Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-05 / 307. szám, szombat

Automatikus szemek Szabó Gyula: A bányászciklusból Igaz és igényes művészet Hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából kormányunk orszá-f gos képzőművészeti versenyre hívta fel művészeinket. Ennek a mozgósító ( felhívásnak ösztönző hatását igazolj a, hogy 2173 alkotó 11115 művel je- f lentkezett. Ezek között 231 szlovákiai művész 770 munkával. E számok ( éreztetik a mennyiségbeli részvételt. A minőségi értékelés szerint a 4i első díjból kettőt szlovák művészek érdemelték ki, 18-an külön jutalom- ( ban, és 58-an elismerésben részesültek. A festészetben Brož első díjat! nyert „Május 5"-je a forradalmi tar( talmat megkapóan egyszerű motívumokkal jelzi. Liesler a „Kivégzés, előtt" megrázó tragikumával óv a | fasizmus és háború veszélyétől. Tit-. telbach remek rajzzal és színnel, átérzéssel idézi a mindennapok derűs, jelenségeit. Vŕbová a női szem és lélek finom meglátásával színvonalas múvésžettel festi meg a Pihenői gyermekeket. — Majd üzemek, gyárak, mezők és virágos tájak tükrö1 zik a mát (Zrzavý, Grus, Hroch, Dvorský). Fulla Május 1. kompozíciójába tömöríti a szocializmus szel- 1 lemi és materiális építését, a törne-1 gek azonosulását az emberséget hirdető új renddel. A lázas iparosítást | új látással Tillner, Horecký, Pašteka, Abel éreztetik. Kajlich szenvedéllyel utal a múlt igazságtalanságaira (A szegénység igaza). A föld-, alatti munka hőseiről erőteljes portrékban emlékeznek meg Bartošíková és Žilinčanová. Az iparművészetben a fiatalok eredményesen keresik a mai ember' életét és környezetét megszépítő, munkáját megkönnyítő formákat és] színeket. A korunk eszméinek sugallatára I keletkezett értékes művek, melyek

1 15 év lendületes fejlődését jelzik, ľ nem képtárak, múzeumok leltárát' gyarapítják majd, hanem rendelte-1 tésükhöz híven városaink tereit, kertjeit, monumentális középületeink | esztétikai hatását fogják fokozni. — Ami a tőkés világban elképzelhetet-1 len volt, — azt az új társadalmi rend i megvalósította. Hazánk szocialista in- j tézményei sokmilliós megbízásokkal) foglalkoztatják művészeinket és egy-, re magasabbrendű feladatok megöl-1 dására sarkallják őket. Bárkány Jenőné A bratislavai Nemzeti Galériában megnyílt nagyszabású seregszemlén a csehországi díjazott munkákból jellegzetes válogatás és az összes kitüntetett szlovák alkotás szerepel. A művek tartalma oly sokrétű és gazdag, — mint mai életünk. Bármily műfajban bármily technikával fejezték ki témájukat az alkotók, a bíráló bizottság igénye mindenekelőtt a má valóságához, népünk új életéhez való határozott eszmei állásfoglalásra irányult. Hasonlóképp lényegbevágó szempont volt, hogy az érzékeny szemlélő számára érthető, igaz és igényes gondolati tartalom összhangban legyen az új művészi formával. Csakis így töltheti be a mfivészet társadalmi hivatását. A legátütőbb sikert a szobrászok érték el. Zet érzékeny mintázással mutatja meg S. K. Neuman arcmásában az embert, költőt és forradalmárt. — Axman Kommunisták c. szobrászcsoportja a kommunizmus eszméje győzelmének modern realizmussal fogalmazott jelképes kifejezése. Kiválnak Kostka életörömtől lüktető Ifjúsága és Nyara, Bártfay eszmétől és erőtől feszülő Győzelme, Korkoš a mozdulatot a kitűnő felépítésnek alárendelő Szlovák Tanácsköztársasága, Tóth korunk hangján szóló munkásnő-figurái, Kulich Iskoláslányának gyermekes bája, Kompánek ötletesen stilizált domborműve (Burgonyafelvásárlás). A grafika, a legkorszerűbb mondanivaló szócsöve. A drámai erőt V. Hložník, az epikát és filozófiát Szabó Gyula mesteri alkotásai, a lírát dekoratív, levegős rhetszeteivel Dubay képviseli. Dúbravec linómetszetei népi ihletésűek. A fiatalok közül Pavlicková és Nagy' J. figyelemreméltók. A villamosságnak egyre jelentősebb szerep jut a közlekedésben. A Szovjetunióban 1970-ig további 45 ezer kilométer vasútvonalat villamosítanak. Ez azt jelenti, hogy 40 százalékra fogják villamosítani az ország vasúti hálózatát. Az eddig használatos gőzmozdonyokhoz viszonyítva a csaknem háromszoros teljesítményt elérő korszerű, például VL-23 és N-8 típusú villamosmozdonyok a legtávolabbi helyekre is sokkal gyorsabban juttatják az utasokat és a túlsúlyos szerelvényeket. Több tekintetben előnyös a vasútvonalak villamosítása, mivel ez gyorsabbá, kényelmesebbé, tisztábbá és olcsóbbá teszi a közlekedést. Ennek ellenére bizonyos nehézségek is felmerülnek. Ahhoz, hogy a villamosított vasút helyesen működjön, a vágányok mentén minden 150—200 kilométernyi távolságban áramátalakító-állomásnak kell épülnie. Ezeknek az állomásoknak pedig aránylag nagy személyzetre van szükségük. A szovjet tudósok és mérnökök jelenleg az áramátalakító-állomások központosított keI zelésének és irányításának megvalósítására törekszenek. Kidolgoztak már néhány tervet, melyek alapA JÖVŐ ÓCEÁNJÁRÓJA A tengerjáró hajók sebesisége a szárazföldi járművekéhez képest kicsiny; a legnagyobb óceánjáró is csupán 55— 58 km-t halad óránként. Egy szovjet mérnök most olyan í óceánjárót tervezett, amely , 200 km-es óránkénti sebességre képes, és ezer utas szállítására alkalmas. Ezzel a halóval a Szuezi- és Panamacsatornán keresztül vezető föld rüli út mindössze 8 napig tartana. Milyen módon érhető el a 200 kmes óránkénti sebesség? ján lehetővé válik az egymástól több 100 kilométer távolságban levő áramátalakító-állomások ugyancsak több 100 gépcsoportja működésének ellenőrzése és irányítása. A diszpécser egy nagy hosszúkás asztal előtt áll. Az asztalba helyezett világos négyzetek és téglalapok az áramátalakító-állomások gépsorozatainak széthelyezését ábrázolják. Ha valamelyik téglalap alatt kigyúl a fény, ez azt jelenti, hogy üzemzavar állt be az adott áramátalakító-állomás valamelyik gépsorozatában, amelyet a diszpécser távolról kikapcsolhat. Ez a rendszer az automatika és a távmechanika terén elért legújabb sikereken alapszik. Több jelfogó ellenállási és jelzőberendezés kombinálása lehetővé teszi valamennyi gépsorozat munkájának teljesen biztos ellenőrzését. Ez a rendszer tájékoztatja a diszpécsert, rendesen működnek-e a műszerek, nem forrósodott-e át valahol az áramszabályozóberendezés, elegendő-e a feszültség az áramhálózatban stb. A dél-urali vasút mentén jelenleg ilyen automatikus berendezéseket szerelnek, amelyek több száz ember munkáját is elvégezhetik. A „titok" A szovjet tudomány és technika gyors fejlődése mindnyájunkat meggyőz arról, hogy a szovjet emberek a közeljövőben a tudomány és a technika terén elért sikerek létráján világviszonylatban is a legmagasabb fokra lépnek. Hogyan lehetséges ez? — kérdezhetik azok, akik nem szívesen látják a Szovjetunió sikereit. Minden bizonnyal nem lehet egyszerű a válasz erre a kérdésre. Bárki is válaszoljon reá, nem szabad megfeledkeznie egy igen fontos tényről: A Szovjetunióban kulturális forradalmat valósítottak meg és a legnagyobb mértékben teljesül a nép óhaja, hogy művelődhessen. A Szovjetunióban ezer lakosra 18 főiskolai tanulmányokat végzett személy jutt. Míg a cárizmus idején Oroszországban csak 105 főiskola volt, jelenleg 753 fejti ki tevékenységét. A szovjet főiskolák kapuit 1958-ban 94 ezer mérnök hagyta el, ezzel szemben az USÁ-ban csak 35 ezer szerzett hasonló szakképzettséget. A Szovjetunióban négyszer annyi ember tanul, mint Angliában, Franciaországban s a Német Szövetségi Köztársaságban együttvéve. A Szovjetunióban a főiskolákon kívül több mint 3300 műszaki szakiskolában 800 különféle foglalkozásra készítenek elő szakképzett munkásokat. A legutóbbi 20 év alatt 11 millió munkás nyert magasabbfokú szakképzettséget. A kolhozok és a szovhozok 1700 000 dolgozója végezte el a mezőgazdasági gépesítési szaktanintézetekben folytatott tanulmányait. Az ilyen szakképzett káderek kitűnően értenek a technikához és nemcsak bonyolult szerkezetű korszerű gépeket kezelhetnek, hanem munkájuk közben a gépek funkcióját, szerkezetét is elemezhetik, elgondolkozhatnak kellő kihasználásukról s tökéletesítésükről. Ami a főiskolásokat illeti -«- tanulmányaik ideje alatt nem szigetelődnek el a gyakorlati munkától. Vizsgáikra nemcsak könyvekből készülnek, hanem üzemekben, tudományos intézetekben szereznek gyakorlati ismereteket. Főiskolai szakdolgozatokban gyakran bizonyos műszer szerkesztésének problémáit oldják meg. E műszerek közül nem egyet használnak már a termelésben. A Szovjetunió sikereit szemléltető prágai kiállításon alkalmunk volt néhány ilyen műszer megtekintésére. Láthattunk például egy ultrahangos rezgésméröt, amellyel a beton, a jég s egyéb szilárd anyagok ruganyosságát állapítják meg, továbbá számológépet, amely teljes pontossággal számlálja meg a csak mikroszkóppal látható apró óraalkatrészeket, és egy általánosan használt kapcsolóba bekapcsolható mindössze 5,5 kg súlyú villamos géppörölyt, aminőt szerelők használnak a Szovjetunióban. A szovjet állam nem sajnálja a költségeket a sokoldalúan művelt ifjú nemzedék — a kommunizmus építői — nevelésére. E nemzedék tömeges sorakozója meggyorsítja azt a folyamatot, hogy a Szovjetunió világviszonylatban is az első helyet foglalja el minden döntő fontosságú ágazatban. a hullámok hatását. A hajó haladását biztosító erő kifejtésére — 0,62 százalékos hatásfoA hajó sebességét a mozgással kú hajócsavar esetében — 300 000 szemben fellépő ellenállás és az el lenállás legyőzésére igénybe vett vonóerő nagysága határozza meg. A hullámok okozta ellenállás a sebesség negyedik és ötödik hatványával arányosan növekszik. Ez azt ral is fel kell szerelni. Az elvileg megvalósítható megoldásnak természetesen még sok részletkérdése kidolgozásra szorul. Nehéz például meghatározni, mi legyen a hajó anyaga. E célra könynyű, mégis nagy szilárdságú és a lőerő szükséges. A mai legnagyobb, 80—90 ezer tonnás óceánjárók főgépe azonban „csupán" 200 000 lóerős. A vonóerőt atomreaktorban kívánják előállítani. A reaktor termelte hőt tengervízben nem rozsdásodó fém vonóerővé átalakító berendezések vi- szükséges. A tervek szerint a hajó jelenti: ahhoz, hogy egy vízijármű szont nem helyezhetők el ekkora és a 250 négyzetméter felületű víz sebességét megkétszerezzük, a hajó- hajótesten. alatti szárnyak titánötvözetből készülnének. A 4,5, tehát alacsony fajsúlyú titánöntvények szilárdsága vetekszik a legjobb minőségű ötvözött acélokéval, s nem rozsdásodnak. Csupán a hegesztésük ütközik még nehézségekbe. A hajó többi részéhez, így a fedélzet átlátszó borítására műanyagokat lehet felhasználni. E célra az üvegszállal erősített műanyagok, műanyaghas bok, plexi üvegek stb, jöhetnek számításba. A nagy sebesség miatt átlátszó burkolatú, zárt fedélzetet kell építeni. A légellenállás csökkentésére az óceánjáró alakja olyan lesz, mint valami óriásira méretezett elnyújtott vízcseppé. (Tyechnika Malogyozsi) Az óceánjáró keresztmetszete. 1. Az erőmű irányító műszerfala. 2. Szalonok. 3. A kormányos fülkéje. 4. Sikló felületek. 5. A tengervíz vezetéke. 6. A tengervíz szivattyúja. 7. Turbogene rátör. 8. Biológiai védőfal. 9. A reaktort borító védőpajzs. 10. Atomreaktor. 11. Hőcserélő. 12. Fúvócső. 13. Levegőkormány. < motorok teljesítményét legalább a A terv készítője ezért elvileg tel) 16—20-szorosára kell növelnünk. Ez jesen új, ún. „hidroreaktív meghají azonban nehéz feladat. Hiszen már tású" megoldást javasol. Ennek lé)most is a motorok sok esetben a nyege a következő: a víz alatti szár(hajóűr háromnegyed részét elfoglal- nyak lábaiba épített csöveken ten)ják. Az ellenállás csökkentésének gervizet szívnak fel, amelyet az (útját kell tehát választani. Erre a atomreaktor forrás nélkül 230 C fok)víz alatti szárnyak alkalmazása lát- ra hevít. A túlhevített vizet a gáz• szik a legcélszerűbbnek. E vonatko- turbinában használatos, de. annál i zásban eddig is jelentős gyakorlati sokkal nagyobb méretű kiömlő su. eredmények születtek. Például a 150 gárcsövön vezetik keresztül, s a víz \ személyes szovjet „Meteor" 140 km- nagy erővel áramlik a kisebb nyo'es óránkénti sebességet ér el. Szá- más felé. E „motor" hatásfokát nöJmítani lehet arra, hogy a víz alatti veli az a körülmény, hogy a túlhe' szárnyak alakjának további tökélete- vített víz a nyomás csökkenésekor Jsítésével ez a sebesség a másfélsze- forrni kezd, és gőzzé alakul át. A su1 resére növelhető. A víz alatti szárJnyak a rájuk támaszkodó 122 méter gárcsövön másodpercenként néhány száz méteres sebességgel kiömlő hosszú óceánjáró testét olyan ma- nedves gőz mozgási energiája szolgasra emelik, hogy a hat méter ma- gáltatja azt a reaktív erőt, amely a / gas hullámok is szabadon áthaladJJ hatnak a szárnyak és a hajótest köOzött. Iilberg Roman (Lett SZSZK): Halászat után jövő óceánjárójának 200 km/óra sebességét biztosíthatja. A kikötőkben való lassú mozgás, (J. Herec reprodukcií j a) fl| Ennej? a hajónak az is nagy előnye manőverezés végett a hajót ezenkiA naptevékenység és az időjárási katasztrófák Egyre több a pontos, számszerű bizonyíték a naptevékenység és az időjárás kapcsolatáról. így állapították meg, hogy a naptevékenység intenzitásának csökí kenésével kevesbedik az időjá].rási katasztrófák — tájfunok, aszályok, árvizek stb. — száma. 1 Ennek igazolásaként Kolobkov , N. V. szovjet meteorológus ki' mutatta, hogy 1957-ben volt a 1 napfoltmaximum, és akkor fori dult elő a legtöbb időjárási ka| tasztrófa, szám szerint 100, míg 1958-ban már csak 70, majd 1959-ben csupán 50 volt. ÚJ SZÖ 8 * 1960. november 5.