Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-25 / 327. szám, péntek

Kahuda elvtárs beszéde az UNESCO értekezletén (tol 'itás az 1. nldalttM ) műveltségük és kultúrájuk kibontakoztatására, hogy maguk fejleszthessék és fokozatosan tökéletesíthessék a nép egészségéről való gondoskodást. Kahuda elvtárs ezután a csehszlovák kormány nevében üdvözölte az új afrikai államokat és szerencsét kívánt eddigi sikereikhez. Követelte, hogy a népi Kína. az NDK,'a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a népi Korea és Mongólia elfoglalja az őket megillető helyet az UNESCOban. A továbbiakban hazánk helyzetét ismertette. — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság főként az utóbbi években minden erőfeszítést megtesz, hogy az UNESCO általános hasznossága megfeleljen a világhelyzetnek — mondotta. A legutóbbi két év folyamán Csehszlovákiában lebonyolított nevelési, tudományos és kulturális akciók célja a békés együttélés megerősítése és a világkultúrák kölcsönös megismerése volt. — Ezt a célt követték azok az akciók is, amelyeket Csehszlovákia az UNESCO közvetlen segítségével rendezett. A felnőttek nevelésére szolgáló klubintézmények jelentőségéről rendezett nemzetközi szemináriumra és a félvezetők fizikájáról rendezett nagy nemzetközi értekezletre gondolok, melyet a szakértők az UNESCO által az utóbbi időben rendezett nagy természettudományi értekezletek közé sorolnak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság az utóbbi időben az UNESCO nagy terveinek megvalósításában is részt vett. A latin-amerikai általános iskolai oktatás színvonalának emelését szolgáló terv megvalósítására 1959-ben 11 latin-amerikai ország neves pedagógiai dolgozóinak adtunk ösztöndíjat, hogy tanulmányozhassák a csehszlovák iskolarendszert. A csehszlovák UNESCO-bizottság további 24 ösztöndíjat folyósított a távol-keleti országok fiatal pedagógiai és kulturális dolgozóinak. — A legutóbbi két év során a csehszlovák orientalisztika két új munkahellyel bővült: orientalista kabinet létesült Bratislavában, Kairóban pedig megnyílt a prágai Károly Egyetem egyiptológiai intézete, melyet a csehszlovák kormány minden szükséges eszközzel felszerel, hogy részt vehessen a núbiai műemlékek megmentésében. Nagyszabású tudományos munkákon kívül a legutóbbi két év alatt több mint 200 könyv jelent meg nálunk, melyek Ázsia és Afrika kulturális értékeivel foglalkoznak. — Jelentős csehszlovák akció volt Zikmund és Hanzelka csehszlovák utazók világkörüli útja második részének megkezdése, mely az ázsiai, ausztráliai és óceáni országok nagy részén át vezet. Kahuda miniszter beszéde további részében hazánk sikereivel foglalkozott és bejelentette, hogy' 1970-ben ifjúságunk túlnyomó része 15 éves korának betöltése után is tovább fog tanulni és érettségivel fejezi be középiskolai tanulmányait. Ülést tart a Béke-Világtanács elnöksége Bukarestben november 23-án megnyílt a Béke-Világtanács elnökségének ülésszaka. A kéthónapos ülésszakon a többi között megvizsgálják a nemzetközi politikai helyzetet valamint azt, hogy a világ békeerői milyen tevékenységet fejtettek ki a Béke-Világtanács irodájának ez év júliusúban Stockholmban megtartott ülésszaka óta. Az ülésszakra sok neves személyiség érkezett Bukarestbe, köztük John Bernal professzor (Nagy-Britannia), a Béke-Világtanács elnöke, Isabelle Blume (Belgium), Catherine Colé (Egyesült Államok), Yves Farge asszony (Franciaország), IIja Erenburg (Szovjetunió), V. Hirano professzor (Japán), Velio Sunderlal (India), D. Veiasco senátor (Brazília), O. Dluski képviselő (Lengyelország), J. Endicott lelkész (Kanada), valamint a Béke-Világtanács elnökségének más tagjai. Részt vesznek az ülésen a különböző országokból meghívott vendégek is, köztük A. Kornyejcsuk szovjet író és Mamoudou Touré Guineából. Csehszlovák érdemrendekkel ^ SZ0

VÍet ENSZ-kÜldÖttSéff tüntettek ki szovjet J ü tudósokat sajtóértekezlete Moszkva (ČTK) - Rudolf Barák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökhelyettese, csütörtökön november 24-én magas csehszlovák érdemrendeket adott át a' szovjet tudósok csoportjának. Egészségügyünknek nyújtott kiváló szakszerű támogatásért S, R. Mardasov akadémikusnak a Munkaérdemrendet, A. S Pavlov docensnek, B. N. Uszkov docensnek, J. A. Romakovovnak, I. Sz. Kuznyecovnak, és V. V. Zsuravljovnak az orvostudományok kandidátusainak „A kiváló munkáért" kitüntetést adományozták. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság moszkvai nagykövetségének épületében az érdemrendek ünnepélyes átadásánál jeleni volt Kurasov, a Szovjetunió egészségügyi minisztere, Kocsergin, a miniszter helyettese, Butrov, a minisztérium felelős dolgozója, továbbá Richard Dvoŕák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség felelős dolgozói. Az ENSZ közgyűlés XV. üléssza- i a köztársasági elnök személyét, aki kán résztvevő szovjet küldöttség most nyilvánvalóan véglegesen egysajtóértekezletén Zorin, a küldött- bekötötte sorsát Mobutu ezredes ség vezetője megállapította, hogy | rendszerével, mely a demokratikus a mandátumbizottság jelentésének megvitatása Kaszavubu küldöttségének jóváhagyásával befejeződött. A szovjet küldöttség ellene szavazott és követelte, hogy a parlament által megválasztott törvényes kongói kormány küldöttei képviseljék a Kongói Köztársaságot az ENSZ-ben. Kongó igazi képviselői csak a gyarmattartók, elsősorban az USA konok ellenkezése miatt nem vehettek részt a Biztonsági Tanács munkájában és a közgyűlés rendkívüli ülésén. Miután a gyarmattartók Kongóban fasisztabarát puccsot hajtottak végre, Mobutu ezredes vezetésével felelőtlen kalandorok csoportja jutott uralomra s megbénult a törvényes parlament és kormány tevékenysége, a NATO-államok azonnal megkísérelték a politikai zűrzavar kihasználását, hogy Mobutu katonai rendszerének képviselőit ültessék a kongói nép törvényes képviselőinek helyébe. Ugyanakkor aktívan kihasználták Bizonytalan időre e'ha'asztották a békéltető bizottság Kongóba utazását Az ENSZ kongói „békéltető bizottsága", melynek szerdán este el kellett volna utaznia Kongóba, bizonytalan időre elhalasztotta utazását. A bizottság szerdai ülésén Kaszavubu kongói elnök és Hammarskjöld ENSZfőtitkár is részt vett. Kaszavubu beszédében igyekezett rábeszélni a bizottságot, hogy ne utazzék Kongóba, s újra fenyegetőzött, hogy „rosszul fogadják" ott. Kijelentette, előbb ó akar visszaI. V. KAPITONOVNAK, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának vezetésével a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége november 24-én Konakryba, Guinea fővárosába érkezett, hogy eleget tegyen Guinea nemzetgyűlése baráti meghívásának. (ČTK> •» RABATBAN e napokban új kereskedelmi egyezményt írtak alá a Kínai Népköztársaság és a Marokkói Királyság között. A kölcsönös kereskedelem értéke 7 milliárd marokkói frankot fog kitenni, ami az előző egyezményhez viszonyítva 23 százalékos emelkedést jelent. (CT. A SZOVJET Fekete-tengeri Közlekedési Társaság megnyitotta az Ogyessza—Velence nemzetközi tengeri útvonalat. A Litva gőzhajó közbeeső állomásai Constanta, Várna, Isztambul, Pireusz, Dures és Rieka (Fiume) lesznek. (ČTK) SZUBANDRIO, Indonéz külügyminiszter háromnapos látogatásra Karacsiba, Pakisztán fővárosába érkezett. (ČTK) WASHINGTONI jelentés szerint az Amerikai Egyesült Államoknak 1960. november 24-én 182 millió lakosa volt. (ČTK) A NICARAGUAI egységfront kubai szekciója tiltakozik az USA fegyveres erőinek a Karib-tenger térségébe való irányítása ellen. (ČTK) LONDONI jelentés szerint Nagy-Britanniában, főképpen Skóciában terjed a száj- és körömfájás. November 6-a óta, amikor a járvány kitört, 29 400 szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét kellett levágni. (ČTK) az elv nem tagadja az osztályharcot, nem jelenti a szocializmus összebékülését a kapitalizmussal, sőt, feltételezi