Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-23 / 265. szám, péntek

Aru van, vevő is, MEHET A VÁSÁR Tömérdek a kíváncsiskodó Br­nóban, a nemzetközi áruminta­vásáron. A sok ember — a vona­tok, autóbuszok, autók, repülő­gépek rengeteg utasa — mikor a kapuk mögé összpontosul, mint népes hangyaboly nyüzsög a pa­vilonokban, a szabad tér járdáin. A látogatók között ott tolong­| nak a közelebbről érdekeltek is, i azok, akik nemcsak az új technika [vívmányainak megcsodálására jöt­>tek, hanem a vásárról üres kézzel > nem akarnak hazatérni. Csoport­| jaik a hemzsegő tömegből kiválva a gépek között szemlélik a ré­' szűkre szükséges példányt. — Ezt innen el lehet kapcsolni i s a széna a pótkocsiba hull — ma­| gyarázza társainak a takarmány­| gyűjtő és petrencéző gép mellett t Pál Mihály, a galántai járásban le­(vő vlčanyi EFSZ csoportvezetője. - Jó dolog, egy óra alatt két hek­] táron gyűjti fel a takarmányt i s tetszés szerint petrencékbe vagy | pótkocsiba rakja. Meg kell rendel­inünk! Véleményét a többiek is helyes­í lik s az ökonőmus máris megy, i hogy a burgonyaszedővel együtt [ megrendelje. Az emberek szétszélednek. Ki-ki j a maga útjára, vagy más csoport­i ba vegyül, hogy egy újabb gép | fortélyairól halljon, mert biz a vá­i sárlóók alaposan kikérdezik a kisze­| melt szerszám tulajdonságait. — Megvan! — talált a keresett [ gépre Pavcsír Géza, a šuriankyi j szövetkezet elnöke. — Sok jó tu­> lajdonsága van e morzsolónak, — jegyzi meg. — Egy szemet sem f hagy a csutkán. Osztályozza a le­í morzsolt kukoricát s óránként vagy (35 mázsa csorog a zsákokba. Ki tudja, hol tetszett meg neki í a morzsoló, hol szerezte be a rá ) vonatkozó adatokat, de egészen a I nitrai járásból jött, hogy ezután a 180 hektáron termelt kukoricát ne [mindenféle apró gépeken morzsol­nák, hanem az MDK 35-ös mun­j kájában gyönyörködhessenek, mint i ahogy ezt a nagyüzemi gazdálko­1 dás lehetővé teszi. „Kevés emberi erő mellett old­juk meg a termelést" — valahogy , így gondolkoznak Michalica Vi­;v liam, a Dolná Dubrava-i szövetke-«'' zet elnöke és Martinkovič József ( agronómus. Azért szemlélik az új­típusú Zetor 3011-es traktorhoz i akasztott hidraulikus sarabolót, mert a második növénymüvelésnél i segédmunkásra sincs szükség. ] A traktoros az automatikus sarabo- i ló irányítását is könnyedén elvég- ] zi, s óránként másfél hektáron < tisztítja ki a sorközöket. — No és a traktor! — kacsingat ] felé fájó szívvel az agronómus. Éppen a Trnava-környéki nehéz j földekre való! Erősebb elődeinél,! tengelymagassága szabályozható. ] Ennélfogva alkalmas szántásra, < kaszálásra, növényművelésre, csép- ] lésre és ki tudja mire még, emel- t lett kevesebb üzemanyagot fo­gyaszt a régi típusoknál. Kár, hogy ] nincs belőle annyi, hogy mindjárt megrendelhetnénk, de sebaj, jö- ' vőre már lesz! Ha a munkaerő szűkében van ná- ] lünk, jó irányba mennek a dűbra- i vaiak, az automatikus cséplőgép ' felé. Ebből már vehetnek. Morva- i ország területén sok gazdaság 1 használja. A határban tornyosuló, kazlak árulják el, melyek másképp ] néznek ki, mint mifelénk. A gép, magasra épített fúvócsöve alakít- < ja őket boglya formára, de minden ] emberi beavatkozás nélkül. A má- < sik fúvócső meg a magot ömlesz- ] ti a pótkocsiba, így csak gépkeze­lőre és néhány kévehányóra van szükség. Mi tagadás benne, jó megoldás ieginkább azért, mert a legégetőbb ] csúcsmunka idején tesz szabaddá < vagy 8-10 munkaerőt. Teljesítmé-] nye pedig az eddigi cséplőgépek i legnagyobbjait is felülmúlja. Nagy az érdeklődés a gépek i iránt. Vevők és szemlélők egyaránt ] rójják a teret, hanem a neon-fé­nyek és a fáradt lábak figyelmez- i tetésére elcsendesül az egész napon ( át zsibongó vásár. Szétszéled a i nép, hogy az ország minden tájára ] hírül vigye újítóink, tervezőink ( merész ötletességét, mely minden ] tekintetben elismerést érdemel. Benyus József] A Német Demokratikus Köztársaság nemcsak önálló csarnokában, hanem annak előterében is számos, főképpen mezőgazdasági és szál­lító gépet mutat be. A cukorgyárakban megindultak a hatalmas szeletelők, megkezdték az idei gazdag cukorrépatermés feldolgozását. A nyugat-szlovákiai kerület szövet­kezeti tagjai és állami gazdasági dolgozói szedik, tisztítják és szállítják a répát a cukorgyári úsztatókra. A špačincei állami gazdaság dolgozói az elmúlt héten az elsők között kezdték meg a cukorrépa betakarítását. A gazdaság határából keskenyvágányú vasút vezet a trnavai cukorgyárba, ahová több száz vagon cukorrépát szállítanak naponta. (Š. Petráš - ČTK - felv.) Aki keres — az talál A turňai várromok árnyékában meghú­zódó háji szövetkezetnek nincsenek ked­vező feltételei a növénytermesztéshez. Ezt az a tény is igazolja, hogy az 1039 hektár földterületből csupán 318 hek­tár a szántó, a többi rosszminöségü rét, legelő és befásított, mezőgazdasági szem­pontból alig használható terület. Ennek ellenére a szövetkezet tagjai kutatni kezdtek olyan irányban, hogyan tudnának ők is eleget tenni a harmadik ötéves terv feladatainak. Rájöttek arra, hogy állandó trágyázás­sal, amelyet évente a földterület 23 szá­zalékán valósítanának meg, valamint el­ismert vetőmagok alkalmazásával az ed­diginél jóval magasabb hozamokat érhet­nek el. Különös gondot fordítanak majd a cukorrépa és az évelő növények öntözé­sére, s így lényegesen növelik a takar­mányalapot. Ez közvetlen kihatással lesz az állattenyésztésre. Vállalták, hogy 1964-ben 100 tehéntől 85 borjút felne­velnek, anyakocánként pedig 17 malacot választanak el. Mivel a fősúlyt az ál­lattenyésztésre helyezik, az itt dolgozó tagokat szakmai kiképzésben részesítik. Céljuk az, hogy a munka minden sza­kaszán olyan feltételeket teremtsenek, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes cso­portokban versenyezhessenek a dolgozók a „szocialista munkabrigád" címért. Iván Sándor, Košice NÉPÜNK JÓLÉTE ÉRDEKÉBEN A nitrai Azbesztcementgyárban az üzem csaknem valamennyi dolgozójának rész­vételével tartották meg e napokban a szakszervezet évzáró taggyűlését. Slobo­dík elvtárs, az FSZM üzemi bizottságá­nak* elnöke részletesen beszámolt az üze­mi szakszervezet tevékenységéről. Méltán hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozói, akik kivétel nélkül tagjai a szakszervezetnek, rendszeresen teljesítik és túlteljesítik fel­adataikat. Ezt nagymértékben a heten­ként megismétlődő munkaértekezleteknek, a széleskörűen kibontakozott kötelezett­ségvállalási és verseny-mozgalomnak, a hathatós műszaki-szervezési intézkedé­seknek és az újítási javaslatok valóra váltásának köszönhetik. Tökéletesíteniük kell azonban gyártmányaik minőségét. Az eddiginél jobban kell takarékoskodniok a fémlemezekkel és el kell érniük, hogy minél több tetőfedőanyagot szeleteljenek karborundummal. Az üzemben a terv mutatószámok sze­rinti sikeres teljesítéséhez nagymértékben az is hozzájárul, hogy havonként rend­szeresen értékelik a szocialista munkaver­seny eredményeit, a dolgozók figyelmét lekötő módon népszerűsítik a villámhír­adóban, a falitáblákon és az üzemi rádió­ban az egyénileg s a' munkakollektívák­ban elért legkiválóbb eredményeket. A tervfeladatok teljesítésében az a hat kol­lektíva a legeredményesebb, melyeknek tagjai a szocialista munkabrigád meg­tisztelő cím elnyerésére törekszenek. így például a Molnár és Ziková elvtársak ve­zette kollektívák tagjai követésre méltó példát mutatnak az üzem többi dolgozójá­nak. Megmutatják, hogy a magasabb fokú munkaverseny segítségével és kellő szak­képzettség elsajátításával hogyan érhetők el valóban kimagasló termelési és gazda­sági eredmények. Az évzáró taggyűlés befejezéséül szűn­ni nem akaró taps közepette jóváhagy­ták üdvözlő táviratuk szövegét, amelyet a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága út­ján küldenek New Yorkba Antonín No­votný elvtársnak az ENSZ közgyűlésére. Táviratukban többek között arra kérik az ENSZ közgyűlésén részt vevő küldötte­ket, hogy oldják meg a tartós világbéke kérdését. Ezt óhajtják, mert a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság valamennyi építőipari alkalmazottjával, valamennyi dolgozójával összefogva békében, népünk jóléte érdekében akarják a jövőben is tel­jesíteni és tiílteljesíteni mind a harmadik ötéves terv éveiben rájuk háruló felada­tokat. M. MAŤAŠEJE, Bratislava. ÚJÍTÓK TANÁCSÁT ALAKÍTOTTAK MEG a Marx Károly nevét viselő lenin­grádi gépészeti üzem legjobb dolgozóiból. Az újítók tanácsa a termelés mielőbbi mechanizálásában és automatizálásában segít az üzem vezetőségének. A ] ABLONECl BIZSUTERIA, moszkvai mintakiállítása kedden befejeződött. A tízezer darabból álló kiállítási kollekció nagy sikert aratott. TEGNAP KEZDTE MEG, az üzem fennállása óta százhatodszor a cu­korgyártási kampányt Szlovákia leg­régibb cukorgyára Surányban. A KARAGANDAI SZÉNTELEPE|K bá­nyáiban elérték a legnagyobbfokú gépe­sítést a Szovjetunióban. Az S. M. Kirov­bánya, amely Kazahsztánban a legnagyobb, a munkatermelékenységben új szovjet rekordot állított fel: egy bányász ha­vonta 100 tonna szenet termel. ÚJ TÍPUSÚ KONYHA-ROBOT SZÉRIA­GYÁRTÁSÁT készítik elő az orlickei gép­gyárban. ASTRALUX NÉVEN AUSZTRIÁBAN GYÁRTJÁK a legkisebb kvarclámpát. Csak valamivel nagyobb, mint egy villanyégő és az asztali vagy falilám­pa keretébe lehet bekapcsolni. AZ ÜJ ÉVADBAN SOK SZOVJET MŰVÉSZ UTAZIK külföldi vendégszerep­lésre. Lengyelországba már el is utazott a Moszkvai' Nagy Színház balettegyiitte­sének egy csoportja, közöttük Repe­sinszkaja, Pliszeckája és Dzsanov líres művészek. EGY F 83-TIPUSO NYUGATNÉMET LÖKHAJTÁSOS vadászgép lezuhant, a gép személyzete szörnyethalt. HATSZÍNŰ NYOMÁSSAL KÉSZÜLT műanyag-abroszokat gyárt jövőre a napajedlei Fátra-üzem. A tarka min­tás abroszokat gazdasszonyaink már nagyon várják. A MOSZKVAI KÖZPONTI KIÁLLÍTÁSI TEREMBEN megnyílott „A szovjet bal­tikum húsz éve" című kiállítás, amelyen 5000 képzőművészeti alkotást mutatnak be. A kiállító 800 művész között a fiatal generáció is képviselve van. E NAPOKBAN KEZDŐDÖTT MEG A MUNKA, a népi orosz nyelvtanfolyamok 12. évfolyamában. 600 körben már meg­kezdődött a tanítás. Október végéig ha­zánkban körülbelül tízezer népi orosz nyelvtanfolyam fog működni. 130 SZÁZALÉKRA TELJESÍTIK az év eleje óta az exportmegrendelése­ket a Stará Tura-i finommechanikai vállalat dolgozói. Gyártmányaikat a világ minden országába szállítják. A HUMBOLDT EGYETEM MEGALAKÍ­TÁSÁNAK 150. évfordulója alkalmából szerdán megnyílott Berlinben a III. Nem­zetközi Humboldt szimpózion, amelyen ti­zenegy ország tudósai a fehérjék alka­tával és biológiai funkciójával foglalkoz­nak. ESZPERANTÓ NYELVEN KIADTÁK Bulgáriában 1. Vazov történelmi regé­nyét, amely a bolgár nép hősi harcát írja le a török uralom megdöntéséért. EZER TONNA KÜLÖNFÉLE ERDEI GYÜMÖLCSÖT vásároltak fel eddig a keletszlovákiai kerület fogyasztási szövetkezetei. MÁR ÖTVENRE EMELKEDETT A HA­LÁLOS ÁLDOZATOK SZÁMA a vasárnap­ról hétfőre virradó éjszakai olaszországi felhőszakadás következtében. Állítólag ez a szám még nem teljes. Az Alpok déli részén 300 községet öntött el a víz, több ezer ember fedél nélkül maradt és több mint kétezren megsebesültek. VÁCLAV TOMŠOVSKÝ „CSIZMÁS KAN­DÚR" c. darabjának bemutatásával kez­dődtek el Prágában a Jirí Wolker Szín­házban a prágai Ifjúsági Színház fenn­állása 25. évfordulójának ünnepségei. A FRANCIA POSTA AZ ÜJ BÉLYE­GEK TERVEZÉSÉVEL Pablo Picassot és Jean, Cocteaut bízta meg. Cocteau nemcsak világhírű író, de mint fes­tőművész is a legjobbak közé tarto­zik. ÜJ SZÖ 5 + 4°- szeptember 18. A levicei vasútállomáson indulásra készen áll a Šahy felé közlekedő autó­busz. Csak egy néni könyö­rög a gépkocsivezetőnek, ven­né fel kétkerekű tolókocsiját, amelyet most vásárolt a vá­rosban. - Értse meg, nem lehet! - szabadkozik a sofőr. - De hisz elfér, alig van utas. Csak egy kis jóaka­rat .. .­- Nézze, bennem megvol­na a jóakarat, de hátha ellen­őrt kapok? ' Lám, a gépkocsivezető szívesen eleget tenne a ké­résnek. Pedig tudja, hogy könnyen megrongálódhatna a kocsi berendezése. Hisz ezért tilos az effajta áru felvétele. Tudja ő ezt nagyon jól. De miért ne keltené a „jó em­ber" látszatát! Hányszor találkozunk az életben hasonló jelenséggel! Az emberek a felelősséget szívesen hárítják másra. S ha már ez nem is sikerül, leg­alább igyekeznek kibújni aló­la. Miért pont ÉN? Hányszor tesszük fel magunkban ezt a kérdést. Nemrégiben egyik vidéki utam alkalmával ismerőssel találkoztam. Tele volt pa­nasszal. - Hja, minden másképpen menne, csak ne lopnának any­nyit... Az illető építkezési válla­latnál dolgozik, ahol valóban kínálkozik lehetőség. - Es tudsz konkrét esetek­ről is? - Hogy tudok-e? Mennyit akarsz? - Akkor miért nem teszel valamit ? Az ismerős felhorkant. - Én? Pont én? Nem fáj az nekem. Tegyenek az ille­tékesek! Hát igen. Miért is pont ő? Az előbb még panaszkodott, most jelenti, hogy neki az nem jáj. Nem így van. Fáj, egész biztosan fáj. Ha nem így lenne, nem is említette volna. Szeretné, ha rend len­ne náluk is, ha a rosszul sá­fárkodókat lelepleznék. Ez természetes is. Hisz az anyag­gal való bánásmód nem lehet számára sem közömbös. Tár­sadalmi tulajdonról van szó. Ezt ö is érzi. Annyira azon­ban még nem jutott el, hogy ki is álljon igaza, mindany­nyiunk igaza mellett. Az ille­tékesekre vár, akik talán nem is tudnak a dologról. - Tudod, adatokkal szol­gálnék is, csak ... Elhallgat, Zavarba jön. - Megmondom, ahogy van: nem szeretném, ha a nevem szerepelne... Értem. Ha valaki vállalná a kiállást helyette. Mert nem akar ő „rossz" lenni még a tolvajok szemében se ... Ez a „Miért pont E-:" szükségszerűen apró szemhu­nyásokkal jár. Szemet hu­nyunk apró fogyatékosságok fe­lett. De hát ezek néha sok­sok bosszúságot okoznak ám. S ahelyett, hogy ezeket csí­rájában elfojtanánk, közöm­bösségünkkel lehetővé tesz­szük elburjánzásukat. Tévedés lenne azt hinni, hogy a felelősségvállalástól való vonakodás csak a ma­gánéletben jelentkezik. Ko­rántsem. íme egy további példa. Hivatalos úton voltam. A lučeneci járás egyik na­gyobb községének nemzeti bizottságát kerestem fel. Ép­pen a tanács ülése kezdődött. A tanács ülésének napirend­jén a község számos megol­dásra való problémája szere­pelt. így került szóba az egyik család is. Az apa része­ges, lopáson is többször raj­takapták és különféle kihágá­sokért már nemegyszer állt a HNB büntető szákbizottsá­ga előtt. Életerős fiatalember, ennek ellenére családja szű­kösen él. Négy gyermeke ron­gyosan, piszkosan jár. A ta­nácsülésen részt vettek az említett szakbizottság tagjai is. A tanácskozás után is e családról beszélgettünk. Meg­tetszett, hogy a nemzeti bi­zottság tagjai tényleg a szí­vükön viselik annak sorsát és eddig is sokat tettek azért, hogy az apát jó útra térítsék. Elhatároztam, írok a nem­zeti bizottság tagjainak oda­adó munkájáról, amely példa lehet sokak számára. Persze, kellett szólnom a hanyag csa­ládapáról, az elhanyagolt gyermekekről is. A cikk rö­videsen meg is jelent. Teltek a napok. Talán két hét is elmúlt, amikor a pos­tás jókora borítékkal állított be szerkesztőségünkbe. Csodálkozz világ, az emlí­tett nemzeti bizottság tilta­kozott a megjelent cikk miatt! Semmi mást nem kér­tek, csupán annyit, hozzunk helyreigazítást olyan j ormá­ban, hogy a cikkben foglalta­kat nem tőlük tudtam meg. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy látogatásom alkalmával esős idő lévén, a nemzeti bizottságon kívül se­hol másutt nem voltam. Vajon mi késztette a nem­zeti bizottság tagjait arra, hogy ilyen követeléssel állja­nak az újságíró elé? A cikk tartalma ellen nem volt ki­fogásuk, csak azt nem akar­ták vállalni, hogy az adato­kat ók szolgáltatták. Mert miért is pont ők? Hát igen. Vannak furcsa dolgok az életben. Ezek közé tartoznak a névtelen levelek is. Még mindig akad belőlük, ha kisebb számban is. „A komunális üzemben dol­gozó festők munkaidő alatt, az üzem anyagát használva magánmunkákat végeznek. Adataink vannak, hogy borsos összegeket vágnak zsebre jog­talanul. Kérjük a szerkesztő­séget, pellengérezze ki a lap ha­sábjain ezt a nem kívánatos jelenséget." Aláírás: N. N. és társai. Feladó nincs feltüntetve. Egé­szen természetes, hogy effaj­ta levél nem közölhető. Mert ha az ismeretlen méltatlanko­dónak vannak is adatok a ke­zében, nekünk nincsenek. S néhány hét múlva jön a következő levél. „Hiába vártuk levelünk köz­lését. Pedig megírásakor a segíteni akarás vágya vezé­relt. Ügy látszik, a bírálattól mindenki fél, még a sajtó is ... A hiányosságok bírálata nélkül viszont lassú lesz elő­rehaladásunk ..." N. N. és társai tudat alatt is saját gyengéjükre tapin­tottak. Valóban, ez az igaz­ság! De milyen alapon és MIÉRT PONT másról mondják ezt? ZSILKA LÁSZLÖ A brnói árumintavásáron a Strojexport külkereskedelmi vállalat bemutatja az MB 40 jelzésű emelődarut, amely nagy ér­deklődést kelt az építőmunkások körében. A daru távolról is irányítható. Emelőké­pessége 4000 kiló. (B. Krejčí — ČTK — felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom