Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-14 / 286. szám, péntek

A Dunajská Streda-i járásban levő Kvetoslavovi Állami Gazdaság Nový Dvor-i részlegének dolgozói a közelmúltban 80 tehén szabad is­tállózására alkalmas épületet építettek. Az építkezésnél nemcsak a cseh és a szlovák kerületek legújabb tapasztalatait érvényesítették, hanem új elemekkel gazdagították az épületet. ČTK - Šlosiariková - felvétele. A nemzeti bizottságok feladatai a népszámlálásban A nemzeti bizottságokra újabb ko­moly feladat vár. A kormány határozata értelmében 1961. március 1-én nép-, ház- és lakásszámlálást tartanak. Olyan akcióról van szó, amelynek keretében nemcsak a lakosságról, a ház- és la­kásalapról, hanem ezen eredmények alapján igen fontos adatokat nyerünk népünk életszínvonaláról is. Ezen országos feladat sikeres teljesí­tése — tekintettol nagyarányú voltára, jelentőségére és igényességére — meg­követeli, hogy a nemzeti bizottságok feladataik teljesítését már az előkészí­tőimunkák kezdetétől biztosítsák. Azt az időszakot, amely a népszámlálástól el­választ bennünket, a helyi, járási és ke­rületi nemzeti bizottságoknak alapos elő­készületre kell felhasználniuk. Az alapos előkészítés megköveteli, hogy a helyi nemzeti bizottságok idejé­ben népszámlálási bizottságokat létesít­senek a községekben és jóváhagyják az előkészítőmunkálatok terveit. E munkák­kal kapcsolatban fontos felülvizsgálni a házszámok jegyzékeit, tekintette! arra, hogy az utolsó ellenőrzés óta sok he­lyen jelentős változásokra került sor. Ezért e felülvizsgálatot az október végi állapot szerint kel! elvégezni. Ami a népszámlálási körzetek létesítését illeti, kiindulhatnak a helyi nemzeti bizottsá­gok választásai alkalmából létesült vá­lasztó kerületekből. A körzetek megha­tározása azon az elven alapul, hogy a 600 lakoson aluli községek egy nép­számlálási körzetet képeznek. A nagyobb községekben a körzetek úgy oszlanak meg, hogy a népszámlálási körzetbe leg­alább 400, de legfeljebb csak 600 lakos tartozzék. A helyi nemzeti bizottság rendszerint minden népszámlálási kör­zet számára egy népszámlálási bizalmit állapít meg. A népszámlálási bizalmiak és ellenőrök kiválasztásánál abból az elvből kel! kiin­dulni, hogy ezeknek a dolgozóknak jól kell ismerniök a helyi viszonyokat, az illetékes körzet lakosainak anyanyelvét s ugyanakkor olyan szakképzettséggel kell rendelkezniük, amely biztosítja va­lamennyi rájuk bízott feladat sikeres és idejében való teljesítését. A járási nemzeti bizottságok tanácsai a népszámlálás előkészítésének és lefoly­tatásának megkönnyítése érdekében ideiglenes kisegítő bizottságokat létesíte­nek, amelyek főként a népszámlálás szervezési részéről gondoskodnak. Ha­sonlóképp, mint a helyi nemzeti bizott­ságok, jóváhagyják a népszámlálás ter­vét. amelyben konkrétan lefektetik az előkészítő-munkákkal összefüggő egyes feladatokat. A kerületi nemzeti bizottsá­gok fő feladata ebben az időszakban az lesz, hogy gondoskodjanak valamennyi előkészítő-munka egységes megszervezé­séről és rendes menetéről, valamint a népszámlálás zökkenőmentes lebonyolí­tásáról az egész kerületben. A nép-, ház- és lakásszámlálás általános szer­vezésével és irányításával a kormány az Állami Statisztikai Hivatalt bízta meg. Ezért magától értetődő, hogy az Állami Statisztikai Hivatal járási és kerületi szolgálatai rendszeres segítséget nyújta­nak a nemzeti bizottságoknak e jelen­tős feladat szervezésében. A népszámlá­si adatok abból a szempontból is fon­tosak lesznek, hogy a nemzeti bizott­ságok ezek alapján dolgozzák ki hosz­szú tartamra szóló fejlesztési terveikét. Ezt különösen most kell szem előtt tartani, amikor megkezdődik az előké­szítő intézkedések szervezése. A helyi nemzeti bizottságoknak most azonban sok munkát ad az őszi mezei munkák megszervezése, a harmadik ötéves terv, valamint az 1961. évi terv előkészítése és számos más folyó feladat. Ezek mel­lett azonban nem feledkezhetnek meg a nép-, ház- és lakásszámlálás alapos elő­készítéséről sem. Ili Ipfidiilettel az újabb célok eléréséért V I 1 v U U i v l & w 1 OT/////////////////^^^^^ Országszerte folynak a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszerveze­teinek évzáró taggyűlései. A gyűléseken a fiatalok számot vetnek ez évi munkájukkal és kitűzik az elkövetkező időszak feladatait. Ez idén az évzáró taggyűlések jelentőségét növeli az a tény, hogy közvetlenül har­madik ötéves tervünk, a fejlett szocialista társadalom építése tervének megkezdése előtt állunk. E terv nagyszerű célkitűzéseinek elérésében teljes mértékben számítunk ifjúságunk szorgos igyekezetére is. A CSISZ galantai járási bizottsá­gán Muzslai Vidornak, a járási bi­zottság elnökének testes íróasztala mellett szerényen meghúzódó apró dohányzóasztalkát szinte teljesen beborítja az a hatalmas ív papír, amelyen a járás ifjúsági alapszer­vezeteinek neveit tüntették fel. Na­gyobb részük vörös ceruzával van áthúzva, jelezve, hogy a szervezet­ben már megtartották az évzáró taggyűlést. Muzslai elvtárs elmondja, hogy az évzáró taggyűlések előkészítése ez idén az eddigieknél gondosabban történt. Ez meglátszik a gyűlések színvonalán és a tagságnak a gyű­lésen való nagyobb részvételén is. A gyűléseken elhangzott beszámo­lók általában tartalmasak, a vita azonban sok helyen élénkebb is le­hetne. A galantai járás mezőgazdasági jellegű, természetes tehát, hogy a fiatalok munkája is elsősorban ezen gazdasági ágazat keretében bonta­kozik ki. Az elmúlt év során sok szép eredmény kísérte az ifjúságnak a mezőgazdaság fejlesztésére irá­nyuló törekvéseit. Közülük különö­sen kiemelkedik az országos párt­konferencia tiszteletére tett köte­lezettségvállalás teljesítése, melynek során a talaj termékenységének fo­kozására 41 ezer köbméter humuszt készítettek. Ezzel az eredménnyel elnyerték a CSISZ szlovákiai Köz­ponti Bizottságának díszoklevelét. Az évzáró taggyűlésen sikeres munkáról adhatott számot számos CSISZ-alapszervezet. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának 1958. évi határozata a CSISZ pártszervezetek általi irányítása alapelveiről hangsúlyozzák, hogy a fiatalok alapvető és leghatékonyabb nevelési módszere a munkában való aktív részvétel. Többek között a trsticei CSISZ-alapszervezet is mél­tón büszkélkedhetett azzal, hogy e határozat megvalósításában jelen­tős eredményeket ért el. Hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére a szervezet tagjai 1440 órát dolgoztak le a mezőgazdaság megsegítésére az eredetileg felaján­lott 1120 óra helyett. A pionírokkal és szövetkezeti tagokkal együtt több mint 14 ezer gyümölcs- és jegenye­fát ültettek ki. 2700 köbméter kom­posztot készítettek, segédkeztek a legelő rendbehozásánál, az új iskola építésénél és 1259 órát dolgoztak le társadalmi munkában a falurende­zés során. Derekasan helyt álltak az aratási munkákban és az árvíz el­leni küzdelemben is. Reméljük, hogy a trsticei fiatalok hasonló lelkese­déssel segédkeznek most az őszi munkálatokban és hozzájárulnak a termés mielőbbi betakarításához. A trsticei szervezetben nem ha­nyagolták el az ifjúság eszmei neve­lését, a kulturális életet és a szer­vezet befolyásának kiterjesztését sem. 63 új tagot szereztek a CSISZ­be, előadásokat és kiállításokat ren­deztek, eredményesen működött a politikai tanulókör, a helyi rádióban rendszeres heti kultúrműsort tarta­nak, ezenkívül három színelóadást és több hasonló akciót rendeztek. A járásban az évzáró taggyű­léseken elfogadott munkatervek és határozatok általában azt mutatják, hogy a fiatalok jól ismerik feladatai­kat és ezeket a lehető legjobban akarják teljesíteni. A falusi szer­vezetek elsősorban a mezőgazdaság fejlesztését tartják szem előtt és cél­kitűzéseik főként erre irányulnak. Ennek elősegítésére kezdeményez­ték a járásban, hogy — az EFSZ-ek­ben működő pártszervezetekhez ha­sonlóan — ott, ahol erre megvan­nak a kedvező feltételek, a CSISZ alapszervezeteit az egységes föld­művesszövetkezetek keretén belül szervezik meg. így a szervezet szo­rosabban együttműködhet a falvak életének központját képező EFSZ-ek­kel, tevékenyebben bekapcsolódhat ennek munkájába, a problémák megoldásába és a szövetkezet szük­ségleteinek megfelelően készítheti elő a fiatalokat jövőbeni munkájifk­ra. így például a diakovcei EFSZ mellett működő CSISZ-szervezet az évzáró taggyűlésen elfogadott hatá­rozatában az elkövetkező időszak­ra a fiatalok elé azt a fő felada­tot tűzi, hogy minden erejükkel igyekezzenek elérni a fő cél, a me­zőgazdaságban az ötéves terv négy év alatti teljesítését. Ennek érde­kében a szövetkezetben dolgozó ösz­szes fiatalt megnyerik a szövetke­zeti munkaiskola látogatására; 2 hektár silókukoricát munkálnak meg; 50 köbméter különleges silót állí­tanak elő az állatok takarmányozási színvonalának megjavítására; 1000 köbméter komposztot készítenek a talaj termőképességének fokozására és a csúcsmunkák idején 1000 órát dolgoznak le a szövetkezetben. Ezen­kívül a kertészetben ifjúsági mun­kacsoportot szerveznek meg, amely versenyt kezd a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért. A galantai járásban a CSISZ évzáró taggyűléseinek eddigi tapasz­talatai azt mutatják, hogy számos alapszervezet munkájában jelentős előrehaladás történt és ez megmu­tatkozott az évziáró gyűlések szín­vonalában, a jól előkészített beszá­molókban és a konkrét határozatok­ban. Mindebben kétségtelenül nagy része van annak a segítségnek, me­lyet a pártszervezetek, a kommu­nisták a CSISZ pártirányításáról szó­ló párthatározat szellemében nyújta­nak az ifjúsági szervezetnek. Ezt bizonyítja egyebek közt az is, hogy a pártszervezetek arra vezették a CSÍSZ alapszervezeteit, hogy so­raikból a legkiválóbbakat követke­zetes geha»8KÖdássaJ készítsék elő a p St tisagfoíö! ts é gr e. Ennek eredmé­nyeket az fdei évzáró gyűlések egyfk tegüvmepélyesebb pillanatai köfcé íwrt»w«ek, amikor az alapszer­vez ríjek ieg|bbí> (sagjaíkat a pártba valő feltételre Javasolják. Az eddig lefolyt gyűlésekén már 33 kiváló GSJSZ-Öigöt Javasoltak pártunk tag­jelöltéi sorába. A galántai Slovodev­ben a vállalat két legjobb fiatal dolgozöganák, Sfmko Gizellának és Františka éenešovának az üzemi pártsfcfervezet elnöke az évzáró tag­gyűlésen ádta át a felvételi űrla­pot, SzuRSéífés díöflban, hogy a pártszervezetek gondoskodása a jö­vőben még tökéletesebbé, hatéko­nyabbá váljék és a járás valameny­nyi alapszervezetére kiterjedjen. Egyes évzáró Wggyülések beszámo­lóinak alacsony szíhvonala, általános jelletfe, több alapszervezetnek az év­záró gyűlésen elfogadott nem konk­rét határozata és kötelezettségválla­lása - melyek teljesítését egyálta­lán nem léhét ellenőrizni — azt mu­tatják, hogy az évzáró gyűlések elő­készítésében nem minden pártszer­vezet vett részt, a gyűlések anya­gát nem tárgyalták meg mindenütt és aém adták meg a fiataloknak a szükséges segítséget és tanácsot. A pőrtazervcaefiek nagyobb segít­sége a CSISZ ölápsaervezeteinek te­vékenységiében elősegíti azt, hogy az ifjúsági szervezet mindenütt teljes mértékben betöltse szerepét az ifjú­ság muftkahősiességre való nevelésé­bén az országépítő feladatok telje­sítése során és a fiatal nemzedék kommunista szellemű nevelésében. Különösen nagy szükség van a párt­szervezetek segítségére az évzáró taggyűlések után, amikor a fiatalok hozzálátnak új kötelezettségvállalá­saik valóra váltásához. Gál László Megnyílt „A szovjet nép sikerei" kiállítás (ČTK) - A CSSZBSZ prágai kiállí­tási termében az elmúlt napokban nyílt még „A szovjet nép sikerei" fényképkiálIítáS, amely a szovjet tu­dományos és műszaki dolgozók leg­újabb muftkaeredményeit s a kom­munista munkabrigádok életét szem­lélteti. A kiállítás november 7-ig tart. A marxizmus-leninizmus azt ta­nítja, hogy a kommunizmus megkülönböztető vonása nem általá­ban a tulajdonnak, hanem a burzsoá tulajdonnak a megszüntetése. Már Marx és Engels is erről írtak a Kommunista Kiáltványban. A kom­munizmus nem szünteti meg a mun­katermékek egyéni elsajátítását, ha­nem csak az elsajátítás tőkés mód­ját szünteti meg, mely a munkást nyomorúságos életre, tengődésre íté­li; vagyis a munkás csak azért él, hogy növelje a tőkét, gazdagítsa a kizsákmányolókat. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom Oroszországban megszüntette a termelőeszközök magántulajdonát, de nem szüntette meg a közszük­ségleti cikkek személyi tulajdonát. Sőt, szilárd biztosítékot teremtett a szovjet társadalom minden egyes tagja állandóan növekvő igényeinek egyre fokozottabb kielégítésre. A szocializmusban a személyi tu­lajdon a társadalmi tulajdonból kö­vetkezik és elválaszthatatlanul ösz­szefügg vele mint alapjával. A sze­mélyi tulajdon a lakosság munkajö­vedelmére, takarékbetétjeire és la­kóházára vonatkozik. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ha­tározatban leszögezte, hogy minden állampolgárnak joga van egy öt­szobás lakóházat vásárolni vagy épí­teni saját használatra, természete­sen személyi tulajdonban. A szemé­lyi tulajdonjog háztáji segédgazda­ságra, kisebb felszerelésre, házigaz­dasági és háztartási cikkekre, sze­mélyes szükségleti és luxuscikkekre vonatkozik. A szocializmusban a személyi tulaj­don sajátos formája a kolhoztagok háztáji mellékgazdasága. A mezőgaz­dasági artyel alapszabályzatával összhangban minden kolhoztagnak háztáji mellékgazdasága, lakóháza, jószága, baromfija és kisebb mező­gazdasági felszerelése van személyi tulajdonban. Lesz-e a kommunizmusban személyi tulajdon? Az Új Sző számára írta: N. ARAL0V, a közgazdaságtudományok kandidátusa A törvény védi az állampolgárok személyi, tulajdon- és örökösödési jogát. Ugyanakkor a szovjet törvé­nyek megtiltják, hogy a személyi tulajdont nem munkával szerzendő jövedelemre használják fel, azaz, hogy a mezőgazdasági termékek és fogyasztási cikkek nyerése céljából magánszemélyek felvásároljanak és magánszemélyeknek viszont eladja­nak személyi tulajdonban levő tár­gyakat, vagy személyi tulajdont használatra másoknak bérbe adjanak. Ebből kifolyólag tehát a Szovjet­unióban a személyi tulajdon kizáró­lag fogyasztói jellegű és a nép anya­gi és kulturális szükségleteinek ki­elégítését szolgálja. Alapjában külön­bözik a magántulajdontól, melynek forrása a dolgozók kizsákmányolása. A történelem folyamán a munka csak a szocializmusban lett a sze­mélyi tulajdon egyedüli forrása, mely meghatározza az ember társa­dalmi helyzetét és jólétét. A társadalmi tulajdon gyarapo­dásával párhuzamosan egyre több fogyasztási cikk kerül elosz­tásra a dolgozók között aszerint, hogy mennyi és milyen munkát vé­geztek. Erre épül a dolgozók szemé­lyes anyagi érdekeltsége munkájuk eredményeiben, és ez biztosítja a társadalomban az egyéni érdekek és az össznépi érdekek összeegyezte­tését. Az adók eltörlése és a szovjet nép életszínvonalának emelésére irá­nyuló más intézkedések végrehajtá­sa után a szovjetországban még jobban fog növekedni a közszükség­leti cikkek termelése és fogyasztása. Előtérbe lép -az a feladat, hogy a lehető legrövidebb időn belül ki­elégítsük a lakosság növekvő szük­ségletét mind élelmiszerrel, mind iparcikkekkel — különféle szövetek­kel, ruhával, cipővel, kulturális, la­kás- és háztartási cikkekkel teljes mértékben ellássuk a belpiacot. A felismerhetetlenségig megváltoz­nak a szovjet emebrek lakásviszo­nyai. Egyre több kényelmesen be­rendezett lakás kerül a szovjet pol­gárok személyi használatába. Az egy lakosra jutó lakások számát tekint­ve a Szovjetunió világviszonylatban az első helyre jutott. Csak ez év első felében 17 millió négyzetméter­nyi területen adtunk át rendelteté­süknek lakásokat. Nincs messze az az idő, amikor a szovjet országban teljesen megszűnik a lakáshiány. A milyen mértékben létrejön a kommunizmus anyagi-műsza­ki bázisa, amilyen mértékben gyara­podik a társadalom gazdagsága, ami­lyen mértékben sokasodnak a dolgo­zók anyagi és kulturális javai, ugyanolyan mértékben veszik sze­mélyi tulajdonba a dolgozók az ál­landóan növekvő anyagi és szellemi szükségleteik kielégítéséhez szük­séges tárgyakat. Növekszik majd a kiváló minőségű és nagy tápértékű élelmiszerek, jó minőségű és szép ruhák, kulturális cikkek szükségle­te és fogyasztása. Ezzel egyidejűleg fokozatosan el­halnak és megszűnnek a személyi tulajdonnak azok az elemei, amelyek ellentmondásba kerülnek a társadal­mi tulajdon fejlődésével. A kolhozok társadalmi gazdaságának fejlődése folytán a gazdaságilag előnyösebb kolhoztermelés egyre jobban kielé­gíti a kolhozparasztok szükségleteit nemcsak gabonából, hanem tejből, húsból zöldségből és másból is. A kolhoztag háztáji mellékgazdasá­gának gazdasági jelentősége egyre in­kább csökkenni fog. A hagyományos gyümölcsös, kert és virágoskert egyre inkább az emberi élet szépí­tésére fog szolgálni. A társadalom anyagi javainak bő­sége végeredményben oda vezet, hogy a közszükségleti cikkek nem adás-vétel formájában, hanem díj­talanul kerülnek személyi tulajdon­ba úgy, hogy érvényesüljön a kom­munizmus alapelve: mindenki képes­ségei szerint, mindenkinek szükség­letei szerint. Természetesen a kommunizmusban megmarad a lakóház vagy lakás, a bútor és más, az emberek kulturális fejlődése szükségleteinek általános és teljes kielégítésére szolgáló házi tárgyak személyi tulajdona. Jellegé­ben azonban lényegesen megváltozik ez a tulajdon. Mindenki szabadon használhatja a maga dolgait, de sen­kinek sem adhatja el őket. Külön­ben nem is lenne kinek: hisz a tár­sadalom tagjai szükségleteik szerint részesülnek anyagi és szellemi ja­vakban és pénz sem lesz. Ez azt je­lenti, hogy a használati cikkek nem meggazdagodásra, hanem az emberi élet megkönnyítésére és szépítésére fognak szolgálni. S zámítanunk kell rá, hogy a kommunizmusban igen meg­növekszik a társadalmi alapok sze­repe az emberek szükségleteinek és egyéni igényeinek kielégítésében. Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán rámutatott, hogy ná­lunk adva van a jólét növelésének, az egész társadalom — s benne min­den egyes ember — kedvezőbb élet­körülményei megteremtésének való­ban kommunista útja. Ide tartozik: a jó lakóházak építése, a közétkez­tetés megszervezése, a szociális el­látás megjavítása, a gyermekintéz­mények hálózatának bővítése, a köz­oktatás tökéletesítése, az üdülés megszervezése, a lakosság orvosi el­látásának megjavítása, kulturális lé­tesítmények építése stb. Néha félvetik a kérdést: nem áll-e fenn az a veszély, hogy amennyiben díjtalanul osztják majd el az anyagi javakat, mindenkinek kedve támad naponta új ruhát Vagy új autót igé­nyelni? S mi léšz, ha májd a társa­dalom minden egyes tagja sokszo­bás palotát akar magának? Csak egy választ adhatunk ilyen kérdé­sekre: Ilyen emberek nem lesznek. Ha a szükséglétek kielégítéséről be­szélünk, nem a szeszélyeket vagy a kificamodott ízléseket értjük alát­tuk, hanem a kulturálisan fejlett emberek egészséges szükségléteit. Vlagyimir Iljics Lenin tudatlan­ságnak nevezte a burzsoá tudósok­nak azt a koholt állítását, hogy a kommunisták korlátlan mennyiségű ínyencfalatot, gépkocsit, zongorát, stb. ígérnek mindenkinek. Lenin azt írta, hogy „...a kommunizmus ... más eníbért tételez fel, mint a mostani nyárspolgár, aki képes, akárcsak Pomjalovszkij szeminaris­tái, „tréfából" rongálni a társadalmi vagyont és lehetetlent követelni." A kommunizmus a társadalom vala­mennyi tagjának nagyfokú öntuda­tosságát tételezi fel. T ermészetesen a kommunista társadalom felépítése érde­kében dolgozni kell, mindenképpen fejleszteni kell a társadalom ter­melőerőit és hem szabad Ölbe tenni a kezekét. A hétéves terv sikeres megvalósítása jelentősen közelebb viszi a szovjet népet a kommuniz­mus diadalához. ŰJ SZŐ 5 * "60. Október 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom