Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-13 / 345. szám, kedd

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA a szocialista törvényesség további megszilárdításáról és az igazságszolgáltatás népi jellegének megerősítésérői (Folytatás a 3. oldalról) A helyi népbíróság ügyrendje A helyi népbíróságok tevékenységüket a nemzeti bizottság, más állami szerv, az FSZM szervezete, a CSISZ szervezete, az üzemvezetőség, az EFSZ elnöksége, egyes állampolgárok javaslatári, vagy saját kezdeményezésükből lejtik ki. Vagyonjogi perekről csak az érdekelt felek javaslatára t^gyalnak. A helyi népbíróság tárgyalását kezdeményező szervek beterjesztik az illető esetre vonatkozó szükséges iratokat. A helyi népbíróságok csak kellőképpen tisztázott esetekről tárgyalnak, amelyek hitelességét a tulajdonképpeni tárgyalás előtt felülvizsgálják. A bíróság elnöke gondoskodik róla, hogy a bíróság elé állítandó személyt idejében tájékoztassák a per tárgyáról és a vizsgálat eredményeiről, s közöljék vele a tárgyalás időpontját és helyét. A helyi népbíróságok háromtagú tanácsa a javaslat"beadása után minél előbb és elvben nyilvánosan tárgyal az esetről. Az ügyet az a tanács tárgyalja, amely legjobban megítélheti az esetet és a tettes személyét, s leginkább nevelő hatással lehet rá. Az állampolgár, akinek ügyét tárgyalják, jogosult védekezni, s lehetőséget kell adni neki, hogy kifejezze véleményét, érvényesítse kifogásait és megtegye a kellő észrevételeket, A tárgyi igazság megállapítása érdekében a helyi népbíróság tanukat hallgat ki és más bizonyítási eljárást is lefolytat. A tárgyalást úgy folytatják le, hogy a jelenlevő munkaközösség részt vehessen az eset tisztázásában és hozzájárulhasson a vétség és a tettes személyének értékeléséhez. A helyi népbíróság határozatát az elnök a köztársaság nevében nyilvánosan hirdeti ki. A tárgyalásról jegyzőkönyvet vesznek fel. Amennyiben a helyi népbíróság olyan bűncselekményről tárgyalt, amelyet más bíróság, illetve az államügyész adott át neki, az illető szerveket tájékoztatja a tárgyalás eredményéről. A helyi népbíróságok kirótta bün

tetések A helyi népbíróságok munkájuk során elsősorban erkölcsileg igyekeznek hatni és elérni, hogy a tettes elismerje tettének helytelenségét s jóvátegye az által okozott károkat. A helyi népbíróságok munkájukat arra is korlátozhatják, hogy az ügyet nyilvános gyűlésen tárgyalják meg, amennyiben már maga a tárgyalás elegendő a bűnös jó útra térítéséhez. Ez főleg olyankor fordul elő, ha a tettes őszintén megbánja tettét és bocsánatot kér a kárvallottól, vagy a munkaközösségtől. Máskülönben a helyi népbírőság a következő büntetéseket róhatja ki: megintés, nyilvános megrovás, nevelő intézkedésként a fizetés 15 százalékáig terjedő csökkentése legföljebb 3 havi időtartamra, 500 koronáig terjedő pénzbírság, végül elrendelheti a népbíróság, hogy a tettest legföljebb 6 hónapra alacsonyabb beosztásba, vagy más munkahelyre helyezzék át. Amennyiben a helyi népbíróság arra a következtetésre jut, hogy az általa foganatosítható intézkedések nem elegendők a tettes jó útra térítéséhez és amennyiben bűncselekményről van sző, az ügyet további megtárgyalásra a járási ügyész elé terjeszti. Amennyiben a bűnös kárt okozott, a helyi népbíróság azon van, hogy a bűnös a kárt önként megtérítse. Amennyiben a tettes erre nem hajlandó, a bíróság erre kötelezheti, mégpedig a fentebb felsorolt intézkedések mellett. Ha a helyi népbíróság nem állapít meg bűnösséget, felmentő ítéletet hoz. A vagyonjogi perek megtárgyalásánál a helyi népbíróság arra törekszik, hogy az állampolgárok között békés kiegyezést hozzon létre. A helyi népbíróságok határozatainak kötelez

ő ereje és végrehajt

hatósá

ga A helyi népbíróság határozata éppen olyan kötelező erejű, mint a járásbíróság ítélete. A helyi népbíróság határozata ellen fellebbezésre jogosult: az állampolgár, akit a határozat érint, továbbá az államügyész, valamint azok a szervek, illetve szervezetek, amelyek az ügy tárgyalását kezdeményezték. A fellebezésről a járásbíróság dönt. Amenynyiben a járásbíróság megállapítja, hogy a határozat törvényellenes, illetve más okokból helytelen, hatálytalanítja a helyi népbíróság határozatát s a helyi népbíróságot az ügy újbóli megtárgyalására és új határozat hozatalára utasítja. Ha a helyi népbíróságnak az okozott kár megtérítéséről, büntetés kirovásáról, ill. vagyonjogi viszály elintézéséről hozott határozatát a kitűzött határidőben önként nem teljesítik, a helyi népbíróság elnöke az ügyet a járásbíróság elé terjeszti, hogy bírósági végrehajtás útján hajtsák végre a határozatot. Vagyonjogi perekben a helyi népbíróság előtt létrejött megegyezések az érdekelt fél kérésére bíróságilag végrehajthatók. __ A helyi népbíróságok viszonya más__szervekhez és szervezetekhez A helyi népbíróságok rendszeresen beszámolnak munkásságukról választóiknak és a nemzeti bizottságoknak. A helyi népbíróságok javaslatokat tesznek a nemzeti bizottságoknak, az állami szerveknek és társadalmi szervezeteknek nevelő jellegű és megélőző hatású intézkedések megtételére. A bíróságok olyképpen ügyelnek fel a helyi népbíróságok munkájára, hogy döntenek a határozataik ellen beadott fellebbezésekről. A helyi népbíróságok olyan jogerős határozatai •llen, amelyek törvénysértést tartalmaznak, az államügyész törvénysértés címén panaszt emelhet, s a panaszról felsőbbfokú bíróság dönt. A helyi népbíróságok munkásságukban együttműködnek a bírósági eljárásban résztvevő szervekkel, valamint más szervekkel és intézményekkel. A nemzeti bizottságok, állami szervek és társadalmi szervezetek minden téren rendszeresen segítik és támogatják a helyi népbíróságokat. IV. L A bíróságok nevelő szerepének további elmélyítése és az igazságszolgáltatás népi jellegének megerősítése érdekében a dolgozóknak joguk van arra, hogy társadalmi szervezetük révén a járásbíróságok tárgyalásaira kiküldjék képviselőiket, mint társadalmi vádlókat, illetve társadalmi védőket, és kezességet vállaljanak a bűnösök átneveléséért s javulásáért a következő elvek szerint: Az FSZM alapszervezetei és a CSISZ •• szervezetei, amelyek a vádlott munkahelyén működnek, továbbá az az EFSZ, amelynek a vádlott tagja, javaslatokat tehetnek a bíróságnak oly értelemben, hogy a főtárgyaláson részt vegyen választott képviselőjük, aki nevükben a társadalmi vádló, vagy társadalmi • védő szerepét tölti be. A javaslatról az illetékes bíróság dönt. A társadalmi vádlók és társadalmi védők a bűnügyek bírósági tárgyalásán a munkaközösség nézetét tolmácsolják és elősegítik, hogy a bíróság: minden szempontból, hiánytalanul és tárgyilagosan megállapíthassa az eset minden körülményét; felelős véleményt alkothasson a vádlott személyéről; helyesen dönthessen a bűnösségről és a büntetés nagyságáról; feltárhassa a bűncselekményhez vezető okokat és intézkedéseket tehessen megszüntetésükre. A bíróság köteles támogatni a társadalmi vádlókat é-s társadalmi védőket tisztségük gyakorlásában, főleg lehetővé tenni, hogy betekinthessenek a periratokba, bizonyítási eljárásokat javasolhassanak, részt vehessenek azok lefolytatásában, egyéb javaslatokat tehessenek stb. i 2

Az FSZM-nek és a CSISZ-nek a vád• lott munkahelyén működő alapszervezetei, továbbá az EFSZ, amelynek a vádlott tagja, kezességet vállalhatnak a kisebb társadalmi veszélyességű bűncselekmények elkövetőinek átneveléséért, amennyiben a tettesek őszintén megbánják vétségüket és komoly szándékot mutatnak a javulásra. A kezesség vállalását taggyűlésen vitatják meg. A társadalmi szervezetek, esetleg az EFSZ határozatukat, amelyben javaslatot tesznek, hogý a bűnöst kezesség ellenében adják át nekik, a járási ügyésznek, vagy a járásbíróságnak juttatják el. Ezek a szervek az eseí súlyosságát egyedileg elbírálva kötelesek dönteni a javaslatról. A munkaközösség gondoskodik a bűnös át* neveléséről és javulásáról, akiért kezességet vállalt, s törődik azzal is, hogy megtérítse a tettével okozott kárt. 3

A társadalmi szervezetek gondoskodnak • a feltételesen elítélt, illetve jóvátételre kötelezett személyek átneveléséről. Tájékozódhatnak az illetékes szerveknél a szabadságvesztési büntetésüket kitöltő személyek átnevelésének helyzetéről, kérvényeket adhatnak be feltételes szabadonbocsátásukat, vagy megkegyelmezésüket illetően és segítenek megteremteni annak feltételeit, hogy a szabadonbocsátott személy a dolgozó ember rendes életét élje. * * * A CSKP Központi Bizottsága e határozatával megmutatja a szocialista törvényesség további megerősítésének irányát, kitűzi a szocialista jogrend további tökéletesítésének elveit és kijelöli az utat, amelyen tovább erősíthetjük igazságszolgáltatásunk népi jellegét. Minden jóváhagyott intézkedésnek az az értelme, hogy életünk e területén is fokozzuk a dolgozók tevékeny részvételét. Mindezek az intézkedések kifejezésre juttatják a szocialista rend mélységes demokratizmusát és igaz humanizmusát, hisz ez a rend gondoskodik az új szocialista társadalom alkotó, erkölcsi és kulturális erőinek sokoldalú kibontakozásáról. A szocialista törvényesség további megszilárdításával kapcsolatban, a politikai és erkölcsi tényezők fokozódó jelentősége megköveteli, hogy e téren is tovább növeljük a párt vezető szerepét. A párt minden szerve és szervezete gondoskodni fog arról, hogy a határozatban jóváhagyott fontos intézkedéseket következetesen életbeléptessék és ezek az intézkedések politikailag minél hatásosabbak legyenek. A kerületi és járási pártszervek ügyelnek arra, hogy politikailag helyesen alkalmazzák a törvényesség biztosításának új formáit és a népi jellegű igazságügy új intézményeit. A párt- és társadalmi szervezetek politikai és szervező munkája járuljon hozzá olyan légkör kialakításához, amelyben nem tűrik a törvénysértést. Az üzemi és helyi pártszervezeteknek legyen gondjuk arra, hogy kedvező feltételeket teremtsenek főleg a helyi népbíróságok munkájához. Minden kommunista mutasson példát a szocialista törvényességnek és a szocialista együttélés szabályainak megtartásában és erkölcsi példamutatásával hasson polgártársaira. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése biztosíték arra, hogy a szocialista törvényesség megerősítése egyre inkább minden dolgozó saját ügye lesz és jelentősen hozzájárul szocialista társadalmunk fejlődésé* hez, a szocialista ember erkölcsi arculatának kibontakozásához. Ä dolgozók széleskörű részvételével megszilárdítjuk o szociolisto törvényességet L Hendrych elvtárs beszéde a CSKP KB 1960. december 7-8-i ülésen Elvtársak! A mai ülésen meg kell tárgyalnunk néhány olyan kérdést, mely jogrendünk további tökéletesítésével, a szocialista törvényesség megszilárdításával és az igazságszolgáltatásba a népi elemek bevonásával függ össze. A köztársaság új szocialista alkotmányából indulunk ki, mely szocialista demokráciánk elmélyítését és tökéletesítését a fejlett szocialista társadalom építésének egyik alapelveként emeli ki. A fejlett szocialista