Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-19 / 291. szám, szerda

Az ENSZ közgyűlése a bizottságokban folytatja munkáját (Folytatás az X. oldalról) sek megoldását elősegítő kedvező légkör megteremtése érdekében kifejtett törek­vésüket. A Szovjetunió nagy erőfeszítést tett a csúcsértekezlet összehívására. A szov­jet kormány kezdeményezte a nemzet­közileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés javaslatát, melyet világszerte széles körök támogatnak. Az a határozati javaslat, melyet Nyi­kita Hruscsov az általános és teljes le­szerelésről szóló egyezmény alaptételei­nek magyarázatával együtt a közgyűlés elé terjesztett, jó alapját képezi ilyen egyezménynek, ha az érdekelt hatalmak tényleg hajlandók megegyezni a szerző­dés gyors kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában. A politikai bizottság, mely most kezdi tevékenységét, köteles azonnal nekiülni e konstruktív javasla­tok megtárgyalásának. Elfogadásuk ki­vezetné a legfontosabb jelenlegi kérdés­ről folytatott tárgyalásokat a zsákutcá­ból. A szovjet kormány attól a törekvéstől áthatva, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését, kitart amellett, hogy pontot kell tenni a második világ­háború végére, s javasolja, hogy az ér­dekelt országok mielőbb oldják meg a német békeszerződés megkötését és a nyugat-berlini kérdést, mely szervesen hozzátartozik a békeszerződéshez. A világ közvéleményének legszélesebb körei pozitívan reagáltak a Szovjetunió lépéseire és az egyes országok nevezetes személyiségei közgyűlési beszédeikben támogatták a szovjet kormány lépéseit. Sajnos, az USA vezette nyugati ha­talmak továbbra is olyan politikát foly­tatnak, mely nem a nemzetközi helyzet enyhülésére, hanem kiéleződésére vezet, ami egyre növekvő aggodalmat kelt azok­ban, akiknek igazán érdekUk a népek békéjének és biztonságának megszilárdí­tása. Az amerikai kormányra jellemző, hogy makacsul ragaszkodik a hidegháborús po­litikához. Tény az, hogy az amerikai hivatalok megengedhetetlen megkülön­böztetésnek vetették alá Hruscsov szov­jet miniszterelnököt, valamint más álla­mok vezetőit, akik mint küldöttségeik vezetői jöttek New Yorkba a közgyűlés XV. ülésszakára. Mindez újra azt bizonyítja, hogy el kell távolítani az útból mindazt, ami aka­dályozza a nemzetközi feszültség enyhü­lését. Ez újra igazolja, mennyire jogos a határozati javaslat megszövegezőinek törekvése: felszólítják a világ országalt, tartózkodjanak a feszültséget kiélezhető mindennemű cselekménytől. A határozati javaslat helyes lépés. A szovjet küldöttség teljes mértékben támogatja és felszólítja a közgyűlést, hogy a béke megszilárdítására tett kon­krét javaslatok tárgyalása során kon­struktívan járuljon hozzá a komoly pro­blémák megoldásához: az általános és teljes leszereléshez, a gyarmati rend­szer teljes felszámolásához, az USA pro­vokációs politikájának beszüntetéséhez, mert ez mérgezi a nemzetközi kapcsola­tokat és veszélyezteti a békét. A szovjet küldöttség minden erőfeszí­tést megtesz a legkomolyabb problémák pozitív megoldására és a béke megszi­lárdításában, az államok békés együttélé­sében, a rakéta- és atomháború szörnyű veszélyének elhárításában érdekelt kül­döttségek együttműködésére támaszkodik. A megvitatásra előterjesztett határozati javaslat egyike lehet azoknak az eszkö­zöknek, amelyek elősegítik e létfontossá­gú feladat megoldását Ezért a szovjet küldöttségnek meggyőződése, hogy a köz­gyűlés egyöntetűen támogatni fogja a ha­tározati javaslatot. Wadsworth amerikai küldőt! igyekezett kiforgatni a szovjet küldött beszédének értelmét és kijelentette, hogy a határo­zati javaslat előterjesztőinek kezdemé­nyezését állítólag a hidegháborús propa­ganda eszközévé akarja tenni. Az ázsiai, afrikai, európai és latin-ame­rikai országok határozati javaslatát egy­hangúlag elfogadták. A közgyűlés plenáris ülését berekesz­tették és e héten az egyes bízott'-' üléseivel folytatja munkáját az ENSZ közgyűlése. Az ENSZ-közgyíílés bizottságainak tárgyalásai A közgyűlés valamennyi bizottsága — politikai bizottság kivételével — hétfőn megkezdte működését. A politikai bizott­ság kedden ült össze. A politikai különbizottság Carleto Augusto haiti küldött elnökletével ült össze, alelnökévé Melquiades Gamboá fülöp-szigeti küldöttet, előadójává pedig Angelo Sanzo Briz spanyol küldöttet vá­lasztotta. Utána jóváhagyták az egyes na­pirendi pontok sorrendjét, úgyhogy az első pont Ausztria panasza lesz, melyet a dél-tiroli Bolzano tartományban élő osztrák kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód miatt .emelt az olasz kormány ellen. A gazdasági és pénzügyi bizottság folytatta az általános vitát a gazdasági fejlődésről s a gazdasági és szociális ta­nács jelentőségéről. Miszo Pavicsevics jugoszláv küldött főként a gazdaságilag elmaradott országok kérdéseivel foglal­kozott. Megemlítette a gazdaságilag elma­radt országokkal ápolt kereskedelmi kapcsolatokat, majd rámutatott a közös piac országainak káros befolyására, mely­lyel ártanak az elmaradt országok gaz­dasági fejlődésének. Ha a jövőben is úgy fognak viselkedni, eljárásuk vissza­térő bumeráng módjára saját magukat fogja sújtani. A jugoszláv küldött han­goztatta, hogy a gazdaságilag elmaradt országok fejlődésének nemzetközi pénze­lése mindenekelőtt politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdulását segítse elő. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a magánpénzelésnek csak korlátozott le­het a hasznossága. A szociális-kulturális és az emberi jogok bizottsága ülésén hat ország, köztük Bulgária, Ma­gyarország, és Albánia küldöttei szóltak hozzá a gazdasági és szociális tanács jelentőségéhez. Ljuben Geraszimov bolgár küldött követelte, hogy a tanács gyakrab­ban tegyen jelentést a szociális helyzet­ről. Hangoztatta, hogy a legutóbbi jelen­tés nem ad kielégítő képet a szocialista országok szociális viszonyainak helyzeté­ről. A szocialista államoknak e téren szerzett tapasztalatai különösen haszno­sak lehetnek a függetlenségüket vissza­nyert és szociális haladásra törekvő or­szágokban. Kolozs Márta magyar küldött különösen fontosnak tartotta azt a segít­séget, melyet a gazdasági és szociális tanács a szociális téren szerzett tapasz­talatok kicserélésében nyújt az új füg­getlen államoknak. A továbbiakban rámu­tatott arra a felelőtlen kereskedelmi rek­lámra, melyet az úgynevezett szabad vállalkozás országaiban űznek egészség­ügyi téren és ami csak árt az egészség­ügy tényleges érdekeinek. Elítélte a Kí­nai Népköztársaságról terjesztett rágal­mat is, hogy törvényellenes kereskedel­met űz kábítószerekkel. Hangoztatta, hogy e rágalmak szorosan összefüggnek a Kí­nai Népköztársaság ellen folytatott ellen­séges propagandával. Nabi Agolli albán küldött beszédében megemlítette, milyen általánosan kedve­ző hatást gyakorolna la gazdaságilag el­maradt országok szociális fejlődésére és haladására az egyetemes leszerelési ja­vaslat. Beszédében a fajgyűlölet elleni harcra is kitért. Hangoztatta, hogy jogos és sürgető a fajgyűlölet ellen benyújtott csehszlovák javaslat elfogadása, mert a népek békés együttélésének egyik fő kö­vetelménye ez. A gyámsági bizottság folytatta a vitát az önálló igazgatással nem rendelkező országokra vonatkozó adatokról. A guatemalai küldött éppúgy, mint sok előző felszólaló elsősorban arra mutatott rá, hogy nagyon lassú az önál­ló igazgatással nem rendelkező területek fejlődése. A gyámkodó hatalmak koránt­sem teljesítik kötelességüket és tevé­kenységük nem irányul az ottani lakos­ság szükségleteinek kielégítésére. Várko­nyi Péter magyar küldött utalt a gyar­mati rendszer felszámolásáról szóló szov­jet nyilatkozattervezetre és hangoztatta, hogy csak a gyarmati kötelékek teljes felszámolása, a függetlenség és a nemzeti élethez való jog visszaadása teremtheti meg a haladás fő feltételeit a gyámsági területeken. Szovjet javaslat az ENSZ titkárságának átszervezésére V közigazgatási és költségvetési bizottság megkezdte a főtitkár adminisztratív és pénzügyi tevékenységének tár­gyalását. Roscsin szovjet küldött rá­mutatott, hogy a főtitkár helytelenül járt el a titkárság igazgatásában. Kijelentette, hogy eljárása ellent­mond az ENSZ alapokmányának, mi­vel a főtitkár egyoldalúan szemeli ki a titkárság személyzetét, melyben túlnyomóan a nyugati szövetségek­hez tartozó országok polgárai dol­goznak. A szervezet eszközeit tehát céltalanul és törvényellenesen adják ki. A szovjet küldött beszédében ada­tokat említett arra vonatkozóan, hogy a titkárság személyzetének több mint kétharmad része nyugati állampolgár és nem egészen egy har­mad részét teszik csak ki a semleges és szocialista országok polgárai. A titkárság vezetősége túlnyomórészt amerikaiakból és az Egyesült Álla­mokkal közös katonai tömbökhöz tartozó országok képviselőiből áll. így például az USA és a nyugati ka­tonai szövetségekhez tartozó többi nyugati országok 17 funkciót töltöt­tek be a főtitkár 28 helyettesének és a velük egy színvonalon levő ma­gasrangú tisztviselőknek funkciója közül, viszont a szocialista országok csak egy helyet töltenek be. A nyu­gati állampolgárok 34 igazgatói tiszt­ségből 28-at, a semleges országok 5-öt, a szocialista országok pedig egyet töltöttek be. A titkárság de­partementjaiban és irodáiban a ve­zető helyeket és a tisztségek túl­nyomó többségét nyugati állampol­gárok töltik be. így például a jogügyi departement 30 munkatársa közül 22 az USA-nak, vagy a nyugati szövet­ségekhez tartozó országoknak polgá­ra. A departementben egyetlen afri­kai ország s a Szovjetunió sincs kép­viselve. A titkárság többi departe­mantjaiban is hasonló a helyzet. Különféle missziókat, a főtitkár megfigyelőinek és képviselőinek tisztségeit a különféle országokban többnyire amerikaiak és más nyugati állampolgárok látják el. A titkárság ezekben a szerveiben a szocialista államok egyáltalán nincsenek képvi­selve, a semleges államok pedig el­enyésző kisebbséget képeznek. A szovjet küldött megállapította, hogy mindez azt bizonyltja, hogy az ENSZ-titkárság munkatársainak ki­szemelése és elhelyezése, továbbá a különböző országokba küldött mun­katársak és szakértők kiszemelése egyoldalúan és megkülönböztető szándékkal történik. — túlnyomó többségében amerikaiak és más nyugati országok polgárait szemelik ki. A távösszekötő alakulat, a rendőri alakulatok keretében Kongóba kül­dött 710 egyén közül 546, tehát 77 százalék nyugati állampolgár, 164 a semleges országok, köztük csak 24 az afrikai országok képviselője volt. A Szovjetuniót senki sem képviselte ott. A szovjet küldött a főtitkár ENSZ­pénzügyekkel kapcsolatos tevékeny­ségével foglalkozva kijelentette, a szovjet küldöttség tiltakozik az el­len, hogy évről évre növekednek az ENSZ titkárságának és további szer­veinek szükségleteire fordított ki­adások. A szovjet küldött felszólalása vé­gén megjegyezte, hogy a szovjet küldöttség szükségesnek tartja a következő intézkedések végrehajtá­sát: • Ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni a titkárság átszervezésének programját úgy, hogy személyzetét szigorú nemzetközi alapon, az ENSZ feladataival összhangban szemeljék ki. • Be kell szüntetni a missziók és a főtitkárhelyettesek kiküldését az egyes országokba anélkül, hogy a Biztonsági Tanács vagy a közgyűlés kiküldéséről határozna. Be kell szün­tetni e missziók összeállítását és a küldöttek egyoldalú alapon, az USA és más nyugati országok polgáraiból történő kiválasztását. Vissza kell rendelni a törvényellenesen kiküldött missziókat s fel kell számolni a fő­titkár misszióit és képviseleteit az egyes országokban. • Az ENSZ alapokmányában meg­határozott keretek közé kell szorí­tani az ENSZ főtitkárának tevékeny­ségét és meg kell szüntetni olyan politika érvényesítésének bevezetett gyakorlatát, mely az ENSZ-tagok csak valamelyik részének érdekeit fejezi ki, és az ENSZ nevében a töb­bi tagok érdekeinek rovására érvé­nyesül. • Be kell szüntetni a szervezet kiadásaira évente előirányzott össze­gek növelését, meg kell szabni az ENSZ általános költségvetésének szilárd határát, csökkenteni kell a titkárság túl nagy apparátusát, fo­kozni kell a tagállamoktól eredő eszközök kiadásának ellenőrzését és ily módon biztosítani kell ezeknek az eszközöknek gazdaságosabb és ésszerűbb ráfordítását. • Meg kell változtatni az ENSZ titkárságának felépítését úgy, hogy mindhárom államcsoport: a szocia­lista országok, a nyugati hatalmak tc-mbjeihez tartozó országok és a semleges országok egyenjogúan le­gyenek benne képviselve. A jogügyi bizottság megkezdte az ENSZ nemzetközi jogi bizottsága jelentésének tárgyalását. E kérdésben Morozov szovjet küldött is felszóialt. Hangoztatta, hogy az utóbbi évek folyamán a bizottság úgyszólván nem foglalkozott a nem­zetközi jog komoly problémáival. Az USA és az USÁ-val katonai tömbök­be szövetkezett más országok ellen­vetése miatt a nemzetközi jogi bi­zottság és a jogügyi bizottság még mindig nem dolgozta ki a fegyveres agresszió meghatározását, bár sok európai, ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai állam úgy véli, hogy ez lénye­gesen hozzájárulna a világbéke meg­őrzéséhez. A szovjet küldött elemezte az ENSZ titkársága mellett működő jogügyi kérdésekkel foglalkozó hi­vatal tevékenységét és meggyőző té­nyeket hozott fel annak bizonyítá­sára, hogy e hivatal az Egyesült Államoktól rákényszerített politikai irányvonalat követi tevékenységével. E hivatal tagjai kimondottan az USA és a NATO-országok állampolgárai, úgyszólván valamennyi vezető helyet ők szálltak meg. E hivatalban egyál­talán nincsenek képviselve a szo­cialista országok, sem a semleges afrikai és ázsiai országok. Véget kell vetni e helyzetnek s garantálni kell a szocialista és semleges orszá­gok képviseletét. A politikai bizottság első ülése New York (CTK) - A közgyűlés politikai bizottsága kedden délelőtt időszámításunk szerint 16 órakor megkezdte a napirendre tűzött kér­dések tárgyalását. A bizottság előbb megválasztotta alelnökét. U Thant burmai küldött Karel Kűrkát, az állandó csehszlovák ENSZ küldöttet javasolta e tiszt­ségre. Utalt a csehszlovák küldött gazdag tapasztalataira, melyeket a nemzetközi tárgyalások során és az ENSZ tevékenységében, valamint éveken át kifejtett diplomáciai pá­lyáján szerzett. A burmai javasla­tot a bolgár küldött is támogatta. Mivel ellenjelölt nem volt, az elnök bejelentette, hogy Karel Kűrkát egyöntetűen a politikai bizottság alelnökévé választották. Karel Kűrka nagykövet átvette tisztségét és rövid beszédben meg­köszönte a bizalmat. Azután elfog­lalta helyét az elnökségben és a megbetegedett Claude Corea elnök távollétében átvette a gyűlés irányí­tását. A bizottság ezután egyöntetűen előadóvá választotta a guatemalai küldöttet. Utána megkezdte az egyes napirendi pontok sorrendjének meg­vitatását. Szovjet tudóst tüntettek ki az NSZK-ban Bonn (ČTK) - A nyugatnémet fi­zikai társaságok szövetsége az idei Max Planck-érmet L. D. Landaunak, a moszkvai' egyetem elméleti fizika­tanárának adományozta. Ezt a hírt Walcher professzor, a nyugatnémet fizikai társaságok szövetségének el­nöke jelentette be a fizikusok Wies­Baden-i kongresszusán, melyen mint­egy 2000 német és külföldi tudós vett részt. A JAPÁNBAN ÉLŐ KOREAIAK, akik még nem térhettek haza a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, újabb hatalmas tiltakozó akciót in­dítottak az ellen, hogy a japán fél szabotálja a hazatelepítésükről foly­tatott tárgyalásokat. A képen tüntető koreaiak a japán Vöröskereszt tokiói székháza előtt. Japán Press felv. HRUSCSOV ELVTÁRS TÁVIRATA a badeni újságíró-világtalálkozó részvevőihez Baden (ČTK) - Kedden délelőtt Bécs mellett, Baden fürdővárosban a világ 50 országából érkezett több mint 250 újságíró részvételével megkezdődött a II. nemzetközi új­ságíró világtalálkozó. A világtalálkozó plenáris ülését az Angol Üjságírószövetség főtitkára nyitotta meg és közölte, hogy szá­mos üdvözlő távirat érkezett, töb­bek között Nyikita Hruscsovtól, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökétől, Figltől, az osztrák parla­ment elnökétől, az UNESCO-tól, stb. „A II. nemzetközi újságíró-világ­találkozó fontos szakasz a népek és államok kulturális kapcsolatainak fejlődésében. Szívélyesen üdvözlöm a világtalálkozó résztvevőit és őszin­tén sikereket kívánok a modern új­ságírás szak- és etikai problémái­nak megvitatásában," — írja táv­iratában Hruscsov elvtárs. „A közvéleményt formáló újság­írók felelős szerepet töltenek be a társadalom életében, az emberiség sorsára nagymértékben kiható ese­mények fejlődésében. Az újságírók hivatásbeli és erkölcsi kötelessége, hogy felemeljék szavu':at a béke védelmében, az új háborús kataszt­rófa veszélye, az óriási világfegy­verkezés ellen, az általános és teljes leszerelés érdekében. Szept köte­lességük, hogy az írott szó fegyve­rével támogassák a gyarmaturalom és a fajgyűlölet ellen vívott nagy küzdelmet. Ok hivatottak arra, hogy az emberek előtt megvilágítsák a szebb jövő útját és leleplezzék a reakció és az imperializmus sötét cselszövéseit, melyekkel vissza akar­ják fordítani a történelem kerekét és meg akarják gátolni a dolgozók szocialista eszméinek megvalósulá­sát. Legyenek önök az igazság hirde­tői, korunk haladó eszméinek fá­radhatatlan propagálói. Tollúkkal, lelkes szavaikkal a tartós világ­béke, az emberiség boldogsága ne­vében becsülettel és híven szolgál­ják a népet" - fejezte be távira­tát Hruscsov elvtárs. Elfogadták az atom­kísérletek betiltásáról szóló egyezmény újabb cikkelyét Genf (ČTK) — Az atomkísérletek be­szüntetéséről tárgyaló háromhatalmi ér­tekezlet hétfői ülésén elhatározta, hogy diplomáciai jogokkal ruházza fel a nagy­szabású ellenőrző szervezet tagjait és •megbízottait. A diplomáciai jogokat a szerződés kiegészítő része és a három atomhatalom képviselői által már jóváha­gyott cikkelyek tartalmazzák ,,A megegyezést az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió hajlandó volt kompromisz­szumra lépni" — jelentette ki Larapkin, a szovjet küldöttség vezetője az ADN saj­tóiroda tudósítójának adott nyilatkozatá­ban. „Egy lépéssel ismét előre halad­tunk". A szerződés kiegészítő része olyan jo­gokat biztosít a szerződő felek képvise­lőinek az ellenőrző szervezetben, a bécsi fő székhely tisztviselőinek és a világ 180 szeizmografikus megfigyelőállomásán dol­gozó szakembereknek, mint az ENSZ ve­zető tisztviselőinek. ,.Az a tény, hogy a Szovjetunió éppen e kérdésben* hajlandó kompromisszumra lépni, azt bizonyltja, hogy a Szovjetunió valóban objektív, független nemzetközi el­lenőrzést akar" — jelentette ki a szov­jet küldöttség vezetője. ALOIS HLOCH, a külkereskedelmi mi­niszter helyettese, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányküldöttsé­gének vezetője október 18-án repülőgé­pen Bagdadba érkezett, hogy aláírja a Csehszlovákia és Irak között megkötött gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt. DZSAKARIÄBAN október 18-án Djuan­da, Indonézia miniszterelnöke és Hara­bapa kereskedelmi miniszter jelenlété­ben megnyitották a szovjet ipari kiállí­tást. A kiállítás megnyitóján N. F. Pa­tolícsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere mondott beszédet. JUN BO-SZUN, Dél-Korea elnöke októ­ber 17-én hivatalosan közölte, hogy az alkotmányt olyan cikkelyekkel egészí­tették ki, amelyek feljogosítják a nem­zetgyűlést „a demokrácia árulóinak meg­büntetéséről szóló külön törvények" meg­szavazására. E törvények alapján bün­tetik meg a volt Li-Szin-man kormány magas pozíciót betöltött tagjait, akik felelősek a tavaszi választási eredmé­nyek meghamisításáért. A ĽHUMANITÉ október 17-i számában közölte, hogy a francia katonák Set és Dijon városában tömegesen tüntettek az algériai háború ellen. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG és nem­rég megalakult Cyprusi Köztársaság kor­mánya elhatározta.hogy felveszi a dip­lomáciai kapcsolatokat és kölcsönösen kinevezi nagyköveteit. ÜJ SZÖ '3 * 1960, október 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom