Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)
1961-01-13 / 13. szám, péntek
Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZIOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1961. január 13. péntek 30 fillér XIV. évfolyam, 13. szám A lakásvita tanulságai Á lakáskérdés vitája nagy jelentőségű akció volt. Köztársaságunk minden kerületében több mind ezer gyűlést rendeztek, amelyeken 85 ezer ember vett részt. Több tízezer ember tekintette meg a lakásépítésről, a kísérleti építkezésről rendezett kiállításokat és más akciókat. Az országos lakásvita első szakasza tehát véget ért. Korai lenne azonban már most. levonni a hatalmas akció végkövetkeztetéseit, hiszen a sok-sok javaslatot és hozzászólást csak ezután dolgozzák fel a járási és kerületi nemzeti bizottságok. A vitaanyag ezután az építészek és más szakemberek elé kerül, akik az 1963 után építendő lakások típusterveiben tekintetbe veszik a hasznos javaslatokat. A vita alapján kialakult lakástervek már néhány hónapon belül elkészülnek és 1961 júniusában újra a dolgozók elé terjesztik őket megvitatásra. Egy két tanulságot azonban már ma is levonhatunk a lakásvitából. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy eddig a nemzeti bizottságok csupán a lakások elosztását szervezték, ma azonban a nemzeti bizottságok feladatai közé tartozik maga a lakásépítés megszervezése is. Az országos vita megmutatta: hogy a lakásépítés megszervezésének legjobb módszere az emberekkel való tanácskozás, hogy a dolgozók véleményét még a lakótelepek építésének megkezdése előtt ki kell kérni, hogy a lakókkal kell mindenekelőtt megvitatni, hogyan használjuk ki legjobban a beruházás rendelkezésre álló öszszegét és anyagát. A nemzeti bizottságok igen jó iskolát kaptak a vita folyamán. Tapasztalatokat szereztek s megtanulták a lakossággal végzett politikai munka újabb formáit, elsajátították azt a módszert, amelyet az országos vita befejeztével tovább alkalmazhatnak — s alkalmazniok is kellene — a dolgozók életszínvonalában oly nagy szerepet játszó lakásépítés megszervezésében. Már most találhatunk olyan nemzeti bizottságokat — például az észak-morvaországi és a középszlovákiai kerületben — amelyek elhatározták, hogy a jövőben is folytatni fogják a vita folyamán elsajátított módszereket és minden jelentős kérdésben tanácskozni fognak a lakókkal. Másutt — pl. az észak-csehországi kerületben — nem várnak a „felülről jövő" utasításokra és saját kezdeményezésükből elintézik a hatáskörükbe tartozó javaslatokat, amelyek a lakásvitában felmerültek. A vita egyik tanulsága tehát, hogy az országos akciót az első kezdeményezéseknek kell tekinteni, amely példája alapján a jövőben maguk a nemzeti bizottságok a dolgozókkal együttműködve, a velük folytatott tanácskozás alapján szervezzék meg a lakásépítést. A vita folyamán megmutatkozott továbbá, hogy építészeinknek nem kell a hagyományos módszerekhez ragaszkodniok a lakótelepek és lakások tervezésénél. A több tízezer javaslat között ugyanis gyakran ismétlődik az a követelmény, hogy különféle „kollektív házakat" építsünk. Ez irányú tapasztalataink már vannak — Most közelében épültek ilyenek — s nem csoda, hogy dolgozóink számos esetben ilyen lakóházak építésére tesznek javaslatot. A kollektív házakban gazdagabb a társadalmi élet, de szabadabb is, hiszen a házi munkát a házban levő közszolgálati intézmények végzik el. Az ilyen házakban közös étterem, mosoda, napközi otthon, ifjúsági klub, bölcsőde stb. van. Érdekes és értékes tapasztalat, hogy ilyen haladó megoldást mindenekelőtt a dolgozó nők javasoltak. Javaslataikkal világosan megmutatták, hogy asszonyaink nem akarnak az „amerikai úton" haladni — nem vágyuk, hogy a háztartás rabszolgái legyenek, akármilyen gépesített, villamosított is legyen az. Ezzel szemben azt kívánják, hogy tökéletesebb legyen a nyilvános éttermek, mosodák és egyéb szolgáltatások munkája. Azt akarják, hogy a közszolgáltatás tegye szabaddá az asszonyok kezét a termelésben, vagy más alkalmazásban végzett munkára. Az asszonyok ilyen irányú javaslatai egyúttal fel is hívják a figyelmet arra, hogy halaszthatatlanul emelni kell a szolgáltatások minden formájának színvonalát. A lakásvita nagy iskolát jelentett az építőipar szániára is. A dolgozók jogosan bírálták az új lakások minőségét. Egyes vállalatok — pl. a plzeňi, brnói és boleticei építővállalat — le is vonták a következtetést ebből a bírálatból, s olyan következetes intézkedéseket foganatosították, amelyek jelentősen emelik a munka színvonalát.\ A Kohóipari Minisztérium a szakszervezeti szövetséggel karöltve ugyancsak levonta a tanulságot és intézkedett, hogy megfelelő és elegendő fémanyag álljon az építőipar rendelkezésére. A lakásvita folyamán megkezdett útról azonban a jövőben sem szabad letérni. Ha egyszer eltávolítjuk a hibákat, ne essünk újra vissza. Ezen a téren példát mutat a žilinai építővállalat, amely, — miután megjavította munkáját — nem fél a szakembereken és funkcionáriusokon kívül a lakások átadására meghívni a lakók képviselőit sem. Ezt már rendszeresítették és a kész lakásokat nyilvánosan adják át rendeltetésüknek. Sok gondot okoztak a lakótelepek külső rendezése és a befejező munkák. Ezen a téren is új ke' deményezés született a vita folyamán. Éppen a lakásvita volt az, amely jelentős mértékben fellendítette a lakosok kezdeményezését a lakótelepek rendezésében. Moston és Šuranyban például közvetlenül a vitagyüléseken a lakosok felajánlásokat tettek több száz brigádóra ledolgozására a parkok, játszóterek stb. építésénél. A lakásvita első szakasza véget ért. A járási és kerületi nemzeti bizottságok felelős dolgozói asztalán ott sorakozik a gazdag vitaanyag, ezernyi felszólalás és javaslat. Gondosan és felelősségteljesen kell bánni a dolgozók kezdeményezésének ily gazdag megnyilvánulásával. Ezt a nagy kezdeményezést jól kell kihasználni, hogy könnyebbé tegyük az országos feladat teljesítését, 1970-ig minden családnak megfelelő lakást adjunk. Minél előbb küszöböljük ki eddigi hibáinkat, annál gyorsabban emeljük a lakások színvonalát, annál jobban teljesítjük a harmadik ötéves terv lakásépítési programját. A HARMADIK ÖTÉVES TERV ALAPJA MOZGALOM a műszaki fejlesztést segíti A harmadik ötéves terv alapja mozgalom alig két hónappal ezelőtt vette kezdetét a partizánskéi Augusztus 29. Üzemben. Rövid idő alatt azonban olyan méreteket öltött, hogy ma már nagyméretű, országos jelentőségű mozgalomról beszélhetünk. A szlovákiai üzemeknek már egyhar_ mada bekapcsolódott e takaréÍ kossági mozgalomba. 600 millió korona A legjobb eredményeket eddig a közép-szlovákiai kerületben érték el. Az üzemek dolgozói majd 140 ezer újítási javaslat benyújtását vállalták. A javaslatok megvalósításával körülbelül 600 millió korona megtakarításra számítanak. A mozgalom különösen nagy visszhangra talált a gépipari üzemekben, ahol a benyújtandó újítási javaslatok értéke meghaladja a 220 millió koronát. De nem maradtak szégyenben a vegyipari és közszükségleti ipari üzemek dolgozói .sem, — a harmadik ötéves A Szovjetunió további világelsősége 100 000 kW teljesítményű gázturbina Moszkva (ČTK) — A TASZSZ jelentése szerint Harkovban befejezték egy 100 000 kW teljesítményű óriási gázturbina tervét. Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió rövidesen az eddigi gázturbinák teljesítményét négyszeresen felülmúló kapacitású turbinák gyártását kezdi meg. Svájc, a kapitalista világ legnagyobb gázturbínagyártó állama csupán 25 000 kW teljesítményű gázturbinákat gyárt és exportál. Az USA sem könyvelhet el nagyobb sikert e téren. Eddigi kísérletei nagyobb teljesítményű gázturbinák gyártására, kudarcot vallottak. Értékes kötelezettségvállalások az országos tanácskozás előtt (ČTK) — A NITRAI, KOMÁRNŐI, LEVICEI, NOVÉ ZÄMKY-I ÉS TOPOĽČANYI JÁRÁSOK VERSENYZŐ KOLEKTlVÁINAK KÉPVISELŐI CSÜTÖRTÖKÖN, JANUÁR 12-ÉN NITRÄN A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE ELŐKÉSZÜLETEINEK KERETÉBEN GYŰLTEK ÖSSZE. A szocialista munkabrigád országos értekezletét értékes kötelezettségvállalással köszöntik a tlmači S. M. Kirov Üzem versenyző kollektívái. 23 munkaegyüttes közül már 10 tett kötelezett ;égvá.ialast, t:..gy 2 millió 296 ezer koronával járul hozzá a harmadik ötéves terv alapjához. Ezen terven felüli értékeket az új munkaformák bevezetésével és a saját újítási javaslataik realizálásával alkotják. Példásan lépett a hSrmadik "ötéves tervbe Štefan Mazúch hattagú kollektívája a Palárikovói Állami Gazdaság bánovi osztályán. A CSKP megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy 1961-ben 200 kocától 3000 malacot, vagyis terven felül 400-at nevel. terv alapjára majd 240 millió koronát takarítanak meg. De szóvá kell tennünk azt is, hogy e nagy jelentőségű mozgalom az építőiparban, a közlekedésben és a helyi gazdálkodásban igen nehezen bontakozik ki. Szükséges lenne, ha e mozgalom meghonosítására több gondot fordítanának a felelős gazdasági szakszervezeti vezetők s nem utolsósorban a kommunisták. Figyelemre méltó a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem dolgozóinak kötelezettségvállalása. Az üzem dolgozói ugyanis vállalták, hogy a- harmadik. ötéves terv alapjára 50 millió koronát takarítanak meg. Hogy célkitűzéseiket valóra válthassák, már most körültekintően gondoskodnak az újítómozgalom kibontakoztatásáról. Az újítók és ésszerúsítők hetente rendszeresen tanácskoznak a megoldandó problémákról. Ezenkívül kicserélik tapasztalataikat és segítik egymást munkájukban. Szo cialista munkabrig ádok a mozgalom élén Napról napra jobb eredményeket érnek el ezen a téren a kelet-szlovákiai kerületben is. Az üzemek kötelezettségvállalásának értéke már meghaladta a 150 millió koronát. A mozgalom itt is különösen a gépipari és vegyipari üzemekben talált visszhangra. Például a sninai Vihorlát Üzemben az eddigi kötelezettségvállalások értéke meghaladja a 11 millió koronát. A mozgalomba bekapcsolódtak a közszükségleti ipar dolgozói is — számlájukon eddig 20 millió korona van. De visszhangra talált már a helyi gazdálkodási üzemekben is, ezen a téren Prešovon és Košicén léptek fel kezdeményezők. Az eredmények elérésében nagyrészük van a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíváknak, melyek az elsők között értették meg a mozgalom jelentőségét. Például a prešcvi ruhagyárban dolgozó Pistrák elvtárs vezette szocialista munkabrigád kötelezettséget vállalt, hogy 200 000 koronával járul hozzá a harmadik ötéves terv alapjához. Hasonló kötelezettséget vállalt Miloň elvtárs héttagú szocialista munkabrigádja is a sviti Tatrasvitben. (ks) A Banská Bystrica-f cementgyár a harmadik rotációs kemence üzembehelyezésével — amire májusban kerül sor, — a hazánk legtöbb cemenetet gyártó üzemévé válik. A pártunk megalapításának 40. évfordulója alkalmából tett vállalásuk értelmében már az év első negyedében 1000 tonna cementtel termelnek többet. Képünkön: Štefan Martinka hegesztő az új rotációs kemence belsó merevítőit hegeszti. (F. Kocian — ČTK — felv.) Az SZKP KB plenáris ülése a merögazdaség lovábiifepesitésériä tárgyal Moszkva (TASZSZ) — Január 12-én folytatták a Kremlben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülését. A délelőtti ülés 10 órakor kezdődött moszkvai időszámítás szerint. Saraf Rasidov, Üzbekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára' beszámolót tartott állami terv és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséről az 1960. évben, a mezőgazdasági termékek termeléséről és eladásáról az államnak, valamint a mezőgazdaság továbbfejlesztésére vonatkozó intézkedésekről. (Folytatás a 2. old.), Minél előbb, annál jobb Ezt tartják ma szem előtt a legtöbb szövetkezetben. Természetesen azt értik alatta, hogy a vállalt feladatok teljesítésével nem szabad késlekedni, mert az ötéves terv termelési mutatóit csak akkor tudják négy év alatt elérni, ha az első napoktól kezdve teljes lendülettel látnak munkához. AZ ÚJ TECHNOLÓGIA meghonosításával a bernolákovói szövetkezetesek már régebben is foglalkoztak, konkrét határozatokat azonban csak most, a kongresszusi anyag megvitatása nyomán hoztak. Az állattenyésztés megjavítását elsö.'.VAV.V.V.VW.V.V.V.V.V.V január 10-én nagy eseményt ünnepeltek a roíňavai járásban a Gemerská Milhost-i és Jelšavská Teplica-i szövetkezetetek. Ugyanis ezen a napon egyesült a két EFSZ, s az új esztendőben már 700 hektáron jognak gazdálkodni. A tagság a CSKP megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. Éppen ezért már most alaposan felkészülnek a jeladatok teljesítésére, és a két szövetkezet vezetősége iközépen a két elnök, Balázs András és Boldis János) közösen beszélik meg a további tennivalókat. (M. Tuleja - ČTK - felv.) sorban a saját takarmányalap biztosi tásával akarják elérni. Kukoricát ebben az évben 150; tejes-via.szos silókukoricát 70, keverék takarmányokat 45 hektáron akarnak termelni, az évelő növények vetésterületét pedig a mostani 130 hektárról 200 hektárra növelik. Megvalósítják a farmtáji legeltetést is és ezek alapján joggal bíznak benne, hogy 1961-ben az eladásra tervezett 200 tonna húst még meg is tetézik, 1964-ben pedig már 260 tonna húst adnak közellátásunknak. A tejtermelést 1961-től 1964-ig 465 000 literről 720 000 literre fokozzák. A növénytermesztésben a kétmenetes aratást és a kukorica gépi megművelését szintén megvalósítják s ehhez nagy segítséget nyújtanak a helyi gépipari iskola tanulói. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy a bernolákovóiak nemcsak a kongresszusi anyag megtárgyalása idején foglalkoztak az említett problémákkal, hanem azóta is gyakran összeülnek az egyes termelési csoportok, és minden alkalommal keresik a további lehetőségeket a termelés növelésére. Ehhez a mindjobban kibontakozó szocialista munkaverseny is jelentős mértékben hozzájárul. 25 MILLIÓ LITER TEJ A közép-szlovákiai kerület legjobb fejői január 11-én a kerületi értekezleten szintén arról tárgyaltak, hogyan teljesíthetik egy évvel hamarább a gondjaikra bízott tehenektől. Egy-egy tehéntől a harmadik ötéves terv éveiben 2400 liter tej elérését tűzték ki célul, ami 380 literes növekedést jelent az eddigi eredményhez képest. A kon'erencia résztvevőinek hozzászólásaiból ':;derült, hogy a terv reális, hiszen a sásovai szövetkezetben Mária Marochničová és Anna Babiarová fejönök már az elmúlt évben 4500 literes hozamot értek el a gondjaikra bízott tehenektől. Ezt naqy részben a helyes gondozásnak köszönhetik . A jelenlevők úgy határoztak, hogy a r^pi tejhozpraot tehenenként egy liter-pl ni'velik. ara' ebben az évben 25 milüó liter tejet jelent közellátásunknak. (-ti) \