Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-16 / 318. szám, szerda

k Jobban kiaknázzuk természeti kincseinket Szlovákia hegyes vidékei sok különléle ásványt rejtenek. A tőkés rendszer, melynek nem volt érdekében Szlovákia iparosítása, elhanya­golta ezen természeti kincsek felkutatását és feldolgozását; sőt, mint tudjuk, a két világháború közötti években több régi üzemet leállítot­tak. Míg a kerámiai ipar Csehországban világhírűvé vált, Szlovákiában egyáltalán nem fejlődött. Bár az itteni nyersanyag előfordulások nem hasonlíthatók mennyiségben és minőségben hazánk nyugati részének rendkívül nagy gazdagságához, helyenként megvannak a feltételek kerá­miai ipar létesítésére. A munkásosztálynak kellett kezébe vennie államunk és gazdaságunk irányítását, hogy sor kerüljön a természeti kincsek rendszeres kutatá­sának megszervezésére és a régebben ismert, vagy újonnan felfedezett ásványok fokozatosan kiépülő értékesítésére. Egy szép lány ül a tölgy alatt a rózsaszínű alkonyatban, ott lent, hol vízbe lejt a part, és messze réved el, riadtan. A tó kékje lábára loccsan, fák zöldje ring-esóz fején, mind zöldebb, zöldebb lesz a fény s végül kilobban a távolban. A -partjatünt sötét vízen néz, néz a lány a messzeségbe, a partjatűnt sötét vízen kigyúl száz csillag égi mécse. Szépséges lány, elbukott angyal ül tavaszi amarant arccal, min halványan ragyog a szépség. Mindent elvett egy óra tőle — s gyönyörű fájdalmát rávésték a percek, lám, a szenvedőre. Ma éppen, hogy húsz napja már... Almokkal leng a néma táj. Nincs már több fény: hamar kilobbant a rózsaszínű ég a roppant kék hegy fölött, eltűnve lassan. „Nem jő, nem jő, várom, s hiába'. Jaj, mily nagy elbukásom ára!" — sóhajt a lány szíveszakadtan, a fájdalom, az járja át — s a tó titokzatos jajába vegyül a lány fájó sírása. Könnyein csillagok agát­villáma cikkan tündökölve, a könnye hűlt csillagként a földre hull, hull le, mindent elfonnyasztón. (Végh György fordítása) U' IrÚRľi Együtteseink és karmestereink külföldi vendégszereplése November havában kiváló zenekaraink és karmestereink hosszabb-rövidebb külföl­di vendégszereplésre utaznak. A Cseh Filharmónia a hónap végén Budapesten hangversenyez, ahol a rádió­ban dr. O. Trhlik karmester is fellép. K. Ančerl karmester a barátság hónapjá­ban a Szovjetunióba látogat, ahol Moszk­vában és Leningrádban öt hangversenyt vezényel. A Suk-triót, amely e napckban fejezte be angliai körútját. Hollandiába hívták meg. A Vlach-vonósnegyes a Né­met Szövetségi Köztársaságban vendég­szerepelt. A Cseh-nonett 10 hangversenyt ad az olasz városokban, — Rómában, Velencében, Firenzében és Palermóban, A német Demokratikus Köztársaság­beli Karlsruheban a Novák-vonósnégyes lép fel a rádió vendégeként. 3. Kromb­hole karmester egy hónapi vendégszerep­lésre Angliába utazik. Dr. V. Smetéček karmester Lengyelországban fog vendég­szerepelni. Háromheti franciaországi vendégszerep­lésre utazik az ének-négyes (N. Kniplo­vá, J. Kachel, .A. Švorc és X. Soukupová) énekesek és A. Holeček professzor zon­goraművész. Az ének-négyes 15 hangver­senyt ad Rouen, Grenobfe, Dijone, Mar­seille városokban és további il francia­országi városban. A szólisták közül novemberben S. Knor zongoraművész Romániába, M. Šubrtová énekesnő a Szovjetunióban, A. Plocek he­Guadalajarában megkezdődött a nemzetközi filmfesztivál Guadalajara mexikói városban e napok­ban megkezdődött a III. nemzetközi film­fesztivál, amelyet a mexikói Filmkritiku­sok Szövetsége rendezett. A fesztiválon Mexikón kívül hét további ország vesz részt, közöttük Csehszlovákia és a Szov­jetunió is. Az ünnepélyes megnyitó után bemutat­ták Raul de Ando mexikói rendező „Ör­vény" c. filmjét. Vasárnap bemutatásra került „A büntető területen" c. cseh­szlovák film, amely nagy tetszést aratott a nézők körében. A film vetítése előtt V. Hokeš mérnök, Csehszlovákia mexikói nagykövete mondott bevezető beszédet. Az előadás után a csehszlovák nagykövet kóktíilt adott a filmművészek és kritiku­sok számára. A csehszlovák filmet, ame­lyet zártkörű előadás keretében már elő­zőleg bemutattak, a mexikói kritika kedvezően fogadta. Acapulco mexikói fürdőhelyen novem­ber 18-án megkezdődik a filmfesztiválok nemzetközi szemlébe. Csehszlovákia a fesztiválon „Romeo. Júlia és a sötétség", valamint a „L«jtó" oímu filmekkel sze­repel. — • - • gedűművész és Ružičková csellómüvész a Német Demokratikus Köztársaságban, M. Pokorná zongoraművésznő Magyarorszá­gon, S. Červená és R. Jedlička énekesek a Német Szövetségi Köztársaságban és I. Moravec zongoraművész Nagy-Britan­niában vendégszerepel. A svájci közönség Bernben, Genfben és másutt november 21-től december 29-ig a Špejbl és Hurvínek bábszínházzal fog megismerkedni. A bratislavai Nemzeti Szinház opera­együttese e napokban nagy sikerrel mu­tatta be Ladislav Holoubek Család című daljátékát, amely annál is értékesebb, mivel mai témát dolgoz fel. J. Herec ejso felvételén G. Zelenay. és H. Barto­šová, míg a , másik felvételen Baricová, Martvoňova és Kuchársky az opera egyik • jelenetében. A munkamegosztás és a harmadik c'téves terv RÉGEBBEN ISMERT már a kovaföld Banská Bystrica környékén. A kovaföld (diatomit) mikroszkopikus élőlények há­zának millióiból áll, amelyek az őskorban a tenger fenekére ülepedtek le. Az anyag lyukacsos, ennélfogva rendkívül könnyű és kiváló hőszigetelő. Kis mér­tékben a sučanyi téglagyárban könnyű szigetelőtéglákat állítottak elő belőle, de késóbb beszüntették ezt a gyártást. Csehországban Borovanyn (České Budé­jovice közelében) nagy gyár dolgozza fel az ottani kovaföldet különböző hő­szigetelő anyagokká, melyek „Calofrig" néven ismeretesek. Az utóbbi években több kovaföld előfordulást fedeztek fel Levice és Šahy környékén is. Jelenleg folyamatban van a lelőhelyek geológiai kiértékelése. Egyúttal előrehaladtak a technológiai vizsgálatok és kísérletek is. melyek bizonyítják, hogy megfelelő el­járás segítségével az itteni, aránylag sok szennyeződést (idegen anyagot) tartal­mazó kovaföldból is lehet elsőrendű ter­mékeket előállítani. A HŐSZIGETELŐ- ÉS KÖNNYŰ építő­anyagokon kívül igen fontos a kovaföld­ból készült szűrőanyag is. Elsősorban a penicillin és hasonló antibiotikumok elő­állításához nélkülözhetetlenek. Minded­dig a behozatalra vagyunk utalva a nyu­gati államokból (Egyesült Államok, Fran­cia- és Németország) devizák ellenében. De más vegyi ipari célokra is előnyösen használható a kovaföld-flltrációs anyag. A szakértők eddig azt állították, hogy a belföldi nyersanyag a szennyeződések folytén nem alkalmas a nagy tisztaságot igénylő szűrőanyag előállítására. Dr. Alej­nikov mérnöknek, a Könnyűépítőanyagok n. v. kutató részlege dolgozójának érde­me, hogy kísérletezései folyamán meg­találta az eljárást, amellyel a szlovákiai kovaföldből oly szürőanyagot lehet elő­állítani, mely felveszi a versenyt a leg­jobb kíilföldi anyaggal. Az új eljárás alapján rövid időn belül falépül egyelőre egy félüzemi berendezés, hogy mielőbb függetlenítsük az antibiotikumgyártást a Nyugatról való behozataltól. A kisüzem­ben szerzendö tapasztalatok alapján ter­vezik meg a nagy gyárat, mely a har­madik ötéves terv folyamén fog megvaló­sulni a kovaföld kombinát, különböző ve­vegyi ipaci ás .építészeti célokra való fel­dolgozására. goké, melyek önállóan alkotják meg népgazdasági tervüket és önállóan fejlesztik saját népgazdaságukat. Csak egyhangúlag elfogadott állás­pontok ajánlhatók a tagországok kor­mányainak. A KGST tehát nem az államok felett álló, utasítást adó szerv és nem az államok feletti tervező intézmény. Ennek ellenére azonban a KGST szervező munkája már eddig is nagy szerepet játszott a szocialista országok gazdasági kap­csolatainak kibontakozásában és az európai szocialista országok termé­szeti és gazdasági erőforrásai ki­használásának fejlesztésében, a szo­cialista építés meggyorsításában. Bár az ázsiai népi demokráciák nem tag­jai a KGST-nek, mint megfigyelők vesznek részt ülésein, s egyre szo­rosabban együttműködnek vele. A gazdasági együttműködés for­mái természetesen a szocialista gaz­daság fejlődése során módosulnak, egyre tökéletesebbé és hatékonyabbá válnak. Annak érdekében, hogy el­kerülhetők legyenek az egyes arány­talanságok (például a nyersanyag­bázis és a feldolgozó ipar között), szükségessé vált á szocialista munka­megosztás új formáinak érvényesí­tése. Az előző évek tapasztalata ugyanis azt bizonyította, hogy nem lehet tisztán a kereskedelmi egyez­ményekre támaszkodni, hanem a nép­gazdasági terveket kell egybehangol­ni. Ilyen alapon történt meg az 1956—60­as évek népgazdasági terveinek bizonyos mértékű összeegyeztetése, mely a szo­cialista országok közti kapcsolatok szé­lesedését eredményezte. Nagy segítséget jelentett, hogy ebben az időszakban már megalakultak a KGST-ben résztvevő or­szágok állandó ágazati bizottságai, me­lyek többek között megállapítják egyes termékek termelésének és fogyasztásának átfogó mérlegét, felmérik a hiányt vagy a kínálatot és javaslatot tesznek e hiá­nyok vagy feleslegek elkerülhetőségére. Az állandó bizottságok további munká­jának kibontakozásához és javaslataik értékesítéséhez erőteljes lökést adott a kommunista és munkáspártok 1958. má­jusi értekezlete. Ez az értekezlet kimondta, hogy job­ban ki kell aknázni a szocia.lista or­szágok együttműködésében rejlő óriási lehetőségeket, következetesen meg kell valósítani a nemzetközi munkamegosztást, a termelés ésszerű szakosítását és egybe­hangolását. Ä termelés szakosításán azt ért­jük, hogy az egyes termelési ágak, EGY MÁSIK JELENTÓS kerámiai nyers­anyagot, a halloyzitot a felszabadulás utáni években fedezték fel Michalovce közelében. A halloyzit a kaolinnal ro­kon. tiszta fehér ásvány, mely különleges porcelánfajták gyártására alkalmas. Ed­dig esek kezdetleges módon, kis meny­nyiségben . bányászták, pedig a hazai elektroporcelániparon kívül a külföld is érdeklődik ezen ritka anyag iránt. így meg is indult a kivitel. A halloyzitot agyagréteg fedi, mely szintén értékes nyersanyagot képez a kerámiai ipar ré­szére. A két anyag kombinált termelése és felhasználása alapján tervezik az új, nagy kelet-szlovákiai kerámiai gyárat, mely egyrészt csempéket, másrészt 'ka­nalizációs csöveket fog készíteni. így ez az iparág is megotthonosodik Szlovákiá­ban és hozzájárul hazánk legkeletibb ré­szének iparosításához. A LEGÚJABB FELFEDEZÉS a perlit nevű ásvány Slovenské Nové Mesto és Hliník n. Hr. környékén. A vulkános ere­detű perlitnek, éppúgy mint a benne gyakran előforduló vulkánikus üvegnek (obsidián) az a különleges tulajdonsága, hogy hőkezelésénél gázok keletkeznek, melyek az anyagot térfogatának tíz, sőt húszszorosára duzzasztják. így rendkívül könnyű fajsúlyú, finomszemcséjű anyag keletkezik, melyet különböző módon le­het építkezéseken hőszigetelő célokra al­kalmazni. Például cementhabarccsal ke­verve oly vakolatot ad, melynek két cen­timéteres rétege húsz centiméteres tég­lafal szigetelőképességét helyettesíti. Vagypedig előregyártott szigetelődeszká­kat és — megfelelő anyaggal égetve — tűzálló téglákat lehet belőle készíteni, melyek lényegesen csökkentik a szokásos samottal szemben a kazánok és kemen­cék hőveszteségét és tüzelőanyag fogyasz­tását. Az eljárást Magyarországon dol­gozták ki, és az ottani tapasztalatok se­gítségével folynak nálunk is az előké­születek a perlit ipari feldolgozására. így új iparágak otthonosodnak meg Szlovákiában és hozzájárulnak hazánk legkeletibb részének iparosításához. K. í. illetve üzemek korlátolt számú kész­termékek, félgyártmányok vagy al­katrészek termelésébe állnak át. ilyenformán lehetőség nyílik a so­rozat-, vagy tömeggyártás megvaló­sítására, igen termelékeny technika és technológia kifejlesztésére. A sza­kosítás magában foglalja a kutató és gyártmányfejlesztő munka, valamint a tervező munka megosztását, illetve összpontosítását is. E folyamatok bevezetése biztosítja az anyagi for­rások, a természeti kincsek adottsá­gainak gazdaságos, legésszerűbb ki­használását, a társadalmi munka termelékenységének növekedését elő­mozdítja és így a szocialista újra­termelés ütemét meggyorsítja. A kommunista és munkáspártok említett értekezlete megállapításai­nak megfelelően az utóbbi két évben a KGST a fő súlyt a következő kér­désekre helyezte: L Az energia- és alapanyagellátás (szén, koksz, olaj, vaskohászat nyersanyagai stb.) biztosítása az együtt­működés segítségével; a gépgyártás, » műszeripar, a vegyi ipar termelésének sza­kosítása és egybehangolása. A feladatok megoldása csak akkur le­hetséges. ha a szocialista országok sa­ját szükségleteiken kívül a szocialista tábor más országainak szükségleteit is figyelembe veszik. Nagyszerű példája ennek a Szovjetunió hétéves terve (1959—1965) kidolgozása. Messzemenően figyelembe vette ezt az elvet, mert pl. a nagy olajvezeték kiépítésével az euró­pai népi demokratikus országok (Cseh­szlovákia, Magvarország, Lengyelország, NDK) részére a nyersolaj szállítását 1965-ig évi 15 millió tonnára fogja emel­ni, a vasércét pedig 25 millió tonnára. 2 Az 1961—65-ös népgazdasági tervek • összehangolása a régebbi tapasztala­tok és az állandó bizottságok munkája alapján. Arról az időszakról van szó, melyben a szocialista világrendszer ipari termelése eléri a tőkés világrendszerét, s mint az SZKP XXI. kongresszusának határozata kimondta: a világ ipari ter­melésének több mint felét a szocialista országok termelése teszi ki. 3 Az 1980-ig terjedő távlati terv elő­• készítése: a távlati tervezés és az egyeztetés módszereinek megállapítása, valamint a terv főbb irányvonalainak meghatározása a nemzetközi szocialista munkamegosztás tudományos kidolgozása alapján. 4 Az említett három problémakörön • kívül a KGST az előttünk álló idő­szakban az eddiginél többet foglalkozik a mezőgazdaság kérdéseivel. Amennyiben az utóbbi időben meggyorsult a népi de­K A R E L H Y N E K MÁCHA Százötven évvel ezelőtt szüle­tett a nagy cseh költő, a modern cseh líra megalapítója s a ro­mantikus költészet egyik legjel­legzetesebb képviselője. Jogot ta­nult, de a költészetnek szentelte rövid életét. Huszonhatéves korá­ban halt meg. Május című elbe­szélő költeménye — amelyből az alábbi részletet közöljük — a cseh irodalom klasszikus müve. Akvarellek nyomán rajzfilm A rajzolt filmek sangháji stúdiója nemrégen elkészítette a hagyományo* kí­nai akvarellek stílusában forgatott első rajzfilmet. A film alapjául Csi Paj-si is­mert kínai festőművész képei szolgáltak. A sangháji stúdió már előzőleg is for­gatott rövid rajzfilmeket hagyományos kí­nai tusrajzok és népi kivágott figurák alapján. mokratikus országokban a termelési vi­szonyok szocialista átalakulása a mező­gazdaságban, ez lehetővé teszi a termeiéi szakosításának bevezetését ezen a terüle­ten is. Ezt juttatta kifejezésre az euró­pai szocialista országok kommunista és munkáspártjai 1960 február elején Moszkvában a mezőgazdaság fejlesztése ügyében tartott tapasztalatcsere-értekez­let határozata is. A nyár folyamán Bu­dapesten lefolyt XIII. ülésszak pedig már az első gyakorlati útmutatásokat adja az említett határozat végrehajtásira. A mostani döntések nyomán kidolgozzák a mezőgazdasági termelés, a mezőgazda­sági gépgyártás és a vegyszertermelés főbb mutatóit és a szakosítás további lehetőségeit. A szocialista munkamegosztás szervezésének előrehaladásával azon­ban számos új elméleti és gyakorlati probléma követel megoldás);. Ilyen a megfelelő statisztikai és tervmód­szertan kidolgozása, s ezzel össze­függésben a „fogalmak összehango­lása", tekintettel arra, hogy az egyes szocialista országokban a termelés, a fogyasztás és az árak struktúrája még ma is eltérő. Ez teheti csak lehetővé a beruházások hatékonysá­gának megbízható és viszonylag gyors összehasonlítását az egyes országok­ban. ami elengedhetetlen a leg­kedvezőbb változat megtalálásához, annak kijelöléséhez, ahol egy adott beruházás, adott termékek előállítása a leggazdaságosabb. A szocialista nemzetközi munka­megosztás jelentősége — ahogy az az előbbiekből is kitűnik — abban van, hogy a szocialista táborhoz tar­tozó országok azáltal, hogy egyes termelési ágak fejlődéséről lemon­danak és olyan javak termelésére specializálják magukat, melyek ter­meléséhez legkedvezőbbek a ter­mészeti és gazdasági forrásaik, ez­által termelőerőik leggyorsabb fej­lesztését érik el, mert a munka­megtakarításon kívül a legcélszerűbb termelési arányokat is biztosítják. A mindkét fél számára kedvező mun­kamegosztás alapján aztán olyan vi­szony fejlődik ki, ahol az áruk cse­rejét nem az értéktörvény vak játé­ka szabja meg, hanem a gazdaságos­ság olyan értelmezése, mely sokol­dalúan figyelembe vesjzi a népgaz­dasági összefüggéseket, s a gazda­sági fejlődés adott szakaszának kö­vetelményeit is, Nem érdektelen megjegyezni, hogy harmadik ötéves tervünk kidolgozá­sakor — mint ahogy azt a moszkvai értekezleť^indokolta — mélyrehatóan érvényesültek a szocialista munka­megosztás elvei. Tovább mélyülnek kapcsolataink a szocialista orszá* gokkal, s hazánk tevékenyen részt vesz más országok nyersanyagter­melésének fellendítésében. így pl. Albániát a vasérctermelésben. Lengyelországot szén- és kéniparának fellen • dítésében, Romániát pedig a villamos­energia és a cellulózgyártásban segítjük. Az 1959-es tanácskozások alapján bővül a népi demokratikus országokban — töb­bek között — » széntermelés is. 1965-ig A kétféle társadalmi rendszer versenyében a szocialista országok eddig is jelentős eredményeket ér­tek el. Elég összehasonlítani a két Amint nö a szocialista országok egy­másközti kereskedelmi forgalma, vagyis ahogy tágul a szocialista világpiac, úgy szélesedik a szocialista és kapitalista vi­lágpiac kapcsolatainak lehetősége is. Ez a kapcsolat a békés egymás mellett élés kifejezője. Természetesen a két piac lé­nyegesen különbözik egymástól. A tőkés világpiacon a kapitalizmus piaci mecha­nizmusa érvényesül, a szocialista világ­piacon pedig döntően a szocialista gaz­daságnak a tervszerűségre épülő mechanizmusa. A szocializmusban is beszélünk pénzről, áruról, belső piac­ról, azonban e kategóriák tar­talma lényegesen eltér a tőkés gazda­ság hasonló elnevezésű fogalmaitól. Az együttélést illetően említsük meg azt is, hogy a tőkés országok ktizös gazdaságszervezési kísérletei is vissza­tükrözik azt az alapvető követelményt, hogy a termelőerők mai fejlettsége, a specializálódás magas foka a termelés és általában a gazdasági élet összehan­golását igénylik. Kísérleteiknek azonban szük határt szab a termelés tőkés jel­lege, az egyes országok gazdasági ellen­tétei, s végül az, hogy gazdaságuk össze­hangolását alávetik az „atlanti politika" követelményeinek. A nemzetközi összehan­golás igazi irányát a Szovjetunió és a / a kokszolható szén termelése 53,5 szá­lékkal, a kőszénfejtése 21 százalékkal emel­kedik. A feladatok keretében Csehszlová­kia 1,6-szorosára, Lengyelország pedig 1,5-szörösére emeli a kokszolható szén termelését. Az ötéves terv időszakában a fontos nyersanyagok java részét a Szovjetunió biztosítja számunkra (vasérc, nafta, ga­bona stb.). Emelkedik a szovjet gépek és berendezések behozatala is, ugyanak­kor gépiparunk termelésének jelentős részét a Szovjetunió vásárolja meg tő­lünk. Šimúnek elvtársnak az országos konferencián mondott beszámolója sze­rint 1965-ben a gépipari termékek kivi­telének 55 százalékát a szovjet rendelé­sek képezik. világrendszer termelési mutatóinak fejlődését, s máris világos képet nyerünk a békés versenygésnek a szocialista országok számára előnyös helyzetéről: szocialista országok kezdeményezései je­lenthetik ezen a területen is. A szovjet kormány már több ízben javaslatot tett az Egyesült Államokat is magában fog­laló általános európai regionális kereske­delmi szervezet létesítésére, mert állás­pontja szerint „az egymás mellett élés elve ... feltételezi... a nemzetközi mun­kamegosztást, mint objektív szükségessé­get, amely a nemzetközi kereskedelem fejlődésében tükröződik" (Mikojan). Ugyanakkor éppen a békés ver­seny elve elengedhetetlenné teszi, hogy a kapitalista világ feletti gaz­dasági győzelem megszervezése ér­dekében a lehető legmagasabb szín­vonalon megvalósuljon a szocialista munkamegosztás, a szocialista orszá­gok gazdasági életének összehangolá­sa. A KGST ilyenformán egy egész történelmi korszakban valóságos szervezője ennek a küzdelemnek. A KGST, amely a békés verseny vo­natkozásában a szocializmus abszo­lút gazdasági fölényét szervezi meg — társadalmi vonatkozásban a kom­munizmus összehongolt elérésének eszköze. (—d—) ÜJ SZŐ 5 * 1960 november 16. # A nemzetközi munkamegosztás és a két rendszer versenye Év: 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 A szocialista tábor 100 113 125 139 151 176 202 A kapitalista országok 100 100 111 116 119 117 126 (Az 1959-es adatok nem véglegesek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom