Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-31 / 302. szám, hétfő

Hruscsov elvtárs válaszai a kubai újságíróknak (Folytatás 82 1. oldalról) HRUSCSOV: Ha a burzsoázia szidja önöket, akkor ebből az következik, hogy önök hasznos dolgot müveinek azok számára, akiket a burzsoázia kizsákmányol. Sajátos barométer ez, a forradalmárok barométere. C. FRANOUI: Barátaink viszont olyasmit mondanak nekünk, ami igen jólesik és segítség számunkra. HRUSCSOV: Látom, önök elővették a ceruzát, kiteregették a papirost, úgy tesznek, mintha én diktálni akarnék önöknek valamit! (Derült­ség.) C. FRANOUI: Mielőtt megkezdjük a beszélgetést, szeretnénk átnyújta­ni néhány ajándékot. JÓSÉ LORENZE FUENTES: Szeret­nénk átnyújtani önnek Nunez Jime­nez művét a kubai földreform meg­szervezéséről és az Inre című folyó­irat különszámát, amely szintén a földreformmal foglalkozik, HRUSCSOV: Köszönöm. Én igen nagyra becsülöm Jimenez barátun­kat. Már kétszer találkoztam vele. (Kinyitja a könyvet és Jimenez arc­képére pillantva, ezt mondja): Jó kép. Micsoda szakáll! (Derültség.) C. FRANOUI: Jimenez nagyon büsz­ke lesz, ha értesül e szavakról. ANTONIO LEON AYON: Ezt a könyvet pedig Pardol Yada kubai új­ságíró küldi önnek, ő ismeri önt, találkozott önnel New Yorkban. Ez a mű felszabadító háborúnk utolsó három hónapjáról szerzett benyomá­sait tartalmazza. HRUSCSOV: Köszönöm. 1970-re a Szovjetunió megelőzi az Egyesült Államokat az egy főre jutó termelésben C. FRANOUI: Az egyik kérdés, amelyet szeretnénk önnek feltenni, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának megünneplésé­re és azokra a sikerekre vonatkozik, amelyeket az önök forradalma a jelenlegi szakaszban ért el. HRUSCSOV: Sikereinkről elmond­hatom: Ezek önmagukért beszélnek. Gazdasági erejét tekintve, orszá­gunk a világ második hatalmává vált. A tudomány és a kultúra fej­lődésében igen magas színvonalat értünk el. Ezt bizonyítja például az, hogy a világűr meghódításában mi vezetünk az Amerikával folyó versenyben, más országok pedig egyelőre részt sem vesznek e ver­senyben. A közoktatásban, az egész­ségügyben, a szakemberek nevelé­sében az első helyen állunk. Az EgyesUlt Államok hozzánk, a Szovjetunióba küldött embereket, hogy tanulmányozzák közoktatás­ügyi rendszerünket. Mindez hazánk nagy vívmánya, különösen, ha figyelembe vesszük, milyen alacsony színvonalon volt az októberi forradalom előtt néhány más, erősen fejlett országhoz viszo­nyítva. C. FRANQUI: Mi az ön véleménye Leninről és az új élet építése irá­nyításának lenini módszereiről ? HRUSCSOV: Hazánk győzelmei és vívmányai — és nemcsak a mi or­szágunké, hanem az egész forradal­mi mozgalomé is — meggyőzően mutatják Lenin nagyságát, eszméi­nek igazságát, Leninnek, mint a proletariátus vezérének, a kommu­nista párt alapítójának és vezetőjé­nek szervező tehetségét. A történe­lem ezt már bebizonyította. Nem­csak a munkásosztály, a dolgozó nép ismeri, ezt el, még a lenini eszmék ellenségei is elismerik Lenin nagy­ságát A szovjet nép sikerei, a szocia­lizmus és a kommunizmus építé­sének országunkban és az új élet építői más országokban elért ered­ményei mind Lenin nagyságát, a marxizmus —leninizmus eszméinek nagyszerűségét és diadalát hir­detik. C. FRANOUI: Miként ön mondotta, a Szovjetunió már sok tekintetben, több tudományágban, a szakemberek kiképzésében megelőzte az Egyesült Államokat, az önök országában meg­teremtették a nép boldog életét. Mit gondol ön, mennyi idő szüksé­ges ahhoz, hogy nemcsak az emlí­tett területeken, hanem gazdasági­lag az egy főre jutó termelésben is megelőzzék az Egyesült Államokat? HRUSCSOV: Számításaink szerint megoldjuk ezt a feladatot: 1970-ben, vagyis tíz év múlva, megelőzzük az Egyesült Államo­kat a legfontosabb termékek egy főre jutó termelésében. A közgazdászok számításai szerint 1980-ban a mi egy főre jutó terme­lésük lényegesen nagyobb lesz, mint az Egyesült Államoké. 1965-ben egy főre jutó termelé­sünk a fogyasztási cikkekben ugyanolyan, sőt magasabb színvo­nalon lesz, mint az európai orszá­goké. C. FRANQUI: Mit mondhat ön Ku­bában teendő látogatásáról? HRUSCSOV: Azt hiszem, lesz majd rá lehetőségem, hogy éljek szívélyes meghívásukkal. Most nehéz meg­mondani, melyik hónapban utazha­tom az önök hazájába, mert 1961­ben lesz az SZKP kongresszusa. Ha valamit megígérünk a kubai népnek, ez azt jelenti, hogy adott szavunkat feltétlenül valóra is kell váltanunk. Ezért szeretnék ígére­tet tenni, de egyszersmind bizonyos óvatosságot is tanúsítani, hogy he­lyesen értelmezzék szándékaimat és lehetőségeimet. Az az óhajom, hogy minél előbb ellátogassak Kubába, találkozzam a kubai néppel és ve­zéreivel. C. FRANOUI: Az imperialisták azt állítják, hogy a szovjet kormánynak az a nyilatkozata, miszerint az im­perialisták egy Kuba elleni fegy­veres agressziója esetén rakétafegy­vereket alkalmazna, csupán jelképes értelmű. Mi az ön véleménye erről? A fő dolog az emberek élete, az élet virágzása HRUSCSOV: Szeretném, ha ez a nyilatkozat valóban csupán jelképes maradna. Ehhez az szükséges, hogy az imperialisták kubaellenes inter­venciós fenyegetéseiket ne változ­tassák át hadműveletekké. Ebben az esetben nem lesz szükség arra, hogy ellenőrizzék, mennyire reális a kubai népnek az agresszióval szemben nyújtandó fegyveres meg­segítéséről szóló nyilatkozatunk. Érthető ez? C. FRANOUI: Mi szintén képletes­nek tekintjük ezt a kijelentést, ha nem indul támadás ellenünk. HRUSCSOV: Helyes. C. FRANOUI: Szeretném, ha ön helyesen értelmezné szavaimat, jó lenne, ha a veszély egyáltalán nem állna fenn. HRUSCSOV: Igen. C. FRANOUI: Ha felmerül ez a veszély, s az imperialisták a fenye­getéseket megvalósítják, gondolom, erre az esetre a rakéták megfele­lően készenlétben vannak? HRUSCSOV: Ehhez nem fér kétség. Ön helyesen értelmezi szavaimat. Jó lenne, ha nem következnék be az agresszió. Mi mindent megteszünk, hogy ne kelljen kilőnünk rakétafegyverein­ket, mert a fő dolog nem az em­berek megsemmisítése, hanem az emberek élete, az élet virágzása. C. FRANQUI: Miként az az ön számára Fidel Castro beszédéből is-, meretes, népünk mindenkor kész ar­ra, hogy visszaverjen minden fegy­veres agressziót. Szeretném azonban azt is hozzáfűzni, hogy népünk tu­datában van annak a békeharcnak egész jelentőségével, amely jelenleg a Szovjetunió vezetésével folyik. És mi, kubaiak, nagyon jól ismerjük a lehetőségeket, tisztában vagyunk az zal a fejlődéssel, amelyet a béke temes béke. az egész emberiség számára meg­hozhat. HRUSCSOV: Mi mindent megte­szünk, hogy megteremtsük a tar­tós békét a földön. Másrészt azon­ban felkészülünk arra, hogyha az agresszorok háborút kényszerítenek ránk, szétzúzzuk őket. C. FRANQUI: A következő kérdés, amelyet előkészítettem és amelyre úgy tetszik, ön csaknem teljes egé­szében válaszolt: a Szovjetunibó táv­lati és győzelmi lehetőségei a világ­szerte folyó igazságos békeharcban. Minden ország, minden nép harcoljon a békéért HRUSCSOV: Mindent megteszünk, hogy megőrizzük és tartósítsuk a békét az egész világon, hogy gátat vessünk egy új világháborúnak. Ezt a fontos feladatot azonban csak ab­ban az esetben teljesíthetjük, ha a békéért nemcsak egy ország vagy akár az országoknak egész csoportja fog harcolni, hanem minden ország, valamennyi nép. Ha csupán a Szov­jetunió és a szocialista országok népei küzdenek a béke megőrzésé­ért Amerika, Franciaország és Anglia népei pedig nem mutatnak kellő áll­hatatosságot és szilárdságot a béke biztosításáért vívott harcban, ez szabaddá teheti az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország militaristái­nak kezét az új háború előkészíté­séhez és kirobbantásához. A népeknek le kell fogniuk az imperialisták, a kalandorok kezét, kényszerzubbonyt kell húzniuk az új háború kedvelőire. Ezért fokozni kell az erőfeszítése­ket, hogy valamennyi nép, a nagyok és a kicsik számára egyaránt bizto­sítsuk a békét. Csak ilyen körülmé­nyek között teremthető meg az egye­C. FRANQUI: Utolsó kérdésem: Mit kíván üzenni Kuba népének? HRUSCSOV: Szeretném legjobb kí­vánságaimat küldeni Kuba népének ahhoz a harcához, amelyet a for­radalom vívmányainak megvalósítá­sáért zárt sorokban folytat, ama kül­ső és belső veszélyekkel szemben, amelyek a dolgozó nép győzelme után felmerültek. A kubai nép el­lenségei tekintélyes erejűek, s még nem tették le a fegyvert. Ezért éber­nek, szervezettnek kell lenni, tömö­rülni kell a forradalom vezetői köré, a forradalmi kormány köré, amelyet a kubai nép nagyszerű fia, Fidel Castro vezet. Adja át a kubaiaknak üdvözlő sza­vaimat és baráti jókívánságaimat: sikereket és győzelmeket kívánunk Kubának. Ha a Fidel Castro vezette kubai nép szilárd és szervezett lesz az ellenséges fenyegetésekkel szem­ben, diadalmaskodik a nehézsége­ken, ugyanúgy győzelmet arat raj­tuk, miként azt az ellenségeivel szemben vívott fegyveres harcban tette, sikereket fog elérni az új, az imperialistáktól szabad és független élet építésében is. Kérem, adja át jókívánságaimat Fidel Castrónak és harcostársainak. A legjobb emlékeim vannak a talál­kozásokról és beszélgetésekről Fidel Castrőval New Yorkban. Sikerei egy­úttal a kubai nép sikerei, a kubai nép eredményei pedig Fidel Castro eredményei is. Ismétlem, ha a kubai nép egységesen és ösz­szeforrottan törekszik a gyűzelem­re, kivívja a diadalt. A függetlenségért, a szabadságért és a felvirágzásért folytatott har­cában a kubai nép oldalán van a szovjet nép, valamennyi becsületes ember, a világ valamennyi dolgozó­jának együttérzése. C. FRANQUI: Még egyszer sze­retnék köszönetet mondani önnek szívélyes válaszaiért, s elnézését ké­rem, hogy ilyen hosszú volt az ön­nek feltett kérdések listája. Akarat­lanul is „diktátorokká" lettünk, minthogy önre kényszerítettük saját akaratunkat. Sajnos, a sajtó min­denkor „diktátor". Szeretném még elmondani önnek, hogy húsz napot töltöttünk a Szovjetunióban. A legjobb, legnagyszerűbb benyo­másokat szereztük a Szovjetunió­ról. A valóságban, a gyakorlatban értettük meg és éreztük, mit adott a for­radalom a szovjet népnek. Láttuk, hogy a szovjet nép boldog, láttuk, milyen nagyon, milyen őszintén szereti a békét. Első ízben jártunk olyan világban, amelyben minden ember boldog­nak érzi magát, ahol nem indít embertelen harcot ember ember ellen. A kölcsönös együttműködés, támo­gatás és segítség általános szellemét tapasztaltuk. És most legfőbb fel­adatomnak tekintem, hogy beszá­molják Fidel Castrónak arról, amit láttam, s azt tanácsoljam neki, hogy látogasson el minél előbb a Szov­jetunióba. HRUSCSOV: örömmel látjuk ven­dégül. Nagyon hasznos lesz. Még egyszer kérem, adja át üdvözletei­met s legjobb kívánságaimat Fidel Castrónak és a kubai népnek. V. A. Zorin levele az ENSZ 15. közgyűlése elnökének New York (ČTK) V. A. Zorin, a | hallgatásra Szovjetunió külügyminiszterének helyet^ tese, az ENSZ közgyűlésének XV. ülés­szakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője Bolandnak, az ENSZ-közgvüIés 15 ülésszaka elnökének pénteken leve­let küldött, amelyben kéri, tájékoztassa az ENSZ tagjait arról, mit tesznek az ENSZ szervei, az ENSZ közgyűlése, Biztonsági Tanácsa és rendkívüli ülése a kongói helyzetre vonatkozó határoza­tainak teljesítése érdekében. A levél hangsúlyozza: Tekintettel arra, hogy az ENSZ köz­gyűlése 15. ülésszakának napirendjére tűztek a Kongóban uralkodó helyzet kérdését, az ülés résztvevőinek termé­szetesen kimerítő, hiteles információkra van szükségük e kérdésben. Ezzel szemben főképpen az utóbbi időben az ENSZ titkársága jelentősen korlátozta a kongói helyzetről, valamint az ENSZ lépéseiről szóló hivatalos jelen­tések közlését. Figyelemre méltó, hogy az ENSZ főtitkára már több mint egy hónapja nem számolt be kongói tevé­kenységéről. A kongói helyzetről szóló hivatalos jelentések szűkszavúsága megfosztja az ENSZ tagjait attól, hogy világos ké­pet nyerjenek arról, hogyan teljesitik az ENSZ végrehajtó szervei a Bizton­sági Tanács határozatait, valamint a közgyűlés rendkívüli ülése kongói hatá­rozatát. A rendelkezésre álló hírek szerint a helyzet Kongóban az utóbbi napokban rendkívüli mértékben romlott. Fennáll annak reális veszedelme, hogy a fe­szültség tűzfészke az afrikai kontinens szívéből tovább terjed. Ismert tény, hogy a belga személyzet, amelynek el­távolítását a Kongói Köztársaság te­rületéről nem fejezték be, visszatér Kongóba, és aktív felforgató tevékeny­séget fejt ki a köztársaság politikai függetlensége és területi sérthetetlensé­ge ellen. Szeretném Önt figyelmeztetni arra, hogy a Kongó népe ügyeibe nyíltan be­avatkozó gyarmatosítók intrikáinak kö­vetkeztében nem Ezzel szemben olyan hírek állanak rendelkezésünkre, hogy Belgium és egyes más országok mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a kép­viselők megvesztegetésével és fenyege­tőzéssel a parlamentet a katonai dikta­túra engedelmes eszközévé változtassák és amennyiben ez nem sikerülne, úgy azt teljesen felszámolják. Az elmondottakkal 'kapcsolatban együttműködésre szeretném Önt felkér­ni abban az irányban, hogy az ENSZ tagjai kimerítő tájékoztatást nyerjenek az ENSZ főtitkárától és az ENSZ csapa­tainak parancsnokságától arra nézve, hogy jelenleg milyen konkrét intézkedé­sek folynak a Biztonsági Tanács július 14-1, 22-i és augusztus 9-1 határozatai­nak teljesítésére. Főképpen azt kell tudnunk, ml a helyzet a belga fegyve­res erűk és katonai szakértők eltávo­zása körül Kongó területéről, milyen intézkedésekkel szándékszik az ENSZ haderőinek parancsnoksága biztosítani mind a belgák, mind a helyi lakosság kalandor elemei önkényes tevékenységé­nek megszüntetését és miképpen akar­ja megteremteni a Kongói Köztársaság törvényes kormánya működése felújítá­sának előfeltételeit. Kongóban szabadon garázdálkodnak Kalondzsi bandái Elisabethville (ČTK) — A sajtóügy­nökségek elisabethvillei jelentései szerint Kalondzsi, a Kaszai tartomány szaka­dár „elnöke" a Luluabourgtól délkeletre fekvő Luizi városa ellen vonultatja fel korszerű fegyverekkel felszerelt bandáit, amelyeket belga tisztek vezetnek. Luizi városa a lulua törzs tagjainak központ­ja, s mint ismeretes, ez a törzs Lumum­bát, a törvényes miniszterelnököt tá­mogatja. Kalondzsi bandái az útjukba eső falvakat kifosztják, felgyújtják, gyil­kolják a békés polgárokat. A kongói ENSZ-csapatok parancsnok­muködhet a kongói i sága, amely annak idején megakadályozta parlament. Az ázsiai és afrikai orszá- ' gok ENSZ-képviselöi követelték Kongó parlamentjének haladéktalan összehívá­sát. Különös, hogy az ENSZ főtitkáránál ez a követelmény eddig nem talált meg­központi kormányt abban, hogy fellép­jen Kalondzsi puccsista egységei ellen, most megelégedett egy enyhe figyelmez­tetéssel, miszerint „Kalondzsi , ne köze­ledjék ahhoz az övezethez, amelyet az ENSZ-csapatok védenek." Ma folytatják a leszerelési vitát POLITIKAI BIZOTTSÁG New York (ČTK) — Az ENSZ közgyű­lésének politikai bizottsága pénteken ismét összeült — röviddel 16 óra előtt, idő­számításunk szerint, — hogy folytassa a le­szerelés kérdésének tárgyalását. Az első szónok Alex Quaison Sackey, Ghana küldötte volt. Kijelentette, a fő feladat az, hogy egyezményt érjenek el azokról az általános elvekről, amelyeket be kell tartani a Kelet és Nyugat kö­zötti leszerelési tárgyalások során és meg kell teremteni a tárgyalások felújításá­nak kedvező feltételei'. Hozzáfűzte, Ghana szilárdan meg van győződve arról, hogy a Kelet és Nyugat nézetei közelebb jut­hatnak egymáshoz. Ghana küldötte élesen bírálta Francia­országot azért, hogy a Szahara sivatag­ban atomfegýver-kísérleteket hajtott vég­re. Kijelentet'e, hogy Charta felszólít minden nukleáris hatalmat, mondjon le az atomfegyver-kísérletekről. Ghana képvi­selője kifejezte azt a nézetét, miszerint az ENSZ kötelessége gondoskodni róla, hogy Afrika megmeneküljön az atom­robbantások következményeitől. Sehurman holland kiild»tt állást fog­N. Sz. Hruscsov: Ä Szovjetunió mindent megtesz az atomfegyver-kísérletek betiltásáért MOSZKVA, (TASZSZ) — N. SZ. HRUSCSOV, A SZOVJETUNIÓ MINISZ­TERTANÁCSÁNAK ELNÖKE E. ZEU­THEN ÉS E. ŠIMON ASSZONYOKNAK, A NŐK NEMZETKÖZI BÉKE ÉS SZA­BADSÁG LIGÁJA VÉGREHAJTŐ BI­ZOTTSÁGA TAGJAINAK VÁLASZT KÜLDÖTT AZON LEVELÜKRE, AME­LYET A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG­NAK AZ ATOMFEGYVER-KÍSÉRLETEK BETILTÁSÁT KÖVETELŐ HATÁROZA­TÁVAL EGYÜTT INTÉZTEK N. SZ. HRUSCSOVHOZ. N. SZ. HRUSCSOV VÁLASZÁBAN KIJELENTETTE: „Biztosíthatom önöket arról, hogy a szovjet kormány teljes mértékben oszto­zik az önök szervezetének komoly elége­detlenségében afelett, hogy mindeddig nem történt megállapodás a nukleáris és termonukleáris fegyverkísérletek beszün­tetésére vonatkozólag " „A Szovjetunió volt a kezdeményező az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének kérdésében s ezzel arra kényszerítette a nyugati atomhatalmakat, hogy tárgyalá­sokba bocsátkozzanak, amelyek célja olyan egyezmény kidolgozása, amely egy­szer s mindenkorra véget vetne az atom­fegyver-kísérleteknek. Rövidesen már két év múlik el azóta, hogy Genfben összeültek a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia képviselői, hogy egyezményt kössenek az atomfegy­ver-kísérletek beszüntetéséről. A három­hatalmi értekezlet munkája első idősza­kában bizonyos sikereket ért el és az egyezmény több fontos pontjára nézve megállapodás jött létre Később azonban az értekezlet munkája megfeneklett és az utóbbi hónapokban az értekezlet egyet­len további cikkelyt sem dolgozott ki. A nyugati hatalmak és elsősorban az USA mesterséges akadályokat gördítenek az atomfegyverkísérletek teljes betiltá­sának útjába. Az USA arra törekszik, hogy kétséget keltsen az atomfegyver­kísérletek betiltására vonatkozó általános egyezmény elérésének lehetőségét illető­leg. „Az USÁ-nak az atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló megbeszélésekkel kap­csolatos álláspontja a világ valamennyi békeszerető nemzetének komoly nyugta­lanságát váltja ki. A világ közvéleményé­nek minden erejével oda kell hatnia, hogy elősegítse a háromhatalmi genfi ér­tekezlet sikerét és ne engedje meg az atomfegyver-kísérletek felújítását. Ebben jelentős feladat hárul az Önök szervezetéhez hasonló intézményekre. A Szovjetunióban ismerjük és megelége­déssel figyeljük azt a törekvést, amelyet az Önök szervezete fejt ki ebben az irányban. Engedjék meg, hogy sok sikert kívánjak önöknek nemes harcukban, amelyet azért fo'ytatnak, hogv az embe­riség megszabadu'jon az atomháború szőrnvüségeitől. Ami a Szovjetuniót illeti, minden tő'e telhetőt megtesz annak érdekében, hogy mielőbb létrejöjjön az atomfegyver-kísér­letek betiltására vonatkozó egyezmény és hogy a tömegpusztító fegyvereket be­tiltsák és felszámolják." lalt a nukleáris fegyverkísérletek beszün­tetésére vonatkozó egyezmény lehető leg­gyorsabb megkötése mellett; a kísérletek beszüntetése azonban nem jelentené a fegyverkezés csökkentésére irányuló in­tézkedéseket. Hollandia meg van győződve arról, hogy a leszerelési tárgyalásokat a tízes bizottságban kell folytatni. Hol­landiának nincs ellenvetése e bizottság semleges elnökének kinevezése ellen. Az ülés utolsó szónoka Omar Lufti, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte volt. Hangsúlyozta, azokból a közös álláspon­tokból kell kiindulni, amelyekben a Kelet és a Nyugat egyetért, valamint a lehető leghamarabb fel kell újítani a tanácsko­zásokat azzal a céllal, hogy elérjék az álta­lános és teljes leszerelést. Az EAK küldötte támogatta Krisna Menőn indiai küldött ja­vaslatát, amely szerint az ENSZ köz­gyűlésének meg kell szabnia az általános és teljes leszerelés végrehajtásának irányelveit. Az EAK képviselője emellett hangsúlyozta, szükséges, hogy a tizes bi­zottság egyöntetűen tartsa be ezeket az irányelveket. Lufti ezután állást foglalt a bizottság bővítésére vonatkozó szovjet javaslat mellett. Véleménye szerint ez az intézkedés megkönnyítené a tanács­kozást. Az ENSZ közgyűlésének politikai bizott­sága pénteki ülésén a leszerelési vitát hétfőre, időszámításunk szerinti 15 '"O órára elnapolta. Az USA veszedelmes Kuba elleni provokációja Havanna (ČTK) — Az USA guan­tánamói kubai támaszpontján szom­baton az amerikai tengeri gyalogság 1500 katonája partra szállott. Az amerikai katonák partra szállását azzal az ügyetlen állítással indokol­ják, hogy az amerikai katonák „üdülni mennek a hadgyakorlatok után." Az Associated Press jelentésében idézi a kubai sajtó véleményét, amely egyöntetűen elítéli az USA veszedelmes akcióját. Az Almondo című lap hangsúlyozza, hogy ezt a tettet csupán az USA hadügyminisz­tériumának provokációjaként lehet értékelni. A Revolución című lap a latin-amerikai orszáookat harcra szólítja az amerikai provokációk ellen. Zavargások Venezuelában New York (ČTK) — A Prensa Latina hírügynökség jelentése sze­rint Venezuelában továbbra is feszült a helyzet. A városokban kormány­ellenes tüntetéseket, összejövetele­ket és sztrájkokat rendeznek. A hatóságok elrendelték a had­seregnek és a rendőrségnek, állítsa helyre a rendet az országban. Ca­racas város utcáin amerikai ejtő­ernyős egységek és harckocsik cir­kálnak. ÜJ SZÖ 3 * október 31. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom