Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-17 / 259. szám, szombat

A SZPUTNYIK-ŰRHAJÓVAL felvitt és visszahozott fizikai berendezések egyik feladata a kozmikus sugárzás összetételének és erősségének meghatáro­zása volt. E feladatcsoporton belül a megfigyelések tárgyát és ezek mérésére szolgáló berendezéseket úgy választották meg, illetve alakították ki, hogy a koz­mikus sugárzás eredetére is következtetni lehessen. A második feladatcsoport a Nap ibolyántúli és röntgensugárzásának vizsgálatára vonatkozott, ilyen irányú megfigyeléseket eddig csak rakétákkal fellőtt, ejtőernyővel visszahozott „szondá­zással" végeztek. Ezek a berendezések csak lényegesen kisebb magasságokban tartózkodtak s ott is csak rövid ideig. Huzamos ideig tartó, lényegesen nagyobb magasságból származó széleskörű, ilyen természetű adatgyűjtésre eddig még nem volt mód. Ezekről a kísérletekről számol be a moszkvai Pravda szeptember 6-i száma s erről a terjedelmes beszámolóról adunk itt rövid összefoglalást. Nyugatnémet invázió az olasz Svájcban Ha az ember Svájcban Tessin déli kantonba utazik, ez a télből tavasz­ba való utat jelenti. Uri és Schwyz kantonokban februárben vagy már­ciusban az ember hófödte hegyek, a Gotthard-hegység ormai mellett utazik, de alig ér a vonat az utolsó kanyarig, máris eltűnik a híres alagútban. 20 perccel később pedig az ember már viruló tavaszban foly­tatja útját! Szinte nehéz szemünket nyitva tartanunk, oly szokatlan az éles napsugár, a hegyek intenzív zöldje. S ha kinyitjuk a. fülke abla­kát, máris érezhetjük az erős virág­illatot, amire a Gotthard alagút má­sik oldalán még néhány hónapig vár­ni kell. Locarnoba vagy Lugánőba, Gand­riába vagy Brisságőba érkezve az utas a tó partján pálmák alatt sé­tálhat. Ez képezi ennek a svájci kantonnak különös varázserejét, s nem hiába nevezik „napfényes Tessinnek". Sokan „oázisként" emle­getik ezt a kantont, hisz valóban nemcsak az Alpoktól északra ural­kodik sokkal hidegebb időjárás, ami érthető, hanem a Tessintől délre fekvő Pó síkságon is. Messze kör­nyéken sehol sincs annyi verőfényes, derült nap, mint Tessinben, seholsem oly magas az átlagos hőmérséklet mint itt... Érthető, hogy az olasz Svájc sa­játos kedvező éghajlati viszonyai s nem utolsó sorban szemet gyönyör­ködtető tájai évente számos nyara­lót csábítanak ide, nemcsak német és francia Svájcból, hanem a kül­földről is. Thyssen úrnak is benne van a keze... Az utóbbi években azonban kide­rült, hogy Tessin olyanokat is csábít, akiket nem csupán az Európa szí­vében lévő enyhe éghajlatú táj vonz. Hisz a Garda-tó, vagy a Como-tó is kellemes, enyhe éghajlatú. Különle­ges okok késztetnek bizonyos egyé­neket arra, hogy éppen Svájc olasz részében telepedjenek le. Hogy ezek az emberek nemcsak néhány hetes nyaralásra jönnek ide, ez igen ért­hető. Amint Svájc haladó lapjaiból ki­tűnik, Tessin kantont nyugatnémet nagyiparosok rendszeresen felvásá­rolják, úgyhogy a nyugatnémet Bild­zeltung nemrégen orcátlan kijelen­tést tett: „Tessin szilárdan a ke­zünkben van!" A múlt évben, amint a Basler Vorwärts írja, a nyugatné­metek beözönlése Tessinbe páratlan méreteket öltött. Jelenleg a nyugat­német állampolgárok több mint ezer új tartózkodási engedély iránti kér­vénye fekszik a tessini hatóságok­nál. 1959 első felében 10 600 föld­vásárlást bonyolítottak le nyugatné­metek, akik 25 millió frank értékű telket vásároltak meg. Természete­sen a földvásárló származását kutat­va nem a nyugatnémet bányák, ko­hók