Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-14 / 256. szám, szerda

Hosszúlejáratú fizetési megállapodás Csehszlovákia és Magyarország között Ä Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Magyar Népköztársaság között szeptember 11-én, vasárnap Brnóban hosszú lejáratú fizetési megállapodás jött létre, amely az 1961-1965. évi időszak fizetési for­galmát szabályozza. A megállapodást csehszlovák részről Jaroslav Kohout külkereskedelmi miniszterhelyettes, magyar részről dr. Kardos Géza pénzügyminiszterhelyettes írta alá. Szovjet küldöttség Bratislavában (ČTK) — A brnói nemzetközi áruminta­vásár megnyitóján résztvett szovjet kül­döttség kedden, szeptember 13-án egy napra Bratislavába érkezett. A küldött­séget Szemjon Andrejevics Szkacskov, a Külfölddel Gazdasági Kapcsolatokat Ápo­ló Állambizottság elnöke vezeti. A szovjet küldöttséget Peter Poruben­nak, az SZLKP KB osztályvezetőjének, Oldrich Prokopnak, az SZLKP bratislavai városi bizottsága elsó titkárának, dr. La­dislav Prieložnýnak, a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság alelnökének és I. A. Sulginnak, a Szovjetunió bratislavai fö­konzulának jelenlétében Vasil Bil'ak mi­niszter, az SZNT alelnöke fogadta. A becses vendégek a déli-órákban el­látogattak a Juraj Dimitrov Vegyiüzembe, melynek megtekintése után elbeszélget­tek dolgozóival. A délutáni órákban Bratislava neveze­tességeit tekintették meg és este vissza­tértek Brnóba. Magas kitüntetés (ČTK) - Ľudmila Jankovcová mi­niszterelnökhelyettes kedden, szep­tember 13-án Václav Pa šek, a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács titkára és Maria Radová, az Állami Kereske­delmi és Fogyasztási Szövetkezeti Alkalmazottak Szakszervezeti Szö­vetsége Központi Bizottságának el­nöke jelenlétében átadta Václav Ma­jernek, az Állami Kereskedelmi és Fogyasztási Szövetkezeti Alkalma­zottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottsága dolgozójának az „Építőmunkában szerzett érdeme­kért" kitüntetést, amelyet 60. szüle­tésnapja alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke ado­mányozott a forradalmi munkásmoz­galom érdekében kifejtett tevékeny­sége elismeréseként. A Baltikán szorgos munka folyik A Baltíka fedélzete (ČTK) - Az Ny. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét kísérő újságírók csoportja szeptember 13-án jelenti: A Baltika már több mint 24 órája úszik az Atlanti-óceánon és mintegy 500 tengeri mérföldnyi utat tett meg. A Baltika rádióállomása tegnap felfogta de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök Ny. Sz. Hruscsov­hoz intézett táviratát. De Gaulle táviratában közli: „Meghatott jókí­vánsága, amelyet Franciaország né­pének és nekem személyesen kül­dött, amikor Franciaország partjai mentén elhaladt." Ny. Sz. Hruscsov szeptember 12-én a késő esti órákban választ küldött a Daily Express angol lap szerkesz­tőjének kérdéseire. A hajón szórgos munka folyik. A Baltika óceánjáró a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének zászlója alatt az amerikai partok felé tart. Hazatért a Wilhelm Pieck elvtárs temetésén részt vett párt- és kormányküldöttségünk (ČTK) - Kedden, szeptember 13-án visszatért hazánkba párt- és kormányküldöttségünk, amely Vác­lav Kopecký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhe­lyettes vezetésével részt vett Ber­linben Wilhelm Pieck, a Német De­mokratikus Köztársaság elnöke te­metésén. A küldöttség további tag­jai a következők voltak: Karol Ba­cílek, a CSKP KB politikai irodájá­nak tagja, az SZLKP KB első tit­kára, Josef Krosnáŕ, a CSKP KB tagja, állami ellenörzésügyi minisz­ter, Ottó Klička, Csehszlovákia NDK­beli nagykövete és Vlastimil 'Vese­lý, a prágai Wilhelm Pieck Gépgyár­ban működő üzemi pártbizottság al­elnöke. A küldöttséget Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tag­ja, miniszterelnökhelyettes, Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, dr. Alois Neuman, dr. František Kahu­da és Josef Reitmajer miniszterek fogadták a ruzyni repülőtéren. Jelen voltak a Német Demokrati­kus Köztársaság prágai nagykövet­ségének képviselői is. A magyar néphadsereg küldöttsége elutazott Bratislavából Rudolf Strechaj elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, mi­niszterelnökhelyettes, az SZNT el­nöke a bratislavai Carlton szállóban szeptember 12-én díszvacsorát adott a magyar néphadsereg küldöttségé­nek tiszteletére, amely Czinege La­jos altábornagy, honvédelmi minisz­ter vezetésével időzött Szlovákiá­ban. A vacsorán jelen volt Jozef Lenárt, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB titkára, Vasil Bil'ak miniszter, az SZNT alelnöke, az SZNT iskola- és kulturálisügyi megbízottja, Vojtech Török egész­ségügyi megbízott, Dénes Ferenc, az SZNT elnökségének tagja és Bohu­mír Lomský hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter vezetésével a csehszlovák néphadsereg képviselői. Jelen volt továbbá Marjai József, a Magyar Népköztársaság csehszlová­Véget ért a Radé právo 40. évfordulója alkalmából rendezett értekezlet (ČTK) - Csehszlovákia Kom­munista Pártja Párttörténeti In­tézetének prágai nagytermében kedden, szeptember 13-án ért vé­get a Rudé právo 40. évfordulója alkalmából rendezett értekezlet, amelyen Vladimír Koucký elvtárs, a CSKP KB titkára is részt vett. Az értekezlet utolsó napját Oldrich Švestka, a Rudé právo főszerkesztő­je nyitotta meg „A Rudé právo a szocialista országépítés időszakában" (1945-1960)" című előadásával, melyben hangsúlyozta, hogy a Rudé právot, úgy mint mindig, a legutób­bi 15 év folyamán is elszakíthatat­lan kötelékek fűzték Csehszlovákia Kommunista Pártja és Központi Bi­zottsága tevékenységéhez, a mun­kásosztály s a haladó erók nemzet­közi mozgalmához. Azon történelmi fejlemények és forradalmi változá­sok alapján, amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével hazánkban végbementek a szocializ­mus építése idején, O. Švestka elv­társ rámutatott, miként teljesítette a Rudé právo fontos küldetését tár­sadalmunk fejlődési folyamatában, iparunk fejlesztésében, falvaink szövetkezetesítésében és a kulturá­lis forradalom betetőzésében. A Rudé právo régi munkatársa, Z Nejedlý miniszter meleg hangú üdvözlő levelet küldött az értekez­letnek. A levélben sajnálatát fejezi ki, hogy nem vehet személyesen részt a Rudé právo 40. évfordulója alkalmából rendezett értekezleten. A főbeszámoló után a konferencia vitával ért véget. kiai nagykövete és Krajcsfk Mihály, a Magyar Népköztársaság bratisla­vai főkonzula is. A díszvacsora a legszívélyesebb barátság légkörében folyt le. A magyar néphadsereg küldött­sége Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter vezetésével kedden, szeptember 13-án a reggeli órákban Bratislavából Brnóba uta­zott Bohumír Lomský hadseregtá­bornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisz­tere kíséretében. A küldöttségtől az SZLKP KB, az SZNT, Bratislava vá­rosa, a Csehszlovák néphadsereg képviselői és Krajcsík Mihály, a Ma­gyar Népköztársaság bratislavai fő­konzula búcsúzott a bratislavai re­pülőtéren. Magasabb az étburgonya felvásárlási ára A napisajtó e napokban közölte a Me­ző-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium hirdetményét, mely szerint ez év szep­tember 12-i hatállyal leszállítja az ét­burgonya fogyasztási érát. Az EFSZ-ek által 1959-ben elért árakhoz viszonyítva ez idén lényegesen magasabbak az étbur­gonya felvásárlási árai. A szövetkezetek országos viszonylatban tavaly 29 koro­nát kaptak 100 kg étburgonyáért, ezzel szemben ez idén a harmadik minőségű étburgonya felvásárlási ára 45 korona, a második minőségűé 55 korona és a vá­logatott étburgonyáé 62 korona mázsán­ként. A kormány a burgonya betakarítása és felvásárlása előkészületeinek megvita­tása folyamán figyelembe vette, hogy mivel a burgonyát ez idén fokozott mér­tékben támadták meg a vírusok okozta betegségek, az EFSZ-eknek és állami gazdaságoknak rendkívüli gondot kell for­dítaniuk a burgonya osztályozására. Feszült a helyzet Kongóban Az árulóknak nem sikerült letartóztatni Lumumbát • Amerikai javaslatra elnapolták a Biztonsági Tanács ülését • A Szovjetunió követeli a kongói helyzet sürgős megvitatását New York (ČTK) - A Biztonsági Tanács hétfőn este újra összeült New York-i székházában, hogy megvitas­sa a kongói helyzetet. Ortonának, a tanács elnökének megnyitó beszéde után Wadsworth amerikai küldött az ülés további elnapolását kérte, amit azzal okolt meg, hogy meg kell vár­ni, amíg „fény derül az újabb kongói fejleményekre". A „fejlemények" alatt a nyugati sajtóirodák felelőt­lenül terjesztett valótlan híreit, töb­bek között Lumumba miniszterelnök letartóztatásának időközben megcá­folt hírét értette. A Biztonsági Tanács Zorin szovjet küldött tiltakozása ellenére megej­tette a szavazást az amerikai javas­latról. Kilenc szavazattal kettő elle­nében jóváhagyták a javaslatot és el­napolták a tanács ülését. A szovjet küldött nyomban kérte, hogy még az éjjel üljön össze a ta­nács. Ortona azonban Wadsworth el­lenvetései után elutasította Zorin javaslatát. A jobboldal árulása Munkásosztályunk már negyven éwe! ezelőtt támadást intézett a kapitalizmus bástyája ellen Csehszlovákiában. Nem volt azonban vezére, lenini forradalmi párt­ja. A szociáldemokrácia nem ilyen párt volt, régen az opportunizmus és revizio­nizmus befolyása alá került. A forradal­mi válság feltételei között azonban, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után úgyszólván az egész vilá­gon éreztette hatását, Csehszlovákiában is a szociáldemokrácián belül megalakult a balszárny, amely a kommunizmus esz­méi felé irányult és amely egyre több követőre talált. A munkásosztály legöntudatosabb rétege a balszárny hatása alatt kezdett elkülö­nülni az opportunista vezetőktől, akik 1918-tól részt vettek a koalíciós kormá­nyokban, sőt az 1919—1920-as években övék volt a miniszterelnöki hivatal is. A szociáldemokrata miniszterek részvé­tele a koalíciós kormányban nem jelen­tett kiutat — ahogy a tömegek remélték —, nem vezetett gyökeres forradalmi vál­tozásokra, hanem csak homlokterül szol­gált, amely mögött a csehszlovák bur­zsoázia megszilárdította megrendült ha­talmát. 1920 nyarán a parlamenti választások után, amelyek a szocialista pártok nagy győzelmét hozták, az Európában növekvő forradalmi hullám közepette munkásosz­tályunk előtt élesen felmerült a kérdés, milyen úton haladjanak tovább. A forra­dalmi munkások bizalma a parlament iránt rohamosan csökkent: hisz a parla­ment nem volt képes szocialista vágyai teljesítésére. A burzsoázia sem volt elé­gedett a fejlődéssel és már eléggé erős­nek érezte magát ahhoz, hogy a forra­dalmi mozgalmat, amelynek eddig részle­ges engedményeket tett, most már el­fojtsa. A népellenes összeesküvés ideo­lógusa és szervezője T. G. Masaryk lett. A burzsoá és a szocialista pártok kép­viselőivel való megegyezés alapján létre­jött titkos terv szerint az első szakasz­ban a fő szerep a szociáldemokrácia jobb­oldali vezéreire várt. A tervezett támadást a nemzetközi for­radalmi hullám gyengülése után a jobb­szárny kampánya kezdte meg 1920 szep­temberében. A jobbszárny tagadta a for­radalmi mozgalmat és a szovjet Orosz­országot s követelte a hó végére egybe­hívott pártkongresszus elhalasztását. A jobboldali vezetők joggal nyugtalankod­tak. Jól tudták, hogy a pártszervezetek a kongresszusra nagyrészt baloldali kül­dötteket választottak meg. A balszárny ama terve, hogy megszerzi a pártban a vezető szerepet, teljesen reális volt. Ezért Tusar szeptember 14-én Masaryk­kal való megegyezés után a párt veze­tőségének és végrehajtó bizottságának ülésén bejelentette, hogy a szociálde­mokrata miniszterek lemondanak. E lépést az egész kormány lemondása és hivatal­noki kabinet kinevezése követte. A ve­zetőség többsége jóváhagyta ezt az intéz­kedést és a kongresszus elhalasztását azért, mert „a kormányban való részvé­tel vitás kérdése nem volt többé sür­gető", valamint azért, hogy a szerveze­tekben állítólag megvitathassák a kom­munista Internacionálé feltételeit. Ugyan­csak szankciókat hagytak jóvá a bal­szárny ellen, amelyek gyakorlatilag a tag­ság többségének a pártból való kizárását jelentették. A párt és a munkásosztály kettészakadása a reformisták bűnéből be­tetőzött. 1920 decemberéhez nyitva ál­lott az út. A jobbszárny eljárása az öntudatos szocialista munkások ellenállásába ütkö­zött. A XIII. kongresszust, amelyen a balszárny a tagság többségének nevében átvette a párt vezetését, szeptember vé­gén tartották. Az események láncolata azonban, amelyet Tusar lemondása nyitott meg, komoly következményekkel járt munkásosztályunk és nemzeteink további sorsára. A CSKP mindig tanult a munkásmoz­galom eme tapasztalataiból. Szem előtt tartotta, hogy a szociáldemokrata veze­tők negyven évvel ezelőtt szégyenteljesen elmulasztották a ritka történelmi alkal­mat. Pártunk sohasem feledkezett meg erről. Az 1948. év emlékezetes február­jában kiadott jelszó: „Gottwald nem Tusar" azt jelentette, hogy a történelem nem fog megismétlődni, hogy a CSKť olyan valóban forradalmi párt, amely a szocializmus ügyét végső győzelemre akarja és tudja vinni. Fr. Horka Az EAK kivonja csapatait Kongóból Kairó (ČTK) - Mohammed Abdel Hatem, az EAK elnöki ügyeivel meg­bízott miniszter helyettese bejelen­tette, hogy az Egyesült Arab Köz­társaság - tiltakozásul az ENSZ­csapatok kongói törvénytelen lépé­sei ellen - kivonja csapatait Kon­góból. Nyilatkozatában megmagya­rázta, hogy az EAK a Biztonsági Ta­nács határozata értelmében járult hozzá egy zászlóaljjal az ENSZ-csa­patok Kongóba küldéséhez. Ezeknek a csapatoknak az lett volna a felada­tuk, hogy felügyeljenek a belga csa­patok kivonulására és segítsék a kongói kormányt és a népet az or­szág függetlenségének megvédésé­ben. A fejlemények azonban azt bi­zonyítják, hogy az ENSZ-csapatok el­tértek eredeti küldetésüktől. Az EAK kormánya a Kongói Köz­társaság szuverenitása megsértésé­nek tartja azt, hogy az ENSZ-csa­patok megszállták a leopoldvillei rá­diót és a kongói repülőtereket. Nkrumah üzenete Hammarskjöldnek London (ČTK) — A Reuter iroda akk­rai tudósítójának jelentése szerint Nkru­mah ghanai köztársasági elnök levélben figyelmeztette Hammarskjöld ENSZ-főtit­kárt, hogy amennyiben nem engedik meg Lumumbának a leopoldvillei rádióállomás használatát, visszavonja az ENSZ-csapatok ghanai alakulatait. Ghana fenntartja ma­gának azt a jogot, hogy Lumumba ren­delkezésére bocsássa kongói csapatait — írja levelében. Lumumba katonai segítséget kér az ENSZ ázsiai és afrikai tagállamaitól Leopoldville (ČTK) — Lumumba, kon­gói miniszterelnök hétfőn éjjel táviratban azonnali katonai segítséget kért az af­rikai és ázsiai országok ENSZ-csoportjá­tól. „Kénytelenek vagyunk Önöktől kérni segítséget, mert az ENSZ nem akar se­gíteni a kongói kormánynak a törvényes­ség és a rend helyreállításában. Kérjük Önöket, küldjenek húsz repUlögépet ke­zelő személyzettel, nagymennyiségű fegy­vert és lőszert s erős rádióleadóállomást, hogy kapcsolatunk legyen a lakossággal. Abban az esetben, ha nem tehetnek ele­get kérelmünknek, kénytelenek leszünk máshoz fordulni. Lumumba táviratában hangsúlyozza, hogy a kormánynak főként a legutóbbi események után van szüksége erre a se­gítségre, mert nyílt támadást Intéztek ellene azzal a céllal, hogy véres zavar­gásokat idézzenek elő az országban. A kongói kormány képviselői New Yorkban New York — (ČTK) — A kongói köz­ponti kormány küldöttsége hétfőn este New Yorkban érkezett, hogy képviselje az országot a Biztonsági Tanács ülésén. Néhány órával később a Sabena belga légiforgalmi társaság repülőgépén New Yorkba érkezett Ileo „papír kormányá­nak" küldöttsége, melyet Bamboko volt kongói külügyminiszter vezet. Ez a kül­döttség Kongó törvényes képviselőjének tartja magát. Az AP amerikai sajtóiroda jelentéséből azonban kitűnik, hogy kik akarják képviselni a kongói nép érde­keit. A küldöttség útközben Brüsszelben „megpihent" és három órás tárgyalást folytatott hivatalos belga személyekkel. Az „instrukciók" átvétele után folytatta útját New Yorkba. Még nem tűzték ki a Biztonsági Tanács következő ülésének időpontját, melyen a két kongói küldöttség törvényességéről döntenek. A nyugati hatalmak és főként az amerikai küldött a tanács ülésének elnapolásával időt akartak nyerni, mert közben kiderült, hogy a Lumumba mi­niszterelnök bebörtönzésére szőtt ármány meghiúsult. Lumumba nyilatkozata Leopoldville (ČTK) - A legutóbbi leopoldvillei hírek szerint Kaszavubu követői hétfőn valóban kísérletet tet­tek Lumumba miniszterelnök letar­tóztatására és bebörtönzésére. Lu­mumba hétfén este kiadott sajtónyi­latkozatában leírja az eseményeket. A Francé Presse sajtóirodának tett nyilatkozatában ezt olvassuk: „Délután három óra volt. Éppen hivatalomban tartózkodtam és nyu­godtan dolgoztam. Egyszeriben a Ba­kongó és Bangala törzsekhez tartozó katonák csoportja rontott be, hogy letartóztasson. Az elfogató parancsot Rom főügyész írta alá. Megértettem, hogy a megtévesztett katonák sok pénzt kaptak érte, de a hadsereg hű marad. „Azért küldtek minket, hogy letar­tóztassuk önt, velünk kell jönnie." Megkérdeztem őket, mi az oka annak, hogy nem lépnek fel ellenségesen velem szemben. Csupán a parancsot teljesítették anélkül, hogy tudták volna: a belga főügyész írta alá az elfogató parancsot. „Ha nem tudja, mivel vádolják önt, gyerünk, tartóztassuk le az ügyészt, mondták a -katonák. Azt vá­laszoltam nekik: gyerünk a katonai táborba." Megérkezésem után általános fel­háborodás tört ki a táborban. Körül­zárták a katonákat, akik engem őriz­tek és a táborba vezettek. „Lelőjük vagy bebörtönözzük őket" — mondo­gatták a többiek. Nyugalomra intet­tem őket. A katonák kiáltozni kezd­tek: „Be kell börtönözni Kaszavubyt, mert mindennek ő az oka. A fő­ügyészt is azonnal börtönbe kell vetni. Eltanácsoltam őket ettől a szándékuktól. A törvényesség velünk van." A városban nagy volt a nyugtalan­ság. A lakosság és a katonaság rá akart törni az európaiak házaira, mert belga egyén írta alá az elfo­gató parancsot. A kongóiak csoport­jai a börtönhöz futottak és le akar­ták rombolni. Hangszórós nyitott au­tón jártam be a várost és közöltem a lakossággal, hogy a hadsereg ki­szabadított és mindenkinek meg kell őriznie a nyugalmát, mert a hadsereg velünk van. Tapsoltak és örültek sza­vaimnak, de ugyanakkor hangoztat­ták, hogy el kell pusztítani az eu­rópai városrészt és meg kell szállni a rádiót. A rádió épületében azon­ban ENSZ-katonákba ütköztem. Nem akartam incidenst előidézni és hábo­rút kezdeni velük. Megkértem őket, engedjék meg, hogy beszédet intéz­hessek a lakossághoz és lecsendesít­hessem a kongóiakat. Mpola táborno­kot az ENSZ-csapatok főparancsnok­ságához és az ENSZ-csapatok külön­leges küldöttjéhez küldtem. Nem akartam erőszakosan belépni a rádió épületébe. Még kétszer udva­riasan kértem a belépést, amit azon­ben megtagadtak tőlem. Az ENSZ-t vádolom azzal, hogy az ellenzékkel együtt összeesküvést sző ellenem. Az ENSZ megengedte, hogy Bilikanga, az Ileo kormány törvénytelen tájé­koztatási minisztere kétszer is be­lépjen a rádió épületébe. A SZOVJETUNIÓ A BIZTONSÁGI TANÄCS AZONNALI ÖSSZEHÍVÁSÁT KÖVETELI New York (ČTK) Zorin, szovjet kill­ügyminiszterheiyettes hétfőn a késő esti órákban levelet küldött a Biztonsági Ta­nács elnökének és a Biztonsági Ta­összehívását kérte, hogy azonnal tár­gyalja meg a kongói helyzetről hozott július 14. és 22-i, valamint augusztus 9-i határozatainak teljesítését Javasol­ta, hogy a gyűlést kedden 15 órakor tartsák. Zorin azzal indokolja meg követelését, hogy a kongói helyzet óráról órára rosz­szabbodik és ezért szükséges a nemzet­közi szerv azonnali közbelépése, mert a helyzet reálisan veszélyezteti a Kongói Köztársaság politikai függetlenségét és területi épségét, s ugyanakkor veszélyez­teti a világbékét és biztonságot. Világos, hogy ma egy olyan koalíció áll Kongó népével és törvényes kormányával szem­ben, amelyben a belga gyarmatosítókkal együtt NATO szövetségeseik, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a Biz­tonsági Tanács határozata alapján a Kon­góba kiküldött csapatok parancsnoksága is közvetlenül részt vesznek. Ez a koalíció az ENSZ lobogói alatt nyíltan arra törekszik, hogy új gyarma­tosítók váltsák fel a régieket Kongóban. A világ színe előtt szabotálják a Bizton­sági Tanács határozatait, melyeknek az volt fő célja, hogy kiűzzék a belga csa­patokat Kongó területéről és biztosítsák Kongó politikai függetlenségét és területi egységét XJŤJ SZÓ 2 * 1960. szeptember 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom