Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-13 / 345. szám, kedd

A dolgozók széleskörű részvételével megszilórdíliul o szociolislo törvényes'éget (Folytatás az 5. oldalról) Szocialista demokráciánk fejlődése, jogrendünknek a viselkedés társadalmi szabályaira való fokozatos átalakításának távlatai azonban törvényhozásunkban rámutatnak jogrendünk további fejlődésének egy másik oldalára is. Már ma is megvannak nálunk — és társadalmi fejlődésünk további folyamán gyarapodni fognak azok a társadalmi kapcsolatok, amelyek egyáltalán nem követelik meg a jogi rendezést, hanem maguk a dolgozók és szervezeteik szabályozhatják társadalmi befolyásukkal. Szocialista jogrendünk fejlesztése során eme általános feladatokon kívül szocialista társadalmunk elért fejlődési foka közvetlenül törvényhozásunk terén néhány komoly időszerű feladat elé állít bennünket. Néhány változtatást kell eszközölnünk, ki kell egészítenünk a jogrendet, elsősorban a munka-, a polgári, a közigazgatási jog és a büntetőjog területén. Emellett a jelen pillanatban nem az új jogi rendezések formája a fő kérdés. A fő figyelmet azokra a társadalmi problémákra fordítjuk, amelyek megkövetelik, hogy jogrendünk belátható időn belül megoldja őket. Bizonyára helyes, ha első helyre munkajogunk kérdéseit állítjuk- Társadalmunkban a munkaviszonyok szocialista átalakításának gyors fejlődése arra vezetett, hogy fokozatosan és sürgősségük szerint jogilag csak részleges kérdéseket oldottunk meg. Ezért mindeddig munkajogunk nem képez egységes egészet, hanema részleges előírások összességét alkotja, amelyek megfelelnek társadalmi fejlődésünk különböző fokainak. Előttünk áll tehát az a sürgős feladat, hogy ezeket a jelentős mértékben különféle előírásokat összhangba hozzuk, egyszerűsítsük és létrehozzuk a munkajog egységes rendszerét, amely magába foglalja dolgozóinknak az alkotmányban lerögzített összes vívmányát, és segítséget nyújt majd a dolgozóknak a népgazdaság irányításában s az öntudatos munkafegyelem további javításában. Munkajogunk kerek egységes rendszerré való kiegészítése előreláthatóan egyetemes munkakódex kiadásában jut majd kifejezésre. Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell oldani néhány igen fontos problémát. Például a dolgozó és azon szervezet közötti viszony kérdését, amelyben a dolgozó dolgozik. Ezt a viszonyt munkajogi előírásaink mindeddig általában az „alkalmazott" és „munkaadó" fogalmakkal fejezik ki. A szocialista társadalmunk dolgozója helyzetének eme fogalmai azonban nem fejezik ki azt a helyzetet, amelyet az alkotmány biztosít és juttat kifejezésre! Itt nem szavakról van szó. E fogalmakban fennmaradt a munkás különválasztása a termelőeszközöktől, ami társadalmunkban már régen megszűnt. Nálunk a munkás nem áll mint „alkalmazott" a vállalattal szemben; ellenkezőleg, ő maga tevékenyen részt vesz a népgazdaság és a vállalat irányításában, amelynek ö a „munkaadója", ő maga a gazdája és a termelőeszközök, amelyekkel dolgozik, nem képezik „munkaadójának" magántulajdonát, hanem az egész nép szocialista tulajdonát képezik. Munkatörvényhozásunk feladata lesz a dolgozók és a szervezetek eme szocialista viszonyát a munkatörvényben, az új alkotmányunk alapelveivel összhangban megfelelően kifejezni és kiküszöbölni mindazt, ami már elavult. Szükségesnek tartjuk, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a munkadíjazás jogi rendezése további tökéletesítésének. Főként jogilag kell szabályozni a munkáért való díjazást és a bérpótlást, a munkában való akadályoknál összpontosítani és egyszerűsíteni kell a több ágazat bérszabályai alá tartozó munkák díjazását, főként a túlórában, éjszaka és vasárnap végzett munka díjazását. Sürgősen új rendezést követel a munkabiztonságról és a munka-egészségvédelemről szóló előírások rendszere. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a vezető dolgozók minden körülmények között felelősek a termelésért éppúgy, mint a dőlgozók munkabiztonságáról és egészségvédelméről való gondoskodásért. Ki kell hangsúlyozni azt az elvet, hogy a dolgozók és társadalmi szervezeteik közvetlenül részt vesznek a munkabiztonság kérdéseinek megoldásában és ellenőrzésében. Nem kevésbé szükséges mintamunkarendek kidolgozása, az alkalmazásban levő nők és fiatalok munkafeltételeinek rendezése stb., amelyek következetesen valóra váltják új alkotmányunk alapelveit. Amikor a munkatörvénykönyvről beszélünk, helyénvaló újból kiemelni azt, hogy annak kezessége jelentős mértékben a szakszervezeti mozgalom, lesz, hogy az e törvénykönyvben tartalmazott rendelkezések nagy része már az embereknek a kommunista erkölcs normái alapján való szabályozása erőteljes jellegével bír. Ez sok esetben vonatkozik a polgári törvénykönyv kérdéseire Is, amelyet az új munkajog mellett új jogrendünk második alapvető részének tekintünk. Az új polgári törvénykönyv a szocialista és a személyi tulajdon elválaszthatatlan összefüggéséből, a lakosnak mint s személyi tulajdon birtokosának és a munkahely gazdájának elvileg egységes érdekéből indul ki. Feladata lesz tehát elsősorban újból rendezni a lakosok és a szocialista gazdasági szervezetek közötti és az egyes lakosok közötti kölcsönös vagyoni viszonyokat és világosan, áttekinthetően meghatározni a lakosok tulajdonjogát és kötelességeit. Az ipar 1958-ban megvalósított új átszervezése és vele kapcsolatban a tervezés új módszere, s főként a vállalatok jogkörének és felelősségének kibővítése nagymértékben növelte a gazdasági szerződéseknek, mint népgazdaságunk irányítása eszközének jelentőségét. A gazdasági szerződések pontos teljesítése az üzem minden egyes dolgozójának saját ügyét képezi, aki a munkahely gazdája és a termelés irányításának aktív résztvevője adta kötelességeinek rendes teljesítésével biztosítja saját érdekének, mint fogyasztónak kielégítését is. Ezért törvényhozásunk komoly feladatának tartjuk e kapcsolatok megszilárdítását és jogi rendezésük megjavítását. Igazságszolgáltatásunk demokratizálásának előrehaladó folyamata és a jogrend egyszerűségének követelménye megköveteli a polgári bírósági eljárás alapos felülvizsgálatát is. Egyes ma már felesleges alakiságok kiküszöböléséről és a bírósági eljárás további egyszerűsítéséről van szó. Jogrendünk tökéletesítése a büntetőjog szakaszán a bíróságok által kiszabott büntetések társadalmi hatásának növekvő szerepéből és elmélyülő nevelő fontosságából indul majd ki. A szocialista bíróság által kiszabott büntetés mély etikai értelmű, mert a szocialista bíróság nemcsak megbünteti a bűnösöket, hanem szem előtt tartja javulásukat és átnevelésüket is. A büntetések nevelő küldetésének fokozásához egyre nagyobb mértékben hozzá kell járulniok a dolgozók társadalmi szervezeteinek. Helyes lesz, ha kezességet vállalnak majd a bűnösök átneveléséért és megjavításáért. Fontos lesz a büntetésüket kitöltött személyeknek nyújtandó segítség is, hogy leküzdjék első, gyakran nehéz lépéseiket a polgári életben és hogy gyorsabban bekapcsolódhassanak a munkakollektívába. A társadalmi szervezeteknek segítséget kell nyújtaniok a feltételek megteremtésében ahhoz, hogy minden egyes ilyen ember, aki tulajdonképpen új életet kezd, a társadalom hasznos tagjává váljék. A helyi népbíróságok növelik a dolgozók részvételét igazságszolgáltatásunkban Fontos küldetést töltenek be a bíróságok a dolgozóknak a szocialista törvényesség megszilárdításában való részvételének növelése terén. Az utóbbi években számos intézkedést foganatosítottunk annak érdekében, hogy emelkedjék tevékenységük színvonala, hogy bíróságaink következetesen teljesítsék a szocialista állam szervének feladatát. Ezen a téren már sok mindent sikerrel megoldottunk. Tökéletesedik a bírósági tevékenység módszere, növekszik a bírósági döntés meggyőző ereje, egyre inkább érvényesül a bíróságok, valamint a dolgozók és szervezeteik szoros együttműködésében kibontakoztatott nevelő szerep. Igazságszolgáltatásunk további fejlesztésének, főként még mélyebb és szélesebbkörű demokratizálásának alapelveit meghatározza új szocialista alkotmányunk, amely elsősorban kibővíti a megválaszthatóság és a viszszahívhatóság elvét valamennyi bíróra és valamennyi bíróságra. Mai ülésünk fontos feladata feldolgozni azt az intézkedést, amellyel alkotmányunk újonnan kibővíti bíróságaink rendszerét, a munkahelyeken és a helységekben működő helyi népbíróságokkal. A helyi népbíróságoknak meg kell erősíteniök a dolgozók közvetlen részvételét a bírósági eljárásban. Ezen a téren azokra a tapasztalatokra támaszkodhatunk, amelyeket közvetlenül a dolgozók kezdeményezésére az üzemekben és a községekben létesített elvtársi bíróságok tevékenységéből nyertünk. Ez év szeptember 30-ig 776 ilyen bíróság működött, ebből 706 az üzemekben és 70 a nemzeti bizottságok mellett. Megerősítést nyert az a tény, hogy a kollektívából származó és az ügyeknek a kollektívára támaszkodó szerv által történő megtárgyalása nevelően hat nemcsak a bűnösre, hanem az egész kollektívára is. Jellemző tény és e bíróságok létesítésének erejéről s társadalmi hatásáról tanúskodik, hogy azok az emberek, akiknek munkatársaik színe előtt kellett felelniök vétségeikért, kérték, hogy ügyüket inkább adják át a járási bíróságnak, csakhogy ne kelljen szembenézniök elvtársaikkal. Az elvtársi bíróságok tevékenységükben igen helyesen az adott üzemben vagy községben a legnagyobb nehézségeket és károkat okozó negatív jelenségekre irányították figyelmüket. Igy például a karvinai és ostravai járásban • az elvtársi bíróságok helyesen az indokolatlan munkából való távolmaradások kérdésével foglalkoztak. Ez kedvezően nyilvánult meg az indokolatlan munkából való távolmaradások általános csökkenésében. Így volt ez a Petr Cingr, Ludvík, Trojica és más bányákban. A nemzeti bizottságok mellett működő elvtársi bíróságok toként a szocialista törvényesség megszegésének a mezőgazdaság szakaszán előforduló eseteit és a szocialista együttélés szabályainak megsértését tárgyalták. Az elvtársi bíróság létesítése során le kellett küzdeni bizonyos helytelen irányzatokat, főként a szakszervezetek ama törekvését, hogy egyes munkahelyeken saját nevelómunkájukat úgy oldják meg, hogy az eseteket egyszerűen átadják az elvtársi bíróságnak. A helyi népbíróságok létesítését abban az időszakban kezdjük meg, amikor a jogrend megszegése szocialista államunkban tartósan csökkenő irányzatú. Ezért süket fülekre találnak külföldi ellenségeink ama rágalmai, amelyekkel a helyi népbíróságokat további kényszerítő eszközként igyekeznek feltüntetni. Nem azért létesítünk helyi népbíróságokat, mintha új büntetőszervekre volna szükségünk. Hisz a helyi népbíróságok elsősorban nem büntetéseket szabnak ki, hanem felhasználják a társadalom kollektív hatóerejét a törvényt megszegő lakosra. Éppen azért létesítünk helyi népbíróságokat, mert társadalmunk fejlődésének jelenlegi időszakában az állami kényszer eszközeit leszűkíthetjük s azokat a társadalmilag kevésbé veszélyes eseteknél, a jogi előírások megszegésének eseteinél a társadalmi hatást gyakorló intézkedésekkel helyettesíthetjük. A helyi népbíróságokban a kisebb kihágások elleni sarcba mind több dolgozót kapcsolhatunk be, mégpedig éppen azokat, akikkel a vétkes naponta érintkezik a munkahelyen vagy a községben, azokat, aki a vétkes tartós javulása érdekében a leghatékonyabb erkölcsi befolyást gyakorolhatják. A helyi népbiróságoknak semmilyen téren sem szabad helyettesíteniük a nemzeti bizottságok, a szakszervezeti és egyéb társadalmi szervezetek, az EFSZ-ek vezetőségei, valamint más szervek és intézmények nevelő és megelőző hatását. Nem szabad helyettesíteniök a családnak, az iskolának és az ifjúsági szövetségnek a fiatal emberekre gyakorolt nevelő befolyását sem. Ezért a helyi népbíróságok jogkörének meghatározásánál abból indulunk ki, hogy rendszerint olyan eseteket fognak megtárgyalni és eldönteni, amelyekben a társadalmi szervezetek nevelő intézkedései nem volnának sikeresek. A helyi népbíróságok egész tevékenységükben mindenekelőtt morális hatást fognak gyakorolni. Arra fognak törekedni, hogy a törvényt megszegő tudatára ébredjen eljárása helytelenségének és rendesen éljen. Sok esetben maga az a tény, hogy a kihágásokat a helyi népbíróság a dolgozók kollektívája előtt tárgyalja meg, a vétkes számára elegendő tanulságul szogál. Igaz, a helyi népbíróságok büntetőeszközökkel is rendelkeznek majd. Az elvtársi bíróságok eddigi tevékenységéből nyert tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezeket az eszközöket a legtöbb esetben nem kellett alkalmazni. A helyi népbíróságok eljárásában a többi bíróságra érvényes alaki előírások részletei nem lesznek érvényesek. Eljárásukat semmi esetre sem szabad bonyolult adminisztrációval megterhelni. Eljárásuk ereje és meggyőző képessége éppen abban rejlik majd, hogy tevékenyen részt vesznek munkájukban a község, vagy a munkahely azon dolgozói, akik az esetet jól ismerik és megfelelő felvilágosítást adhatnak az ügyben, úgyhogy a helyi népbíróság végül helyes ítéletet hozhat.' Az itt megvalósult eljárásnak nagy politikai hatása lesz majd. Emellett azonban hangsúlyozni kell, hogy azok az alapelvek, amelyekhez egész bírósági rendszerünk tevékenysége igazodik, a helyi népbíróságok tevékenységére is érvényesek. A helyi népbíróságok is kötelesek lesznek a tényleges igazságot alátámasztott bizonyítékok alapján megállapítani, szóbeli eljárást folytatni a bűnös jelenlétében és betartani a vádlott védekezési jogát. A helyi népbíróságok csak a legszükségesebb adminisztratív munkákat végzik, rendszerint rövid jegyzőkönyvet és feljegyzést vezetnek az ítéletről, amelyet azután megőriznek. Ebben az irányban dolgozóink máitapasztalatokkal rendelkeznek, főként a nemzeti bizottságok, a szakszervezetek stb. tevékenységében való részvételük alapján. A helyi népbíróságokat nem egyszerre, valamennyi üzemben é^ községben, nem egyidejűleg létesítjük. Fokozatosan jönnek létre ott, ahol már tevékenységet fejtenek ki az eddigi elvtársi bíróságok, vagy ehhez hasonló szervek. A pártszervekben való megtárgyalás után a helyi népbíróságok létesítéséről a járási nemzeti bizottság dönt, mégpedig a helyi nemzeti bizottság vagy a szakszervezet vélemény-nyilvánítása után. Nem tételezzük fel helyi népbíróságok létesítését a hadseregben és a biztonsági testületben. A helyi népbíróságokat a községben vagy az üzemben a dolgozók, illetve a lakosok ülésén választják meg. A helyi népbíróságok megválasztott tagjai fogadalmat tesznek a helyi nemzeti bizottság elnöke kezébe. Egyelőre arra számítunk, hogy az első időszakban az üzemekben, valamint a városi jellegű, legalább 3000 lakosú helységekben létesülnek helvi népbíróságok. Ez annyit jelent, hogy egyelőre nem létesülnek helyi néobíróságok a nemzeti bizottságok mellett a falvakon, vagy az EFSZ-ek mellett. Ezáltal jobban vezethetjük az EFSZ-eket arra, hogy a szövetkezeti tagok vétségeit saját fegyelmi szerveik vagy a nemzeti bizottsáaok oldiák meg a kihágás jellege alapján. Azokban az üzemekben, ahol helyi népbíróság fog működni, nem marad érvényben a kisebb lopásokért való megrovásról szóló törvény. Azokban a községekben, ahol helvi népbíróság fog működni, a kihágások többségét, amelveket addig a nemzeti bizottságok büntető szakbizottságai intéztek el, a jövőben a helyi népblróság fogja megoldani. Az elvtársi bíróságok tevékenységének eddigi tapasztalatai arra a meggyőződésre vezetnek bennünket, hogy a helyi népbírák ítéleteinek túlnyomó többsége helyes lesz és csak ritkán fordul majd elő tévedés. Ennek ellenére azonban biztosítjuk a fellebbezés lehetőségét a helyi népbírőságok döntésével szemben s ezáltal ítéletük tekintélye nemhogy csökken, hanem ellenkezőleg, emelkedik. A szakszervezeti alapszervezeteknek, a CSISZ-szervezeteknek és az EFSZ-eknek joguk lesz a bíróságba kiküldeni választott képviselőiket, akik az ő nevükben, a társadalmi vádló vagy védő szerepét töltik be, s tolmácsolják a kollektíva nézetét a tárgyaláson szereplő üggyel kapcsolatban. A bírósági eljárásban való részvételük akkor lesz kívánatos, ha olyan ember ügyéről tárgyalnak, aki a védelmet valóban megérdemli, vagy olyan ügyben, amelynek fontossága miatt szükséges a kollektíva mind erőteljesebb ítélete. A társadalmi védők és vádlók részvétele elősegíti majd, hogy a bíróság sokoldalúan és behatóan megállapíthassa az ügy valamennyi körülményét, teljesen feltárhassa azokat az okokat, amelyek bűntevékenységre vezettek és megfontoltan, igazságosan dönthessen a bűnösségről és a büntetés nagyságáról. A társadalmi védő javaslatot nyújthat be arra, hogy a bíróság mondjon le a büntetésről, hogy enyhébb, feltételes büntetést vagy javító intézkedést szabjon meg s ezáltal a társadalmi szervezet kezességet vállal az elítélt átneveléséért. A helyi népbíróságok létesítésének és tevékenységének, valamint a társadalmi védők és vádlók létesítésének feltételezett alapelveit áthatja a lejtőre került ember megsegítésének mélységesen humánus eszménye, a bűnös helyes életre való irányítá sának eszméje. A dolgozóknak az igazságszolgáltatásban való fokozott aktív részvételére irányuló törekvésünk éles ellentétben áll a kapitalista igazságszolgáltatással, amelynek bírósági termeiben az uralkodó osztály népellenes önkénye és gyűlölt terrorja uralkodik. # * * Jogrendünk további tökéletesítésével, a szocialista törvényesség megszilárdításával és az igazságszolgálta tás demokratizálásával kapcsolatos határozatok és intézkedések újabb fontos lépést jelentenek a fejlett szocialista társadalom építésében. Ahhoz, hogy ezek az intézkedések életbelépjenek, s a dolgozók alkotó kezdeményezése és aktivitása további kibontakozásának éltető talajává váljanak, pártunk szorgalmas politikai és szervezőmunkája szükséges. A Központi Bizottság plenáris ülése további indítékot adott ahhoz, hogy a párt és a dolgozók közös erővel fellépjenek életünk valamenynyi fogyatékossága ellen, melyeknek közös nevezőjét az emberek gondolkodásában és cselekedeteiben meglevő burzsoá csökevények képezik. Ezen nem értünk valamilyen egyszeri kampányt, hanem következetes, szívós, mindennapos munkát, amely nem lankadhat és nem érhet véget előbb, míg egész társadalmunk kommunista nevelésében nem érjük el a teljes győzelmet! 5000 szovjet szakkönyv az üzemi könyvtárban A prágai ČKD Sokolovo Üzem műszaki könyvtárában mintegy 5000 szovjet szakkönyv áll a dolgozók S rendelkezésére. A könyvtár hetens ként 5—10 újdonsággal gyarapszik, ezenkívül 40 különböző szakfolyóiratra fizet elő. Az üzem dolgozói gyakran veszik igénybe a szovjet szakirodalmi alkotásokat, melyek nagy segítséget nyújtanak nekik az új technika bevezetésében, a munkaigényesség csökkentésében és a £ munka jó • megszervezésében Az üzem egyik fiatal dolgozója 40 különféle szakfolyóirat között válogathat. További szovjet szakkönyvek érkeztek a könyvtárba. A könyvtáros! nő azonnal nyilvántartásba veszi az ; új könyveket, hogy minél előbb seI gítséget nyújthassanak az üzem mun] kásainak és műszaki dolgozóinak. (Viktor Lomoz — ČTK — felv.) A bratislavaiak beszélgetései a lakásépítés kérdéseiről (ČTK) - Bratislavában eddig nyolc lakótelepen, 15 vállalatban és szervezetben folytattak beszélgetéseket a lakáskérdésről. A dolgozók több száz megjegyzést és kezdeményező javaslatot tettek a lakásépítés fejlesztéséről és az e téren jelenleg fennálló helyzetről. Kedvezően nyilatkoztak a bratislavai kísérleti lakótelep építésének elveiről. Ezen a lakótelepen több építési rendszert, technológiai eljárást próbálnak ki. A nagy lakfelületű lakások szerelhető válaszfalakkal ellátott több lakóhelyiségből fognak állani. A bratislavaiak a lakáskérdésről folytatott beszélgetéseken gyakran javasolják, hogy a jövőben jobb legyen a lakásokat és a lakberendezéseket tervezők együttműködése. A lakások helyiségeinek elrendezését illetőleg azt kívánják, hogy az új lakóházakban étkezösarokkal kiegészített kisebb konyhák épüljenek. . Célszerű volna, ha a nagy lakótöms bőkben kollektív konyhák épülnének. Javasolják továbbá, hogy lehetőleg minden lakásnak legyen erkélye. Nyilvánvaló tehát, hogy a bratislavaiak nincsenek megelégedve a lakások eddigi kivitelezésével. Szükgesnek tartják, hogy a lakásokat jobb minőségű anyagból építsék és az eddiginél tökéletesebben elszigeteljék egymástól. A vitában felszólalók közül a legtöbben célszerűnek tartják a beépített bútort, a szekrényszerűen felállítható hangszigetelő válaszfalakat és az összeilleszthető bútor gyártását is. A beszélgetések résztvevői túlnyomórészt úgy vélik, hogy a lakások ablakrámáit, ajtóit és padlóját jobb minőségű anyagból kellene készíteni. Az a követelmény sem indokolatlan, hogy közös televíziós antennáj szereljenek az új lakóházakra. A bratislavaiak véleménye megegyezik abban, hogy rövidesen meg kell szüntetni a településeken és háztömbökön belüli térségek eddigi rendezetlenségét. ©í SZÖ S + 1060. december 10.