Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-12 / 12. szám, csütörtök

KLUBÉLET A MATADORBAN Album kerül az asztalra, tele képekkel, újságból kivágott cikkekkel. — A képek és az újságcikkek — mondja az üzemi klub elnöke — munkánk egy-egy állomását jelzik. Nézem az emlékalbumot s csodálkozom: — Ilyen sokirányú a munkájuk? — Látja ... Napi és hetilapok híreit, beszámolóit, képes riportjait olvasom. Az újságok egyforma elismeréssel írnak a bratislavai Matador gumigyár üzemi klubjának munkájáról. A legtöbb elismerés a „Zadunajec" együttesnek szól. A csupa fiatalokból álló csoport műsorával bejárta az országot, s már többször szerepelt külföldön is. Karlovy Vary, Strážnice, Mosonmagyaróvár, Budapest... Megannyi városnév. Egy-egy fellépésük színhelye ... — A Zadunajec a legjobb csoportjuk? — A legjobbak egyike ... Ondrej Wéber, az üzemi jdub elnöke, akivel a szépen berendezett klubhelyiségben beszélgetek, t huncutul mosolyog. Értem, mire goridol, s tovább faggatom: — Tehát több jól dolgozó együttesük van. — Ügy valahogy... Beszédbe elegyedik Michal Miseik, az üzemi klub titkára is. Az elnök szavait így egészíti ki: — Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, üzemi klubunkban mind a 13 érdekkör jól dolgozik. Nehéz különbséget tenni... A titkár szavait erősítette, hogy a Matador üzemi klubjáról mindenütt a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. — Kevés helyen dolgozik olyan jól az üzemi klub, mint itt... A Matador dolgozói élnek a lehetőséggel, kihasználják a klubhelyiségeket... Az üzem dolgozói nemcsak szórakoznak, tanulnak is ... Ilyen és hasonló megjegyzéseket hallottunk mindenütt. A termekben járva, a dolgozókkal beszélgetve személyesen is meggyőződtünk arról, amit az üzem kulturális életéről beszélnek. A 13 érdekkörrel dolgozó, öt helyiséggel rendelkező üzemi klub minden igényt kielégít. A termek reggel 10-től este 10-ig vannak nyitva. A klubban így mind a két műszakban dolgozók otthonra, szórakozásra találnak. — Délelőtt — tájékoztatott az elnök — leginkább azok keresik fel a termeket, akik a második műszakban dolgoznak. Noha esténként öszszehasonlíthatatlanul nagyobb a látogatottság, a termek délelőtt sem üresek. Van hol összejönni, van hely a szórakozásra. Mintegy 400 férőhelyes, színpaddal ellátott, korszerűen berendezett nézőterük van. Ezenkívül kisebb-nagyobb termek állnak a tanulni, szórakozni vágyó dolgozók rendelkezésére. A nagy teremben tartják a különféle bemutatókat, kiállításokat, az ismeretterjesztő előadásokat és más összejöveteleket. Jelenleg itt rendezték meg Mniška festőművész gyűjteményes kiállítását. — A kiállítás iránt van-e érdeklődés? — fordultam Ondrej Wéberhez. — Nagy. A kiállítást már az első napokban több százan megtekintették. Nagy érdeklődés nyilvánult meg egy régebbi kiállítás iránt is, melyen fényképekkel és dokumentációs anyaggal az ember fejlődését mutattuk be. Míg az előbbivel a dolgozók természettudományi ismereteit gazdagítottuk, a mostani kiállítással az a célunk, hogy a dolgozók szépérzékét, és a művészetek iránti fogékonyságát növeljük. Mi is végignéztük a kiállított festményeket, közben kíváncsian szemléltük az üzemi klub belső életét. — Nálunk — jegyezte meg valaki tréfásan — a kulturális munkában sosincs uborkaszezon. Üzemi klubunk télen-nyáron dolgozik ... Rend, tisztaság mindenütt. A falakon ízléses díszítések. Mindegyik körnek van egy tablója, ezeken adnak hírt képekkel, rövid tudósításokkal életükről, munkájukról. Elég e tablókat végignézni, hogy képet kapjunk, mi minden történik kulturális téren a Matador üzemi klubjában. Az egyik teremből zeneszó hallatszott. Benéztünk ide is. A teremben fiatalokból álló fúvószenekart találtunk. — Gyakorolnak? — Igen. A közeljövőben bemutatónk lesz. Jókedv, derű mindenütt. Üj műsort tanulnak a színjátszók, a táncosok, az esztrád- és bábszínjátszókör tagjai. Sok munka dicséri a film, a rádió, az olvasó, a képzőművészeti és a többi csoport tagjainak munkáját. — Legutóbb milyen rendezvényük volt? — faggattam a klub elnökét. — Az elmúlt hetekben minden erőnket a szilveszteri műsor dsszeállítására fordítottuk. Eeztrád1 együttesünk lépett fel. A műsor si; került. Jelenleg 15 előadásból álló j természettudományi elöadássoroza! tot szervezünk. | — Kitől kapnak segítséget? — Munkánkban elsősorban magunk : erejére támaszkodunk. De segítséget kapunk az üzem vezetőségétől, a helyi művelődési otthontól és más üzemi kluboktól is, ahogy mi is segítünk a tömegszervezeteknek és a többi üzemi kluboknak. A segítség elsősorban abban nyilvánul meg, hogy átadják egymásnak a kulturális munkában szerzett tapasztalatokat, műsoraikkal kölcsönösen felkeresik egymást. Az üzemi klub szoros együttműködésben dolgozik a tömegszervezetek kulturális együtteseivel is. Az üzemben jelenleg 38 kollektíva versenyez, 6 pedig már viselője a szocialista munkabrigád címnek. Az üzemi klub munkájában a szocialista munkabrigádok tagjai is részt vesznek, Jozef Hubert, Júlia Kajerová, Olga Miščíková és mások naponta eljárnak az üzemi klubba, naponta segítik a klub munkáját. A klub vezetősége is mindent megtesz, hogy a szocialista munkabrigádok tagjai minden igényt kielégítően szórakozzanak, gyarapítsák műveltségüket. A Laterna Magica Moszkvában A következő állomás: London Az olvasókör tagjai könyveket válogatnak. — Azon vagyunk, — mondotta beszélgetésünk során a klub elnöke —, hogy a brigádmozgalmat a kulturális munka eszközeivel is segítsük, népszerűsítsük a brigádok eredményeit és mindent felhasználunk, hogy dolgozóink közül minél többen bekapcsolódjanak e mozgalomba. A jelszó: kulturált munkások a szocialista brigád tagjai. A bratislavai Matador üzemi klubja tavaly ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Tagjai a 10 év alatt sok-sok szép, minden dicséretet megérdemlő kulturális munkát végeztek. A harmadik ötéves terv első évét azzal a szilárd elhatározással kezdték meg, hogy munkájukat tovább javítják és kulturális téren is újabb eredményekre törekednek. BALÁZS BÉLA A világhírű Laterna Magica első nagy sikert aratott műsorát eddig több mint hétszázszor mutatták be Prágában. A fővárosban még miniig különleges érdekességnek számít a műsor, főleg a külföldieknek. A Laterna Magicának már három együttese van, egyik állandóan Prágában játszik, a másik kettő külföldi vendégszereplésre alakult. \ 35-tagú csoportok a legkiválóbb láncosokból, énekesekből, zenészekből és színészekből toborzódtak. Az agyüttesek műsorát 11 rendező állítja össze. A bonyolult technika azt követeli, hogy a művészi kollektívát a legjobb filmszakemberek egészítik ki. A brüsszeli világkiállításon való nagy sikerű bemutatkozása után első külföldi vendégszereplése az elmúlt hetekben Leningrádban volt, ahol az egyik legnagyobb színházban mutatkozott be és óriási sikert aratott. A tervek szerint csak este tartottak volna előadást, a rendkívül nagy érdeklődés miatt azonban délután is bemutatták műsorukat a kétezer férőhelyes színházban. A leningrádi bemutatkozásról Jevgenyij Gersuni, a Szovjetunió érdemes művésze egyebek között azt írťfct: „Tanúi vagyunk annak, hogy megszülettek azok a művészi kifejező eszközök, amelyek csak a fejlett technika időszakában juthatnak érvényre". Leningrádban 70 000 néző jutalmazta lelkes tapssal a Laterna Magica előadásait. A leningrádi siker után az együttes szerdán, Moszkvában tartott ünnepi bemutatót. Sok meghívás érkezett a Laterna Magica címére a nyugati országokból is, az együttes azonban nem tud valamennyinek eleget tenni. A másik külföldi vendégszereplésre alakult csoport a legközelebbi napokban Londonba utazik, ahol fellépésük előkészítésére az egyik nagyszínházban már folynak az átalakítási munkálatok. A bemutatóra február 6-án kerül sor. Az angol lapok már most nagy érdeklődéssel írnak az együttesről. A BBC felkérte a Laterna Magicát, hogy a televízióban is mutatkozzék be. A két újonnan alakult együttes bejárja majd a világot. Az előzetes és még nem végleges tervek szerint a jövőben ellátogatnak az Egyesült Államokba is. A Laterna Magica külföldi műsora részben azonos a prágaival, emellett állandóan új műsorszámokkal gazdagodik. Folynak a lipnicai fesztivál előkészületei Ez év júliusában éri el tetőpontját a legjobb szatirikus irodalmi és képzőművészeti alkoíások lipnicai fesztiválja, melyen az idén a népi együttesek is részt vesznek. Ez a újítás elsősorban műkedvelőink tevékenységér igyekszik serkenteni. Az idei lipnicai fesztiválon országos értekezletet is rendeznek, az irodalmi humor és szatíra problémáiról. (ČTK) Kiállítások a CSKP megalapításának 40. évfordulója alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a brnói, a gottwaldovi és a jihlavai képtárak képzőművészeti kiállítást és előadásokat rendeznek. A brnói Művészetek Házában megnyíló kiállításnak „Művészettel a szocialista életért" címet adták. Az itt kiállításra kerülő művek alkotóit Pártunk forradalmi harcai inspirálták. A Morvaországi Múzeum képtára kiállítást rendez a CSKP harcait támogató plakátokból. A gottwaldovi kiállításokon azokat a műveket találjuk, amelyek a szocializmus betetőzésének időszakában jöttek létre. Ezenkívül a nagy évforduló alkalmából mintegy 80 vándorkiállítást rendeznek a kerület szövetkezeti és üzemi klubjaiban. (ČTK) Kiállítás az üzemi klubban Több mint 200 ezer néző az Üj Színpad előadásain A bratislavai Oj Színpad 1960-ban tizenegy bemutatót tartott. A színház 428 előadását több mint 200 ezer ember nézte meg. A tizenegy bemutatott darab közül kilenc mai témájú. Az Oj Színpad eredményesen együttműködik a cseh ifjúsági színházakkal. Ifjúsági színjátszóegyüttesének rendszeres vendégjátékai a prágai Jifí Wolker és a brnói Julius Fučík Színházban ezt a célt szolgálják. Az Üj Színpad művészegyüttese kapcsolatot tart fenn üzemek, egységes t'öldművesszövetkezetek és iskolák dolgozóival, több előadást tartott üzemi klubokban is. Tavaly a színház 37 vidéki előadást rendezett. (ČTK) (Vamiak li^n mifamk Az alábbi eset valóban megtörtént. Hogy a nevek nem egyeznek? Szándékosan történt. Ezzel is azt szeretnénk jelképezni, hogy nem csak egy bizonyos iksz ipszilon nevű, mondjuk bratislavai lakosról van szó, hanem hasonló ikszek és ipszilonok akadnak hazánk bármely területén ... A fényképészeti kör tagjai (M. Tulaja — ČTK — felv.) „Karlovy Vary 1961" A Csehszlovák Film és a Karlovy Vary-i Városi Nemzeti Bizottság január 20 és 26 között „Karlovy Vary 1961" címen rendezi meg a rövid filmek napjait. Ez idó alatt mintegy 80 tavaly gyártott filmet mutatnak be. Ezzel egyidöbari a Karlovy Vary-i üzemekben, a sokolovói és a chebi járásokban vitatesteket rendeznek. A vitaesteken, melyeken elsősorban a rövid filmek problémáiról lesz szó, filmgyártásunk számos dolgozója is részt vesz. A NEMZETI BIZOTTSÁG lakásügyi szakbizottsága valóságos főhadiszállás. A bizottság tagjain kívül számos képviselő és más bizottságok tagjai is megjelentek az ülésen. Afféle haditerv készül. Ezernél több lakáskérvényező kérelmét kell a helyszínen kivizsgálni. Az elnök előtt a város térképe. Utcák szerint osztják fel a feladatokat. Egy hónap alatt be 1 kell fejezni a helyszíni szemlét és ennek eredmé; nyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. i Szétrebbennek az önkéntes munkatársak. El} indulnak házról házra. : Ám érkezésük híre megelőzi őket... j Tarbók Tamásné se rest. Éktelen takarításba ' kezd. Fejetetején áll már az egész lakás. A hivatalos vendéget méltó fogadtatás illeti... Az ám. De hát milyen az? Mert Tarbókné nem rendet csinál. Épp az ellenkezőjét. Ami a helyén volt, most szétdobálja, a pincéből rég nem használt, penészes talpú cipőket hoz a szobába és azokat szép sorjában a szekrényaljakba helyezi. Hisz pont erre az alkalomra gyűjtötte az öreg cipőket is, meg a penészt is rájuk. Bezár minden ablakot, a gáztűzhelyen hatalmas fazékban forralja a vizet. A pára szaporán csapódik le a falakra. — Mi a fészkes fene jutott eszedbe? — csodálkozik a munkából hazatérő férj. — Még kérdezel? Nyolc év alatt nem vagy képes egy rendes lakást szerezni! Csak a bogaraidnak élsz . . , Mi tagadás, a lakás ideálisnak éppen nem mondható. Félig pincelakás. Domboldalon épült, s ablakai az egyik oldalon egy szinten vannak az előtte elhaladó úttal. A napfény is ritka vendég. Tágasnak se éppen tágas négy tagú család számára. De azért nem vizes és nem penészes. Szóval a panasz, meg a kérvény is jogos. És a férjnek tett szemrehányás? Ezt talán hagyjuk. — Mi köze a rendes lakásnak ehhez a... Disznóólat akart mondani, de idejében visszaszippantottc. Szó ami szó, a lakás szörnyű képet nyújtott. De még így se találta tanácsosnak az asszony paprikás hangulatát tovább fűszerezni. — Mi közé? Azt se tudod, hogy bizottság száll ki és az ö véleményezésüktől függ, kaputik-e új lakást'. Honnan is tudnád! Es így tovább ... AZ ELŐKÉSZÍTÉS megtörtént. A két szoba, konyha inkább hasonlított nedves, penészes pinceodúhoz, mint lakáshoz. Csak egy, egyetlen baj történt: a bizottság késlekedett. Persze, sok családot, sok lakást kellett meglátogatnia, és néhány nap tellett bele, amíg Tabókékhoz eljutottak. Közben meg kellett ismételni néhányszor a párolási műveletet. S QZ újabb és újabb perpatvart szült. Tarbók Tamásnak végig kellett ftallgatnia az elmúlt nyolc év alatt történt minden mulasztását. Végre! Betoppantak a várva várt hivatalos • vendégek. , Tarbókné erre az alkalomra olyan savanyú képet vágott, hogy akár ecetes uborka elrakásához is megtette volna ... — Drága leikecskéim, szégyellem is ilyen lakásba vezetni magukat. De hát tehetünk mi róla? Nyolc éve van bent a kérvényünk... Leste a vendégek minden arcmozdulatát. Igyekezett olvasni minden pillantásukból. Jaj, mit is gondolhatnak? Lesz-e eredménye az eddigi fáradozásnak? — Tessék csak ide nézni! — és a szekrény aljából kihúzta az odakészített, pincében penészesített cipőket. — Mindére tönkremegy! Nem is csoda! — és a vizes falakra mutatott. — Bizony egészségtelen lakás! — jelentette ki a negyven év körüli nő, aki minden bizonnyal a bizottság vezetője és Tarbóknénak hirtelen nagyon szimpatikusnak tűnt. — No ugye! — lelkendezett Tarbókné. — Hisz nem kell magyaráznom, megérti, két gyerekkel ... — Meg, meg. Megilletné egy jobb lakás... Tarbókné alkalmasnak találta a pillanatot és cukros mosollyal, kezét tördelve izgalmában, megkockáztatta a kérdést. — És, tessék csak mondani, van valami reményünk ? — Nehéz, nagyon nehéz a helyzet. Sok a kérelmező. £s ennél vannak rosszabb lakások is — Szóval...? — Nem ígérhetünk ... — Tetszik tudni, nyáron nem is olyan rossz ez a lakás, de a tél. — Na, a telet már majd csak kibírják valahogy. TARBÓKNÉVAL verebet lehetett fogatni. Azon nyomban átszaladt a szomszédokhoz. — No, nemsokára elválunk! •> •> •> — A jövő telet már új lakásban töltjük, megígérték! Legalább is Tarbókné értelmezte így a „hivatalosok" buzdítását. S ha a baj nem jár egyedül, a szerencse se szereti a magányt. Tarbók Tamás aznap nagyszerű hírrel állított haza. — Asszony, ha akarod, egy hónap múlva új lakásba költözünk! Nem, nem, ez lehetetlen! Egyetlen nap alatt ennyi jó hír! Még álomnak is túl szép. — Hívnak Pöstyénbe, nincs szakemberük. Lakást is adnak — azonnal! — Ha! Pőstyén! Majd egy vidéki városba megyek, amikor itt kapunk lakást. — Kapunk, de mikor? — Jövőre! Az asszony egy szuszra elmesélte a látogatás 103 SZÖ 5 * 1961. január 6.