Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-22 / 294. szám, szombat

Z ŰJ szó Minden percet kihasználnak A Tekovské Lužany-i állomásról gyalog igyekeztem a falu felé. Annak ellenére, hogy csepereg az eső, cu­korrépával megrakott autók és pót­kocsis traktorok húznak el mellet­tem. A szövetkezet irodájában megtud­tam, hogy a cukorrépa kiszántása mellett a komposztkészítést sem hagyják abba s a vetésre is minden kedvező percet kihasználnak. Az őszi búzának már 55 százalékát elvetet­ték. A többi is a földben lenne, de a szövetkezet nemesített növények termesztésével foglalkozik s a vető­magot Brnóból kapja; ez eddig nem érkezett meg, így nem kerülhetett sor az elvetésre. Rövidesen megkezdik a kukorica betakarítását. Két kombájn vár ké­szenlétben, de ha az időjárás tovább­ra is kedvezőtlen marad, kézzel tö­rik le a kukoricát, mert nem akar­ják, hogy a 45-50 mázsás hozamot REND A LELKE MINDENNEK A felületesség, nemtörődömség, a ha­nyagság minden esetben gátolja az ered­mények elérését. Márpedig ezt nem akar­juk. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a munkahelyeken nagyobb gondot fordít­sunk az anyagtakarékosságra. Vonatko­zik ez főleg a novákyi Wllhelm Pieck Vegyiüzem azon dolgozóira, akik a fő­mechanikus ügykörébe tartozó műhelye­ket építik és bizony lelkiismeretlenül bánnak az anyaggal. Az építkezési anyag nem jó helyen van és a kezelése is kí­vánni valót hagy maga után. Az üzem­ben másutt sem sokat törődnek az anyaggal. Pl. a hátsó kijárat mellett fo­lyó építkezésnél szerteszét dobálva he­ver a tégla, fa és egyéb építkezési anyag. Ki felelős ezért? Mindenki, aki az építkezés munkálataiban részt vesz. Ha a mesterek az építkezés vezetői, a szakszervezeti részlegbizalmiak elbeszél­getnének a munkásokkal az anyagmegta­karítás kérdéseiről, nem fordulna elő ilyen pazarlás. Nem feküdne sok ezer koronát érő építkezési anyag a szabad ég alatt és nem válna hasznavehetetlen­né az időjárás viszontagságai következ­tében. Mindez a szomszédos Zemianske Kos­tolany-i villanytelepre is vonatkozik, ahol a főbejárat előtt nagy. mennyiségű kész vasárut pusztít a rozsda. A főbe­járattal szemben levő internátus mögött építkezési segédeszközök hevernek Csá­ky-szalmájaként. Bízunk benne, hogy az üzem vezetősé­ge rövidesen rendet teremt az építkezés „örül. i Mikuláš Maťašeje, Bratislava ígérő szemeskukorica-termést vesz­teség érje. A takarmányok tartalékolása terén is nagyon jól áll a szövetkezet. Siló­takarmányból egy állatra 65 kiló jut naponta. Ez meglátszik a tejelékeny­ségen, a napi fejésátlag 8,5 liter tej tehenenként. Az évről évre javuló közösben a tagság azon van, hogy minden mun­kát határidőben végezzen el. Andriškin József, Želiezovce. Annál az alakulatnál Annál az alakulatnál, ahol Pe-< likán tiszt a parancsnok, a poli- * tikai és harci kiképzés mellett) nagy súlyt fektetnek a földműve- i sekkel való kapcsolatok elmélyí­tésére. Ezt világosan bizonyítja j az a tény, hogy az aratási és ta­lajjavítási, valamint az összes ( idénymunkában segítenek a ka­tonák a környező szövetkezetek­i nek. A napokban tíz teherautó­val és 68 katonával indult el Ho-j recký tiszt, hogy segítsenek el­szállítani a cukorrépát a környe­J ző szövetkezetek földjeiről. De nemcsak ebben nyilvánul) meg a néppel fenntartott kap-] csolatuk. A hadsereg napja al­kalmából előadásokat tartottak az) üzemekben, iskolákban és szö­vetkezetekben. Látogatásukat a hadsereg napján rendezett ün­nepélyen viszonozták az üzemek dolgozói és a szövetkezeti tagok.) Szemtanúi voltak, amikor az ala- i kulat a harci és politikai kikép­zésben szerzett érdemeiért már! másodízben nyerte el a „Példás! alakulat" kitüntetést. A jól si­került ünnepély megmutatta, mi­lyen szoros testvéri kapcsolat van | a nép és a hadsereg között. Nagy Géza, hadnagyi zmmmA Későn is jobb, mint soha MIKOR KÉSZÜL EL A NEDEDI ISKOLA? Lapunk 1959. december 9-i szá­mában közöltük Drinóczy I. elv­társ írását „Az érsekújvári építke­zési vállalat címére" címmel, amely­ben a nededi iskola lassú építése miatt fejezte ki aggodalmát és kérte a Nové Zámky-i építkezési válla­lat vezetőségét, foganatosítson hat­hatós intézkedést e fontos építkezés meggyorsítására. A cikk írója le­szögezte, hogy a helyi nemzeti bi­zottság és az iskola vezetősége e cél érdekében kész a legmesszebbmenő segítség biztosítására. Az építkezési vállalat dolgozói hevenyében vála­szoltak a felhívásra és ezt lapunk ez év január 4-i számában közöl­tük is. Ebben kötelezettséget vál­laltak, hogy az iskolát 1960. augusz­tus végéig befejezik. Itt mindjárt megállapíthatjuk, hogy a munkások, a helyi nemzeti bi­zottság, az iskola és a lakosság ele­get tettek ígéretüknek: az iskola ez év augusztus végére felépült. Csak... De talán sorjában. Szeptember első felében levelet kaptunk a Nové Zámky-i építkezési vállalat (Pozemné stavby) igazga­tóságától, amelyben közli, hogy a vállalat dolgozói vállalt kötelezettsé­güket teljesítették. Augusztus 31-én megérkezett a galantai beruházó kollaudációs bizottsága az épület át­vételére. Ez a bizottság az iskola épületét nem vette át, mert a fű­téshez elengedhetetlenül szükséges kazánt eddig nem szerelték fel, sőt ez időpontig meg sem érkezett. „Mi a Nové Zámky-i építkezési vállalat igazgatóságán mindent meg­tettünk és a helybeli lakosság se­gítségével az iskola építését a ki­tűzött határidőre befejeztük. Sajnos, közös örömünket megzavarta az a tény, hogy a kazánt nem kaptuk meg és ugyancsak nem akadt senki, aki az iskolát ilyen állapotban át­vette volna." Eddig a levél, amelyben felteszik azt a kérdést is, vajon ki a felelős SEGÍTENEK a diakok Naponta hatalmas burgonyaszállít­mányok érkeznek Košicére a lakos­ság ellátásának biztosítására. A Ko­šicei Magyar Tannyelvű Ipariskola diákjai elhatározták, hogy brigád­munka formájában bekapcsolódnak a vagonok kirakodásába és a bur­gonya széthordásába. Tíz nap alatt | 7 ezer korona értékű brigádmunkát végeztek az ipariskola tanulói, ezzel azonban még nem zárták le az ak­ciót. Amíg a burgonyaszállítás tart, továbbra is kiveszik részüket a mun­kából. Kiss Mihály, Košice a kazán késéséért, a nitrai építke­zési vállalat, vagy pedig a Bohumíni Vasművek? E kérdésre a kerületi beruházó adta meg a választ. Szerkesztősé­günk kérésére kivizsgálta az ügyet és az alábbiakban idézzük levelének erre vonatkozó részét: „Megjegyzem, hogy a kazán idő­ben történő megrendeléséért és an­nak felszereléséért teljes mértékben a nitrai építkezési vállalatot terheli a felelősség... Amennyiben ez a vállalat a megszabott határidőn be­lül nem küldte el a megrendelést, a kazán leszállítása nem történt meg az építkezés befejezéséig." A kazán végül is szeptember má­sodik felében megérkezett. Ezt Ho­vorka Páltól, a nededi HNB elnöké­től tudtuk meg október 11-i tele­fonbeszélgetésünk alkalmával. Egy­ben közölte azt is, hogy eddig az időpontig a kazán szerelését nem kezdték meg, holott erre már egy héttel ezelőtt ígéretet kapott a vál­lalat vezetőségétől. (Később meg­tudtuk, hogy a szerelési munkála­tokat, ha késve is, október 12-én megkezdték.) A kazán szerelésével kapcsolatban más probléma is felmerült. A pince hiányos szigetelése miatt egy helyen feltört a talajvíz. Tehát a valóság? A nitrai építkezési vállalat késve rendelte meg a kazánt, a Nové Zám­ky-i építkezési vállalat dolgozói pe­dig késlekedtek a talajvíz elszige­telésével. így történt, hogy a szép új iskola még mindig kulcsra van zárva, a ne­dedi diákok pedig most is a régi, nem megfelelő iskolaépületben szo­ronganak. Bosszantó, káros és semmivel sem indokolható mulasztások ... A kollaudációs bizottságnak eluta­sító döntésével teljes mértékben egyetértünk. A félkész iskola nem tekinthető befejezettnek. Mindebből pedig a tanulság: ha már köte­lezettséget vállalunk, akkor azt min­den körülmények közepette becsü­lettel teljesítsük is! A legutóbbi értesüléseink feljogo­sítanak arra a reményre, hogy a kazán gyors felszerelésével mielőbb lehetővé válik az új iskola épüle­tének átadása. Hisz későn is jobb', mint soha ... (zsa) «3£3£2£33 cgj hit <i> a nagyvilágban Hruscsov elvtárs tegnapelőtti beszéde a moszkvai dolgozók nagy­gyűlésén a jelenlegi nemzetközi helyzet mélyreható és komplex elemzése volt. Hruscsov elvtárs a világfejlődés mozgató rugóit ele­mezve három alapvető kérdéskomp­lexumba foglalta össze a legjelen­tősebb problémákat. A múlt hét ese­ményei a világpolitikában mintegy alátámasztották következtetéseit. Hiszen a múlt héten tovább tartott az a folyamat, amely a világ erővi­szonyaiban a jelentős változásokat eredményezte, a múlt héten a le­szerelés kérdésében újra hallatták szavukat a leszerelést szorgalmazó és az azt akadályozó erők, tovább folyt a gyarmati népek szabadságáért és függetlenségéért a harc. Ez a három pont - a világban bekövetkezett változások, a lesze­relés és a gyarmati népek felsza­badító harca — képezte Hruscsov elvtárs nagyhorderejű beszédének vázát. Hadd elevenítsük fel a múlt hét eseményeit e beszéd következtetései tükrében. Az Egyesülj; Államok a gyarmato­sítókkal halad — jelentette ki beszé­dében Hruscsov elvtárs. Az ENSZ közgyűlésének költségvetési bizott­ságában a múlt héten az amerikai küldött mind a tíz körmével védel­mezte azt a politikát, amelyet Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár Kongóban folytatott, s amely mint ismeretes kifejezetten a gyarmatosítók ügyét szolgálta. Az a tény, hogy a nyugati Hatalmak politikusai nem akarnak tudtára ébredni azoknak a változá­soknak, amelyek a világban az utób­bi évek folyamán beállottak, visz­szatükröződik számos egyéb fórumon elhangzott kijelentéseikben és tet­teikben is. A leszerelés kérdése múlt héten az ENSZ-közgyűlés politikai bizott­ságának napirendjére került. Már el­hangzottak az e kérdéssel kapcso­, latos első felszólalások, amelyek szó szerint bebizonyították Hruscsov elvtárs szavait: „...a nyugati hatal­mak még mindig nem készek komo­lyan foglalkozni a leszereléssel, to­vábbra is a fegyverkezési hajsza ál­cázására igyekeznek kihasználni a leszerelési tárgyalásokat, beleértve a most folyó közgyűlés tanácskozá­sait is." Ezért fordult V. Zorin szovjet kül­dött közvetlenül az amerikai képvi­selőkhöz a politikai bizottságban fel­hívásával: valljanak színt, mondják meg egyenesen általános és teljes leszerelésről akarnak-e tárgyalni, vagy csak részleges intézkedésekről akarnak tanácskozni. V. Zorin felhí­vása teljesen jogos volt, hiszen néz­zük az amerikai politika gyakorlatát. Amikor az ENSZ leszerelési bizott­ságában (még 1955-ben) a szovjet küldött a benyújtott amerikai javas­lattal kapcsolatban kijelentette: a Szovjetunió az amerikai javaslatot lényegében elfogadja, az amerikai politika hirtelen megfordította köpö­nyegét, ráébredt, hogy a Szovjetunió komolyan gondolja a leszerelést. Visszahívta a bizottságban működő képviselőjét, visszalépett saját ja­vaslatától. Ezt azután még számta­lanszór megismételte. Miért? Erre Hugh C. Wolf az NBC amerikai te­levíziós társaságnak adott interjújá­ban adja meg a választ: „Az Egye­sült Államok minden eddig javasolt ellenőrzési rendszernél tízszeresen pontosabbat is elvetnének, mégpedig azért, mert a Pentagonban olyan emberek ülnek, akiknek közvetlen érdekük tovább folytatni az ameri­kai atomfegyverkezési programot." Egy másik amerikai kommentátor, M. Childs meg is kérdezte: „Hát ak­kor miért veszünk részt a tárgya­lásokon, ha még a saját javaslatain­kat is visszavonjuk és úgysem aka­runk megegyezni?" Valóban, miért? Ezt kérdezte V. Zorin is ezekben a napokban a politikai bizottságban az amerikai küldöttől. Ezért jelentette ki V. Dávid, hazánk külügyminisztere tegnapelőtti beszédében: „A cseh­szlovák küldöttség hangsúlyozza, ha a nyugati hatalmak továbbra is az időhúzást és a közvélemény ámítását fogják követni a tárgyalásokon, mint a múltban, akkor a csehszlovák kül­döttség nem vehet részt az e kér­désről folytatott népámító vitában." Nem, a leszerelés megvalósítása nem érdeke az USA diplomáciájának. Azt a látszatot akarják kelteni, hogy a tárgyalások folynak, s emellett tovább akarják folytatni a fegyver­kezési versenyt. Ezt szolgálják a kü­lönféle ellenőrzésekre tett javasla­tok, s ezt szolgálja mindkét nyu­gati javaslat, amelyet a közgyűlé­sen benyújtottak. A közvélemény ámítása azonban egyre nehezebbé válik. Ezért a nyugati politikusok már ahhoz folyamodtak, hogy a szovjet javaslatban használt kife­jezésekkel élnek, javaslataikba ha­sonló pontokat iktatnak. A lényeget persze messze elkerülik. így van ez a legutóbbi amerikai-angol-olasz ja­vaslattal is, amelyet Hruscsov elv­társ beszédében is bírált. Ebben a javaslatban is szerepel egy sereg olyan pont, amely reménnyel ke­csegtet, de szó sincs benne például az idegen országok területén elhe­lyezett támaszpontok feszámolásáról. Az ilyen javaslat célja világos: a végtelenségig húzni-halogatni a tárgyalásokat, becsapni a közvéle­ményt akkor, amikor egészen nyil­vánvaló, hogy a szocialista országok nem tehetnek magukévá olyasmit, ami az imperialistákat katonai elő­nyökhöz juttatná, s nem érthet egyet semmi olyan javaslattal sem, amely a fegyverkezés ellenőrzésére, s nem a leszerelésre vonatkozik. Ha ennek ellenére Hruscsov elvtárs beszédében mégis hangsú­lyozza, hogy a béke megőrzése le­hetséges, akkor az a béke erőinek állandó növekedésével magyarázható. A béke erőinek nagyságára a múlt hét eseményei is nyújtanak bizo­nyítékokat. Vegyük csak azokat a hatalmas megmozdulásokat Japán­ban, amelyeket Aszanuma meggyilko­lása váltott ki és amelyek az ame­rikai-japán katonai szerződés elleni hatalmas tiltakozó akciókba tor­kolltak. A legtuóbb több mint hárommillió ember mozdult meg csu­pán Tokióban. A béke erői hallat­ják hangúkat Franciaországban is, ahol az algériai háború elleni moz­galom egyre több józanul gondol­kozó embert ragad magával. A leg­nagyobb erő azonban, amelyre a bé­kéért folytatott küzdelemben tá­maszkodunk a szocialista országok és mindenekelőtt a Szovjetunió ere­je. Ez az erő is napról napra gya­rapszik, s a szocialista országok dolgozói népgazdaságuk fejlesztésé­vel, kimagasló munkaeredmények­kel járulnak hozzá még nagyobb megszilárdításához. Kongó népének szabadságharca a múlt héten ugyancsak újabb for­dulatokat hozott. Kamitatu, a leo­poldvillei tartomány elnöke szembe fordult Mobutu puccsista ezredes terroruralmával. Egy további bizo­nyítéka ez annak, hogy a volt gyar­matokon szilárdulnak azok az erők, amelyek tudatára ébrednek: nem szabad megengedni a gyarmatosítók­nak és kiszolgálóiknak, hogy vissza­forgassák a történelem kerékét. De fellángolt a harc Algériában is, ahol a nemzeti felszabadító egységek nyo­mós választ adtak az orani főbiz­tos beszédére, amelyben nagyhan­gúan kijelentette, hogy az algériaiak a francia Algériában akarnak él­ni. Az angol gyarmatokon — Rho­déziában, Nyasszaföldön — ugyan­csak erősödik a függetlenségi moz­galom. Mint az utóbbi időszakban, úgy a múlt héten is a gyarmati sorban sínylődő népek akcióikkal egyértel­műen kifejezésre juttatták — mint Hruscsov elvtárs mondotta — hogy „senki sem akadályozhatja meg a történelem által halálra Ítélt gyar­mati rendszer csődjét. Már üt a gyarmati rendszer utolsó órája, sza­badok lesznek a gyarmatok népei. V. G. Tavaly ősszel fejezték be a Rodope-hegy­ségben az Arda-folyón épülő vízierőmü első szakaszát. A batai vízierőmű a leg­nagyobb bulgáriai építkezések közé tar­tozik. 605 millió kW-óra elektromos ener­giát ad évente, ami a bolgár népgaz­daság elektromosáram fogyasztásának egy hatodát jelenti. Ez a vízierőmű 3600 négyzetkilométer területen fekszik és az Arda folyó mentén 32 ezer hektár termő­földet öntöz. Képünkön a batai duzzasztó­gát új tava. (Bulharská Foto felv.) * * * A LENGYEL FŐISKOLÁKON 150 ezer főiskolai hallgató tanul az idén, az első évfolyamban több mint 24 ezer a hallgatók száma. Az elmúlt tizenöt év alatt a lengyel főiskolá­kon több mint egynegyed millió hallgató végzett. HAZÁNKBAN ELSŐKÉNT a trnavai já­rás teljesítette a cukorrépa felvásárlási tervét - 100,4 százalékra. SANGHAJ, a Kínai Népköztársaság legnagyobb ipari központja jelentős szerepet játszik a Kína különféle üzemei számára történő szakértők kiképzésében. így pl. a utóbbi két év alatt Sanghajban több mint 35 000 kohászt képeztek ki Kína ki­sebb-nagyobb kohászati üzemei számára. A SZLOVÁK FILHARMÓNIA október 20-i hangversenyén mutatkozott be Jac­ques Beaudry kanadai karmester. A 36 éves művész a hollandiai és olaszországi nemzetközi karnagy ver seny győztese, már nagy sikerrel szerepelt több európai és amerikai állam fővárosában. A bratisla­vai közönség is elismeréssel jutalmazta a kanadai karmester művészetét. FÉLMILLIÓ ÜJ FŐISKOLAI HALL­GATÓT vettek fel a Szovjetunió 1 egyetemeinek első évfolyamára. A VARSÓI Csehszlovák Kultúra köz-, pontjában október 18-án csehszlovák mű­ipari kiállítás nyílt meg. A lengyel sajtó nagy figyelmet szentel e nagy kiállítás­nak és nagyra értékeli a kiállított üveg­ipari, kerámiai, lakberendezési tárgyak ízlésességét és művészi színvonalát. EGYSÉGES HELYESÍRÁSI SZABÁ­LYOKAT vezetnek be Jugoszláviá­ban, amely a szerb és a horvát he­lyesírás szabályain alapszik. NÁPOLYBAN véget ért az Európai írók Egyesülete Központi Bizottságának ülése, amelyen 18 európai ország kép­viselői vettek részt. A csehszlovák író­kat luan Skála képviselő, a Csehszlovák írószövetség központi titkára, valamint dr. Jaroslav Pokorný képviselték. A VARSÓI MOZIKBAN e napokban mutatták be a „Pikk felső" című új lengyel filmet, amely Zdenék Jirotka csehszlovák író regényéből készült. Az új lengyel detektívfilm nagy sikert ara­tott. A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÁ­GI HÓNAPRA a hencovcei faipari üzem dolgozói is készülnek A szomszédos stražskéi Chemko-üzemmel versenyeznek a szovjet újítók munkamódszereinek al­kalmazása terén. Ugyanakkor bekapcso­lódtak a michalovcei járás legjobb CSSZBSZ szervezete cím elnyeréséért in­dított versenybe is. A ROKKANTAK SZÖVETKEZETÉNEK DOLGOZÓI országos aktívára jöttek ösz­sze Prágában, ahol a Szláv Házban a szövetkezet további működésének kérdé­seiről tárgyalnak. Hazánkban 45 rokkant szövetkezet működik, melyeknek 11566 tágja van, valamennyien csökkentett mun­kaképességű dolgozók. A DEFA DOKUMENTÁCIÓS FILM­STÚDIÓJA rövid filmet készít a bu­chenwaldi koncentrációs táborról. ANTON PAVLOVICS CSEHOV születé­sének 100. évfordulója tiszteletére a Hrtfdec Králové-i Területi Színház kol­lektívája betanulta a Cseresznyéskert c. darabot, amelyet október 20-án mutattak be František Bahnik rendezésében. HANOIBAN nemrégen nyelvész­értekezletet tartottak, amelynek ke­retében bizottság alakult a vietnami írás tökéletesítésére. Az értekezlet egyhangúlag számos konkrét javítást javasolt és hangsúlyozta, hogy a viet­nami írás tökéletesítése szükséges a nyelv, az iskolarendszer, a kultúra és a tudomány további fejlesztése érdekében. AZ NDK PRÁGAI KULTURÁLIS ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONTJÁBAN kiállí­tást nyitották meg e napokban, amely az NDK-ban kiadott világirodalmi mü­veket és a drezdai képtár leghíresebb művészi alkotásainak reprodukcióit mu­tatja be. JJJ SZÖ '4 * 1960, október 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom