Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-26 / 328. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZQTTSA6ANAK NAPILAPJA 1960. november 26. szombat 50 fillér XIII. évfolyam, 328. szám K AGY FELADAT Az új nemzeti bizottságok mun­kájának kezdeti időszaka lassan véget ért. Megkezdődik a nyugal­masabb téli időszak. A nyugalma­sabb szót jobb lenne idézőjelbe tenni, nehogy esetleges félreértés­re adjon okot. A téli időszak a nemzeti bizottságok szempontjá­ból csupán annyiban nyugalma­sabb, hogy elesik a mezei munkák gondja. Azonban nyugalomról szó sem lehet, mert éppen a téli idő­szak a legalkalmasabb a nemzeti bizottságok tevékenységének fo­kozására. Novotný elvtárs a párt országos konferenciáján világosan rámuta­tott az előttünk álló feladatokra. Kifejtette, minden szervezeti át­alakulást azért valósítottunk meg, hogy országunkban az eddiginél szélesebb méretekben érvényesül­jön a dolgozók akarata és dönté­se. Arról van szó, hogy a nemzeti bizottságok munkájába teljes mértékben bekapcsolódjanak a doU gozők széles rétegei és ezekben a szervekben a nép választott kép­viselői döntsenek. Hogy végre leszámoljunk a munka „idényszerűségével", szük­séges a nemzeti bizottságok szer­vei és aktívái tevékenységében a folyamatosságra áttérni. Számta­lanszor elhangzott már, hogy e cél megvalósítása felé vezető egyet­len út a nemzeti bizottságok szak­bizottságai munkájának fellendí­tése. Mert éppen a szakbizottságok jelentik az újat a nemzeti bizoct­ság 'munkájában. E téren már eddig is nagyon komoly lépések történtek. Mégis bőséggel akad fogyatékosság. Pél­daként érdemes megemlíteni az Északcsehországi Kerületi Nemze­. ti Bizottság munkáját. A KNB tanácsa nemrégen értékelte a he­lyi ipar és szolgáltatások szakbi­zottságainak munkáját. A kerületi szakbizottság kilenc aktívát alakí­tott. Ez a szakbizottság már ed­dig is szép tevékenységet fejtett ki. Megállapították, melyik javító­műhelyek végzik a televíziós ké­szülékek javítását a jótállás ke­retében, a helyi szükségleteknek megfelelően néhány tanoncközpon­tot rendeztek be, mindenekelőtt is kertészek és rádiómechanikusok részére. A helyi ipar üzemeiben intézkedéseket foganatosítottak az exportterv teljesítése érdekében stb. A helyi ipar és szolgáltatások járási szakbizottságai ugyancsak szép tevékenységet fejtettek ki ebben a kerületben. Számos aktí­vát alakítottak, amelyekben 700 lakos tevékenykedik. Sok-sok in­tézkedést léptettek életbe, ame­lyek a helyi ipar terén további lépést jelentenek előre. Ez eddig rendjén is lenne. Ám sokkal rosszabb a helyzet a helyi nemzeti bizottságok mellett műkö­dő szakbizottságok esetében. Ez tűnik ki a KNB tanácsának érté­keléséből is. Ez pedig annyit je­lent, hogy a járási szakbizottsá­goknak sokkal több gondot kell majd fordítaniok a HNB szakbi­zottságai munkájának megjavítá­sára. Hasonló a helyzet hazánk többi kerületében is. A kerületi és járási nemzeti bizottságok munkájában lényeges változás állott be. Azon­ban ott, ahol erre a legnagyobb szükség lenne, ez a változás még aránylag kicsi, alig észrevehető. Itt mindenekelőtt is a HNB-k mezőgazdasági szakbizottságait kell megemlítenünk, amelyeket sok községben még mindig a HNB ta­nácsa csak helyettesít. Sok köz­ségben a szervezés és irányítás ki­zárólag az elnökre és a titkárra hárul. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a legnagyobb figyel­met a helyi nemzeti bizottságok munkájának, tehát falvainknak kell szentelnünk. A legnagyobb képes­ségekkel rendelkező elnök vagy titkár sem képes a nemzeti bi­zottság képviselőinek és szakbi­zottságainak munkáját elvégezni. A szakbizottságok, főképp a HNB szakbizottságainak hiányos tevé­kenységében a pártszervek és szervezetek hiányos munkája is tükröződik. Ha az országos pártkonferencia külön is figyelmeztetett arra, hogy a nemzeti bizottságok tevékenysé­gében az eddiginél nagyobb mér­tékben kell érvényesülnie a dol­gozók akaratának, és mindenek­előtt is a nemzeti bizottságok szakbizottságainak munkáját kell megjavítani, akkor ez kötelező ér­vényű felszólítás minden pártszerv­és szervezet számára. S ebből egész világosan kitűnik, hol, me­lyik szakaszon kell erőinket össz­pontosítani. Számos községben az a helyzet, hogy a HNB szakbizottságai na­gyon szerény és nem kielégítő te­vékenységet fejtenek ki, de a fa­lusi pártszervezet semmit se tesz a helyzet megváltoztatása érdeké­be. Nem értékeli a nemzeti bizott­ságban dolgozó kommunisták mun­káját. A járási pártbizottságok sem törődnek kellőképpen azzal, hogy a helyi párszervezetek szá­mon kérjék a nemzeti bizottság­ban és annak szerveiben tevé­kenykedő kommunisták munkáját. A téli hónapok folyamán nagyon sok HNB szakbizottságainak mun­kájában alapvető változást kell el­érni. Akadnak szakbizottságok, amelyek még el sem kezdték a munkát. Itt nagy feladat vár a pártszervezetekre. Elsősorban is meg kell állapítani az okokat, amiért az illető szakbizottság ed­dig nem dolgozott. Itt külön említést érdemel az a sokat hangoztatott „érv", amit a felsőbb szervektől lefelé annyiszor hallunk: a KNB azt tartja, hogy bizonyos dolgokban nem lenne ajánlatos a döntés jogát átengedni a járási nemzeti bizottságoknak, mert ott nincsenek megfelelő ta­pasztalatokkal rendelkező elvtár­sak. A járáson hasonló vélemény alakul ki a helyi nemzeti bizott Ságokról s végül a HNB tanácsa is azt vallja, hogy ugyanezen ok­nál fogva nem bízhatja a döntést a szakbizottságokra. így azután az ügyek intézése az elnök, a titkár és a tanács kezében összpontosul. Ez az érem egyik oldala. A má sik pedig a képviselők kényelmes sége, akik szívesen átengedik a döntés jogát a funkcionáriusok nak, mert ezzel is kevesebb a dolguk. Egyik is, másik is egyaránt ká­ros gyakorlat. Ebből következik, hogy a szakbizottságok csak ak kor jönnek össze, ha azokat a HNB titkára összehívja. De sok­szor a jegyzőkönyv megírása is a titkárra hárul... E jelenségeket. a járási párt­szervezet funkcionáriusai nem hagyhatják figyelmen kívül. Ha a nemzeti bizottságok munkájában éppen most, a téli hónapok folya­mán gyökeres változást akarunk elérni, e káros jelenségeket fel kell számolnunk. S e feladat tel­jesítése éppen a pártszervezetek­re, a kommunistákra vár. Norodom Szihanuk herceg Novotný köztársasági elnök látogatása ipari üzemeinkben (ČTK) - NORODOM SZIHANUK HERCEG ÉS ANTONÍN NOVOTNÝ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A TÖBBI KAMBODZSAI VENDÉGGEL ÉS A VÁCLAV KOPECKÝ MINISZTEREL­NÖKHELYETTES VEZETTE ÁLLANDÖ KlSÉRET TAGJAIVAL PÉNTEKEN DÉLELŐTT A KOSTELEC NAD LA­BEM-I CUKORGYÁRBA LÁTOGATOTT. A vendégeket a közép-csehországi kerület községeinek lakossága egész útjukon lelkesen üdvözölte. Az üzem bejárata előtt Jindrich Uher élel­miszeripari miniszter üdvözölte a baráti Kambodzsa legfelső képvise­lőjét, Norodom Szihanuk herceget és Antonín Novotný elvtársat, köz­társaságunk elnökét. Azután Josef Kolár, a cukorgyár igazgatója tá­jékoztatta a vendégeket a korsze­rűsített üzem teljesítőképességéről, amely ez idén csaknem 900 ezer mázsa cukorrépa feldolgozásával 460 ezer mázsa cukrot gyárt s e meny­nyiség több mint 50 százalékát kül­földre szállítja. A vendégek meg­tekintették az egyes termelési rész­legeket, a finomítót és a raktára­kat. Norodom Szihanuk herceg beje­gyezte a gyár emlékkönyvébe, hogy örömmel töltik el a munkások s a mérnökök kiváló munkaeredményei. Hangsúlyozta továbbá, hogy Kam­bodzsa és Csehszlovákia gazdasági együttműködése igen nagy jelentő­ségű hazája iparosítása szempontjá­ból. E kapcsolatok jelentőségéről ta­núskodik, hogy Kambodzsa első öt­éves tervének éveibert csehszlovákiai szakemberek építik az ország első cukorgyárát. A kambodzsai királyi herceg és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke a kíséretükben levő hi­vatalos személyiségekkel Kostelec nad Labemből Neratovicébe utaztak a Spolana nemzeti vállalat megte­MEGGYORSÍTJÁK a Cígeľ Bánya építését (ČTK) — A Bányaépítő Vállalat és a prievidzai Priemstav dolgozói 1938 végén kezdték meg a Cígef Bánya építését. Az új bányaüzem teljes kiépítését 1967-re tervezik, de már 1962-ben megkezdik a szén fejtését. A BSnyaépítő Vállalat dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy egy évvel a tervben kitűzött határidő előtt fejezzék be a bányaüzem kiépítését. A bánya így már 1966-ben elérheti a tervben előirányzott teljesítőképességét. Föld alatti és felszíni munkahelyei a leg­korszerűbb gépekkel, s automatákkal lesznek ellátva. ÚTBAN A SZOVJET HATÁR FELÉ Oldrich Malucha mérnök, a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó igaz­gatója az új kohó makettjét mutatja a kambodzsai vendégeknek. j (ČTK felv.) kintésére. Az üzem udvarán több ezer dolgozó jelenlétében Albert Ma­jer, a vállalat igazgatójának helyet­tese fogadta a vendégeket, akik kü­lönösen a viszkóza szövetek gyár­tásának és festésének új módszerei iránt érdeklődtek. Megtekintették e szövet tulajdonságait ellenőrző kí­sérleti szövődét is. Norodom Szihanuk herceg, Anto­nín Novotný köztársasági elnök és kíséretük tagjai délután Prágába tértek vissza. \ őfelsége Norodom Szihanuk ki­rályi herceg, neje és leánya, őfensége Sorya Roeungsy királyi hercegnő pénteken délelőtt a Prága III. kör­zeti népegészségügyi intézet bölcső­déjébe látogatott. A becses vendé­gek nagy érdeklődéssel tekintették meg a bölcsődét, melynek három osztályában orvosi felügyelet alatt szakképzett gondozónővérek 60 gyer­mekről gondoskodnak. •—. 1 Közlemény a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének ülésérő l j Fordítsunk nagyobb gondot a tervfeladatok teljesítésére (ČTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége november 24-i ülésén megvitatta Szlovákia gazdaságának 1961. évi általános fejlesztésére tett javaslatokat, értékelte az 1960. harmadik negyedévi gazdaságfejlesztési terv teljesítését, ezenkívül foglalkoz ott a szlovákiai kerületek 1961. évi költségvetések javaslataival s Szlovákia gazdasági és kulturális életére vonatkozó további jelentős kérdésekkel is. A munkatermelékenység gyors növekedése A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége Szlovákia 1960. harmadik ne­gyedévi gazdaságfejlesztési tervé­nek teljesítésével kapcsolatosan le­szögezte az e téren elért további sikereket. A kohóipari üzemeken és az ércbányákon kívül valamennyi A barátság és bé­ke stafétáját nép­viseletbe öltözött fiatalok vitték Va­žec községen ke­resztül. (V. Kocián felv. - ČTK) A műszaki fejlesztés ipari ágazat teljesítette a termelési tervben előirányzott feladatokat. Az ipari termelés terén elért ked­vező eredményekhez nagymértékben hozzájárult a munkatermelékeny­séggel összefüggő feladatok teljesí­tése is. A munkatermelékenység a múlt évi eredményekhez viszonyít­va 9,2 százalékkal növekedett. Lé­nyegesen meggyorsult az építőipari termelés üteme és általában telje­sítették a beruházási építkezések­kel összefüggő feladatokat. E kedvező eredmények ellenére még bizonyos fogyatékosságok is előfordulnak, amelyek főleg a köz­pontosított építkezéssel kapcsolatos feladatok teljesítése, a mezőgazda­sági termékek felvásárlása és az önköltség csökkentése terén mu­tatkoznak. Ezért fokozott figyelmet kell szentelnünk a központosított építkezésekkel kapcsolatos felada­tok teljesítésének, ami különösen a kohóipari, vegyi és gépipar} fontos építkezésekre vonatkozik, mivel ezen ágazatoknak jelentősen kell hozzájárulniuk egész gazdaságunk megszilárdításához, a mezőgazdasá­gi tevékenységnek -a sertéshús és a tej felvásárlása terén mutatkozó hiányok kiküszöbölésére, a szövet­(Folytatás a 2. oldalon.) magasabb munkatermelékenységet jelent A harmadik ötéves terv nagy feladatokat tűzött egész népgaz­daságunk elé. Hogy az iparban ezeket a feladatokat sikeresen teljesíthessük, már most nagy súlyt kell fordítanunk a műszaki fejlesztésre, a termelési folyama­tok automatizálására és nem utolsósorban a meglévő beren­dezések korszerűsítésére. • ELAVULT MÁR A KÉZI HEGESZTÉS A sninai Vihorlat Gépgyár dolgo­zóinak jelenleg az okozza a legna­gyobb gondot, hogyan helyettesítsék a kézi hegesztést automatikus he­gesztéssel. Az automatizálást a ter­melési feladatok követelik meg. A harmadik ötéves tervben több katlant, különféle mezőgazdasági gépet és emelődarut gyártanak. Az üzem műszaki dolgozói a bratislavai Hegesztő Intézet dolgozóival karölt­ve oldják meg ezt a kérdést s már több javaslptot tettek a hegesztés automatizálására vonatkozóan. A ja­vaslatok alapján automatizálják a Dukla és a Slatina elnevezésű kat­lanok gyártását s ennek következté­ben évente több mint 16 ezer nor­maórát takarítanak meg. Az önkölt­ség 225 ezer koronával csökken. Hasonló megtakarításokat érhek el a hegesztés-automatizálásával a me­zőgazdasági gépek gyártása terén is. « KORSZERŰSÍTIK AZ ÜZEMET A harmadik ötéves tervben több üzem korszerűsítésére és kibővíté­sére kerül sor. Ezek közé tartozik a prakovcei kétszáz éves gépgyár is. Az üzem termelése az öt év alatt ötven százalékkal növekszik s a munka termelékenysége 35 száza­lékkal fokozódik. Hogy ezt a feladatot valóban teljesíteni tudják, már a jö­vő évben megkezdik egy modern öntöde építését s ezzel párhuzamo­san korszerűsítik az egyes részlege­ket. Ez és további kemencék épí­tése lehetővé teszi, hogy az üzem teljesítse a reá háruló feladatokat. A korszerűsítés megteremti annak feltételeit, hogy a prakovcei gépé­szek — akik gyártmányaikat jelen­leg 30 országba szállítják — 1965-ig exporttermelésüket a jelenlegi öt­szörösére növeljék. • NÉGYMILLIÓ KORONA ÉVENTE A műszaki fejlesztéssel szemben a sokolovói Vegyi Üzem dolgozói sem közömbösek. Stanislav Mazanec mérnök például az ötvözőkemence műszaki és technológiai fejlesztésé­re nyújtott be értékes ésszerűsítést. A kemence rekonstruálására tett javaslatával a termelés 25 százalé­kos növekedését érik el. Az arány­lag olcsó korszerűsítés eredménye figyelemre méltó, hisz évente több mint négymillió korona értékű önt­vénnyel gyárthatnak többet, mint a régi kemencében. Ugyanakkor 500 ezer koronával csökkennek a terme­lési költségek. (ks)

Next

/
Oldalképek
Tartalom