Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-13 / 13. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZIOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1961. január 13. péntek 30 fillér XIV. évfolyam, 13. szám A lakásvita tanulságai Á lakáskérdés vitája nagy jelen­tőségű akció volt. Köztársaságunk minden kerületében több mind ezer gyűlést rendeztek, amelyeken 85 ezer ember vett részt. Több tíz­ezer ember tekintette meg a la­kásépítésről, a kísérleti építkezés­ről rendezett kiállításokat és más akciókat. Az országos lakásvita első sza­kasza tehát véget ért. Korai lenne azonban már most. levonni a hatal­mas akció végkövetkeztetéseit, hi­szen a sok-sok javaslatot és hoz­zászólást csak ezután dolgozzák fel a járási és kerületi nemzeti bizott­ságok. A vitaanyag ezután az épí­tészek és más szakemberek elé kerül, akik az 1963 után építendő lakások típusterveiben tekintetbe veszik a hasznos javaslatokat. A vita alapján kialakult lakástervek már néhány hónapon belül elké­szülnek és 1961 júniusában újra a dolgozók elé terjesztik őket megvitatásra. Egy két tanulságot azonban már ma is levonhatunk a lakásvitából. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy eddig a nemzeti bizott­ságok csupán a lakások elosztását szervezték, ma azonban a nemzeti bizottságok feladatai közé tarto­zik maga a lakásépítés megszerve­zése is. Az országos vita megmu­tatta: hogy a lakásépítés megszer­vezésének legjobb módszere az emberekkel való tanácskozás, hogy a dolgozók véleményét még a lakó­telepek építésének megkezdése előtt ki kell kérni, hogy a lakókkal kell mindenekelőtt megvitatni, hogyan használjuk ki legjobban a beruházás rendelkezésre álló ösz­szegét és anyagát. A nemzeti bizottságok igen jó iskolát kaptak a vita folyamán. Ta­pasztalatokat szereztek s megta­nulták a lakossággal végzett poli­tikai munka újabb formáit, elsa­játították azt a módszert, amelyet az országos vita befejeztével to­vább alkalmazhatnak — s alkal­mazniok is kellene — a dolgozók életszínvonalában oly nagy szere­pet játszó lakásépítés megszerve­zésében. Már most találhatunk olyan nemzeti bizottságokat — például az észak-morvaországi és a közép­szlovákiai kerületben — amelyek elhatározták, hogy a jövőben is folytatni fogják a vita folyamán el­sajátított módszereket és minden jelentős kérdésben tanácskozni fognak a lakókkal. Másutt — pl. az észak-csehországi kerületben — nem várnak a „felülről jövő" uta­sításokra és saját kezdeményezé­sükből elintézik a hatáskörükbe tartozó javaslatokat, amelyek a la­kásvitában felmerültek. A vita egyik tanulsága tehát, hogy az országos akciót az első kezdemé­nyezéseknek kell tekinteni, amely példája alapján a jövőben maguk a nemzeti bizottságok a dolgozók­kal együttműködve, a velük foly­tatott tanácskozás alapján szervez­zék meg a lakásépítést. A vita folyamán megmutatkozott továbbá, hogy építészeinknek nem kell a hagyományos módszerekhez ragaszkodniok a lakótelepek és lakások tervezésénél. A több tíz­ezer javaslat között ugyanis gyak­ran ismétlődik az a követelmény, hogy különféle „kollektív házakat" építsünk. Ez irányú tapasztalataink már vannak — Most közelében épültek ilyenek — s nem csoda, hogy dolgozóink számos esetben ilyen lakóházak építésére tesznek javaslatot. A kollektív házakban gazdagabb a társadalmi élet, de szabadabb is, hiszen a házi mun­kát a házban levő közszolgálati intézmények végzik el. Az ilyen házakban közös étterem, mosoda, napközi otthon, ifjúsági klub, böl­csőde stb. van. Érdekes és érté­kes tapasztalat, hogy ilyen haladó megoldást mindenekelőtt a dolgozó nők javasoltak. Javaslataikkal vilá­gosan megmutatták, hogy asszo­nyaink nem akarnak az „amerikai úton" haladni — nem vágyuk, hogy a háztartás rabszolgái legyenek, akármilyen gépesített, villamosí­tott is legyen az. Ezzel szemben azt kívánják, hogy tökéletesebb legyen a nyilvános éttermek, mo­sodák és egyéb szolgáltatások munkája. Azt akarják, hogy a közszolgáltatás tegye szabaddá az asszonyok kezét a termelésben, vagy más alkalmazásban végzett munkára. Az asszonyok ilyen irá­nyú javaslatai egyúttal fel is hív­ják a figyelmet arra, hogy halaszt­hatatlanul emelni kell a szolgálta­tások minden formájának szín­vonalát. A lakásvita nagy iskolát jelen­tett az építőipar szániára is. A dolgozók jogosan bírálták az új lakások minőségét. Egyes vállala­tok — pl. a plzeňi, brnói és bole­ticei építővállalat — le is vonták a következtetést ebből a bírálat­ból, s olyan következetes intéz­kedéseket foganatosították, ame­lyek jelentősen emelik a munka színvonalát.\ A Kohóipari Miniszté­rium a szakszervezeti szövetség­gel karöltve ugyancsak levonta a tanulságot és intézkedett, hogy megfelelő és elegendő fémanyag álljon az építőipar rendelkezésére. A lakásvita folyamán megkez­dett útról azonban a jövőben sem szabad letérni. Ha egyszer eltávo­lítjuk a hibákat, ne essünk újra vissza. Ezen a téren példát mutat a žilinai építővállalat, amely, — miután megjavította munkáját — nem fél a szakembereken és funkcionáriusokon kívül a lakások átadására meghívni a lakók kép­viselőit sem. Ezt már rendszere­sítették és a kész lakásokat nyil­vánosan adják át rendeltetésüknek. Sok gondot okoztak a lakótele­pek külső rendezése és a befejező munkák. Ezen a téren is új ke' deményezés született a vita folya­mán. Éppen a lakásvita volt az, amely jelentős mértékben fellen­dítette a lakosok kezdeményezését a lakótelepek rendezésében. Mos­ton és Šuranyban például közvetle­nül a vitagyüléseken a lakosok fel­ajánlásokat tettek több száz bri­gádóra ledolgozására a parkok, játszóterek stb. építésénél. A lakásvita első szakasza véget ért. A járási és kerületi nemzeti bizottságok felelős dolgozói aszta­lán ott sorakozik a gazdag vita­anyag, ezernyi felszólalás és ja­vaslat. Gondosan és felelősségtelje­sen kell bánni a dolgozók kezde­ményezésének ily gazdag meg­nyilvánulásával. Ezt a nagy kezde­ményezést jól kell kihasználni, hogy könnyebbé tegyük az orszá­gos feladat teljesítését, 1970-ig minden családnak megfelelő lakást adjunk. Minél előbb küszöböljük ki eddigi hibáinkat, annál gyor­sabban emeljük a lakások szín­vonalát, annál jobban teljesítjük a harmadik ötéves terv lakásépí­tési programját. A HARMADIK ÖTÉVES TERV ALAPJA MOZGALOM a műszaki fejlesztést segíti A harmadik ötéves terv alapja mozgalom alig két hónappal ez­előtt vette kezdetét a parti­zánskéi Augusztus 29. Üzemben. Rövid idő alatt azonban olyan méreteket öltött, hogy ma már nagyméretű, országos jelentőségű mozgalomról beszélhetünk. A szlo­vákiai üzemeknek már egyhar­_ mada bekapcsolódott e takaré­Í kossági mozgalomba. 600 millió korona A legjobb eredményeket eddig a közép-szlovákiai kerületben érték el. Az üzemek dolgozói majd 140 ezer újítási javaslat benyújtását vállalták. A javaslatok megvalósí­tásával körülbelül 600 millió korona megtakarításra számítanak. A moz­galom különösen nagy visszhangra talált a gépipari üzemekben, ahol a benyújtandó újítási javaslatok érté­ke meghaladja a 220 millió koronát. De nem maradtak szégyenben a vegy­ipari és közszükségleti ipari üzemek dolgozói .sem, — a harmadik ötéves A Szovjetunió további világelsősége 100 000 kW teljesítményű gázturbina Moszkva (ČTK) — A TASZSZ je­lentése szerint Harkovban befejez­ték egy 100 000 kW teljesítményű óriási gázturbina tervét. Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió rövide­sen az eddigi gázturbinák teljesít­ményét négyszeresen felülmúló ka­pacitású turbinák gyártását kezdi meg. Svájc, a kapitalista világ legna­gyobb gázturbínagyártó állama csu­pán 25 000 kW teljesítményű gáz­turbinákat gyárt és exportál. Az USA sem könyvelhet el nagyobb sikert e téren. Eddigi kísérletei nagyobb teljesítményű gázturbinák gyártásá­ra, kudarcot vallottak. Értékes kötelezettségvállalások az országos tanácskozás előtt (ČTK) — A NITRAI, KOMÁRNŐI, LEVICEI, NOVÉ ZÄMKY-I ÉS TO­POĽČANYI JÁRÁSOK VERSENYZŐ KOLEKTlVÁINAK KÉPVISELŐI CSÜ­TÖRTÖKÖN, JANUÁR 12-ÉN NITRÄN A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE ELŐKÉ­SZÜLETEINEK KERETÉBEN GYŰL­TEK ÖSSZE. A szocialista munkabrigád orszá­gos értekezletét értékes kötelezett­ségvállalással köszöntik a tlmači S. M. Kirov Üzem versenyző kollek­tívái. 23 munkaegyüttes közül már 10 tett kötelezett ;égvá.ialast, t:..gy 2 millió 296 ezer koronával járul hozzá a harmadik ötéves terv alap­jához. Ezen terven felüli értékeket az új munkaformák bevezetésével és a saját újítási javaslataik realizálá­sával alkotják. Példásan lépett a hSrmadik "ötéves tervbe Štefan Mazúch hattagú kol­lektívája a Palárikovói Állami Gaz­daság bánovi osztályán. A CSKP megalapítása 40. évfordulójának tisz­teletére kötelezettséget vállalt, hogy 1961-ben 200 kocától 3000 malacot, vagyis terven felül 400-at nevel. terv alapjára majd 240 millió koro­nát takarítanak meg. De szóvá kell tennünk azt is, hogy e nagy jelentőségű mozgalom az építőiparban, a közlekedésben és a helyi gazdálkodásban igen nehezen bontakozik ki. Szükséges lenne, ha e mozgalom meghonosítására több gondot fordítanának a felelős gaz­dasági szakszervezeti vezetők s nem utolsósorban a kommunisták. Figyelemre méltó a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nem­zeti Felkelés Üzem dolgozóinak kö­telezettségvállalása. Az üzem dolgo­zói ugyanis vállalták, hogy a- har­madik. ötéves terv alapjára 50 millió koronát takarítanak meg. Hogy cél­kitűzéseiket valóra válthassák, már most körültekintően gondoskodnak az újítómozgalom kibontakoztatásá­ról. Az újítók és ésszerúsítők he­tente rendszeresen tanácskoznak a megoldandó problémákról. Ezenkí­vül kicserélik tapasztalataikat és se­gítik egymást munkájukban. Szo cialista munkabrig ádok a mozgalom élén Napról napra jobb eredményeket érnek el ezen a téren a kelet-szlo­vákiai kerületben is. Az üzemek kö­telezettségvállalásának értéke már meghaladta a 150 millió koronát. A mozgalom itt is különösen a gép­ipari és vegyipari üzemekben talált visszhangra. Például a sninai Vihor­lát Üzemben az eddigi kötelezettség­vállalások értéke meghaladja a 11 millió koronát. A mozgalomba be­kapcsolódtak a közszükségleti ipar dolgozói is — számlájukon eddig 20 millió korona van. De visszhangra talált már a helyi gazdálkodási üze­mekben is, ezen a téren Prešovon és Košicén léptek fel kezdeménye­zők. Az eredmények elérésében nagy­részük van a szocialista munkabri­gád címért versenyző kollektívák­nak, melyek az elsők között értet­ték meg a mozgalom jelentőségét. Például a prešcvi ruhagyárban dol­gozó Pistrák elvtárs vezette szocia­lista munkabrigád kötelezettséget vállalt, hogy 200 000 koronával járul hozzá a harmadik ötéves terv alap­jához. Hasonló kötelezettséget vál­lalt Miloň elvtárs héttagú szocialista munkabrigádja is a sviti Tatrasvit­ben. (ks) A Banská Bystrica-f cementgyár a har­madik rotációs kemence üzembehelyezé­sével — amire májusban kerül sor, — a hazánk legtöbb cemenetet gyártó üzemévé válik. A pártunk megalapításának 40. év­fordulója alkalmából tett vállalásuk értel­mében már az év első negyedében 1000 tonna cementtel termelnek többet. Ké­pünkön: Štefan Martinka hegesztő az új rotációs kemence belsó merevítőit he­geszti. (F. Kocian — ČTK — felv.) Az SZKP KB plenáris ülése a merögazdaség lovábiifepesitésériä tárgyal Moszkva (TASZSZ) — Január 12-én folytatták a Kremlben a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülését. A délelőtti ülés 10 órakor kezdő­dött moszkvai időszámítás szerint. Saraf Rasidov, Üzbekisztán Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára' beszámolót tartott állami terv és a szocialista kötele­zettségvállalások teljesítéséről az 1960. évben, a mezőgazdasági termé­kek termeléséről és eladásáról az ál­lamnak, valamint a mezőgazdaság továbbfejlesztésére vonatkozó intéz­kedésekről. (Folytatás a 2. old.), Minél előbb, annál jobb Ezt tartják ma szem előtt a legtöbb szövetkezetben. Természetesen azt értik alatta, hogy a vállalt feladatok teljesíté­sével nem szabad késlekedni, mert az ötéves terv termelési mutatóit csak akkor tudják négy év alatt elérni, ha az első napoktól kezdve teljes lendülettel látnak munkához. AZ ÚJ TECHNOLÓGIA meghonosításával a bernolákovói szövet­kezetesek már régebben is foglalkoztak, konkrét határozatokat azonban csak most, a kongresszusi anyag megvitatása nyomán hoztak. Az állattenyésztés megjavítását elsö­.'.VAV.V.V.VW.V.V.V.V.V.V január 10-én nagy eseményt ünnepeltek a roíňavai járásban a Gemerská Mil­host-i és Jelšavská Teplica-i szövetkezetetek. Ugyanis ezen a napon egyesült a két EFSZ, s az új esztendőben már 700 hektáron jognak gazdálkodni. A tagság a CSKP megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. Éppen ezért már most alaposan felkészülnek a jeladatok teljesítésére, és a két szövetkezet vezetősége iközépen a két elnök, Balázs András és Boldis János) közösen beszélik meg a to­vábbi tennivalókat. (M. Tuleja - ČTK - felv.) sorban a saját takarmányalap biztosi tásával akarják elérni. Kukoricát ebben az évben 150; tejes-via.­szos silókukoricát 70, keverék takarmá­nyokat 45 hektáron akarnak termelni, az évelő növények vetésterületét pedig a mostani 130 hektárról 200 hektárra növe­lik. Megvalósítják a farmtáji legeltetést is és ezek alapján joggal bíznak benne, hogy 1961-ben az eladásra tervezett 200 tonna húst még meg is tetézik, 1964-ben pedig már 260 tonna húst adnak közel­látásunknak. A tejtermelést 1961-től 1964-ig 465 000 literről 720 000 literre fo­kozzák. A növénytermesztésben a kétmene­tes aratást és a kukorica gépi meg­művelését szintén megvalósítják s eh­hez nagy segítséget nyújtanak a helyi gépipari iskola tanulói. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy a bernolákovóiak nemcsak a kongresszusi anyag megtárgyalása idején foglalkoztak az említett problémákkal, hanem azóta is gyakran összeülnek az egyes termelési csoportok, és minden alkalommal ke­resik a további lehetőségeket a ter­melés növelésére. Ehhez a mindjobban kibontakozó szocia­lista munkaverseny is jelentős mértékben hozzájárul. 25 MILLIÓ LITER TEJ A közép-szlovákiai kerület legjobb fejői január 11-én a kerületi értekez­leten szintén arról tárgyaltak, hogyan teljesíthetik egy évvel hamarább a gondjaikra bízott tehenektől. Egy-egy tehéntől a harmadik ötéves terv éveiben 2400 liter tej elérését tűzték ki célul, ami 380 literes növekedést jelent az eddigi eredményhez képest. A kon­'erencia résztvevőinek hozzászólásaiból ':;derült, hogy a terv reális, hiszen a sásovai szövet­kezetben Mária Marochničová és Anna Babiarová fejönök már az elmúlt év­ben 4500 literes hozamot értek el a gondjaikra bízott tehenektől. Ezt naqy részben a helyes gondozásnak köszönhetik . A jelenlevők úgy határoztak, hogy a r^pi tejhozpraot tehenenként egy liter-pl ni'velik. ara' ebben az évben 25 milüó liter tejet jelent közellátásunknak. (-ti) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom