Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-04 / 306. szám, péntek

Vilás proletárjai egyesül jetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. november 4. péntek 30 fillér XIII. évfolyam, 306. szám Fontos esemény a nemzeti bizottságok tevékenységében Az új nemzeti bizottságok meg­választásuk óta már kétszer, há­romszor, sőt néhány helyen több­ször is tartottak plenáris ülést. Most, a járási nemzeti bizottsá­gok és a CSKP járási bizottságai­nak együttes ülései után összejön­nek a helyi nemzeti bizottságok plénumai, hogy megtárgyalják, mit tehetnek saját hatáskörükben az ötéves terv mezőgazdasági felada­tainak négy év alatti teljesítése érdekében. A funkciós időszak kezdete óta eltelt néhány hónap tapasztalatai­ból kiindulva megállapíthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok plénu­mainak színvonala az előbbi idő­szakhoz viszonyítva emelkedett. A plénumokon felvetett problémák körültekintéssel |és ugyancsak felelősségteljesebben kerülnek megtárgyalásra. A nemzeti bizott­ságok új munkastílusa közvetle­nül a bővült jogkörből'és a foko­zott felelősségből adódik. Az elmúlt funkciós időszakban a nemzeti bizottságok plenáris ülé­seit ugyan rendszeresen összehív­ták, a program összeállítására nem lehetet panasz, mégis e tanácsko­zásokon számos fogyatékosság volt észlelhető. A jól dekorált, sokszor ünnepélyes keret sok esetben ala­kiságot takart. . Megesett, hogy a plenáris üléi? előkészítésének minden gondja az apparátus dolgozóira hárult. A leg­többször ők szerezték be a beszá­molóhoz szükséges adatokat, sőt nem egy esetben a képviselők vi­tafelszólalásait is ők állították össze. Ugyancsak az apparátus dolgozói dolgozták ki a határozati javaslatokat és bizony nagyon sok esetben a határozatok teljesítésé­vel is őket bízták meg. Ez a gya­korlat lényegében az apparátus munkájának túlbecsülését, s a vá­lasztott szervek munkájának lebe­csülését jelentette. Ezekről a hibákról azért szük­séges utólag is szólni, rqert a mun­ka formaisága károsan befolyásol­ta a nemzeti bizottságok szerveinek munkáját, a képviselőket eleve megfosztotta a kezdeményezéstől és a különben értékes határozatok teljesítésének is kerékkötője volt. A nemzeti bizottságok bővült jogköre és fokozott felelőssége a plénum tanácskozásainak döntő je­lentőséget biztosít. Ezeknek kell mindenre kiterjedő figyelemmel megtárgyalniok és intézniük a ke­rület, járás, város vagy falu gaz­dasági és kulturális fejlődésének kérdéseit. Ezenkívül a plénum irá­nyítja a nemzeti bizottság szervei­nek munkáját és szabja meg azok alapvető feladatait s ugyancsak ellenőrzi teljesítésüket. Annak ellenére, hogy a nemzeti bizottságok igyekeznek becsülettel helytállni nagy feladataik teljesí­tésében, munkájukban az elmúlt hónapok folyamán is akadtak fo­gyatékosságok. A nemzeti bizott­ságok sok esetben még nem tud­ták teljes mértékben átfogni tevékenységük egyes ágazatainak problémáit. Ez mutatkozik meg ülé­seiken is. A vita elég gyakran álta­lános jellegű, nem jutnak el a dol­gok gyökeréig. Az is előfordul, hogy a vitában az illetékes szak­bizottság elnöke tolmácsolja a bi­zottság véleményét, míg annak több tagja hallgat. Az a tény, hogy a szakbizottság elnöke kifejti a bizottság álláspont­ját, már magában véve is új je­lenség a'plénum ülésein. Ez annyit jelent, hogy a szakbizottság szű­kebb körben már megtárgyalta a problémát s az ott elhangzottak­ból leszűrt lényeget közli a plé­nummal. Am a beszámoló és a vita sokszor a felvetett probléma új ol­dalait világítja meg, ami a helyi viszonyoknak megfelelő széleskörű megvitatást és megítélést követel. Ilyen esetben pedig éppen azoknak a képviselőknek a véleménye szük­séges, akik a felvetett probléma­kört a legjobban ismerik. Ezek az illetékes szakbizottság tagjai. A szakbizottság előzetes döntése nem lehet akadály annak tagjai számára, hogy az újonnan felme­rült problémákkal kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak még ab­ban az esetben is, ha ez nem egyezne a szakbizottság előzetes álláspontjával. A plenáris üléseken észlelhető másik helytelen jelenség, amikor a napirenden levő problémához csak azok a képviselők szólnak hozzá, akiket az közvetlenül érint. Igaz, elsősorban is nekik kell ki­fejteniük véleményüket, hisz a problémát ők ismerik a legjobban. Ám az életnek egyetlen jelenségét se lehet elszigetelten tárgyalni. Vegyük például a második és har­madik műszak bevezetésének prob­lémáját valamelyik üzemben. A he­lyi ipar és a szolgáltatások ügyei­" vei foglalkozó szakbizottság egy­magában nem képes ezt a problémakört felölelni. E műsza­kok bevezetésével egyidejűleg fog­lalkozni kell az üzletek nyitvatar­tási idejének megváltoztatásával, az óvodák és esetleg napközi ott­honok munkaidejének módosításá­val stb. Ez pedig már más szak­bizottságok munkakörébe tartozik. A nemzeti bizottságok plenáris ülésein mutatkozó fogyatékosságok gyökerét mindig az ülés előkészí­tésében kell keresnünk. A CSKP KB határozata és a nemzeti bizott­ságokról szóló törvény kimondja, hogy a plénum előkészítése a nemzeti bizottság tanácsának a feladata. A tanácsnak e téren szo­rosan együtt kell működnie a szakbizottságokkal és a képvise­lőkkel s számolnia kell a dolgozók széleskörű részvételével is. Ústí nad Labem nemzeti bizott­sága például azt az elver vallja, hogy a plenáris ülés előkészítése már az előző ülés befejezésével kezdődik. Nem megoldhatatlan feladat. Hisz a plenáris ülések ter­ve előre ismert. Ha a következő ülés programján az ötéves terv mezőgazdasági feladatainak négy év alatti teljesítése szerepel, az egyes szakbizottságok külön-külön is megtárgyalhatják, melyik mit tehet e feladat teljesítése érdeké­ben. A szakbizottságok tervei előbb általánosak lesznek. De ez már elegendő ahhoz, hogy a képviselők választóik elé terjesszék, kérjék véleményüket. így azután az ere­deti terv mind konkrétabb formát ölt. A kérdések széles körben tör­ténő megítélése lehetőséget ad az­után tartalmas beszámoló s átfogó határozati javaslat kidolgozására és a feladatok teljesítésének biz­tosítására. • A plenáris ülés a nemzeti bizott­ságok tevékenységében fontos ese­ménynek számít. Széles jogkörrel rendelkezik, fontos feladatokat old meg, irányítja a nemzeti bizottsá­gok szervei és a képviselők mun­káját. Méltán illeti hát őt a „nép­hatalom iskolája" elnevezés. További sikerekért a fejlett szocialista tarSadalOIIl éplteSebeil országos tanácskozást hívott össze Jól haladnak az őszi munkákkal A nitrai járás mezőgazdasági dol­gozói tegnap 5100 hektáron befejez­ték a cukorrépa betakarítását. Terven felül 1500 vagon répát szállítottak a cukorgyárba. A soron levő őszi mun­kákban ugyancsak szép eredménye­ket mutathatnak fel. Az őszi mély­szántást 68 lánctalpas traktorral lényegesen meggyorsították, 33 000 hektárból 20 000-t már felszántot­ták. A takarmányalap biztosítására a répaszeletből és karajbői a kukori­caszár bcsilózásával 250 ezer tonna silótakarmányt készítenek. "•"•"•"•'•"•"•"•"•"•"•"•"•"•'•"•"•"•"•"•"•"•"•"•"b" lés és az egész szocialista rend­szer nyújtotta lehetőségeket." A tanácskozás résztvevői nagy fi­gyelmet szenteltek a harmadik öt­éves terv előkészítésének, amely immár a fejlett szocialista társada­lom terve, amikor is rendkívül igé­nyes feladatokat fogunk megoldani az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés, a kultúra terén, és rendszere­sen tovább emelkedik a dolgozók életszínvonala. Ezek az igényes fel­adatok megkövetelik, hogy a har­madik ötéves tervet kezdettől fog­va egyenletesen teljesítsük. Nyoma­Csehszlovákia Kommunista Pártja kerületi és járási bizottságainak vezető titkárai, a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökei Prá­gában november 2-án és 3-án országos tanácskozást tartottak, ame­lyen részt vettek a CSKP KB politikai irodájának tagjai, póttagjai és a Központi Bizottság titkárai is. A tanácskozáson Antonín Novotný elvtárs beszámolót tartott, amelyben értékelte a múlt évben foganatosí­tott fontos politikai szervezési in­tézkedések eredményeit és tapaszta­latait. Foglalkozott a harmadik öt­éves terv megkezdésével összefüggő kérdésekkel és az új nemzeti bizott­ságok tevékenységével. Számos in­dítványt tett arra, hogyan haladjunk politikai, gazdasági és kulturális életünkben még sikeresebben előre. Az állam új szervezetének feltéte­lei között — amelyek megvalósítása mérhetetlenül fontos feladat volt — a fejlett szocialista társadalom épí­tésére törekedünk. Az ipari terme­lés tervét az idei év kilenc hónapja alatt 101,2 százalékra teljesítettük, emellett az ipari nyerstermelés a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 11,7 százalékkal növekedett. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok a mezőgazdasági földnek már 86,7 százalékán gazdálkodnak. Az idei gazdag termésben már kezdik érez­tetni hatásukat azok az intézkedé­seink, amelyeket a mezőgazdasági termelés belterjességének és terje­delmének gyors és tartós növelésére foganatosítottunk. Az egész munkásosztály tevékeny részvételével sikeresen megvalósult a bérek átépítése. További üzemek térnek át csökkentett munkaidőre és ma már 120 000 dolgozót érint a munkaidő lerövidítése. Az idén meg­választott nemzeti bizottságok egyre aktívabb tevékenységet fejtenek ki az új területi egységeken. A tanácskozás tárgyalásai Novot­ný elvtárs szavainak szellemében folytak, aki a következőket mondot­ta: „Sikereink még sokkal nagyob­bak lehetnének, ha élnénk a szo­cialista államunk adta valameny­nyi lehetőséggel, ha felhasznál­nánk fejlett népgazdaságunk, a szocialista termelési viszonyok, a szocialista szövetkezeti terme­tékosan rámutattak a döntő iparága­zatok jelentőségére s ugyanakkor a kohászati és gépipari termelés fo­gyatékosságaira is, amelyeknek le­küzdése feltétlenül szükséges a har­madik ötéves terv jó megkezdése érdekében. Továbbá feltétlenül fog­lalkozni kell a beruházási építkezés problémáival. Az idén fontos terme­lőhelyeket helyeztünk üzembe a ko­hászat, a vegyi ipar, az energetikai és gépipar keretén belül, de még mindig megvan az a visszás álla­pot, hogy nem teljesítik a központi beruházási építkezés tervezett fel­adatait. A beszámoló nagy figyelmet szen­telt a közszükségleti ipari, a Belke­reskedelmi Minisztérium szakaszai­nak, és valamennyi elosztási szerve­(Folytatás a 2. oldalon) Befejezték a búzavetést A senicai járásban levő hlbokái EFSZ-ben 250 hektár búza vetését tervezték. A traktorosok jó munkájának eredményeképpen már be­fejezték a vetést. Felvételünkön Ján Pískala traktoros a szövetkezet gép­kezelőivel együtt az utolsó magot szórja jól előkészített talajba. (K. Cích - ČTK - felvétele.) SEGÍTIK A MEZŐGAZDASÁGOT— Szlovákia ifjúsága az idén is tanújelét adta vállalkozószellemé­nek. A mezőgazdaság szakaszán mintegy 8000 ha termőföld feljaví­tásánál nyújtott segítséget. A ke­rületekben és a járásokban szerve­zett ifjúsági építkezéseken 15 000 fiú és leány dolgozott, további ifjúsági brigádok pedig több mint 300 meliorációs építkezésen ugyan­csak derekasan megállták helyüket. A szövetkezetek, állami gazdaságok vízgazdálkodási berendezéseinek építkezésein hétvégi brigádok szer-' vezésével a fiatalok az őszi idő­szakban is folytatják a munkát. Említésre méltó esemény, hogy az ifjúság 780 ezer .köbméter kom­poszt készítésével ezer és ezer hektár rét, legelő feljavításával nagyban hozzájárult a föld ter­mőbbé tételéhez. A gyümölcster­melés fejlesztése érdekében a fiúk, lányok 200 ezer csemete kiülteté­sével vonták magukra a figyelmet. A vojnicei CSISZ helyi szervezeté ifjúságának példája nyomán eddig 400 falusi CSISZ-szervezet kapcso­lódott be a következő ötéves terv négy év alatti teljesítésének or­szágos mozgalommá vált akciójába. A háborús bűnös Eichmann csehszlovákiai gaztettei A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének sajtó­értekezlete Prágában A Liptovský Mikulás-i Mezőgazda­sági Gép javítóműhelyben egy új tí­pusú acélkonstrukciót szerkesztettek a tehénistállók építéséhez. Az új acélkonstrukció az eddig használtak­nál lényegesen könnyebb és olcsóbb. Ugyanezt a konstrukciót használták a Liptovský Mikulás-i szövetkezetben egy sertésól felépítésénél. Képünkön Jaroslav Trstenský hegesztő a takar­mány-tároló készítése közben. (F. Kocian — ČTK — felv.) A prágai Reprezentációs Házban «" a Fasisztaellenes Harcosok iSzö­vetségének rendezésében a hazai és nemzetközi sajtó képviselőinek és több külképviselet sajtóattasé­jának részételével nagy jelentő­•I ségü sajtóértekezletet tartottak Eichmann Csehszlovákia területén elkövetett és csehszlovák állam­polgárokat érintő tevékenységéről. Eichmannak, a fasiszta Németor­szág egyik vezető emberének, a zsi­dókérdés „szakértőjének" ténykedé­sére vonatkozó, embertelen bűneit bőségesen bizonyító leleplező doku­mentációs anyagot dr. Rudolf Bys­trický, a Károly Egyetem jogi ká­rának tanára, a nemzetközi jog ki­váló tudósa ismertette a nemzetközi nyilvánosság előtt. A gyilkos Eich­mannt, aki a második világháború idején, mint megbízható fasiszta a birodalmi biztonsági hivatalban a zsi­dók felszámolásával volt megbízva és még nemrég is Argentínában rejtőzött, a jövő év elején Izraelben bíróság elé állítják. Dr. R. Bystrický tanár a sajtóértekez­leten tartott beszéde bevezető részében rámutatott arra a tényre, hogy a Fasisz­taellenes Harcosok Szövetsége azért gyűjt anyagot Eichmann tevékenységéről es azért ismerteti a nemzetközi közvéle­ménnyel, hogy hozzájáruljon az igazság kiderítéséhez, valamint ahhoz, hogy föl­dünkön soha többé ne legyenek olyan rendszerek, amelyek gonosztevőket szül­nek és az emberiség ellenségeit állítják a felelős helyekre. A dokumentumok azt bizonyítják, hogy Eichmann, aki a há­borús bűnösök jegyzékén szerepel, már a második világháború előtt egy kttolaj. társaság ügynökeként köztársaságunk te« rületén működött. A csehszlovák ható­ságok már akkor gyanították, hogy ha­zánkban náci propagandát folytatott és Németországból Csehszlovákia területén át illegálisan személyeket és robbanóanya­gokat szállított Ausztriába. Hazánkban való tartózkodása folyamán Eichmann fe­leségül vette Lieblová német nemzetiségű volt csehszlovák állampolgárt. Eichmann a megszállás idején sógorának, František Lieblnek a Gestapo Hradec Králové-i iro­dájában karriert biztosított. A második világháború alatt Eichmann* nak lakása volt Prágában, jóllehet hiva­talos székhelye Berlinben volt, ahol a zsidókérdés központi hivatalának (Zent­ralamt fiir Regelung der Judenfrage) ve­zetői funkcióját töltötte be. 1939-ben ideiglenesen Prágába küldték, ahol a zsi­dók kivándorlási központját vezette. E központ zsaroló eljárása következtében 1939-től 1942-ig több mint 25 000 cseh­szlovák állampolgárnak el kellett hagy­nia hazáját; jelentős vagyonuk „a biro­dalomé" lett. Berlinben 1942 januárjában Eichmann részvételével megtartott tanácskozáson — egy másik dokumentum szerint — elhatározták a zsidók kiirtását. Egyben (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom