Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-16 / 318. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesül jetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. november 16. szerda 30 fillér XIII. évfolyam, 318. szám A munkaidő lerövidítésének kuxsa a munkatermelékenység növe ése Népgazdaságunk fejlődése lehe­tővé teszi dolgozó népünk élet­színvonalának állandó növelését. Az árak leszállításának és a munká­sok reálbére növekedésének poli­tikája megadja a lehetőségeket ar­ra, hogy dolgozóink egyre több élelmiszert és ipari terméket vá­sároljanak keresetükből. Ha csak a munkásbérrendszer átépítésének eredményét említjük meg, világo­san látjuk, mennyivel gazdagabbak lettünk, mennyivel többet fordít­hatunk egyéni szükségleteink ki­elégítésére. 1958-hoz viszonyítva ugyanis a munkások bére ebben az évben 5,7 százalékkal lesz maga­sabb. Am a dolgozók anyagi ki­elégítésének magas színvonala mel­lett egyéb kérdések is előtérbe ke­rülnek s az egyik ilyen kérdés — a munkaidő lerövidítésének a kö­vetelménye. Ez az igény azonban szocialista társadalmunk fejlődésének jelen­legi színvonalából is fakad. Dolgo­zóink részvétele egyre inkább el­mélyül közéletünkben, egyre na­gyobb lehetőségek tárulnak a mű­velődésre, kultúrára, testnevelésre. Egyre nagyobb teret hódít a gépe­sítés és automatizálás s már ez a tény is megköveteli a dolgozók szakképzettségének állandó foko­zását. Ezeket tartva szem előtt, folyamodunk a munkaidő lerövidí­téséhez s el akarjuk érni, hogy a harmadik ötéves tervben a föld­alatti bányákban 40 órás, a nép­gazdaság többi ágazatában pedig 42 órás legyen a munkahét. A rövidített munkaidőre eddig mintegy száz üzemben tértek át s kb. 120 ezer munkást érint. Az eddigi eredmények lényegében ki­elégítők. Az ostrava-karvinái szén­medence Ludvik Bányájában pél­dául 20 százalékkal növekedett a kombájnnal való fejtés. Hasonló eredményeket érnek el a handlovai bányászok is, akik a rövidebb mun­kaidő alatt feladataikat túlteljesí­tik s csökkentik a termelési költ­ségeket is. Általában elmondhat­juk, hogy a munkaidő lerövidítésé­nek távlata mozgósítja dolgozóin­kat a tartalékok feltárására és az egy órai munkatermelékenység nö­velésére. Meg kell azonban mon­danunk azt is, hogy a munkaidő lerövidítésére irányuló előkészüle­tekben komoly hibák is előfordul­tak. A munkaidő lerövidítését pél­dául gyakran úgy magyarázzák, hogy a munkahét péntekkel vég­ződik — szombat és vasárnap munkaszünet. Ezek szerint egész népgazdaságunk, a gyárak, a gé­pek hétfőtől péntekig működnének és a hét két utolsó napján a mun­kásokkal együtt pihennének. A munkaidő lerövidítésének ilyen magyarázata természétesen helyte­len! Hisz elképzelhetetlen, hogy ki hagyjuk hűlni a nagyolvasztókat, hogy leállítsuk a villanyerőműve­ket, a cementgyárakat stb.! A munkaidő lerövidítésének pár­huzamosan kell haladnia a gépek munkaidejének meghosszabbításá­val. Az embereknek rövidebb — a gépeknek hosszabb munkaidőt! Ez a helyes út. Az embereknek tehát ötnapos lesz a munkahét, de a gé­peket ki kell használni a hét min­den napján. S ez elérhető a műsza­kok számának növelésével és a munkaidőveszteségek kiküszöbölé­sével. Summa summárum: a mun­kahét lerövidítése a dolgozóknak több szabad időt jelent, de nem mindenkinek szombaton és vasár­nap lesz szabadnapja, hanem váltakozva a hét többi napjain. A másik ilyen hiányosság a munkaidő lerövidítésének előkészí­tésében abban nyilvánul meg, hogy egyes üzemek a munkaidő lerövi­dítésének határidejével érvelnek, ugyanakkor azonban megfeledkez­nek a munkaidő lerövidítésével összefüggő szervezési munkáról. Ezzel kapcsolatban tudatosítanunk kell, hogy a harmadik ötéves terv milyen feladatokat tűzött ki. A nemzeti jövedelemnek 42 száza­lékkal kell emelkednie, ugyanak­kor a termelés növelését 97 szá­zalékban a munkatermelékenység fokozásával s csak 3 százalékban a munkások számának növelésével kell biztosítanunk. Hogy ezeket a feladatokat teljesíthessük, első­sorban olyan műszaki-szervezési intézkedéseket kell foganatosíta­nunk, melyek lehetővé teszik a munkaidő jobb kihasználását. A munkások ez irányú kezde­ményezése több mozgalomban jut kifejezésre. Már több munkahe­lyen kitűzték a jelszót: A hetj fel­adatokat rövidebb munkaidő alatt teljesítjük. Például a Kostelec nad Orlicou-i Gumigyárban a szocialis­ta munkabrigádok kezdeményezé­sére 240 perc idő megtakarítását tűzték ki hetente. Ezzel megterem­tik a munkaidő lerövidítésének a feltételét. De értékes a partizán­skei Augusztus 29. Üzem dolgo­zóinak kezdeményezése is, akik kötelezettséget vállaltak, hogy a harmadik ötéves tervben az újítási javaslatok bevezetésével tizenhat­millió koronát takarítanak meg. Világos tehát, hogy a munkaidő lerövidítése magasabbfokú szerve­zettséget, tervszerűséget követel s a dolgozók széleskörű aktivitá­sát igényli a termelés tartalékai­nak kiaknázásában. Csakis akkor térhetünk át a rövidebb munka­időre, ha már megteremtettük an­nak feltételeit, vagyis, ha a rövi­debb munkaidő alatt is biztosítani tudjuk a termelési feladatok tel­jesítését. A munkaidő lerövidítését nem ösztönösen valósítjuk meg. A jö­vő évben a szén-, érc- és más bá­nyákban vezetjük be teljes egé­szében s rátérünk a rövidebb mun­kahétre a kohászatban, vegyi üze­mekben, cementgyárakban és az energetikában, ahol folyamatos a termelés. A többi ágazatban az el­következő évek folyamán térnek rá a rövidebb munkaidőre. Ennek ellenére nem ülhetünk karba tett kézzel a naptár előtt, nem számol­hatjuk a napokat tétlenül, míg el nem jön a rövidebb munkaidő be­vezetésének határideje! A munka­idő lerövidítése igényes feladat s már ma készülnünk kell bevezeté­sére. A Tatrasvitben például a munkaidő lerövidítésére csak a harmadik ötéves terv közepén ke­rül sor, de már ma szorgoskodnak a feltételek megteremtésén. S ez így helyes. Az alapos, körültekintő előkészület, a dolgozók ilyen irá­nyú magas fokú aktivitása meghoz­za a várt gyümölcsöt. Szovjet geológusok Szlovákiában (ČTK) — O. Sz. Vialov tanár, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa­ság Tudományos Akadémiájának le­velező tagja, aki jelenleg az ukraj­nai Kárpátok tanulmányozásával foglalkozik, kedden, november 15-én Kijevből Bratislavába érkezett. A szovjet tudós Dimitrij Andruszov­nak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagjának kísére­tében tesz tanulmányutat Szlovákiá­ban és megvitatja a Kárpátok geo­lógiai problémái megoldásához szük­séges konkrét együttműködés lehe­tőségeit is. Ä dolgoz ók kezd eményezésének eredménye milliós megtakarítások Az üzemek dolgozóinak kezde­ményezését nagyra becsüljük. Hisz valamennyi mozgalom, me­lyet a dolgozók kezdeményeznek, a tervezett feladatok túlteljesí­tésére irányul s az ilyen törek­vésnek nagy jelentősége van. Felismerték ezt azok az üzemek is, melyek magukévá teszik „a harmadik ötéves terv alapja" mozgalmat — követve a partizánskej Augusztus 29. Üzem dolgozóinak példáját. MÉLTÖ VÁLASZ A partizánskei Augusztus 29. Üzem versenyfelhívása már eddig is több üzemben visszhangra talált. A breznói Hídgyár dolgozói például 4 350 000 korona megtakarítását vál­lalták. A legfontosabb feladatok megoldására komplexbrigádokat szerveznek s versenyt indítanak az üzem legjobb újítója címért. A pú­chovi Gumigyár dolgozói elhatároz­ták, hogy „a harmadik ötéves terv alapja" címen több mint tizenhá­rommillió koronát takarítanak meg. Ezt a megtakarítást 1300 újítási ja­vaslat megvalósításával akarják el­érni. Figyelemre méltók ezek a cél­kitűzések. A mozgalom jelentősé­géről még világosabb képet kapunk, ha megnézzük A POVAŽSKÁ BYSTRICA-I GÉPG YÁR dolgozóinak kötelezettségvállalását. Az üzem dolgozói ugyanis ígéretet tettek, hogy a harmadik ötéves terv folyamán ötezer újítási javaslatot nyújtanak be. Ez már igazán nem Á SZOVJET RUBEL ÚJ ÁRFOLYAMA Moszkva (ČTK) — A szovjet kormány határozata értelmében 1961. január 1-től a rubel árfo­lyama megváltozik olyképpen, hogy 90 kopek 1 dollárt fog ér­ni. Az arany vásárlási értéke a Szovjetunió ÄUami Bankja szá­mára 1961. január 1-től 1 gramm­nyi színarany 1 rubel lesz. A rubel aranytartalma 0,987412 gramm színarany. A Szovjetunió Minisztertanácsa utasította a Szovjetunió Állami Bankját, hogy a rubel aranytar­talmának újabb fokozásával össz­hangban emelje a rubel árfolya­mát a kapitalista államok valu­táihoz viszonyítva. Amennyiben ezen országok valutáinál az aranytartalom árfolyama megvál­toznék, a Szovjetunió Állami Bankja jogosult a rubel árfolya­mát a változásoknak megfelelően megállapítani. Ammer marsall Moszkvába látogat Kairó (ČTK) — A kairói lapok kö­zölték, hogy Ammer marsall, az EAK köztársasági elnökének helyettese és hadügyminiszter november 30-án Moszkvába repül, ahol N. Sz. Hrus­csovval, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökével találkozik. Am­mert elkíséri Hazif Iszmaili külügy­miniszterhelyettes. Az EAK elnöké­nek helyettese Hruscsov elvtárs meghívására látogat a Szovjetunió­ba.. lebecsülendő, hisz ezekkel az újításokkal negy­venmillió korona megtakarítását te­szik lehetővé. Az üzem dolgozói merész feladatot vállaltak, de már ezelőtt is bebizo­nyították, hogy a feladatoktól nem riadnak vissza s szavukat becsü­lettel betartják. Ezek közé tarto­zik például Velic­ký újító is, aki szavát adta, hogy a harmadik ötéves tervben tíz újítási javaslatot nyújt be. Hasonló kötele­zettségvállalások­ra ma már több üzemben készül­nek. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy a nagy elhatározá­sok csak akkor válnak valóra, ha a munkások, ^a műszaki dolgozók szívügyüknek te­kintik őket. Ezzel természetesen összefügg AZ EMBEREKRŐL VALÓ GONDOS­KODÄS. Amikor a partizánskei Augusztus 29 Üzem dolgozói felajánlották, hogy „a harmadik ötéves terv alapja" mozgalom keretében tizenhatmillió koronát takarítanak meg — erre is gondoltak. Ez abból is kitűnik, hogy a dolgozók szakképzettségének a nö­velésére is kidolgozták a részletes tervet. Az a véleményük, hogy a munkások szakképzettségének nö­velése ríélkül' nem tudnák megvaló­sítani a rájuk háruló feladatokat. Ezért fordítanak e kérdésre is nagy gondot s a harmadik ötéves terv A kqprivnicei világhírű Tatra Gépkocsigyár komoly fel­adatokat tűzött maga elé a harmadik ötéves tervben. 1965 végéig a tavalyihoz viszonyítva 145 százalékkal fokozzák a ter­melést, a munka termelékenységét pedig 96,2 százalékkal növelik. Említésre méltó, hogy a termelés növelését négyötöd­részben a műszaki fejlesztéstől várják. Az üzem fő terméke ezután is a Tatra 138-as, tizenkéttonnás teherautó lesz, de az egész világon nagy sikert aratott Tatra 603-asokat is itt gyárt­ják. Képünkön: Karel Golik, az üzem dolgozója, félautomagépea hengerfejet fúr. I (V. Švorčik — CTK — felv.) folyamán 1500 munkás termelési műszaki tanfolyamon, 1540 munkás újítók iskoláján, 100 munkás külön­féle szakiskolákon, 500 munkás ipar­iskolán és az üzem 60 dolgozója a főiskolán gyarapítja tudását. Amint látjuk, a mozgalom nem ön­célú. Arra irányul, hogy műszaki fejlesztéssel, a dolgozók szakkép­zettségének növelésével s végül a munkatermelékenység állandó foko­zásával egyre közelebb kerüljünk cé­lunkhoz. Közlemény a kormány üléséről Újabb intézkedés a többgyermekes csalódok életszínvonalának emelésére LESZÁLLÍTOTTÁK A BÖLCSÖDÉI ÉS ÖVODAI ILLETÉKET • ÜJABB INTÉZKEDÉSEK A VÍZGAZDÁLKODÁS MEGJAVÍTÁSÁRA (ČTK) — A kormány november 14-i ülésén jóváhagyta a bölcső­dékben levő gyermekek gondozásáért és az óvodás gyermekek ét­keztetéséért a szülők által fizetett illetékek megszabásának új alap­elveit. A CSKP XI. kongresszusa és Csehszlovákia Kommunista Párt­jának országos konferenciája irányelvei alapján így további fontos intézkedés valósul meg, amely megmutatja, hogy a szocialista társa­dalom hogyan gondoskodik a dolgozók, főleg a kisebb jövedelmű és sokgyermekes családok életszínvonalának rendszeres emeléséről. gyermekek gondozásával és az óvo­A Szovjet—Csehszlovák baráti Társaság küldött­ségének tagjai A. P. Filipov, A. J. Ózol és V. N. Mohovcov e napokban Liptovský Mikulásra is elláto­gattak, ahol felkeresték a Május 1. Üzemet is. Ké­pünkön A. P. Filipov Kolečkova elvtársnőnek Lenin­jelvényt tűz a ruhájára. (F. Koeian — ČTK — felvétel.) A jóváhagyott alapelvek szerint a kisebb jövedelmű családoknak egyál­talán nem kell illetéket fizetniök, a többi családok tiszta havi jövedel­mük és a gyermekek száma szerint az eddiginél lényegesen alacsonyabb díjszabás alapján fizetik az illetéke­ket. így pl. semmilyen illetéket nem fizetnek az 1000 koronáig ••••• terjedő tiszta havi jövede­lemmel rendelkező csalá­dok. Ugyancsak nem fizet­nek illetéket azon kétgyer­mekes családok, amelyeknek tiszta havi jövedelme nem haladja meg az 1500 koro­nát és azok a háromgyer­mekes családok, amelyek­nek tiszta havi jövedelmük 2000 koronáig terjed stb. Míg pl. a nappali bölcső­dékben 0,60 koronától 6 koronáig terjedő napi ille­téket fizettek, a jövőben a napi illeték 0,50 koronától 4 koronáig terjed, a hetes és a szüntelenül üzemben levő bölcsődékben az ille­tékek eddigi díjszabása, amely 1,30 koronától 9 ko­ronáig terjedt, most 1 ko­ronától 7 koronáig terjedő díjszabásra csökken. Csök­kennek az óvodákban fize­tett illetékek is. Az illetékek új rendezé­se a szocialista állam to­vábbi jelentős segítségét jelenti a gyermekek anyagi biztosítása terén, főként a sokgyermekes családok szá­mára. A szülők által fize­tett illetékek már eddig is csupán a bölcsődékben a dákban a gyermekek étkeztetésével kapcsolatos tényleges költségeknek csupán egy kis részét tették ki. A jóváhagyott intézkedés következ­tében a lakosság évente csaknem 80 millió koronát takarít meg, amit ed­dig a szülők fizettek. Ezen összeg fedezését az állam vállalja magára. A szülők által fizetett illetékeknek az új elvek alapján való rendezése 1960. november 1-től lép érvénybe. Az illetékeket havonta utólagosan szedik be. A kormány az ülés további részé­ben foglalkozott a megfelelő minősé­gű és . elegendő mennyiségű víz biz­tosításával a lakosság, a mezőgazda­ság és az ipar fokozott szükségle­teinek kielégítésére. Tekintettel arra, hogy hazánk terü­letén korlátozott mennyiségű légköri csapadék hull és ez is egyenlőtlenül oszlik meg az év folyamán, a szük­séges mennyiségű víz biztosítása ko­moly problémát jelent főként száraz­ság idején és összpontosított iparral rendelkező, valamint sűrűn lakott nagyobb területeken. Ez a helyzet tovább rosszabbodik a víz helytelen felhasználása és a gyakran indoko­latlan igények érvényesítése követ­keztében. Ezért a kormány arról tárgyalt, hogy meg kell szigorítani a vízzel való gazdálkodást. Bevezetjük a .víz fogyasztási és minőségi normáit az ipar és mezőgazdaság számára s a víz elosztását a népgazdaságfejlesz­tési állami terv fogja irányítani. A sok vizet igénylő új üzemek és új lakótelepek elhelyezésével tekin­(Folytatás a 2. oldalon^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom