Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-28 / 28. szám, szombat

A SAJTÓ, A RÁDIÖ CSAKNEM NAn E'ONTA KÖZÖL HÍREKET A KÖZUTAKON EGYRE GYAKRABBAN ELŐFORDULÓ, SÚLYOS KÖVETKEZMÉNYŰ BALESETEKRŐL. Ez a világszerte elhatalmasodó jelenség sok fejtörést okoz a közbiztonsági szerveknek, a motoros Járművek tulajdonosainak, a gépkocsivezetőknek, az orvosnak s a szociális intézményeknek egyaránt. Tudvalevő ugyanis, hogy a balesetek nemcsak óriási, — bár idővel részben helyrehozható — anyagi károkat okoznak, hanem pótolhatatlan veszteségeket Is. A legérthetőbben megfogalmazott biztonsági szabályok ismertetése, az ellenük vétó egyének szigorú megbüntetése sem csökkenthetné azonban lényegesen a balesetek számát, ha a járműtechnika nem tartana lépést korunk rohamos fejlődési ütemével. Éppen ezért oly elmés szerkezetű a mai - gépkocsik fékberendezése, az útszakasz tökéletes áttekinthetőségét lehetővé tevő széles ablakai, melyeknek üvege nem törik veszélyes, éles szilánkokra, s a gépkocsi belsejében ma már nincsenek Utődéseket, sebeket okozható kiszögellő részek stb. Legújabban olyan kormánykerekeket is gyártanak, amelyek ütközés esetén elhajlanak a rájuk nehezedő test nyomására és bonyolult gépezetek hirtelen lendülettel automatikusan hátrabillentik az üléseket, hogy a párnázott részek védhessék a gépkocsivezető s az utasok testét. Mindez azonban csak korszerű óvóberendezésekként jöhet számításba, de semmiképpen sem tekinthető balesetelhárítónak. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a nyílegyenes autóutakon még átlagosnak tartott sebesség esetén sem elég megbízhatók az ember érzékei. Ezt különösen akkor tudatosíthatjuk, ha figyelembe vesszük, hogy még a legjobban képzett gépkocsivezető is legkevesebb % másodperc alatt teszi lábát a gázpedálról a fékre, és ez idő alatt csaknem 20 mé1 ternyi utat tesz meg az óránként 1X0 kilométeres sebességgel robogó gépkocsi! Nyilvánvaló tehát, hogy a vezető e másodperc töredéke alatt nem összpontosít-hatja figyelmét kizá ófag a gépkocsi biztonságos irányítására. Az évek hosszú során át végzett megfigyelések, műszaki kísérletek, laboratóriumi elemzések eredményeként egyre élesebben körvonalazódott ki annak gyakorlati lehetősége, hogy a nagysebességű gépkocsiközlekedésben miként korl

átozható a Le

gcs

ekélye

bbre az e

mberi erő szükséglete, s az hogyan helyettesíthető automatikus berendezésekkel. A hajókba, repülőgépekbe s Irányítható rakétákba épített biztonsági berendezésekkel elért eredmények alapján — kísérleti célokra — megszerkesztették a lehetőleg legkisebb méretű „ütközéshárítókat" — radarokat, hangon túli rezgésekre reagáló műszereket és az infravörös fénysugarak hatására működésbe lépő detektorokat (elektromágneses hullámok egyenirányítására használt szerkezetet. (További tapasztalatok azonban azt a következtetést eredményezték, hogy a biztonságos gyorsforgalom érdekében minden gépkocsiba kellene Ilyen „ütközéshárítót" szerelni, mivel az anélklili motoros járművek — még akkor is, ha csupán egyetlenegyről volna szó — veszélyeztetnék a többi gépkocsi biztonságát, gátolnák a Utódokat szült Sztrelka, az űrhajós kutya. Sztrelka és az „újszülöttek" jó egészségnek örvendenek. Az utódok öt hónappal Sztrelka űrutazása után jöttek a világra, s azóta állandó felügyelet alatt állnak. A szakemberek kijelentették, hogy a Sztrelka-szaporulát bebizonyította a második mesterséges hold műszereinek tökéletes megbízhatóságát. (CTK-TASZSZ Rádiofoto) gyors közlekedést. Nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal elönyösebb, ha az úttestekbe süllyesztve és részben mellettük helyezik el a biztonsági berendezéseket, amelyek így megóvhatnak minden gépkocsit, tehát az „ütközéshárító" nélküli járműveket is. Az a várázsvessző pedig, amely ezt az elgondolást gyakorlatilag megvalósíthatóvá teszi, a legutóbbi időben oly gyakran emlegetett elektronika. Ml volna tehát az elektronikus biztonsági berendezés feladata ? Elsősorban az, hogy a gépkocsit autcmatikusan bizonyos útsávon való haladásra „kényszerítse". Ez a korlátozás elvileg azonos a vonatok vasúti vágányokhoz alkalmazkodó, tehát bizonyos értelemben korlátozott mozgási lehetőségével. További feladata, hogy a gépkocsivezetőt megállásra avagy az útsávról való letérésére figyelmeztetve, ezeket a műveleteket automatikusan végrehajtva, megakadályozza az egyazon úton haladó jármüvek összeütközését. A járművek bizonyos útsávra „kényszerítését" például közvetlenül az úttest felülete alá fektetett, nagyfrekvenciás árammal telített irányítókábelek teszik lehetővé. Jelzéseit a gépkocsi ütközője előtt és a baloldalt felszerelt, egyenlően hangolt két antenna továbbítja. Ha a gépkocsi a legcsekélyebb mértékben is eltér a helyes iránytól, azonnal eltérés mutatkozik az antennák egybehangoltságában is. Ennek hatására egy különleges segédberendezés önműködően úgy állítja be a gépkocsi elülső kerekeit, hogy ismét helyreáll az antennák egybehangoltsága, a jármű tehát újra a helyes irányba, azaz pontosan az alatta levő úttestbe helyezett kábelvezeték fölött halad, s így lehetővé teszi, hogy a „figyelmeztetett" gépkocsivezető ismét pontosan irányíthassa a gépkocsit. Mindegyik útsáv kábelvezetéke más frekvenciájú, s egy további önműködő berendezés „gondoskodik" az autóút egyes útsávjainak arányos megterheléséről, sőt szükség esetén a közlekedési gyorsaság „figyelembe vételével" osztja el rajtuk a gépkocsikat. A felsoroltakból láthatjuk, milyen elmés megoldáson alapszik a gépkocsik teljesen biztonságos irányítása. Nyitva marad azonban még az a kérdés, miként akadályozható meg összeütközésük. Ez már bonyolultabb elgondolásokon alapuló berendezések alkalmazását igényli. Az útte

stbe lerakott k

ábelvezetéknek a gépkocsik kölcsönhatását kell kiváltania s közvetítenie, és az e célt szolgáló önműködő szerkezet éppen ezért a vasúti forgalomban használt autóblokk — az önműködő vágányzár működéséhez hasonló müveleteket hajt végre. Bizonyos időközökben minden „figyelemmel követett" gépkocsi után lezárja az úttest egy részét, és ezzel lehetővé teszi a következő gépkocsi teljesen biztonságos lefékezését. Milyen elgondoláson Ôs gyakorlati megoldáson alapszik ez az .önműködő, térközbiztosító berendezés? Az úttest felszíni betonrétegébe a gépkocsik alsó körvonalainak megfelelő térfogatú, hurokalakú vezetékek vannak beépítve, rövid, egymástól mintegy 10 méternyi távolságban. Ezek a hurokalakú vezetékek nagyfrekvenciás árammal vannak telítve, és amikor a gépkocsi végighalad rajtuk, megváltoztatja a vezetékek áramának egyenirányítását. Ezzel bekapcsolódik az úttest szélén elhelyezett kábelvezeték elektronikus hálózata, és kigyúlnak az útmelletti póznákra erősített világítótestek, amelyek az előtte haladó gépkocsira figyelmeztetik a gépkocsivezetőt. Az úttest másik oldalán kigyúló fények az ellenkező irányból közeledő gépkocsikat jelzik, ami különösen az útkanyarokban és az emelkedő útszakaszok végén fontos a gépkocsivezetők számára, akiknek a mozdonyvezetőkhöz hasonlóan kell ügyelniük a jelzőberendezések fényjeleire. A gépkocsiba épített detektorba (elektromágneses hullámok egyenirányítására használt szerkezetbe) közvetlenül továbbított jelzések az előbb említetteknél is tökéletesebben teszik lehetővé a közúti közlekedésnek elektronikus szabályozó berendezésekkel való biztosítását. Ez esetben Is igen fontos a már említett hurokalakú áramvezetékek szerepe. A fölöttük elhaladó detektoros gépkocsiba nagyfrekvenciás jelző rezgést továbbítanak, melynek kilengése (amplitúdója) csökken a gépkocsi bizonyos sebessége következtében, s ez a hurokalakú vezetékek fölött elektromágneses hullámok torlódását idézi elő. Mihelyt a következő gépkocsi megközelíti az előtte haladót, annak detektora egyre nagyobb kilengésű jelzéseket fog fel, minek következtében előbb meglassulnak a motor fordulatai, de túl nagy közelség esetén önműködően lefékez a gépkocsi, vagy pedig — amenynyiben szabadok a további útsávok — egy különleges berendezés az útsávok egyikére tereli, úgyhogy akadálytalanul megelőzheti az előtte haladó jármüvet. Ha jges, avagy más okból síkos az úttest, úgy az elektronikus hálózat azzal hosszabbítja meg a gépkocsik közötti távolságot, hogy meglassítja az elektromágneses hullámok torlódási kilengését, vagyis lehetővé teszi, a jelzéseknek legmegfelelőbb időközökben történő megismétlődését. A hurokalakú áramvezetékek és detektorok közlekedésszabályozó rendszere bármely pillanatban pontosan „tájékoztathatja" a „gépkocsit" az úttest közeli szakaszán fennálló helyzetről s az út felületének tulajdonságairól. Eredményes kísérletek I alapján megmutatkoztak már az automatizált közúti közlekedés fejlődésének további távlatai is. A jövőben az említett tájékoztató adatokat ugyanis kibernetikus szabályozó berendezések dolgozzák fel, melyek „érzékszervei" beavatkoznak a gépkocsi mozgásának és motorja működésének rendszerébe. Bonyolult szerkezetű segédmotorok határozzák meg a gépkocsi legelőnyösebb gyorsaságát, irányítják az elülső kerekeket és hozzák működésbe a fékeket. A kibernetikus berendezés minden emberi beavatkozás nélkül legpontosabban Irányítja a gépkocsit, állandóan megtalálja a közlekedés legkedvezőbb feltételeit megadó útszakaszt, azaz lehetővé teszi a gépkocsi leggyorsabb, legbiztonságosabb haladását és egyben a legkisebb mennyiségű üzemanyagfogyasztást is. A közúti közlekedés e távlatainak gyakorlati elérése azonban még évek hosszú során át megismétlődő laboratóriumi és gyakorlati közlekedési kísérletek elvégzését igényli. Magától értetődően további hátráltató körülmények is vannak, különösen az, hogy igen költséges az elektronikus biztosító és közlekedésszabályozó berendezésekkel ellátott autóutak építése, A balesetek okozta óriási anyagi károk előfordulásának megszüntetésével azonban idővel megtérülnének ezek a rendkívüli nagy beruházási költségek is. Ami pedig a legfontosabb, a szocializmus építését befejező s a kommunizmus felé fejlődő társadalmunkban az, hogy legdrágább kincsünket — az emberek ezreinek életét — menthetjük meg, tehát a közérdek legmagasztosabb elvét teljesíthetjük akár a legnagyobb anyagi áldozatok árán is. Ezért kétségkívül tudatosíthatjuk, hogy nincs messze az az idő, amikor már mindnyájunk számára szemmelláthatók lesznek az közúti közlekedés e távlatainak örvendeztető körvonalai K. M. KOVÁCS ISTVÁN: Téli hóban ballagok, Hallgatnak az ablakok.. A növény is szundikál, Azt sem tudja, volt-e nyár? Álmodik a vén boglya. Félre billent a kontya. A Sajó is befagyott, Mind meghaltak a habok, Égen, földön, hó is tél, Egész világ tejfehér. Csak a kémény pipázik, Piros nyelve kilátszik... ... :hogy az állatQk közül az elefántnak van a legjobb émlékeíöfehetsége? Különösen az elszenvedett sérelmekre emlékszik viszsza és esztendők múlva is megismeri azt az embert, aki őt bántotta; ... hogy csecsemő- és gyermekkorban az ember életének felét alvással tölti: ... hogy az emberi sípcsont a 33 mázsás terhelést is kibírja; ... hogy a napszemüveg idestova 1000 esztendős. Azokon a vidékeken használták legelőször, ahol sok volt a hó. Természetesen nem üvegből, hanem halhólyagból és vékony borostyánlemezekből készült. Még ma is hordanak ilyeneket az eszkimók. HA VALAKI az osztályban Miska nevét említette, mindenki csak a legnagyobb elismerés hangján beszélt róla. Nagyon rendes, talpraesett gyerek — mondták a lányok. Jő, őszinte barát — vélekedtek a fiík. Es ez igaz is. Miskának mindig tiszta az inge, ruhája, keze nem koszos és a haja is rendben van. Csendesen beszél és gyakran mosolyog. Olyan nagyszerű fiú az a Miska — gondoltam — barátságot kötök vele. És ez helyénvaló is, hiszen én nagyon messže állok a példás djájkoktól és ezért úgy gondoltam, hogy ez a barátság javamra válik. Megbeszéltem Miskával, hogy egyik délután elmegyek hozzá a megígért könyvért. — Megfelel neked öt órakor? — kérdezte. — Meg. De egy kissé elszámítottam magam, mert megfeledkeztem arról, hogy szombat van és ilyenkor segítek édesanyámnak a bevásárlásban és a takarításban. A padlófényesítéssel annyira siettem, hogy majd szétvertem a pasztás tégelyt. — Mit gondol majd Miska rólam, először híyott meg és akkor sem vagyok pontos. Biztosan azt fogja hinni, hogy én mindig késem. Hat órára fejeztem be a munkát és futottam, ahogy csak bírtam. Hiszen Miska, az osztály büszkesége vár rám. Csöngettem, egy öreg néni nyitott ajtót, bizonyára Miska nagymamája. — Jó estét kívánok, itthon van Miska. — Igen, itthon van. S ahogy vetem le az előszobában a kabátot, Miska hangjára lettem figyelmes: „Eszem ágában sincs... Hazafelé útközben vehettél volna kenyeret. .. Nincs most időm." Egy másik hang, bizonyára nővére, sírva felelt: „Tudom, te mindig ilyen vagy... Az ujjadat sem mozdítanád meg. Mindent egyedül végzek, nézd csak meg, most is teli táskával jöttem haza. — Hisz ez a te dolgod. Lány vagy, törődj a háztartással. Komolyan zavarba jöttem, ahogy ott álltam az előszobáben, kezemben a kabáttal. A néni beszólt: — Miska, itt van a barátod. Mint mindig, most is elegánMint mindig, most is elegánsan, mosolyogva jelent meg az ajtóban. — Jó, hogy eljöttél. Most van időm, sakkozzunk egy kicsit, jó? Életem legnehezebb sakkmérkőzése volt ez. Egymás után vétettem a hibákat. Hisz egész idő alatt az járt az eszemben, milyen kétarcú fiú is ez a Miska: más az iskolában és más otthon. És én őt tekintettem utőlérhetetlennek?! rssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss TÉLI KALAND vsfsssfsssssssyrsfsssssssssssssssssss/sssf - Pionírok gyárlátogatása Ez az Alekszej Matraszov nevét viselő sládkovičovói pionírcsapat is bekapcsolódott. „A vörös zászló nyomában" expedícióba. A csapat valamennyi raja meglátogatta Kosútyt, az 1931. évi véres pünkösd színhelyét és elbeszélgettek az emlékezetes nagygyűlésen részt vett Idősebb elvtársakkal, majd virágokkal díszítették a sortűz áldozatainak sírját. Ezenkívül beszélgetést szerveztek a falubeli kommunistákkal, akik nagyon érdekesen beszéltek a párt megalakulásától eltelt harcos évtizedekről. A pionírok január első napjaiban ellátogattak a védnökség! kendergyárba, ahol virágcsokorral köszöntötték az üzeon dolgozóit, és azután elbeszélgettek az üzem, a szövetkezet terveiről és a falu fejlesztéséről. Nagyon sok érdekes dolgot tudtak meg Sládkovičovo jövőjéről. —sos— Hangos gágogással úszik a liba lefelé a patakon. Magában beszél: — Hát nem vagyok én csodálatos madár'. Járok a földön, úszom a vízen, repülök a levegőben. Nincs is több hozzám hasonló madár a világon! Kiválók valamennyi szárnyas közül... én vagyok a királynőjük!" A víz partján álló gólya hallotta ezt az öndicsőítést, nem tetszett neki a liba hetvenkedése és ezért így szólt hozzá: — Hát te valóban buta liba vagy! Igaz, hogy úszol, de tudsz-e úgy úszni, mint a hal? Igaz, jársz a földön, ám tudsze úgy futni, mint a szarvas? Repülsz is, de tudsz-e úgy szállani, mint a sas ? Tudod, nagyobb hasznod lenne abból, ha csak egy dolgot tudnál, de azt aztán tökéletesen. TUDOD-E ... hogy az ember reggel, felkelés után a legnagyobb, estére már 1—2 cm-rel kisebb lesz, nehéz munka után meg 4—5 Gm-rel is. Ennek az oka a hátgerinc víztartalmának csökkenése; tgy van ez gyakran az emberek életében is. Kedvet kapnak mindenféle ténykedésre, de semmit sem tudnak rendesen, sőt ostobaságukban még elbizakodottak is. (S. Gy. fordítása) • FORDÍTÁSI VERSENY Az őrs minden tagja fél méter hosszú, 6—7 cm. széles papírszalagra felírja 4—5 olvasmány orosz vagy szlovák szavait. Egy másik papírtekercsre az orosz, vagy szlovák szavak magyar jelentését. Mindkét szalagot egy ceruzára kell feltekercselni. A tekercseket most cseréljétek ki. A sorban az első jneghúzza a nála levő tekercset, s a láthatóvá vált szó jelentését mondja be. Ha az a tekercs kerül hozzá, amelyen magyar szavak vannak, akkor oroszul vagy szlovákul kell tudni a szót, ha az orosz, illetve szlovák szavas tekercs van nála, akkor a magyar jelentését kell megmondani az illető szónak. Aki háromszor nem tud felelni, zálogot ad. • VIDÁM EGYSZEREGY Kemény papírból vagy rajzlapból készült cédulákra írjátok fel az egyszeregy egyes téleleit. A cédulákat egy zacskóba vagy sapkába tegyétek, s keverjétek jól össze. A játékvezető egyenként kihúzza a cédulákat, és hangosan olvassa róluk a tételt. Erre az első játékosnak nemcsak válaszolnia kell, hanem mindjárt rímet is kell rá mondania. Például. Hétszerhét az negyvenkilenc — ebéd után jó, ha pihensz. A következő tételre a következő játékos felel és versel. Aki hibázik, kiesik vagy zálogot ad. í. Rajzoljátok le egyetlen vonással (balra). 2. Rendezzétek el úgy a számokat, hogy valamennyi függőleges és vízszintes sor összege 21 legyen. MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE 1. Télen a madarakról se feledkezzetek meg! 2. Medve 3. Kukoricacső a szárán. KIK NYERTEK Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Kasza Tibor Biskupice, Jócsik, Anna Veľký Cetln és Horváth Tibor Bratislava, Leveleiteket és a megfejtéseket az alábbi címre küldjétek: Üj Szó, Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého •10. TALÁLÓS KÉRDÉSÜNK B-vel a jobb ellentéte, D-vel a jókedv jelképe, E^fel a kőműves rakja, H-val a vizet lakja — ml az? fcjj SZÖ 8 * 1961. janniár 28.