Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)
1960-09-17 / 259. szám, szombat
A SZPUTNYIK-ŰRHAJÓVAL felvitt és visszahozott fizikai berendezések egyik feladata a kozmikus sugárzás összetételének és erősségének meghatározása volt. E feladatcsoporton belül a megfigyelések tárgyát és ezek mérésére szolgáló berendezéseket úgy választották meg, illetve alakították ki, hogy a kozmikus sugárzás eredetére is következtetni lehessen. A második feladatcsoport a Nap ibolyántúli és röntgensugárzásának vizsgálatára vonatkozott, ilyen irányú megfigyeléseket eddig csak rakétákkal fellőtt, ejtőernyővel visszahozott „szondázással" végeztek. Ezek a berendezések csak lényegesen kisebb magasságokban tartózkodtak s ott is csak rövid ideig. Huzamos ideig tartó, lényegesen nagyobb magasságból származó széleskörű, ilyen természetű adatgyűjtésre eddig még nem volt mód. Ezekről a kísérletekről számol be a moszkvai Pravda szeptember 6-i száma s erről a terjedelmes beszámolóról adunk itt rövid összefoglalást. Nyugatnémet invázió az olasz Svájcban Ha az ember Svájcban Tessin déli kantonba utazik, ez a télből tavaszba való utat jelenti. Uri és Schwyz kantonokban februárben vagy márciusban az ember hófödte hegyek, a Gotthard-hegység ormai mellett utazik, de alig ér a vonat az utolsó kanyarig, máris eltűnik a híres alagútban. 20 perccel később pedig az ember már viruló tavaszban folytatja útját! Szinte nehéz szemünket nyitva tartanunk, oly szokatlan az éles napsugár, a hegyek intenzív zöldje. S ha kinyitjuk a. fülke ablakát, máris érezhetjük az erős virágillatot, amire a Gotthard alagút másik oldalán még néhány hónapig várni kell. Locarnoba vagy Lugánőba, Gandriába vagy Brisságőba érkezve az utas a tó partján pálmák alatt sétálhat. Ez képezi ennek a svájci kantonnak különös varázserejét, s nem hiába nevezik „napfényes Tessinnek". Sokan „oázisként" emlegetik ezt a kantont, hisz valóban nemcsak az Alpoktól északra uralkodik sokkal hidegebb időjárás, ami érthető, hanem a Tessintől délre fekvő Pó síkságon is. Messze környéken sehol sincs annyi verőfényes, derült nap, mint Tessinben, seholsem oly magas az átlagos hőmérséklet mint itt... Érthető, hogy az olasz Svájc sajátos kedvező éghajlati viszonyai s nem utolsó sorban szemet gyönyörködtető tájai évente számos nyaralót csábítanak ide, nemcsak német és francia Svájcból, hanem a külföldről is. Thyssen úrnak is benne van a keze... Az utóbbi években azonban kiderült, hogy Tessin olyanokat is csábít, akiket nem csupán az Európa szívében lévő enyhe éghajlatú táj vonz. Hisz a Garda-tó, vagy a Como-tó is kellemes, enyhe éghajlatú. Különleges okok késztetnek bizonyos egyéneket arra, hogy éppen Svájc olasz részében telepedjenek le. Hogy ezek az emberek nemcsak néhány hetes nyaralásra jönnek ide, ez igen érthető. Amint Svájc haladó lapjaiból kitűnik, Tessin kantont nyugatnémet nagyiparosok rendszeresen felvásárolják, úgyhogy a nyugatnémet Bildzeltung nemrégen orcátlan kijelentést tett: „Tessin szilárdan a kezünkben van!" A múlt évben, amint a Basler Vorwärts írja, a nyugatnémetek beözönlése Tessinbe páratlan méreteket öltött. Jelenleg a nyugatnémet állampolgárok több mint ezer új tartózkodási engedély iránti kérvénye fekszik a tessini hatóságoknál. 1959 első felében 10 600 földvásárlást bonyolítottak le nyugatnémetek, akik 25 millió frank értékű telket vásároltak meg. Természetesen a földvásárló származását kutatva nem a nyugatnémet bányák, kohók munkásaira vagy építőmunkásokra bukkanunk. Inkább azokra, akik e vállalatok tulajdonosai. így nem csoda, hogy a telekvásárlók között oly ismert nevek szerepelnek, mint Thyssen, Alfons Müller ruhagyáros, Blatzenheim nagyszállodás, vagy Blankenhorn követ. Messze a stratégiai céltól Mi készteti a „gazdasági csoda országának" ezeket az urait, hogy egyszeriben így érdeklődjenek Tessin kies tájai és enyhe éghajlata iránt? E kérdés megfejtéséhez az ember közelebb kerül, ha a nyugatnémet lapokban megjelenő hirdetéseket tanulmányozza. Az egyik hirdetés például így hangzik: „Döntő szükséglet, hogy az ember komoly esetben délen, napos, meleg vidéken, a stratégiai célpontoktól messze, olyan országban éljen, ahol a biztonság, rend és béke uralkodik." Nem jár az ember messze az igazságtól, ha feltételezi, hogy a Szövetségi Köztársaságnak ezek a polgárai nagyon érdeklődnek aziránt, hogy „komoly esetben" — amint a hirdetés oly szépen mondja — „a stratégiai célpontoktól messze" menedéket találjanak. Jól akarnak keresni a fegyverkezésen, szívesen részt vesznek a háborús előkészületekben, de ha sor kerülne rá, akkor azt mondják „nélkülünk!" és „a stratégiai célpontoktól távol" akarnak tartózkodni! Tehát erejükben éppen úgy nem bíznak, mint ahogy nem bíznak gazdasági csodájukban sem. Ha megkérdezi az ember egyiküket, mi késztette arra, hogy pont Tessinben telepedjen le, hisz a Lago Maggiore Olaszországhoz tartozó része nem kevésbé varázslatos táj, akkor nem egyszer azt hallhatja: „Nem akarunk harmadszor is mindent elveszteni!" Szegények! Hogy a gazdasági csodában nem bízó nyugatnémet nagytőkések beözönlése szükségszerűen kihat az olasz Svájc gazdasági viszonyaira is, ez teljesen kézenfekvő. Ismeretes, hogy Tessin Svájc gazdaságilag legelmaradottabb része. Míg például nagy bankbetéttel rendelkező nyugatnémet polgárok ezrei telepednek le Tessinben, az elmúlt tíz év alatt 20 000 tessini munkás hagyta el a kantont, mert nem talált kereseti lehetőséget. Igen rossz a parasztok helyzete is, akiknek egy része nagy szegénységben él. A parasztgazdaságoknak több mint a fele alig vala- j mivel több mint két hektár mező- ' gazdasági földdel rendelkezik. Tes- I sin egész területén lakásínség van. | Ez késztette Basilo M. Biucchi sváj- l ci professzort a következők megál- | lapítására: „Tessinben a romantikus j varázson kívül kemény, nyers a valóság. Tessin kanton a virágzó svájci gazdasági élet közepette fejletlen övezet maradt..." Az üzlet megrontja a jellemet E helyzetet főként a nyugatnémetek telekvásárlása okozta óriási áremelkedés teszi még rosszabbá. A szó szoros értelmében napról -napra emelkednek a telekárak. Például 1956/57 telén az egyik telekért 24 000 frankot kértek, néhány hónapja pedig tulajdonosa már 60 000 frankra tarthatta! Saleggiben néhány évvel ezelőtt még a telkek négyzetméterét 30 — 50 rappenért vásárolhatták, ma már 80 — 100 frankba kerülnek! Ilyen példát bármennyit felsorolhatnánk. Világos, hogy ezek a telekspekulációk a létfenntartás drágulására vezettek. De még egy aggasztó jelenség tapasztalható. Láttuk, hogy a tessiniek kivándorolnak, mert nem találnak munkát, gazdag külföldiek jönnek, hogy vagyonukat biztonságba helyezzék. Fennáll a veszély, hogy ez hátrányos hatást gyakorol az olasz Svájc nemzeti jellegére és vannak, akik attól félnek, hogy — amennyiben nem vetnek gátat a bonni nagy- i tőkések telekvásárlásának, akkor megszűnik az Italianitá, Tessin olasz jellege! A svájci hatóságok látják e fejlődést, de arra hivatkoznak, hogy nincs törvényes rendelkezés arra, hogy a telekvásárlásokat Tessinben megakadályozzák. Vajon nem fogják-e ezt egyszer keserűen megbánni? KURT SELIGER • A kozmikus sugárzás „alkatrészei" A bolygónkon kívüli eredetű kozmikus sugárzásról azt véljük, hogy rendkívüli, a fény terjedési sebességét megKozelítő sebességű atomok okozzák. Ezek az atomok többszörösen ionizáltak, azaz elektronburkolatukból sok — esetleg minden — elektron hiányzik. (Ez utóbbi esetben atommagokról, s nem atomokról beszélhetünk.) A második szputnyik-ürhajőn a kozmikus sugárzás „kémiai összetételének" meghatározására olyan tömegspektrográfot vittek fel, amely képes a hélium es oxigén közötti atommagokat fajtánként szétválogatni. A hélium és az oxigén között található kémiai elemeknek a kozmikus sugárzás eredetének tisztázása szempontjából két fontos csoportja van. Az egyik (nehezebb) atomcsoport a szén a nitrogén és tz oxigén, a másik (könnyebb) atomcsoport a lítium, a berillium és a bór atomcsoportja. A felvitt tömegspektrográf a beléje csapódó kozmikus sugárzást erre a két csoportra osztotta. A két csoportra osztott sugárzást egy-egy Cserenkov-számláló segítségéve! vizsgálták. Ez a számláló folyadékot tartalmaz, s benne a fény terjedési sebessége kisebb, mint a fény sebessége a légüres térben vagy gázokban. Ha a számlálóra olyan ion (részecske) érkezik, melyeknek sebessége nagyobb, mint a fény terjedési sebessége a számláló folyadékokban, akkor a részecske „lefékeződése" közben fénysugárzást bocsát ki. (Ennek a jelenségnek 1934-ben történt felfedezéséért és magyarázatáért kapták az 1958. évi fizikai Nobel díjat Cserenkov, Frank és Tamm szovjet tudósok.) A Cserenkov-számlálóban mutatkozó felvillanásokat különleges fotocellákkal (fotomultiplíerekkel) regisztrálták és a feszültség lökésekké alakított fényjeleket a rádió impulzussorozattá alakítja át és továbbítja a földi megfigyelőhöz, vagy valamilyen módon rögzíti, például magnetofonszalagra. Ezeknek a megfigyeléseknek eredményeképpen a következőket állapították meg: a kozmikus sugárzás mechanizmusára határozott következtetést akkor várhatunk, ha a fent említett két atommagcsoport arányának meghatározására még pontosabb eszközökkel jelentékenyen hosszabb Ideig tartó megfigyeléseket tudunk majd végezni. A nehezebb atommagok áramlási irányainak meghatározáséra is végeztek megfigyeléseket. Cserenkov-féle összegező számlálóval mérték a legfeljebb ötször, a legalább ötször, de legfeljebb harmincszor és a harmincszorosnál jobban ionizált részecskék áramlását. így sikerült megállapítani, hogy valahányszor a Nap rádiósugárzása erős, a 15-nél többszörösen ionizált részecskék aránya tízszeresre növekszik. Először sikerült megállapítani, hogy ezek tömött csoportokban — rajokban — jönnek ki a Napból. Oj tapasztalat az is, hogy jelentékenyen felgyorsulásra csak a nehéz atommagoknak' van módjuk, (Ez a Napnak, mint részecske-gyorsítónak szerkezetére vonatkozóan érdekes adat.) A kozmikus sugárzást kiváltó elsőrendű (primér) sugárzást csak ilyen nagy magasságokban lehet a siker reményével kutatni. Ezek a nagy energiájú részecskék a levegőt képező atommagokkal ugyanis kölcsönhatásba lépnek: roncsolnak és maguk is széttöredeznek. A Föld felszínén az általuk létrehozott hatást és a bennük keletkezett elváltozásokat csak egyszerre tudjuk észlelni, az okot nem tudjuk szétválasztani az okozattól. A második szputnyik-űrhajóval felvitt nukleáris fotoemulziók segítségével azonban magát az eredeti kozimikus sugárzást lehetett megfigyelni, amint az a bolygóközi tér határán jelentkezik. Nukleáris fotoemulziót tartalmazó három kazettát vittek fel. Az expedíciós idő körülbelül tíz óra volt. Az egyik kazetta anyagát még odafönt „előhívta" egy, a Földről vezérelt szerkezet. Ebben a nukleáris emulzlús rétegben a fent létrejövő változásokat az előhívással „belefagyasztották": az a jelenségcsoport mutatkozik benne, amely csak ott fent lépett fel, zavaró mellékjelenségek (a légkörben fellépő kiváltott, másodlagos jelenségek) nincsenek. Az ilyen nukleáris fotoemulzióban fellépő jelenséget és annak kibogozását egy hasonlattal szemléltethetjük. Képzeljünk el egy teherautót, amely egy városban teljes sebességgel száguld. Rohanásában több házba beleront, összetör mindent, gyújt, rombol és maga Is darabokra szakad. Erről a jelenségről csak fényképfelvételek vannak s ezek alapján kell megállapítani, melyik házfajtában mllven kár keletkezett. A megmaradt törmelékből annak a fényképen mutatkozó állapotától még arra Is következtetni kell, milyen volt a teherautó és mi volt annak rakománya. Az atommagok (a teherautó) szerkezetét kutató fizikusoknak ezt a szinte reménytelenül bonyolultnak látszó utat kell követniük. Ilyen vizsgálatokat a Földön is végeznek a különböző részecskegyorsító berendezések mellett, szintén nukleáris emulziók segítségével (például Dubnában és másutt), de mivel ezeknek a berendezéseknek energiája korlátolt, a világegyetemnek, ennek a sokkal nagyobb részecskegyorsítónak termékeit megfigyelni nyilván csak hasznos lehet. A második szputnyik-űrhajóval felvitt nukleáris emulziókkal az ember a kozmikus részecskegyorsítókat (az égitesteket) állította a kutatás, a természet megismerése szolgálatába. • Az űrhajós sugárvédelme megoldható A Földet körülvevő kettős sugárzási övezet tanulmányozása Is rendkívül fontos az ember űrrepülése szempontjából. A megfigyelések alapján látszik, hogy hatásos védelmet lehet biztosítani annak ellenére, hogy például a külső övezet sugárzásadagja millió röntgen egységekben adható csak meg. (Az ember számára még megengedhető sugáradag csak legfeljebb tizedröntgenekben fejezhető ki.) Mivel ezeknek a sugárzási övezeteknek sugárzási adag értékei a naptevékenységtől függenek, átmenetileg szokásos átlagos értéküknek szászszorosára is felnövekedhetnek. Ezért az űrhajós megfelelő sugárvédelmének megszervezéséhez minél több jól kiértékelhető megfigyelésre van szükség. A Nap ibolyántúli és röntgensugárzásának tanulmányozása két szempontból látszik különösen fontosnak. Ez az ibolyántúli sugárzás a Föld légkörében túlnyomórészt elnyelődik, s eközben ionizálja a felső légrétegeket. A levegő ionizálódása befolyással van a rádiózásra, de időjárás kialakító szerepe Is valószínűleg szintén nagyon lényeges. A légréteg felső határán járó szputnyik-űrhajó által végzett, a Nap ibolyántúli sugárzására vonatkozó megfigyeléseknek az egyidejű földi megfigyelésekkel történő öszehasonlítása az időjárás előrejelzése szempontjából látszik rendkívül fontosnak. Ezen a területen tudományos együtmüködés van a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A Nap ibolyántúli és röntgensugárzásának vizsgálata fontos a Nap fizikájának megismerése szempontjából Is. Ennek a gigantikus atomerőműnek közvetlen környezetében lezajlott jelenséqek vizsgálatai ma még javarészben tudományos jellegűek. de talán „holnap" már a gyakorlati életben Is lehet hasznosítani. Ez a rövid összefoglalás nem teljes. Á Pravda cikke még számos érdekes részletről számol be. példádl arról, hogy a megfigyeléseket miiven fogásokkal küszöbölték ki, az eredményekhez mllven vizsgálatcsoportokkal jutottak, mllven módon történt a kozmikus sugárzásban megfigyelt részecskék irányának meghatározása jyb. Eov bizonyos: a szovjet kukutatók, ^.mérnökök, dolgozók öszefooott munkálávltl az egész emberisén "előbbre lutott a természet megismerésének útján. Az orvostudomány legfiatalabb ága Cokan tudják, ahhoz, hogy a pilóta ^ gépével a magasba emelkedhessen, nem elég begyújtani a motort és — "usgyi, gyerünk a felhők fölé! Közismert dolog, hogy a pilóta tevékenységét számos tényező segíti elő. Így például a repülőmechanikusok munkája, a meteorológusok számításai, a repülőtér forgalmát irányító személyzet tevékenysége — mind elengedhetetlen kelléke egy—egy felszállásnak. Kevesen tudják azonban, hogy az orvostudomány legfiatalabb ága, a repülőorvosi intézmények dolgozóinak a munkája ugyancsak szerves részét képezi annak a tevékenységnek, amely lehetővé teszi pilótáinknak, hogy biztonságban, tökéletesen végezhessék felelősségteljes munkájukat. Képes riportunk repülőorvosi intézetünk munkájába nyújt bepillantást. Az intézet legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze a pilóták és a repülőszemélyzet többi tagjának egészségi állapotát, kutassa, milyen hatással van a repülés a^ ember szervezetére, mennyire befoMonika Mann-nak, Thomas Mann leányának memoárja a közeljövőben jelenik meg New Yorkban Past and Present címmel. Monika Mann tanulmányai, elbeszélései és versei mintegy 190 német és svájci úisáqban jelentek meg. Az elmúlt évben forgatták Csehszlovákiában 1945 óta a legtöbb játékfilmet. A 35 film közül 11 színes volt. lyásolja a sebesség, magasság és a többi repülés közben felmerülő hatás a pilóta tevékenységét. A repülőorvosok tevékenységének egyre nagyobb jelentősége van, hiszen a gépek sebessége ma már egyes esetekben a hangterjedési sebességének kétszeresét is kiteszi, a repülők 15—20 kilométeres magasságba is felemelkednek. A modern gépek mechanizmusának bonyolultsága ugyancsak nagy igényeket támaszt a pilóták idegrendszerével szemben. A kedvezőtlen hatások megelőzése, és kiküszöbölése terén eredményes munkára tekint vissza repülőorvosi intézetünk. ELSŐ KÉPÜNK egy pilótát mutat be, akinek különleges berendezés segítségével a hallását vizsgálják. A műszer a legparányibb zavart is jelzi és lehetővé teszi, hogy idejekorán közbelépjenek, nehogy a pilóta hallószerve kárt szenvedjen. MÁSODIK KÉPÜNK a központi idegrendszer vizsgálatát ábrázolja. Az elekcroencefalográf bonyolult nevű és szerkezetű műszer, de megbízhatóan figyelmeztet a magasabb rendű idegműködésben keletkezett elváltozásokra. HARMADIK KÉPÜNKÖN egy vadászrepülőgép pilótáját láthatjuk, akinek az orvos Perimeter nevű műszerrel vizsgálja a szemét. A műszer megállapítja, milyen szögben képes a szem észlelni a környezetet. Ez különösen a vadászpilótáknál és a lövészeknél játszik fontos szerepet. (y.) (J. Saroch — (ČTK) - felvételei.) ff ^ ^ ADATOK A MÁSODIK SZPUTNYIK-ÜRHAJŐN ELŐBBRE JUTOTTUNK a kozmikus sugárzás megismerésében VÉGZETT FIZIKAI MEGFIGYELÉSEKRŐL X J Ť J SZÓ 8 * 196 0. szeptember 14.