Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-24 / 356. szám, szombat

MEGÉRDEMLIK A lacsony termetű, középkorú te­** remtés Irena Paukertová. A nyolcadik, kilencedik osztályos diákok között szinte elvész. De halk, nyugodt modorával, tekintélyt pa­rancsoló fellépésével mégis kordá­ban tart hatvanhárom gyereket s ha a hely és az iskolai szabályok meg­engednék, kétszer annyi neveltje lenne. A Prága-brevnovi 26-os szá­mú tizenegyéves középiskola iskolai klubjába nem kell toborozni a diá­kokat. Mióta Paukertová vette át a hat-kilenc osztályos diákok dél­utáni foglalkoztatását, a gyerekek szívesebben tartózkodnak a klub­ban, mint otthon. — Tíz éve foglalkozom idősebb gyerekekkel. Ez az iskola három éve épült, klubunk a múlt év óta mű­ködik. Két másik prágai iskola ugyancsak kísérleti iskolai klubot létesített, hogy eredményeink alap­ján a most alakuló klubok tevé­kenysége helyes pedagógiai tartal­mat kapjon — mondja elöljáróban Paukertová elvtársnő. Ebédidő van éppen, ki lassabban, ki gyorsabban fogyasztja el az ízle­tes rizsfelfujtat. Az étteremből egyenként szállingóznak a gyerekek a klubba. Érkezésük időpontját be­jegyzik a „bizalom füzetének" neve­zett naplóba. — Miért e szokatlan elnevezés? — kíváncsiskodom. — Meg kell bíznunk a gyerekek­ben, érezniök kell, hogy nem kétel­kedünk szavahihetőségükben. Hely­telen volna folyton szülői engedélyt követelni, ha ki akarják tenni a lá­bukat a klubból, nem szabad el­nyomnunk önállóságukat. Ha valami elintézni valójuk van, beírják elme­netelük és érkezésük időpontját. Tudják, hogy nem érdemes füllen­teni, úgyis rájövök s állíthatom: a legritkább esetben fordul elő ilyes­mi. Kölcsönös bizalommal vagyunk egymás iránt és ez a legszebb, amit elérhetünk a fiatalságnál — magya­rázza a tapasztalt tanítónő. M eggyőződtem arról, hogy a diákok nem azért látogatják a klubot, mert a szülők kényszerítik őket rá. Éppen aznap a növendékek egy része délután két órától a Smetana Múzeum zeneimében ren­dezett ifjúsági hangverse'nyen vett részt. A koncert négy óra után fe­jeződött be s a gyerekek, bár sen­kitől nem kaptak ilyen utasítást, nem haza mentek, hanem visszajöt­tek másfél órára az iskolába. Tud­ták, hogy öttől hatig harci játék van programon és ezt egyikük sem akarta elmulasztani. — Mi e jól működő iskolai klub sikerének a titka? Mivel vonzza eze­ket a nehezen kezelhető serdülő kamaszokat? — ezt szeretném fel­deríteni, ennek a nyitjára szeretnék rájönni. Ogy vélem, elsősorban a tanítónő személye. Nagyszerű hatás­sal van neveltjeire. Csodálatos, hogy bánik velük. Nem úgy, mintha az anyjuk lenne, sokkal jobban. Az anyák — vonatkozik ez főleg a dol­gozó asszonyokra — általában kevés időt szentelhetnek csemetéiknek s rit­kán találják meg azt a hangot, ami­re a gyerekek várnak és vágynak. A fal tele van "grafikonokkal, mint­ha nem is iskolában lennénk. A fa­lon a klubtagok névsora függ, mel­lette a tantárgyak neve. A diákok első dolga, hogyha osztályzatot kaptak, tussal berajzolják a táblá­zatba. Ez az aktus megfelelő kom­mentárral történik. — Elvtársnő ké­rem, feleltem matematikából, javí­tottam, még dicséretet is kaptam. Én nem büszkélkedhetem, hármas lett az orosz dolgozatom — így a másik. Paukertová velük örül, velük szomorkodik, kikérdezi őket hogy volt megelégedve ez vagy az a ta­nító a házi feladattal. S miután az emlékezőtehetségnek is van határa, elég ha ránéz a grafikonra és már tudja, melyik ,diákja miből áll gyen­gén. Büszkén mutatja színjeles gye­rekeinek grafikonjait, de nem tit­kolja, hogy vannak négyesrendű fiai is. A leckéket a gyerekek a klub­ban végzik el. Ebéd után ki­ki kedve szerint tölti idejét. Tár­sasjátékok, sakk,. asztalitenisz, gaz­dag könyvtár, folyóiratok, képesla­pok állnak a gyerekek rendelkezésé­re. Kettő-félhárom körül katonás sorakozó következik, a klub elnöke és az osztályok elnökei jelentést tesznek a létszámról, ki hiányzik és miért. Majd kor szerint négy-öt ta­gú munkacsoportra oszlanak — minden csoportnak megvan a veze­tője — és hozzáfognak a napi fel­adatok elvégzéséhez. A csoportok kollektíven dolgoznak, kihallgatják egymást, segítenek egymásnak, az írásbeli leckéket Paukertovának kell aláírásra bemutatni. Hetenként négyszer a cseh és orosz nyelv, a matematika és vegy­tan tanára különórát tart a klubta­gok részére. Ilyenkor a gyengébb diákokkal átveszik az anyagot, a jobbak pedig az őket érdeklő kér­désekről konzultálnak tanárukkal. Antonín Pehr, a matematika tanára éppen a törtek összeadását magya­rázza Jan és Josef Dvofák nyolca­dik osztályos tanulóknak. Nem test­vérek, csak névrokonok, Josef ket­tesre áll, Jan négyesre. Elmerülten számolnak s miután mindketten hi­ba nélkül oldották meg a bonyolult példákat, a tanár elvtárs engedélyt ad, hogy a diákkönyvecskéjükbe is beírhatnak egy egyest. Örömüknek hangos kifejezést adva (amin nem is csodálkozunk) a tornaterembe szaladnak, ahol egy órás kosárlab­da-edzés vár rájuk. D e hát nem csupán tanulásból áll a klub élete, ez nem len­ne túlságosan szórakoztató a gyere­kek számára. Minden napra jut va­lami érdekes, kellemes program. Hétfőn sportmérkőzések szoktak lenni vagy náluk az iskolában, vagy másutt, kedden komoly sétákat tesznek, „felfedező utakra" járnak, szerdán pionír-gyűlések és edzés a tornateremben, csütörtökön úszás, a pénteki napot a kultúrának tartják fenn. Ilyenkor vagy moziba mennek, vagy otthon rendeznek zenedélutánt. Saját rádiójuk van, gramofonjuk van — a lemezekre összeadták a pénzt — és egy-egy jó jazz-szám után komoly zenét hallgatnak. A gyerekek érdeklődési köre megoszlik, nem minden diák vesz részt valamennyi programban. Van rádiótechnikai, politikai, tánc- és sportkör, ezeket aktivisták vezetik. A rádiótechnikai kört például Pau­kertovának egy régi hűséges tanít­ványa, a politikai kört a munkás­mozgalom múzeumának lektora, a sportkört ugyancsak régi diákok, az asztaliteniszt egyik fiúnak az apja. A politikai kört másképpen a kérdé­sek és feleletek szószékének nevez­ték el. A kör vezetője arra akarja nevelni a gyerekeket, hogy bátran szóljanak hozzá a politikai esemé­nyekhez, kérdezzék meg nyíltan, őszintén, ha valami nem világos előttük. A klubhelyiségben enyhe lárma uralkodik. A zajt két szabadon röp­ködő törpepapagáj csiripelése, füty­tye még fokozza. A madárkák itt nőttek fel, otthonosan telepednek a virágokra, a bútorokra, a gyere-; kekre, eszükbe sem jut kirepülni az ajtón, vagy berepülni kalitkájuk­ba. Kedvencei az egész diáksereg­nek s az uzsonnára terítő Katka; bizony őket részesíti elsőségben. Mialatt a gyerekek jó étvággyal el­fogyasztják az otthonról hozott és; az iskolában kapott ennivalót, Pau­kertová elvtársnő elmeséli, hogy ! havonta egyszer szombati teadél­utánt rendeznek. — Kettős célom volt, amikor be­vezettem ezeket a „társadalmi" dél­utánokat. A gyerekeknek szórako­zást nyújtani, de főleg a gyakorlat­ban megtanítani' őket, hogyan kell társaságban viselkedni, mozogni, en-; ni. Az egész úgy folyik le, mint egy hivatalos fogadás. Névjegykártyákat' készítünk, a háziasszony fogadja a vendégeket, kezet nyújt nekik, azok feltűnés nélkül megkeresik a helyü­ket, várnak, míg a háziasszony jelt! ad az uzsonna megkezdésére, stb. Magam is csodálkoztam, milyen ud-' variasak tudnak lenni ezek a vadó­cok — ha akarnak. Tánccal vagy ankéttal szoktuk befejezni a dél­utánt. A múltkor a következő kér-! dést tettem fel: Hogy képzeled el a szerencsédet? írásban kellett vá­laszolniok. Kellemesen lepett meg, hogy a gyerekeknek több mint a; fele békét, egészséget kívánt s olyan hivatást, amihez kedvet, te-! hetséget érez. Voltak persze olyan! válaszok is, hogy robogót szeretnék, sok pénzt akarok, vagy — és ez! jellemző — jobban szeretnék meg­nősülni, mint az apám. — Még csak azt árulja el — ké­rem Paukertovát — hogyan győzi a klubnak ezt a sokrétű tevékenységét; egyedül kézbentartani. Hatvanhárom gyerek — és ebből csak tizenöt! lány — egy embernek mégis csak; sok. — Kitűnő és igazán megbízható segítőtársaim maguk a gyerekek. A ! kilencedik osztályosok a vezető; szervek. Azután minden osztálynak; megvan az elnöke, aki felelős cso­portjának a viselkedéséért, főleg ha nem vagyok jelen. A kultúr-, sport­felelősök és a többi funkcionáriusok i a hatáskörükbe tartozó feladatokat! önállóan intézik el. Jó az együtt­működés a pionírszervezettel, a ta­nítói karral, a szülőkkel; nem va­gyok én egyedül, minden csak szer­vezés kérdése, — hangzik a válasz. V alóban, minden csak szerve­zés kérdése, de Paukertová úgy látszik ehhez is nagyszerűen ért. Amikor elbúcsúzom, a diákok fag­gatnak, fogok-e írni a klubjukról.• Megígértem. Megérdemlik. ! KIS ÉVA; A technika 1960-as újdonságai A Vegyipari Minisztérium hatáskö­rébe tartozó Müszaki-Gazdasági Kí­sérleti Intézet dolgozói ez év októ­ber elejétől használnak Urdl-1 típusú, szovjet gyártmányú önműködő számo­lógépet. A 800 elektroncsövei és 3000 félvezető diódával (két bevezetésű elektroncsővel) ellátott számológép segítségével kiszámíthatók a legkülön­félébb mennyiségtani feladatok, A szá­mológép másodpercenként 100 műve­letet hajt végre, s egyetlen nap alatt megoldhat olyan mennyiségtani felada­tokat, amelyek kiszámítása egyszerű szorzógéppel egy teljes hónapig tar­tana. Képünkön: Ludvik Fencl mér­nök, az intézet dolgozója ellenőrzi a számológép „emlékezőtehetségét". J. Saroch felv. - ČTK A mű zaks viSág hírei • A KÖZELMÚLTBAN adták át a forgalomnak a müncheni autóutat, Európa egyik legmodernebb útját. Viaduktja egy 800 méter hosszú magashíd, összesen 13 alul- és felüljáróval. Az új útszakasz nemcsak a város látképét változtatja meg, hanem jelentős mértékben hozzá­járul az egyre sűrűsödő nagyvárosi for­galom jobb lebonyolításához. • ÉPÜLETGÉPÉSZETI berendezések elö­gyártásánál éppúgy, mint az épületszer­kezeteknél az egyik alapvető szempont, hogy a munkák lehető legnagyobb részét gyárban, tehát iparilag, folyamatosan, pontos méretekkel lehessen elvégezni és az építkezés színhelyén csak minimális befejező munkát: simítást, festést végez­zenek. Ezeknek az elveknek megfelelően egy francia üzem a teljes fűtőberende­zést műhelyben a födémlemezekbe, illet­ve válaszfalakba betonozza be. • NAPENERGIÁVAL működő világító­torony berendezést készítettek Japánban. A nappali világítás hatására 648 szili­ciumfotocella tölti a 12 V-os nikkel­kadmium-akkumulátort, amely a szürkü­let beálltával önműködően bekapcsol és 10 wattos izzót táplál. A fénysugár 7 mp-ként 1,5 mp-re felvillan és 15 km-re látható. Ezzel a típussal fokozatosan felszerelik a lakott helytől távolesö vi­lágítótornyokat. • A KUJBISEVI kerületben levő Sztav­ropol városában nagyméretű épület épül, mely egy higanygőz-egyenirányító gyár transzformátorüzeme. A 75 410 m 2 terü­leten fekvő üzem beépített térfogata 1,7 millió m 3. Nyolc darupályás csarnok 24— 24, a középső pedig 36 m széles. A be­épített híddaruk teherbírása 5—250 t között váltakozik. A hatalmas zárt üveg­felületek alkalmazását az üzem belső terének mesterséges szellőztetése teszi lehetővé. Az áthidaló szerkezetek gyárilag előfeszített ívtartók, a térelhatárolás gáz­beton-Iemezekkel töltött, háromrétegű vasbeton-panelekből készül. A kisautó újabb változata Az autóból sok millió fut a föld minden országában és valljuk be, hogy sok ember nálunk is autó-ké­pében látja álmai netovábbját. Ha valamilyen érzékeny műszerrel -le tudnánk rögzíteni, ki milyen kocsi után vágyik, rájönnénk, hogy az em­berek nem a hatalmas 5—6 literes hengerűrtartalmú autócsodák után vágynak, hanem a mi Spartakunkhoz hasonló kiskocsik érdeklik őket. Ez nemcsak nálunk — Közép-Európára — a kiskocsik hazájára érvényes. Ha piackutatást végeznénk — akár olyan országban is, mint az Egyesült Ál­lamok — látnánk, hogy az érdeklő­dés mindinkább a kiskocsik felé irá­nyul. Törvényszerűen tükröződik ez a technikai újdonságokban is. Wen­kel mérnök, a németországi híres NSU gyár munkatársa olyan kis­autót tervezett, amely forradalmat jelenthet az autóiparban. Mindenki el tudja képzelni, hogyan fest váz­latosan a hagyományos motor. Wen­kel mérnök a dugattyúk eddigi egye­nes irányú mozgását és egyáltalában a dugattyúkat is felcserélte egy nagyjában háromszög alakúra képe­zett öntvénnyel, amely egymagában elvégzi a dugattyú és a szelepek munkáját. A kinematikailag tökéle­tesen megszerkesztett öntvény for­gás közben kisebb-nagyobb rést hagy önmaga és a motorszekrény között, ily módon egy bizonyos helyzetben, ahol az öntvény legközelebb kerül a motorszekrényhez, sűrítés követ­kezik be, az ellentétes helyzeteknél pedig szívás és kipufogás áll be. Mi­vel ily módon a súrlódási felületek egész sora elmarad, ennél a motor­nál 18 ezer pércenkénti fordulat­számot sikerült elérni, ami nagyban növeli a gép technikai előnyeit. A 29 lóerős autónak például rendkívül ki­csik a méretei, így a súlya is. 125 köbcentiméteres űrtartalommal 11 kg-ot nyom a próbamotor. A felta­láló nyilatkozata szerint nagyok a motor előnyei, hiszen ha csak a súlycsökkentést vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy ha a Volkswagen ko­csiknál a teljesítményhez hasonlóan akarnánk arányítani a motor súlyát, akkor hasonló 29 lóerős motornak ott 85 kg-ot kellene nyomnia. De maga a feltaláló beismeri, hogy sok még ennél a kocsinál a műszaki­lag tisztázatlan kérdés. Nem sikerült például még megoldani a hűtés és a dugattyút helyettesítő öntvény, meg a motorszekrény közötti súrló­dás, illetve tömítés problémáját. Plasztikus anyagok a mezőgazdaságban Nylont, valljuk be őszintén, eddig többnyire csak a karcsú női lábakon, vagy fehérnemű alakjában láttunk. Érdekes, hogy a mezőgazdasági gé­pek szakemberei ezt és más műanya­gokat sokkal prózaibb célokra is fel akarják használni. Az eddigi kutatá­sok alapján bebizonyították, hogy a nylonból készült csapágyak kevesebb kenéssel is tartósabbak, mint a ha­gyományosan fémből készültek. A Mezőgazdasági Gépek Kísérleti In­tézete egyik tudományos dolgozója Amiről beszélne k flj ÉPÍTÉSMÓDOK Az utóbbi időben sok szó esik az új, korszerű építési módokról, amelyek ál­tal könnyebbé, gyorsabbá és gazdaságosa bbá válik az építkezés. A következőkben tömören összefoglaljuk, hogy mit kell az ezzel kapcsolatos fogalmakon érteni. ÖNTÖTT ÉPÍTÉSMÖD. A vasbetonvázas házakat úgy építik, hogy a betonoszlo­pok közeit valamilyen falazóanyaggal — például téglával — kitöltik. Az öntött épí­tésmódban a kitöltő falak is helyszíni be­tonzással készülnek, oly módon, hogy az előre elkészített zsaluzat közé — rend­szerint a könnyű adalékkal kevert — be­tont öntenek, öntött épitésmódban azon­ban csak a teherhordó falak készülnek, a válaszfalakat a hagyományos mód sze­rint építik. BLOKKOS ÉPÍTÉSMÖD. A blokk nagy­méretű falazóelem. Közép-blokknak az olyan falazóelemet nevezik, amelynek sú­lya nem éri el az 1700 kilogrammot. Az ennél súlyosabb falazóelem a nagyblokk. Hazánkban az emeletmagasságú falazóele­meket nevezik nagyblokknak. Mind a közép-, mind a nagyblokkokat törpetoronydarúval helyezik el. Ezt lehe­tővé teszi az a körülmény, hogy a darú karkinyulása olyan nagy, hogy az épület egyik oldalán elhelyezett darupályáról az egész épület elérhető. PANELES ÉPÍTÉSMÖD. A panel teljes szobafal méretű építőelem Teherhordó, vagy térelhatároló kivitelben készül. Az úgynevezett szendvicspanel több rétegű. Általában két könnvú betonréteg közé he­lyezett hőszigetelő-rétegből áll. A térbeli panel, vagy doboz egy teljes helyiséget alkot s ezt egy darabban emelik be. A függönyfal fém- vagy favázak hőszige­telésére és burkolásra szolgál, s általában könnyü-betonból készül. Áz elemeket a vázszerkezetre függesztik, így súlyukat a felettük levő födém hordja. A paneleket általában vakolják és az utólagos vésé­sek elkerülésére a villany, stb., vezetékek helyén üres vájatot hagynak. A paneles építésmódnak egyik legfőbb előnye az, hogy az építési munka a helyszínen zömében a Danelek elhelyezésére és szerelésére kor­látozik, tehát viszonylag kevés munkással megoldható. HÉJSZERKEZET. Igen vékony, 5—10 cm vastagságú, egy — vagy kétirányban gör­bült vasbetonlemezekből áll. Általában csarnoképületek fedésére szolgál, lakóépü­letekhez nem használható. Ma már sok helyütt úgy állítják elő, hogy az elké­szített vasszerelésre cementágyúval, vagy másfajta fröcskölő-berendezéssel hordják fel a cementhabarcsot. Héjszerkezetet a hagyományos betonon kívül, müanyag­adalékú betonból, vagy tisztán műanyag­habarcsból is készítenek. FÜGGESZTETT TETŐ. Ugyancsak nagy alapterületű épületek fedéséhez alkalmaz­zák. Előnyei megegyeznek a héjszerkeze­tével: nagyon könnyű és egyszerűen sze­relhető. Az épület határolófalának a te­tejére erős vasbetonkoszorút helyeznek, ez hordja a függesztőkábelek terhét. A kábelekre ioen könnyű, műanyag, stb., lemezburkolat kerül. — ét — kijelentette, hogy a szintetikus mű­trágyák szórására tervezett gépek több alkatrészét amatexből — egy új műanyagból tervezték. Mi több, a Szovjetunióban sokkal nagyobb megerőltetésre szánt alkatrészeket — répakombájnokat is készítenek műanyagokból — pl. kaprónból. De a mezőgazdaságban nemcsák a gé­peknél használják ki a műanyago­kat. Alagcsövezésnél például forra­dalmat jelentenek az ilyen anyagok­ból készült csövek, mert szilárdsá­guk és hajlékonyságuk lehetővé te­szi az úgynevezett „vakondsépek" használatát, ami abból áll, hogy ár­kok ásása helyett a gép a szó "zo­ros értelmében a csöveket beletúrja a talajba. Silózásnál is nagyon el­terjedt már a nylon-takaró, amivel ha bevonják a siiózandó takarmányt és alóla kiszivattyúzzák a levegőt, sokkal jobban elősegíti a tejsavas erjedést, mint a hagyományos mód­szer. Minden szempontból — mind a gazdaságosság, mind az új techno­lógiai folyamatok bevezetése szem­szögéből nézve nagy jövőt jósolnak a műanyagoknak mezőgazdasági szakembereink. Néhány szót a félvezetőkről Hasonlítsuk össze a húszas évek még ma is forgalomban levő rádió­„csodáit" a cigarettásdoboznál alig nagyobb mai vevőkészülékekkel. Óriá­si a különbség. A 35—40 évvel ez­előtti rádiócső bizony akkora volt, mint ma az egész, a régebbinél sok­szorosan nagyobb teljesítményű rá­dió. A félvezetőknek köszönhetjük ezt a nagyarányú fejlődést. A félve­zetőtechnika legújabb tudományágá­nak a molekuláris elektronikának a szakemberei nemrégen hoztak nyil­vánosságra egy tudományos művet, amely szerint sikerült olyan félve­zetőket előállítani, melyeknek fizi­kai tulajdonságait előre meg lehet határozni. Az ilyen félvezetőrendszer, amely alig nagyobb a kabátgombnál, a régebbi elektróncsövek egész sorát egymagában képes helyettesíteni. Négy hagyományos rendszerű rádió­csövet például, amely 16 helyen van összekötve a többi alkatrészekkel,' pótolni tudunk egyetlen kristállyal, melyből két kivezetést alkalmazunk csak. Az új rendszer százszorta ke­vesebb energiát fogyaszt, a mellék­zörejek ily módon a legkisebbek lesznek, ami fontos tulajdonság az igényes elektronikus berendezések­nél. A molekuláris elektronika a jö­vőben lehetővé teszi, hogy még a gyufásdoboznál is kisebb vevőkészü­lékeket gyártsunk, amelynek szinte elenyésző lenne a fogyasztása és végtelen az élettartama. Ezeket az újdonságokat az 1960­as év szülte. A tudomány és techni­ka hétmérföldes léptekkel megy elő­re, szinte lehetetlen dolog számon­tartani valamennyi új találmányt. Büszkék lehetünk, hogy a technikai haladás ilyen soha nem látott ko­rában élünk. Mert minden, ami újat jelent, az ember műve. (t. m.) Bortöllés - elektronikával A szovjet borpincékben a tárolásra szolgáló bortartályok töltését elekt­romos jelzőberendezés ellenőrzi és szabályozza. A megengedett töltési szinten, valamint 20 cm-rel alatta egy-egy elektródot helyeznek el, míg egy harmadik elektródot a tartály aljába építenek be. Az elektródokat vezeték köti össze a központi irá­nyító táblával. Ha a színt eléri az alsó elektródot — minthogy a bor az elektromosságot vezeti —, az áram­kör záródik, és hang- vagy fényjel­zés figyelmezteti a kezelőt. Ha pedig a felső határjelzőt éri el, a szivaty­tyút kikapcsolja. (Vinogyei í Vinograd) A televízió csökkenti az alkohol fogyasztást Angliában már annyi a televíziós készülék, hogy statisztikailag min­den családban van. Ez a körülmény érdekes módon befolyásolja a Sze­szes italok fogyasztását. Az angol sajtó szerint 1948 óta, vagyis amió­ta a televízió Angliában elterjedt, a szeszes italra, cigarettára, mozira és közlekedésre fordított kiadások csa­ládonként átlagosan 10 százalékkal csökkentek. Ugyanezen idő alatt vi­szont a tea és a kávé fogyasztása ugyanolyan arányban növekedett. (Sapere) ÜJ SZÖ 8 * 1960, december 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom