Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-08 / 280. szám, szombat

Edvin Anderson (Lett SZSZK): Halászok. (J. Herec reprodukciója) ANDREJ RUBLEV g A Béke Világtanács ösztönzésére a hatszáz évvel ezelőtt szüle­Hf : tett nagy orosz festőegyéniségröl: Andrej Rublevről emlékezünk Ül meg. 1360-ban, abban az ,időpontban látta meg a napvilágot, amikor Oroszország központi hatalmú állammá s Moszkva egyre jelentékenyebb várossá fejlődik. Rublev szerzetes volt, mint számos más középkori európái festő. Az ikonografus Iskolához tartozik. Megfordult Konstan­tinápolyban, görög mesterekkel érintke­zett. Hamar szakított a hideg és merev bizánci hagyománnyal s élő emberi han­gon szólal meg. A kor levegőjében mir jelentkezik az emberi méltóság, a testi és lelki szépség megbecsülésének gon­dolata. Ezt a szellemet tükrözi Rublev művészete. Természetesen a középkori Ikonografia keretei között mozog. De alko­tásait annyi érzés, mélység, finom liriz­mus, a művészi (orma olyan magas tökélye jellemzi, hogy benne kell a vi­rágkorát élő moszkvai iskola kicsúcso­sodását látni. A görög Theophanesszel együtt festi a Kreml Blagonocsenszkij katedrálisának freskóit. Tehetségét ekkor már elismer­ték, amit az igazol, hogy ilyen felelős­ségteljes munkával bízták meg. Majd leg­hűségesebb barátjával, szerzetestársával, Daniel Csernijvel díszíti a vlagyimíri Uszpenszkij katedrális falait. Rublev egyéni felfogása határozottan érvényesül ezeknél a közösen alkotott müveknél s az Evangéliumhoz készített miniatúrák ember-, állat- és növényábrá­zolásaiban. Alakjai magasztosságuk mellett is egyszerűek, életteljesek s bennük ko­ra emberei, a nép elevenedik meg, amit ruházatuk is jelez. Képei tárgyát a biblia számtalanszor feldolgozott motívumai szolgáltatják. Rublev mégsem unalmas, nem üres szokvá­nyossággal ragadja meg tárgyát, hanem derűs, új színekkel, mozgással. Az ikon­festők félelmetes jelenetekkel, ijesztő, borzalmas kínzóeszközökkel tették hatá­sossá például az Utolsó ítéletet. Rub­levnél még ebből a kompozícióból is szelid hangulat árad. Kifejező arcvonások kai, élénk taglejtéssel festi az apostolo­kat, erősen hangsúlyozza emberi mivoltu­kat, úgyhogy a modern szemlélő ii élőnek érzi őket. Legtökéletesebb alkotása az emelke­dett művészi formában fogalmazott Szent­háromság, mely csendet, békét, kiegyen­súlyozottságot lehel. Az orosz ikonfestés­nek ez a legszebb emléke a vonal és szín mesterére vall. A remek kolorit átgon­doltan kiegyensúlyozott. Az uralkodó vi­lágoskék, a halványzöld és lilásrózsaszín harmonikusan hangolódik össze. Ezt a mestermüvet a Tretyjakov-galéria őrzi. A kortársai által nagyr? becsült Rublev alkotásai évszázadok folyamán részben a tűzvész martalékává lettek, részben átfestették vagy egyéb ábrázolásokat festettek rájuk. Csak a XX. században kezdték el művei rendszeres kutatását, melyek száma ma mintegy 50-re tehető. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a szocializmus a múlt becses mű­kincseit megóvó és nagyraértékelő tö­rekvésének köszönhető, hogy müveinek zöme az 1947-ben alapított Rublev Mú­zeumban nyert méltó elhelyezést. A mú­zeum a volt Andronyikovszkij-kolostor­ban van. Itt töltötte Rublev utolsó éveit, itt halt meg s itt temettek el 1430-ban. BÄRKÄNY JENÖNÉ Pável Zajka megváltoztatja a véleményét Pável Zajka szovjet állampolgárnak az sok könyvvel a kezükben a szanatóriumi üdülésről határozott és megfellebbezhe - kert árnyékos helyeit keresik jel, ismét tetlen véleménye volt: — Szanatórium? mások a röplabdapályára, teniszpályára Üdülő? A gyenge idegzetűeknek való. vagy a ping-pong asztalokhoz sietnek. Az igazi férji, ha szabadságra is megy, Ám a gong mindenkit az ebédlőbe szó­nem üdül, nem tétlenkedik, hanem ha- lít. Mellesleg elég gyakran szól. A sza­lászik, vadászik, csónakázik... natóriumban naponta ötször étkeznek. Pável keményen és rendíthetetlenül ki- Ebéd után mindenki jót szundít — elő­tartott e véleménye mellett. Amikor írásra. Az orvosok és az ápolónők szi­szaktársai \'Pável az ukrajnai nyikopoli garúan megkövetelik mindenkitől a na­ércbányában dolgozik) egyhónapos sza- pirend betartását. badságuk eltöltésére délre, valamelyik Alig hangzik el a gong szava, Pável szanatóriumba vagy üdülőbe utaztak a Zajka óvatosan feltekeri a zsineget, a Fekete-tenger partjára, Zajka csak vidá- parton egy kő alá rejti, nehogy egy rá­mán mosolygott: — Menjetek csak süt- koncátlan hullám elvigye, s megy az kérezni a napocskára! — s kezdte csó- ebédlőbe, majd onnan • ismét vissza a nakját előkészíteni. partra. Ügy látszik a Fekete-tenger fa­Egyszer aztán váratlan dolog történt. Iánk halai éppúgy harapnak Pável hor­Az egész könnyű náthával kezdődött. A gaira, mint bármely ukrajnai folyóban, napok teltek, a nátha makacsul tartott, Pável Zajka hamar beleszokott a sza­sőt Pávelt a fejfájás is gyötörni kezdte, natóriufni életbe. Kedvenc szórakozásáról Néha elmúlt a kellemetlen közérzet, azonban itt sem mondott le — hor­majd minden elölről kezdődött. Nem volt gászot, csónakázott, messzire beúszott a ez betegség, de mégis kellemetlen érzés, tengerbe. így teltek a napok. És a nátha, Ekkor Pávelnek eszébe jutottak az orvos a fejfájás? Pavel már az ötödik napon szavai: — Délre kellene utaznia s a be- el is felejtette. tegség azonnal megszűnne. A huszonnegyedik napon csomagolni Nagy nehezen rászánta magát, hogy kezdett. Véget ért az üdülés. Másnap, ha­az üzemi bizottsághoz forduljon beuta- zaérkezve, első szava ez volt barátai­lásért. hoz: — A következő szabadságom alatt — No mi az, turista, délre készülsz? azért mégis vadászni megyek, de két év — üdvözölték az üzemi bizottság tagjai, múlva megint felkeresem a Fekete-ten­Pável elkomorodott. gert. A betegségmegelőzés nagyszerű do­— Ne haragudj! Inkább mondd meg, log. Öt évet fiatalodtam. hova akarsz menni. * * * És Pável, az ércbánya sok más mun- Miért foglalkozunk az egyszerű ukraj­kásához hasonlóan, ingyenes beutalást nai bányász esetével? Kellemesen és cél­kapott a szakszervezettől a krimi Jaltára, szerűen eltöltötte a szabadságát, mint az Ukrajina szanatóriumba. Elbúcsúzott oly sok millió szovjet dolgozó. Újdonság tehát barátaitól, vonatra ült éi tféhány ez? Hát nálunk nem töltik szintén száz­óra múlva már nem volt Pável Zajka ezrek szabadságukat a Tátrában, Luha­bányász, hanem csak egyszerű „üdülő", čovicén vagy a világhírű Karlovy Va­Az első napon nem találta a helyét, ryban? De igen. Csakhogy akadnak mun­Egyik orvosi rendelőből a másikba ment. kások, parasztok, akik még nem értették Légcsőhurut, általános gyengeség — ál- meg, hogy az üdülésnek és a pihenés­lapította meg a belgyógyász. Ez azon- nek az egész évi munka után mily ki­bán csak ideiglenes tünet, az üdülés vé- váló hatása van a szervezetre. Nem gére a tengeri levegő ,csodát tesz. Ez- élvezik a törvényes szabadság testet, után következett a fogászati rendelő, szellemet üdítő örömeit. Inkább otthon — De hisz nincs rossz fogam — tilta- maradnak és vagy elüldögélnek a kis kozott Pável. — Nem tesz semmit, ez családi ház kerti padkáján vagy a meg­csak általános betegségmegelőzés — érdemelt szabadság idejét is otthoni, nyugtatta meg az orvos. Pável ezek után sokszor kemény munkával töltik. Ez pe­mindenbe beletörődött és mint a szana- dig nem helyes. A munkaidő alatt ko­tóriumi üdülés sokat tapasztalt veterán- molyan, szorgalmasan dolgozunk, de a ja ment átvilágításra a röntgenbe, azután szabadság ideje alatt pihenjünk, szóra­EKG-vizsgálatra... kőzzünk, sportoljunk, olvassunk, merít­A felkelő nap két lépésre a tengertől sünk erőt az új feladatok teljesítésé­már tornászás közben találta Pávelt. Ügy hez, a további még sikeresebb munká­érezte, hogy a friss tengeri levegő pat- hoz. tanúsig feszíti tüdejét. Kellemesen bi- Pavel Zajka már megváltoztatta a vé­zsergett egész teste. Torna után reggeli, leményét. Jól tette. Kövessék minél töb­utána ki-ki azzal tölti idejét, amivel ben. akarja. Egyesek a strandra mennek, mi­Kötőfűk vetélytársa 1 Az űrhdfózás és a híradástechnika frýdlanti helyi fémipari üzem ^ sói nemrén érdekes úidonsáoaal b Lapunk múlt heti számában foglalkoztunk az űrhajózás és a meteorológia problémájával. Most az űrhajózás híradástechnikai SE eszközeivel kapcsolatos néhány kérdésre térünk rá. IVT ióta a világ megismerte az nus- és Mars-szondákkal több tucat első szputnyik bip-bip jeleit, milliónyi km-es távolságokon kell * — ™ — s szinte természetessé vált a tény — majd megbízható összeköttetést s hányszorosan csökkenti a kötéshez ha- s a z űrhajózásban nélkülözhetetlen fenntartani. a híradástechnika. F„ nek megvalősí tásában azon­8 de kivitelével is felveszi a versenyt? Mlk hat azok a z eszközök, melyek A^ban más dolgok is közreját­mint a mesterséges égitest berende­az űrhajó és a Föld között összeköttetést, az adatok és infor­továbbítását szolgálják. Ä legkülönfélébb és legbonyolultabb ^ Most, amikor egyre közelebb va­fc minta szerinti kötésre alkalmas. N gyünk az ember űrutazásához, az ed­Ssssssssswsssssssssssssssssss"'""""""-' -»--' — •-<-- -I-.--".---' A jövő a laminátoké A poliészterből készüli laminátok kiváló konstrukciós anyagként isme­retesek; jól pótolják a fémlemezeket, a fát, a színes fémeket stb., sőt egyes tulajdonságaikkal, különösen könnyű súlyukkal és fajlagos szilárdságukkal az említett anyagoknál is jobbak. Az újkor e konstrukciós anyagát ha­zánkban a karvinai Kovona, a prágai Plas­timat és a litomyšli Vertex üzemek melyeket dig alkalmazott híradástechnikai módok is bővülnek. A kísérletek ed­digi sorában ugyanis arról volt szó, hogy a mesterséges égitest fedélze­ten végzett mérések és felvételek továbbítását: biztosítsák, míg a kö­zeljövőben már megoldásra vár a két irányú összeköttetés biztosítá­sa: az űrhajó és a Föld, valamint a Föld és az űrhajó között. A mesterséges égitesttel való ösz­szeköttetés kérdése bonyolult fel­adat. Ugyanakkor az állandó össze­gyártjak. Az uveglaminátokat - pnveílen földi állomás nálunk politexnek nevezünk - a karvi- Kottetes egyetlen loiai anomas nai Kovona n. v., gyártja, mely hazánk- számara sem lehetseges, mivel erre ­ban az említett anyag legnagyobb ter- megbízható módon - csak addig van melöje. lehetőség, amíg a szputnyik vagy űr­A karvinai Kovona-üzem legnépsze- rakéta az állomás horizontja felett rűbb gyártmányai — bányászsisakok és tartózkodik. Ha példával akarnánk Jawa 500 védjegyű motorkerékpárok mel- ezt érzék elt etni, úgy azt kellene lékkocsijai - már csaknem ötéves ha- mondani h 2Q0 km t4vols4 g_ gyományra tekinthetnek vissza. A karvi- a J szanak. A távolról érkező rádióje­lek vételének feltétele, hogy hatá­rozottan megkülönböztethetők le­gyenek az ún. zajoktól. Ha a beér­kezett jel csupán gyenge, akkor a szokásos módszerekkel fel tudják erősíteni, ha azonban belevész a rá­diózajokba, ez esetben már semmi­féle erősítés nem segít, mivel a hasznos jelekkel együtt a zajok is megnövekszenek. A zajok részben földiek: atmoszfé­rikus származásúak (ipari berende­zésekből erednek, vagy magában a vevőkészülékben lépnek fel), nem kevésbé fontosak azonban a kozmi­kus eredetű, úgynevezett galaktikus zajok. A nagy távolságú rádióösszekötte­tés lehetőségeinek növelését illetően — szakmai nyelven — a jel-zaj vi­szony javítása segít. Ez a hasznos jelek erősségét és a zajok minél kisebbre szűkítését jelenti. A lehetőleg minél zavartalanabb összeköttetést segíti elő az ultrarö­vid- és a mikrohullámok használata. Kovona-üzem a plasztikus anyagok ban keringő mesterséges égitesttel — - « ^Hámokon a VégköHés termelésének kemizálására vonatkozó ha- kb. 7 percig, a 3000 kilométernyire tározat alapján a legközelebbi öt év fo- keringővel 40 percig állhat a földi lyamán politéx-tenmékek további sorozat- állomás összeköttetésben. (A szput­gyártására rendezkedik be. Különféle szé- nyikok teljes keringési idejéhez vi­kek, gépborítók játékautók és számos más szonyítva.) A kutatások mai rend­gyártmány helyett a jövőben nagyobb szere ne m igényli az állandó össze­igényeket támasztó és fontosabb terme- köttetés t. Ha dig ezt a követel­keket állít elo, különösen sajátos össze- „»„; tételű fürdőkádakat, melyek mosdóval me ny l az embe r urutazasa napi lesznek egybekötve s ezért a lakássejtek számára igen alkalmasak. A Kovona­üzemben ezenkívü a rokkantak által hasz­nált Velorex gépkocsi-karosszériáinak na­gyobb sorozatát is előállítják. Politexlaminátokból készülnek a Valaš­ské Meziŕíčí-i Tesla-üzem számára a reprodukciós technika terén európai vi­szonylatban is újdonságot jelentő repró­rendre tűzi, akkor az összeköttetések biztosítása érdekében a földi állomá­sok egész láncolatára lesz szükség. Az érdekesebb hírközlési problé­mák az űrhajózás későbbi szakaszá­ban vetődnek majd fel, amikor majd például a HOIH túlsó oldalán tartóz­ipari eredetű zajok gyakorlatilag nem lépnek fel. Ugyanakkor e hul­lámok földi légkörön jól áthatolnak, viszonylag kisméretű antennákkal irányított összeköttetés hozható létre velük. Mivel a zajcsökkentés lehetőségeit illetően a galaktikus és az atmoszfé­rikus zajokkal nem tudunk mit kez­deni, a hasznos jelek erősségének növelése siethet segítségünkre. Ez pedig a mesterséges égitesten, űrra­kétán vagy űrhajón felszerelt rádió­adó teljesítményének fokozásával ér­hető el. A probléma itt nem az adó­állomás elhelyezésében van, hisz a több tonnás rakéták erre módot nyújtanak, hanem az áramforrások ­kodó expedícióval való összeköttetés duktorok. A gépkocsik tulajdonosai" és a szputnyikokra telepített reléállo­vezetői minden bizonnyal nagyon meg mások közbeiktatását igényli majd. lesznejs elégedve a Felícia védjegyű A f ei a dat nehézségére jellemző, nyujtanaK nanem az _ aramiorrasoK­gépkocsi politex-karosszériájával. Olyan h a Föld körül k eringő egyik A z. ad o hosszabb üzeméhez nagy gyártmányról van szó, mely ragyogóan s z^ tnyikot mintegy 45 0 ezer kilómé- kapacitasu, súlyos és terjedelmes bizonyítja a laminátok magas termelési £ távolaimban - a Holdon túl - tel eP e k szuksegesek. A gyengebb színvonalát. Az üzem ezenkívül számos ter xavoisagDan a,,,.:. rSHirtariň hot-nnr-cnláca más gyártmány, például motorkerékpárok elhelyezkedő pályára kell majd jut­burkolatai, különféle ipari berendezések tatni. Felvetődhet, természetesen, a alkatrészei előállítására is készül. A kar- Holdon létrehozandó rádiórelélánco­vinai Kovona mindezzel iparunk kemizá- lat kérdése is. lásának fejlesztéséhez is hozzájárul O. BUCHTA. A testmozgás és az érelmeszesedés Az érelmeszesedés a kultúrországok lakosságának egyik legveszélyesebb el­lensége lett, olyannyira, hogy a halálo­zási statisztikában a napjainkban már visszaszorított tbc helyére került. E be­tegség okainak felderítésével számos ku­tató foglalkozik. Érdekes vizsgálatokat végzett ilyen vonatkozásban H. Schlüssel német tudós, aki azt kutatta, hogy a testmozgás vagy ennek hiánya hogyan függ össze a vérkeringéssel, illetőleg az érelmeszesedéssel. A kísérletek alkalmával 83 hím ten­gerinyulat 100 napon keresztül olyan ét­A z összeköttetés szakaszossá­gára való tekintettel a mester­séges égitestek mindegyikét adat­tároló berendezéssel látják el. A mérőkészülék mérte adatokat egy memóriaegységben mindaddig tárol­ják, míg a továbbítás lehetővé nem válik. A memória-egység működte­tése földi parancsjelre, vagy egy önműködő programszerkezet segít­ségével történik. Az említett készü­lékek nemcsak az adatok, de a televíziós felvételek tárolását és to­vábbítását is biztosítják. A különböző közlések, információk az adattárolóban mágneses jelek formájában vannak jelen és várják továbbításukat. Az említett parancs­renden tartottak, amely főleg olívaolaj- jelre ezek a jelek az adóberende h/u .au <-„>„„,„„•„>,« "» zésb e kerülnek, és a kibocsátott rádióhullámokat megfelelően alakít­ják, modulálják. Az egyes mérőké­csoportja "nem szülékekből származó adatok sor­rendje pontosan meghatározott. A mérési adatokat a jelek frekven­ból, sült libamájból és koleszterinből áll. Ez az étrend a korábbi kísérletek tanúsá­ga szerint teljes biztonsággal előidézi az állatok érelmeszesedését. A kísérlet során tengerinyulak egyik végzett mozgást, a másikat naponta két­szer 20—20 perces „futótréningnek" ve­tették alá. A vérkeringéssel kapcsolatos ciájából, valamint a jelek és szü­vizsgálatok alkalmával kiderült, hogy a naponta testmozgást végző állatokon — ugyanazon étrend mellett — az érelme­szesedés sokkal kisebb mértékben for­dult elő, mint nem mozgó társaikon. (Kosmos) • ••••••••• netek időtartamából lehet értékelni. A szakaszos összeköttetés fényé­ből természetszerűleg következik, hogy az adattárolókban fellelhető hosszabb idő alatt gyűjtött jelek ^^^^^ földi állomás felé továbbításának gyorsan kell meg­történnie. Ezért ezeket a földi vétel alkalmával nagy sebességű mágne­és erősebb rádióadó bekapcsolása — földi parancsjelre — ha néhány percnyi naponkénti működéssel is, segíthet ezen a téren. A zavartalan összeköttetést szol­gálja a jelek sávszélességének a csökkentése is, mely gyakorlatilag az adatok, információk továbbítási ide­jének megnövekedését jelenti, de nem zavarja különösebben a közve­títést. Pt képek közvetítése esetében azonban a sávszélesség csökkentése azzal a következménnyel jár, hogy ugyanannyi idő alatt kevesebb képet lehet közvetíteni, vagy ugyanannyi képet, de kevesebb elemre bontva. Ugyanis egy televíziós felvétel vagy egy képtávirat minden eleme külön adatnak számít. A mágneses tárolást figyelembe véve pedig külön előnyös a kép kevesebb elerhre bontása. Nagyobb távolságokról a képköz­vetítés a mai televíziós módszerek­kel nem lesz megoldható. Élvezhető televíziós közvetítéshez másodper­cenként legalább 15 képkockát kell továbbítani, egyénként százezres nagyságrendű elemre bontva. (A szó­rakoztató televízió másodpercenként 25 képkockát ad, mintegy félmillió elemmel.) A z űrhajó utasa és a földi fil­** lomás közti összeköttetést il­letően ez a kapcsolat eltérő lesz a mai hírközlő berendezésektől. El­képzelhetetlen például a szokott módon történő telefonbeszélgetés megvalósítása ilyen óriási távolság­ban. Nemcsak a technikai nehézsé­gek vetődnek fel, de a rádióhullámok sebessége akármilyen óriási, mégis korlátozott, másodpercenként 300 ezer kilométer. Ugyanakkor a telefonüzem Li J • Üta^ A Zlaté Moravce-i hűtőszekrénygyár legújabb gyártmánya, a CALEX 120 hűtőszekrény kiváló műszaki megoldásával, cse­kély áramfogyasztásával és tetszetős külsejével nagy ér­deklődést keltett az idei brnői nemzetközi árumintavásár lá­SZILY IMRE togatói körében. S6S röqzítő bsTGri 1­dezéssel felveszik, n a9y° b b sávszélességet is igényelne, majd később las- s ^ a szükséges szempontok fi­sán visszajátszva gyelembe vétele valószínűvé teszi, értékelik h o9y az l ]y en n a9y távolságú ossze­Az eddigi mes- köttetést távírószerűen hozzák létre, terséges holdak ál- Az elmondottakkal kapcsolatban talában 1000—2000 meg kell még jegyezni azt is, hogy kilométerre távo- a híradástechnikának egyéb sze­repe is van az összeköttetésnél. A mesterséges égitest rádióadója ál­tal kibocsátott jelek nemcsak az ada­tok közlését szolgálják, hanem egy­szersmind az űrrakéta stb. nyomon­követését, helyének, pillanatnyi se­bességének a meghatározását is. A jelek terjedéséből ugyanakkor ér­tékes megfigyelésekre lehet jutni a rádióhullámok terjedését illetően is. (Az Élet és Tudomány nyomán) lodtak el a Föld felszínétől, az űrrakéták azonban e távolság több­százszorosáról is küldtek adatokat a megfigyelő-ál­lomásokra. A köz­vetlen megvalósí­tás előtt álló nagy távolsági kutató­eszközökkel, a Ve­lOj SZÖ 8 *' 1960. október 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom