Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-29 / 301. szám, szombat

Vítčzslav Kocourek: CLAUSEWITZ (Folytatás a 7. oldalról) — Prága szebb Lipcsénél? - kér­dezte tőlem Preminger. '—> Prága a legszebb város a vilá­gon, csak Liszabon és Isztambul szebb mondta a pincér, miközben át­nyújtotta nekem a limonádét. — Hogyan tetszik neked Lipcse? kérdezte Preminger. — Nem szeretem a nagy városokat válaszoltam. - Csak azokat sze­retem, ahol sok a zöld és kedvedre járhatod a parkokat. — De hiszen Lipcsében bőven van park! — ' állította Preminger. — Először jár Lipcsében? — kér­dezte Clausewitz. — Sajnos nem. - Bosszantott, hogy éppen ő érdeklődik, ha talán más tette volna fel a kérdést, értel­mesen válaszoltam volna, de Clause­witz tette föl a k'érdést és dühösí­tett, hogy egyáltalán velünk van, ho­lott akarata ellenére legyőztem Birz­bachot és kis híján Premingert is. Miért nem szórakozik a szomszéd asztalnál nagy korsókból sört ivó távfutókkal. Mit érdekel engem a véleménye! — Valamiért neheztel Lipcsére? — kérdezte Clausewitz. — Totális bevetés, segédmunkás, dreckiger Ausländer - válaszoltam és fenékig ittam citromos limonádémat. — Ocsmány idők - mondta Pre­minger és félrenézett. — Tizenkilenc éves voltam ~ mondtam. — Ismeri Lipcsét ezerki­lencszáznegyvennégyből? — kérdez­tem Clausewitztöl. :—: Nif wieder Krieg! — tört ki Premier szenvedélyesen és ez igen Őszintén hangzott. — 1 Az ezerkilencszáznegyvennégyes Németországot! — szólt Clausewitz és révedezve belebámult söröspoha­rába, ide-oda forgatva azt ujjai kö­zött. 0 — Még egy limonádét kérek - in­tettem a pincérnek. —' Limonádét? Nem kíván inkább sört, elsőrangú Prenzlau-sört. Nie wieder Krieg! :—; ismételte keményen Preminger. Jövőre negyvenkilenc öt alatt futja - mondta Clausewitz. Felhajtotta sörét, eltolta poharát és hozzáfűzte: — Kívánom, hogy ezt már jövőre elérje. Felémnyújtotta kezét és mit volt mit tennem, el kellett fogad­nom. Lassan jelemeltem jobbomat és miközben odanyújtottam, észrevei ­tem, hogy ő balját nyújtja, majd hirtelen kihúzta zsebéből a jobb ke­zét is és most megláttam, hogy az alkar mozdulatlan, merev, halálosan dermedt s a kézfejet fekete kesztyű fedi. Felémemelte, ráütött a protézis­re, hogy csak úgy koppant, ráné­zett, aztán leengedte és újból zsebé­be dugta. - Ez az én emlékem az ezerkilenc­százharminchatos Németországra. Dachaura, Sachsenhausenra. Csak ránéztem a kézre, jobbom a le­vegőbe meredt, néztem a béna kart és eszembe jutott, hogy ezerkilenc­százharminchatban tizenegy éves vol­tam, akkor hallottam először Hitler­ről, néztem a kart, majd az arcot és megláttam a forradást, de most hirtelen más forradást láttam, és nem láttam már nyers, kemény vo­násokat, de fájdalomszántotta baráz­dákat és a vékony összeszorított ajak mögött megrekedt néma kínt, tíz borzalmas évet, s az Arbeit macht frei-t. . — Dachauban... volt? — kérdez­tem. — Ezerkilencszázharminchattól, mint politikailag megbízhatatlan ... Biztosan megfutja negyvenkilenc öt alatt - mondta Clausewitz. Megszorítottam balját, erősen megszorítottam, mondani is akartam valamit, de torkomba szorult a szó es ő amúgy is megfordult már és elment a bárpulttól a távfutók asz­tala felé, kik nagykorsókból itták sörüket. Utána meredtem és Premin­ger harmadszor is megismételte: — Nie wieder Krieg! - Bier, Wein, Schnaps, Sliwowitz? '— kérdezte a pincér. - Nein, Limonáde bitté — vála­szoltam — Immer Limonáde. Fordította: Grál Vilmos 10 ÉVES A KÁBEL- ÉS SZIGETELŐ ANY AGKUTATÖ INTÉZET Rövidzárlat — és ami mögötte van A mesterséges villámok birodalmában • Villanyáram a víz alatt • Mit kell kibírnia egy kábelnek? • Vigyázz! Magasfeszültség! VÍZSZINTES 1. Az Idézet első része a nyíl irányá­ban. 15. Finn gőzfürdő. 16. A fizikai mun­ka elvégzéséhez kell. 17. Csallóközi köz­ség. 18. Sütő magánhangzók nélkül. 19. Nagy Dániel. 20. Óra-márka. 22. Mutató­szó. 23. Hull közepe. 24. Ilyen szó is van. 26. Szélhárfa. 28. Kerltésanyag. 30. . . . lapu. 31. Ázsiai ország. 32. Házacska. 33. L-lel felvonó. 34. Lop, elvisz. 35. Olasz pénzegység rövidítése. 36. V. T. F. 38. Ák. 40. Szegény idegen nyelven. 41. Ad Acta. 42. Folyó spanyolul. 43. Beszéd­rész'. 45. Ért latinul. 47. Liget németül. 48. Város a Duna mentén. 49. Ilyen hi­vatal is van. 51. Csigafajta. 53. D. L. E. 55. Erélyes. 58. Ero keverve. 60. Élet latinul. 62. Létezik. 63. Ték. 64. Makk alsón van. 65. Szerelem istene. 67. Puc­cini-opera. 70. Ilyen gyanú is van. 71. Igen oroszul. 72. Fogász szlovákul. 73. Két szó: papírmérték és tudomány. 74. Szibériai folyó. 75. R. A. H. 76. Kígyó. 78. Tanács németül. 80. Passzoló. 82. Azo­nos a 32. vízszintessel. 83. Lehelyez. 85. személyi adatok összesége, idegen szóval. FÜGGŐLEGES t 2. Szállodák gyakori elnevezése. 3. Visz­szaad. 4. Nap idegen nyelven. 5. Vége németül. 6. Helyrag. 7. Iratfűző kapocs. 8. Adu. 9. i . . 1 . leng. ék. felesleg. 10. Vissza: kicsinyítő rag. 11. A barikád is az (ék. pótl.). 12. Jassz muri. 13. Lóca közepe. 14. Kulacs. 18. Az idézet máso­dik része a nyíl irányában. 20. Északi férfinév. 21. A görög ABC első betűje. 25. Végtag. 27. Tüzet szüntető. 29. Út­szakasz ismert idegen szóval. 30. Férje. 36. Segédházfelügyelő. 37. Illatos. 39. A harc görög istene. 42. Tetejére. 43. Angol megszólítás. 44. Vissza: megrefor­mált eszperantó. 46. Országos Tanács. 48. Tiltakozás. 49. Indoeurópai nép. 50. La­tinul nyolcadik. 52. Ázsiai ország, 54. Ide­gen pénzegység. 56. Asszony-névképző. 57. Járunk rajta. 59. Kibogozó. 61. Szá­razság. 64. Tejjel-mézzel folyó hely. 66. Kevert huzal. 68. Sas szlovákul. 69. Kö­rülbelül. 70. Mezőgazdasági esdcöz. 75. Össze-vissza írt. 77. Régente közjogi mél­tóság volt. 79. Vissza: kárt tesz. 80. Betű, ahogyan kimondjuk. 81. Böjtben van. 83. Vissza csacsihang. 84. Rangjelzés. TUDNIVALÓK Beküldendő a vízszintes 1 és függőle­ges 18 megfejtése a nyíl irányában leg­később 6 napon belül. A címzésnél tün­tessék fel: Keresztrejtvény. A megfejté­seket lehetőleg levelezőlapon szíveskedje­nek szerkesztőségünk elmére küldeni: Oj. Szó, Bratislava, Gorkého 10. A helyes megfejtők között minden hé­ten 5 könyvet sorsolunk ki. MEGFEJTÉS A legutóbb közölt keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Az Oj Szó egybekap­csol az egész világgal, minden békesze­rető emberrel. Sorsolással a következők nyertek könyv­jutalmat: 1. özv. Csajka Eerencné, Dubník. 2. Milkovics Éva, Komárno. 3. Hrotko János, Prohlavice. 4. Papp Béta, Matuškova. 5. Éder József, Levice. A könyveket postán küldjük el a nyer­teseknek. ! Mindenki tudja, hogy a villanydróton a lekopott szi­getelés rövidzárlatot okoz. Ha háztartásunkban történik ilyesmi, kicseréljük a biztosítékot, szigetelőszalaggal — ügyességünktől telhetően - körülcsavarjuk a drót meg­sérült részét és — vígan világítunk, vasalunk, rádiózunk tovább. Mindez igen egyszerű és lehetséges a mi 220 voltos háztartási áramunknál és néhány milliméteres vezetékeinknél. Ugyanez megtörténhet azonban a tízezer voltos áramot vezető, karvastagságú áramvezetőkkel is. Ilyen esetben nem alszik ki csupán az éjjeliszekrényen a villanylámpa. Az ilyen magasfeszültségű áramvezetők végére rendszerint egész üzemeket, hatalmas, nagytelje­sítményű gépeket, óriási értékeket termelő berendezése­ket kapcsolnak. Ha ilyen esetben ugrik át két vezető között a rövidzárlatot jelentő szikra, akkor bizony le­állnak a gépek, sok ezer koronás károk keletkeznek, be­Milyen a kábel? Minden gyerek, ha látott már fel­ásott utcán kábeleket lerakni, meg­mondhatja, hogy a kábel egy vastag, ólomba burkolt vezeték, amelyet nagy tekercsekről gombolyítanak le. Igen, ez is kábel. De van ám még ezen­kívül igen sokfajta. A távösszeköt- • tetés alacsonyfeszültségű berende­zéseinek huzalaitól a lökhajtásos, hangsebességnél is gyorsabban szá­guldó repülőgépek gyújtóberendezé­sének drótjain keresztül a műanyag­ba burkolt, föld alá fektetett veze­tékekig - ez mind kábel. Mindnek más-más körülmények közepette kell teljesítenie szolgálatát - az áram továbbítását. A távösszeköttetés hu­zalainak a lehető legkisebb áram­veszteséggel kell működniök, a re­pülőgép gyújtóberendezésében nagy hőfokot kell kibírniok, a föld alatti kábelnek pedig a föld nedvességé­nek, vegyi hatásának stb. kell ellen­állnia. Amilyen egyszerűnek tűnik az első pillanatban az áram tovább­juttatásának kérdése, olyan bonyo­lult a válóságban. S hogy mindezeket a problémákat a bratislavai kutató­intézet tudósai, mérnökei, techniku­sai és munkásai jól oldották meg intézetük fennállásának tíz évében, arról az tanúskodik, hogy szerkezeti hiba folytán nem került komoly üzemzavarra sor. Az itt szerkesztett kábelek megállták helyüket nagy vil­lanyerőműveinkben, ipartelepeinken, a kivitelre s hazai piacra gyártott szerkezetekben egyaránt. Á próbateremben Egyszerűen próbateremnek hívják az intézet dolgozói azt a hatalmas helyiséget, amelyet a beavatatlan lá­togató a mesterséges villámok biro­dalmának nevezne el. Nagy fémgöm­bök között a hozzávaló robajjal mé­teres szikrák csapnak át, a rejtelmes, nagyméretű kondenzátorok, induk­torok között eltörpül az ember. Egy­egy dróthálóval körülvett kalitkán piros lámpa ég, s jelzi: »Vigyázz, magasfeszültség!« Itt próbálják, mit is bír ki egy szigetelő. Itt teremtik meg mestersé­ges úton azokat a fel­tételeket, amelyek kö­zött a kész szigetelőnek működnie kell. Van itt trópusi hőséget fejlesz­tő kamra, sarki hideget »előállító« jégszekrény, vizes kád, amelybe egy­szerűen bedobják a ká­belt, árammal telítik, s úgy hagyják néhány hó­napig, mutassa meg, mit tud. Egy érdekes szerke­zetnél állunk meg. Ká­belvégződések merednek felfelé egy tartó vázon. A piros lámpa jelzi: áram van bennük. A kábelek végéről levették a szigetelést úgy, mint amikor a gyakorlatban rákapcsolják valamire. A néhány tízezer Volt fe­szültség nem látszik, de benne van. Kissé fé­lelmetesnek tűnik a Beöntik a meztelen drót a hatal- módszer mas áramfeszültséggel. De megnyugtatnak, és megmagyaráz­zák, miről is van itt szó: — A gyakorlatban természetesen meztelen vezető is előfordul. A ha­talmas áramfeszültség azonban ioni­zálja környezetét és az ellenkező töltésű részecskéket magához ragad­ja. így kiválasztja a levegőből pél­dául a nedvességet, port, piszkot, miegymást. Ez a szenny lerakódik a vezetőn, vagy a szigetelésen és be­folyásolhatja a szigetelő, vagy a ve­fagyhat az acél a Siemens-Martin kemencékben, leállhat egy alumíniumkohó. A szigetelés vagy kábel okozta rövidzárlat lehetőségei egyre nagyobbak - egyre több területen alkalmazunk villanyt, egyre többfajta elektro­mos berendezést helyezünk üzembe, egyre bonyolultabb viszonyok közepette kell vezetni a villanyáramot. Ennek megfelelően egyre többféle hatással szemben kell ellen­állóvá tenni a szigetelőanyagokat és az áramvezető ká­beleket. Hogy ezeknek a fokozódó követelményeknek is megfeleljenek a hazánkban gyártott kábelek és szigete­lőanyagok, hogy az elektromos szerkezetek, amelyek te­listele vannak különféle huzalokkal, minél tökéleteseb­bek legyenek - fejlesztenünk kell a kábelgyártás szín­vonalát, állandóan javítani kell a szigetelőanyagok mi­nőségét. Ez — az idén 10. évfordulóját ünneplő — Kábel- és Szigetelőanyagkutató Intézet dolgozóinak fel­adata. Slaninka, Maršál és Poór mérnökök, az új kábelkapcsolási módszer fel­fedezői. Maršál mérnök kezében egy olajnyomásos kábelvégződés, ugyan­csak a csoport munkájának eredménye. zető tulajdonságait s veszélyessé te­heti az üzemeltetést. Ezt kutatjuk éppen. A kábelnek két vége van A kutatókat jelenleg foglalkoztató tán ötven probléma* közül egyet vá­lasztunk ki, hogy képet alkothas­sunk magunknak a kutatóintézet dol­gozóinak munkájáról. Felkeressük Artbauer mérnököt, az igazgató el­ső helyettesét, az »elektromos szak­embert«. Maršál mérnökkel a kábel­végződések és bekötések problémáit kutató csoport vezetőjével együtt bertiutatják tevékenységük egyik te­rületét. A magyarázatot azzal kezdik, hogy a kábelnek két vége van. Egysze­riben szakembernek érzem magam, mert ezt én is tudtam. Ebből az egyszerű tényből — abból ugyanis, hogy a kábelnek két vége van — a problémák sorozata következik. A kábeleket egybe kell kapcsolni a két végükön, vagy bekötni — ez természetes. Ahhoz azonban, hogy a kábel teljesítse küldetését, az egy­bekapcsolás helyét is el kell szige­telni. Ez már nem olyan egyszerű, kábelvégződést. Pavol Kmeť az új szerint kikészíti a végződést. mert itt másfajta anyaggal kell dol­gozni, mint amilyenből a kábel ké­szült, a szigetelés tulajdonságainak azonban ugyanolyanoknak kell Ien­niök, mint a kábel egész hosszán. Eddig nagyméretű öntvénytokot ké­szítettek a végződésekhez, ebbe ágyazták az érintkező felületeket, majd szigetelőanyaggal beöntötték. Ez igen bonyolult munka, az önt­vénytok pedig nagy, súlyos és drága volt. Olcsóbbá kell tenni a kapcso­lást, egyszerűbbé, gyoríabbá a sze­relők munkáját. Ez volt a cél. A több éves munka eredményét máris elém rakják: különleges gyanta-tokba ágyazott ezer Voltos kábeldarab. A szigetelés egész egyszerűvé vált: miután összekötik a két végződést, PVC műanyagból készült tölcsér­szerű formákat húznak rá. Az in­tézetben feltalált, kidolgozott és el­készített gyantás folyadékkal — > ún. EPOXYD - GYANTÁVAL ­megtöltik a tölcséreket, a gyanta behatol mindenüvé és tökéletesen szigetel. Gyorsan szilárdul, tartós, a nedvességgel szemben immúnis, nagy megterhelést is elbír. Most ugyanezen dolgoznak, de nagyban. 10 ezer Voltos kábelek kapcsolásait is így akarják megoldani. Ügy lát­szik, jó úton haladtak, mert kísér­leti kábeldarabjaik már néhány hó­napja meleg vízben feküsznek, állan­dóan tízezer Voltos áram fut rajtuk, s rövidzárlatnak még a nyoma sem mutatkozik. Ki jött rá, hogy így is lehet? A gondolat megvalósításához négy évvel ezelőtt szovjet dokumentáció alapján láttak hozzá. Mindenekelőtt megfelelő, hazai anyag — jól szi­getelő, szilárd, megfelelő mechanikus tulajdonságokkal bíró anyag — fel­kutatására volt szükség. A megfe­lelő anyagot Slaninka mérnök, a ku­tatócsoport tagja találta meg. Kikí­sérletezte ez epoxyd-gyantát, min­den tulajdonságát hosszadalmas kísérletek folyamán vizsgálta. Mi­roslav Maršál mérnök az általános elgondolás szerzője. Fodor és Poór elvtársak a szigetelés és bekötés műveletének kidolgozását vállalták. E négy kutató munkájának összes­sége célhoz vezetett: ma már egy­szerűbben, olcsóbban és jobban kap­csolhatják egybe a kábeleket, Ennek nemzetgazdasági jelentősége akkor tűnik csak ki igazán, ha figyelembe vesszük, hogy évente kb. 120 000 kábelvégződést kell bekötni. Ha ezt átszámítjuk anyagra és munkaidőre - óriási megtakarításokat köszön­hetünk a négy kutatónak és munka­társaiknak. Ezenfelül nagyok a pénz­ben kifejezhetetlen megtakarítások, amelyek abból adódnak, hogy az újfajta bekötés üzemzavarmentes, és tartós. Befejezzük a látogatást a 10 éves, fiatal intézetben. Mesterséges vil­lámok csattognak a fémgömbök kö­zött, piros lámpák jelzik a magas­feszültséget — a nagy szerkezetek mellett apróknak tünő emberek to­vább fáradoznak azon, hogy egyre olcsóbb és jobb módszereket és anyagokat alkalmazhassunk iparunk véjre, a villanyáram vezetésében. VILCSEK GÉZA CJJ SZŐ 8 * 1960. október 29,

Next

/
Oldalképek
Tartalom