalma. Nagyon eredményesen fejlődik a csehszlovák-magyar gazdasági együttműködés, mely az 1961^1965. évekre kötött hosszúlejáratú szerző­désre épül. Nagy fellendülést ért el a két ország árucsere-forgalma, mi­után tavaly háromszorosa' volt az 1949. évinek, a legközelebbi öt éven belül pedig eléri az 500 millió új rubelt. A csehszlovák és magyar dolgozók közös törekvése az elmúlt években sok nagy művet szült, melyek örökre beíródnak népeink testvéri együtt­működésének történetébe. Itt meg­említhetjük a csehszlovák munká­sok és technikusok segítségével épülő inotai és tiszapalkonyai erő­műveket és más építkezéseket. Je­lenleg a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás új formáira, a népgaz­dasági tervek koordinálására, az ipa­ri termelés kooperációjára és spe-! ciálizációjára épülő gazdasági együttműködés további lehetőségei < kerülnek előtérbe. Igy lehetővé vá- ' lik, hogy azokat az iparágakat fej- \ lesszük és azokat az ipari termé- • keket gyártsuk, melyeknek fejlesz- ! tésére a legjobb feltételeink vannak. j Fejlődik a szakosítás a mezőgazda­ságban, különösen a magnemesítés, gyümölcstermesztés, szőlőgazdálko­dás, zöldségtermesztés, ipari növé­nyek termesztése, stb. terén. A gazdasági együttműködésnek! rendkívül nagy jelentősége van, mert! fokozza országaink gazdasági erejét J s ezzel elősegíti a szocialista világ- ; rendszer alapvető gazdasági felada­tának teljesítését: a legfejlettebb j tőkés országok utóiérését és meg- ; előzését az emberi tevékenység ' döntő szakaszán — az anyagi ter-! melésben. A gazdasági együttműködés fej­lődésével párhuzamosan a csehszlo­vák-magyar kulturális kapcsolatok is bővülnek s lehetővé teszik a kul­turális forradalom végrehajtásában szerzett tapasztalatok kicserélését, segítenek megismertetni a két or­szág népét a csehszlovák és magyar nép gazdag forradalmi hagyományai­val. Igy például csak tavaly fordí­tásban 20-20 művet adtak ki köl­csönösen a két ország irodalmi ter­mékeiből. A csehszlovákiai dolgozók 1948. óta 84 magyar filmet tekint­hettek meg, melyek igen nagy nép­szerűségnek örvendenek hazánkban. A hazai színpadokon bemutatott ma­gyar színdarabok és a magyar kép­zőművészek legjobb alkotásait szem­léltető kiállítások száma is nő. Ugyanúgy Magyarország dolgozó né­pének is lehetősége van megismer­ni a cseh és szlovák nép kulturális értékeit. Állandóan bővülnek orszá­gaink kölcsönös kapcsolatai, ami né­peink javát szolgálja. Ezért a Ma­gyar Népköztársaságnak és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságnak érdeke, hogy baráti kapcsolataik eredményesen tovább bővüljenek és hogy együttműködésünk a jövőben is elmélyüljön. Ehhez Novotný elv­társ magyarországi látogatása s eb­ből az alkalomból .a magyar elvtár­sakkal folytatandó tárgyalásai is hozzájárulnak. JAROSLAV MUSlLEK ! sTs * ŕ -r f T <pi i U-:.-. r T 'U HTFF K i HígBigiÉHl; m mm CSEHSZLOVÁKIA 15 EVE címmel kiállítást rendez a Mexikói-Csehszlo­vák Kultúrkapcsolatok Intézete Aca­pulcában. A kiállításon dokumentum­filmeket is vetítenek Csehszlovákiá­ról. 731 000 DOLGOZÓ VETT RÉSZT 1955­ben a vállalati takarékoskodásban. 1956­ban a vállalaton belül takarékoskodók száma már 904 000 volt. A második öt­éves terv utolsó évében a vállalati ta­karékoskodás keretében dolgozóink 2 milliárd 420 millió koronát helyeztek el takarékpénztárainkban. A JAPÄN NEMZETVÉDELMI hivatal a katonai törvényekhez előterjesztett módo­sító javaslataiban 15 ezer fővel akarja emelni a japán fegyveres erők létszámát és amerikai mintára 13 hadosztályra akarja átszervezni a hadsereget. Ezen­kívül újabb katonai akadémiát tervez és irányítható lövedékekkel akarja megerő­síteni a hadsereg fegyverzetét. CSÜTÖRTÖKÖN hatalmas hóvihar volt Damaszkuszban, amely elzárta a várost a külvilágtól. Megszakadt a közlekedés Libanonnal és Jordániával, a telefon- és távíróvezetékek is meg­rongálódtak. KÉT ISkERT külföldi vendég működött közre a Szlovák Filharmónia február 16-i bratislavai hangversenyén: Kurt Uasur, a berlini Komikus Opera fökar­nagya és André Gertler, a brüsszeli Ki­rályi Konzervatórium hegedűse. A SZOVJETUNIÓ júliusban nagy kiállí­tást készít elő a londoni Hale Earls Court csarnokban. A szovjet nép életét szem­léltető kiállítás célja az angol-szovjet kereskedelem bővülésének elősegítése. TÖBB MINT EGY HONAPJA tombol az influenza-járvány Tokióban. A ja­pán fővárosban az iskolák kétharma­dát bezárták. TEXTILIT NEVÜ újfajta műanyagot használnak fel különféle lakberendezési tárgyak készítésénél a humpoleci Drevo termelőszövetkezet dolgozói. Az új mű­anyag könnyen formálható, sokféle szín­ben és - mintával állítható elö. TOVÁBB FOLYIK a Menderesz-klikk pe­re. A bíróság eddig már 81 tárgyalást tartott a török közélet mintegy 50 ezer képviselőjének részvételével. 12 esetben befejeződött a vizsgálat. A főügyész ha­lálos ítéletet követelt Mendereszre és Bajárra. A PARDUBICEI TESLA dolgozói 2 új típusú televízor gyártását készítik elő. Az új televízorok megoldása le­hetővé teszi, hogy a képernyő nagy­ságától függetlenül kisebb szekrény­ben helyezzék el a gépezetet. A TRENČ1N1 2. kilencéves elemi itkolá. ban működő 19. pionírcsapat bekapcso­lódott a „Vörös zászló nyomában" moz­galomba. Az iskolában eddig 50 beszél­getést rendeztek az öreg kommunisták­kal. A | Z ELMOLT HÉTEN két esemény is felkavarta a világ közvéle­ményét, melyek azóta sem kerültek le a lapok első oldaláról. Mindkettő­ről elmondhatjuk, hogy — ha más­más területen is, de — új fejezetet nyitottak. Az egyik örömteli hír: a világot csodálatba ejtő szovjet Ve­nus-rakéta új korszakot nyitott a bolygóközi kutatásban. A másik megrázó erejű gyászhír: a gyarmatosítók és bérenceik aljas módon meggyilkolták Lumumba kongói miniszterel­nököt és harcostársait. Ez új fejezetet nyit a gyarmati népek felszaba­dító harcában. a mUitai A világűr megismerésének korszaka A szovjet tudomány újabb ragyogó sikere, a Venus-rakéta fellövése, láz­ba hozta a világot. Világhírű tudó­sok, politikusok és egyszerű embe­rek a legnagyobb elismerés és cso­dálat hangján beszélnek a bolygó­közi automatikus űrállomásról, amely már több millió kilométerre jár a Földtől és a hozzánk legközelebbi bolygó, a Venus felé tart. Újabb és újabb nyilatkozatok, tu­dományos fejtegetések, elemzések látnak napvilágot a Venus-rakétáról. Jelentőségét nehéz lenne pontokba foglalni, néhány szempontot azért mégis érdemes megemlíteni: • A Venus-rakéta új korszakot je­lent a világűrkutatásban, mivel első kísérlet Naprendszerünk más boly­gójának tanulmányozására • A tudományos világot elképesztő új módszerekkel bocsátották útjára a Venus-rakétát: Óriásszputnyikot lőttek fel, amely hihetetlen pontos­sággal lőtte ki a Venus-rakétát. • A szocialista szovjet tudomány elsőségét bizonyítják: a nagy hajtó­erejű rakéták, az űrrakéta műszerei, a csillagászati számítások, a tech­nikai kivitelezés, stb. Az Egyesült Államok többéves lemaradása Az utóbbi Időben egyes amerikai személyiségek arról beszéltek, hogy az USA behozta a rakétatechnikában lemaradását és jóformán hónapok kérdése a Szovjetunió utolérése. A szovjet Venus-rakéta azonban megcáfolta ezeket a híreszteléseket és még az Amerikai Űrhajózási Hi­Lumumba a gyarmatosítás áldozata vatal igazgatóhelyettese is legalább 4—5 éves lemaradásról beszél. A nyugati sajtó pedig keserűen álla­pítja meg, hogy nincs az a kísérle­tezésekre fordított sok dollár, amely képes lenne behozni a lemaradást. Persze, lenne egy másik út is, amelyet Kennedy elnök Hruscsov elv­társnak küldött gratulációjában is felvetett: A Szovjetunió és az USA összefogása a világűr meghódításá­ban. A szovjet miniszterelnök vála­szában örömmel üdvözölte Kennedy elképzeléseit. Sajnos, az Egyesült Államok politikája egyelőre másfelé tart. Az új elnök első lépésként a katonai rakétagyártás fokozását ren­delte el *s nem az általános és tel­jes leszerelés lehetőségeit kutatja, ami alapot teremthetne mindennemű békés együttműködésnek. Májusi randevú és a béke Az egész földkerekség lázas ér­deklődéssel lesi a Venus-rakétáról ötnaponként kiadott jelentéseket, a világűr ismeretlen végtelenjében mil­lió kilométereket maga mögött ha­gyó űrállomás észleléseit. Még két hónapnyi idő van a május második felére kiszámított randevúig, amíg az emberi lángelme alkotta megfi­gyelőállomás a Venus közelébe ér és feltárja felhőbe burkolt titkait. Az emberek várják a Moszkvából érkező híreket, amelyek nem hábo­rús előkészületekről, a rombolás szörnyű eszközeinek halmozásáról, külföldi katonai támaszpontok léte­sítéséről, a gyarmati igából szabadul­ni akaró népek elleni intrikákról szólnak, hanem a tudományt forra­dalmasító újabb eredményekről, si­kerekről. Lumumba kongói miniszterelnök és harcostársainak brutális meggyil­kolása a felháborodás olyan viharát váltotta ki világszerte, amelyre rég nem volt példa. A becsületes embe­rek a tiltakozógyűlések, tüntetések százain ítélik el a belga imperialis­ták és szövetségeseik, valamint báb­jaik cinikus provokációját, amelyeket a szabadságukért küzdő afrikai né­pek ellen intéztek. A Kongóban lévő külföldi monopóliumok már régen elhatározták, hogy az igazi függet­lenségre törekvő Lumumbát és a többi hazafit likvidálni kell, hogy biztosíthassák az ország további ki­zsákmányolását. Hammarskjöld bemocskolta az ENSZ­1 Napjainkban sem ritkaság, hogy a gyarmatosítók a szabadságharcoso­kat egyszerűen meggyilkoltatják. Legutóbb Bandaranaike ceyloni mi­niszterelnököt, Meumier kameruni hazafit is ők pusztították el, ők szer­veztek merényletet Szukarno, Sekou Touré, Fidél Castro és mások ellen. Lumumba és társainak meggyilkolása azonban alapvetően eltér a monopo­listák eddigi módszereitől. Ezúttal a népek szabadságának és függet­lenségének biztosítására hivatott Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt követték el ezt a pél­dátlan gaztettet. Hammarskjöld, az ENSZ föl. ára vállalta azt a becs­telen szerepet, hogy a gyarmatosí­tók kezére játssza Kongót. Az ő keze is véres a gyilkosságtól, ő is tudott a készülő szörnyűségről, de a leg­csekélyebb emberi érzés sem moz­dult meg benne, életre-halálra elad­ta magát a monopóliumoknak. A főtitkár úr süket és vak Lumumba miniszterelnök a múlt év június 30-án levélben kérte az ENSZ-t, segítsen megvédelmezni az prszágot a belga intervenciótól. Jú­lius 13-án összeült a Biztonsági Ta­nács és elhatározta, hogy a belgák­nak ki kell vonulniok Kongóból és ENSZ-egységeket kell küldeni az or­szágba. Két nap múlva megérkeztek az első kéksisakos ENSZ-katonák. Közben Belgium figyelembe sem vet­te a BT határozatát, további erősí­téseket küldött Kongóba, áradt a lőszer és a fegyver az árulóknak. A katangai puccs után újabb árulók: Kalondzsi, Kaszavubu, Mobutu az ország felbomlasztására törekedtek. Alig néhány száz fegyveresből álló bandák megakadályozták a parla­ment összehívását, Lumumba politi­kai tevékenységét. A Biztonsági Ta­nács másodszor, harmadszor, ne­gyedszer is összeült, de a nyugati szavazógépezet megakadályozta a ha­tékony határozatok elfogadását. Ham­marskjöld Brüsszelben tárgyalt, majd Csombéval alkudozott, de Lumumbá­val, a miniszterelnökkel szóba se állt. Közben a 19-ezerre szaporodott ENSZ-egységek a főtitkár parancsá­ra ölbetett kézzel nézték, hogy a Mo­butu-bandák hogyan terrorizálják a lakosságot, a haladó szellemű polgá­rokat. Akkor sem tett semmit, mikor Lumumbát Mobutuék bebörtönözték és megkínozták. Azt is tétlenül tűr­te, hogy Katangába vigyék és elad­ják Csőmbe hóhérainak. Ekkor til­takozásul több afrikai ország kivon­ta egységeit az ENSZ-haderőkből. Közben az áruló csoportok szövet­ségre léptek, a monopóliumoktól ka­pott pénzen zsoldos hadsereget szer­veztek és irtóhadjáratot kezdtek a törvényes kormány kezében levő te­rületek lakossága ellen. A Szovjet­unió újra és újra felemelte szavát, de Hammarskjöld úr és megbízói sü­ketek és vakok maradtak. Így lett az ENSZ főtitkára cinkos a Lumumba és harcostársai elleni gyilkosságban. Viharos vita a Biztonsági Tanácsban A kongói hazafiak meggyilkolásá­nak hírére összeült a Biztonsági Ta­nács, hogy megvitassa az új helyze­tet. A Szovjetunió, Csehszlovákia és más szocialista országok kormányai súlyosan elítélték Hammarskjöldöt, azonnali távozását követelték és ki­jelentették, nem ismerik el főtitkár­nak. Az ázsiai és afrikai országok többsége is az ENSZ-re hárítja a fe­lelősséget a történtekért és a vét­kesek megbüntetését követeli. Az USA és gyarmatosító szövetségesei azonban védelmezik egymást és meg­próbálják tisztára mosni a gyilkos­ságban cinkos főtitkárt. A kongói tragédia azonban kinyitja a szemét számos ország vezetőinek, új len­dületet ad az afrikai népek felsza­badító mozgalmának és leleplezi az egymást támogató gyarmatosítókat. A belgák csakis azért szánhatták rá magukat e brutalitásra, mert maguk mögött érezték imperialista szövet­ségeseiket. A szabadságharc zászlaját tovább viszik A Lumumba kezéből kihullott zász­lót tovább viszik a kongói nép fiai. Oj Lumumbák támadnak, akik so­hasem fognak megalkudni a gyar­matosítókkal. A gyilkosság a gyar­mattartók kétségbeesett gyengesé­gét jelenti. A kongói szabadsághar­cosok halála éberségre figyelmezteti Afrika népeit és igazolja a Szovjet­uniónak a gyarmatosítás minden faj­tája azonnali felszámolására az ENSZ-ben tett javaslatának halaszt­hatatlanságát. Kongó népe további harcában nem marad egyedül. Gizenga kormányát egymás után ismerik el a szabadság­szerető országok és biztosítják test­véri támogatásukról. A gyilkosok, az árulók pedig nem kerülhetik el a felelősségrevonást, a kongói nép le­számol velük. SZŰCS BÉLA OJ SZÔ 4 * 1961. február 18. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom