Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-30 / 30. szám, hétfő

) Felelősséggel tartoznak az egész népgazdaságnak Pártunk Központi Bizottsága múlt év decemberi ülését a vegyipar problémái elemzésének szentelte. A vegyipar gyors fejlesztése a harma­dik ötéves tervben döntő fontosságú. A kemizálás egyre nagyobb teret hódít a népgazdaságnak jóformán minden szakaszán; gondoljunk a kohászat­ra, az építészetre, a textiliparra, a mezőgazdaságra. A vegyipar egyes termékei tökéletesen helyettesítik, sőt általában túlszárnyalják a fontos és drága nyersanyagokat. A Központi Bizottság decemberi határozata Irányt szabott a vegyipar további fejlődésének, kitűzte azokat a feladato­kat, amelyek a vegyipar dolgozóira várnak, hogy a harmadik ötéves terv sikerét, a többi népgazdasági ágak műszaki színvonalának fejlesztését is biztosítsák. Hazánk legrégibb és egyik legnagyobb vegyipari üzeme az Ústí nad Labem-I Vegyipari Kombinát. Stanislav Rázl elvtárs, vállalati igazgató és munkatársai Václav Dolejš, Jindŕich Hrádek, valamint Fran­tišek Schöbl, az egész üzemi pártbizottság elnöke tájékoztatták, hogyan teljesítik a párthatározatot a vegyiparnak e kulcsUzemében. Prágában az U Hybernú kiállítási te­remben a napokban nyílott meg a magyar iparművészeti kiállítás, amelyen 32 vál­lalat 135 iparművészének munkájq látható. A kiállított tárgyak között korszerű bú­torok, kovácsolt vasmunkák, bór- és kon­fekció-ipari termékek, valamint az üveg­ipar művészi alkotásai találhatok. A ki­állított textiltermékek a magyar textil ­tervezők magas színvonalát bizonyítják. Képünkön a kiállítás egy része, ahol a magyar textil- és konfekcióipar gyártmá­nyait mutatják be. Jovan Dezor ČTK felvétele. A TAVASZI LIPCSEI VÁSÁRON a technikai kiállítás II. és IV. csarno­kában állít ki a Technoexport cseh­szlovák külkereskedelmi vállalat. HÁROMSZÁZEZER LÓ ÉS ÖSZVÉR pusz­tult el tavaly a Közel-Keleten és Közép­Ázsiában fellépett vírusos megbetegedés­ben. KISLÁMA SZÜLETETT a budapesti ál­latkert láma-családjában. A Hortobá­gyon évek óta foglalkoznak a láma meg­honosításával, s kiderült, hogy Magyar­ország éghajlata hatására dúsabb gyapja nő a lámának. HARMADÍZBEN VESZ RÉSZT Cseh­szlovákia a Majna-Frankfurt-i nem­zetközi hangszerkiállításon. Eiső íz­ben mutatjuk be itt a Weinbach jel­zésű rövid zongorát. SZIBÉRIA LEGNAGYOBB TEXTILGYÁRA épül Csernogorszkban. Az üzemben éven­te több mint 15 millió négyzetméter szö­vetet fognak gyártani. ELKÉSZÜLT LENINGRÁDBAN az első elektronikus távbeszélőközpont modellje. A hagyományos központok fő mechaniz­musát, a keresőt fémvezetők helyettesítik. RENDKÍVÜLI MEGRENDELÉSE KEN dolgoznak a kremnicai pénz­verde dolgozói. Már elkészítették az érmeket a műkorcsolyázó világbaj­nokság győztesei számára és most kezdik a III. brnói nemzetközi nagy­vásár propagációs jelvényeinek nyo­mását. Ebből körülbelül egymillió darabot készítenek. SHAKESPEARE MOVEIT FORDÍTJÁK arab nyelvre Kairóban. A fordítások ol­csó kiadásban is megjelennek. Ül ISKOLÁT KAPNAK a koiicei diá­kok. Február 4-én adják át ünnepélyesen a KoSice Malomgát lakónegyedében a 30 osztályos 8-éves középiskolát. (a. s.) A MOTOKOV külkereskedelmi vál­lalat üj típusú Skoda-autókat állít ki a február 2—11-én megrendezés­re kerülő amsterdami autószalon­ban. TIZ KG SOLYO METEORITOT találtak a szovojet tudósok az Antarktiszon egy jég­hegy lejtőjén, mintegy 2500 méteres ma­gasságban. 195B-BAN KEZDTE MEG ADÁSÁT « Kínai Televízió. Ma már Pekingben, Sang­hajban, Nankingban és Harvinben gyárta­nak televízorokat a kínai üzemek. A tele­víziós készülékek minden alkatrésze kínai gyártmány, kivéve a képernyőt. Ennek gyártásával is kísérletezik már az egyik üzem és rövidesen megkezdi a sorozatgyártást. A PRÁGAI FILM-KLUBBAN a na­pokban nyílt meg az első csehszlo­vák filmplakát kiállítás. A kiállításon 40 képzőművész 60 plakátja látható. GALACON, a nagy román dunai kikötő közelében épül fel Románia újabb hatal­mas vaskohászati kombinátja, amely évi 4 millió tonna acélt fog előállítani. Az új üzemváros terveinek elkészítésén ezer mérnök és technikus dolgozik. A DREZDAI ÁLLAMI OPERA e napok­ban kezdte meg 50-éves fenállásának ju­bileumi ünnepségeit. Akkor Richard Strauss Rózsalovag című operáját mu­tatták be első ízben, azóta ezt az ope­rát már 300-szor játszották. BEFEJEZÉS ELŐTT ÄLL a Magas­Tátrában a Poprádi-tó mellett épü­lő korszerű hegyi szálló. Az öj szál­lodában 130 ágy várja majd a tu­ristákat, ezenkívül társalgó és szó­rakozó helyek, és sí-javító műhely is tartozik a szállodához. (r. s.) Ha kilépsz az észak-csehországi kerület székhelyének nyugati pálya­udvaráról az utcára, modern kilenc­<emletes épület ötlik a szemedbe s s mögötte szinte a felhőkbe nyúló ké­i mények sokasága. A legelső járőke­V lő megerősíti „gyanúdat" - igen ép­s pen a vegyikombinát előtt állsz. 1 A kapun belül a legkülönbözőbb stí­i lusú, nagyságú, homlokzatú épületek •í sorakoznak. Ahány épület, annyi fé­^ le, vidám pasztell színű mellett kö­s zépkori kolostornak látszó s abban, s amelyikről azt hihetné az ember, ^ hogy már semmire sem alkalmas, ép­s pen a legújabb, legmodernebb 1 fél­s üzem működik. Az 1856-ban épült gyárban még három-négy évvel ezelőtt meg nem felelő munkaviszonyok uralkodtak. Választani kellett: újjáépíteni, olyan munkafeltételeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a termelés fellendí­tését, vagy bezárni. A dolgozók az előbbi mellett döntöttek s azóta for­rásban, mozgásban, átalakulóban van az egész üzem. Az ústi vegyikom­binát száz esztendő alatt kivívott jó neve, világhíre új fényt, új patinát kap. A szerves és szervetlen vegyi alapanyagok előállításától kezdve szintetikus gyantáig annyi féle vegyi­terméket állít elő a kombinát, hogy hasonlóan gazdag termelési palettával a világ egyetlen vegyiüzeme sem ren­s delkezik. A körülbelül ezer ústí ;> védjeggyel ellátott termék nagy több­< ségét mind az öt világrészben is­2 merik és kedvelik, itthon pedig nél­5 külözhetetlenek a népgazdaság többi ágazatában. Hogy csak néhány pél­dát említsünk: a jó festékanyag a textilgyártás, a folyékony arany a porcelángyártás fontos kelléke, a mesterséges drágakövek a finom gépiparban, a klór az ivóvíz fertőt­lenítéséhez szükséges a kriolit nél­külözhetetlen az alumíniumgyártás­nál, a szulfitok (kénvegyület) a film­gyártásnál, a szintetikus gyantákat az elektrokémiában, az építészetben, a gépiparban használják, szuperfosz­fátok és más készítmények a me­zőgazdaságban fontosak. SZAKTUDÁS MINDENEKELŐTT — A vegyipar gyors fejlődése há­rom pilléren nyugszik — mondotta Rázl elvtárs, — a képzett kádere­ken, az új technikán és a beruhá­záson. A harmadik ötéves terv végé­re üzemünkben a termelés 1960-hoz viszonyítva 68,3 százalékkal, a mun­katermelékenység 56 százalékkal emelkedik, az önköltség 14,5 száza­lékkal csökken. Hogy ezen irányszá­! mokat teljesíthessük, mindenekelőtt dolgozóink továbbképzéséről kell gondoskodnunk. Nemcsak az egyszerű munkásokét, a mesterekét, techniku­sokét, hanem a kutatókét is, 1965 végéig a dolgozók 80 százaléka szak­képesítést szerez. A legtöbben a két­éves üzemi technikumon tanulnak, ötven alkalmazottunkat üzemi ösz­töndíjjal főiskolára küldjük. Mérnö­keink részére továbbképző tanfolya­mokat rendezünk, hogy tájékozva le­gyenek a tudomány és a technika legújabb ismereteiről, az automatizá­lás kérdéseiről. Arra számítunk, hogy 10-15 mérnökünk megszerzi a vegyi tudományok kandidátusa címet. Ku­tatómunkával 250 dolgozónk foglal­kozik, azonban a többi technikus is napi munkája mellett bizonyos sza­kaszon kutatást végez, hogy a mű­szaki fejlesztés terén előbbre jus­sunk. Nagy segítséget jelent szá­munkra a műszaki-ökonómiai tájé­koztatási osztály Itt számontartják a világ minden tájáról érkező szak­folyóiratok fontos tanulmányait és cikkeit. A maga nemében egyedül­álló, 39 000 kötetet számláló szak­könyvtár ugyancsak bőséges forrásul szolgál a kutatómunkához. A KÉPZETT KÁDEREK ÉS AZ ÚJ TECHNIKA kérdése szorosan összefügg, magya­rázzák az elvtársak. Az öj, gépesített üzemekben a munkás nehezen bol­dogul középiskolai képzettség nélkül. A tanoncok tanterve is módosításra szorul, mert tananyaguk már távol­ról sem felel meg azoknak a köve­telményeknek, amelyeket egy kor­szerű vegyiüzemben végzett munka megkíván. Legalább olyan fontos a gépek ismerete, hogy értsenek kar­bantartásukhoz, mint a vegyianyagok összetételének elsajátítása. Az üzem műszaki fejlesztése, mint már mondottuk, teljes iramban folyik. Több új félüzem működik, az egyik kísérleti félüzemben például az új modern felszereléssel 24 óra alatt TÍZSZER ANNYI LÜGOT ÉS KLÓRT állítanak elő, mint a régi nagyüzem­ben. Jaroslav Sucharda vegyészmér­nököt a félüzem tervezéséért és a külföldön is feltűnést keltő új eljárás kidolgozásáért Klement Gottwald ál­lamdíjra javasolták. Az előzetes szá­mítások szerint a műszaki fejlesztés az ústí kombinátban a harmadik és a negyedik ötéves terv alatt több mint egymilliárd korona többletet fog jelenteni a nyers forgalomban 35 millió korona önköltség csökken­tés mellett. A műszaki fejlesztés kérdése a gazdasági vezetők, a párt és a tömegszervezetek figyelmének középpontjában áll. Míg 1955-ben ösz­szesen 46 ember foglalkozott e prob­lémával, idén nyolcszor annyi, s a kutatásra fordított összeget tizen­háromszorosára emelték. A dolgozók a műszaki fejlesztést „kicsiben" ki-ki ahogy tudja SAJÁT ÜGYÉNEK TEKINTI — mondotta Schrödl elvtárs, a pártszervezet elnöke, — 90 kollektí- j va versenyez a szocialista munkabri- ; gád cím elnyeréséért. A fluor előállító ; részlegen valamennyi dolgozó egysé- ; gesen bekapcsolódott a mozgalom­ba. Februárra részleg értekezletet hívtak össze, amelyen értékelni és elemezni fogják eddigi munkájukat és szeretnének a szocialista munka részlege címéért versenyezni. 1960­ban csak az újítási javaslatok közel 4 millió korona megtakarítást hoz­tak. A szocialista verseny egyik el­terjedt formája nálunk az úgyne­vezett mérnöki számla. Egyének, vagy kollektívák bizonyos időn belül fon­tos technikai feladat megoldását vállalják. Felajánlásukat a határidő feltüntetésével írásba foglalják és a nyilvánosság ellenőrzése alá bo­csátják. Technikusaink az ily mó­don vállalt feladatok teljesítéséért személyes felelősséget éreznek, s bi­zony sokszor komoly erőfeszítésre, kitartásra van szükségük, hogy a nyilvánosságnak a feladat sikeres elvégzéséről számolhassanak be. — Dolgozóink felajánlották. — folytatta — hogy legkésőbb a félév végéig szociális gondoskodásukba ve­szik az állóalapokat. E célból az egész üzemben karbantartói tanfo­lyamokat rendezünk, hogy a kollek­tívák maguk végezhessék el az ap­róbb javításokat és a gépek szak­szerű karbantartásával megelőzzék az üzemzavarokat. Valamennyien, de különösen a kommunisták. ALAPOSAN ÁTTANULMÁNYOZTÁK A PÁRTHATÁROZATOT. A Központi Bizottság ülése után ösz­szeült a kerületi pártbízottság és megtárgyalta az üzemünket illető kérdéseket. Az ülés eredményéről és a ránk váró konkrét feladatokról részletesen tájékoztattuk a dolgozó­kat. Az Ostí nad Labem-i Vegyi Kom­binátra a harmadik ötéves terv fo­lyomán komoly munka vár. A dol­gozók tudják, milyen felelősséggel tartoznak a népgazdaságnak. A kor­szerüsítet üzemben arra fognak töre­kedni, hogy miden tekintetben kielé­gítsék a velük szemben támasztott követelményeket. A meglevő termé­keken kívül új anyagok előállítását is tervezik, hogy az üzem és a cseh­szlovák vegyipar jó hírnevét tovább öregbítsék. KIS ÉVA G. H ILMA R érdemes művész 70 éves (ČTK) - Gustáv Hilmar érdemes mű­vész hétfőn, január 30-án tölti be 70 életévét. Gustáv Hilmar 49 évig fejtette ki érdemdús tevékenységét hazánk szín­művészetében. Pályafutását 1911-ben kezd­te meg Plzeňben és később Brnóban, Ost­raván és Prágában alakított sok száz szerepet. Nagy érdemeket szerzett a film­művészet terén és a rádiban végzett munkájával is. A nézőközönség G. Hilmart elsősorban a prágai színpadokról ismeri, ahol 1926. február 1-én kezdte meg mű­ködését. A prágai Városi Színház művé­szeként ment nemrég nyugdíjba. Évek hoszú során át végzett alkotó munkájá­ért 1953-ban elnyerte Prága főváros Nem­zeti Bizottságának díjat és 1955-ben az érdemes művész címet is. Dr. Alexander Horák 50 éves Vasárnap töltötte be 50. életévét dr. h. c. Alexander Horák, a Béke-Vi­lágtanács tagja, a Békevédők Szlo­vákiai Bizottságának elnöke, a Szlo­vák Nemzeti Front Központi Bizott­sága elnökségének tagja. A Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Békevédők Szlovákiai Bizottsága üdvözlő levélben fejezte ki jókívá­natait a jubilánsnak. Csehszlovák-bolgár árucsere és fizetési egyezmény (CTK) — PRÁGÁBAN ALÁÍRTÁK AZ 1961. ÉVI CSEHSZLOVÁK-BOLGÁR ÁRUCSERE-FORGALMI ÉS FIZETÉSI JEGYZÖKÖNYVET. A jegyzőkönyv értelmében Bulgária gépipari termékeket, főként teherkocsi­kat, akkumulátorokat, akkumulátor-ko­csikat, elektromotorokat és transzformá­torokat, távbeszélő-központokat, fontos nyersanyag- és anyagfajtákat, úgymint horganyt, ólmot, ólomkoncentrátumot, kalclnált szódát és dohányt fog szállítani Csehszlovákiának. A csehszlovák behoza­tal jelentős részét továbbá a hagyomá­nyos mezőgazdasági termékek és élelmi­szercikkek, hüvelyesek, tojás, olajos magvak, baromfi, bor, nyers és feldol­gozott gyümölcs és zöldség képezik. Csehszlovákia ennek fejében gépeket és ipari berendezéseket, energetikai be­rendezéseket, nagy bányagépeket, köny­nyüipari üzemberendezéseket, teher- és személyautókat, traktorokat, szerszám­gépeket, elektro- és optikai műszereket, stb. szállít Bulgáriának. Ezenkívül hen­gereltáruk, kohóipári másodtermékek, koksz, műfonalak, cellulóz, vegyipari gyártmányok és egyéb fogyasztási cikkek szerepelnek még kivitelünkben. A jegyzőkönyv kifejezi a két ország gép- és vegyiparának kooperálásában és szakosításában elért eredményeket. NAGY LEHETŐSÉGEK főiskolai tanulmányok folytatására (ČTK) — A közép- és szakiskolák idén érettségiző diákjai közül s azon fiatalok sorából, akik leérettségiztek és már gyakorlati munkát végeznek, minél töb­bet kell megnyernünk főiskolai tanulmá­nyok folytatására. Ezzel kapcsolatosan igen nagy feladatok hárulnak főiskoláink­ra, mivel szükségesnek mutatkozik, hogy 1965-lg egyötödével több diák folytassa rendes tanulmányait és tudvalevő, hogy a negyedik ötéves terv éveiben a főis­kolai végzettségű szakemberek szükség­letét 30 százalékban a tanulmányaikat foglalkozásuk félbeszakítása nélkül foly­tató dolgozók soraiból kell fedeznünk. Ha visszatekintünk a közelmúltba, tuda­tosítjuk, hogy 1946-ban 47 700, 1958-ban 137 ezer főiskolai végzettségű szakem­ber dolgozott hazánkban. Szükséges azon­ban, hogy 1965-ig csaknem 50 százalék­kal növekedjék számuk. Tekintettel arra, hogy a főiskolai ta­nulmányokra való jelentkezések határ­ideje január 28-án lejár, a nemzeti bi­zottságoknak, üzemeknek és EFSZ-eknek fokozott mértékben kell gondoskodniuk az érettségiző és dolgozó fiatalok meg­nyeréséről. TILOS A DOHÁNYZÁS! KÉT műszókban A znojmoi járás' Hrušovanyl Álla­mi Gazdaságának sertésgondozói va­lamennyien, a marhagondozók­nak és fejőknek pedig háromne­gyed része két műszakban dol­goznak. A két műszakos üzemel­tetést a jó mun­kaszervezés és a jobb műszaki el­látottság tette le­hetővé. A képen Josef Baláž mű­szakvezető a tej­termelés fokozá­sa érdekében ko­vásszal izesiti ­takarmányt. (Nesvadba ČTK - fel- » tele.) ,V.V, .w, Magam is azok közé tartozom, azaz csak tar­toztam, akik a fenti in­tést^-semmibe se vették. Azért mondom, hogy „csak tartoztam", mert minden idegszálammal re­mélem, akarom, kívánom, hogy soha többé rá ne gyújtsak. Bár be kell val­lanom, sokszór elhatároz­tam, nem hódolok többé e káros szenvedélynek. No, meg a? anyagi áldo­zat sem csekély, amit az ember naponta a leve­gőbe ereget,, anélkül, hogy haszna lenne belőle. A jószándék megvolt, de hát az ember, ember. Sok sorstársamhoz hasonlóan eddig én sem voltam elég erös, hogy önmagamnak adott ígéretemet betart ­sam. Most azonban, ke­rek egy órája, nem tar­tozom többé azok közé, akik „minden elszívott ci­garettával további szeget vernek koporsójukba" ­ahogyan az orvosak ál­lítják. És igazuk is van. Beláthatja mindenki, aki velem tart a brnói városi népegészségügyi intézet keretén belül szervezett „Dohányzás elleni tanács­adó"-ba. - Hogyan, maga talán nem tudja, hogy a do­hányzás elősegíti a tüdő­rákot, hogy a legtöbb szívbaj, a ma oly gyakori infarkt, angina pectoris, sőt a véredények megbe­tegedése - a hírhedt Biirger betegség is a do­hányzás következménye ? - döfik belém kérdésük­kel dr. Trčala és dr. Sa­ínek ügyeletes orvosok iz első gyógyító szúrást. - Hogyne tudnám, lindennel tisztában va­mok, de mert jólesik, em akartam minderre gondolni. Valahogyan csak lesz, hajtogattam eddig és fő­leg munkaközben szorgal­masan gyújtogattam egyik cigarettáról a másikra. Megnyugtat, felvillanyoz egy-egy mély szippantás. De hát helyes ez? Sza­bad ezt az életmódot to­vább folytatni? - erre válaszolt a két orvos, amikor megmagyarázták, hogy ők is felelősek an­nak az elmek a betartá­sáért, hogy a szocializ­musban a legfőbb kincs az ember. — Az ember egészsé­gét, életét sok elkerül­hetetlen veszély fenyege­ti, Miért kell önmagunk­nak előidéznünk a kike­rülhető, nem feltételenül bekövetkező betegségeket? Miért hívjuk ki a sor­sot önmagunk ellen? — adja fel a kérdést a Trča­la doktor, majd mintha önmagának válaszolna: Nyilvánvaló, hogy a do­hányzás nem más, mint káros szokás. Gyenge akaratú emberek rossz .tulajdonsága. Kikből adódnak a pá­ciensek? Munkások, hiva­talnokok, technikusok, értelmiségiek kitöltött kérdőívei között lapozga­tok. A legnagyobb baj azonban, hogy sok köz­tük a gyermek és a nő. A fiatal gyenge szervezet­re a nikotin és a füst sokkal ártalmasabb, mint az idősebb emberére. De­hát mit tegyen a sérdiilő ifjúság, ha „füstös" kör­nyezetben él? A szülők, ahelyett, hogy jó pél­dával járnának elől, kí­méletlenül hódolnak átkos szenvedélyüknek. Az édes­anyának még főzés köz­ben sem kerül ki szájá­ból a cigaretta. Kíváncsi­ságból csak természetes, hogy a gyermek is meg­ízleli a füstöt, a felnőt­tet utánozva. — Először csak egy­két szippantást tesz, szédül a feje és meg­fájdul tőle, de azért el­dicsekszik pajtásainak és végül is versenyre kel egymással a félosztály, hogy melyikük nyeli ügyesebben a füstöt és szí el több cigarettát — panaszkodik Trčala elv­társ. Persze az eredmény az, hogy a kétségbeesett szülök nálunk keresnek orvoslást. A gyógymód egyszerű: megmagyaráz­zuk, miért nem szabad dohányozni, miért kell azonnali hatállyal nem csökkenteni a dohányzást, hanem végérvényesen fel­hagyni vele, miért kelt következetesen kitartani az elhatározás mellett. A páciensek értelmére aka­runk hatni, akár felnőtt­ről, akár gyermekről van szó. Ha ez teljes mérték­ben nem sikerül, spe­ciális szájöblítő vizet írunk elő, melynek hasz­nálata után a dohányfüst undort vált ki. - Hogy miért támo­gatja a dohányzók káros kedvtelését, szenvedélyét mindezek ellenére az ál­lam? Téved, ha azt hiszi - válaszolja Šatánek doktor. Az állam nem támogatja a dohányzást, nem nyereségszerzés céljából tartja fenn tra­fikjait, hiszen megállapí­tást nyert, hogy az így nyert haszonnál sokkal több kárt okoz a embe­rekben a dohányzás kö­vetkezménye és az ál­tala szerzett betegségek ingyen gyógykezelése. Ezért hát: csínján a dohányzással! KARDOS MÁRTA JŰJ SZÖ ? * IMI. január

Next

/
Oldalképek
Tartalom