munkásaira vagy építőmunkások­ra bukkanunk. Inkább azokra, akik e vállalatok tulajdonosai. így nem csoda, hogy a telekvásárlók között oly ismert nevek szerepelnek, mint Thyssen, Alfons Müller ruhagyáros, Blatzenheim nagyszállodás, vagy Blan­kenhorn követ. Messze a stratégiai céltól Mi készteti a „gazdasági csoda országának" ezeket az urait, hogy egyszeriben így érdeklődjenek Tes­sin kies tájai és enyhe éghajlata iránt? E kérdés megfejtéséhez az ember közelebb kerül, ha a nyugat­német lapokban megjelenő hirdeté­seket tanulmányozza. Az egyik hir­detés például így hangzik: „Döntő szükséglet, hogy az ember komoly esetben délen, napos, meleg vidéken, a stratégiai célpontoktól messze, olyan országban éljen, ahol a biz­tonság, rend és béke uralkodik." Nem jár az ember messze az igaz­ságtól, ha feltételezi, hogy a Szövet­ségi Köztársaságnak ezek a polgárai nagyon érdeklődnek aziránt, hogy „komoly esetben" — amint a hirde­tés oly szépen mondja — „a straté­giai célpontoktól messze" menedé­ket találjanak. Jól akarnak keresni a fegyverkezésen, szívesen részt vesznek a háborús előkészületekben, de ha sor kerülne rá, akkor azt mondják „nélkülünk!" és „a straté­giai célpontoktól távol" akarnak tar­tózkodni! Tehát erejükben éppen úgy nem bíznak, mint ahogy nem bíznak gaz­dasági csodájukban sem. Ha meg­kérdezi az ember egyiküket, mi késztette arra, hogy pont Tessin­ben telepedjen le, hisz a Lago Mag­giore Olaszországhoz tartozó része nem kevésbé varázslatos táj, akkor nem egyszer azt hallhatja: „Nem akarunk harmadszor is mindent el­veszteni!" Szegények! Hogy a gazdasági csodában nem bízó nyugatnémet nagytőkések be­özönlése szükségszerűen kihat az olasz Svájc gazdasági viszonyaira is, ez teljesen kézenfekvő. Ismeretes, hogy Tessin Svájc gazdaságilag leg­elmaradottabb része. Míg például nagy bankbetéttel rendelkező nyugatné­met polgárok ezrei telepednek le Tessinben, az elmúlt tíz év alatt 20 000 tessini munkás hagyta el a kantont, mert nem talált kereseti lehetőséget. Igen rossz a parasztok helyzete is, akiknek egy része nagy szegénységben él. A parasztgazdasá­goknak több mint a fele alig vala- j mivel több mint két hektár mező- ' gazdasági földdel rendelkezik. Tes- I sin egész területén lakásínség van. | Ez késztette Basilo M. Biucchi sváj- l ci professzort a következők megál- | lapítására: „Tessinben a romantikus j varázson kívül kemény, nyers a va­lóság. Tessin kanton a virágzó sváj­ci gazdasági élet közepette fejletlen övezet maradt..." Az üzlet megrontja a jellemet E helyzetet főként a nyugatnémetek telekvásárlása okozta óriási áremel­kedés teszi még rosszabbá. A szó szoros értelmében napról -napra emelkednek a telekárak. Például 1956/57 telén az egyik telekért 24 000 frankot kértek, néhány hónapja pe­dig tulajdonosa már 60 000 frankra tarthatta! Saleggiben néhány évvel ezelőtt még a telkek négyzetméterét 30 — 50 rappenért vásárolhatták, ma már 80 — 100 frankba kerülnek! Ilyen példát bármennyit felsorolhatnánk. Világos, hogy ezek a telekspekulá­ciók a létfenntartás drágulására ve­zettek. De még egy aggasztó jelenség ta­pasztalható. Láttuk, hogy a tessiniek kivándorolnak, mert nem találnak munkát, gazdag külföldiek jönnek, hogy vagyonukat biztonságba he­lyezzék. Fennáll a veszély, hogy ez hátrányos hatást gyakorol az olasz Svájc nemzeti jellegére és vannak, akik attól félnek, hogy — amennyi­ben nem vetnek gátat a bonni nagy- i tőkések telekvásárlásának, akkor megszűnik az Italianitá, Tessin olasz jellege! A svájci hatóságok látják e fej­lődést, de arra hivatkoznak, hogy nincs törvényes rendelkezés arra, hogy a telekvásárlásokat Tessinben megakadályozzák. Vajon nem fog­ják-e ezt egyszer keserűen meg­bánni? KURT SELIGER • A kozmikus sugárzás „alkatrészei" A bolygónkon kívüli eredetű kozmikus sugárzásról azt véljük, hogy rendkívüli, a fény terjedési sebességét megKozelítő sebességű atomok okozzák. Ezek az ato­mok többszörösen ionizáltak, azaz elekt­ronburkolatukból sok — esetleg minden — elektron hiányzik. (Ez utóbbi esetben atommagokról, s nem atomokról beszél­hetünk.) A második szputnyik-ürhajőn a kozmi­kus sugárzás „kémiai összetételének" meghatározására olyan tömegspektrográfot vittek fel, amely képes a hélium es oxi­gén közötti atommagokat fajtánként szét­válogatni. A hélium és az oxigén kö­zött található kémiai elemeknek a koz­mikus sugárzás eredetének tisztázása szempontjából két fontos csoportja van. Az egyik (nehezebb) atom­csoport a szén a nitrogén és tz oxigén, a másik (könnyebb) atomcsoport a lí­tium, a berillium és a bór atomcsoportja. A felvitt tömegspektrográf a beléje csa­pódó kozmikus sugárzást erre a két cso­portra osztotta. A két csoportra osztott sugárzást egy-egy Cserenkov-számláló segítségéve! vizsgálták. Ez a számláló fo­lyadékot tartalmaz, s benne a fény ter­jedési sebessége kisebb, mint a fény se­bessége a légüres térben vagy gázokban. Ha a számlálóra olyan ion (részecske) ér­kezik, melyeknek sebessége nagyobb, mint a fény terjedési sebessége a számláló folyadékokban, akkor a részecske „lefé­keződése" közben fénysugárzást bocsát ki. (Ennek a jelenségnek 1934-ben történt felfedezéséért és magyarázatáért kapták az 1958. évi fizikai Nobel díjat Cseren­kov, Frank és Tamm szovjet tudósok.) A Cserenkov-számlálóban mutatkozó fel­villanásokat különleges fotocellákkal (fo­tomultiplíerekkel) regisztrálták és a fe­szültség lökésekké alakított fényjeleket a rádió impulzussorozattá alakítja át és továbbítja a földi megfigyelőhöz, vagy valamilyen módon rögzíti, például mag­netofonszalagra. Ezeknek a megfigyeléseknek eredménye­képpen a következőket állapították meg: a kozmikus sugárzás mechanizmusára hatá­rozott következtetést akkor várhatunk, ha a fent említett két atommagcsoport ará­nyának meghatározására még pontosabb eszközökkel jelentékenyen hosszabb Ideig tartó megfigyeléseket tudunk majd vé­gezni. A nehezebb atommagok áramlási irá­nyainak meghatározáséra is végeztek megfigyeléseket. Cserenkov-féle összegező számlálóval mérték a legfeljebb ötször, a legalább ötször, de legfeljebb harminc­szor és a harmincszorosnál jobban ionizált részecskék áramlását. így sikerült megállapítani, hogy vala­hányszor a Nap rádiósugárzása erős, a 15-nél többszörösen ionizált részecskék aránya tízszeresre növekszik. Először si­került megállapítani, hogy ezek tömött csoportokban — rajokban — jönnek ki a Napból. Oj tapasztalat az is, hogy je­lentékenyen felgyorsulásra csak a nehéz atommagoknak' van módjuk, (Ez a Napnak, mint részecske-gyorsítónak szerkezetére vonatkozóan érdekes adat.) A kozmikus sugárzást kiváltó elsőrendű (primér) sugárzást csak ilyen nagy ma­gasságokban lehet a siker reményével kutatni. Ezek a nagy energiájú részecs­kék a levegőt képező atommagokkal ugyanis kölcsönhatásba lépnek: roncsol­nak és maguk is széttöredeznek. A Föld felszínén az általuk létrehozott hatást és a bennük keletkezett elváltozásokat csak egyszerre tudjuk észlelni, az okot nem tudjuk szétválasztani az okozattól. A második szputnyik-űrhajóval felvitt nukleáris fotoemulziók segítségével azon­ban magát az eredeti kozimikus sugárzást lehetett megfigyelni, amint az a bolygó­közi tér határán jelentkezik. Nukleáris fotoemulziót tartalmazó három kazettát vittek fel. Az expedíciós idő kö­rülbelül tíz óra volt. Az egyik kazetta anyagát még odafönt „előhívta" egy, a Földről vezérelt szerkezet. Ebben a nuk­leáris emulzlús rétegben a fent létrejövő változásokat az előhívással „belefagyasz­tották": az a jelenségcsoport mutatkozik benne, amely csak ott fent lépett fel, zavaró mellékjelenségek (a légkörben fellépő kiváltott, másodlagos jelenségek) nincsenek. Az ilyen nukleáris fotoemulzióban fellé­pő jelenséget és annak kibogozását egy hasonlattal szemléltethetjük. Képzeljünk el egy teherautót, amely egy városban teljes sebességgel száguld. Rohanásában több házba beleront, összetör mindent, gyújt, rombol és maga Is darabokra sza­kad. Erről a jelenségről csak fénykép­felvételek vannak s ezek alapján kell megállapítani, melyik házfajtában mllven kár keletkezett. A megmaradt törmelék­ből annak a fényképen mutatkozó álla­potától még arra Is következtetni kell, milyen volt a teherautó és mi volt an­nak rakománya. Az atommagok (a teherautó) szerkeze­tét kutató fizikusoknak ezt a szinte re­ménytelenül bonyolultnak látszó utat kell követniük. Ilyen vizsgálatokat a Földön is végeznek a különböző ré­szecskegyorsító berendezések mellett, szintén nukleáris emulziók segítségével (például Dubnában és másutt), de mivel ezeknek a berendezéseknek energiája korlátolt, a világegyetemnek, ennek a sokkal nagyobb részecskegyorsítónak ter­mékeit megfigyelni nyilván csak hasznos lehet. A második szputnyik-űrhajóval fel­vitt nukleáris emulziókkal az ember a kozmikus részecskegyorsítókat (az égi­testeket) állította a kutatás, a termé­szet megismerése szolgálatába. • Az űrhajós sugárvédelme megoldható A Földet körülvevő kettős sugárzási övezet tanulmányozása Is rendkívül fon­tos az ember űrrepülése szempontjából. A megfigyelések alapján látszik, hogy hatásos védelmet lehet biztosítani annak ellenére, hogy például a külső öve­zet sugárzásadagja millió röntgen egy­ségekben adható csak meg. (Az ember számára még megengedhető sugáradag csak legfeljebb tizedröntgenekben fejez­hető ki.) Mivel ezeknek a sugárzási öve­zeteknek sugárzási adag értékei a napte­vékenységtől függenek, átmenetileg szo­kásos átlagos értéküknek szászszorosára is felnövekedhetnek. Ezért az űrhajós megfelelő sugárvédelmének megszervezé­séhez minél több jól kiértékelhető meg­figyelésre van szükség. A Nap ibolyántúli és röntgensugár­zásának tanulmányozása két szempontból látszik különösen fontosnak. Ez az ibo­lyántúli sugárzás a Föld légkörében túl­nyomórészt elnyelődik, s eközben ionizálja a felső légrétegeket. A levegő ionizálódása befolyással van a rádiózásra, de időjárás kialakító szerepe Is valószínűleg szintén nagyon lényeges. A légréteg felső határán járó szputnyik-űrhajó által végzett, a Nap ibolyántúli sugárzására vonatkozó megfigyeléseknek az egyidejű földi meg­figyelésekkel történő öszehasonlítása az időjárás előrejelzése szempontjából lát­szik rendkívül fontosnak. Ezen a területen tudományos együtmüködés van a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között. A Nap ibolyántúli és röntgensugárzásá­nak vizsgálata fontos a Nap fizikájának megismerése szempontjából Is. Ennek a gigantikus atomerőműnek közvetlen kör­nyezetében lezajlott jelenséqek vizsgála­tai ma még javarészben tudományos jel­legűek. de talán „holnap" már a gyakor­lati életben Is lehet hasznosítani. Ez a rövid összefoglalás nem teljes. Á Pravda cikke még számos érdekes részletről számol be. példádl arról, hogy a megfigyeléseket miiven fogásokkal kü­szöbölték ki, az eredményekhez mllven vizsgálatcsoportokkal jutottak, mllven módon történt a kozmikus sugárzásban megfigyelt részecskék irányának megha­tározása jyb. Eov bizonyos: a szovjet ku­kutatók, ^.mérnökök, dolgozók öszefooott munkálávltl az egész emberisén "előbbre lutott a természet megismerésének út­ján. Az orvostudomány legfiatalabb ága Cokan tudják, ahhoz, hogy a pilóta ^ gépével a magasba emelkedhes­sen, nem elég begyújtani a motort és — "usgyi, gyerünk a felhők fölé! Közismert dolog, hogy a pilóta tevékenységét szá­mos tényező segíti elő. Így például a re­pülőmechanikusok munkája, a meteoro­lógusok számításai, a repülőtér forgal­mát irányító személyzet tevékenysége — mind elengedhetetlen kelléke egy—egy felszállásnak. Kevesen tudják azonban, hogy az orvostudomány legfiatalabb ága, a repülőorvosi intézmények dolgozóinak a munkája ugyancsak szerves részét képezi annak a tevékenységnek, amely lehetővé teszi pilótáinknak, hogy biztonságban, tö­kéletesen végezhessék felelősségteljes munkájukat. Képes riportunk repülőorvosi intéze­tünk munkájába nyújt bepillantást. Az intézet legfontosabb feladata, hogy el­lenőrizze a pilóták és a repülőszemély­zet többi tagjának egészségi állapotát, kutassa, milyen hatással van a repülés a^ ember szervezetére, mennyire befo­Monika Mann-nak, Thomas Mann leányának memoárja a közeljövőben jelenik meg New Yorkban Past and Present címmel. Monika Mann ta­nulmányai, elbeszélései és versei mintegy 190 német és svájci úisáq­ban jelentek meg. Az elmúlt évben forgatták Cseh­szlovákiában 1945 óta a legtöbb já­tékfilmet. A 35 film közül 11 színes volt. lyásolja a sebesség, magasság és a töb­bi repülés közben felmerülő hatás a pilóta tevékenységét. A repülőorvosok te­vékenységének egyre nagyobb jelentősé­ge van, hiszen a gépek sebessége ma már egyes esetekben a hangterjedési se­bességének kétszeresét is kiteszi, a re­pülők 15—20 kilométeres magasságba is felemelkednek. A modern gépek mecha­nizmusának bonyolultsága ugyancsak nagy igényeket támaszt a pilóták idegrendsze­rével szemben. A kedvezőtlen hatások megelőzése, és kiküszöbölése terén ered­ményes munkára tekint vissza repülőor­vosi intézetünk. ELSŐ KÉPÜNK egy pilótát mutat be, akinek különleges berendezés segítségé­vel a hallását vizsgálják. A műszer a legparányibb zavart is jelzi és lehetővé teszi, hogy idejekorán közbelépjenek, ne­hogy a pilóta hallószerve kárt szenved­jen. MÁSODIK KÉPÜNK a központi ideg­rendszer vizsgálatát ábrázolja. Az elek­croencefalográf bonyolult nevű és szer­kezetű műszer, de megbízhatóan figyel­meztet a magasabb rendű idegműködés­ben keletkezett elváltozásokra. HARMADIK KÉPÜNKÖN egy vadász­repülőgép pilótáját láthatjuk, akinek az orvos Perimeter nevű műszerrel vizs­gálja a szemét. A műszer megállapítja, milyen szögben képes a szem észlelni a környezetet. Ez különösen a vadászpiló­táknál és a lövészeknél játszik fontos szerepet. (y.) (J. Saroch — (ČTK) - felvételei.) ff ^ ^ ADATOK A MÁSODIK SZPUTNYIK-ÜRHAJŐN ELŐBBRE JUTOTTUNK a kozmikus sugárzás megismerésében VÉGZETT FIZIKAI MEGFIGYELÉSEKRŐL X J Ť J SZÓ 8 * 196 0. szeptember 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom