Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-22 / 264. szám, csütörtök

Munkára építik sikereiket Tavaly nyáron Indult országos hó­dító útjára a prerovl járás szövet­kezeteseinek versenyfelhívása a me­zőgazdasági termelés fokozásáért. A felhívás hazánk csaknem vala­mennyi szövetkezetében visszhangra talált, szövetkezeteink elküldték méltó válaszukat a versenymozga­lom kezdeményezőinek. Most, több mint egy esztendő távlatából ismét visszatérünk a nagy kezdeményezés' bölcsőjéhez, hogy betekintést nyer­jünk: hol tartanak a prerovi járás szövetkezeti parasztjai a termelés fokozására tett felajánlásaik teljesí­tésében. A nemzeti bizottságok közvetlen irányításával, a védnökségi üzemek hathatós segítségével, a pártszerve­zetek vezetésével kedvezően fejlődik a szövetkezetesek kezdeményezése a mezőgazdasági termelés belső tar­talékainak. kihasználására, az álla­mi tervfeladatok túlteljesítésére. Előirányzatuk, melyet a járás szö­vetkezetesei egy évvel ezelőtt a ter­melés színvonalának emelésében ki­tűztek, már eddig is túlszárnyalta a számításokat. A marhahús beadás időszakos tervét a járás szövetke­zetei az év elejétől fogva 111 száza­lékra, a sertéshúsét 109,2 százalék­ra, a tejét 108,7 százalékra, a tojás felvásárlását pedig 90,6 százalékra teljesítik. A tojásfelvásárlás tervé­nek nem teljesítését a közös barom­fiállomány nem kielégítő sűrűségével magyarázhatjuk, mert az egy hek­tárra eső 4 tojóstyúk helyett csak 2,2 tyúkot tenyésztenek hektáron­ként a szövetkezetek. Hogy a tojás­felvásárlás nem teljesítése csorbát ne ejtsen a szövetkezetesek kima­gasló eredményein, a hiányzó meny­nyiséget a tagok háztáji gazdálko­dásukból rövidesen pótolni fogják. • Minden szövetkezet teljesíti feladatát A járás szövetkezetesei verseny­felhívásának első pontjaként a nö­vénytermelés fokozása szerepel, melynek színvonalát a folyó évben 10,54 százalékkal akarják emelni. A gabonabetakarítást a járás sikere­sen befejezte, s augusztus 25-ig a felvásárlás tervét 100,5 százalékra teljesítette. A szövetkezetek mind­amellett biztosították a vetőmag- és a takarmányalapot s most a tagok ledolgozott munkaegységeire járó természetbeni járandóságok kiméré­sével foglálkoznak. A szövetkezetek zömében elhatározták, hogy a 300 munkaegységen felül járó természet­benieket pénzben fizetik ki. E hó folyamán a szövetkezetekben közös tagsági gyűléseken értékelik a kötelezettségvállalások teljesíté­sét, hogy felajánlását valamennyi mezőgazdasági üzem kielégítően tel­jesíthesse. Ezenkívül mozgósítják erejüket az őszi kapásnövények be­takarítására, a talajművelés és az őszi kalászosok vetésének befejezé­sére. Nagy súlyt fektetnek a takar­mányok betakarítására is s úgy szervezik meg a munkát, hogy a si­lókukoricát legalább szeptember 20­ig a süllyesztőkben tárolhassák. Az őszi munkák végzésén kívül még 100 000 köbméter komposzt készí­tését kell biztosítaniuk a szövetke­zeteknek, hogy minden egyes hek­tárra ez idén legalább 4 köbméter szervestrágyát adagolhassanak. A cu­korrépa betakarítását lényegében már elkezdték s úgy számolnak, hogy legkésőbb november derekáig ezzel a fontos munkával is végeznek. • Az ötéves tervet négy év alatt Az őszi tennivalók dandárján arra is jut idejük a szövetkezeteknek, hogy az állattenyésztésben dolgozók­kal kölcsönösen megvitassák a te­nyésztés legfontosabb kérdéseit, a hús- és a tejtermelés további foko­zásának lehetőségeit. Ezzel az eljá­rással hozzájárulnak a kevésbé jól gazdálkodó szövetkezetek és a fejlett mezőgazdasági üzemek között méa fennálló különbségek megszüntetésé­hez. A következő ötéves terv fel­adatainak teljesítése egyebek között megköveteli, hogy már ez idén jól felkészüljenek az 1961. év jobb ered­ményei biztosítására. Köztudomású, hogy a jövő évi ter­més alapjait most, az őszi munkák sikeres elvégzésével rakjuk le, hi­szen ha idejében elvégezzük a vetést, az még az ősz folyamán jól elbokro­sodik és sokkal gazdagabb termést nyújt a későbbre maradt vetéseknél; Nagyon helyes a szövetkezetesek el­határozása, mely szerint az őszi ga­bonaneműek vetését legkésőbb októ­ber 25-ig szándékoznak befejezni. Ahány szövetkezetben jártunk, mindenütt lelkes bizakodás jeleivel találkoztunk a következő ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesíté­sét illetőleg. Noha a feladatok nagyok, hiszen 1964-ig 22,3 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, ebből 65 százalékkal a munkaterme­lékenységet és 11 százalékkal csök­kenteni az önköltségeket, célraveze­tő szervezéssel és helyes irányítással minden nagyobb nehézség nélkül tel­jesíthetők. • Fokozzák a föld termőképességét Régi igazság, hogy a földet nem lehet becsapni s akkor téríti vissza busásan a beléfektetett munka érté­két, ha a talaj táperejét szüntelenül gyarapítjuk. Ebből kiindulva tekinte­nek munkájukra a járás szövetkeze­tesei is, akik a harmadik ötéves terv folyamán több mint 3000 hektár föl­det ármentesítenek és csaknem 5000 hektáron meghonosítják az öntözéses gazdálkodást. Ezenkívül megjavítják a trágyával való gazdálkodást és rendszeresítik a talaj javítását. Az ötéves terv első évének irány­elvei értelmében fokozott figyelmet szentelnek a szarvasmarhák tenyész­tésének. Már 1961-ben 360 tehén be­sorolásával kiterjesztik az állatok szabad istállózását, 2000 sertést ön­etetéssel fognak hizlalni és megszer­vezik a szárnyasok csoportos te­nyésztését. A járás területén a harmadik öt­éves terv megkezdése előtt — a leg­utóbbi áttekintés alapján — még több mint 4000 hektáron folytatnak magángazdálkodást. A falusi párt­szervezetek a HNB-vel és a szövet­kezetesekkel karöltve most széles­körű felvilágosító, meggyőző kam­pányt indítottak, hogy a kívülálló földműveseket átvezessék a szövet­kezeti gazdálkodás útjára, s még ez év végéig befejezzék a falu szocia­lista átépítését. A termelés fokozá­sára kifejtett igyekezet mellett mindezt azért teszik, hogy a járás mind gazdasági vonatkozásban és po­litikai-kulturális téren is valóban a szocialista mezőgazdasági termelés példaképe lehessen. Szombath Ambrus KÉSZÜLNEK A BARÁTSÁG HÓNAPJÁRA Noha a csehszlovák-szovjet barát­ság hónapja még elég messze van, a Dunajská Streda-i járásban a ba­rátság hónapja megünneplésére már­is gondosan készülnek. Az előkészü­letek oroszlánrészét a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség végzi, nem marad le azonban a többi tömegszer­vezet sem. Ez idén is, akárcsak az elmúlt években, a barátság hónapja kereté­ben irodalmi- és zeneesteket, elő­adás-sorozatokat, filmbemutatókat, kulturális műsorokat rendeznek. A hangsúlyt mindenütt arra helyezik, hogy a különféle összejövetelek so­rán a lehető legtöbb ismeretet nyújt­sák a Szovjetunió kulturális, gazda­sági és tudományos eredményeiről. Az előadásokat is úgy állítják össze, hogy azok az új szovjet munkamód­szerekről, a Szovjetunió kulturális életéről, gazdasági eredményeiről, békepolitikájáról szóljanak. Az előadások során természetesen nem feledkeznek meg a tudományos világnézetről és a természettudomá­nyokról sem. E témakörökről szintén több előadást rendeznek. Az előké­születekből máris jelentős részt vál­lal a Járási Művelődési Otthon, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, vala­mint a Csemadok járási vezetősége. A Csemadok járási vezetősége pél­dául a barátság hónapjára tett előké­születeket összekapcsolja az őszi-téli időszakban elvégzésre váró népmű­velési és kulturális munkával. A já­rási vezetőség mellett már megala­kítottak egy 10-tagú népművelési bizottságot, amely mind az őszi-téli időszakra, mind a barátság hónapjára széleskörű munkaprogramot dolgoz ki. Azt szeretnék, ha a bizottság segítőmunkája révén járásunkban az eddiginél is szebb eredmények szü­letnének mind a barátság hónapja megünneplésekor, mind az őszi-téli idény folyamán. A megnövekedett járásban működő több mint 40 helyi csoport munkáját minden bizonnyal lényegesen fellen­díti majd az a 10 napos színjátszó­kör-vezetői tanfolyam, amelyet rövi­desen megrendeznek. A tanfolyamon a színjátszó csoportok legjobb tagjai vesznek részt, hogy szak- és elmé­leti ismereteiket gazdagítva tovább javítsák járásuk színjátszómozgal­mát. A Dunajská Streda-i járásban egyébként a színjátszás terén már eddig is jelentős eredmények szület­tek. Az eddigi sikerektől lelkesítve készülnek a színjátszó csoportok az őszi-téli időszakra. Munkájukat — akárcsak a többi csoport — úgy irá­nyítják, hogy a közeljövőben rende­zendő bemutatókon kifejezést nyer­jen a csehszlovák-szovjet barátság. Ennek érdekében több együttes szov­jet szerző műveit tűzi műsorra. A Dunajská Streda-ihoz hasonló készülődést tapasztaltunk Komárnő­ban és Šamorínban. A Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség, a művelő­dési otthon és a tömegszervezetek vezetőségével karöltve mindenütt szoros együttműködésben készülnek a jelentős eseményre. A jó felkészü­lés után minden bizonnyal az ered­mény sem marad el, s a barátság hó­napját ez idén is mindenütt jelentő­ségéhez méltón" fogjuk megünnepelni. (b) Jirí Franék-Jiŕí Stano: Veled) ó szülőföldem A Szlovákiai Politikai Könyvkiadó e legújabb kiadványa hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulója alkalmából jelenik meg, mint a szocialista építés győzelmes éveinek krónikája. A kiadvány tulajdon­képpen riportkönyv, amelynek témaköre az elnyomatás és leigázottság nehéz nap­jaiból indul Id, majd megmutatja népünk Kelet-Szlovákiában már megszok­tuk a fúrótornyokat, melyek a föld kincsei után kutatnak. Képünkön Szabó és Čurma elvtársak, akik fel­készülten kezelik a fúróberendezést. Eljön % nap, amikor munkájukat si­ker koronázza. (J. Valko - CTK - felv.) építő igyekezetének, munkájának, a sza­bad szellem és munkáskezek sikereit, va­lamint a reakció ellen folytatott politikai küzdelmet. Mint filmszalagon peregnek előttünk az élet legkülönbözőbb szaka­szairól vett képek, amelyek tartósan nemzeteink fejlődésének történelmi ha­tárkövei lettek. Az eleven stílusban megírt, fénykép­mellékletekkel kiegészített ízléses dísz­kiadás szemléltetően bemutatja, mit adott a dolgozók legszélesebb rétegeinek, ha­zánknak a szovjet hadsereg általi felsza­badítása, a kapitalizmussal való leszámo­lás és a szocialista építőmunka évei. Éppen ezért a kötetnek nem szabadna hiányoznia egy könyvtár, egy család köny­vespolcáról sem. A könyv oldalszáma 210, ára kötve 38,50 Kčs. Az új nemzeti bizottságok mun­kájában letelt az első negyedév. Tanulságos visszatekinteni az el­múlt időszakra, vajon a nemzeti bizottságoknak sikerült-e megte­remteniük a legteljesebb kapcso­latot az állampolgárok és az ál­lamhatalmi szervek között? Pártunk Központi Bizottságának áprilisi határozata rendkívül kedvező feltételeket teremtett a nemzeti bi­zottságok tevékenységének további fejlődéséhez. Az elmúlt három hónap alatt ez kétségkívül megnyilvánult a riemzeti bizottságok munkájában. Az államhatalom helyi szervei ebben a rövid időszakban azoknak a formák­nak és munkamódszereknek felhasz­nálására törekedtek, melyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók közvetlenül részt vegyenek az államhatalmi szer­vek munkájában. A júniusi választások óta ezek az alapelvek azonban még nem minden nemzeti bizottság munkájában érvé­nyesültek következetesen. Ez első­sorban a szakbizottságok munkájában érezhető, melyek keretében a dol­gozók közvetlenül vesznek részt a gazdasági és a kulturális építés fel­adatainak megoldásában és megvaló­sításában. Á dolgozók közvetlen részvétele az államigazgatásban A közép-szlovákiai KNB-on Ticho­mír Nevický elvtárs, a szervezési osztály dolgozója, — aki egyébként az osztály részéről elsősorban a szakbizottságok munkáját kíséri fi­gyelemmel — általánosságban így jellemzi ezek kezdeti működését: — A szakbizottságok működésének egyik alapeleme, hogy segítségükkel a nemzeti bizottságok a dolgozók széles tömegeit bevonják az állami ügyek, a nemzeti bizottságok felada­tainak intézésébe. A szakbizottságok működése nagyrészt attól függ, hogy a nemzeti bizottságok képviselőit ké­pességüknek megfelelő szakbizottsá­gokba választották-e be. Visszaemlé­kezve a múlt választási időszakra, ezen kezdeti hibán lényegesen javí­tott a Középszlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság. Lehetőleg minden kép­viselőjét a megfelelő szakbizottságba osztotta be. Három hónappal a választások után Banská Bystricán Helyes irányban halad a szakbizottságok tevékenysége — A „gyermekbetegségen" lassan már átesnek a bizottságok — tájé­koztat Nevický elvtárs, — és rövid időn belül megindulnak a helyszíni vizsgálatok is. Az egészségügyi szak­bizottság pl. a napokban megvizsgál­ja, hogyan gondoskodnak a TBC-bete­gekről a lučeneci járás területén. Az eredményeket a járás székhelyén fogja majd megvitatni. Jelen lesznek a párt, a nemzeti bizottság járási funkcionáriusai, a nagyobb üzemek vezetői, stb. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyszíni tár­gyalások eredményesek. Alaposabban megismerik a szakbizottság tagjai a vizsgált terület problémáit, lehető­ségük van a helyszínen meggyőződni a beszámolókban feltárt eredmények­ről, hibákról és azok okairól. így reálisabb határozatokat tudnak hozni. — Megváltozott a bizottsági mun­ka színvonala? — tettük fel a kér­dést Nevický elvtársnak. — Kétségtelenül. Fejlődött a be­számolók tartalma is. Nagyon sokat jelent az, hogy az egyes beszámoló­kat megfelelő időben, szélesebb kör­ben, elemző módon készítik elő. Az­zal a módszerrel is javítottak a szak­bizottságok munkájának színvonalán, hogy a bizottsági ülés teljes anyagát az ülést megelőzően megküldik a bi­zottságok tagjainak, hogy legalább négy nap legyen a tanulmányozásra, ismertetésre és véleményezésre. — S a határozatok minősége és tartalma? — Az is javul. Míg az első üléseken hozott határozatok eléggé általáno­sak voltak, most már egyre konk­rétabb formában határozzák meg a tennivalókat. — A múltban általában gyenge volt a feladatok teljesítésének ellenőrzése. Nézetünk szerint a szakbizottságok­nál ez is magasabb szinten lehetne. — Ami a határozatok végrehajtását illeti, itt — sajnos - még sok ja­vítani való lenne — állapítja meg Nevický elvtárs. — A bizottságok minden tagjának rendelkezésére áll­nak a határozatok. Teljesítésükről meggyőződhetnek a választókerüle­tekben, a vállalatokban, az osztályon. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében még mindig nem elég következetesek a bizottságok tagjai. Megtudtuk még, hogy az egyes szakbizottságok sorra alakítanak al­bizottságokat. Pl. a mezőgazdasági szakbizottság létesített olyan al­bizottságokat, melyek az állattenyész­tés problémáival, a gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, a talajjavítással, stb. fognak behatóbban foglalkozni. Az iskolaügyi és kulturális szakbi­zottság a magyar nemzetiségű állam­polgárok kulturális ügyeivel foglalko­zó albizottságot alakított. Az első bizottsági határozat A helyi ipari vállalatok szolgáltatá­sai közvetlenül érintik a lakosságot. Ezért nem lehet érdektelen számunk­ra, hogy a közép-szlovákiai kerület ipari szakbizottsága hogyan kezdte meg működését. Nézzük csak köze­lebbről ennek a fontos bizottságnak kezdeti működését. — Az első ülés még nem tükrözi híven a szakbizottság tevékenységét — tájékoztat Pavol Kováčik, a bizott­ság titkára, az ipari osztály vezetője. — A szakbizottság eddig ugyan a tárgysorozatnak megfelelően, ďe csak papíron történt beszámolók és elő­terjesztések alapján tárgyalt, hely­színi ismeretek és tapasztalatok nél­kül. Az első ülés legfontosabb napi­rendi pontja a járási ipari vállalatok televízió-javító tevékenység ének megvitatása volt. — A szakbizottság miért éppen ezt a problémát tűzte napirendre első ülésén? — A televíziós készülékek javítása eddig a kerület egyetlen járásában sem kielégítő. Erről tansúkodnak a közelmúltban megtartott szakvizsgák eredményei is. A készülékeket ja­vító technikusok fele alig állta meg a helyét a vizsgán. — Ha már ezt a problémát érin­tettük, az olvasók megnyugtatására megkérdezzük, várható-e javulás már a közeljövőben a televíziós készülé­kek javítása terén? — Természetesen. A szakbizottság úgy döntött, hogy a jövőben a tele­víziós készülékek javítását két járási ipari vállalat hatáskörébe utaliák a közép-szlovákiai kerület területén. A határozat szerint minden üzem­részleget, mely televíziós készülékek javításával foglalkozik, a Banská Bystrica-i és žilinai vállalathoz csa­tolnak. A szakbizottság úgy határo­zott, hogy a két ipari vállalat üzemi munkaiskolája keretében meg kell szervezni a technikusok szakmai to­vábbképzését. Minden hétfőn a hely­beli ipariskola legképzettebb előadói fogják őket oktatni. — És a határozathozatal...? — Az is más, mint az állandó bi­zottságoknál volt az előbbi választási időszakban. A szakbizottság tagjai már az első ülésen tisztában voltak jogaikkal és kötelességeikkel. Egyéb­ként az ülés előkészítése úgy tör­tént, mint magáé a tanácsé. A hatá­rozati javaslatok is olyan gondosság­gal készültek, mintha azokat a tanács elé terjesztettük volna. — Minthogy a szakbizottságok nemcsak végrehajtó és kezdeményező szerepet töltenek be, hanem az el­lenőrzés is hatáskörükbe tartozik, felvetjük a kérdést Kováčik elvtárs­nak, az ipari szakbizottság mikor kezdi meg a helyszíni vizsgálatokat? — Rövidesen. Ogy gondolom, ez lesz a legfontosabb tevékenysége a bizottságnak. Csak vizsgálatok alap­ján tud helyes kfpet alkotni magá­nak a helyi ipar egyes vállalatainak és üzemeinek tevékenységéről. A na­pokban megvizsgálja a Dolný Kubín-i járási ipari vállalat, valamint a žili­nai és a Banská Bystrica-i kommu­nális vállalat tevékenységét, termé­szetesen karöltve a járási szakbizott­ságokkal és az ipari osztály dolgo­zóival. A nemzeti bizottság más alapokra helyezi a végrehajtás ellenőrzését. Az új választási időszakban már nem a hivatali ellenőrzést tartjá a fő módszernek, az ellenőrző munkába kapcsolja elsősorban a tanács és a szakbizottságok tagjait is, tehát a nemzeti bizottság képviselőit. A régi és az űj munkamódszer gyakorlati alkalmazása A nemzeti bizottságok életében a követelményeknek és a feladatoknak megfelelően változnak a munkamód­szerek is. Még sokan emlékeznek az ún. „referens-rendszerre", amikor az osztályok élén tulajdonképpen két főnök állott. Közülük azonban csak az egyik volt szakember. Nos, sokak­nak ez jutott eszébe, mikor a törvény határozati jogkörrel ruházta fel az államhatalom helyi szerveinek szak­bizottságait. Ezen a téren még két­ségtelenül kísért a múlt. Sokan ne­hezen élik bele magukat az újba. Könnyebb a régi mintát másolni. Ámde, amint látjuk, az új törvény azt a célt tartja szem előtt, hogy éppen a szakbizottságokon keresztül kell minél több állampolgárt bekap­csolni az államügyek igazgatásába. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy a szakbizottságok — he­lyesebben azok elnökei — mellőzzék az osztályvezetőket és átvegyék az osztályok jogkörét. Helyes volt a nemzeti bizottság ré­széről, hogy az első plenáris ülésén elhatározta a tanács és a szakbizott­ságok hatáskörét. Viszont a tanács nem fontolta meg kellőképpen és el­fogadta azt a határozati javaslatot, mely szerint — a régi elavult mód­szerhez híven — a vezető funkcio­náriusok „védnöksége" alá rendelte az egyes osztályokat. Kétségtelenül nehéz elszakadni a régebben használt munkamódszerek­től, de ha elvesztik időszerűségüket, csak a fejlődés kerékkötőivé válnak. A kezdet bíztató. Reméljük, jő lesz a kerület államhatalmi szerveinek to­vábbi munkája is. Berkes József X J Ť J SZÓ 5 * 1960. szeptember 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom