Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-26 / 328. szám, szombat

Űj magyar nyelvű folyóirat Rövidesen ismét szaporodik a Csehszlovákiában megjelenő magyar nyelvű lapok száma. Természet és Társadalom címmel ez év decemberében megjelenik a Csehszlovákiai Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társulat népszerű tudományos folyóiratának mutatványszáma, melyet újévtől havonta fognak követni újabb számok. A természet és társadalom legfontosabb kérdéseivel foglalkozó, népszerű stílusban írt folyóirat, színes címlappal, szép grafikai előállításban 64 oldalon jelenik meg. A rövidesen megjelenő Természet és Társadalom című folyóirat mutatványszámának címlapja. A lap elsőrendű küldetésének tekinti, hogy a tudomány és technika vívmányainak ismertetésén kívül állandóan tájékoztasson a bel- és külpolitikai eseményekről, a természetben és a társadalomban végbemenő változásokról, a világ különböző helyein uralkodó politikai viszonyokról és még más, a mindennapi élettel összefüggő kérdésről. A Természet és Társadalom című folyóirattal a magyar nemzetiségű dolgozók népszerű tudományos lapot kapnak, amelyet élvezettel és haszonnal olvashat korra, képzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül mindenki. Ma a mutatványként megjelenő első szám tartalmas, sok irányú anyagából arra következtetünk: a Természet és Társadalommal egy régen hiányolt, nagyon szükséges folyóirat jelenik meg. Az első számban többek között a tudomány és technika jövőjéről, DélSzlovákia iparosításáról, a szlovák és magyar földmunkások régi harcáról, az Eichmann-ügyről, a dohányzás ártalmáról, a prágai kozmetikai intézet működéséről, és még sok más témakörből olvashatunk érdekesen megírt cikkeket. A tudományos folyóiratot versek, színes riportok, tudományos fantasztikus elbeszélések, keresztrejtvények és a tudomány világából vett rövid, érdekes hírek tarkítják, teszik változatossá. A természet-tudományok iránt sohasem volt olyan nagy az érdeklődés, mint ma. A vallás béklyóiból kiszabadult embert, érdekli a világmindenség és az élet kialakulása, kíváncsi, mi minden történik a bennünket körülvevő világbah. A Természet és Társadalom című lapban ezekre a kérdésekre is megtaláljuk a kimerítő választ, mint ahogy választ kapunk Csehszlovákia ipari, mezőgazdasági és kulturális viszonyaival kapcsolatos számos kérdésre is. A Természet és Társadalom rendszeresen kíván foglalkozni Dél-Szlovákia múltjával, jelenével, jövőjével, a csehszlovákiai magyar dolgozók életével, problémáival is. A sajátos kérdéseinkkel foglalkozó lap számunkra minden hasonló jellegű külföldi folyóiratnál jelentősebb. A nagy érdeklődésnek örvendő folyóirat minden bizonnyal betölti hivatását, s a Természet és Társadalom a magyar dolgozók kedvelt, hasznos folyóirata lesz. (b) Barta Gyula képkiállítása Barta Gyula művészi érlelődésének új fejezetét jelzi a MajerníkGalériában kiállított mintegy két tucatnyi tájképe. Kevés közöttük a szó régibb, szokványos -értelmében vett táj, melyben mindenekelőtt a hangulat s az érzés nyer ösztönös kifejezést. Ilyen pl. a stúrovői „Őszi alkonyat", hol az egymásba mosódó meleg színek lírát éreztetnek, hiszen a szülőföld, a gyermekkor visszatérő emlékei'izzanak benne! Barta témaköre újabban kiszélesedett s a Duna életének színes mozzanatait festi szeretettel. Ebben az új sorozatban is a gyermek képzeletét megragadó hajók látványa bukkan fel a festő tudatába. De Barta ma már nemcsak szín- és formaélményt rögzít a meglátás belső forróságával, hanem megfontol és mérlegel s a nagy folyó kikötőiben, a hajók hartnonikus sziluetjében, a 'daruk merészen feszülő karjaiban államunk új arculatát vázolja. Ez a korszerű tartalom mint elsődleges tényező határozza meg a formát. Bátrabb ecsetjárás, ellentétes tónusok drámai hatású egybeszerkesztése, az objektív formák expreszszív, némelykor dekoratív átértékelése és erőteljesebb felépítés jellemzik mai müveit. Mondanivalójának legfontosabb kifejezőeszköze a szín. Tavaszosan üde foltokkal fogja meg a bajcsi strandfürdőt, mely a dolgozók munkautáni felfrissülésére létesült. A vízerőművek ábrázolásával a hatalmasan épülő Szlovákiát, az embernek a természet megfékezésében és átalakításában való hősi harcát fejezi ki a színes látásmóddal érzékeltetett hazai táj keretében. Fokozatos fejlődéssel jut el ehhez az új műfajhoz, melyet ipari tájképnek neveznek. Van, aki megriad ettől a „művészietlenül" hangzó meghatározástól. Ám Barta képei meggyőznek róla, hogy nem üres és lapos jellege van az ilyen műnek. Az átélés lelkes őszintesége hatja át a víztárolók lüktető életű partjait, a fekete csónakok és tarka hajók cél és értelem diktálta útjáti S az alkotót ihlető élmény a nézőből is együttérzést vált ki — meggondolkoztatja és szívére hat, - tehát a kép társadalmi és esztétikai feladatának is eleget tett. Bárkány Jenöné A jövő repülőgépe forradalmi változást hoz a légiforgalomba /CSODÁLATOSAN szép őszi nap. A levegő olyan tiszta, hogy a négyszemélyes aerotaxiből tisztán látjuk az alattunk elterülő táj minden részletét. A fák lombozatának színárnyalatait még a legtehetségesebb festő sem tudná híven megörökíteni. Felejthetetlen látvány az őszi színeknek ez a pompás skálája. Jiŕí Bláha pilóta biztos kézzel urafja a kormányt, s csak kitartó rimánkodásunkra áll el attól a szándékától, hogy néhány akrobata mutatvánnyal tarkítsa a sétarepülést. Bláha, a műrepülés országos bajnoka, a világ ranglista második helyezettje, „civilben" a Prága—

Letňany-i Repülési Kutató és Kísérleti Intézet pilótája. Feladata a sport- és másfajta típusú repülőgépek kipróbálása, a kutatáshoz szükséges mérések elvégzése. A sétarepülés rendkívüli programpont, nem tartozik az az napi munkatervéhez, és ezért őszintén megköszönjük, hogy madártávlatból' is megtekinthettük látogatásunk célpontját. A kutatóintézet egyik tágas csarnokában Šlechta mérnöknek HC 3-as jelzésű új helikopterét láthatjuk. Helikopternél, de minden repülőgépnél a legfontosabb konstrukciós feladat, hogy a gépnek minél kisebb legyen a súlya, s a belső térség maximálisan kihasználható legyen. Šlechta mérnök — mielőtt még a HC 3-as helikopter sorozatgyártására sor kerülne — néhány javítást eszközöl a belső elrendezésen. A helikopter személyszállításon kívül betegszállításra is alkalmas lesz. AZ.INTÉZET igazgatója megismértet azokkal a feladatokkal és problémákkal, amelyek a kiváló szakemberekből álló kollektívát foglalkoztatják. A technika fejlődésével teljesen megváltoztak a kutatófeladadatok és kísérleti módszerek. Míg azelőtt a kipróbálandó repülőgép szárnyaira homokzsákokat helyeztek és így állapították meg hány kilogrammot bír el a szerkezet, ma a legfinomabb és legpontosabb műszerek e^ész sorozata áll a kutatás rendelkezésére. A kutatóintézet feladatai közé tartozik a repülőgép építésénél felhasznált anyagok minőségének, szilárdságának és fizikális tulajdonságainak vizsgálata. Ellenőrzik az új gépek megbízhatóságát. Évenként egyszerkétszer a gyárból kikerült repülőgép vázát darabokra törve vizsgálják az anyag szilárdságát és így állapítják meg, vajon betartották-e a gyártási előírásokat. Ezenkívül kutatásokat végeznek a repülés korszerűsítése terén^ ' A kutatóintézet egyik legfontosabb és legérdekesebb laboratóriuma az aerodinamikus alagút. Ez tulajdonképpen három méter átmérőjű és 80 méter hosszú csőépítmény, amelyben — szükség szerinti erősségű — mesterséges úton előállított légáramlást idéznek elő. Az alagútban nemcsak az új repülőgéptípusokat próbálják ki, hanem más járművek pl. autóbuszok, autók modelljét is vizsgálják és az itt nyert tapasztalatok alapján kap aztán végleges formát a jármű. "Kegyelmünket az alagútban függő különleges alakú repülőgépmodell köti le. Szárnyai egészen elütőek a megszokott típusoktól, lapjuk nem víszintes, hanem függőleges, élük felfelé néz. A szárnyak tengelye forgatható, a pilóta megváltoztathatja helyzetüket függőlegesből vízszintes irányba. Ez az úgynevezett konvertoplán, a repülési technika legújabb vívmánya. A jelenleg forgalomban lévő utasszállító repülőgépeknek az a nagy hátrányuk, hogy hosszú kffutó területre van szükségük. A helikopter ugyan kiküszöböli ezt a fogyatékosságot, függőlegesen száll fel, de kevés a férőhelye és lassú. A konvertoplán egyesíti magában a hagyományos utasszálító repülőgép és a helikopter előnyeit. A startnál a gép szárnyai merőleges helyzetben vannak, a szárnyakba beszerelt motorok légcsavarjai felfelé néznek és működésükkel a gépet függőlegesen felfelé húzzák. Amikor a gép eléri a megfelelő magasságot, a pilóta lassan leereszti a szárnyakat, a légcsavarok ezáltal a megszokott helyzetbe kerülnek és a gépet előre viszik. Leszállásnál a pilóta ellenkező műveletet hajt végre, a szárnyakat ismét függőleges helyzetbe hozza és a gépet lassan lebocsátja. Világos tehát, hogy a leszálláshoz is, úgy mint a helikopter használatánál elegendő egész kis térség. lennek az újdonságnak óriási a jelentősége. Biztosra vehető, hogy forradalmi változást hoz a légiforgalomba, és a konvertoplán lesz a jövő légi közlekedési eszköze. Nem lesz szükség hosszú kifutópályákra, elegendő lesz kis repülőtér, vagy valamilyen térség a város közepén. Számíthatunk arra, hogy a konvertoplán ki fonja szorítani a klasszikus repülőgépeket, s a szó szoros értelmében általános' közlekedési eszközzé válik. A kutatóintézet munkatársainak még sok kísérletet, számítást kell elvégezniök, amíg felrepülhet az első konvertoplán. Szorgalmuknak, kiváló eredményeiknek köszönhetjük, hogy Csehszlovákia a világon az elsők között lesz, ahol sikerül a légiforgalmat forradalmasítani. KIS ÉVA Sokoldalú védőburkolat V A bratislavai Hegesztési Kutatóintézetben újfajta felhegesztő bevonatot «" kísérleteztek ki, amely igen kopásál•J ló, korróziálló, igen sok savnak és •• lúgnak ellenáll, ezenfelül nyomószilárdsága is nagy. Az anyag stabil, nikkelt, krómot, vasat és bórt tartalmazó ötvözet. A bór nikkel és krómJi borít alakjában van jelen. ,« A végzett kísérletek azt mutatják, •J hogy az új bevonóanyag sikeresen alkalmazható szivattyú-tengelyeknél és perselyeknél, szelepülésekhez vezérlő bütykökhöz és hasonló alkatrészekhez — és ami szintén nem elhanyagolható szempont: a fenntartási költségeket "« számottevően csökkenti. Barta Gyula egyik festménye, amely a bratislavai kikötőt ábrázolja. (.J. Kysela felv.) A

z óra lassú percenéssel méri számunkra a végtelen időt. Életünk fonalának van azonban egy tökéletesebb mérőműszere is — az emberi szív. Nemcsak kalapálja a létet, de életünk történéseinek legérzékenyebb rögzítője is. S ahogy a legjobb óra is egyszer megáll, szívünket is rabul ejti a „fáradtság," s ha még nem is a vég kopog, mindenesetre érezhető, figyelmeztető közelbe húzódott. Könnyű az órának — ha már a hasonlatnál tartunk — acélszerkezete könnyen kicserélhető, s máris új életet kezdhet. Bezzeg, a szívvel másként állunk. Csak az emberi ész diadalának köszönhető, hogy az egykor lehetetlen ma már emberközelbe került és a sajgó, meghibásodott, javításra szorulí szívnek is van ma már nemcsak „patikája", hanem orvosa is. 0 H a az e m b e r é r z 1 a szívét Közmondás szerint addig jő, amíg az ember nem tudja, hogy szíve is van. Vlastimil Syrový, a barrandovi filmműterem fiatal technikusa sem érezte teljes 32 évig, hogy van szíve. De egyszer erre is rá kellett döbbennie. Tavaly, szeptember 7-én érkezett a sliači Detva Gyógyintézetbe. Dr. O. Jelinková az intézet orvosa, gondosan feljegyezte a beteg panaszát, élet- és munkakörülményeit. Ebből a „vallomásból" az derült ki, hogy Syrový mindig egészséges, mozgékony ember volt. örült az életnek, boldogan élt feleségével és szenvedélyesen szerette foglalkozását. Kedvelte a sportot, sízett, úszott és mint túrista örömét lelte a természet hegyes-völgyes szépségében. 1958 májusáig rendben is volt minden. Ekkor váratlanul jelentkezett a szíve. Orvoshoz ment, aki tudomására adta, hogy: „rakoncátlankodnak az idegei". Syrovýt azután beutalták a Dubí gyógyfürdőbe, hogy alaposan kipihenhesse Szívkőxelfom Életmentő műtét • Végignézte szívműtétjéről a filmet • 13 perc 30 másodpercig működött a műszív magát. Hazatérve ismét ember volt a talpán, szívbántalmai megszűntek, de sajnos csak egy időre. • A „tettes" nyomában Syrový heves szívdobogása légzési zavarok kíséretében 1958 őszén egyre gyakrabban ismétlődött. Még mindig nem tudatosította, hogy szíve már „túlságosan" jelentkezik. Egyszer munkából hazaindulva szaladt, hogy elérje az autóbuszt. Az útszakasz alig 300 méter lehetett. Nem ért célba. Néhány percnyi eszméletlenség után tért csak magához. Ismét orvoshoz fordult. Az orvos nem állapított meg aggasztó tüneteket. A bántalmak azonban nem múltak el. 1959 januárjában kórházi kivizsgálásra utalták. Két hónap alapos vizsgálata után bizonyos szívbillentyű-zavart állapítottak meg. A beteg állapota nem javult, sőt rosszabbodott. Elég volt a gyorsabb járkálás, és máris vért köpött. Az orvosok Sliáčra küldték gyógykezelésre. • Szemtől szembe a tényekkel Vlastimil Syrový 25 napot töltött Sliačon, ahol Jelinková orvosnő, a kórtünetek pontos megállapítása után azt tanácsolta, vizsgáltassa meg magát valamelyik klinika szívsebészeti osztályán. „Ha szükségesnek mutatkoznék, operáltassa meg magát!" — bátorította páciensét. A most már 34 éves filmtechnikus így ke, rült Brnóba, dr. Jan Navrátil neves szívsebész klinikájára. A klinikán megerősítették a sliači diagnózis helyességét: mitralis stanosis — balszívér-szűkület ... A betegen ez év március 7-én műtétet hajtottak végre. Amikor a sebész felnyitotta mellkasát meglepődve látta, hogy nem a szívbillentyű összenövése okozta az érszűkületet (ami igen gyakori hasonló esetekben), hanem a szív balpitvarában női ököl nagyságú daganat van, amely megakadályozta, hogy a vér a szívpitvarból a szívkamrába juthasson. Mivel a műtét folyamán nem távolíthatta el a halálthozó daganatot, gyorsan befejezte munkáját és elhatározta, hogy néhány nap múlva műszív alkalmazásával hajt végre újabb műtétet. # Küzdelem az életért Most mér hajszálon függött a beteg élete, Ai világ minden kincsénél drágábbak voltak a napjai. Navrátil professzor tíz nappal az első operáció után ismét műtétet hajtott végre. A neves sebész — munkatársaival — 1960. március 17-én 5 órán át küzdött a beteg életének megmentéséért. A műtét során műszívet alkalmazott, amely 13 perc 30 másodpercig működött. Vlastimil Syrový szíve ez idő alatt nem dobogott, ami lehetővé tette, hogy a sebész eltávolítsa a 8X10X13 centiméter nagyságú, 98 gramm súlyú daganatot. A műtét alatt több mint másfélszer cserélődött a beteg vére, azaz 8,5 liter friss vért ömlesztettek ereibe. # Mestervágás A sebészprofesszor befejezte a kimerítő műtétet. Most már őt és munkatársait is csak egy kérdés foglalkoztatta, vajon az élet győzedelmeskedik-e a- halál felett. Hiszen nem akármilyen műtétről volt szó. Ilyen műtét harmadszor fordult elő a brnói professzor gyakorlatában, és mint később az orvosi szakirodalom feltüntette, ez a beavatkozás a nyolcadik volt a maga nemében a világon. Syrový életben maradt, és a brnói klinikán töltött néhány hét alatt behegedt az egyik hónaljától — mellkasán végig — a másikig és a lapockájáig nyúló 72 centiméteres seb is. Vlastimil Syrový ez év június 9-én ismét Sliačra érkezett — utókezelésre. Utána még két hónapig volt munkaképtelen, majd kipihenve magát visszatért munkahelyére, a műterembe. • Pereg a film Navrátil professzor e műtétét felvették filmre. A páciens később maga ís levetíthette a filmet, amelynek ő volt egyik főszereplője, szívsebészetünk és annak kiváló szakembere — az aranykezű Navrátil professzor pedig a hőse. A filmet nemsokára külföldön is bemutatják. Viláqszerte öregbít' majd egyre tökéletesedő orvostudományunk jó hírnevét és Ismerteti a brnói professzor „mestervágását", amelyért a betegnek a burzsoá köztársaság idején legkevesebb 15 000 koronát kellett volna fizetnie. Ma nemcsak a szavak, de a tények is azt bizonyítják: a dolgozók államában a legnagyobb érték az ember. ... Erre példa Navrátil professzor életmentő műtéte is. (-) 03 SZÓ 8 * 1960. november 19.