Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-03 / 245. szám, szombat

A radioizotópok és felhasználásuk A legtöbb ember számára az atom- egy sugárjelző műszerre kell helyezenergia kifejezés egyet jelent az ni. Amint az első rádióaktív részecsatom- vagy hidrogén-bombával. Ha kék a sugárzásjelző műszer közelébe azonban az atomenergia szőt a békés értek, ez rögtön jelzi őket. Az orvos jelzővel párosítjuk merőben új világ ily módon pontosan megállapíthatja, tárul fel előttünk. Az atomenergiá- mennyi idő alatt teszi meg a vér nak ma már igen jelentékeny alkal- ezt a körfolyamatot. A rádióaktív jómazási területei vannak. Azt pedig, hogy felhasználása a következő években milyen hatással lesz majd a termelésre, a természet átalakítására, az ember egész életére — egyelőre még felmérni sem tudjuk. Az atomenergiát ma már meg tudjuk fékezni, az emberiség szolgálatába tudjuk állítani. Ennek egyik eszköze az úgynevezett atommáglya, mely hazánkban is működik. A Szovjetunió segítségével építettük fel. és 1957 szeptember 24-én helyeztük üzembe Husineci — Režiben, Prága mellett. Az atommáglyát nem csak energia előállítására használhatjuk, hanem mesterséges rádióaktív anyagok vagyis rádióizotópok előállítására is. A rádióizotőpok az atommáglyában melléktermékként keletkeznek. Elegendő, hogy egy kémiai elemet az atommáglyában felszabaduló neutronok bombázzanak és máris olyan új elem keletkezik, mely a természetben nem fordul elő. Kémiai tulajdonságuk változatlan marad, de rádióaktívvá válik, vagyis ún. rádióaktív sugarakat bocsátanak ki. A radioizotópok háromfajta sugarat bocsátanak ki: alfa-, béta-, és gammasugarakat. Az alfasugarak pozitív töltésű hélium atomok, a béta-sugarak gyors elektrónok, a gamma-sugarak pedig igen rövid hullámhoszszú röntgensugarak. A rádiöaktív sugárzás a levegőt és a gázokat vezetővé teszi. Ha tehát például nem sugárzó (nem rádióaktív) szenet, foszfort, nátriumot, káliumot stb., az atommáglya belsejébe helyezünk, ezek a reaktorban keletkező neutronok hatására rádiőizotópokká válnak és így sugárzó állapotba kerülnek. Ily módon számos elem sugárzó változatát állították elő, melyek új lehetőségeket tártak fel mind a tudományos kutatások, mindpedig különféle gyakorlati kérdések megoldása számára. A rádioizotópok kimutatása sugárzásuk alapján történik. E célra különleges elektromos mérőeszközöket használunk. Ezek meghatározott nagyságú zárt levegőtérben ismert mennyiségű elektromos töltést tartalmaznak, amely a sugárzás hatására csökken. A csökkenés a skálán mérhető s így pontosan megállapítható a sugárzás mennyisége. Az ilyen jellegű mérőeszközök prototípusa a közismert Geiger-Müller-féle számláló. A rádioizotópokat az orvostudományban kísérletekre, betegségek megállapítására és gyógyítására használják fel. A kutatásban a magyar tudós, Hevesy alkalmazta először 1923-ban, aki ólomizotóppal vizsgálta a lóbab anyagcseréjét. A rádioizotópok kitűnően felhasználhatók a betegségek gyors és pontos felismerésére, diagnózisára. A vizsgálat lényege, hogy a betegnek olyan vegyületet adnak be, amely igen csekély rádioizotópot is tartalmaz. A parányi mennyiségű rádioizotóp által kibocsátott sugárzás elég ahhoz, hogy a vegyület útját, felszívódását, eitünését, vagy hatását nyomon követhessük a sugárzásjelző műszerrel. A rádioizotópok tehát sugárzást kibocsátva haladnak keresztül a szervezetben, mely úgy észlelhető, mintha sötét éjszakában valaki lámpával imbolyogna az utcákon. E munkamódszert nyomjelző módszernek nevezzük. Tegyük fel, hogy egy beteg vérkeringésének sebességét kell megállapítani. Ez nagyon fontos, mert például a reumánál és más betegségeknél is megváltozik a véráramlás sebessége, így tehát megállapításának nagy diagnosztikai jelentősége van. Hogyan végezzük el ezt a vizsgálatot? A fekvő beteg vénájába rádióaktív nátriumot tartalmazó konyhasóoldatot fecskendeznek. Ha az injekciót a balkarba adtuk, jobbkarját dot az agydaganatok kimutatására és a daganatok helyének pontos meghatározására használják fel. A rádioizotópoknak nagyon nagy a jelentőségük a gyógyászatban és az Munka közben magas aktivitású rádioizotópokkal. általuk nyújtott lehetőségek szinte naponta új és új alkalmazási területeket tárnak el. A foszfor nagy mennyiségben rakódik le az élénken burjánzó kóros szövetekben, a megbetegedett csontvelőben, májban, lépben és nyirokcsomóban is, A vérképző szervek megbetegedése esetén ezért, mint gyógymódot alkalmazzák. A felszívódott radioaktív foszfor a megbetegedett szervekben összpontosul és sugárzásával elpusztítja a kóros sejteket, s így gyógyulást eredményez. A rádiöaktív jód segítségével a Eozedow-betegség is gyógyítható. Ezzel a módszerrel gyógyítják a Bazedowot és a pajzsmirigy más betegségeit is Bratislavában, az Endokrinológiai intézetben. A rádiöaktív kobaltot főleg külső besugárzásra használják az ún. kobaltágyúban, amivel rosszindulatú daganatokat gyógyítanak. Bratislavában ilyen kobaltágyú az onkológiai intézetben működik. A mezőgazdaságban a rádioizotópokat a növény- és állatélettani kutatásnál használják fel, ahol besugárzás révén növelik a hozamot. Minden növénytermesztéssel foglalkozó ember előtt ismeretes az a tény, hogy a kellő időben és kellő módon végzett trágyázással a termésátlagokat rendkívüli módon növelni lehet. A trágyázás helyes módját könnyen megállapíthatjuk rádioizotópok segítségével. Például ha foszfortrágyázásról van szó, a talajba rádiöaktív foszfort viszünk és azt vizsgáljuk, hogy a növény mely részébe került foszfor. Hasonló vizsgálatokat végezhetünk a háziállatokon is, s így növelhető a tej, tojás stb. hozama, vagyis a hasznosság. A vetőmagvak, gumók, valamint a kifejlett növény besugárzásával ugyancsak nagy lehetőségek tárulnak fel a minőség megjavítása és termés fokozása terén. A Szovjetunióban végzett kísérletek azt mutatták, hogy az őszi búza termése 4-5 mázsával, a cukorrépáé 21 — 30 mázsával növelhető, ha a vetőmagot előzetesen besugárzásnak teszik ki. A rádioizotóp besugárzással fokozható az élelmiszerek tartóssága is. Sok kísérletet végeztek annak megállapítására, nem válik-e ártalmassá az ember számára a sugárzással kezelt élelmiszer fogyasztása. A kísérletek azt bizonyították, hogy a besugárzással tartósított élelmiszerek fogyasztása veszélytelen. Ezért ez az eljárás új távlatokat nyit a konzervipar előtt. Igen fontos és közismert alkalmazási lehetőség a roncsolásmentes anyagvizsgálat. A rádióaktív sugarak áthatolnak a szemmel láthatatlan repedéseken és ezzel jelzik a hiba helyét. A röntgensugárzásnál 50—80 mm vastagság már határt szab a vizsgálatok elvégzésének, viszont megfelelő rádioizotópokkal még 150 mm vastag vaslemezek átvilágítása is könnyen elvégezhető. A roncsolásmentes anyagvizsgálatnak e módját nálunk főleg Tlmače-ben (a katlangyárban) és Bratislavában (Dom techniky) használják. A mozgó géprészek a súrlódás következtében erősen kopnak. Melyik a kopásnak legjobban ellenálló fém? Mennyi anyag kopik le a gépalkatrészek egymással súrlódó felületeiről? Melyik az a kenőanyag, mely legjobban megvédi a fémet a kopástól? E kérdések megoldásánál szintén a Vádioizotópok nyújtanak segítséget számunkra. A gépalkatrészek fémanyaqába megfelelő rádioizotópot keverünk, amely azután a levált fémrészecskével együtt a kenőanyagba kerül és azt mérjük sugárzásjelző műszerrel. Ezek a vizsgálatok értékes adatokat adnak a fémek és kenőanyagok kiválasztásához. Földalatti távbeszélők, vízvezetékcsövek repedéseinek pontos helyét is meg lehet állapítani rádioizotópok segítségével. A csövekbe nyomott rádiöaktív gáz a repedésen kiáramlik és ezzel elárulja a repedés helyét. Rádioizotópot tartalmazó gáz segítségével nyomon követhetjük a szervezetre ártalmas légnemű anyagok mozgását az ipari üzemek szellőzőberendezéseiben is. A papír-, műanyag-, vaslemezek folyamatos mérését is rádioizotópok segítségével végezhetjük el. Itt az anyag egyik oldalára sugárforrást, az ellenkező oldalára pedig egy sugárzásmérő készüléket helyezünk. Az anyag a rajta áthaladó sugárzásnak kisebb-nagyobb mennyiségét elnyeli. Ahol megvékonyodik, kevesebbet nyel el a sugárzásból, tehát a mutató nagyobb kilengést mutat; ahol pedig vastagabb, többet nyel el, a sugárintenzitás tehát csökken. így gyártás közben ellenőrizhetjük a gyártandó anyag vastagságát. Például B. Bystricán a Smeričina N. V.-ban a rádióizotópok béta-sugárzását használják fel a falemezek súlyának és vastagságának meghatározására. A rádióaktív sugarak_ elnyelését a zárt edényekben lévő folyadékok szintmagasságának meghatározására is felhasználhatjuk. Ezt a módszert használják Novákyban a vegyészeti művekben. A vegyészek a rádioizotópok felhasználásával vizsgálják a különböző kémiai reakciók mechanizmusát, figyelik a gyártásfolyamatokat és ellenőrzik a különféle anyagok vegyi analízisére szolgáló módszereket. Ezekkel a problémákkal Szlovákiában főleg a vegyészmérnöki kar rádio kémiai intézetében foglalkoznak. A rádioizotópok felhasználásával több vegyi elemzési munkamódszert dolgoztak ki, kísérleteket végeztek különböző rádioizotópok diffúziójával meghatározták egyes anyagok oldhatóságát, megfelelő katalizátorok megválasztását stb. A geológusok a kőzetek korának meghatározására és hasznos ásványok felkutatására használják a rádioaktív-atomokat. A rádioizotópok használatának van egy nagy akadálya is, éspedig ugyanaz a tulajdonságuk, amely értékessé teszi őket: a sugárzás. Alkalmazásuk óta már nagyon sok ember esett a rádioaktív-sugárzás áldozatául. A rádiöaktív sugárzás hatását az emberi szervezetre az teszi súlyossá, hogy a szervezetbe jutott sugárzást semmilyen módon nem lehet semlegesíteni. Az a személy, aki az elviselhető mennyiségen felüli sugármennyiséget kapott: élő halott, mert a sugárzás meghatározott időn belül megöli. Ezért a rádioizotópok alkalmazásánál mindig tekintettel kell lennünk a sugárzásnak az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatására is. A rádioizotópok használata állandó éberséget, szigorú rendszabályokat és bonyolult munkamódszereket tesz szükségessé. E néhány példából is fogalmat alkothatunk arról, hogyan használják fel a rádioizotópokat a tudómányos kutatómunkában, gyógyításnál, mezőgazdaságban, iparban stb. Számos esetben ezek a lehetőségek újak, 1.1. a rádioizotópok olyan vizsgálatok elvégzését teszik lehetővé, amelyekre nélkülük gondolni sem lehet. Más esetekben viszont a rádioizotópok csupán az eddig is végzett vizsgálatoknak, méréseknek az eddiginél gyorsabb, kényelmesebb végrehajtását jelentik. Az elmondottakban csupán néhány példára szorítkoztunk és távolról sem merítettük ki a rádioizotópok alkalmazásának már Ismert területeit sem. Azt azonban elmondhatjuk, hogy a kezdeti jellegű kísérletek a további hatalmas fejlődés útját, távlatait is érzékeltetik. TÖLGYESSY GYÖRGY, vegyészmérnök, a kémiai tudományok jelöltje. ŰímgA o ázôs SZÍRIAI ÚTIRAJZ NEM, NEM VÁRHATOK holnapig; máris kiszállok, hogy megnézzem az ősi Lattakiát. Esthomály szállong a város felett is. Hanem a villanyfény elűzi. Sugárzó lámpasor virít a tengerparton, megaranyozza a magas latániák és királypálmák lassan mozgó lombjait; a fény elárad a keskeny utcákon, apró tereken, az egymáshoz tapasztott, élénk forgalmú kis boltok között, a vendéglök s mozik előtt, mindenütt, ahol a város eleven vére lüktet. Fényes, hangos, színes, egyre változó képsorokban villan meg előttem egy idegen, különös, de valahogyan mégis oly otthonias, barátságos világ. Hangok kusza és vidám orkesztere zeng. Mélabús dallamok, füttyszó, élénk torokhangú arab beszéd: kocsisok kiáltozása, tülkölése (itt a kétlovas konflisok bakján is autódudát nyomkod a kocsis). A hűsítő ital árusok kínálgató szava és a gyors mozdulataik során hangzó kis csettenések, amint íz üvegek kupakját lefeszítik; vadul, szünet nélkül csengető kerékpárosok száguldanak, úgy tűnik, versenyeznek, megdőlve, alig lassítva fordulnak be a sarkokon. Akad köztük fiatal legény, aki a bűvészek ügyességével egyensúlyoz a fején egy hosszú tálcát, amely telve van lepénnyel vagy péksüteménnyel. A jégárusok már lassúbb tempóban szállítják fagyos portékájukat. Késő van, tíz felé jár, de Lattakia élete ilyenkor jóval élénkebb, mint nappal a hőségben. Nyitva még minden üzlet, a kereskedők mosolygósan és türelmesen várják vevőiket. A boltok legtöbbjében mindent lehet kapni, harisnyától fürdőkádig, pirosítótól ostorszijig, éppen úgy, mint nálunk, valaha, a falusi szatócsüzletekben. A kis kávéházak és vendéglök előtt, az utcán üldögél Lattakia férfinépe. Csörögnek az ostábla fakorongjai, gomolyog a vízipipa lehűtött füstje, zizegnek az újságlapok, száll a torokhangokkal telt, heves lejtésű, gyors arab beszéd; és száll a kávé pompás aromája, elárad, szétterjed az utca felett, jó illatával betölti az esti életét élő város minden zegét-zugát. Hatalmas iskolaépület, mór stílű ablakokkal, kőcsipkés homlokzatdísszel emelkedik fehéren a tengerparton. Körös-körül pálmafák ágaskodó koronái s kábító illatú, virágljaborúlt rózsaszínű s fehér spirea- és piros galagonyabokrok. A rombusz alakú nagy téren, szemben az iska\lával, kávéházak s borbélyműhelyek, cipőtisztító szalonok, gyümölcsüzletek ... Ä nagy tér egyik szögletében, ott, ahol a libanoni határ s Beirut felé nyílik az országút — körhinták, hajóhinták szédítő táncában vigadozik a gyermeksereg. Muzsika, dal árad szerte a városban. Egyhangú dallam szárnyal, leng újra meg újra, mint az órainga; lassú lejtésű taktusok ismétlődnek bánatosan, panaszosan, de közbe-közbe felvillannak, magasra röppennek a csúfondáros derű, az elpusztíthatatlan életöröm hangjai is. LATTAK1ÁBAN mindenki dalol, muzsikál. A hordár, amíg cipeli terhét; a narancs- és citromárusok, a halászok, a rákfogók ... a pékek s papucskészítők ... Nemcsak a nép egyszerű fiainak, leányainak lelkét, érzékeit árasztja el az arab muzsika. A tanult, felvilágosodott réteg is gyönyörködik az ősi dallamokban. Egy délután vendégül látott a lattakiai „művészet és tudomány barátainak köre". A kör majd mindegyik tagja — művészek, írók, tisztviselők, mérnökök, orvosok, diákok, katonák — látható örömmel és ihlettel muzsikál. Ülök a barátságosan berendezett kis klubban. Egy rögtönzött zenekar — a vendég, a magyar író tiszteletére — máris játékba kezd. Mahmud Ájján nagyszemű, átszellemült arcú fiatalember, a zenekar vezetője, az egyetlen hivatásos muzsikus itt. „Kanum"-on játszik; ez egy cimbalomszerű régi ütőhangszer, amelynek negyedhangjai is vannak. Abdul Qm Kadur egyetemi hallgató a bendzsóhoz hasonlatos „ud" húrjait pengeti; Gabriel Saade költő pedig az üstdobot, a „dorberét", szólaltatja meg. Régi, kétszáz éves arab népdal végtelenül lágy akkordjai zendülnek fel a különös hangszereken. S milyen elmélyedéssel, átérzéssel játszanak: A bánat és öröm, mely benne zeng a dalaikban, románcaikban, kiül arcukra, megcsillan szemükben ... Egyszerre felhagynak az arab zenével. S máris magyar nóta érzelmes és tüzes dallama zendül fel a „kanum" és az „ud" húrjain. Azt hittem, erre az alkalomra tanulták be, de nem, műsoruknak régebbi, kedves számai ezek. Mint ahogyan az orosz és román népdalokat is ismerik. A rögtönzött hangverseny után sűrű, vaderős feketét iszunk, majd átmegyütik a klub festőművész tagjainak képkiállítására. S mintha a kis teremben varázslatként összezsúfolódnának Szíria szépséges tájai: pálmakertek, fehér falvak, ballagó tevekaravánok... S a szíriai nép kedves vonású, ábrándozó vagy szilaj tekintetű embertípusai. Az arab képzőművészetnek nincsenek — a mohamedanizmus lényege miatt nem is lehetnek — régi hagyományai. A lattakiai festők majd mind a párizsi iskolák neveltjei. A KIÁLLÍTOTT KÉPEK között különösen megragadott egy olvasó ifjú munkást ábrázoló festmény: mélységes elmerült ség és feszült figyelem ül a fiú vonásain; töprengés, áhitat és boldogság. A kép alkotója, egy izmos, barna fiatalember — Ibrahim Hozaima, látván tetszésemet, szívére tett kézzel meghajolt és arra kért, fogadjam el a művét. Akkor döbbentem csak rá, hogy titkolni kellett volna elragadtatásomat, mert hiszen az arab udvariasság és vendégszeretet parancsa szerint a dicsért és megcsodált tárgyat, bármennyire értékes, a vendégnek kell ajándékozni. Szabadkoztam hosszan, az illem határáig, végül is engednem kellett: elfogadtam a festményt, másképp megsértettem volna az ifjú művészt s vele együtt a klub vezetőségét is. Így hát az olvasó arab munkás arcképe Szíriából lakásom falára került. Most is, hogy e sorokat írom, felpillantok Ibrahim Hozaima festményére. A szíriai arab nép gyermekét látom magam előtt, mélységes elmerült ségben. Mintha egy egész nemzet figyelne és tanulna, hogy szelleme erejével is küzdhessen szabadságáért. BARÁT ENDRE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Á. 20 17 Á 23 18 19 X Á. 20 1 21 Á 22 1 Á 23 1 24 25 26 27 Á 28 29 Á 36 30 31 32 Á 33 34 A 1 35 Á 36 37 38 Á. 45 39 Á 47 40 41 U 48 42 43 44 i Á. 45 i 46 Á 47 U 48 19 50 Á 51 Á 52 Á VÍZSZINTES: 1. Daudet Alphonse, francia író regényének hőse (1872). 16. Radványi, László, Árkád. 17. Caray János: Az obsitos (A nagyzoló típusa). 18. Fluktuáció kezdettel. 19/ Monte Christo vára. 21. Rög keverve. 22. A szem teszi. 24. Kuruc vége. 25. Jókai: Az aranyember hőse. 28. Moliére: Nők iskolája hősnője. (Naivság típusa). 30. A művész havi járandósága vagy fellépési díja. 32. Szovjet folyő keverve. 33. Európai nemzet tagja. 35. .. .zúg. 37. Bányaiireg (egy betű hiányzik). 38. Túz szélek! 39. Ital. 40. Vissza: "értesítés, jelentés. 42. Sakk-kifejezés. 44. Ezüst vegyjele. 45. Személyes névmás. 46. Scott egyik ismert regényének hőse. 49. Angol kötőszó. 51. A diákcsapat „közlegénye", Molnár Ferenc: Pál utcai fiúkbóí. 52. Moliére: A fösvény című vígjátékának hőse. FÜGGŐLEGES: 1. Hozományvadász költő a Tudós nőkből. 2. Ifj. Dumas kitartott férfi típusa, egyik társadalmi drámájának fö alakja. 3. Tetejére. 4. Sah peremek. 5. Volt uralkodó. 6. Orgona, szlovákul. 7. Keserves hangot ad. 8. Régi fegyver. 9. Vajon edény-e? 10. Névelővel: lakodalom. 11. Vörös — németül. 12. Tamás Sándor. 13. Renáta. Friderika. 14. Kukorica Jancsi párja, Petőfi elbeszélő költeményében. 15. Balzac: Goriot apó alakja. (A fővárosba került, társadalmilag feltörő falusi ifjú). 20 . 999 római számmal 23. Morsebetü. 26 Fordított hegedü-húr. 27. Éra is az. 29. Német tiltakozó sző. 30. Vissza: öreg, idős bácsi. 31. Zavar része. 34. Egyiptomi kikötő (el...). 36. Földi gyümölcs. 39. Ön, maga, németül. 40. Ideoda tesz. 41. Azonos betűk. 43. Ital. 45. 2000 római számmal. 47. Cseh névelő. 48. Csecsemő sírása. 50. T. G. TUDNIVALÓK: Megfejtésül beküldendők a vízszintes 1, 17, 25, 28, 46, 51, 52. és a függőleges 1, 2, 14, 15. számú sorok megfejtése legkésőbb 6 napon belül. A címzésnél tüntessék fel: „Keresztrejtvény". A megfejtéseket lehetőleg levelezőlapon szíveskedjenek szerkesztőségünk címére küldeni: Új Szó, Bratislava, Gorkéhoz 10. A helyes megfejtők között minden héten 5 könyvet sorsolunk ki. MEGFEJTÉS: Múlt szombati számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója. Sorsolással könyvjutalmat nyertek: 1. Morvay Jenő, Žiharec. 2. Németh Márta, Rožňava. 3. Krasula Eduard, Stŕibro. 4. Görbicz Ilona, Panické Dravce. 5. Filová František, Brezová. A könyveket postán küldjük. ÜJ SZÖ 8 * 19

6°- szeptember 3.