Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-30 / 272. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZt&MlA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. szeptember 30. péntek 30 fillér XIII. évfolyam, 272. szám Űj társadalom - új erkölcs hogy sok ilyen brigádban elvtársi módon kölcsönösen bírálják egy­más munkáját. Az ilyen és az ehhez hasonló jelenségekben tes­tesül meg az életünk, a társa­dalmunk iránti tevékeny viszony, amely új erkölcsünk velejárója. De menjünk egy lépéssel tovább. Társadalmunknak egyik jellegzetes vonása a derűlátás, míg a kapita­lizmusban az emberek jelentős ré­szét uraló érzés az életúntság a távlatok szem elöl tévesztése, az életbe vetett hit elvesztése. Miből táplálkozik az optimizmus lombos fája? Gyökereit elsősorban szocia­lista életmódunkban kell keres­nünk, abban a két nemes jellem­vonásban, amely hovatovább mind több egyént jellemez nálunk, a szerénységben és az egészséges önbizalomban. Hiába gúnyolódnak egyes polgári értelmiségiek, hogy mi naíy, gyerekes módon hiszünk, mert népünk derűlátásának szülő­anyja a felszabadulás óta eltelt időszak tapasztalata, amely kézzel­foghatóan és világosan tanúskodik róla: van miben hinnünk, van mi­nek örülnünk. Szocialista életmódunkat és ki­alakuló új erkölcsünket továbbá az jellemzi, hogy nálunk a produktív munka a legnagyobb megbecsülést élvezi, hogy nálunk a munka nem­csak a létfenntartás eszköze, nem a „szükséges rossz", hanem tár­sadalmunk mind több tagjánál az élet tartalmának rendkívül fontos része. A szocializmusban új viszony alakul ki az egyén és a társadalom között is. Ennek a viszonynak alapja az egyén és a társadalom érdekeinek összhangja, ami egy­részt lehetővé teszi az emberi egyéniség sokoldalú kibontakozá­sát, és szoros összhangban az előb­bivel, a társadalmi célkitűzések megvalósítását. Ennek felismerésével magyaráz­ható, hogy a kollektivista életérzés, amely kifejezésre juttatja az egyén elválaszthatatlan kapcsolatát a tár­sadalommal, tért hódít nálunk, és fontos jellemzője kialakuló új er­kölcsiségünknek. Az igazi erkölcs nem azt kívánja meg az egyéntől, hogy vakon alárendelje magát a társadalomnak, hanem azt, hogy öntudatosan megtalálja a társa­dalomhoz vezető utat, cselekvésé­ben mindig szem előtt tartsa a társadalom érdekeit, mivel azok azonosak saját jól megfontolt ér­dekeivel. Hiszen a történelmi fej­lődés elvitathatatlanul tanúskodik róla, hogy az egyén csak akkor erős, ha a kollektívára, a közös­ségre támaszkodik, ha a társada­lom helyes célkitűzéseinek megva­lósításán munkálkodik. Az, aki ezt felismeri, aki tettei­ben így jár el, valóban szabad ember. Szabadságának lényege, hogy felelősséget érez társadalmi rendünkért, államunkért, hogy be­leolvad a társadalomba egyénisé­gűnek feladása, elvesztése nélkül, míg burzsoá felfogásban az egyén szabadsága azonos a társadalom iránti felelőtlenség fogalmával és lényegében hátatfordítást jelent a társadalomnak. Az új erkölcs jel­lemvonásait ezzel természetesen távolról sem merítettük ki. Most jönnek világra új hajtásai és első­i sorban a kommunisták feladata, i hogy gondosan ápolják, fejlesszék Í őket. Nemcsak az ellenség sorában, hanem nem egy esetben a mun­káját derekasan teljesítő becsü­letes emberek körében is elhang­zik az a nézet, hogy szocialista társadalmunk a régi erkölcsöt nem tudta újjal, magasabbrendüvel helyettesíteni. Sokan továbbá úgy hiszik, hogy mindent megtettek a kommunista erkölcs érvényesítése érdekében, ha következetesen le­rántják a leplet a régi erkölcsről, ha bírálják a múlt csökevényeit, elítélik az individualizmust, a kis­polgári jellemvonásokat, a vallási erkölcs maradványait stb. Az első nézetre azt válaszol­hatjuk, hogy nem .helytálló, mert társadalmunkban lépten-nyomon rábukkanunk az új erkölcs csírái­ra, olyan vonásokra, amelyek csak korunk szocialista embertípusát jellemzik. A nézetek másik cso­portjának képviselői sem érhetik el céljukat, ha csupán a visszás jelenségeket ostorozzák, ha csak hangoztatják azt, hogy már nem lehet régi módra élni, de ugyan­akkor nem tudják sem maguk­nak, sem környezetüknek megma­gyarázni, mit jelent újszerűen élni. Természetesen erre az utóbbi kérdésre nem könnyű a válasz­adás. Elsősorban azért nem, mivel a kommunista erkölcs fejlődése csak néhány rövid évtizedre te­kinthet vissza, az emberek új jel­lemvonásait többnyire csak csírá­jukban lelhetjük fel. Hiszen tud­juk azt, hogy a tudat átalakulása bonyolult és hosszabb időt köve­telő folyamat. Tagadhatatlan tény, hogy például a forradalom szinte egyik óráról a másikra történelmi jelentőségű változásokat hoz létre a gazdaságban, a politikai viszo­nyokban, míg az emberek gondol­kodásmódjának és érzésvilágának átalakítása több nemzedék életé­ben szerepel műsoron. Másrészt — és ez a további ne­hézség — míg például a keresz­ténység tízparancsolata csak azt követelte meg az emberektől, hogy erkölcsi életüket alárendeljék ezeknek a vallási normáknak, ad­dig a kommunista erkölcs sokkal többet kíván meg a passzív iga­zodásnál. És itt, ezen a ponton, el­értünk új erkölcsünk egyik alap­vető kérdéséhez. A kommunista erkölcs egyik rendkívül fontos jellemző vonása az, hogy megkívánja tőlünk az élet iránti aktív, tevékeny vi­szonyt. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy nem törődhetünk csu­pán a társadalmi javak élvezésé­vel, hanem öntudatosan töreked­nünk kell e javak létrehozásával is. Továbbá nem várhatunk ölhe­tett kézzel arra, amíg önmaguk­tól létrejönnek az új erkölcsi el­vek, hanem céltudatos nevelőmun­kával igyekeznünk kell elterjesz­teni, támogatni a kommunista er­kölcsöt. A kommunista erkölcs új haj­tásaira találunk rá például a szo­cialista munkabrigádok mozgalmá­ban. Mennyire új és előre mutató például az a jelenség, hogy egyes szocialista munkabrigádok elhatá­rozták, szükség esetén segítséget nyújtanak a többi munkahely dol­gozójának, mégha szabad idejü­ket is fel kell erre áldozniok, még ha ez keresetük rovására megy is. És vajon nem jelenti-e a munka iránti új, szocialista viszonyt az. KBÉ* ÉM Mát HDVPH eWňrsmf t AZT AKARJUK, HOGY A NÉPEK BÉKÉBEN ÉLJENEK NEW YORK (ČTK) r- ANTONÍN NOVOTNÝ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, A CSEHSZLOVÁK ENSZ-KÜLDÖTT­SÉG VEZETŐJE NAPONTA SZÁMOS ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOT KAP HA­ZÁNK DOLGOZÖITÖL. „Munkánkkal támogatjuk az Ön béketörekvését" - írja a mníšeki Vasérckutató Intézet dolgozóinak kollektívája. „Hisszük, hogy a szov­jet küldöttséggel és más kül­döttségekkel karöltve valóra váltja a világ békeszerető népeinek vá­gyát" - olvassuk a jáchymovi bá­nyák, a mydlovaryi építőipari üzem dolgozóinak táviratában. „Feltétle­nül támogatjuk a szovjet javaslato­kat és küldöttségünk állápontját" — írják a prágai ČKD Dukla-üzem dol­gozói és elhatározásukat számos ér­tékes felajánlással egészítik ki. „Teljesen egyetértünk a szovjet küldöttség javaslataival. Sok sikert kívánunk a további küzdelemben" ­írják a trenčíni Konštruktíva nem­zeti vállalat dolgozói. „Szilárdan és egységesen támogatjuk pártunk és kormányunk politikáját és készek va­gyunk mindent megtenni, hogy hoz­zájáruljunk a békés versenyhez... Azt akarjuk, hogy a nrpek békében éljenek" - hangoztatják táviratuk­ban a Česká Tfebová-i Armaturka alkalmazottai. A lidiceiek azt írják, hogy figye­lemmel követik a közgyűlés tárgya­lásait és egyetértenek Hruscsov és Novotný elvtársak békejavaslataival, A bánovcei Tatra-üzem dolgozói KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÜNK, A. NOVOTNÝ, SZÍVÉLYESEN ÜDVÖZLI NY. SZ. HRUSCSOVOT, A CSEHSZLOVÁK ENSZ-KÜLDÖITSÉG SZÉKHE­LYÉN. (Képtávíró* érkezett felvétel.) így fejezik ki elszántságukat: „Tá­mogatjuk Hruscsov elvtárs és a töb­bi szocialista küldött javaslatait és álláspontját. Munkalörekvésünkkel elősegítjük a békejavaslatok győzel­mét. A Munkaérdemrenddel kitün­tetett prerovi gépgyár dolgozói köz­lik, hogy támogatják a szocialista országok békekezdeményezését. Tá­mogatásukat a szeptember 25-én le­dolgozott nemzeti műszakkal fejez­ték ki. Ülésezett a Szlovák Nemzeti Tanács Szlovákia a harmadik ötéves terv éveiben (ČTK) - A Szlovák Nemzeti Tanács szeptember 29-én tartott máso­dik ülésén, amelyet Rudolf Strechaj, az SZNT elnöke, a CSKP KB poli­tikai irodájának póttagja, miniszterelnökhelyettes nyitott meg, részt vettek Karol Bacílek, az SZLKP KB első titkára és Pavol Dávid, az SZLKP KB titkára, a CSKP KB politikai irodájának tagjai, továbbá Vojtech Daubner, Michal Chudík és Jozef Kríž, az SZLKP KB irodájá­nak tagjai, Jindŕich Janiš, az Állami Tervbizottság elnökének helyet­tese, tudományos és kulturális életünk képviselői és számos vendég. Jelen voltak ezenkívül I. A. Sulgin, a Szovjetunió bratislavai főkonzula és a bratislavai konzuli testület képviselői is. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöke szívélyes szavakkal üdvözölte a je­lenlevőket és kiemelte azon időszak jelentőségét, amelyben az SZNT tartja ülését, hogy megvitassa a harmadik ötéves terv Szlovákiára vo­natkozó részeit. A Szlovák Nemzeti Tanács olyan történelmi jelentőségű időben ült össze, amikor az egész emberiség a legnagyobb 'érdeklődés­sel követi az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének XV. ülés­szakát. Dolgozó népünk a leghatá­rozottabban állást foglal azon elvek mellett, amelyeket Ny. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke és Antonín Novot­ný elvtárs, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke ezen az ülés* szakon kifejtettek, szívügyének te­kinti az általános és teljes leszere­lésről ° MnmTuwiiji békés megoldásának lehetőségeiről előterjesztett nemes, humánus ter­vek megvalósítását. A Szlovák Nemzeti Tanács a má­sodik ülésszak tárgysorozatának el­(Folytatás a 2. oldalon) Fenntartás nélkül támogatjuk a siovjet kormány javasltait A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS 1960. SZEPTEMBER 29. ÜLÉSÉNEK HATÁROZATA, AMELYET ELKÜLDÖTT AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉN RÉSZTVEVŐ CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉGNEK A Szlovák Nemzeti Tanács 1960. szeptember i9-én összeült, hogy megtárgyalja azokat a feladatokat, melyek a haimadik Ötéves tervből kifolyólag Szlovákia dolgozó népére hárulnak. Tárgyalásunkat az a szilárd elszántság hatotta át, hogy min­den erőnket és képességünket latba vetjük azoknak a fel­adatoknak és gyönyörű távlatoknak teljesítéséért, amelyeket Csehszlováika Kommunista Pártjának országos konferenciája is a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya tűzött né­pünk elé. Népgazdaságunk és kultúránk harmadik ötéves fej­lesztési terve további lelkes alkotásra serkenti hazánk dolgo­zó népét. Szlovákia dolgozó népe a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság összes dolgozóival egyetemben határtalan érdeklődéssel és figyelemmel követi az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakának történelmi tárgyalásait. Novotný elvtárs nagy történelmi jelentőségű beszéde lelke­sedéit váltott ki városainkban és falvainkban, munkásaink, szövetkezeti parasztjaink és értelmiségünk körében, akik még nagyobb elszántsággal teljesítik és túlteljesítik népgazdasági tervfeladatainkat. Az a tény, hogy nincs olyan munkahely Szlo­vákiában, ahol ne vitatkoznának e nagy beszédről, bizonyítja, hogy dolgozóink spontán egyetértenek a csehszlovák küldött­ség álláspontjával. A dolgozók teljesen egyetértenek vele é» újabb alkotó felajánlásokat tesznek. Munkánkkal, gondolatainkkal és tetteinkkel, egész lényünk­kel együtt harcolunk veletek a békéért, a háború és a gyar­im.turalom ellen,, az imperialista rabszolgatartók, militaristák és revansisták ellen. Népünk szilárdnak és biztosnak érzi ma­gét hazájában, mert a bennünket felszabadító, önzetlenül tá­mogató és hatalmával a nyugatnémet militaristák revansista szándékával szemben oltalmazó Szovjetunió szövetségére ŕs testvéri barátságára támaszkodik. Dolgozó népünk jogos emberi büszkeseget érez, hogy azok­nak a harcosoknak százmillióihoz tartozunk, akik a Szovjet­unió vezetésével az emberiség új, boldog jövőjének úcját egyengetik. Ezért fenntartás nélkül helyeseljük és támogatjuk azokat a fontos javaslatokat, melyek kifejezik az egész em­beriség békevágyát, melyeket a szovjet kormány és a hős szovjet nép nevében Nyikita Szergejevics Hruscsov, a béke nagy zászlóvivője fejtett ki. Hruscsov elvtárs beszédével va­lójában a népek ítélkeztek a háború és a gyarmaturalom fö­lött. Hruscsov elvtárs beszéde a békéért és szabadságért küz­dő népek világítótornya lett. Mi is tiszta szívünkből üdvözöl­jük és támogatjuk a gyarmati népek szabadságharcát. Eisenhower felszólalása újra bebizonyította, hogy az USA kormánya mit sem tanult a világtörténelem fejlődéséből és még mindig a hidegháború népellenes, békeellenes politikájá­hoz ragaszkodik. Figyelemmel és lelkesedéssel követjük küldöttségünk mun­káját és biztosítjuk Önt, drága elnök elvtárs, hogy pártunk vezetésével, egész dolgozó népünkkel vállvetve, igazi haza­fisággal fogjuk tovább építeni, szilárdítani és szépíteni cseh­szlovák szocialista hazánkat s ezzel hozzájárulunk a küldöttsé­günk által támogatott történelmi jelentőségű szovjet javasla­tok megvalósulásáért folyó küzdelemhez. A békés együttélésért, az igazságos világbékéért! Bratislava, 1960. szeptember 29. A SZLOVÁK NEMZETI TANÄCS Befejezéshez közeledik az orlíki duzzasztógát építkezése. Az első turbina 1961. március 8-án termel majd első ízben áramot. Z. Havelka fenti felvételén a duzzasztógátat és az első csatornát láthatjuk, amely m$r teljesen elkészült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom