Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-09 / 189. szám, szombat

A CSKP országos konferenciájának vitája * *** *** ***** ** ** *** ****** ********** ***** **< (Folytatás a 11. oldalról) keharcunk kibontakoztatására. A je­lenlegi fejlődés valamennyi kérdé­sében következtesen fogjuk védel­mezni szocialista táborunk, kommu­nista mozgalmunk egységét és tömö­rültségét. Álláspontunk minden el­hajlás nélkül a marxizmus-leniniz­mus elveiből fog kiindulni, mindig fo­gunk harcolni tanításunk bármilyen megmásítása ellen. Nem értünk egyet egyes jelenlegi baloldaliak dogmatikus állításaival, hogy a háború kiküszöbölésének le­hetőségéről szóló tézisek elaltatják a tömegeket és örök rabszolgaságra ítélik a nemzeteket és hogy nap­jainkban a leszerelés reális voltának hangoztatása káros illúziók terjeszté­sét jelenti. Az imperialistáknak so­hasem sikerül minket atomfegyver­csörgetéssel megfélemlíteni, azonban a nemzetek előtt egyáltalán nem ki­csinyeljük le a háború hatalmas pusztító következményeit. Éppen bé­keharcunk győzelmes távlatának bi­zonyossága teszi számunkra lehető­vé, hogy hatékonyan megmagyaráz­hassuk és megdönthessük a nemzet­közi kérdésekben helytelenül alkal­mazott dogmatikus koncepciókat. Felháborodással utasítjuk vissza a revizionisták minden kísérletét, hogy elvtelenül élősködjenek a dog­matizmus ellen folytatott lenini vi­tákon és hogy ezen melegítsék op­portunista levesüket. Jól tudjuk, mennyire veszélyesek és mérgesek éppen a háború és a béke, valamint a békés együttélés kérdéseiben ter­jesztett revizionista elméletek. Ezért tovább: folytatjuk kérlelhetetlen har­cunkat a tehetetlen háborús pánik megalkuvó terjesztése ellen, az együttélés fogalmának becsempészé­se ellen az osztályok közötti kap­csolatok kérdéseibe, a monopolkapi­talizmus osztályjellegének megvál­tozásáról szóló állításaik ellen és az olyan elméletek ellen, mintha ezek szocialista értelemben megváltoztak volna. Nincsen és nem is lehet semmi néven nevezhető béke, vagy megal­kuvó álláspont az ő opportunista nézeteik és a mi kommunista lenini vonalunk között. Országos konferenciánk több kül­dötte vitafelszólalásában kifejezte azon álláspont teljes támogatását, amelyet a CSKP Központi Bizottsá­gának képviselői fogadtak el a bu­karesti tanácskozásokon. Ez kétség­kívül pártunk érettségének további megerősítése a nemzetközi kérdések­ben, a proletár internacionalizmus elvei iránti hűségének igazolása. Ál­láspontunk világos. Ezt az álláspon­tot Novotný elvtárs a CSKP XI.' kong­resszusán e szavakkal fejezte ki: „Szilárd alapját a moszkvai dekla­ráció képezi, az a történelmi ok­mány, amely sokoldalúan kifejezi a nemzetközi forradalmi mozgalom ál­láspontját és közös harci feladatait e mozgalom hatalmas előretörésének új időszakában. Szilárdan csatlakozva a nemzetkö­zi forradalmi fronthoz, megbontha­tatlan szövetségben a Szovjetunióval és a szocialista országok testvéri családjával, együttműködve vala­mennyi békés és demokratikus erő­vel továbbra is következetesen fo­gunk harcolni a szocializmusért, a világbékéért, országunk békés fel­virágoztatásáért. XI. kongresszusunk ezen vezérvo­nalán egy jottányit sem kell változ­tatnunk. Ezt az irányvonalat — mint eddig — továbbra is céltudatosan fogjuk érvényesíteni országunk dol­gozó népének előnyére, a szocializ­mus és a tartós világbéke javára. (Taps.) Vladimír Vedra elvtárs felszólalása Ifjú nemzedékünk, a szocializmus első nemzedéke rendkívül hálás azok­nak a kommunista harcosoknak, akik egész életüket a szocialista Cseh­szlovákiáért vívott küzdelemnek szentelték. Milyen boldogok vagyunk, hogy tanulhatunk ezektől az elv­társaktól s mellettük valóra vált­hatjuk sok előző nemzedék álmát! Szeretném megígérni ezeknek az elv­társaknak és egész pártunknak, hogy állandóan tanulni fogunk Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának dicső harci történetéből, tanulságot és ta­nácsot merítünk lenini alkotásából ifjú nemzedékünk nevelésében, an­nak a nemzedéknek nevelésében, amely megvalósítja majd hazánk kommunista jövőjét. Erre használjuk fel teljesen új, szocialista alkotmá­nyunkat. Az alkotmánytervezetről lefolyt széleskörű vita igazolta, hogy egyre több kérdésre kell választ adnunk ifjúságunknak. Amikor a prágai ta­noncok megvitatták az alkotmányt, az egyik fiú megkérdezte: miért rög­zít le az alkotmány olyan természe­tes dolgokat, mint a munkához, a díjazáshoz, a pihenéshez való jogot stb. Megjegyezte, hogy még sohasem találkozott olyannal, akinek ne lett volna munkája, nem kapott volna érte fizetést, s hogy ellenkezőleg, sok gazdasági ágban még mindig munkaerőhiánnyal küzdünk. Csodál­kozhatunk-e a fiú nézetein? Nem, hisz az ő nemzedéke már a népi demokráciában növekedett fel. Vi­szont annál inkább előtérbe lép an­nak fontossága, hogy minduntalan megmagyarázzuk a fiataloknak: az alkotmányban lerögzített történelmi vívmányokat nem a fejlődés önma­gától hozta, de nem egyszer a mun­kásosztály vérével megpecsételt hosszú hősies küzdelem eredményez­te. Ugyanakkor meg kell magyaráznunk ifjúságunknak, hogy a dolgozók har­ca pártunk vezetésével ma a gazda­sági építés arcvonalán folytatódik. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tevékenységében magáévá teszi a párt szavait, hogy a fiatalok aktív részvétele a közéletben, a népgaz­daság irányításában az ifjúság kom­munista nevelésének elengedhetetlen szerves részét képezi. Ez az elv ép­pen most lép előtérbe, miután állan­dóan bővül a dolgozók részvétele az ország igazgatásában. Az idei választásokon több mint 10 000 fiatalt választottak be az ösz­szes fokú nemzeti bizottságokba. Természetesen ez még nem kielégítő szám. Az ifjúsági szövetségnek sok­kal bátrabban kell törekednie arra, hogy minél több fiatal segítse a nemzeti bizottságok és albizottságaik tevékenységét, hogy a fiúk és lányok aktív részt vegyenek a termelési kér­dések megoldásában, felkészüljenek jövő gazdasági feladataikra. Ám nyíltan meg kell mondanunk, hogy sok gazdasági és közéleti dolgozó még mindig elégtelenül használja fel, sőt nem ritkán mellőzi is az ifjúság kezdeményezését. Jelenleg több mint 8500 ifjúsági kollektíva dolgozik üzemeinkben, kö­zülük 3500 versenyben áll a szocialis­ta munkabrigádja cím elnyeréséért. Sokkal kitartóbban kell ügyelnünk arra, hogy az ifjúság még tömege­sebben bekapcsolódjék e nagy jelen­tőségű versenymozgalomba. A mun­kahelyeken több mint 7500 ifjúsági ellenőrző őrs járul hozzá a terme­lés gazdaságosságának fokozásához. A „100 millió téglát a lakásépítés­nek" akció keretében ifjúságunk nem egészen egy év alatt