társadalom törvényszerűen egyre mélyebb és tökéletesebb demokráciát követel, a dolgozók millióinak egyre aktívabb és szélesebbkörű részvételére támaszkodik a gazdasági és kulturális építés irányításában, az államigazgatásban és társadalmi életünk különféle kérdéseinek megoldásában. Az alkotmány alapján ez irányban már nagyszabású intézkedéseket foI ganatosítottunk a nemzeti bizottságokat illetően. Ma, a szocialista törvényesség és igazságszolgáltatás, különösen pedig a helyi népbíróságok kérdéskört. vitatjuk meg. \z utóbbiakat a bírósági rendszerünk új részeként rögzítette le szocialista alkotmányunk. Ügy véljük, itt az ideje, hogy fokozzuk a dolgozók aktív részvételét az igazságszolgáltatás gyakorlásában és ezzel növeljük szocialista jogunk nevelő hatását. Az e célú intézkedésekben fontos részét látjuk annak a törekvésnek, amellyel pártunk új szocialista kapcsolatokat akar teremteni az emberek között, ki akarja nevelni az új szocialista embert. Ezért a politikai iroda elhatározta, hogy szélesebb társadalmi összefüggéseiben vitatja meg a szocialista törvényesség kérdését és kezdeményezést tesz szocialista jogunk továbbfejlődését elősegítő néhány kérdés megoldására. Megszilárdul a szocialista erkölcs A jogrendünk további tökeletésítéséről és a szocialista tärvényesség szilárdításáról a dolgozók egyre szélesebbkörű részvételével folytatott tárgyalásunk kiindulópontja társadalmunk jelenlegi helyzetének elemzése, melyet az országos pártkonferencia az idén meg is tett. Ennek az elemzésnek kifejezője a mi szocialista alkotmányunk. Hazánkban teljesen és véglegesen győzött a szocializmus. A szocialista termelési viszonyok kibővülése és megszilárdulása, a szocializmus anyagi-műszaki bázisának további gyarapodása, a nép életszínvonalának emelkedése és az életünk valamennyi terén végbement átalakulások — ezek mind olyan tények, amelyek elmélyítik és megszilárdítják népünk erkölcsi-politikai egységét, hatnak az új szocialista viszonyok kialakulására és fejlődésére társadlmunkban. Űj társadalmunk erkölcsi arculata is a szocialista építés folyamatában alakult ki. A kizsákmányoló osztályok felszámolása, a szocialista gazdasági rendszer teljes győzelme és a szocialista tulajdon fennállása szilárd alapot teremtett az egyéni érdekek és a társadalmi érdekek összhangjára. A társadalom növeli erkölcsi követelményeit tagjaival szemben, és növekszik a szocialista erkölcs szerepe is. A szocialista erkölcs alapja az az elv, hogy a szocialista rendszerben az egyén csak aktív részvételével, mindenekelőtt i a társadalmi munkában bontakoztathatja I ki teljes mértékben képességeit és érvényesítheti érdekeit. A fő mértékfok az egész társadalom érdekében végzett munka. A szocialista állam és a nép akaratát és érdekét megtestesítő törvények nélkül nem szilárdulhat meg a szocialista erkölcs. Az állampolgároknak új szocialista alkotmányunkban lerögzített alapvető kötelességei egyszersmind népünk által általánosan elismert alapvető erkölcsi kötelességek is. A szocialista erkölcs az alkotmány, a törvények betartásában, a társadalom javára végzett becsületes munkában, öntudatos fegyelemben, államunk gazdasági alapjának, a szocialista tulajdonnak védelmében és szilárdításában nyilvánul meg. Ezekből az alapvető követelményekből ered a becsületes viszonyulás a társadalmi kötelességekhez, a szocialista együttélés szabályainak tisztelete, az emberek kölcsönös elvtársi viszonya és kölcsönös segítsége — az igazi szocialista humanizmus. A szocialista munkabrigádok szemléltetően fejezik ki az ember átalakulását. Ez a mozgalom korunk nagy kezdeményezése, a szocialista munkaverseny fejlettebb formája, melyben a munkaközösségek öntudatosan küzdenek a nagyfokúan termelékeny, új, szocialista munkamódszerért, a minden téren kibontakozott kultúrális, szocialista életmódért. Már több százezer azoknak a száma, akik példájukkal magukkal ragadják a többieket, és számukra a munka valóban nélkülözhetetlen természetes, alapvető szükséglet. lett. Oj ismeretekre tesznek szert, fejlesztik képességeiket, hogy holnap még jobban dolgozhassanak, mint ma. Egész társadalmi állásfoglalásukkal igazolják, hogy ők a szocializmus emberei, a kommunista jövő emberei. A fejlett szocialista társadalom építésében állandóan erősödik a munkásosztály és a parasztság szövetsége, s elmélyül valamennyi dolgozó érdekegysége. Egyre több az új pozitív vonás az emberek kölcsönös viszonyában, változik az emberek viszonya a szocialista tulajdonhoz, elmélyül szocialista hazafiságuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előrehaladásunkban nem kell leküzdenünk a régi társadalom befolyását, az emberek életmódjában és tudatában élő kapitalista csökevényeket. Különféle jelenségekkel találkozunk, s köztük több nem is tűnik túl veszélyesnek, de még mindig szép számban vannak, és társadalmunk fejlődésével párhuzamosan egyre következetesebben kell küzdenünk kiküszöbölésükért. Nálunk még mindig megvannak a volt kizsákmányoló osztályok maradványai. Ezek a munkához nem szokott, valaha mások munkájából élő elemek az önzést, a | haszonlesést, individualizmust szülő polgári erkölcs képviselői. Ezeknek az elemeknek közvetlen befolyása azzal tört meg, hogy elvesztették gazdasági alapjukat. Dolgozóink ébersége folytán befolyásuk egyre gyengül. Ám a jövőben sem szűnünk meg leleplezni és ártalmatlanná tenni a volt kizsákmányoló osztályoknak azokat a tagjait, akik a tőkés, külföldön élő ellenségeinkkel együtt ellenséges szellemben akarják befolyásolni környezetüket. Persze nemcsak a volt kizsákmányoló elemekben, hanem egész társadalmunkban is fokozatosan megszűnnek a burzsoá irányzatok. Csehszlovákiában, mely ipari országként lépett a szocialista építés útjára, aránylag erős volt a kispolgári réteg. Több tagja huzamosabb ideig a polgári ideológia, a kispolgári gondolkodásmód és a polgári demokratikus elképzelések képviselője maradt, 1 A szocialista gazdaság fejlődésével párhuzamosan a volt kisiparosok, üzletesek, parasztok is az üzemekben találnak munkát és gyakran beviszik magántulajdonosi életszemléletüket a munkáskörnyezetbe. Befolyásuk és hatásuk még mindig felfedezhető a helyi gazdálkodás szervezeteiben és a szövetkezetekben, főként a közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekben. Komoly hibát követnénk el, ha úgy vélnénk, hogy a szocialista társadalom fejlődésének folyamán a polgári erkölcs kihatása és a kapitalizmus csökevényei az emberek gondolatvilágában önmaguktól megszűnnek. Sok ember gondolatvilágában még a szocialista termelési viszonyok kialakulása után is csökevényként hatott az a kapitalizmustól örökölt elképzelés, hogy az egyén a társadalom többi tagjának rovására többet szerezhet magának, mint mások. Sok embernél még ma is találkozunk ezzel a csökevénnyel. Természetesen nem engedhetjük meg, hogy azoknak cselekvése, akik sokáig megőrzik a magántulajdonból eredő szokásaikat és a társadalom rovására igyekeznek minél többet szerezni maguknak, károsan befolyásolja népünk munkaeredményeit. Azok az emberek, akik ragaszkodnak a kapitalista hagyományokhoz, és a szocialista államra is csak úgy néznek, mint azelőtt: minél kevesebb munkával a lehető legtöbb pé

(nzt kisajtolni — ártanak a szocializmus építésének. (Folytatás az 5. oldalon) TÚ1 SZÖ & * 1960. december U.