a szocialista eszmék diadaláért, a szocializmus teljes győzelméért vívott harc fokozását. Ez az elv, amelyet V. I. Lenin fejtett ki, s amelyet tovább fejlesztettek az SZKP XX. és XXI. kongreszszusának határozatai, más kommunista és munkáspártok okmányai, valamint a nyilatkozat és a békekiáltvány — a nemzetközi kapcsolatok egyetlen helyes elve olyan körülmények között, amikor a világ két rendszerre — a szocialista és kapitalista rendszerre — vált szét. Az SZKP szilárdan kitart az alkotó marxizmus-leninizmus elvei mellett. Ezeket az elveket szem előtt tartva, a XX. és a XXI. kongresszuson igen fontos elméleti következtetéseket vont le és általános érvényű megállapításokat tett. A kommunizmus nagy győzelmeit, a szocialista rendszernek a kapitalizmus fjlötti elvitathatatlan fölényét, a szocialista országok elsőbbségét a tőkés országokkal szemben a termelés területén, a tudomány és a technika több ágának fejlesztésében, a közoktatásban, a kultúrában és a művészetben, a szocializmus iránt világszerte megmutatkozó rokonszenv erősödését az egész világ előtt demonstrálták N. Sz. Hruscsovnak és a szocialista országok más vezetőinek az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán elhangzott beszédei. K

orunk egyik, az egész emberiséget foglalkoztató kérdése a béke fenntartásának és megszilárdításának, az újabb háború elhárításának kérdése. Az utóbbi időben a világ fejlődésének egész menete igazolta azokat, a nyilatkozatban és a békekiáltványban rögzített tételeket, amelyek szerint ma már a béke erői annyira megnövekedtek, hogy reális lehetőség van a háború elhárítására. Most meg lehet hiúsítani a háborút, meg lehet őrizni a békét. A marxisták-leninisták ellenzik a passzivitást a háború és a béke kérdéseiben. Ügy yélik, hogy amíg létezik, az imperializmus, addig megmaradt az agreszszív, hódító háborúk alapja, fennáll a békét fenyegető veszély. De már most reális lehetőség van arra, hogy hatalmas erőket állítsunk szembe egy újabb imperialista háború veszélyével — a népeknek azt a készségét, hogy meghiúsítják a háborút, azt az eltökélt szándékát, hogy megvédelmezik a békét. Ezek az erők már most fölényben vannak a háború erőivel szemben, izmosodnak, növekszenek, s napról-napra növekedni fognak. A világbéke megszilárdítását szolgálják azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésről, a gyarmati rendszer megszüntetéséről, az Egyesült Államoknak más államok ellen elkövetett agresszív cselekményeiről terjesztett az ENSZ-közgyűlés elé, s amelyeket sok más állam is támogatott. Ezek a javaslatok, miként a szocialista országok egész politikája, valamennyi békeszerető nép érdekeiből, a béke és a szocializmus érdekeiből fakadnak. A nyilatkozat és a békekiáltvány kimagasló szerepet játszott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlesztésében, sorai egységének megerősítésében. A hatalmas szocialista tábor bevehetetlen erősség lett. Megszilárdultak a munkásosztály pozíciói a kapitalista országokban. Jelenleg a világ 87 országában működnek marxista-leninista pártok, ezek több mint 36 millió kommunistát egyesítenek soraikban. Rendkívül gazdag tapasztalatokra tettek szert a politikai, a szervezési, az ideológiai munkában és korunk legbefolyásosabb, legszámottevőbb erőivé terebélyesedtek, amelyek körül világszerte a néptömegek százmilliói tömörülnek. A moszkvai nyilatkozat eszmei fegyvert adott a kommunisták kezébe a nemzetközi kommunista mozgalomban jelentkező opportunista áramlatok elleni harcban; a revizionizmus ellen, amely a jelenlegi viszonyok között a fő veszély, s a dogmatizmus és a szektásság ellen, amely egyes pártok fejlődésének bizonyos szakaszaiban szintén fő veszély lehet. A kommunizmus érdekei megkövetelik a kommunista pártoktól, minden kommunistától, hogy továbbra is határozott harcot folytassanak mind a revizionizmus, mind a dogmatizmus és a szektásság ellen, a marxista-leninista tanítás elveinek tisztaságáért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és összeforrottságáért. N. Sz. Hruscsov elvtárs egész pártunk álláspontját tolmácsolta, amikor a Román Munkáspárt III. kongresszusán beszédében a következőket mondotta: „Eljövendő győzelmeink záloga a marxista-leninista pártok egysége. A leninizmushoz való hűség határozza meg egész tevékenységünket, teljes kölcsönös megértésünket a szocialista építés kérdéseiben, a külpolitika, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiben. A leninizmushoz való hűség és az egység biztosítja nagy ügyünk teljes diadalát — felépítjük a kommunizmust!" A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály érdekeiből, a kommunizmus nagy ügyének érdekeiből kiindulva, az összes marxista-leninista pártokkal vállvetve fáradhatatlanul dolgozott és dolgozik a jövőben is, hogy tovább fokozza és erősítse a szocialista tábor és az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységét a marxizmus-leninizmus, a munkásosztály ügyéhez való hűség elvi alapján. Ebben internacionalista kötelességét, közvetlen feladatát és kötelezettségét látja. A kommunista világmozgalom újabb győzelmeinek záloga, a kommunizmus diadalának biztosítéka: a kommunista és munkáspártok további tömörülése a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus zászlaja alatt. térni Kongóba, hogy „előkészítse a talajt a bizottság megérkezésére és tanácskozzék az illetékesekkel". Wachuku nigériai küldött, az ENSZ „békéltető bizottságának" elnöke többször konkréten megkérdezte Kaszavubut, hogy pozitívan tekint-e a bizottság megbízatására. Ha igen, meddig szándékozik halasztgatni a bizottság kongói kiszállását. Kaszavubu, akinek szavai ellentétben vannak tetteivel, nem válaszolt e kérdésekre. A bizottság üléséről hiányzott Mali és Guinea, melyeknek küldöttel Kaszavubu ENSZ képviseletének jóváhagyása után kijelentették, hogy kilépnek a bizottságból. Nyilvánvaló, hogy a „békéltető bizottság", mely jelentősen hozzájárulhatott volna a kongói helyzet rendezéséhez, a mali és a guineai küldöttség távozása után veszít jelentőségéből. szabadságjogok elnyomására és törvényszegésre épül. A közgyűlés ennek ellenére elfogadta a mandátumbizottság javaslatát. Ez a határozat azonban nem lehet eredményre vezető, mivel a küldöttségeknek majdnem a fele, köztük olyan tekintélyes ázsiai és afrikai államok, mint India, Indonézia, Ceylon. Burma, EAK, Irak, Szaudi-Arábia, Afganisztán, Ghana, Guinea, Mali, Togo, Etiópia, Nigéria, Marokkő és a szocialista államok nem szavaztak rá. E kérdés egyoldalú, elhamarkodott megoldása annál veszélyesebb, mert a kongói fejlemények egyre inkább nyugtalanítják a világ közvéleményét. Mobutu csapatai fegyveresen megtámadják az ENSZ csapatokat. Ezt a példátlan garázdálkodást az afrikai országok képviselői jogosan az ENSZ-elleni "„agressziónak" nevezték. Zorin a sajtóértekezlet végén kijelentette, bízik benne, hogy a gyarmattartók törekvése és nyomása ellenére vége szakad a kongói erőszakos cselekményeknek és a kongói nép elég erős lesz, fiogy teljesen felszámolja a gyarmaturalmat, kivívja politikai függetlenségét és fiatal köztársaságának területi épségét. Zorin az újságírók kérdéseire adott válaszában hangoztatta, hogy az USA-nak más NATO-államokkal együtt érdeke a gyarmati kizsákmányolás megőrzése Kongóban. Arra a kérdésre, milyen szerepet játszik az ENSZ a kongói helyzet rendezésében, Zorin azt válaszolta, hogy az USA és szövetségesei most az ENSZ engedelmes apparátusának és főtitkárának segítségével valósítják meg gyarmatosító szándékaikat. Ennek alátámasztására meggyőző példákat említett, melyek bizonyítják, kinek az érdekeit szolgálja Hammarskjöld főtitkár a kongói kérdésben. JAPÁN A VÁLASZTÁSOK UTÁN Tovább folyik a harc az ország semlegességéért A

második világháború idején Japánra ledobott két amerikai atombomba szörnyű pusztítása ott lebegett mindazok előtt, akik kidolgozták a háború utáni japán alkotmányt. Kilencedik cikkelye ugyanis kimondja, hogy Japán lemond a hadseregszervezésről és ennek alapján nem vesz részt a háborús konfliktusban. Az alkotmánynak ez a pontja egyre kellemetlenebb szálka az egymást követő reakciós kormányok és az Egyesült Államok szemében. A legkülönfélébb módon ki is játsszák e megkötöttséget és ha „rendfenntartóerőknek" nevezik is a hadsereget, a tankokat pedig „különleges kocsiknak", mitsem változtat a tényen, hogy az alkotmány tilalma ellenére Japánnak ma már csaknem háromszázezres korszerűen felfegyverzett hadserege van A legújabb jelentések szerint pedig amerikai rakétákkal akarják felszerelni, sőt saját rakétákat is terveznek. Az USA militarista körei Japánt is be akarják vonni az esztelen fegyverkezési hajszába és minden eszközzel támogatják a militarista erőket. A Kisi-kormány által megkötött japán-amerikai „biztonsági szerződés" tulajdonképpen ezt a célt szolgálja. A következő lépés a nyílt fegyverkezést akadályozó alkotmány revíziója lenne. A tömegek hatalmas felháborodása elsöpörte a Kisi-kormányt, de a helyét elfoglaló Ikeda is a régi úton jár. Ilyen körülmények között zajlott le a parlamenti választás. Az uralkodó Liberális Demokrata Párt ezért azt a célt tűzte maga elé, hogy megszerzi a kétharmados többséget és szabad utat nyit az alkotmányrevíziónak. A választási küzdelemben minden eszközzel harcolt az ellenzékkel szemben. Az egész propagandaapparátus őt szolgálta, és a monopóliumok által adományozót kétmilliárd yenből bőven jutott a szavazatok felvásárlására is. A választási küzdelemre jellemző, hogy ez időben gyilkolták meg Aszanumát, a Szocialista Párt vezetőjét, és merényletet követtek el kommunista és haladó személyiségek ellen is. Ezenkívül a konzervatív vidéken, ahol könnyen felülnek a kormány demagóg ígéreteinek, a mandátum megszerzéséhez alig 30 ezer szavazat kellett, az ipari központokban pedig, ahol a baloldal többségére számítottak 80 ezer. Azonban minden mesterkedés hiábavalónak bizonyult. Ikeda miniszterelnök, aki egyúttal a Liberális Demokrata Párt elnöke is, beismerte, hogy a kormánypárt nagyobb győzelemre számított. Érthető a csalódás, hiszen nem sikerült elérnie a kétharmados többséget, noha 297 helyet biztosított magának a parlamentben. Ezzel szemben a Szocialista Párt 145, a kommunista párt pedig 3 (kettővel több mint az előző választáson) mandátumot szerzett. Ez a baloldali erők komoly erősödését jelenti A szavazatok számában ez még jobban megmutatkozik, mint a mandátumokban: A szocialisták és kommunisták 1953-ban az összes szavazatok 29,4 százalékát kapták, 1955-ben 30 százalékát, 1958-ban 35 százalékát, a most lezajlott választásokon pedig már az össz-szavazatok 39,5 százalékát. Ez jelentős eredmény. A baloldal megszilárdulását a burzsoá Aszahi így magyarázza: „El kell ismerni, hogy az amerikai-japán sbiztonsági szerződés« ellen harcoló erők megszilárdultak. A nép egyre jobban semlegességre törekszik. . A japán nép nem akar háborút és ezért egyre inkább a semlegességi politika felé hajlik." Az amerikaiak veszedelmes távolkeleti politikájának japáni kiszolgálói ha nem is sikerült megszerezniük a kétharmados parlamenti többséget, minden bizonnyal kísérletet tesznek arra, hogy Japánt berántsák a fegyverkezési hajszába. Ez természetesen a belső ellentétek további kiélezését vonja maga után. A hazafias békeerők nem engedik meg, hogy az országot az atomháború veszedelmébe sodorják. Minél makacsabbul tör céljai felé a reakció, az egyszerű japán emberek soraiból annál többen állnak az ország semlegességét, függetlenségét védelmezők soraiba. S hogy a népi tömegekben micsoda erő rejlik, arról meggyőződhetett a reakció az amerikaiakkal kötött katonai szer-, ződés elleni tiltakozásul kirobbant elemi erejű tüntetés idején. A december elején megalakuló új kormánynak ezzel feltétlenül számolnia kell. Sz. B. ŰJ SZÖ 3 * 19

6°- november 25.