Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-07 / 7. szám, szombat

r Ullllllllllllll I1111II1111II1IIIIIIIIIIIIII11111IIII Ä jövő század városa A XXI. század városa fölé repülőgépen érkező mai utast először a csodálatosan tiszta levegő lepné meg. Élesen rajzolódnak ki a széles körutak, az ezeket sugárszerűen keresztező befutó-utak, a mesterséges tavak csillogó tükre és az egész várost körülölelő, mintegy 50 kilométer széles zöldövezet. A mai nagyvárosok jellegzetes, füstből és lebegő porból, gázokból álló „köde" végképp eltűnt. Az utcák szélét gyep és virágok szegélyezik, két, sőt négy sor dúslombú fa. A gépkocsik nesztelenül suhannak, nyoma sincs a kipufogógázoknak, a közlekedést régen villamosították. Az utcák alatt kábelben nagyfrekvenciás áram fut, innen kapják a járművek a hajtóenergiát. Ezzel megoldódott a mérsékelt és a hideg övezetben épült városok hóeltakarítási gondja is; télen nagyfrekvenciás árammal melegítik fel az úttestet, a járdákat, a hő megolvad, elnyeli a csatornarendszer, az utcák nyomban fel is száradnak. Hiába keresnénk a gyárak, hőerőművek, a mai városképre oly jellegzetes magas kéményeit is. A jövő század városa tüzelőanyagot nem használ, a villamosenergiát távoli erőműtelepektől kapja. Nincsenek már pályaudvarok: ezek a nagy helyet elfoglaló és a tervszerű városfejlesztésnek mindig útjában álló, hatalmas üvegtetős csarnokok régen eltűntek. Ahogyan a közúti közlekedés már a XX. század harmadik negyedében mindenütt a föld alá került, a vasútvonalak is alagutakban futnak a városok központja alatt épült, hatalmas föld alatti pályaudvarokra. A házak nem magasak, mindössze négy-ötemeletesek. Derűs, különböző színű homlokzatuk élénken üt el a pázsit, a fák üde zöldjétől. Suhanó lift repít fel az emeletekre. A lakások tágasabbak a maiaknál. Széles ablakokon, üvegfalakon áramlik be a fény. Fent, a mennyezet alatt nyílások: itt kering be szüntelenül a kondicionált levegő. Fűtőtest sehol. A fűtést a falba süllyesztett fűtőelemek szolgáltatják. A konyha parányi. Nincs szemétgyűjtő tartály, nincsen szükség a szemét elszállítására szolgáló csővezetékre sem. Kisméretű áprítógép áll a vízvezeték mellett, ez őrli parányi darabokra a hulladékot, amely azután a csatornahálózatba kerül. A csatornák már nem fertőzik a városok folyóit. Feldolgozó üzemek hasznosítják a szennyvízben oldott anyagokat, a megszűrt vizet oxigénnel dúsítják és úgy vezetik a folyókba. Minden lakáshoz loggia, erkély tartozik, ezeket, ha eső esik vagy havazik, üvegbúra védi. Az épületeket szilárd, sztrunoplaszt nevű üvegahyagból építik, a közfalakat vékony, hőszigetelő műanyagokból. Az épületelemek automata-üzemekben, sorozatgyártásban, óriási mennyiségben készülnek. Sok a lakás, az emberek gyakran változtatják lakóhelyüket. Tavasszal nagy tömegek költöznek nyaralókba, mások gépkocsira rakják műanyag elemekből készült, szétszedhető nyaralóházukat, s valahol a hegyek között vagy a tengerparton, két óra alatt maguk szerelik össze a három-négyszobás nyaralót. Mások szabadságuk idejére úszó szigetekre költöznek, ezek 3000—5000 utassal a tengerpart mentén vándorolnak egyik festői öbölből a másikba. Az óriási városi parkokat este rejtett fények világítják meg. Ezernyi vidám ember sétál, szórakozik. Ráérnek, hiszen a napi munkaidő mindössze négy óra. Kisugárzott energia hajtja az autót Hétköznapok a XXI. században mindazt, amire az embernek táplálkozásához szüksége van. A tökéletes gyógyítástudomány Mihail Vasziljev és Szergej Guscsev szovjet újságírók magyarul most megjelent „Riport a ^ XXI. századból" című könyve alapján már beszámoltunk róla, hogy kiváló tudósok véleménye ^ szerint hová fejlődik a jövő század technikája és tudománya. Ma ugyancsak ennek a könyvnek \ alapján arról írunk, miképpen képzelik el ismert kutatók a jövő század emberének mindennapi í életét. % és alakítja át árammá, ez hajtja a kerekekben elhelyezett motorokat. A sebesség a közegellenállás miatt tovább nem fokozható, így a gépkocsit csak rövidebb utakra használják, nagyobb távolságokra a repülőgép szolgál. Este mesterséges nap világít A városok belterületén már nem közlekednek gépkocsik, az autó- és trolibuszok szerepét átvették a mozgójárdák. Minden utcában mindenkét irányban több mozgójárda is fut, az egyik 20, a másik 40, esetleg egy harmadik is 100 órakilométer sebességgel. A városok esténként kellemes, nappali fénybe borulnak. Erről egy-egy mesterséges nap gondoskodik. Négy, a város környékén működő nagyfrekvenciás állomásról tükrös antennák elektromágneses sugárnyalábokat lövellnek fel, ezek magasan a házak felett találkoznak és az izzó nitrogén* és oxigénmolekulák fénye elárasztja a várost. A mesterséges nap lángjában képződő nitrogénoxidok sem vesznek kárba. A szél és az eső gondoskodnak arról, | hogy ezek a földekre jussanak és ott műtrágyaként hassanak. A XXI. században, amikor egységes villamoshálózat fogja át a földgolyót, nincsenek már óriási telefonközpontok. A bonyolult, hatalmas, mechanikus keresőszerkezetet kiszorítják a tranzisztoros kapcsoló készülékek. A Föld ellentétes féltekéin élő két ember is pillanatok alatt hívhatja fel egymást és beszélhet az automatikus erősítőállomások révén. a legkisebb időráfordítással a legtöbb tudást elsajátítani. A vizuális oktatás ebben nagy szerephez jut. Minden tantárgyat hangosfilmvetítéssel oktatnak. Mozgó, áttetsző modelleken figyelheti meg a tanuló a kémiai reakciókat, a technológiai folyamatokat. Fontos szerep jut a televíziónak is. / • Szórakoztatásról a zeneszobák, festő- és szobrász-műtermek, fotólaboratóriumok gondoskodnak. A kicsinyeknek játékok serege áll rendelkezésére, a nagyobbak maguk szerkesztik, készítik játékaikat, a repülőgépmodellektől a kozmikus űrhajók kicsinyített másáig. TV adó-vevővel telefonálnak Százezer tonnás hajók száguldanak a tenger mélyén Gépek segítik a tanulást A házak lapos tetején állomásoznak a helikoptertaxik, az oldalukon, akár valaha az autótaxikon, körbe fut a színes, fehérkockás jelzés. Városon kívüli utakra csepp alakú, halfarokszerű farrészben végződő gépkocsik parkolnak a város peremén. Műanyagból készülnek, nincs rajtuk se kilincs, se lökhárító. Egyetlen vezényszóra, mint a redőny, felgördül a gépkocsi ajtaja. A kocsi elején kis műszerfal. A kocsi vezetője hangosan mondja be az útirányt, a kocsi lágyan indul és egy perc alatt eléri a 250 km órasebességet. A gépkocsi fotocellái állandó kapcsolatot tartanak fenn az út szélén felállított fényjelző berendezéssel. Az út mindig száraz, a felszíne alatt lefektetett kábelekbe nagyfrekvenciás áram halad. A kábelek körül keletkező elektromágneses erőtér kisugárzott energiáját fogja fel a gépkocsi A kertvárosok egyik utcájában hosszú kerítés, azon túl fák, virágágyak és pázsitszőnyegek között egykétemeletes épületek csoportja: iskola és internátus. Mintegy 2500 gyerek tanul, sportol, szórakozik egy ilyen oktatókombinátban. A legkisebbek ötévesek. A nevelés ebben a korban kezdődik, csökkentve az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Az oktatás kettős: elméleti és gyakorlati. A már a XX. században is jól bevált politechnikai oktatást továbbfejlesztették. Az érettségi bizonyítvány arról is tanúskodik, hogy a már végzett tanuló valamely ipari foglalkozáshoz szükséges gyakorlati ismereteket is elsajátította, s elfoglalhatja helyét valamelyik automatizált műhely gépkezelőjeként, diszpécser lehet egy távvezérelt bányában, vagy ért az elektrónikus számítógépek karbantartásához. Az iskola minden műhelye önálló, tökéletes üzemegység, bármikor megkezdhetné valamely cikk gyártását. A következő épület majdnem teljes egészében üvegfalú: ez a sport-épület. Tornatermek, műjégpályák, úszómedencék állnak a tanulók rendelkezésére, az épületet övező park pedig a sportház szerves folytatása; futó- és atlétikai, tenisz-, labdarúgó-, kosár- és röplabdapályák színes salakja húzódik meg a fák között. é A biológiai oktatásnak külön épülete van. A tantermek falai üveg sejttéglából épültek, a fényt átengedik, a közvetlen napsugarakat azonban nem. Minden terem négyzet alakú, a padok amfiteátrumszerűen körben futnak, hogy mindenki jól lásson. Minden padban csak egy gyerek ül, a szék és az asztal is szabályozható. A bútorok műanyaggal bevont alumíniumötvözetből készülnek. A levegő kellemes, tiszta, valamennyi épületet klíma-berendezés látja el kondicionált levegővel. Ha egy ajtót kinyitnak, kékes fényű lámpák gyulladnak ki. A belőlük áramló, az ember számára ártalmatlan sugarak elpusztítják a ruhára, cipőre tapadó baktériumokat. A mikróbák nem juthatnak be az utcáról az iskolába. A XXI. század pedagógiájának nehéz feladatokat kell megoldania. Az ismeretanyag állandóan nő, a technika mind bonyolultabbá válik. A cél: A XX. században a legkorszerűbb gépekkel felszerelt hajók sebességét a víz és a levegő ellenállása csökkenti. A XXI. század leküzdi ezt az akadályt. A hajótest alakja gyökeresen megváltozott, fit hajók úgy épülnek, mintha ma ismert testüket a fő szimmetriasíkban elmetszették és a szétmetszett fél részeket elfordítva ismét összeillesztették volna. E fél hajórészek közé helyezték el a motort. A vonóerő így 45 százalékkal növekedett, az orr- és kormányhullámok pedig jelentősen csökkentek. (Ha a világ ez idő szerinti legújabb hajója, a 81000 tonnás Queen Mary így épült volna újjá, öt helyett három nap alatt szelné át az óceánt.) A tengeri közlekedés, a hajók alakjának korszerűsítése ellenére, fokozatosan tenger alatti hajózássá alakul át. Az atomenergiával működő utas- és teherszállító tengeralattjárók biztonságosabban közlekednek a víz alatt, mint a mi hajóink a vizén. Az út a sarki tengerek jege alatt jóval rövidebb, mint a mai hajózási útvonalak. Százezer tonnás atomhajtású tengeralattjáró teherhajók épülnek s atomhajtóműveik segítségével óránként 120-150 km sebességgel száguldanak az óceánok vizének mélyében. Az utasszállíítő hajók háttérbe szorulnak, a távolsági óceánok feletti személyforgalmat nagy sebességű, lökhajtásos repülőgépek bonyolítják le. A repülőgép a Földről kap energiát A vezeték nélküli energiaátvitel gyakorlati megvalósulásával újfajta repülőgépek jelennek meg, amelyek a mozgáshoz szükséges energiát a Földről kapják a reflektor fénysugarához hasonló nagyfrekvenciás energiasugarak formájában. Erre a célra a repülőgépek útvonala mentén egymástól meghatározott távolságokban energiaállomások létesülnek. Ezek a gépek, mivel üzemanyagot nem kell magukkal vinniük, kétszer annyi utast, vagy terhet szállítanak és gyorsabban is repülnek. A vezeték nélküli légi trolibuszok egy fajtája ez. 50 000 lóerős mozdonyok A centiméteres nagyságrendű hullámhosszak után a tudomány meghódította a centiméterek tört részében kifejezhető hullámokat is, így tetszés szerinti számban üzemelhetnek rádió és televízió adó-vevő berendezések. Mindenkinek van már személyi használatú rádió-televízió adó-vevő készüléke, amelyen beállítja annak hívószámát, akivel beszélni akar, majd a cigarettatárca nagyságú készüléken megnyom egy gombot, a készülék kapcsol vagy képernyőjén fénysugarak jelzik, hogy a hívott fél mással beszél. A kép — ha a hívott fél jelentkezik - a képernyő kis méretei ellenére éles, a beszélők tisztán, jól látják egymást. A zsebben hordható, törpekészülékek mellett, olyan televízió vevőberendezéseket is gyártanak, amelyek képernyője több négyzetméter nagyságú. A képernyők laposak, mint a falon függő képek, a hozzájuk tartozó készülék nem nagy. A tranzisztorok lehetővé tették a rádió- és televíziókészülékek méreteinek nagymérvű csökkentését. Pongyola beszédből irodalmi szöveget készít a gép A rádió bevonul a kémiába is. Megfelelő rádióhullámmal mozgatva az anyagokat lehasíthatják, szétrombolhatják a molekularészeket, megváltoztathatják szerkezetüket, szabadon formálhatják az anyagok kémiai összetételét. Rádióhullámok segítségével meggyorsíthatók a kémiai reakciók. A rádióelektronika a technika egyik legfejlettebb ága. Rádióelektronikus gépek nyomtatott szöveg formájában rögzítik az emberi beszédet úgy, hogy még a hibásan elmondott mondatszerkezetet is helyesen írják le, ilyen gépek irodalmi színvonalon fordítanak szövegeket egyik nyelvről a másikra. Ebben már nincs semmi csodálatos. Minden nyelvnek meg vannak a maga törvényszerűségei, a gép pedig bármely törvényszerűségre beállítható. Az ilyen berendezések nemcsak betűkkel rögzítik az emberi hangot, hanem arra is alkalmasak, hogy gépek egész sorát működtessék szóban adott utasításokra. A kondicionált levegőjű kórteremben minden ágynál kis kapcsolótábla. Egy gombnyomásra az ágy fejrésze felemelkedik, a beteg félig ülő, félig fekvő helyzetben kényelmesen beszélget látogatójával. Egy másik kapcsolóval leengedheti, vagy felhúzhatja az ablak redőnyeit, bekapcsolja vagy eloltja a világítást. Egy másik teremben, bonyolult kapcsolóasztal felett, televízióképernyők két sorban. Az ügyeletes orvos ezeken figyeli egy-egy súlyosabb beteg pillanatnyi állapotát. Elektromos hőmérő és pulzusszámláló regisztrálja percről percre a beteg hőmérsékletét és érverését. Rádiósztetoszkóp továbbítja az ügyeletes orvos szobájában felszerelt érzékeny hangszóróba a beteg szívverésének, lélegzésének jellegzetes hangját. A diagnózist elektronikus gép állapítja meg, szinte csalhatatlanul. A vérkép értékei és a viszgálandóra felcsatolt elektródák útján a gépbe juttatott impulzusok együttes eredményként a gép „kiszámítja", hogy mi a beteg baja. Azonos tünetek esetében két vagy több betegséget jelöl meg, a többi az orvosok — és az újabb gépek feladata. Működésbe lép a rádiólokátor. Egy képI ernyőn világosan rajzolódnak ki a beteg szívének, májának, s többi szervének körvonalai. A műszer milliméternyi pontossággal határoz

r za meg, ha a szervek mérete, helyzete eltért a normálistól. Valamenynyi észlelt érték egybevetéséből a hozzáértő orvos könnyen állapítja meg a végleges diagnózist. A sebészet távolról sem hasonlít a maihoz. A műtétek vértelenek. Ultrahangkészülék őrli porrá az epeköveket: a lágy részeket csak kissé felmelegíti az ultrahang, a kemény tárgyakat elporlasztja. Ultrahangfúrókkal dolgoznak a fogászok is. Ha erre van szükség, utlrahangszikével, operál a sebész, ez a szike átvágja a szöveteket, ugyanakkor megalvasztja a vért is. A műtőlámpa egyúttal sterilizál is, megöli a baktériumokat. A műtőasztal felett képernyőre vetül az operált beteg meg-, felelő testrészének röntgenképe. Afc: altatást elektromos narkotizáló készülékkel végzik, varrás helyett átlátszó ragasztóhártya fogja össze a vágásszéleket. Műszív és művése látja el átmenetileg e szervek funkcióját, ha erre szükség van, számtalan automata segíti a sebészt. A ma pusztító betegségek jó részének megtalálták az ellenszerét, az emberi élet határai messze kitolódtak. * • • HUSZONKILENC KIVÁLÓ TUDÓS VÉLEKEDIK IGY A XXI. SZÁZAD HÉTKÖZNAPJAIRÓL. A JÖVÖ SZAZAD ÜJ REGÉNYE EZ, AMELYET AZ EMBERI TU• DÁS FOG VALÓRA VÁLTANI. A szárazföldi, nagy terhelésű távolsági szállítás továbbra is a "vasutak feladata marad. A XXI. század vasútjának nyomtávja 3 — 5 méter. A vasúti kocsik teherbírása így jóval nagyobb, a mozdonyok 40 000 — 50 000 lóerősek, teherszerelvények utazósebessége 250-300 kilométer óránként. Az óriásmozdonyok hajtóenergiáját az atomreaktor szolgáltatja, a tökéletes sugárvédelem megvalósult. A XXI. század derekára megépül a széles nyomtávú, transzkontinentális vasútvonal, amelyen atommozdonyok vontatják szédítő sebességgel hatalmas terhüket. Az arra alkalmas árukat - mint az olaj, a gabonafélék, a liszt, a cement — csővezeték-hálózaton továbbítják, mert ezzel megtakarítják a rakodási költségeket. Ajz ember mind kevésbé szorul a természet „kegyére". A biológiai kutatások eleinte értékes hibrideket eredményeztek, de a tudomány újabb módszereket dolgozott ki az öröklődés befolyásolására. Az élő sejtek magja kromoszómákból épül fel. Minél tökéletesebb a kultúrnövény, annál nagy«bb a kromoszóma száma. A sejtmagok „átalakításának" kérdését megoldotta a biológia. A XX. század biológusai 56—70 kromoszómás búzát állítottak elő, a XXI. század 140 kromoszómás búzát termel. A gabonák már nem dőlnek meg, kitenyésztették az ellenálló szalméjű fajtákat. A ma ismert növények a Nap energiájának csak 2—5 százalékát használják fel. A biológia széles levelű növényeket tenyésztett ki, amelyeknek biológiai hatásfoka jóval nagyobb, többet használnak fel a Nap energiájából. A gabonatermés hektáronként eléri a 70 mázsát. A gyümölcsök mag nélküliek, nagyságuk megkétszereződött. A növényi sejtek kromoszómáit úgy rendezik át, hogy a növényt rádióaktív sugárzásnak vetik alá. A szántóföldeken rádioaktív kobaltot tartalmazó sugárágyúkat állítanak fel: a terméshozam jelentősen megnövekedik. Nagy jelentőségű az állatok nemének mesterséges szabályozása. így sikerült a lábasjószágot és baromfiállományt jelentős mértékben megsokszorozni. A föld bőven meaterrru A VOKOV1CEI ARITMA dolgozói a harmadik ötéves terv alatt terven felül 354 millió korona értékben gyártanak gépeket. Rövidesen elkészítik az „Aritma T 320" típusú önműködő ellenőrző számológépet, melyet az országos népszámláláskor próbálnak ki először. (<V. Lomoz — (ČTK) — f elv.) JŰJ SZÖ 8 * 1961. január A I