Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-07 / 187. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája 'fSSSfSfSSSS'SSSSSWSSSSSSSSf/SSSfS//SW"">^ A harmadik ötéves terv a fejlett szocialista társadalom | népgazdasági fejlesztési terve és teljesítésével megteremtjük annak feltételeit, hogy áttérjünk a kommunizmus építésére (Antonín Novotný elvtársnak a CSKP országos § konferenciáján elhangzott beszédéből) ////////////////////////////^^^^ Az országos konferencia második napja Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája szerdán 9 órától folytatta tanácskozását. A napirendi pont a vita volt Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának s Otakar Šimunek elvtársnak, a CSKP KB politikai irodája tagjának kedden elhangzott beszámolójáról. A délelőtti tárgyalást Karol B a c í 1 e k elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja nyitotta meg. Közölte a küldöttekkel, hogy a konferencia sok levelet és táviratot kapott a dolgozóktól, akik termelősikereikről és a tervfeladatok túlteljesítésére tett további vállalásairól számolnak be. Ezután átadta a szót Ladislav Š t o 11 elvtársnak, aki a művészet és a társadalomtudományok fejlődésünk jelenlegi szakaszában betöltött szerepéről beszélt. Utána felszólalt Marié Jirásková elvtársnő, a kelet-csehországi kerület küldötte. Az anyagi érdekeltség hosszúérvényű normatívái helyes meghatározásának és felhasználásának kérdéseiről szólott. Štefan J u n a s elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerület és a topoľčanyi járás parasztjainak a jövő ötéves tervfeladatok négy év alatt való teljesítésére indult mozgalmát ismertette a konferencia küldötteivel. A további felszólaló, Josef N é m e c elvtárs, a közép-csehországi kerület pártbizottságának vezető titkára, arról beszélt, hogyan törekednek a pártszervezetek döntő fordulat elérésére a mezőgazdasági termelésben. Karel Š r a j e r elvtárs, az észak-morvaországi kerület küldötte felszólalásában elmondotta, hogyan biztosítják az ostravakarvinai szénmedence dolgozói az igényes szénfejtési feladatok (Folytatás a 11. oldalon) 1960. július 7

. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 187. szám Á CSKP országos konferenciájának küldöttel. (J. Rublič felv. — CTK) SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekl A HARMADIK ÖTÉVES TERV — a fejlett szocialista társadalom népgazdaságfejlesztési terve OTAKAR ŠIMÚNEK ELVTÁRS BESZÉDE Elvtársak! Megvitatásra önök elé terjesztettük az 1961-1965 évi harmadik népgazdaságfejlesztési ötéves terv határozati javaslatát. Ma, midőn meg kell vitatnunk gazdaságunk továbbfejlesztésének konkrét feladatait, büszkén tekinthetünk arra a műre, amelyet népünk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével rövid idő alatt alkotott, és amely a társadalmi átalakulások nagyságát és jelentőségét tekintve nemzeteink történetében páratlan. Teljesítettük a kapitalizmusbői a szocializmusba vezető átmeneti időszak alapvető feladatait. Végérvényesen felszámoltuk az embernek ember által való kizsákmányolását. A Csehszlovák Köztársaságban megvalósult a szocialista rendszer. I. A Csehszlovák Köztársaság gazdasági fejlesztésének elért színvonala — a pártnak a szocialista gazdaság építésében kifejtett céltudatos törekvése meggyőző bizonyítéka Az elkövetkező öt évi gazdasági program alapvető irányainak és céljainak megvitatásával kapcsolatban ki kell domborítanunk az eddigi gazdasági fejlődést, főként a második ötéves terv évei gazdasági fejlődésének fő vonásait, amelyek népgazdaságunk további irányára is jelentősen kihatnak. A termelés és a fogyasztás növekedésének üteme és Csehszlovákiának a második ötéves terv végén elért gazdasági színvonala meggyőzően igazolják a szocializmus előnyeit. Az eddigi hatalmas gazdasági fejlődés döntő feltételét hazánk jövőbeni társadalmi fejlődésének feltételét a szocialista termelési viszonyok képezik, amelyek az egész népgazdaságban győztek. A második ötéves terv éveiben teljesítettük a szocializmus építésének egyik legnehezebb feladatát, a mezőgazdasági termelés szövetkezetesítését, ami megkövetelte az egész párt erőfeszítésének összpontosítását. Feltételezzük, hogy a szocialista szektor az év végéig a mezőgazdasági földterületeknek körülbelül 90 százalékán fog gazdálkodni, s ezzel viszonyaink közepette a gyakorlatban befejeződik a falu szocialista átalakítása. Ennek az átalakulásnak a folyamán és befejeződésekor megszilárdult az új alapokra épült munkásparaszt szövetség, a munkások és ma már szövetkezeti parasztok szövetsége — a szocialista társadalom két osztályának szövetsége. A szocialista mezőgazdasági tulajdon bővülésével párhuzamosan a népgazdaság többi ágaiban is tovább bővült és szilárdult a szocialista tulajdon. Ez a folyamat elsősorban a termelés és a foglalkoztatottság gyors növekedésével, új szocialista vállalatok és üzemek épülésével, a szocialista elosztás tökéletesedésével, a dolgozók irányításban való részvételének fokozódásával, a munkához és a szocialista tulajdonhoz való új szocialista viszony kialakulásával ment végbe. Az elavult tőkés termelési viszonyok felszámolása és a szocialista termelési viszonyok megteremtése örökre kizárta társadalmunkból azt, hogy a munka a tőkések és törvényszerű kísérő jelenségeinek, úgymint a gazdaság ciklusos fejlődésének, a gazdasági válságoknak és munkanélküliségnek legyen alárendelve. A szocialista termelési viszonyok győzelme egészen felszabadította a dolgozó tömegek alkotó képességét. A kizsákmányolástól mentes munka nálunk közvetlen társadalmi munka lett, mely céltudatosan gyarapítja az egész társadalom gazdagságát, s ily módon a társadalom minden tagjának jólétét is. Ezért a társadalmi termelés nálunk szakadatlanul és állandóan olyan ütemben növekszik, amilyent az antagonisztikus és kizsákmányoló osztályviszonyokra, a munkásosztály és a parasztság elszegényítésére épülő tőkés rendszer nem tud elérni. Ugyanakkor termelésünk egyenletesen és folyamatosan fejlődik, nem ismer váratlan kilengéseket, hanem rendszeresen és tudatosan kialakított aránylagosságra támaszkodik, amely lehetővé teszi a gazdasági növekedés összes forrásainak szüntelen bővítését és felhasználását. Termelésünknek ezt a jellemző vonását külön ki kell domborítani. A szocialista termelési viszonyok állandó erősítésével és szilárdításával párhuzamosan tovább tökéletesedik társadalmunk gazdasági fejlődésének tervszerűsége és elmélyül demokratikus-centralista irányítása. Emelkedik a gazdasági fejlődés törvényszerűsége ismeretének foka, ezzel gazdasági terveink tudományos jellege is. A szocialista termelési viszonyok fejlődése a társadalmi munka eredményeinek elosztási módjában is törvényszerűen megmutatkozott. Pártunk nagy súlyt helyezett arra, hogy az elosztás formái egyidejűleg teremtsék meg a széles dolgozó tömegek kezdeményezése és aktivitása kibontakoztatásának feltételeit. Az utóbbi években végrehajtott valamennyi intézkedésünkkel, mint például a munkások bérrendszerének átszervezésével, a személyi és vállalati érdekeltség normatívái rendszerének bevezetésével, a prémiumrendszer módjának megváltoztatásával, a mezőgazdasági termékek új árképzési módszereivel, a nagykereskedelmi árak képzésének új módszereivel, stb., állandóan arra törekedtünk, hogy az egyén, az egyes kollektívák és az egész társadalom érdekeit szorosan egybehangoljuk. A párt törekvése a dolgozók aktivitásának növekedését és a munkatermelékenység növelése tartalékainak feltárásában, az újítómozgalomban s végül az új versenyformákban, a szocialista munka egyre inkább tömegjelleget öltő brigádjaiban megnyilvánuló kezdeményezés fokozódását eredményezte. A társadalmi termelés fejlődése az 1956-1960. években elsősorban az ipar fejlődésére támaszkodik. Ezt az bizonyítja, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének háromnegyed része az iparból származik. Csehszlovákia így felzárkózott a világ legfejlettebb ipari országaihoz. Az ipari termelés fejlődése a második ötéves terv éveiben összefügg az ipar szerkezetében folytatódó átalakulásokkal, amelyek a nehézipar, főként a gépipar, a kohászat és a . vegyi ipar szerepének további erősödését eredményezték. Az ipari ágak közül a gépipar, különösen a nehézgépipar fejlődött a legintenzívebben és fontos szerepet játszott a termelés, a nagyarányú építkézés gyors növekedésének, a népgazdasági ágak munkatermelékenysége növekedésének és a gazdasági együttműködésnek biztosításában. A gépgyártás szerepét az is bizonyítja, hogy a második ötéves terv éveiben az ipari termelés általános növekedésének 35 százalékát a gépipari minisztériumok termelésének növekedése biztosította. Részarányuk az általános ipari termelésben 1960ban már 27 és fél százalék lesz. De a gépiparban nemcsak a termelés terjedelmét növeltük, egyidejűleg szerkezetét is jelentősen átalakítottuk és gazdaságunk belső szükségleteinek, valamint a gazdasági együttműködés szükségleteinek megfelelően emeltük műszaki színvonalát. A gépgyártás alapvető ágainak megerősítése és a komplett beruházási egységek termelésének Jejlesztése lehetővé tette, hogy mindenekelőtt az alapvető ipari ágakban: a fűtőanyagiparban, a kohászatban, az eneregetikában, a vegyi iparban és az építő anyag gyártásban lényegesen növeljük a termelést. A döntő fontosságú népgazdasági ágak gépberendezésének gyarapításával és tökéletesítésével megteremtettük a munkatermelékenység növelésében kitűzött feladatok teljesítésének és túlteljesítésének feltételeit. A belső piac gépipari termékekkel való ellátásának javuló színvonala is a gépipar fejlesztésének eredményeihez tartozik. Üzleteinkben egyre bővebb választékú gépipari termékek jelennek meg, állandóan javul minő(Folytatás a 2. oldalon). t,