Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-03 / 214. szám, szerda

Nagy sikereket értünk el a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében (Folytatás a 4. oldalról} Mezőgazdaságunk 1960 első (elében további új gépeket kapott a mezőgazdasági -munkák gépesítésének fokozására. 2249 traktorral növekedett a 10—90 lóerős traktorok szállítása, úgyhogy mezőgazdaságunk 6331 darabot kapott, ebből 4560 traktort az EFSZ-ek kaptak. Ezenkívül 2795 tráktoros ekét, 1396 istállótrágyarakodót, 183 trágyateregetöt, 978 vetőgépet, 562 gabonakombájnt. 21 komlókombájnt, 1654 silókombájnt. 307 burgonyakombájnt, 545 talajmiivelő klstraktort és 1772 önműködő cséplőgépet kapott mezőgazdaságunk. Az EFSZ-ek további gépeket VMárOltak a GTÄ-ktôl. Ám még mindig hiány volt pótalkatrészekben, a gépek javításához és karbantartásához szükséges alkatrészekben, ami meglassította a gépek előkészítését a tavaszi és aratási munkákra. A gazdasági állatállomány az 1960. július elsejei előzetes összeírás eredményei szerint a múlt év azonos időszakához viszonyítva szarvasmarhákban 58 000 darabbal, sertésekben 419 000 darabbal, kocákban pedig 41000 darabbal növekedett. Ezzel szemben a tehenek állománya 37 000, a juhoké és bárányoké 93 000, a lovaké pedig 68 000 darabbal csökkent. A múlt évvel szemben a szarvasmarhaállomány növekedésében nagy része van az egy évnél fiatalabb növendékmarhának, amit a borjak nevelésének fokozására tett intézkedések kedvezően befolyásolnak. A tehénállomány csökkenését az üszök elégtelen befolyatása és a tehénállományba való csekély áttétele okozta. 1960 első felében lényegesen kevesebb üszőt helyeztünk a tehenek állományába, mint 1959-ben. A sertésállomány növekedését a felvásárlási rendszerben eszközölt új intézkedések és főként a könnyű sertések termelésének árbeli előnybe helyezése segítette elő. A sertésállomány irányszámait 277 000 darabbal, a kocák évi tervét, 36 000 darabbal túlteljesítettük. Pozitív jelenség, hogy a kocák állománya gyorsabban növekszik, mint általában a sertéseké, ami a tertéstenyésztés további fejlesztésének jó feltétele. A fö állati termékek termelése 1959 első feléhez képest növekedett. Növekedett a tehenek átlagos tejhozama A tyúkállománynak 1960. január l-ig | 1 928 000 darabbal történt'növelésével több i tojást termeltünk, mint a múlt év első felében. Egy tyúk átlagos tojáshozama azonban kissé csökkent. A vágómarhák és sertések termelése 5,5 százalékkal, a vágóborjak termelése pedig 3 százalékkal növekedett. A nagyobb marhahústermelést elsősorban a zsíros bikák és ökrök®fokozott hizlalásba állítása segítette elő. A vágósertések nagyobb termelését az állomány gyorsabb kicserélésével értük el, amit a sertések kisebb vágási súlya tett lehetővé. A gazdasági állatállomány hasznosságát illetően 1959 első feléhez képest megjavult a vágómarhák és borjak átlagos élősúlya. A vágósertések átlagos élősúlyát annak megfelelően, hogy a fogyasztók kevésbé zsíros sertéshúsra tartanak igényt, már a terv leszállította. Növekedett' a világra jött borjak és szopós malacok száma. A szopós malacok felnevelésére azonban nem fordítunk kellő gondot amit a múlt évvel szemben nagyobbfokú elhullásuk bizonyít. A sertések kisebb vágósúlyát tekintve a szopós malacok termelése még nem egészen biztosítja B vágósertések kellő termelését. Az első félévben 15,1 százalékkal több sertést, 10,1 százalékkal több vágómarhái és 21,6 százalékkal több vágóbaromfit vásárolunk fel, mint a múlt év azonos időszakában. A vágósertések felvásárlási tervét azonban csak 94,7 százalékra, a borjakét pedig 95,6 százalékra teljesítettük. 1,9 százalékai több tejet vásároltunk fel, mint 1959 első felében, a tervet azonban csak 93,5 százalékra teljesítettük. A tojásfelvásárlási terv nem teljesítését (90,3 százalék) és csökkenését a múlt év első relével szemben elsősorban a tervezett felvásárlási beadások elégtelen biztosítása okozta, mert a múlt évvel szemben nagyobb volt a tojástermelés. Az ERDŐGAZDASÁG keretében az év eleje óta 74 000 hektár területet erdősítettünk, tehát az évi erdősítési terv 83,8 százalékát teljesítettük. A hó- és szélviharok az idén jelentős károkat okoztak az erdőkben. A károk nagyságát 1 170 000 erdei köbméter fára becsüljük. A károk leginkább a dél-csehországi kerület erdészeti üzemeit sújtották. Június végéig 1027 000 erdei köbméter vihar által kidöntött fát dolgoztunk fel. Az általános fakitermelés — a tervezett korlátozási következtében — csökkent. Á beruházások értéke 1959 és 1960 első felében (milliárd koronában) ÜI. Közlekedés és távösszeköttetés 1960 első felében tovább növekedtek a | forgalom 1960 első felében a következő közlekedési ágak teljesítményei. A köz- 1 szállítási teljesítményt ért el: Áru: Személy: 03 c (A •2 e , c -o -'Mjo i SI a> n -J tň 157,8 102,4 93,1 101,0 63,2 104,7 1.5 96,5 0,0 97,0 N O) üS Ä "E p Forgalom: általános ebben a vasúti közúti (CSAD) vízi (folyami) légi Ezenkívül az üzemi forgalom 11,9 százalékkal növelte teljesítményeit és összesen 146 100 000 tonnát szállított. A vasúti forgalom ugyan megbirkózott feladataival, de egy vagonegység forgalmi ideje 1959 első feléhez képest 3,81 napról 3,88 napra hosszabbodott, úgyhogy a forgalmi idő állandó csökkentésében tervezett irányzatot nem tartottuk be. Be nem tartását a vasút és a szállítók egyaránt idézték elő. Ezzel szemben 1959 első feléhez képest megjavult a vagonegységek 0,3 tonnával való nagyobb megrakása, ami lehetővé tette, hogy ugyanaz a vagonpark 1400 000 tonnával többet szállítson. 1Ô60 első felében a vasúti forgalom általános teljesítményeiben tovább növekedett a villany- és Diesel-vontatóerők részaránya és elérte az össztonna-kilométerek 24,9 százalékét. A múlt év azonos időszakában ez a részarány csak 14.3 százalékot tett ki. 1960 első felében az express-vonatok, gyorsvonatok és személyvonatok számának nagyobbodásával meggyorsult a forgalom. Az utazás gyorsaságának fokozódásában a villanyvontatásnak van a legnagyobb része. Júniusban összesen 715 különvonatot és 324 vonatszerelvényt indítottak útnak a II Országos Spartakiádra, a fokozott normális közlekedésen kívül. A Csehszlovák Autóbuszforgalmi Vállalat KÖZÚTI FORGALMA jól megbirkózott a tervfeladatokkal. Teljesítménye tonnakilométerekben a múlt év azonos időszakához képest 22 százalékkal, tonnaszállítása pedig 15 százalékkal nagyobbodott A személyforgalomban is teljesítettük a tervet. A motoros teherjárművek és autóbuszok parkja kibővült s ezzel a közúti forgalom kapacitása is nagyobbodott. A folyami közlekedés 1960 első felében nem érte el a múlt évek teljesítményeit, mert az alacsony vízállás nem engedte .ži • o 4 » < / o« 8 8 w:

c H H > Ifl C iio,7 107,9 115,3 101.2 131,9 880.8 288,0 591,2 1.3 0,3 S c U "II S N ' 105.5 105.6 105,9 cü V -T "" B Š fsžá' • — o '<5 © c; K N 109,5 104,9 111,8 111,5 142,9 meg az úszótestek teljes kihasználását és a fagyok megrövidítették a hajózási időszakot. A tengeri forgalom parkja további tengerjáró hajóval, az Őrlikkal bővült, úgyhogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 1960 első fele végén már 9, öszszesen 68 604 bruttó regiszter tonna nyomású tengerjáró hajója volt. A légiforgalom is gyorsan növekedett. Ezt mind a személy-, mind a teherszállításban a légiforgalmi parknak további nagy kapacitású repülőgépekkel, TU-104 A-val és IL-18-cal történt, kibővülése eredményezte. 1960 első felében összesen 21 hazai légiútvonal, a külföldi légiforgalomban pedig összesen 15 légiútvonal működött, idényszerűen 14 hazai és 10 külföldi útvonalon bonyolítottunk le légiközlekedést. A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság 1960 első felében új vonalakon vezette be a légiközlekedést, éspedig a Prága—Bécs—Róma és Prága—Athén— Damaszkusz—Bagdad útvonalon. 1960 első felében a távösszeköttetési szolgálat is tovább bővült és megjavult a műszaki színvonala. Növekedett a nyilvános távbeszéló'hálózat állomásainak, főként automata állomásainak száma, úgyhogy az automata állomások száma már elérte a 80,1 százalékot. Az interurbán telefon- és távíró-összeköttetés tovább bővült. A rádióengedélyek száma 1960 első felében 3 105 000-re, a vezetékes rádió engedélyeinek száma pedig 398 000-re, a televízió engedélyeinek száma ugyanakkor 654 000-re növekedett. A félév végén már csak 21 lakosra esett egy televíziós engedély, A televíziós adás jobb vétele érdekében két új televíziós adóállomást létesítettünk és helyeztünk próbaüzembe 1960 első felének végén összesen 4677 postahivatal működött s teljesítményük 1959 azonos időszakához képest tovább növekedett. 1959 16,4 13,3 2,2 0,9 IV. Építészet 1960 első felében 1959 azonos időszakához viszonyítva 15,1 százalékkal növekedtek a népgazdasági beruházások. Az államigazgatási szervek beruházásai az általános' beruházások döntö részét képezték. Az államigazgatási szervek általában kielégítően teljesítették beruházási tervüket, ám különbségek mutatkoztak a központosított és decentralizált építés tervének teljesítésében. A központosított beruházás évi tervét az első félévben csak 40 százalékra, a decentralizált beruházási építkezés tervét pedig 45 százalékra teljesítettük. A központosított építkezés beruházási munkálatainak és szállításainak értéke 5 milliárd 800 millió koronát, a decentralizált építkezés beruházási munkálatainak és szállításainak értéke pedig 9 milliárd 300 millió koronát tett ki. Összesen 3 milliárd 200 millió értékű ggneráljavítást végeztünk, ebből 3 milliárd értékűt az államigazga tási szerv végzett. Altalános népgazdasági beruházások ebben: államigazgatási szervek szövetkezeti szervezetek társadalmi szervezetek egyének A kiválasztott építkezések építése nem volt egyenletes. Átlagon felül teljesítettük a feladatokat az ostrava-karvinak bányák kiválasztott építkezésein a sokolovói széntelep felszíni bányáinak és szénosztályozójának építkezésén, a tisovái és opatovfcei hőerőmű, az orlíki vlzíerőmü építésén, a hranicei cementgyár rekonstrukcióján, stb. A múlt évhez képest fokozódott a lakásépítés. 1960 első felében a lakóházakban 22 700 lakást adtunk át rendeltetésének (tavaly 18 ezer lakást), ezenkívül a lakosság egyéni építkezésével mintegy 7000 lakást nyertünk családi házakban (tavaly 6700 lakást). Legjobban az állami lakásépítés keretében, legrosszabbul pedig a vállalati lakásépítésben teljesítettük a feladatokat. A lakások átadása nem volt egyenletes. A negyedév utolsó hónapjaiban mindig hóvégi hajrára került aor. A lakásépítés keretében 1960 első felének végéig mintegy 114 000 lakás, ebből a lakosság egyéni építkezése keretében 67 000 lakás volt épülőfélben. Kibővült a szövetkezeti lakásépítés, növekedett a lakásszövetkezetek és tagjaik száma. A lakásszövetkezetek leginkább a nagyvárosokban fejlődtek. Az idén jól folytatódott a város- és faluszépítési akció, s a lakosság önsegélyes Z-akclója. Az építőipari vállalatok saját munkaerőivel végzett építési munkálatok — melyek a beruházási építkezés lényeges részét képezik, — terjedelme 1959 első feléhez képest 13,2 százalékkal nagyobbodott, ugyanakkor 1 százalékkal túlteljesítették a tervet. Kevésbé kielégítően teljesítették a központosított beruházási építkezés munkálatait, melyeknek terjedelmét az 1960. évi terv lényegesen növelte. A terv elégtelen teljesítésének az oka egyéb hatáson kívül abban keresendő, hogy a központosított építkezések nagy részét tervezetileg nem készítették elő, vagy a terveket késve adták le. Egyes építőanyagokkal való ellátás is kedvezőtlenül hatott kl az építkezési munkák folyására. Az 1Ô60 18,9 1

5é \ 0,1 1 1960 első fele 1959 első féléhez viszonyítva százalékban: 115.1 113,7 125.2 151,2 110,5 A szektorok részaránya 1960-ban az általános beruházásokban: 100 79,7 14,4 0,3 5,6 említett tények következtében a szervezőmunka is megfeneklett az építkezéseken s a munkaidőt sem használták ki teljesen. Az építőipari vállalatok dolgozóinak nyilvántartott átlagos száma általában növekedett és tervüket túlteljesítették. (Csak a Közlekedésügyi Minisztérium építőipari vállalatai, valamint a csehországi és szlovákiai kerületek nemzeti bizottságai által irányított vállalatok nem teljesítették). Az építőmunkát végző munkások átlagos száma is növekedett és elérte a 268 000-et. A munkaidőalapot épp úgy használtuk fel, mint tavaly. A munkások túlóráinak részaránya 1959 első feléhez képest kissé nagyobb lett. Az építőipari vállalatok munkásainak munkatermelékenysége 1959 azonos időszakához viszonyítva 6 százalékkal volt nagyobb, a tervezett munkatermelékenységet azonban nem értük el teljesen. Az átlagbérek 4 százalékkal növekedtek, ugyanakkor túlléptük tervüket, s így nem ártük el a munkatermelékenység és az átlagos keresetek növekedése közötti kívánatos arányt. A járási építőipari vállalaté* építkezési munkálatai 1959 első felével szemben nagyobbak voltak. Az építőipari munkák terjedelmében legnagyobb részaránya a karbantartó-munkáknak volt (1959 első felével szemben körülbelül 10 százalékkal voltak nagyobbak, ebből a lakosságnak végzett karbantartó-munkálatok körülbelül 7 százalékkal növekedtek). A decentralizált beruházási építkezés keretében is nagymértékben növekedtek az építkezési munkálatok, viszont az épületek és építkezések generáljavltésai csak elenyészően növekedtek. A járási építőipari vállalatok jól teljesítették a lakosságtól eredő bevétel tervét. A járási építőipari vállalaté* dolgozóinak átlagos száma növekedett, a tervezett számot azonban, még nem érték el. A dolgozók munkatermeléj kenysége gyorsabban növekedett, mint az I átlagbérek. V. Külkereskedelem 19.60 eláö felében 12 milliárd 915 millió koronát tett kl a külkereskedelmi forgalom és 1959 első, feléhez képest 17,6 százalékkal volt nagyobb. A behozatal 1960 első felében 21,6 százalékkal, a kivitel pedig 14,2 százalékkal nagyobbodott 1939 azonos időszakához viszonyítva. A kereskedelmi mérleg 751 millió koronával aktív, 1959 Külkereskedelmünkbén a legnagyobb részaránya, (több mint 70 százalék) a szocialista országokkal folytatott kölcsönös árucsere-forgalomnak van. Árucsereforgalmunk ezekkel az országokkal 1959 első feléhez képest 15 százalékkal növekedett, ugyanakkor a tőkés országokkal is fokozódott. 1960 195Ô első teléhez első felében viszonyítva rrtilió koronában százalékban áruforgalom 10 984 12 915 117,6 ebben: szocialista országok 7 862 9 044 115 tőkés országok 3122 3 871 124 behozatal 5 003 6 082 121,6 ebben: szocialista országok 3 604 4 207 116,7 tőkés országok 1399 1875 134 kivitel 5 981 6 833 114,2 ebben: szocialista országok 4 258 4 837 113,6 tőkés országok 1723 1996 115,8 VI. Szlovákia fejlődése Az elmúlt fél évben további sikereket értünk el Szlovákia gazdasági fejlődésében. Az országos eredményekkel szemben szembetűnően gyorsabb volt Szlovákia fejlődési üteme, különösen az ipari termelésben, az építőiparban, a beruházásban és a foglalkoztatottság növekedésében. E gyorsabb fejlődés elősegíti Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalának kiegyenlítődését, az egységes csehszlovák gazdaság további szilárdulását és a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Szlovákia ipari nyerstermelési tervét 1960 első felében 101,1 százalékra teljesítettük. A nyerstermelés 1959 első feléhez képest 16,6 százalékkal (országos viszonylatban 11,8 százalékkal) növekedett. A második ötéves terv előző éveiben elért növekedési ütemhez viszonyítva ez a legnagyobb növekedési ütem, melyet Szlovákia iparában a második ötéves terv folyamán elértünk. Gyorsabb volt a termelőeszközök fejlődése, — 19 százalékkal — míg a közszükségleti cikkek termelése 13,5 százalékkal volt nagyobb. A szlovákiai ipari vállalatok dolgozói átlagos számának tervét 1960 első felében 100,4 százalékra, az egy dolgozóra eső munkatermelékenység tervét pedig 100,7 százalékra teljesítettük. Az iparban 376 ezer dolgozó, tehát 6,9 százalékkal, azaz 24 ezerrel több dolgozott, mint a múlt év azonos időszakában. (A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ezzel szemben a dolgozók átlagos száma 4,3 százalékkal növekedett). Az ipari vállalatok egy dolgozójára eső munkatermelékenység is gyorsabban növekedett Szlovákiában (9 százalékkal) és ezzel összefüggésben az átlagkeresetek is gyorsabban növekedtek (5,5 százalékkal). Annak ellenére, hogy Szlovákia ipari feladatait 1960 első felében általiban teljesítettük, 40 nemzeti vállalat nerr teljesítette az ipari termelés tervét, ezzel szemben 162 nemzeti vállalat jóval túlteljesítette a tervet. Néhány fontos termék termelése 1960 első felében 1959 első feléhez viszonyítva lényegesebben növekedett: S termék elnevezése barnaszén (és lignit) földgáz kénsav motor-nafta nyersvasérc magnezit és krómmagneziftö őcél hengereltáru (csövek >iélkül) müfonalak plasztikus anyagok személygépkocsi-abroncsok antibiotikumok teherkocsik televíziós vevőkészülékek gtírgőcsapágyak segédmotoros kerékpárok és robogók vontatógőzösök házi hűtőszekrények cement • épületrészek papír fabútor gyapjú felsőruh-i pamut felsőruha kötött fehérnemű bőrcipő gumicipő csontos hús csarnoki vaj konzum-tej A vállalatok túlnyomó többsége sikeresen teljesítette építőanyaggyártási feladatait. A cementgyárak 18 ezer tonna cementet, 4 400 000 téglaegységet szállítottak terven felül, ugyanakkor a tavalyihoz képest 11,8 százalékkal növekedett a termelésük. Nem teljesítették az alagcsőgyártási feladataikat. Szlovákia mezőgazdaságában 1960 első felében létrejöttek a földalap további kibővítésének és kihasználásának, a növénytermesztés, az állatállomány növelésének, a gazdasági 51latok hasznossága fokozásának feltételei. Megfelelő feltételek közepette folytatódott az EFSZ-ek alakítása és ugyanakkor kibővült a már meglevő EFSZ-ek taglétszáma és földalapja. A szocialista szektor részaránya a mezőgazdasági földterületeken már meghaladta a 79 százalékot. A kedvezőtlen téli és tavaszi időjárási viszonyok ellenére az előírt' agrotechnikai határidőkön belül si* keresen végeztük el a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A vetésterületek az elfizö évhez képest 13 ezer hektárral bővültek. A takarmánykapások és a szántóföldi takarmányfélék részaránya az 1959. évi 25,3 százalékról 1960-ban 26,9 százalékra növekedett. A magkukorica vetésterülete 7 ezer, a takarmányhüvelyeseké 4 ezer, a zöld takarmányozásra és silóra termelt kukoricáé és keverékeiké pedig mintegy 16 ezer hektárral bővült. A gabonafélék részaránya az átlagos vetésterületen az 1959. évi 54,1 százalékról 1960-ban 52,4 százalékra csökkent, az ipari növények vetésterülete 1500, a gyökeres cukorrépáé pedig ezer hektárral bővült. A takarmányalap fokozatos bővülése és összetételének egyidejű javulása feltételeket teremtett a gazdasági állatállomány és hasznossága növekedésére. A marhaállomány 1960, július l-ig 1959. július l-hez képest 39 ezer, a sertésállomány 186 ezer, ebből az anyasertéseké 16 ezer darabbal gyarapodott, ugyanakkor a wtehenek állománya 1300, a juhoké pedig 27 ezer darabbal csökkent. 1960 első felében nem értünk el szembetűnőbb sikereket á gazdasági állatok hasznosságában. A vágósertések átlagos élősúlyának egyidejű tervszerű csökkentése mellett növekedett a vágómarhák átlagos élősúlya. Egy tehén átlagos tejhozama enyhén nagyobbodott, egy tyúk átlagos tojáshozama pedig 1959 első feléhez képest nem váltódott lényegesen. 1960 első felében 8,4 százalékkal több vágóállatot, 6,1 százalékkal több tejet, és 1,6 százalékkal több tojást vásároltunk fel, mint az előző év azonos időszakában. Az állati termékek felvásárlási tervét — a vágómarhák, juhok és baromfik kivételével - nem teljesítettük. Az egyes kerületek közül egyedül a nyugatszlovákiai kerület teljesítette a vágóállatok felvásárlási tervét. Egyetlen szlovákiai kerület sem teljesítette a tej és a tojás felvásárlási tervét. A szlovákiai beruházások terjedelme az előzetes eredmények szgrint a múlt év azonos időszakához viszonyítva 18 százalékkal volt nagyobb és több mint 4 milliárd koronát tett ki. Az évi beruházási terv.et (Folytatás a 6. oldalon) £ ezer tonna millió m' ezer torma ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer drb t drb. ezer drb. millió drb. ezer drb. drb. ezer drb. ezer tonna ezer köbméter ezer tonna millió korona ezer darab ezer darab ezer darab millió pár millió pár ezer tonna ezer tonna millió liter a> -J> |S O O) 1473 677 71 109 900 55 116 89 11 5,2 152 35 792 40 5 43 • 12 64 981 234 48 261 1556 1994 6410 5,5 6,4 56 5,5 103 o si S SS I — -H > 116,6 104.4 101,2 150.8 107.6 112,3 110 106.9 106 134.8 104.7 192.9 112.5 164,3 106,1 121.5 133.3 127,7 109.6 122,1 107,1 106,9 114.7 114.8 109,2 120,7 107,7 109.4 104,7 109.9 ŰJ SZÖ 2 * 1960. augusztus 1.