brigádmunká­val mintegy 170 millió téglaegység értékű különféle építőanyagot gyár­tott. A múlthoz képest sokkal szembe­tűnőbben nyilvánul meg ifjúságunk segítsége a mezőgazdaságban, főként a talaj termővé tételében. A fiúk és lányok 20 000 hektáron végeztek el talajjavító munkálatokat, nem számít­va a hadsereg CSISZ-tagjainak segít­ségét. Az ifjúság az idén az országos pártkonferencia tiszteletére 1 millió 138 ezer köbméter komposztot készí­tett. Fiúk és lányok tízezrei növelik műveltségüket és szakképzettségüket. Az ifjúság és az új technika tör­vényszerűen egymáshoz tartozik. Ezért a harmadik ötéves tervben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szer­vezetei egyik elsőrendű feladatának tartjuk, hogy az ifjúság széleskörűen bekapcsolódjék az új ismeretek szer­zésébe, nagyobb szaktudásra tegyen szert. Ugyanakkor nagy támogatást várunk a szakszervezettől és a gaz­dasági dolgozóktól. Hazánk ifjúsága munkájával, tet­teivel bizonyítja be, hogy életét egy­bekötötte kommunista pártunk for­radalmi célkitűzéseivel. mét az eddigi módszerekkel nem tudnánk elvégezni. Ezért figyelmün­ket a panel módszerű lakásépítkezés gyors fejlesztésére irányítjuk. A harmadik ötéves terv keretében ily módon legalább ötezer lakásegy­séget építünk. Ezzel a módszerrel már az első kísérleti építkezésnél sikerült az egy lakásegység felépí­téséhez szükséges anyag súlyát a hagyományos építési módszer szerinti 110 tonnáról 47 tonnára leszállítani A jövő évben megkezdjük a kísér­leti építkezést a paneltömbökből, amelyekhez helyi anyagot, elsősorban téglaanyagot használunk. Keramikai töltésű panelekről van itt szó, ame­lyek jobb szigetelő és hangfogó tu­lajdonsággal rendelkeznek. A paneles építkezés azonban az építkezés egész problémáját még nem oldja meg. Ezért tökéletesítjük a tömbépítkezés technológiáját; a töm­böket a legrövidebb időben mind­össze 30 cm vastagságú külső fa­lakból állítjuk össze. Ezzel a nyers építés súlyát a hagyományos épít­kezéssel szemben további 30 szá­zalékkal csökkentjük. Komoly probléma marad a mun­kaszervezés. Jó tapasztalatokkal ren­delkezünk a folyamatos építkezés terén, amely a harmadik ötéves terv építkezési feladatait biztosító sar­** ******** ** ******** kalatos módszerek egyike. Kiterjeszt­jük e módszer alkalmazását egyes mérnöki ipari, elsősorban ipari épít­kezésekre. Egyelőre a folyamatos építkezést csak a helyi központosí­tott építkezési helyeken vezettük be. A harmadik ötéves tervben a la­kásépítkezést nemcsak helyi szem­pontból összpontosítjuk, hanem az építkezés időtartalmát is úgy tervez­zük, hogy kibővíthessük a folyamatos építkezést. Bonyolultabb lesz a folyamatos módszer bevezetése az ipari építke­zéseknél. Megkíséreljük az ipari építkezés elemei normalizálásának érvényesítését és megteremtjük az új termelési és raktárberendezések kerületi formáit. Hasonlóképpen fo­gunk eljárni a polgári berendezések építésénél is. Az építés új formái új anyagokat is megkövetelnek. Emellett tekintet­tel vagyunk a kerület nyersanyag feltételeire. Kerületünk jó minőségű téglaagyagban gazdag. Elvből azon­ban megváltoztatjuk a gyártmányok választékának összetételét. Már most áttértünk a vékonyfalú áru és a könnyített anyag gyártásához. 1959­ben ez az áru termelésünk 27,5 szá­zalékát tette, 1965-ben már eléri a 72,5 százalékot. fán Humeník elvtárs felszólalása A michalovcei járásban sok szép eredményt értünk el a mezőgazdasá­gi termelés növelésében. A mezőgaz­dasági termelés növelése problémá­jának komplex megoldását azonban jelentős mértékben gátolták a Ke­letszlovákiai Síkságon uralkodó rossz vízgazdálkodási viszonyok, mivel a múltban senki sem foglalkozott hely­rehozásukkal. 64 község határában évről évre 100 ezer hektár volt az árterület. Az ennek következtében keletkezett károk csaknem 40 millió koronát tettek ki évente. Szövetkezeteseink a mélységes hála érzésével vették tudomásul a CSKP XI. kongresszusán a Keletszlovákiai Síkság rendezéséről hozott határoza­tot. A múlt év folyamán gondoskodtunk az állami és az önsegélyen alapuló építkezések keretében a talajjavítási rendezések tervének túlteljesítéséről, a Latorca folyó gátjának és vízleve­zető csatornáknak építéséről, önse­gély útján végrehajtjuk az alagcsöves vízlecsapolást és a vízlevezető csa­tornák generáljavítását. 1959-ben 1280 hektárnyi területet csapoltunk le, 100 kilométer hosszú nyitott csa­tornát építettünk és 12 kilométer hosszú csatorna generáljavítását is elvégeztettük. A szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói kö­telezettségvállalása alapján felszán­tunk ez idén 2440 hektár csekély­Ladislav Tureček elvtárs felszólalása (nyugat-csehországi kerület) S nyugat-csehországi kerület ipari üzemei általában jó tervteljesítéssel készülnek harmadik ötéves tervünk éveire. Tekintettel erre a kedvező körülményre kezdték meg a harma­dik ötéves terv javaslatának kidolgo­zását is. Több üzemben a dolgozók túlnyomó többségével termelési érte­kezleten, taggyűléseken és aktivá­kon Igen alaposan megvitatták ezt a javaslatot s ennek alapján az irányelvekben kitűzötteknél nagyobb feladatokat vállalhattak. Nem lehetünk azonban teljesen megelégedve azokkal a módszerek­kel, amelyek segítségével a javasolt feladatok teljesítését a legtöbb üzemben biztosítani akarják. Sok esetben további beruházások eszköz­lésére, a dolgozók létszámának nö­velésére és az anyagalap gyarapítá­sára támasztanak igényeket. Hasonló nézetek uralkodnak a munkaterme­lékenység növelésével kapcsolatos fokozott feladatok teljesítésének biz­tosítása terén is. Általában erre vo­natkozólag is új beruházások esz­közlésére támasztanak fokozott igé­nyeket, de igen csekély mértékben törődnek a már rendelkezésre álló berendezések átépítésével és korsze­rűsítésével. A széleskörű politikai és gazdasági aktíva munkája azonban még nem ért véget a harmadik ötéves tervre vonatkozó javaslat kidolgozásával. Meg kell tennünk minden tőlünk tel­hetőt a tartalékok további feltárásá­ra és kiaknázására. Tudatában vagyunk annak, hogy azok a nagy igények, melyeket a harmadik ötéves tervben foglalt fel­adatok támasztanak velünk szemben, megkövetelik elsősorban az ipar mű­szaki fejlesztése kérdésének határo­zott megoldását, mivel ez a munka­termelékenység növelésének alapve­tő feltétele. A harmadik ötéves terv éveiben ugyanis a munkatermelé­kenység fokozásával kell háromne­gyedrészben biztosítanunk az ipari termelés növelését. Természtesen nem állíthatjuk, hogy üzemeink nem értek volna el sikereket a műszaki fejlesztés terén. Az eddigi eredmé­nyek azonban koránt sincsenek kelló arányban lehetőségeinkkel és szük­ségleteinkkel. Éppen ezért elhatá­roztuk, hogy általánosítjuk a tapasz­talatokat és „El kell érni és túl kell szárnyalni a termékek s a termelési technika világszínvonalát" jelszót tűzzük üzemeink elé. Az új technika meghonosítását te­kintjük annak az alapvető fontos­ságú feltételnek, hogy a harmadik ötéves terv éveiben sikeresen lerö­vidíthessük a munkaidőt. Ebből a szempontból kiindulva fognak hozzá e feladat megoldásához már több üzemben, különösen a sokolovi bá­nyákban, ahol már megteszik az elő­készületeket a rövidebb munkaidőn alapuló próbaüzemeltetés bevezeté­sére. Üzemeinknek még igen sok lehető­sége van arra, hogy többműszakos üzemeltetéssel továbbra is növeljék a munkatermelékenységet. A CSKP kerületi konferenciája azt a felada­tot tűzte ki határozatában, hogy 1961. végéig legkevesebb 1,6 száza­lékos többműszakos üzemeltetést kell elérnünk az ipari üzemekben. Kerü­letünk üzemei általában komolyan fognak hozzá e feladat megoldásá­hoz. Ladislav Paleček elvtárs felszólalása Az új területi szervezés új felté­teleket teremt az építkezési terme­lés fejlesztésére a kelet-csehországi kerületben. A nagyobb területi egy­ség és a beruházási építkezés na­gyobb terjedelme az építkezési ter­(kelet-Csehország i kerület) melésnek lehetővé teszi a kapacitás jobb kihasználását és az előfeltételek megteremtését a termelési folyamat gyorsabb iparosítására. Az építészet ipari formáinak leg­jobb előfeltételei a lakásépítkezésben mutatkoznak'. A lakásépítkezés java­részét kerületünkben eddig hagyo­mányos módon vagy pedig tömbök formájában végzik. A harmadik öt­éves tervben előirányzott lakásépít­kezés úgyszólván kétszeres terjedel­hozamú rétet és legelőt, ezenkívül le-i csapalással több mint 2000 hektár ter­mőfölddel gyarapítjuk földalapunkat. A mezőgazdaság szakaszán főleg a növénytermesztéssel kapcsolatos problémák megoldására összpontosít­juk figyelmünket. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy nem törődünk az ál­lattenyésztési termeléssel, mivel e téren is sok fogyatékosságot kell ki­küszöbölnünk. A szövetkezetekben 7394 szarvasmarhával, ebből 5585 te­hénnel, továbbá 20 077 sertéssel ki­sebb az állatállomány a tervben elő­irányzottnál. Fokozatosan ežt a prob­lémát is megoldjuk. Gondoskodásunk eredményei abban is megnyilvánul­nak, hogy járásunkban a mezőgazda­sági földek 100 hektárján jelenleg 53,4 szarvasmarhát, ebből 26,7 tehe­net és a szántóföldek 100 hektárján 96 sertést nevelnek. Szövetkezeteink széleskörűen szer­vezik a borjak felvásárlását a ház­táji gazdaságokból, s járásunkban öt borjúnevelőt létesítettünk, melyek­ben 472 borjút nevelünk. Intézkedé­seket foganatosítunk annak érdeké­ben is, hogy a jövőben nagyobb le­gyen a szarvasmarha vágósúlya. A mezőgazdasági termelés növe­lésében nagy segítségünkre volt a hazánk felszabadításának 15. évfordu­lója tiszteletére indított szocialista munkaverseny és kötelezettségválla­lási mozgalom kibontakoztatása is. Pavel Benko elvtárs felszólalása (észak-morvaországi kerület) Az észak-morvaországi kerületben öszpontosult köztársaságunk kohá­szati iparának háromnegyede. Ezért a pártszervezetek törekvése a ko­hászati termelés fontos problémáinak megoldására irányul. Sarkalatos jelentőségű a progresz­szív technikai-gazdasági paraméterek, főképp aggregátok biztosítása. Ezen paramétereknek az egyes üzemrészle­gekre és aggregátokra történt konk­retizálása pártszervezeteink, szak­szervezeteink és ifjúsági szerveze­teink kezdeményezésével együtt a vállalatok közötti verseny fejleszté­sére vezetett, amelynek célja olyan mutatók gyors elérése, amelyeket a Szovjetunió kohászai érnek el. A tervfeladatokat márciusban és áprilisban túlszárnyaltuk. Ki nem elégítő azonban az aggregátok időbe­ni kihasználásának technikai bizto­sítása. A Klement Gottwald Oj Kohóban a kemencék 70-75 %-os időbeni ki­használását érjük el. Trinecben, Vít­kovicén, Bohumínban 80-85 °/o-ot, a Szovjetunióban 92 %-ot is elérnek. A Klement Gottwald Oj Kohó ol­vasztára vagyok. A kerületi egye­sítő konferencián 16 000 tonna acél termelésére tettünk kötelezettségvál­lalást. Valamennyi alkalmazottunk nevében be kell vallanom az igaz­ságot, hogy egyelőre nem sikerült szavunkat beváltani. Emellett acél­gyárunk minden oldalról kap segít­séget. A Szovjetunióból Malisev mérnök elvtárs jött hozzánk, hogy tanácsot adjon. Most tőlünk függ, hogy behozzuk az első félévből ere­dő lemaradást. Azon kötelezettségvállalások mel­lett, amelyek az eddigi kapacitások maximális kihasználására irányulnak, megoldjuk a rekonstrukció és az új aggregátok építésének sarkalatos kérdéseit. A hengerelt kapacitások építését már teljesítjük. Ebben az évben öt üzemrészleget adtunk át rendeltetésének és három további az év végéig megkezdi a termelést. Az aggregátok egész sora építésének ideje emellett világszínvonalat ér el. Igy például a Klement Gottwald Üj Kohó szalagsorának építése 13 hó­nap alatt valósult meg és a tömböző azelőtt erősen veszélyeztetett határ­idejét nemcsak betartjuk, hanem a kötelezettségvállalások biztosítják a határidő 15 napos rövidítését. Nagy súlyt fektetünk a progresszív technológiai-gazdasági paraméterek­re, mert éppen ezek jellemzik leg­jobban az egyes termelési aggregá­tok elmaradásának fokát a világszín­vonal mögött. Így például a nagyolvasztóknál egy tonna nyersvas termelésére a ke­mence hasznossági tartalmának 1 köbmétere szükséges, a Szovjetunió­ban azonban ugyanolyan termelési egységekben 30 %-al több. vasat gyártanak. Ezért feladatunkat tézi­sekben foglaltuk össze - ezeket vi­tára bocsátjuk kohászaink között ­hogy 1961-ben a Klement Gottwald Vítkovióei Vasművek nagyolvasztói hasznossági tartalmának kihasználá­sa elérje a 0,840 köbméter/tonnát, a trineci vasműveknél a 0,763 köbmé­ter/tonnát és a Klement Gottwald Üj Kohóban a 0,896 köbméter/tonnát. Ezen paraméterek elérésével nem­csak teljesítjük a jövő évi tervet, hanem népgazdaságunknak terven fe­lül 5000 tonna nyersvasat szolgálta­tunk. „OJ SZÔ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti á szerkesztő bizottság. Felelősi Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőségi Bratislava, Gorkého u. 10. sz., T e I e f o nt 347-16, 551-17, 232-61, — főszerkesztőt 352-10, — főszerkesztő-helyettes! 262-77, titkársági 326-39, — sportrovati 325-89. Kiadóhivatali Bratislava, Gorkého 8., telefoni 337-28. Előfizetési díj havonta Kts 8,—. Terjeszti a Posta HIrlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomási Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. K-08*01201

Next

/
Oldalképek
Tartalom