Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-11 / 313. szám, péntek

\ Világ nroletdrjai egyesüljetek ! UJSZO SZ10YÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZ0TTSÁ6ÁNAK NAPILAPJA 1960. november 11. péntek 30 fillér XIII. évfolyam, 315. szám Jó gazda módjára Amikor a második ötéves tervet állítottuk össze és az üzemek első ízben ismerkedtek az ebből eredő feladatokkal, sokan kétségbe vonták e feladatok reális voltát és teljesít­hetőségét. Ennek ellenére az ere­deti tervet már néhány hónappal ezelőtt teljesítettük és az év végéig túlteljesítjük a második ötéves terv bővített feladatait is. Ebből is lát­szik, hogy népgazdaságunk terme­lési lehetőségei és tartalékai na­gyok. Ezt tanúsítják a tervek és felajánlások teljesítéséről és továb­bi kötelezettségvállalásokról na­ponta érkező jelentések is, ami "összesítve milliós értékeket, gazda­ságunk gyorsabb fejlődését és élet­színvonalunk ugyancsak gyors emelkedését jelenti. A második ötéves terv éveiben nem csupán arról volt szó, hogy meggyorsítsuk az ipari termelés tervezett ütemét és minél több ter­méket gyártsunk. Az utolsó évek folyamán megtanultunk az eddigi­nél sokkal hatékonyabban gazdál­kodni is. Ennek eredményét tük­rözi az állami költségvetés is, amely évről évre egyre aktívabbá válik. Az állami költségvetésben ez idén is aránylag nagy többlet mu­tatkozik annak ellenére, hogy emeltük a munkások fizetését és leszállítottuk a kiskereskedelmi árakat, továbbá a tanulóknak in­gyen juttattunk tankönyveket és tanszereket, leszállítottuk a vil­lanyáram árát, emeltük az egyes nyugdíjakat és folyamatosan beve­zetjük a rövidebb munkaidőt. Ösz­szegezve ez annyit jelent, hogy az állami eszközökből jó néhány mil­liárd koronát az életszínvonal emelésére fordítottunk. Az elért eredmények azonban nem jogosítanak fel arra, hogy a jól végzett munka tudatában ölhe­tett kézzel várjuk a továbbiakat. A jó gazda sohasem elégszik meg az elért eredménnyel. Ahhoz, hogy a tőkés termelést minden mutató­jában túlszárnyaljuk és így szün­telenül emeljük népünk életszínvo­nalát, fokoznunk kell a munkater­melékenységet és csökkenteni kell az önköltséget. Ezért nem hunyhatunk szemet az olyan jelenségek felett, amelyek szöges ellentétben állanak a gazda­ságosság elvével és fékezik, lassít­ják termelésünk fejlődését. Ezeket a jelenségeket meg lehetne szün­tetni. Ehhez azonban az kell, hogy a gazdasági vezetők szigorúbb kö­vetelményeket támasszanak mind magukkal, mind munkatársaikkal szemben. Vegyük példaként az építészetet, amely a Iakáskérdésröl kezdődő vi­tában dolgozóink figyelmének köz­pontjában áll. Csaknem kivétel nél­kül minden építkezésen panaszkod­nak az anyaghiányra. Ugyanakkor az építkezés vezetői hány esetben szótlanul tűrik, hogy az értékes építőanyagot — vasat, téglát, cse­repet, lécet — belegyúrják a sárba, amitől az használhatatlanná válik. Az egyik ostravai építkezésen pél­dául a sáros utat parkettel rakták ki! És senkinek mégcsak eszébe se jutott, hogy ezt az anyagpocséko­lást legalább szóvá tegye. Lám né­hány helyen ennyire ellanyhult a kommunisták ébersége. Pedig pél­dás rend bevezetésével milliós érté­keket lehetne megmenteni. Itt kell említést tennünk a pénz­ügyi tervek kimerítéséről is. Hány esetben dobálóznak ezrekkel, száz­ezrekkel csak azért, hogy a pénz­ügyi tervet kimerítsék és így telje­sítsék a tervet. Ugyanakkor az építkezésen sok-sok értékes anyag megy tönkre. Miért is törnék ezen a fejüket. Hisz a beruházónak ki­számlázzák a tönkre ment anyagot is... Ez a káros rövidlátás megkáro­sítja népgazdaságunkat és fékezi az életszínvonal emelkedését. Mert nem az a cél csupán, hogy a pénz­ügyi tervet kimerítsük, hanem az, hogy minél kevesebb befektetéssel, minél többet építsünk! A gazdaságosság elve megsérté­sének egy másik formájáról is szól­nunk kell. Mert az anyag pocsékolás nem minden esetben a hanyagság kérdése. Adódnak olyan esetek is, hogy valamely termék gyártását még egy évvel ezelőtt nagyon is célszerűnek és a szükséglet kielé­gítése szempontjából szükségesnek tartottuk. Most azonban már jobb termékeket tudunk gyártani és az előbbiek gyártása már nem elég gazdaságos. íme egy példa. A belkereskedelem dolgozói hosz­szabb idő óta tárgyalnak a termelés képviselőivel a hazai piac televíziós készülékekkel való ellátásáról. A termelés a jövő évre százezer Krivaň-televíziós készüléket kínál belkereskedelmünknek. Ezzel szem­ben kereskedelmünk kéri, hogy ezeknek a készülékeknek a gyár­tását korlátozzák és helyükbe na­gyobb mennyiségben a keresettebb „Kamélie" készülékeket gyártsa­nak. A Kamélie a Kriváňnál jóval kisebb és 29 kg helyett csak 18 kg­ot nyom. A termelés számára könnyebb és gazdaságosabb is a már befutott típusok gyártása. Ám a vásárlók a jobb tökéletesebb, korszerűbb készülékeket követelik. Ez jogos és teljesen indokolt. Ugyanakkor népgazdaságunk százezer nagyobb súlyú televíziós készülék gyártásá­val 1100 tonna szűk-keresztmet­szetű anyagot veszítene (réz, ki­váló minőségű fa). így a kereske­delem követelése társadalmi szem­pontból teljesen indokolt. Ma már a termelésnek szem előtt kell tartania a gazdaságosság elvét s ugyanakkor a tökéletességre kell törekednie. S ez nem csupán a televíziós készülékek gyártására vonatkozik. A gazdaságosság hovatovább minden üzem és dolgozói fejlettsé­gének elsőfokú kritériuma lesz. Ám az önköltség csökkentésének minden esetben összhangban kell lennie a társadalom érdekeivel. Népgazdaságunkban milliónyi szakember dolgozik. Üzemeinkben több százezer a szakmunkás, az újító. Háromszázezer a szocialista munkabrigád cíi$if?rt versenyzők száma. Ma kiváló feltételeink van­nak a harmadik ötéves terv előké­szítéséhez és a belőle adódó fel­adatok teljesítéséhez. A gazdaságosabb termelés, a munkatermelékenység fokozása az alapfeltétel az elkövetkező évek nagy termelési feladatainak teljesí­tésében, 'mert csak így biztosíthat­juk népünk életszínvonalának ál­landó emelkedését. EGYBEHÍVTÁK A NEMZETGYŰLÉST A Nemzetgyűlés elnöksége november 16-án délelőtt 10 órára hívja egybe a Nemzetgyűlés 4. ülését, amelyen megvitatják a kormánynak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervére vonatkozó törvényjavaslatát, a kormány néhány további törvényjavaslatát és a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó javaslatát. f Érvényesítsük hatékonyan az anyagi érdekeltség lenini elvét Országos értekezlet a munka normázásáról és jutalmazásáról (Tudósítónktól) — Országos értekezlet kezdődött tegnap Prágában, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Központi Szakszervezeti Tanács hívott össze. Az értekezleten részt vett Jaro­mír Dolanský, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, Otakar Šimúnek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, Bruno Köhler, a CSKP KB titkára, a kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács több tagja, Václav Pašek, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, a Központi Szakszervezeti Tanács és a kerületi nemzeti bizottsá­gok tagjai, párt- és szakszervezeti funkcionáriusok és vezető gazdasági dolgozók hazánk valamennyi kerü­letéből. Az értekezlet — amelyet Václav Koukol, a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács titkára nyitott meg — a munka normázásával, jutalmazásával és a munkaidő lerövidítésének a harmadik ötéves tervben fennálló lehetőségeivel foglalkozott. Elsőnek Jaromír Dolan­ský elvtárs lépett az emelvényre. Beszédében részle­tesen kitért a munkásbérrendszer átépítésében szer­zett tapasztalatokra. Ezt követően Otakar Šimúnek elvtárs emelkedett szólásra és a munkaidő lerövidíté­sével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Beszédé­ben többek között rámutatott a munkaidő lerövidíté­sének jelentőségére s az eddigi tapasztalatok alapján példákkal szemléltette, hogy meg lehet teremteni a munkaidő lerövidítéséhez szükséges feltételeket. Ennek alapja azonban a munkatermelékenység állandó fokozása, a műszaki fejlesztés, a gépesítés és automa­tizálás mellett az, hogy a munkatermelékenység növe­lését lényegesen elősegítheti a műszakok számának ilövelése. V. Pašek, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára a munka jutalmazása terén a szakszervezetekre há­ruló feladatokról beszélt. Rámutatott arra, hogy a szakszervezeteknek továbbra is nagy súlyt kell fek­tetniük a haladó munkamódszerek bevezetésére, a műszaki fejlesztésre, valamint arra, hogy a dolgozók a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentő­sége szerint legyenek jutalmazva. A jelenlevők nagy érdeklődéssel és lelkes tapssal fogadták a beszédeket. A beszámolók után a felvetett kérdésekkel kapcsolatban az értekezlet több résztve­vője felszólalt. A vita ma tovább folyik. Jaromír Dolanský elvtárs beszéde Azért gyűltünk egybe, hogy kö­zösen megtanácskozzuk, hogyan szi­lárdítsuk és fejlesszük tovább az új bérrendszert az iparban és hogyan járjunk el bevoeetésüknél a népgaz­daság többi ágában. A további feladatok kitűzésénél a bérrendszer átépítésének értékelésé­ből indulunk ki. Milyenek az eddigi eredmények? Erre elsősorban az át­építés előtti helyzettel való össze­hasonlítás ad választ. Az átépítés előtt a bértarifák há­nyada az órabérekben alig érte el az 50 százalékot — ma pedig 75—85 százalék között mozog. Azelőtt a műszakilag indokolt nor­mák alig 30 százalékot tettek ki — ma az ágazatok többségében több mint 75 százalékot képviselnek. A teljesítménynormák átlagos tel­jesítése 190 százalék körül mozgott, ma lényegében 110 százalékon állan­dósult. Az egyes ágazatok, osztályok és hivatások közötti keresetarány je­A csehszlovák párt- és kormányküldöttség megkoszorúzta Lenin és Sztálin Mauzóleumát Moszkva (ČTK) — A csehszlovák párt­és kormányküldöttség Antonín Novotný­nak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nökének vezetésével csütörtökön, novem­ber 10-én megkoszorúzta a V. I. Lenin és J. V. Sztáiin Mauzóleumát. A koszorú két vörös szalagján orosz nyelven a következő felirat olvasható: ,,A nagy' Leninnek", ,,A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója". A csehszlovák nemzeti színű harmadik szalag felirata: „A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság párt- és kormánykül­döttsége". lentősen kiegyenlítődött — ma a tüzelőanyag- és kohászati ágazat előnyben részesítése biztosítva van. A 4. és 5. osztályba tartozó mun­kások keresete gyakran megfelelt a legmagasabb osztályokban elért ke­resetnek — ma viszont megfelelő különbségfokozat áll fenn az egyes osztályokban elért keresetek között. Azelőtt a prémiumok a keresetnek többé-kevésbé állandó kiegészítői voltak — tekintet nélkül az elért munkaeredményekre, ma viszont az anyagi érdekeltség hatékony eszkö­zeként kezdenek hatni. Ezen összegezett adatok mögött szá­mos részleges fogyatékosság rejlik. Az elért eredmények azonban összességük­ben elsősorban arra a következtetésre jogosítanak fel, hogy a díjazás terén elértük az átépítés fő célkitűzéseit: ren­det teremtettünk a bérezésben, megszi­lárdult a bérfegyelem, a bérek szerve­zését összhangba hoztuk a technika (Folytatás a 4. oldalon) Közös erővet a lakások és lakótelepek magasabb színvonaláért Jean Marié Koné miniszterelnökhe­lyettes, a Mali Köztársaság küldött­ségének vezetője, november 9-én ellátogatott a Kutná Hora-i járás „Május 1" Egységes Földművesszö­vetkezetébe, amely 5 község mező­gazdaságának egyesítésével jött lét­re. Képünkön a „Május 1" Szövetke­zet agronómusa, Jozef Vlk a szövet­kezet idei terméséből egy szép cu­korrépát mutat a kedves vendég­nek. (B. Krejčí felv. - ČTK) Egymillió lóerős szovjet rakétamotorok Moszkva (ČTK) - Melyik-Pa­sajev katonai mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa a „Krasz­naja Zvezda" című lapban írja, hogy a Szovjetunióban olyan ra­kétamotorokat szerkesztettek, amelyek repülés közben 1 mil­lió lőerőt képesek kifejteni. Ezen erős rakétamotorok gyártására teljesen új technológiai eljáráso­kat dolgoztak ki és rendkívül könnyű és emellett nagyon szi­lárd anyagot használtak. A szovjet rakéták szerkeszté­sénél sikerrel oldották meg a nagy kalóriájú üzemanyag hasz­nálatának és a tűzálló öntvények gyártásának bonyolult problémá­ját is. Köztársaságunk kerületeiben már e héten megkezdődik a lakáskér­désekről folyó országos vita. A na­gyobb üzemekben, lakótelepeken gon­dosan előkészítik a beszélgetése­ket. A dolgozók érdeklődése a jövő lakásairól rendezett kiállítások felé összpontosul Prágában, Brnóban, Bratislavában és más kerületekben is. A dolgozók megtekintik a kísér­leti építkezéseket és a beszélgeté­sek keretében ezekről is tárgyalnak a tervezőkkel és építészekkel. Mindenki hozzászólhat A lakáskérdés megoldásának kul­csa az, hogy 1970-ig 1200 000 lakást kell felépíteni. Ez a feladat csak a dolgozók aktív közreműködésével teljesíthető. Éppen a lakáskérdés­ről folytatott országos vita kereté­ben nyílik meg mindenki számára a' lehetőség, hogy a lakáskérdés megoldását célzó véleményét, javas­latát nyilváníthassa. A nemzeti bizottságok helyesen teszik, ha a vita lefolyta­tásának helyéül elsősorban az új la­kótelepeket és a nagy üzemeket vá­lasztják, ha odahelyezik a vitát, ahol a legtöbb javaslatot, hozzászó­lást várhatják a dolgozóktól. Az észak-csehországi kerületben pél­dául a vitát azokban a járásokban tartják, ahol a legnagyobb a la^ kásépítkezés üteme. 160 építész, tervező és más szakember gyűlt egybe teg­nap a prágai óváros-háza Brožik­termében, akik Prágában fognak a lakossággal beszélgetni a lakáskér­désről. A főváros kerületén 70 be­szélgetést rendeznek, s a ' vitába nemcsak a lakásépítő szövetkezetek tagjai, a lakótelepek lakói, de a tervező intézetek építkezési vállala­tok és ipari üzemek alkalmazottai is bekapcsolódnak. A vitát novem­ber 15-én a ČKD Dukla, a prágai Magasépítkezési Vállalat igazgatósá­gán és a prágai építkezési trösztön megrendezett beszélgetéssel kezdik meg. A szervezés feladatát Bratislavában az építkezési kísérle­ti intézet dolgozói vállalták, akik eddig is lelkes hívei voltak az új munkamódszerek bevezetésének az építkezésben. A kísérleti intézet dolgozói nemcsak szervezik a la­kásépítkezésről folyó vitát, hanem rijszt vesznek az építkezéssel kap­csolatban lévő üzemekben rende­zett beszélgetéseken is, például a Kabloban, Drevonában, Kovosmaltban és másutt. Hradec Královéban a Markovická utcai lakótelepen új típusú panelhá­zakat építenek. A haladó munkamódszerek lényegesen meggyorsítják a munkákat. Képünkön: az előtérben lévő épületbe már beköltöztek a la­kók. (B. Krejčí felv. - ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom