Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-07 / 279. szám, péntek

11 ÉVES AZ ELSŐ BÉKESZERETŐ NEMET ÁLLAM A gazdag múltú német tör­ténelem legnagyobb ese­ménye zajlott le 11 éve, amikor a német nép legjobbjai, antifa­siszta békeerői a nyugati nagyha­talmak bűnös politikája következ­tében kettészakadt ország keleti részében kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot, a német nép első békeszerető álla­mát, melyben végleg kiirtották a porosz militarizmus szellemét. Az NDK megalakulása már 11 évvel ezelőtt erőt és lelkesedést öntött a béke valamennyi igaz hívébe, Tiegerősítette önbizalmukat, hogy az új szövetségessel, a demokra­tikus Németországgal könnyebben elérhetik vágyaik netovábbját: az örök békét. Büszkék vagyunk jószomszédunk, az NDK tizenegyesztendős fejlődé­sére. A felszabadult nép alkotóereje csodákat művelt: az ország keleti részén, mely sokkal fejletlenebb volt az erősen iparosított nyugati résznél, rekordidő alatt megteremtette a ne­hézipart, az ország gazdasági ere­jének alapját. Ma már háromszor olyan nagy az NDK ipari termelése, mint 1936-ban Németországnak ezen a területén. Az ország iparának mintegy 30 százalékát a nehézipar képezi. Az NDK népe, vezető erejé­nek, Németország Szocialista Egy­ségpártjának útmutatásával merész feladatokat tűzött ki az 'ország szo­cialista építésében. Ipari termelésé­nek 1965-ig 700 százalékkal kell nö­vekednie 1950-nel szemben. A mezőgazdaság is bíztató sikere­ket könyvelt el. Fejlődésének külö­nösen nagy része van abban, hogy az NDK mielőbb teljesítse alapvető gazdasági feladatát: az NSZK gazda­sági túlszárnyalásával az egy lakos­ra jutó termelésben nagyobb szín­vonalat kell biztosítania, mint a „gazdasági csoda" országává kikiál­tott bonni államnak. A párt KB VIII. plénuma elhatározta, hogy a mező­gazdaságban olyan fejlődést kell el­érni, hogy 1963-tól hazai termelésből biztosítsák a lakosság egyre növek­vő fogyasztását. A parasztok lelkesen támogatják e határozatot, ami a szö­vetkezetesítés fellendülésében is megmutatkozik. Az NDK nagyon fontos és pozitív szerepet játszik a világpolitikában. Eredményeivel elérte, hogy az álla­mok többsége független államként elismeri és kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn vele. A né­pek békés gazdasági együttműködé­sén kívül az NDK számos, sajnos még meghallgatásra nem talált ja­vaslatával egyengeti a világbéke út­ját. Az ENSZ jelenlegi közgyűlésé­nek eddigi tárgyalásai is bizonyítják, hogy a német kérdés megoldása nél­kül nem biztosítható a világbéke. E kérdés pedig felöleli a békeszer­ződés megkötését a fennálló két né­met állammal, továbbá a berlini helyzet rendezését. Az NDK — mely következetesen teljesítette a potsda­mi egyezmény rendelkezéseit, — ki­irtotta a náci szellemet, békés poli­tikát folytat szomszédai iránt, bár­mikor hajlandó megkötni a békeszer­ződést. Ám, a bonni állam, melyben ismét a náci korifeusok és tábor­nokok tartják kezükben a kormány­kereket, kézzel-lábbal hadakozik a békés megegyezés gondolata ellen, hallani sem akar egész Németország demokratikus, szabad államban való egyesüléséről, területi követelésekkel lép fel szomszédaival szemben s a régi hitlerista támadó marsot fújva újra veszélyezteti az európai népek s egyben az egész világ békéjét. A feltámadó náci revansizmus mohó­ságát bizonyítja a Bundeswehr tá­bornokainak hírhedt emlékirata is, melyben valamennyi fajtájú atom­fegyver átadását követelték. Ugyan­csak elmérgesedett a nyugat-berlini helyzet is. A bonni kormány újabban itt rendezi a revansista és revíziós „honfitársi szövetségek" összejöve­teleit, melyek a vad fasizmus bot­rányos megnyilvánulásaivá fajulnak, s melyeken a kormány hivatalos képviselői együtt üvöltenek a többi „farkassal". Az NDK álláspontja világos e két kérdésben: mielőbbi békekötéssel, a fegyveres erők felszámolásával, az NDK területén fekvő Nyugat-Berlin­nek demilitarizált szabadvárossá nyilvánításával meg kell teremteni a béke tartós alapjait. Ezt a politikát támogatja a Szovjetunió most is az ENSZ közgyűlésén. L. L. KÉP AZ NDK-BŐL. Lipcsében rövidesen megkezdik az előadásokat a most épült új operaházban. Képünkön az új lipcsei operaház látható. (Zentrabild felv.) Az elmélet mércéje Országszerte ezekben a napokban kez­dődnek a pártiskolázás keretében az első előadások. Ezt a tanévet éppúgy, mint a korábbiakat, többek között az jellemzi, hogy bővült az iskolázás tömegalapja, s nemcsak a párttagok és tagjelöltek, de a pártonkívüliek száma is jelentősen megnövekedett. A tanulás fő irányát túlsúlyban a köz­gazdaságtan tárgykörébe tartozó körök képviselik, de jelentősen gyarapodott a magasabb fokú képzés köreinek száma is. A dialektikus s történelmi materia­lizmus utáni érdeklődés ugyancsak nagy­mérvű, ugyanakkor nagyfokú az érdek­lődés az SZKP története és tapasztalatai, a pártépítés és a nemzetközi munkásmoz­galom tapasztalatai iránt is. Magában például a trebišovi járásban a körök mindegyik formája fellelhető. Csak a falusi pártszervezetek 20 első évfolyamú és 72 második évfolyamú, a mezőgazdaság ökonómiáját tanulmányozó kört szerveztek. Az üzemi szervezetek által szervezett körök száma pedig 204­re rúg. Több mint tízezer azok száma, akik az iskolázásban részt vesznek. Ezek­nek jóval több mint egyharmada pár­tonkívüli. Nagy súlyt fektettek a járásban az előkészületekre. Szeptember 23-án Král. Chlmecen magyar és Trebišovon szlovák nyelven tartottak megbeszélést a pro­pagandisták és lektorok számára. Más­nap pedig az elöadótestületek vezetőit hívták össze, hogy alaposan megtárgyal­ják a szervezési kérdéseket. Ugyanakkor október 31-ig a járás különböző pontjain szemináriumot rendeznek, az egyes körzetek propagandistái számára. A pártiskolázás előadóiként a legjob­bakat választották. A JNB funkcionáriu­sai nagy számban kapcsolódtak be ebbe a munkába. A legjobb előadók közt ott találjuk Ivančo, Varga és Jakubčlk elv­társakat, a JNB funkcionáriusait, akik már több éve az előadótestület tagjai. A jó szervező munkát dicséri ezen a téren, hogy például a járási pártbizott­ság 191 előadót, a városi 113-at, a négy falusi előadótestület pedig 78-at tart nyilván. Az említett értekezletek sikeres le­folyása, s az előbbi év gazdag tapasz­talatcseréje is azt bizonyítja, hogy a járás jó felkészültséggel indul az új tan­évbe. — A munkában elért eredmények a pártiskolázás hatékonyságának legjobb mércéje — mondta Besler elvtárs, a párt­bizottság dolgozója. Mostani felkészültségüket is az elmélet és a gyakorlat szoros egysége jellemzi. Meggyőződésük, hogy a szocialista de­mokrácia elmélyítése, s a dolgozók te­vékeny bekapcsolása a népgazdaság irá­nyításába és vezetésébe csakis a jó el­méleti felkészültség nyomán hozhat kima­gasló eredményeket. — d — Idénynyitó előadás a MATESZ-ben Magda": Szá&káz€ii lllUoíldloUt A Magyar Területi Színház kilencedik évadját Simon Magda romániai írónő Százházas lakodalom című drámájának bemutatásával nyitotta meg. Oj évad — új tervek, elképzelések és új remények is. Nemcsak a színház dolgozói, hanem a mind nagyobb igényekkel fellépő közönség s mindazok számára, akik figye­lemmel és segítő szándékkal, örömmel és gonddal nyomon követik a szerzők, a rendezők, a színészek, az egész bonyolult színházi gépezet nehéz, áldozatos, de egyben szép és fontos népművelő munkásságát. Az alkotó törekvések társadalmi hatósugarát, művészi érettségét lemérő kri­tika sem tetszeleghet a mindenek fölé nagyképűen emelkedő pártatlanság se­színű köntösében, hanem részesévé kell válnia a színház életének, szívből örül­nie kell sikereinek és fájlalnia balsikereit. A kritika legfontosabb feladata felkarolni és támogatni mindazt, amiben újat, többet és jobbat Iát és jottányit sem engedve az elvszerüségből, a művészi követelményekből, határozottan rá­mutatnia a fejlődés kerékkötőire, a hibákra, fogyatékosságokra s okaikra. Üj évad indult és ez alkalom ahhoz, Is, hogy mindazok, akik kritikával fog­lalkozunk, feltegyünk önmagunknak néhány kérdést: vajon erőnkhöz és lehető­ségeinkhez mérten törekszünk-e elsajátítani mindazt, amit a tudományos meg­alapozottságú kritikusi munka feltétle nül megkíván? Nem támaszkodunk túl gyakran a mélyreható elemzés helyett tévedhetetlennek semmiképpen sem mond­ható szubjektív érzéseinkre, benyomásainkra? A színészi dilettantizmus ellen küzdünk s vajon nem találkozhatunk ezrek és tízezrek tudatát, ízlését formáló lapjaink hasábjain a „kritikus" néha felháborító kezdetlegességeivel? Sokszor emelünk szót — jogosan — annak érdekében, hogy a színész ne törje ke­resztbe a nyelvet, ne beszéljen tájszólásban, selypítve vagy egyszerűen érthe­tetlenül s bírálataink nyelve hányszor Ízetlen, szegényes, dadogó vagy tudálékos. Ostorozzuk a sematizmust is — jót tesszük —, de vajon kritikáink jelentős ré­szének szerkezetét, felépítését nem húzzuk egy régen elkoptatott kaptafára? S nem fordul elő az is, hogy igazat mondunk, de sértően kioktató hangon, mint­ha a szerző, a rendező, a színész nem volna egyenrangú fél? Nem hiányzik bírálatainkból esetenként a közvetlenebb, a melegebb, az emberibb hangnem, amely kellemetlent mondva is kétségbe vonhatatlanul tanúskodik róla, hogy cé­lunk közös: jobb darabok, jobb rendezés, jobb színészi játék, jobb színház és — jobb kritika? Válaszoljuk meg önmagunknak most a z évad kezdetén ezt a néhány kérdést s meglátjuk, sokat kell még söprögetnünk a saját portánk előtt. Próbáljunk közös erővel rátalálni annak a módjára, hogy a kritikus közvetlenül, szemtől szembe a közönséggel és a színház dolgozóival lemérhesse, miben volt igaza, miben tévedett. Azt hiszem, hogy az ilyen „szembesítés" nemcsak a bíráló fe­lelősségtudatát edzené, hanem a közön ségnevelés viszonylatában is áldásos len­ne. Hí A világ legnagyobb vízierőmüvén, az íj; Angara melletti Bratszki vízierőművön ::: megkezdték az első turbina szerelését. ill TASZSZ felvétele S most térjünk vissza a Százházas lakodalomhoz. A színházi idény első bemutatója két alapvető követelmény szempontjából megítélve — biztató. Simon Magda drámája ma játszódik le, méghozzá falusi környezetben s valamennyien jól tudjuk, milyen ínséget szenvedünk ily témájú szín­művekben s milyen nagy irántuk a „kereslet". A másik kedvező jelen­ségnek azt tartom, hogy a színház vezetősége úgy látszik, felismerte, a sajátos arcél kialakítása megkíván­ja, hogy a műsortervben legalább egy-két olyan darab szerepeljen, amely első ízben kerül hazai szín­padra. A Százházas lakodalom középpont­jában a szövetkezet elnöki tisztsé­gét betöltő Szilágyi Imre és közép­paraszti sorba felverekedett volt bé­restársa, a közöstől konokul elru­gaszkodó Rácz Károly drámai össze­csapása áll. A konfliktusnak társa­dalmi háttere a régi és az új pa­raszti gondolkodásmód párharca. Ez­zel szorosan és elválaszthatatlanul egybefonódik a szubjektív ok, két férfi hosszú évek óta tartó küzdel­me egy asszony megtartásáért, il­letve megnyeréséért. A kialakult helyzet velejárója, kiegészítő mel­lékkonfliktusa, de semmiképpen sem az alapvető drámai konfliktus mag­va, — amint azt a műsorfüzet téve­sen állítja — a két család egymásba szerető fiataljainak s főleg ifj. Rácz Károlynak szembekerülése szüleivel. A darab lényeges mondanivalóját a két főhős párhuzamba állított élet­sora sommázza: a föld rabságából csak a szövetkezetben szabadulhatsz, igazán emberi életet csak itt élhetsz. A magyarlakta vidék lényegében be­fejezett szövetkezetesítésének felté­telei között ez a mozgósító, eszméi­tető szó kissé elkésetten hat. Még­sem tagadhatjuk a Százházas lako­dalom időszerűségét egy másik, szin­tén fontos vonatkozásban. A mű tár­sadalmi jelentőségét nálunk abban látom, hogy hozzájárulhat a szövet­kezetekbe tömörült parasztság még mindig itt-ott hátra, a föld magán­tulajdona felé pislogó, kételkedés­sel küzdő, bensőjében még bizony­talankodó része meggyőzéséhez: lám, mégis csak helyesen tettem. Simon Magda ismeri a falu prob­lémáit, nyitott könyv számára a pa­rasztember lelkivilága, agytekervé­nyeinek legrejtettebb zuga is, erdé­lyien jellegzetes nyelvezete fordula­tos és kifejező s bár ez az első pró­bálkozása a színdarabírásban, tud drámai helyzeteket is teremteni. Kár, hogy darabjában a drámaíró ro­vására gyakran felülkerekedik a pub­licista s a közönség fülében ilyen­kor süketen csengenek az igaz, de a művészi átélés kohójában meg nem edzett szavak. Különösen az első felvonás nem tud drámai légkört, hangulatot kelteni, komolyabb ér­deklődést ébreszteni, s hiba az is, hogy az áttetszően leegyszerűsített meseszövés túl korán elárulja a vég­kifejlést. A rendezőt (Fellegi István) első­sorban az a törekvés vezeti, hogy teljes egészében érvényre juttassa az eszmei mondanivalót. Ebben ép­pen úgy, mint a legapróbb részle­tek kidolgozásában is — megállja a helyét. A dráma alakjait találó fel­fogásban jellemzi, egy kivételtől, id. Rácz Károlytól eltekintve, aki alap­jában véve becsületes ember, csak megkeverte a földéhség. Hatvani László alakításában inkább negatív hőst láthattunk a színen, mint olyan embert, aki józansága elvesztéséért keményen meglakol s bár jómódú, a boldogság zamatát nem ízleli meg. Ebben az esetben a rendezőnek tom­pítania kellett volna Hatvaninak a benső feszültséget eltúlzóan s ezért hatást rombolóan kifejező játékmo­dorán. Ezzel szemben nem ártana, ha a Rácznét különben jól játszó Lelkes Magda kissé szabadabban ér­zékeltetné a férje mellett szinte rabszolgasorban vergődő asszony tragédiáját. Konrád József szövet­kezeti elnök volt a legjobb, a leg­-^lethűbb és a legmarkánsabb voná­sbkkal megrajzolt alakítás. Nem ma­radt le messze mögötte a sorsa el­len lázadó ifj. Rácz Károly megsze­mélyesítője, Gyurkovics Mihály sem és az eddigieknél elmélyültebb szí­nészi játékot figyelhettünk meg Szentpétery Arankánál (Rozi). A szö­vetkezeti elnök lánya, (Nádasdy Ot­tília) túlságosan a háttérben maradt, nem érzékeltette a falu új körül­mények között felnövő mai nemze­dékének terebélyesedő öntudatát. Összegezve a mondottakat, véle­ményem szerint a középszerű dara­bot sem a rendezés, sem a színé­szek játéka nem tudta művészileg felfokozni. Az együttes ennek elle­nére mégis hasznos és szükséges munkát végezhet a darab előadásá­val, elsősorban falvainkon. Gály Iván Lengyel zongoraművésznő Chopin-estje Halina Czerny-Stefanska, lengyel zongo­raművésznő a bratislavai zenebarátok jól ismert és mindig szívesen fogadott ven­dége. Utoljára 1958-ban hallottuk zene­kari hangversenyen. Ezúttal a keddi ka­maraestek keretében láttuk viszont. Művészete utolsó találkozásunk óta el­mélyült és új színekkel gazdagodott. Zongorázásában szinte teljes lett az egyensúly a muzikalitás és a virtuozitás között. Semmi külsőség nem zavarja az előadás tartalmi mondanivalóját. A chopin-esztendő alkalmából több lengyel zongoraművészt hallottunk, az úgynevezett „objektív iskola kitűnő fia­tal képviselőit. Ezzel kapcsolatosan ér­dekesek és egyéni teljesítményén túl is általánosíthattak Czerny-Stefanska Chopin estjének tanulságai. Az új iskola leg­főbb jellegzetessége: gondosan kerüli a romantikus túlzásokat, annyira, hogy né­ha az előadott művek költői elemei is áldozatul esnek. Halina Czerny-Stefanska belső fejlő­dés útján jutott el az egyszerűség ma­gasáig, belülről jutott el ahhoz, hogy eltávolítson minden fölösleges sallangot és művészi alázattal koncentrálja magát a lé­nyegre. A hallgatónak az a benyomása, hogy a művésznő lelke legmélyén roman­tikus, de amellett nemes realizmussal lát és érez, ami nem engedi, hogy az olcsó líra anyagaival higltsa mondani­valóját. És ezen a talajon megtalálja a művészi egyensúlyt a realizmus és a ro­mantika között. Ez a figyelemre méltó jellegzetesség már a polonézek előadásánál megmutat­kozott. Chopin polonézeiben érdekes ket­tősség elevenedik meg. A párizsi szalonok parfümös levegőjében keletkeztek, de forradalmi hangjukkal szinte szétrobbant­ják az adott keretet, az egész élet­formát, amelyben születtek. A művésznő előadásában életre kelt a könnyed ele­gancia, de felcsapott a gyújtó tűz is. Művészete teljes szépségében kibonta­kozott Chopin 24 prelüdjének előadásá­ban. Lengyel vendégünk az ellentétes hangulatú darabok előadásában fokozato­san kibontotta előttünk a chopini mű­vészét széles érzelmi tagoltságát, a halk, alig sejthető rezdüléséktől a sötéten izzó bánatig. Előadása minden iskolától füg­getlen művészi tolmácsolás volt. Havas Márta Í| A KÖZÉP- ÉS DÉLKELET-FRAN­jjj CIAORSZÄGI hatalmas árvíz eddig jlj 20 személy életét követelte áldoza­líi tul. Tulle városában ötezren hajlék­ili talanná váltak s a víz emeletes ma­lii gasságot ért el. III AZ ÉSZAK-MORVAORSZÁGI KERÜLET­III BEN 1000 lakosra 853 betétkönyv esik. •!: Csupán az idei év első felében a ke­ll! r'iilet lakosságának takarékbetétjei 247 ;|; millió koronával növekedtek. Ili A CSEHSZLOVÁK VÖRÖSKERESZT szlo­||| vákiai konferenciáját ez év október 8-án III és 9-én tartják meg a bratislavai Kul­;!• túra és Pihenés Parkjában. ill Az OGYESSZAI kikötőből második in­Ijj diai-óceáni útjára elindult a „Győztes" ||; nevű szovjet hajó, hogy folytassa az ||| óceán eddig felderítetlen mélységeinek Hl kutatását. iii EGY HAMBURGI KLINIKA tudósai |i| megállapították, hogy az emberek III átlagos magassága az elmúlt hét év III alatt 7—10 centiméterrel növeke­III dett. A tudósok szerint ma egy 7 ;|| éves fiú 12-14 centiméterrel ma­lii gasabb, mint a hasonló korú fiú­III gyermek volt 80 évvel ezelőtt. III ERÖS FÖLDRENGÉST észleltek a dél­II; afrikai Johannesburgban és környékén. II KAB1R INDIAI TUDOMÁNYOS KUTATÓ III és kultúraügyi miniszter kijelentése sze­li; rint a fehér hangyák és termiták, me­Iji lyeknek Indiában mintegy 200 fajtája él, ill évente körülbelül 280 millió rúpia értékű ill kárt okoznak a termésben. 1 A TASKENTI TEXTILKOMBINÁT­111 NAK évente mintegy 1 mijlió rubel II; megtakarítást hoz a fésűsgépek új, III automatikus kikapcsolója. E kapcsoló Ijl azonnal leállítja a gépet, mihelyt a |l| cérna a legkisebb eltérést mutatja és íj; így kizárja a selejtes termelést, iü A JAPÁN ISKOLAÜGYI SZAKSZERVE­II; ZETI SZÖVETSÉG küldöttsége az NDK­||: ból hazatértében néhány napra Prágába II: látogatott, ahol B. Kozelka, a KSZT tit­kára fogadta a küldöttséget. I A CSEHSZLOVÁKIA 1960. kijevi kiállí­II; tásán összesen 101-szer lépett fel a Bel­III ügyminisztérium központi zenekara, amely III most hazatért. I VASÁRNAP ANGLIA DÉLNYUGATI III RÉSZÉBEN heves esőzés követte a III hétvégi zivatarokat és felhőszaka­III dást. Az áradás Cornwall megyét Ül teljesen elszigetelte a külvilágtői, III sok ezer család magasabban fekvő III helyekre menekült elárasztott ottho­jj: nőből. Ili PRÁGÁBAN OKTÓBER 4-ÉN kétnapos III országos értekezlet kezdődött, amely az ;;: országúti teherszállító-forgalom és au­I;; tóbuszközlekedés növeléséről és az őr­li; szágútí hálózat korszerűsítéséről tárgyal. I|| A PAESE SER A címíi olasz lap jelen ­III tése szerint a Foggia tartományban lévő III San Giovanni Rotodo kapucinus kolostor­II; ban nagy botrány tört ki. Egy „csoda­II; tévő" pap, Pietralcina páter csodálatos II; módon betegeket gyógyított. Természet e­jji sen nem ingyen, hanem a hiszékeny hí­;[ vök becsapásával több milliárd lírát vá­II; gott zsebre. III A MOSZKVAI DOBRINI TÉREN tökéle­:!; tesen önkiszolgáló üzlet nyílt meg, mely­III ben sem eladók, sem pénztárosok nln­:|| csenek. A vevők szabadon kiválaszt­||; ják a gyümölcsöt, zöldséget, gyümölcs­:|; leveket és gyermektápszereket, s az értük ;! járó pénzt az e célra szolgáló rekeszbe helyezik. A rekesz mellett egy aszta­li; Ion aprópénz hever, amelyből a vevők ;:; szükség esetén válthatnak. ill PÁRIZSBAN OKTÖBER 6-ÄN nyílt meg ;|; a hagyományos autószalon, amelyen vala­;|i mennyi nagyobb európai és amerikai au­;|| tomobilgyár részt vesz. Csehszlovákia a III kiállításon két Octaviával és két Feliciá­III val vesz részt. j|l A DÉL-JAPÄNI KIUSUBAN vasárnap Ijl reggel működésbe lépett a szakurazsima l|; vulkán. Négy ízben egymás után lövellt II; hamut 1500 méter magasságba. A kitö­;j: rés kisebb földrengést okozott. A FILMIPARI VÁLSÁG ANGLIÁBAN .; tovább mélyül. 1959 márciusa és 1960. márciusa között újabb 400 mozi csukta be kapuit. lOj SZÖ 4 *' 1960. október 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom