Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-02 / 304. szám, szerda

Az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszaka § ni. A preparátumot a i moszkvai és taskenti textilgyárakban pró­bálják ki. A próbák sikeresek voltak: a fonál hosszadalmas és nagy munkaráfordí­tást igénylő lágyltá­sát ma már futósza­lagon végezhetik és teljesen gépesíthetik. TASZSZ felv. Hammarskjöld rövidesen beszámol a kongói helyzetről (ČTK) — A Reuter hírügynökség közlése szerint Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára megígérte, hogy a Biztonsági Tanácsnak e hét végén újabb jelentést nyújt be a kongói helyzetről. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy Hammarskjöld ígérete válasz Boh­dan Lewandovskinak, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnökének kérésé­re, aki figyelmeztette Hammarskjöl­döt, hogy a Biztonsági Tanács egyes tagjai megütköznek azon, hogy a Biztonsági Tanácsnak Kongóra vo­natkozó határozatai teljesítéséről hiányosan tájékoztatják őket. Dayal, az ENSZ főtitkárának kon­gói megbízottja elutasította Csom­óénak, a katangai „miniszterelnök­nek" azon követelését, hogy az ENSZ Elisabethvilléből hívja vissza Be­randsent, az ENSZ katangai misszió­jának vezetőjét. Dayal sajtónyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy Csom­bénak és társai közül senkinek sincs joga követelni az ENSZ-missziő bár­mely tagjának eltávolítását vagy je­lenlétét, mert az ENSZ haderői Ka­tanga terülétére nem Csombével kö­tött megállapodás folytán, hanem a Biztonsági Tanács határozatára lép­tek. Az ENSZ képviselők Elisabethvil­lében közölték, hogy Sendwe, a Ba­lubakat-párt vezetője repülőgépen a kaminai katonai támaszpontra érke­zett A Balubakat Katangában a leg­erősebb ellenzéki párt, amely a balu­ba-törzs tagjait egyesíti. E párt ve­zetői az egyetemes kongói állam hí­vei és Csombével szemben Lumumba miniszterelnököt támogatják. Sendwe három hónappal ezelőtt kénytelen volt távozni Katangából, mert a le­tartóztatás veszélye fenyegette. Az ENSZ most arra kérte Sendwet, jöj­jön Katangába és legyen segítségé­re az ENSZ-nek a baluba-törzs har­cosaival folytatott tárgyalásoknál, mert a törzs tagjai fellázadtak Csőmbe ellen és elfoglalták Észak­Katangát. Amint a nyugati hírügynöksége.!^ jelentéséből kitűnik, a helyzet Ka­szai-tartomány déli részében a gha­nai és libériai ENSZ-egységek eré­lyes fellépése után Kalondzsi hor­dáival szemben nyugodt. E tarto­mány bábkormányának miniszterel­nökhelyettese arra kérte az ENSZ képviselőit, bocsássa szabadon Ro­berts kapitányt, akit rhodéziai tiszt­nek tartanak és azt a három belga kereskedőt, akik Katangából fegy­vert szállítottak Kaszaiba és felfegy­verezték Kälondzsi katonáit. /A mi­niszterelnök helyettese kérte az ENSZ ghanai egységeinek kivonását is Kaszaibői. Az NDK- kormányána k nyilatkozata 35 000 nyugat-németországi zsoldos harcol Algériában Berlin (ČTK) — A Német De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztériuma közölte az NDK kormányának az algériai gyarmati háború kirobbantásának hatodik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. „A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya mindent megtesz an­nak érdekében, hogy támogassa Al­géria népet a szabadságért és nem­zeti függetlenségéért folytatott hősi Laoszban még mindig feszölt a helyzet Vientiane (ČTK) — Mint az AFP sajtóiroda tudósítója jelenti Vientia­néből, Laoszban még mindig feszült a helyzet. A lázadó Nosavan klikk nem akarja feloszlatni „forradalmi bizottságát". Kormányt prőbál alakí­tani Savannakhedben, s új alkotmány kidolgozásán töri a fejét, hogy hiva­talos jelleget adjon a belső viszály­nak. A legújabb hírek szerint újabb fegyver és lőszerszállítmányok ér­keznek Savannakhedbe. A hadianya­got Bangkokbői a thaiföldi Civil Air Transport légiforgalmi társaság re­pülőgépei szállítják. Bővítik és mo­dernizálják a savannakhedi repülő­teret. Az amerikai tengerészek eltávoztak a kubai támaszpontról (ČTK) - Az Associated Press hír­ügynökség tudósítójának jelentése szerint október 31-én az amerikai tengerészgyalogság 1500 katonája elhagyta a kubai guantanamoi tá­maszpontot és visszatért Porto Rico-i állomáshelyére. Az amerikai tengerészgyalogság Október 29-i partraszállása Guanta­namőban, amelyet az amerikai sajtő is „erő-demonstráciőnak" nevezett, nagy felháborodást keltett a latin­amerikai országokban. Más országok is határozottan tilltakoztak a provo­káció ellen. harcában", — hangzik a nyilatkozat­ban. A nyilatkozat a továbbiakban rá­mutat a nyugatnémet és francia ka­tonatisztek titkos értekezletére, ame­lyen a Bundeswehr magasrangú ka­tonatisztjei a nyugatnémet kormány nevében beleegyeztek abba, hogy fiatal nyugatnémeteket toborozzanak a francia Idegen Légióba. Azóta az algériai nép ellen több mint 35 000 nyugatnémet zsoldost vetettek had­ba, akik közül sokan életükkel fi­zettek a katonai szolgálatért. A nyilatkozat hangsúlyozza továb­bá, hogy Nyugat-Németországban az Idegen Légióban töltött szolgálatot beszámítják, mintha Bundeswehrbe végezték volna, hogy eképpen ta­pasztalt kádereket nyerjenek egy esetleges gyarmati háborúra. Ezen segítségen kívül Nyugat-Németország eddig 3 milliárd márka pénzbeli tá­mogatást nyújtott Franciaországnak a gyarmati háború folytatására. „A nyugatnémet kormány a leg­durvább mődon megszegi az ENSZ alapokmánya és a bandungi értekez­let elveit", hangsúlyozza az NDK kor­mánya a nyilatkozat befejező részé­ben. Adenauer atomfegyvert követel Bonn (ČTK) — A nemzetközi saj­tóhivatalhoz tartozó nyugatnémet és angol újságírók estjén Adenauer kancéllár kijelentette, hogy a NATO-t atomfegyverrel kell felfegyverezni, hogy „elrettentő atomhatalom" le­gyen. A NATO decemberben az Északatlanti Szövetség párizsi ta­nácsülésén megvitatásra kerülő át­szervezésének célja Adenauer szerint e szervezet „megerősítése és meg­szilárdítása" legyen. Ha ezt nem tesszük meg, akkor akár íjakkal és nyilakkal is felfegyverezhetjük a NATO-t, — jelentette ki Adenauer. 1 TRINIDAD és más nyugat-indiai szi­getek képviselőinek küldöttsége London­ban a chaguaramasi tengeri és légi tá­maszpont megszüntetését követelte. Ezt a támaszpontot az USA építette Port of Spain,. Trinidad fővárosának közelében. (Folytatás az 1. oldalról) Milko Tarabanov bolgár küldött napirendre vonatkozó megjegyzést tett és hangoztatta, hogy az ame­rikai küldöttség kötelessége volna megindokolni, miért nem akarja, hogy a kubai panaszt közvetlenül a plénum tárgyalja. Tekintettel az elő­rehaladott időre, javasolta az ülés félbeszakítását és keddi folytatását. Miután az amerikai küldöttség a bol­gár küldött megjegyzésére sem szó­lalt fel, a közgyűlés egyetértett az ülés elnapolásával. Az ülés után az amerikai küldött­ség „sajtótájékoztatót" rendezett, melyen az amerikai küldöttség kép­viselője nagy zavarában azt magya­rázgatta, hogy az amerikai küldött­ség nem sző „hallgatólagos össze­esküvést", és hogy az amerikai kül­dött elkészítette beszédét és el is mondta volna, ha közben nem re­kesztik be az ülést. Az ENSZ közgyűlésének plénuma szerdán összeUl, hogy megvitassa Kongó ENSZ képviseletét. A Reuter szerint lehetséges, hogy a tárgyalá­son általános vita indul a kongói helyzetről. A sajtóiroda a közgyűlés elnökéhez közel álló körökre hivat­kozva azt állítja, hogy a közgyűlés plénumát nyolc nemzet határozati javaslatának megvitatására hívták össze. Ez a nyolc nemzet azt java­solja, hogy a Kongói Köztársaság leopoldvillei központi kormányának képviselői azonnal foglalják el he­lyüket az ENSZ-ben. Hammarskjöld főtitkár megígérte, hogy újabb jelentést tesz a Bizton­sági Tanácsnak a kongói fejlemé­nyekről. A Reuter szerint várható, hogy a jelentést még a közgyűlés plénáris ülése előtt nyilvánosságra hozzák. A csehszlovák küldött felszólalása JIrí Nősek külügyminiszterhelyettes. hé tfön a csehszlovák küldöttség nevében felszólalt a Kuba panaszát tárgyaló plenáris ülésén. Beszédében a következőket mondotta. Elnök úr! A közgyűlés elé terjesztették a forra­dalmi kubai kormány panaszát, hogy az USA kormánya agresszív és beavatkozó lépésekre készül Kuba ellen. Néhány hét leforgása alatt a közgyűlés újra ko­moly feladat előtt áll: meg kell vitatnia az Egyesült Államok olyan cselekmé­nyeit, melyek szembetűnően ellentmonda­nak az általánosan elismert és érvényes nemzetközi jogszabályoknak és az ENSZ alapokmánya elveinek. Ám ugyanúgy, mint akkor, amikor a szovjet kormány emelt panaszt az Egye­sült Államok agresszív cselekményei el­len, most is meg akarják akadályozni, hogy e komoly kérdést a közgyűlés plé­numa vitassa meg részletesen. Ugyanak­kor az ügyrendi bizottság az Egyesült Államok nyomására azt javasolta, és a közgyűlés ezt jóváhagyta, hogy a plé­num nem létező kérdésekről, például az úgynevezett magyar és tibeti kérdésről tárgyaljon. Hogy a kubai küldöttség követelése jogos és sürgető, az világosan kitűnik az USA-nak Kuba elleni agresszív cselek­ményeiből. Minden arra vall, hogy az USA agresszív cselekményei az ame­rikai kormány nagyszabású beavatkozási terveinek szerves részét képezik. E ter­vek célja a törvényes kubai kormány erőszakos megdöntése és felváltása olyan kormánnyal, amely, mint a múltban en­gedelmeskednék az amerikai kormánykö­rök parancsainak. Az USA Kubával szem­ben folytatott politikájának oka az a tény, hogy Fidél Castro kormánya igazi nemzeti függetlenségi politikát folytát, úgy hogy ezzel a kubai nép létérdekeit szolgálja és elhatározta, hogy felszaba­dítja az országot az amerikai imperia­lizmus alól. Jól tudjuk, hogy az amerikai kormány a kubai demokratikus nemzeti forradalmi mozgalom elfojtására törekedve sok olvan intézkedést tett, melyek nagysza­bású gazdasági agressziót jelentenek, és megszegik az amerikai kormánynak Ku­bával szemben vállalt számos szerződéses nemzetközi jogi kötelességét. Az USA agresszív cselekményei az utóbbi napok­ban törték kl elemi erővel, amikor tel­jesen betiltották a Kubába irányuló ame­rikai kivitelt. A gazdasági agressziót egyre fokozódó politikai támadások kí­sérik a kubai forradalmi kormány ellen. A legutóbbi sajtóhírek szerint Flori­dában hosszabb idő óta ellenforradalmi bandákat képeznek ki, hogy majd harcba vessék őket a forradalmi kubai kormány ellen. A kubai emlékirat megállapítja, hogy október elején már kísérlet történt egy terrorista banda partraszállítására. Az is köztudomású, hogy az akciót az USA lobogója alatt Floridából kiúszó hajók segítségével, amerikai állampolgárok közreműködésével hajtották végre. Ame­rikai repülőgépek rendszeresen fegyver­rel látják el a banditákat, akik terror­cselekményekkel Igyekeznek megzavarni az ország gazdasági és politikai életét és gyengíteni a forradalmi kubai kor­mány pozícióját. Az USA az utóbbi időben a Guanta­namoi támaszponton fokozta provokatív cselekményeit. Teljes mértékben beiga­zolódnak Fidél Castro miniszterelnök szavai, hogy az USA nyílt agresszió elő­idézésére akarja felhasználni támasz­pontját. E tények azt bizonyítják, hogy a Kuba ellen elkövetett amerikai agresszív cse­lekmények komolyan veszélyeztetik a nemzetközi békét, valamint az ENSZ egyik tagállamának biztonságát és füg­getlenségét. Ezért a közgyűlés köteles­sége, hogy gyorsan megvitassa e kér­dést és megtegye a szükséges lépéseket a veszély elhárítására. Fontos, hogy a közgyűlés, mint a nem­zetközi béke és biztonság megőrzéséért felelős szerv, határozottan szembeszáljon azzal a politikával, mely kíméletlenül sárba tiporja az alapvető nemzetközi jogszabályokat és az ENSZ alapelveit. E kérdés * komolysága és sürgető volta megköveteli, hogy a közgyűlés a lehető legfelelősségteljesebben vitassa meg. Az első bizottság napirendi pontjainak száma és komolysága miatt nagyon valószínű, hogy nem szentelhetnének érdemleges figyelmet e kérdés megvitatásának. Az USA magatartásából — mellyel lélektani­lag kedvező helyzetet akar kialakítani a kubai agresszió mielőbbi kirobbantá­sára, — kitűnik, hogy e kérdés meg­vitatása rendkívül fontos és sürgető. Tekintettel e tényekre, a csehszlovák küldöttség teljes mértékben támogatja azt a kubai kérést, hogy a kubai for­radalmi kormány panaszát mielőbb tűz­zék a közgyűlés plénumának napirend­jére. Csak így teljesítheti a közgyűlés kötelességét: a nemzetközi béke és biz­tonság védelmét. POLITIKAI BIZOTTSÁG AZ USA NEM TEREMTI MEG A TÁRGYALÁSOK SIKERÉNEK ELŐFELTÉTELEIT NEW YORK (ČTK) — AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK POLITIKAI BI­ZOTTSÁGA OKTÓBER 31-1 DÉL­ELŐTTI ÜLÉSÉN FOLYTATTA A LE­SZERELÉSI TANÁCSKOZÁST. Az ülés röviddel 17 f őra előtt kez­dődött közép-európai időszámítás szerint. Az első szónok Milko Tara­banov bolgár küldött volt. Rámuta­tott, hogy a nyugai hatalmak és fő­képp az USA a leszerelés kérdésé­ben kitartanak eddigi álláspontukon és a felszólítás ellenére sem terem­tik meg a tárgyalások szükséges elő­feltételeit. A bolgár küldött hangsú­lyozta továbbá, hogy az USA azon követelése, hogy kihirdessék a vi­lágűr katonai célokra történő hasz­nálatának betiltását, nem jelent va­lódi leszerelést és csupán előny­szerzési kísérlet olyan téren, ahol az USA lemarad a Szovjetunió mögött. A délelőtti ülés további szónoka Ismail Touré, a Guineai Köztársaság küldötte volt, aki rámutatott a le­szerelés és a gyarmati elnyomatás kérdésének szoros összefüggésére. „Mindaddig nem lehet szó a lesze­relésről, amíg imperialista kilengé­seket tűrünk, mint pl. Kongóban. Ha az imperialista hatalmak valóban le akarnának szerelni, megszüntetnék a kolonializmust — hangsúlyozta Gui­nea képviselője. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan követelte az algériai béke megkötését, a faji megkülön­böztetési politika felszámolását a Délafrikai Unióban és a gyarmati uralom megszüntetését Kongóban. Unden svéd külügyminiszter be­szédében hangsúlyozta „a leszerelés műszaki problémáit", amelyek Mac­millan javaslatának lényegét képe­zik, s ez nem jelent mást, mint a leszerelési tárgyalások elodázását öt-tíz évre. A délelőtti ülésen részt vettek még a leszerelési vitában Szudán és Új-Zéland képviselői. POLITIKAI KÜLÖNBIZOTTSÁG TÁRGYALÁSOK A BIZTONSÁGI TANÁCS, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS KIBŐVÍTÉSÉRŐL Az ENSZ közgyűlésének politikai külön­bizottsága október 31-én tárgyalt az ENSZ mindkét főszerve, a Biztonsági Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács bővítésének kérdéséről. Ez a kérdés 1956 óta szerepel a közgyűlés napirendjén, azonban minden alkalommal elhalasztották, mert nem voltak meg a határozatok ki­dolgozásához szükséges előfeltételek. E -helyzet fő oka az, hogy az ENSZ-ben nincsenek jelen a Kínai Népköztársaság törvényes képviselői. Amint ismeretes a Kínai Népköztársaság a Biztonsági Ta­nács állandó tagja és beleegyezése nélkü 1 az alapokmány megváltoztatására vonat­kozó pótindítványok nem juthatnak ér­vényre. A közgyűlés XIV. ülésszaka határozati javaslatot hozott, amely szerint ez év­ben bizottságot kell alakítani, amely fog­lalkozna az ENSZ alapokmányának meg­változtatására vonatkozó egyezmény lehe­tőségével. Azok a küldöttségek, amelyek ragasz­kodtak a Biztonsági Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács bővítésé­hez, javaslatalkat azzal indokolják, hogy az ENSZ megalakítása óta e szervezet tagállamainak száma csaknem megkétsze­reződött. A. A. Szoldatov szovjet képviselő a politikai és különbizottság október 31-i ülésén hangsúlyozta, hogy az új államok képviseletét a fő szervekben nemcsak ki kell bővíteni az ENSZ-ben bekövetkezett mennyiségi változásokkal összhangban, ha­nem a minőségi változásoknak megfele­lően felül kell vizsgálni az ENSZ össze­tételét is olyképpen, hogy megfeleljen a jelenlegi erőviszonynak. A. A. Szoldatov rámutatott, hogy az ENSZ-t tökéletesíteni kell és ezért első­sorban vissza kell térni az ENSZ megala­kításánál hirdetett eszmékhez és elvek­hez, ami azt jelenti, hogy el kell ismerni minden állam számára az azonos felté­teleket és lehetőségeket. A. A. Szoldatov rámutatott az USA és további nyugati államok képviselőinek az ENSZ titkársága irányító apparátusá­ban szerzett számbeli fölényét bizonyító példákra és kijelentette, hogy a szovjet küldöttség, amely megindokolja az ENSZ összetétele megváltoztatásának szükséges­ségét, azon kívánságból indul ki, hogy megfelelő szervezési formákat kell ta­lálni, amelyek biztosítanák a különböző politikai és társadalmi rendszerű államok békés együttélését és amelyek emelnék az ENSZ tekintélyét és egyenjogúsági alapon tennék lehetővé gyümölcsöző ha­tározatok hozatalát. ÜGYVITELI ÍS KÖLTSéfiVEláSI BIZOTTSÁG ÁT KELL SZERVEZNI AZ ENSZ TÁJÉKOZTATÓ HIVATALÁT Néw York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlése adminisztratív és költség­vetési bizottságának hétfői ülésén Rostyin szovjet küldött bírálta Ham­marskjöldöt az ENSZ főtitkárát, és az ENSZ tájékoztató hivatalát, amelynek személyzete javarészt nyu­gatiakból áll. Rostyin programot terjesztett elő, amely szerint korlátoznák ezen hi­vatal tevékenységét, és kijelentette, hogy a hivatal 5 millió dollárra rúgó költségvetése indokolatlan pazarlás, A szovjet küldött ezután főképp azon tény ellen emelt szót, hogy a közvéleményt tájékoztató hivatal te­vékenységét olyan ipari országokra összpontosítja, mint az USA és Nagy­Britannia, ahelyett, hogy azon or­szágokat segítené, amelyek kevésbé fejlett tájékoztatási eszközökkel rendelkeznek. Rostyin tiltakozott az ellen is, hogy ebben a hivatalban az USA és szövetségesei 188 polgárát alkalmaz­zák, míg a Szovjetuniót és a szocia­lista országokat csupán 6-an és La­tin-Amerikát 12-en képviselik. A hivatalban egyetlen afrikai ország sem jutott képviselethez. GYÁMSÁGI BIZOTTSÁG Több ösztöndíjat a függő országok diákjainak New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlés gyámsági bizottsága hétfői ülé­sén egyhangúlag jóváhagyta a tagállamo­kat felszólító határozatot, hogy emeljék a még függő helyzetben lévő területek bennszülött diákjainak ösztöndíját és ré­szesítsék őket sokoldalú támogatásban. Ezt a javaslatot Ceylon, Szomáli-föld, Venezuela és Jugoszlávia küldöttségei terjesztették elő. A gyámsági bizottság foglalkozott Bur­ma azon javaslatával, hogy az ENSZ fő­titkára tájékoztató központokat létesítsen Közép- és Kelet-Afrika országaiban és más gyámsági területen. A javaslat mellett 63 ország képviselője, ellene senki sem szavazott. 13 ország kép­viselői tartózkodtak a szavazástól. Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizott­ságának hétfői ülésén felszólalt Rohál­U'kiv nagykövet, Csehszlovákia képviselő­je is. Beszédében kijelentette, hogy Csehszlo­vákia már 1955 óta ösztöndíjban része­síti a gyámsági területekről származó az ENSZ útján kérvényezőket. Csehszlovákia küldötte a gyámsági bizottságot tájé­koztatta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság segítségének eredményei­ről és kijelentette, hogy a gyám­sági területek össztöndíjasainak nagy ér­deklődésére való tekintettel a csehszlovák kormány az össztöndíjasok évi kvótáját 20-ról 30-ra emelte. Kiemelíe, hogy a diákok rendkívül jó eredményt értek el. Rohál-Il'kiv nagykövet beszédének be­fejező részében rámutatott arra, hogy az ENSZ-nek a gyámsági területek diákjai össztöndijáról szóló okmányában nincse­nek feltüntetve a gyarmati hatalmak, mint Anglia, Franciaország, Hollandia, Portugália, Spanyolország és'más államok. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy az e kérdésben hozott határozat a gyámsági területeket igazgató hatalmakat közvetle­nül kötelezze e tevékenységre. A TOKIÓI RÁDIÓ jelentése szerint Ja­pán nemzetvédelmi minisztériuma 1965-ig 8 rakétaegységet szándékszik létesíteni Japán szárazföldi hadseregében. (ČTK) (JJ SZŐ 3 * 1960. november 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom