Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-05 / 5. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVAKIA KOHMUMISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. január 5. csütörtök 30 fillér XIV. évfolyam, 5. szám Következetesen a célkitűzések megvalósításáért Üj évet s egyben új tervidőszakot kezdünk. Harmadik ötéves tervünk már a fejlett szocialista társadalom építésének terve. Pártunk vezetésével tehát az egész népgazdaságban, beleértve a mezőgazdaságot is, aránylag rövid idő alatt elértük a szocialista termelési viszonyok teljes túlsúlyát. Ebből kiindulva az elkövetkező évekre merész feladatokat tűzhettünk magunk elé. Például olyanokat, hogy a mezőgazdaságban országos átlagban 22—23, Szlovákiában 27—28 százalékkal növeljük a termelést. Lehet, hogy sok mezőgazdasági dolgozót meghökkentenek a nagy számok, különösen akkor, ha azt vesszük alapul, hogy a legutóbbi 10 esztendőben országos átlagban 17 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés. De nézzünk csak alaposabban a dolgok mélyére. A második ötéves terv időszakában megközelítőleg 14 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés. Vegyünk azonban egy még örvendetesebb statisztikai adatot. A második ötéves terv utolsó esztendejében mintegy 7 százalékot tett ki a mezőgazdasági termelés növekedése, tehát a második ötéves tervben elért növekedésnek csaknem a fele 1960-ra esik. Akármennyire örvendetes dolog azonban a második ötéves terv utolsó esztendejének ez a szép eredménye, a jövőre nézve mégis elgondolkoztató. Akkor járunk el helyesen, ha levonjuk belőle a megfelelő tanulságot. Például a prerovi járás szövetkezeteseinek felhívására, számos szövetkezet tagsága vállalta, hogy a második ötéves terv feladatait határidő előtt teljesíti. Országos mozgalommá szélesedett tehát a preroviak kezdeményezése. Äm a szövetkezetek többségében nem szervezték, nem irányították és nem ellenőrizték következetesen a kibontakozott versenyt, csak éppen az utolsó esztendőben kapcsoltak rá, hogy megvalósíthassák a kitűzött feladatokat. Természetes, hogy ilyen módon a vállalások sok helyen nem váltak valósággá, holott a preroviak példája a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy ha a pártszervezetek és a nemzeti bizottság a szövetkezetesekkel karöltve állandó feladatként tartja felszínen a termelés növelését, ha a cél érdekében következetesen szervezi és mozgósítja a dolgozókat, akkor az eredmény nem maradhat el. Az utóbbi években a mezőgazdasági termelés fejlődése állandóan emelkedő irányú, s ha figyelembe vesszük azt is, hogy a harmadik ötéves terv időszakában mezőgazdaságunk sokkal nagyobb segítséget kap mint az előző években, akkor nyugodtan állíthatjuk; reálisak a feladatok. Persze a legreálisabb célkitűzés is csak következetes munka nyomán válhat valóra. Most az új esztendő kezdetén egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a tervfeladatok megvalósítása semmiféle patópáloskodást nem tűr. Felelőtlenség az olyan eljárás, amikor a feladatok megoldását azzal halogatjuk, hogy van még idő bőven. Hány szövetkezet csinált évvégi hajrát, hogy például a szerződéses eladásban mutatkozó lemaradását az utolsó hetekben behozza? Valljuk be, hogy sok esetben a legnagyobb igyekezettel sem sikerült ez. Lássunk egy másik példát. Azt mondhatnánk, korai még a kukorica négyzetes vetéséről vagy az A munkabiztonság és egészségvédelem további megjavításáért Megkezdődött a Központi Szakszervezeti Tanács X. teljes ülése (ČTK) — A Központi Szakszervezeti Tanács harmadik ötéves tervünk első évének küszöbén, január 4-én a szakszervezetek prága-žižkovi otthonában jött össze X. teljes ülésére. A nagy jelentőségű kétnapos ülést Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg és azután František Zupka képviselő, a KSZT elnöke mondotta el fő beszámolóját. Bevezetőül rámutatott arra, mily nagymértékben fejlődött népgazdaságunk a legutóbbi években és mily kimagasló eredményeket értünk el valamennyi termelési ágazatban második ötéves tervünk éveiben. Elemezte továbbá, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra milyen feladatok hárulnak 1961-ben, — harmadik ötéves tervünk első évében. Beszéde további részében részletesen foglalkozott a munkabiztonságra és a dolgozók egészségvédelmére vonatkozó törvényjavaslat tartalmával. aratásról beszélni, hiszen még csak január van. De emlékezzünk az elmúlt esztendőkre, milyen kevés traktorosunk dicsekedhetett azzal, hogy a kukoricaápolSsi százas mozgalomban eredményes munkát végzett. Egyik esetben géphiba, másik esetben pedig a tapasztalatlanság akadályozta a munkát. A múlt évben a kombájnosok között is verseny indult, hogy legalább 100 hektár gabonát learatnak. Mindössze 70 hektár volt az országos átlag, s még ez is annak köszönhető, hogy tapasztalt kombájnosaink közül negyvenen több mint 200 hektár gabonát learattak és ki is csépeltek. Minden esetben ott született siker, ahol jó volt a felkészülés, ezt számos példával bizonyíthatnánk. Nagy célokkal indulunk a harmadik ötéves tervbe. A tervfeladatok maradéktalan teljesítése szebb holnapunkat jelenti. Olyan mértékben emelkedik életszínvonalunk, amilyen mértékben valóra váltjuk a célkitűzéseket. Az elmúlt esztendők tanulsága legyen számunkra figyelmeztető, s az új ötéves tervben az első naptól kezdve küzdjünk minden lazaság ellen. Előttünk a cél világos. Fejlett szocialista társadalmat építünk, melyben minden eddiginél gyorsabban emelkedik dolgozó népünk | életszínvonala. Tudnunk kell, hogy ennek sikere nem kis részben éppen mezőgazdasági dolgozóinktól függ. Tőlük, az ő aktivitásuktól függ, hogy a mezőgazdaságban négy év alatt teljesítsük az ötéves tervet. Éppen ezért már az év első napjaiban következetesen és céltudatosan kell munkához látnunk. Persze nem csupán a termelőmunka szakaszán, hanem éppen úgy a szervező és politikai nevelőmunkában is. Szövetkezeteink nagy többsége vállalta, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. Hogy ez a merész és nemes célkitűzés megvalósuljon, a pártszervezetekre és a nemzeti bizottságokra is nagyon komoly feladat hárul, mert jó szervező, irányítóés nevelőmunka nélkül a legreálisabb célkitűzés sem válhat valóra. Az is nagy részben a szervező és politikai nevelőmunkán múlik, hogyan használjuk ki a termelés növelésére a szocialista munkaverseny mozgósító erejét. Pártszervezeteinknek és nemzeti bizottságainknak tehát úgy kell szervezniök és irányítaniuk a mezőgazdasági termelést, hogy az öt évre kitűzött feladatokból már az első évre eső részt 1961-ben túlteljesítsük. Pártunk 40 milliárd korona befektetéssel segíti mezőgazdaságunkat a harmadik ötéves terv időszakában. Valamennyi mezőgazdasági dolgozónkat lelkesítse ez következetes munkára, s tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy egész népünk és saját maguk javára gazdagon kamatoztassák az önzetlen segítséget. František Zupka elvtárs azokat a feladatokat részletezte, amelyeket a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom keretében kell teljesíteni harmadik ötéves tervünk éveiben. Leszögezte, hogy hazánk ipari ágazatainak termelése 1960-ban elérte az 1937. évi termelés több mint négyszeresét, bár ez az év volt a legnagyobb tőkés konjunktúra éve. Iparunk gyors ütemű fejlődése jelentős mértékben befolyásolta mezőgazdaságunk fejlesztését is. František Zupka elvtárs, a KSZT elnöke hangsúlyozta továbbá, hogy iparunk és egész népgazdaságunk fejlődése igen kifejezően nyilvánul meg hazánk lakossága életszínvonalának emelkedésében is. Beszédét folytatva különös figyelmet szentelt azoknak a lényegbevágó feladatoknak, amelyeket a népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervben előirányzott termelési feladatok biztosításával kellő összhangban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom keretében kell teljesítenünk az emberről való gondoskodás érdekében. Hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb igényeket kell támasztanunk a dolgozó emberről való gondoskodással összefüggő kérdések megoldásával szemben. A jelenleg érvényben levő munkabiztonsági törvény már nem felel meg teljes mértékben ennek a követelménynek. Az új törvény elsősorban azon az elven alapszik, hogy hazánkban egységesen kell biztosítani a termelési feladatok teljesítését s egyidejűleg a munka biztonságos voltára és a dolgozók egészségvédelmére vonatkozó szabályok betartását is, mert ennek az alapvető fontosságú követelménynek következetes teljesítésével érhetünk el döntő fordulatot a balesetek számának csökkentésében. Az új törvény nem helyezi a fő hangsúlyt az említett problémák egyszeri megoldására, előírja a munkabiztonság kérdésének valóban komplex megoldását, éppúgy, mint a foglalkozás következtében előforduló balesetek és betegségek következetes megelőzését is. Zupka elvtárs beszámolóját vita követte. Az ülés ma folytatja munkáját. Kihasználjuk a tapasztalatokat Dolgozóink között nagy visszhangra talált a talajjavítási mozgalom. Az 1960-as év tervfeladatait teljesítettük. Lecsapoltunk 30 987 hektárnyi területet, 2384 hektáron öntözőberendezést építettünk. Mintegy 748 kilométer folyómedret szabályoztunk. A múlt évi eredmények és tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak további munkánkhoz. Az .V.'.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V t A Dedina Mládeže EFSZ tagjai — miután megtárgyalták a közelgő szövetkezeti kongresszus vitaanyagát — úgy döntöttek, hogy az ötéves terv kitűzött feladatait négy éven belül teljesítik. Ján Mišečka és Erdey István csoportvezetők öri elvtárssal, az állattenyésztési csoport vezetőjével az idei takarmánytermesztés kérdéseiről tárgyalnak. Mint ismeretes, a szövetkezet szántóterületének 31,5 százalékán termeszt ez idén takarmányt, ebből 2,12 százalékot a tejes-viaszos érésű silókukorica tesz ki, melynek hektárhozamát 800 mázsára tervezik. (K. CSch — ČTK felv.) ELŐTÉRBE HELYEZIK A JOBBAT (ČTK) — A sládkovičovói szövetkezetesek a harmadik ötéves tervet a további mechanizálással, az új technológia alkalmazásával kezdik. Kisebb javítások után még e héten üzembe helyeznek egy 1000 férőhelyes nedves önetetős sertéshizlaldát, miáltal két munkaerőt takarítanak meg. A nedves önetetős módszerrel az idén 1500 sertést akarnak felhizlalni. 1961-es év újabb lépést jelent majd a megkezdett úton. Az 1961. évi állami terv feladatai 118 százalékkal magasabbak a tavalyiaknál. Ezenkívül a levezetőcsatornák és az árvízzel sújtott terület megjavítására államunk 292 •millió koronát fordít. Külön figyelmet szentelünk majd az öntözéses gazdálkodás kiszélesítésére és kisebb víztárolók építésére. A kerületi és járási nemzeti bizottságok, valamint a talajjavító szövetkezetek felelős funkcionáriusai minél előbb dolgozzák ki a talajjavító-munkák időtervét és a műszaki-szervezési tervet. A nemzeti bizottságok mellett működő talajjavító-"komissziók irányítsák célszerűbben a vízgazdálkodási munkálatokat. A tavalyinál következtesebben kell megszerveznünk a járási és kerületi talajjavító-munkálatokat, használjuk ki jobban az ifjúság, a védnökségi üzemek, valamint a hadsereg által nyújtott segítséget, az építkezéseknél vezessük be az egyéni és a munkacsoportok közötti versenyt, továbbá a talajjavító szövetkezetek és a járások közötti munkaversenyt. Fordítsunk figyelmet a talajjavító szövetkezetek káder-utánpótlásának biztosítására és a kisebb szövetkezetek egyesítésére. Az egyes szövetkezetek által megjavítandó terület ne legyen kisebb 25 ezer hektárnál. A nemzeti bizottságok felelős funkcionáriusai intézkedjenek, hogy az egységes földművesszövetkezetek évi termelési tervében a vízgazdálkodási javítómunkák is helyet kapjanak. A talajjavítási terv feladatainak sikeres teljesítésével megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az ötéves terv négy év alatt való teljesítéséhez. A sikeres indulás döntő jelentőségű lehet. Használjuk hát ki jól már a januári napokat is, hiszen kisebb-nagyobb munkák végzésére ebben az időszakban is van lehetőség. Ä Keletszlovákiai Kohómú — hazánk legnagyobb építkezése (ČTK) — Alfonz Kudelásek, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának titkára a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával azokról a feladatokról beszélgetve, amelyeket hazánk legnagyobb kohóipari kombinátja — a Keletszlovákiai Kohómű — építkezésén kell teljesíteni, a következőt mondotta: A Keletszlovákiai Kohómű építői lényegében teljesítették 1960. évi tervfeladataikat, bár meg kellett birkózniuk a kedvezőtlen időjárás okozta és egyéb nagy nehézségekkel. Harmadik ötéves tervünknek első évében azonban már az eddigieknél kétszer akkora feladatokat kell teljesíteniük. A Keletszlovákiai Kohómű építőinek EZ ÉV VÉGÉIG be kell fejezniük minden felszíni munkát, ami többek között azt jelenti, hogy 26 kilométernyi csatornacsövet és 20 kilométernyi vízvezetékcsövet kell lerakniuk, gépek segítségével 1 900 000 köbméter földet kell kiásniuk s továbbszállítaniuk, ezenkívül 36 000 köbméternyi falat kell építeniük. A Keletszlovákiai Kohómű építkezésein 6,6-szorosára növekszik a betonozómunkák terjedelme, 4,4-szeresére az előregyártott épületelemek készítése, a dolgozók 17 000 tonna súlyú acélszerkezetet szerelnek össze és 61 kilométer hosszú iparvágányt raknak le. Ez idén folytatják a hengerde építését és megkezdik további fontos épületek alapvető építkezési munkáit, mégpedig elsősorban az 1. és 2. sz. kokszolókemence, az 1. és 2. sz. nagyolvasztó, a hídkészítő-részleg, a hőerőmű stb. építését. Az építészeti dolgozók saját építtészeti alapot létesítenek, kiépítik különösen a čaňai kavicsbányát és Bočiarban egy előregyártott épületelemeket gyártó üzemrészleget" rendeznek be. HARMADIK ÖTÉVES TERVÜNK TOVÄBBI ÉVEIBEN befejezik egyes fontos építmények építését, hogy minél előbb megkezdhessék bennük a tulajdonképpeni kohóipari termelést. 1962-ben elkészülnek a központi gépműhelyek, 1963. július 1-én egy hengersor, a nagy hőerőmű és ugyanabban az évben befejezik a hídkészítő-részleg építését is. A Keletszlovákiai Kohómű számára azonban az 1964-es év lesz a legjelentősebb, mivel az 1. sz. nagyolvasztóból július 1-én csapolják az első nyersvasat. EZZEL A NAPPAL KEZDŐDIK a kelet-szlovákiai kóhóipar új időszaka. A további években a Keletszlotfákiai Kohómű üzemeltetésével egyidejűleg folytatják további kiépítését is. Ezek a nagy feladatok az eddiginél nagyobb igényeket támasztanak a dolgozókkal szemben. A Keletszlovákiai Kohóműnek további szakemberekre lesz szüksége. A földmunkák elvégzése után már ez idén több dolgozó tér át a jobbminőségű, bonyolultabb munkára mint az ácsok, betonozok, vasmunkások és szerelők. Az építészeti üzemek egyrészt saját, eddig szakképzettséggel nem rendelkező munkásaikat képezik ki szakemberekké. A Keletszlovákiai Kohóműnek több száz szakemberre lesz szüksége s ennek érdekében Ostravába és hazánk további kohóipari üzemeibe küldi dolgozóit továbbképzésre. Ezenkívül számos tanoncot nevel, azaz képez ki szakmunkásokká. E téren számos nagyvállalat is jejentős segítséget nyújt azzal, hogy < LEGKIVÁLÓBB DOLGOZÓIT KÜLDI a Keletszlovákiai Kohóműbe, melynek vezetősége a szak- és főiskolákat végzett fiatalok sorából is elegendő szakembert biztosít az egyes részlegek számára. A Keletszlovákiai Kohóműben később fokozatosan kiválogatják a legjobb munkásokat és műszaki dolgozókat, akiket továbbképzésre küldenék a Szovjetunió kohóipari vállalataiba.