Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-18 / 18. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljete k! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA 1961. január 18. szerda 30 fillér XIV. évfolyam, 18. szám A zárszámadás váljék a gazdálkodás fejlesztésének eszközévé A második ötéves terv két utol­só hónapja falvainkban a szorgal­mas előkészületek időszaka volt, hogy valamennyi mezőgazdasági nagyüzemünk jó szervezéssel, ala­pos körültekintéssel indulhasson harcba a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti meg­valósításáért. A szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói elemezték gazdálkodásuk eddigi menetét és a tapasztalatok alapján kidolgozták szocialista nagyüzemi gazdálkodásuk fejlesztési tervét az 1961—1965-ös évekre. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy mezőgazdasági dolgozóink legtöbb helyen komoly felkészülés­sel léptek a harmadik ötéves terv­be. Ezer és ezer egyéni meg kol­lektív kötelezettségvállalás ta­núskodik arról, hogy földműve­seink nagy többsége már állást foglalt mezőgazdaságunk nagy ügye, a döntő fordulat elérése és az ötéves terv négy év alatti tel­jesítése mellett, s ezekre úgy te­kint, mint egész népünk életszín­vonala emelésének egyik legfon­tosabb láncszemére. Már az új esztendő harmadik hetében vagyunk, mégsem mond­hatjuk, hogy mezőgazdasági dol­gozóink számára befejeződött a felkészülés időszaka. Hiszen éppen az elkövetkező napokban folynak majd le az EFSZ-ek évzáró tag­gyűlései, melyek alaposan előké­szítve, jól megszervezve, mindig jelentős eseménynek számítottak a szövetkezeti gazdálkodás to­vábbfejlesztésének szempontjából. Hogy miért? Az évzáró taggyű­lésre készített termelési és pénz­ügyi mérleg ad legteljesebb képet az elmúlt évi gazdálkodásról. A vezetőségnek tehát úgy kell elké­szítenie a mérleget, hogy az ered­mények és fogyatékosságok okaira egyaránt fényt derítsen. Nem le­het és nem is szabad a szövetke­zeti közösség legmagasablí fóru­ma, a taggyűlés előtt elhallgatni egyetlen olyan fogyatékosságot sem, amely akadályozná a gaz­dálkodás további fejlődését. El­lenkezőleg. A mérleg olyan legyen, hogy adatai már önmagukban is a termelés további fejlesztése mel­lett agitáljanak. Azaz, világos ké­pet nyerjen a tagság arról, hogy melyik szakaszon érték el vagy teljesítették túl a termelést, mi­ben és miért maradtak le, mit termeltek gazdaságosan s melyik termelési ágban és miért magasak a termelési költségek. Csakis így nyerhet a tagság tiszta képet ar­ról, hogy az egyes termelési kol­lektívák és azon belül az egyes személyek hogyan teljesítették kötelességüket. A zárszámadási mérleg nem mellőzheti az előző évi egyéni és kollektív vállalások teljesítésének értékelését sem. Ennek a tagság előtt nyilvánosságra hozott erköl­csi hatásán túl mély gazdasági je­lentősége is van, mert éppen ezen keresztül tudjuk legszemléltetőb­ben és legérzékelhetőbben bemu­tatni az egyéni és a közös érde­kek szoros összefüggését a szö­vetkezeti gazdálkodás keretében. Világosan bizonyítja ezt a slád­kovičovói EFSZ múlt évi évzáró taggyűlésén lejátszódott eset. Ott a fejők keresetét a kifejt tej mennyisége szabta meg, ha pedig valamelyik gondozó az egy tehén­re tervezett mennyiségnél többet fejt, azért prémiumot kapott. Ko­rábban nem volt prémiumozás, a tagok többsége nem hitte, hogy egyszer mégis kifizetik a prémiu­mot. Amikor azonban az évzáró taggyűlésen a vezetőség ismertet­te, hogy a fejők egyik hattagú csoportja 20 000 korona prémiu­mot kap, sokan felháborodtak: miért jár hat embernek 20 000 ko­rona, hiszen mi is dolgoztunk? A mérleg persze arra is fényt de­rített, hogy az említett csoport 41 000 liter tejjel fejt többet, mint a leggyengébb kollektíva, a pré­mium tehát jogos. A tagok pedig rájöttek, hogy a közös termelés növelése és az egyéni jövedelem fokozódása között szoros az ösz­szefüggés. Természetes, hogy a múlt évben már nem is volt ilyen nagy különbség a fejők teljesít­ménye között. Sok hasonló esetet említhetnénk a múltból, amikor az alaposan el­készített évi mérleg a zárszáma­dáson a fogyatékosságok eltávolí­tására serkentette a szövetkezete­seket. De vegyünk inkább egy olyan példát, amely még a jelen­legi évzáró taggyűlésen vár meg­oldásra. Például a kolárovói szö­vetkezet vezetői kiszámították, hogy takarmánykészletük mennyi­ségi szempontból fedezi a szük­ségletet, de tápértéke alapján csaknem 100 vagon takarmány hiányzik. Ha a taggyűlésen a ve­zetőség csupán azt a száraz tényt ismerteti, hogy a meglevő takar­mány tápértéke nem felel meg a követelményeknek és nem elemzi majd alaposan, hogy a betakarí­tás megkésését egyesek vagy cso­portok felelőtlensége, esetleg a megfelelő gépek hiánya okozta, akkor a jövőre nézve a helyes következtetéssel adósai maradnak önmaguknak. Néhány szövetkezetben már el­készült az évvégi mérleg, másutt még most dolgoznak rajta. A szö­vetkezeti gazdálkodás további megszilárdítása szempontjából na­gyon fontos munka ez, márcsak azért is, mert több helyen az EFSZ-ek V. kongresszusa anya­gának megtárgyalásakor nem eléggé alaposan elemezték a gaz­dálkodást, nem vonták be a terv­készítésbe a tagokat, a termelés növelése tehát nem válhatott köz­üggyé. Ezt a fogyatékosságot a jól megszervezett taggyűlés még jelentősen helyrehozhatja. De az kell hozzá, hogy az évzáró taggyű­lés előkészítése ne csupán a szö­vetkezet vezetőségének ügye le­gyen, hanem a helyi nemzeti bi­zottság is bekapcsolódjon ebbe a fontos munkába. A párt vezető szerepének helyes érvényesítése pedig megköveteli, hogy a párt­szervezetek kezdettől fogva fele­lősségteljesen irányítsák az 1960­as évre vállalt feladatok teljesíté­sének kiértékelését, hatékonyan segítsék az évi termelési és pénz­ügyi terv kidolgozását és az egyes munkaszakaszokra eső feladatok megbeszélését az illetékes dolgo­zókkal. A pártszervezetek eredmé­nyes munkájához az is szükséges, hogy a tervfeladatok megbeszélé­sekor a szövetkezet kommunistái­nak és a helyi nemzeti bizottság tagjainak konkrét feladatokat ad­janak. Falusi pártszervezeteinknek tu­datosítaniuk kell, hogy most, az EFSZ-ek évzáró taggyűlésének előkészületi időszakában nemcsak az 1961-es évi termelési feladatok teljesítését kell biztosítaniok, ha­nem már ahhoz is meg kell te­remteniük a feltételeket, hogy a mezőgazdaságban a harmadik öt­éves terv feladatait négy év alatt teljesíthessük. A békeharc további tettekre serkent (ČTK) - A Békevédök Cseh­szlovákiai Bizottsága Prágában ja­nuár 17-én Gusta Fučíková, a bi­zottság alelnöke elnökletével tar­tott teljes ülésén megvitatta a kommunista és munkáspártok képviselői moszkvai tanácskozásá­nak dokumentumait és a csehszlo­vákiai békemozgalom idei tevé­kenységét. A tárgysorozat első pontjáról Jan Mukaŕovský akadémikus, a Békevé­dők Csehszlovákiai Bizottságának el­nöke tartott részletes beszámolót. Hangsúlyozta, hogy rohamosan foko­zódik a szocialista rendszer ereje s nemzetközi befolyása. A szocialista rendszer hovatovább döntő szerepet tölt be napjainkban. A világ nem­zeteihez intézett moszkvai felhívás­sal kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy mindazokhoz szól, akik embernek ne­vezik magukat és érdemesek is erre az elnevezésre. Tettekre szólít fel és megmutatja a helyes utat minden jóakaratú embernek. Mukaŕovský akadémikus azután részletesen fog­lalkozott a moszkvai értekezlet Nyi­latkozatával. „A Nyilatkozat feltárja előttünk az emberiség nagy távla­tait - mondotta —, megmutatja an­nak lehetőségét, hogy az emberiség történelmében megszűnjenek a há­borúk, és azt az utat is, amely a szocializmus teljes győzelméhez ve­zet". Nagyra értékelte, hogy a Nyi­latkozat különös figyelmet szentel a békéért világszerte folytatott küz­delem kérdésének és rámutatott ar­ra, hogy elsősorban békés célokat követünk a hazánk sokoldalú felvi­rágoztatására irányuló minden törek­vésünkben. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta harmadik ötéves ter­vünk békés célkitűzéseit és felhívta a figyelmet a CSKP megalapításának 40. évfordulójára. Beszéde befejező részében kijelentette, hogy a két moszkvai dokumentumot a Békevé­dők Csehszlovákiai Bizottsága az utolsó, győzelmes szakaszába lépő békeharc irányadó alapokmányának tekinti. Mukaŕovský akadémikus beszédé­nek elhangzása után Marié Matéj­ková, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának titkára részletezte azokat a feladatokat, melyeket a békevédőknek a legközelebbi időben kell teljesíteniük. Tudományos értekezlet a kommunista nevelés kérdéseiről (ČTK) — E napokban megkezdő­dött Moszkvában az SZKP KB Társa­dalomtudományi Akadémiájának tudo­mányos értekezlete, melynek résztve­vői megvitatják, milyen legyen a kom­munista nevelés a kommunizmus ki­bontakozó építésének időszakában. A tárgysorozat 10 eltíadása közül az ér­tekezlet első napján négy hangzott el: „Az SZKP XXI. kongresszusa és az új ember nevelésével összefüggő kérdé­sek", „V. I. Lenin a kommunista vi­selkedés és az emberek szokásai nor­máinak megváltozásáról", „A nyilvá­nosság és a közvélemény szerepe a dolgozók kommunista nevelésében" és „A burzsoá Individualizmus csökevé­nyeinek kiküszöböléséhez, a kollekti­vizmusra való neveléshez vezető utak a kollektivizmus kibontakozó építésé­nek időszakában". , Az előadásokat neves tudósok s az állami és pártapparátus kiváló dolgozói tartották. aik'j.üty Usi-írrj és Hajút Mihály már közel 11 éve dolgozik a Te­kovské Lužany-i EFSZ-ben. A hosszú idő alatt mindkettő különböző mun­kálatokkal ismerkedett meg. Tavaly 74 anyakoca gondozását vállalták s szép munkát fejtettek ki. 972 malac helyett 1134-et választottak el. A ké­pen: Valkovský Ondrej. (K. Cích felv. - ČTK) f ' - R »' T. iSll^ilpšiÄ •f* v 4 k-®"'-" ; Kí ts lenne a legfogékonyabb az új, a haladó iránt, ha nem az ifjúság. Ezt a sokszor elmondott tételt bizonyítja a karvinái Csehszlovák Néphad­sereg Bánya egyik csupa fiatalokból álló kollektívája. A bánya egyik legjobb eredményeket elérő szocialista munkabrigádját J osej Kohout vezeti. A Kohout­brigád a múlt évben több mint tízezer tonna szenet termelt terven felül, de a szocialista munkabrigádok prágai értekezletén más eredményekkel is dicsekedhet majd a kollektívát képviselő Josef Chrast (képünkön). Kötele­zettséget vállaltak, hogy a harmadik ötéves terv éveiben 105 százalékra tel­jesítik a szénfejtési tervet. Szaktudásuk fejlesztésére is nagy gondot for­dítanak az itteni fiatalok. Elhatározták, hogy ez év áprilisáig valamennyien szakképzettséget szereznek. A kollektíva szocialista kezelésbe vette a bánya­gépeket. Ezzel és az újítások további egész sorával 10 ezer koronával tették gazdaságosabbá a termelést. Hruscsov elvtárs beszédet mondott az SZKP KB teljes ütésén Moszkva (TASZSZ) — Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP K»z­ponti Bizottságának a Kremlben január 17-én tartott teljes ülésén 3 óra 25 percig tartó beszédet mondott. A teljes ülés már hetedik napja foglalkozik a mezőgazdaság további fejlesztésének kérdéseivel. Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén tegnap megvitatásra került az 1960. évi tervnek s a termelési üzemekben vállalt szocialista kötelezettségeknek teljesítése, továbbá a növénytermesztési és állattenyésztési termékek eladása terén 1960-ban elért eredmények. A teljes ülés résztvevői ezenkívül foglalkoztak a mezőgazdaság további fejlesztésére irányuló intézkedések kel is. A vitában Anton Gajevoj, Ukrajna Kommunista Pártja dnyepro petrovszkí területi bizottságának el­ső titkára is felszólalt. Fokozódik a felkészülés üteme Alig két hónap választ el bennün­ket az EFSZ-ek V. kongresszusától. Ahogy közeledik ez a fontos ese­mény, úgy foko­zódik a felkészü­lés üteme mező­gazdasági dolgozóink körében. Vala­mennyi mezőgazdasági üzem szép eredményekkel akarja köszönteni a kongresszust és sok szövetkezet tag­sága abban reménykedik, hogy kül­döttük majd élőszóval is beszámol­hat eredményeikről, gondjaikról, át­adhatják tapasztalataikat sok ezer földművesnek és maguk is tanulhat­nak mások példáiból. Ez persze még távolabbi dolog, jelenleg a jó szer­vezésre, a munkában a sikeres in­dulásra helyezik a fősúlyt. 28 SZÁZALÉKKAL NÖVELIK A TERMELÉST A martini járás szövetkezetesei a kongresszusi anyag tanulmányozása közben rájöttek, hogy náluk is sok még az olyan tartalék, amelyek ki­használásával jelentősen növelhetik a termelést. Az egyes szövetkezetek vállalása alapján járási átlagban 28 százalékkal növelik a termelést a harmadik ötéves terv első négy esz­tendejében. Egyik legnagyobb tar­talékuk a talajjavítás. Csupán a Tu­riec patak szabályozásával 1000 hek­tár földet tesznek termőbbé s ösz­szesen 2410 hektár földön végeznek talajjavító munkát. Meszezéssel 13 047 hektár savanyú talajú rétet és legelőt javítanak meg, e-z pedig azt eredményezi, hogy ezen a területen 1350 darabbal növelhetik a szarvas­marhák számát, illetve 1350 000 li­terrel több tejet és 4454 mázsával több húst termelhetnek. MÁR 1962-BEN A nitrai járásban a sľažanyi szö­vetkezet már most is nagy állatál­lománnyal rendelkezik. A tagok úgy határoztak, hogy az 1965-re előirány­zott állatsürűséget már 1962-ben el­érik s emellett nagy gondot fordí­tanak a hasznosság fokozására is. Hogy takarmányalapjukat növelhes­sék, 26 hektár területen már ebben az évben önsegéllyel elvégzik a szükséges talajjavító munkát. GAZDASÁGOSAN ÉPÍTENEK A mojmírovcei szövetkezetesek már a múltban is nagy súlyt he­lyeztek a gazdaságos építkezésre. Önsegélyes alapon 500 sertés számá­ra építettek hizlaldát, most fejezik be a 75 férőhelyes borjúnevelőt s még ebben az évben elkészítik a cső-vasvázas tehénistállót, szintén önsegéllyel. ÜJ HÁZIREND A cseh országrészek EFSZ-ei né­melyikében már megkezdték a har­madik vitaanyag, az új alapszabály­javaslat megtárgyalását. A brzicei szövetkezetesek (náchodi járás) az eddiginél szigorúbb házirend mellett szavaztak, melyben nem az egész évre, hanem hetekre állapítják meg, hogy egy-egy tagnak mennyi nor­mát kell teljesítenie. Ez nagyban elősegíti a munkaerőhullámzás ki­egyensúlyozását és a prémiumrend­szer kidolgozását, illetve helyesebb nyakorlati megvalósítását is bizto­ítja. (ti) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom