Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-06 / 186. szám, szerda

A szocialista Csehszlovák Köztársaság további felvirágzásáért (Folytatás az L oldalról.) nunkra. Azt a szoros kapcsolatot, amely a pártot és Központi Bizott­ságát a néppel összefűzi, gondosan őriznünk és gyarapitanunk kell, mi­vel múlhatatlanul szükséges szocia­lista társadalmunk további fejlődé­sében népünk egységének elmélyíté­séhez. A dolgozók felelős állásfoglalása kifejezésre jutott a jelöltek megvá­lasztásiban is. Újfent megtisztelték bizalmukkal azt az ezernyi-ezer funkcionáriust, akik tisztségük be­töltésében jól beváltak és akikről köztudomású, hogy munkájukat a dolgozókkal szoros kapcsolatban vég­zik. Sok új képviselőt választottak meg, akiket a legjobb dolgozóknak, a kommunista párt, valamint más politikai és társadalmi szervezetek funkcionáriusainak, társadalmunk legjobb képviselőinek, a munkások­nak, a parasztoknak és értelmiség­nek a soraiból szemelték ki. A dolgozók felelősségtudatáról tanúskodnak az olyan esetek is, ami­kor gondos megfontolás után meg­változtatták az eredeti javaslatokat és más jelölteket ajánlottak a nem­zeti bizottságokba, akiktől azt vár­ják, hogy képviselői tisztségüket jobban töltik be. Másrészt ez "arra mutat, hogy a pártszervezetek­nek és egyes járási pártbizottságok­nak sokkal érzékenyebben és poli­tikusabban kell biztosítaniuk a je­löltek kiválasztását A javaslatok elvetését a lakosság részéről úgy kel! értelmeznünk, hogy ez egyben a helyi szervek fölött gyakorolt bí­rálat is. s le kell vonnunk belőle a kellő tanulságot abban az értelem­ben, hogy a párt üzemi, falusi és városi alapszervezetei még jobban elmélyítsék és megszilárdítsák kap­csolataikat a dolgozókkal. A választást megelőző egész idő­szakban és a választások alatt is manifesztatív módon kifejezésre ju­tott a nép egysége, újból beigazo­lódott Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának helyessége, a nép egyértelműen helyeselte szocia­lista társadalmunk további fejlesz­tésének programját, amelyet a párt dolgozott ki. Az utóbbi hónapok és hetek újból és újból megmutatták, mily szilárdan tömörül népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja körül, mily nagy bizalmat élvez a párt és Központi Bizottsága, mily egyértelmű spontán helyesléssel fo­gadják a dolgozók Központi Bizott­ságunk bel- és külpolitikai intéz­kedéseit. Köszönetet szeretnék mon­dani ma minden dolgozónak ezért a bizalomért, és ismét biztosítani őket. nem fogjuk kímélni erőinket, hogy mindnyájan együttesen, kommunista pártunk, Központi Bizottságunk ve­zetésével új győzelmeket érjünk el a szocializmus és a kommunizmus építésében, hogy népünk élete elé­gedett és még dúsabb legyen. (Taps.) Rendkívül pozitív jelenség, hogy a párt körül és a párt vezetésével fo­kozatosan kialakult a funkcionáriu­sok széleskörű aktívájának egysége­sen fellépő, döntő ereje. Ez az ak­tíva a választások során még job­ban megszilárdult és kibővült A párt valamennyi tagjának, a társadalmi szervezetek és a többi politikai párt tagjainak és funkcionáriusainak, va­lamint a pártonkívülieknek minden­napi céltudatos apró munkája a zá­loga annak, hogy jövőbeni nagy ter­veinket sikerre! valóra váltjuk. Mindebből következik, hogy a vá­lasztások a dolgozók harci sorako­zóját jelentették ama feladatok tel­jesítéséért, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kong­resszusa tűzött ki. A választások előkészületei és a választások ma­guk a szocialista államiság nagy iskoláját jelentették, amely tovább fejlesztette népünk politikai öntu­datát, megszilárdította politikai és erkölcsi egységét. A választások mélységesen demokratikusak voltak. Megmutatták, hogy a dolgozó nép tudatában van jogainak és köteles­ségeinek, valamint az ország és a szocializmus további sorsáért vi­selt felelősségének, s hogy él a szo­cialista demokrácia gyümölcseivel. Csehszlovákia Kommunista Pártja további munkájában a választások­nak e rendkívül pozitív eredményei­ből indul ki és a dolgozó nép élén tántoríthatatlanul halad előre a szo­cializmus és a kommunizmus esz­méinek és célkitűzéseinek megva­lósításában. Az űj alkotmány a dolgozók szívügye lett Most, elvtársak és elvtársnők, tér-, jünk át annak a vitának az ered­ményeire, amelynek tárgya a Cseh­szlovák Köztársaság új alkotmányá­nak tervezete volt. Mindenekelőtt hangsúlyozni sze­retném, hogy népünk örömmel fo­gadta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának dön­tését, hogy az új alkotmánynak, e történelmi jelentőségű fontos po­litikai okmánynak a tervezetét meg­vitatásra az egész nép elé terjeszti, s e lépésben az igazi demokráciá­nak, a szocialista demokráciának to­vábbi jellemző megnyilvánulását lát­ta. Valóban arról volt szó, hogy a köztársaság minden polgára kifeje­zésre juttassa nézetét e tervezet­ről, amely alapvető fontosságú ál­lamunk további fejlődésében és megszilárdulásában, az állampolgá­rok életében. Az alkotmánytervezet országos vitája valóban tömegjel­legü volt. Ezt bizonyítja azoknak a gyűléseknek és vitaestéknek a szá­ma, amelyeken foglalkoztak az al­kotmány tervezetével, valamint az állampolgárok nagyszámú és aktív részvétele e gyűléseken, összesen 47 400 nyilvános gyűlést rendeztek, amelyeken 4 040X70 állampolgár vett részt A vitában 732 800 állampolgár szólalt fel. A gyűléseken összesen 38 600 határozatot fogadtak el, ame­lyek egyetértésüket fejezik ki azok­kal az elvekkel, melyeket az új al­kotmány tervezete tartalmaz. 1750 határozat tartalmazott hozzá­szólásokat és javaslatokat az új al­kotmánytervezettel kapcsolatban. Ezenkívül a párt Központi Bizott­sága és a központi sajtószervek to­vábbi száz és száz levelet kaptak az egyes állampolgároktól, s ezek a levelek is különféle javaslatokat, észrevételeket vagy kérdéseket tar­talmaztak. Az alkotmánytervezet megvitatá­sát sok munkahelyen egybekötöt­ték az új alkotmány és országos konferenciánk tiszteletére vállalt kötelezettségekkel. A vita szemlél­tetön megmutatta, hogyan töltik meg dolgozóink az alkotmány egyes követelményeit tevékeny munká­jukkal és hogyan törekszenek majd arra, hogy országunk további fejlő­désének az alkotmányban foglalt távlatai fokozatosan megvalósulja­nak. Dolgozó népünk széleskörű rész­vételével és a vita elvi értelmezé­sével egyértelmű kifejezésre jut­tatta, hogy az új alkotmányt saját ügyének tekinti - az alkotmány a nép legsajátabb ügye lett. Ez a vita újból megmutatta, mennyire egybe­forrt dolgozó népünk az egész tár­sadalom életével, hogy együtt él minden problémájával és tudatéban van annak, hogy részese és alkotója mindazoknak a nagy változásoknak, amelyeken országunk az elmúlt 15 évben átment Az egész vitából nyilvánvaló volt dolgozóink azt akar­ják, hogy az új alkotmány törvé­nyesen rögzítse mindezeket a tör­ténelmi változásokat. Az országos vita ugyanakkor szem­léltetőn kifejezésre juttatta a nép közvetlen részvételét az állam és a társadalom ügyeiről történő dönté­sekben. A dolgozó nép így közvet­lenül részt vett az alkotmány végle­ges tervezetének kidolgozásában, ÜJ SZÖ 2 * 1960. július 6. amelyhez a szocialista országépí­tés gyakorlatában szerzett tapasz­talataival tevékenyen hozzájárult. Népünk igen kedvezően fogadta az •új alkotmány tervezetét Dolgozóink nagy büszkeséggel vették tudomá­sul, hogy az új alkotmány szocia­lista alkotmány, hogy egész tartal­mával törvénybe iktatja ama nagy történelmi jelentőségű tényt, amit országunkban a szocialista rend győzelme jelent: Ezért javasolták, hogy ez a tény államunk nevében is kifejezésre jusson. Ezt helyesnek tartjuk, és az országos konferen­ciának azt javasoljuk, hogy az új alkotmány szerint államunk neve ez legyen: „Csehszlovák Szocialista Köztársaság". (Hosszan tartó, viharos taps.) Lelkes helyesléssel fogadták azt a tényt, hogy az alkotmányban ki­fejezésre jut a Szovjetunióhoz fű­ződő viszonyunk, és a szocialista vi­lágrendszerhez való tartozásunk. Né­pünk ezzel ismét kifejezte a szov­jet nép iránt érzett testvéri barát­beriség elégedett életéhez vezet. Dolgozóink helyesen értik, hogy si­kereink, a Szovjetunió, valameny­nyi szocialista ország és az egész szocialista tábor sikerei jelentik azt az erőt, amely a világ minden hala­dó békeeröjével együtt megfékezi, meghiúsítja az imperialisták hábo­rús szándékait, és hathatósan ké­pes megakadályozni a háborút. Amint a Központi Bizottság utol­só ülésén már megállapítást nyert az új alkotmány tervezete nemcsak kifejezésre juttatja és rögzíti a tár­sadalmunk elérte állapotot hanem egyben kitűzi az állam és a társa­dalom további fejlődésének útját is. Az új aikotmány tervezetének ezt az új jellemző vonását a vita során he­lyesen megértették. Elsősorban ab­ban az értelemben, hogy mindnyá­junktól, munkánktól, attól, hogy hogyan teljesítjük minden munkahe­lyen a Csehszlovákia Kommunista Pártja kitűzte gazdasági terveket, függ, hogy elérjük azokat a célki­tűzéseket, amelyekről az alkotmány szól, hogy befejezzük hazánkban a szocializmus építését és ezzel meg­teremtsük a kommunizmusba való jövendő átmenet előfeltételeit. Az eddigi nagy szocialista vál­tozások és jövendő célkitűzéseink rögzítése az alkotmány tervezetében a dolgozók részéről kedvező fogad­tatásra talált, Csehszlovákia Kom­munista Pártja helyes politikájának bizonyságát látták benne. Az alkot­mánytervezetben lényegében kifeje­zésre jut, hogy sikerrel teljesítjük a párt kongresszusain kitűzött fő irányvonalat; a párt politikai fő irányvonalát utoljára a XI. kong­resszus rögzítette, amely megmu­tatta a szocializmus építése befeje­zésének útját. Az alkotmányterve­zet a legáltalánosabb körvonalak­ban kifejezi a párt kitűzte további nagy célokat is. Ez természetes tény; abból következik, hogy pár­tunk a marxizmus-leninizmus taní­tása, valamint dús tapasztalatai és gyakorlata alapján a legjobban fel­ismerheti a társadalmi fejlődés tör­vényeit s meghatározhatja a jövő feladatokat és célokat. A szocializmus építésében elért minden siker egybeforrott azzal a munkával és vezető szereppel, ame­lyet Csehszlovákia Kommunista Párt­ja tölt be egész életünkben. He­lyesen mutattak rá arra, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja nélkül nem értük volna meg mindazokat a győzelmeket, amelyeket a cseh­szlovákiai munkásosztály, és a dol­gozó nép harcolt ki 1945-től mind a mai napig, s hogy vezető szerepe nélkül nem tűzhetnénk magunk elé ily merész célokat a szocializmus építésének véghezvitelében. Abban, hogy népünk élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll, látja népünk jövendőjének, szocialista társadal­munk további felvirágzásának zálo­gát. Ezért fogadta magától érte­tődön és általános helyesléssel, hogy az alkotmány kifejezésre juttatja Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak vezető szerepét. Csehszlovákia népe ezzel ismét kifejezésre jut­tatta bizalmát Csehszlovákia Kom­munista Pártja iránt, s azt a meg­győződését, hogy a párt helyes po­litikát folytat. A vita lefolyása igazolta, mily ak­tívan él együtt népünk az egész szocialista társadalom problémáival, hogy megérti a szocialista állam szerepét, szervezetét, valamint a rendszerünk gazdasági alapjaival kapcsolatos népgazdasági kérdése­ket és a kulturális forradalom meg­valósításával összefüggő problémá­kat. A vita során helyesen hangsúlyoz­ták, hogy az alkotmány világosan kifejezi államunk osztályalapját, amelynek élén a munkásosztály áll, kifejezésre juttatja azt a tényt, hogy társadalmunkban nincsenek kizsákmányolók és nincsenek ki­zsákmányoltak. Helyesléssel fogad­ták, hogy az alkotmány megemlé­kezik a csehek és a szlovákok Nem­zeti Frontjáról, amely a városi és falusi dolgozók szövetségének politi­kai kifejezője Csehszlovákia Kom­munista Pártjának vezetése alatt. A Nemzeti Front fontos szerepet ját­szott a nép osztályalapon felépülő egységének megszerzésében és meg­szilárdításában, s érvényesültek és érvényesülnek benne a két nemzet, a csehek és a szlovákok, valamint a köztársaságunkban élő valameny­nyi nemzetiség aktív erői. A Nem­zeti Front történelmi szerepet töl­tött be a nemzeti és demokratikus forradalom végrehajtásánál, vala­mint a szocialista forradalom kibon­takoztatásánál, s jelentősége ma is fennáll a fejlett szocialista társa­dalom építésében. A kommunista párt vezető szerepe a Nemzeti Frontban lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Front révén, az általa ösz­szefogott társadalmi szervezetek ré­vén is megszilárdítsa a párt a dol­gozókkal való kapcsolatait. A szocialista demokrácia további elmélyítésének feltetelei Rendkívül pozitívan értékelték azt a tényt, hogy az új alkotmányter­vezet egész tartalmát áthatja a mélységes demokratizmus, mely ki­fejezi és lehetővé teszi a nép szé­leskörű részvételét gazdaságunk irányításában, állami és társadalmi ügyeink igazgatásában. A demokra­ságát, s annak a történelmi tény- i tiku s centralizmus elveinek követ­nek a teljes felismerését, hogy a szocializmus győzelmét nálunk an­nak köszönhetjük, hogy a Szovjet­unió diadalmaskodott a német fa­sizmus fölött, s hogy kölcsönösen együttműködünk a Szovjetunióval, amely minden tekintetben önzetle­nül támogatott bennünket és ren­delkezésünkre bocsátotta minden dús és értékes tapasztalatát. A Szov­jetunióval való testvéri barátság­ban, szövetségben és szoros együtt­működésben látjuk szabadságunk és állami függetlenségünk zálogát, a csehek és a szlovákok nemzeti kul­túrája felvirágzásának biztosítékát, szocialista rendünk és kommunista jövendőnk biztos zálogát. Népünk ezt nagyon jól tudja! Alkotmányunk fontos új ismérve az, hogy kifeje­zésre juttatja Csehszlovákiának a szocialista világrendszerhez való tar­tozását és hangsúlyozza a szocialis­ta tábor országainak elvtársi együtt­működését, amely kölcsönös elvtársi segítségen és a nemzetközi szocia­lista munkamegosztáson alapul. Ez­zel alkotmányunk rögzíti az új tör­ténelmi tényt, amely különösen az utóbbi esztendőkben egyre inkább kibontakozik, mindjobban megsok­szorozza a szocialista országok erőit s lényegesen befolyásolja a világ további politikai és gazdasági fejlődését a szocializmus javára. Helyesléssel fogadták a többi nép­hez fűződő kapcsolatainkat jellemző alapelveket is, amelyek kifejezésre juttatták békés külpolitikánkat, azt a törekvésünket, hogy a különbö­ző társadalmi rendszerű államok a kölcsönös megértés és a békés együttélés elvei alapján kölcsönösen együttműködjenek. Kifejezésre jut­tatják ezek az elvek a béke, a de­mokrácia és a szocializmus erőinek gyarapodáséba vetett hitünket, azt hogy a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom erői szüntelenül gya­rapodnak és szilárd meggyőződé­sünket, hogy a szocialista rend elő­nyösebb. Dolgozóink helyesen értik, hogy a szocializmus építésében elért sikereink elősegítik valarneny­nvi nemzet számára azt a felisme­rést, hogy a szocializmus az egyet­len út, amely a békéhez és az em­kezetes érvényesítésével államunk építésében és a népgazdaság egy­séges irányításában, az egységes gazdasági terv kötelező jellegében, valamint a társadalmi érdekek el­sődlegességével a helyi érdekekkel szemben, az alkotmánytervezet meg­teremti a szocialista demokrácia to­vábbi elmélyítésének, a dolgozók al­kotó aktivitása és kezdeményezése még szélesebb érvényesülésének elő­feltételeit. Ezért helyes, ha hangsúlyozzuk a képviseleti testületek szerepét, amelyek révén a dolgozó nép az ál­lamhatalmat gyakorolja, ha továbbá rámutatunk a többi választott ál­lami szervnek és a dolgozók tömeg­szervezeteinek, főleg a szakszerve­zeteknek a szerepére. Tekintette! arra. hogy a nemzeti bizottságok a dolgozó nép alapvető államhatalmi szerveként lényegesen nagyobb sze­repet töltenek be és feladatuk to­vább nő, ajánlatos, hogy az alkot­mányba foglalják a nemzeti bizott­ságok képviselőinek esküszövegét xista-leninista rendezését is köz­társaságunkban. A vita igazolta, hogy ez az alkotmánytervezetben ki­fejezésre jutó rendezés helyes. Különösen nagyra értékelték azt a tényt, hogy hála Csehszlovákia Kom­munista Pártja következetes nem­zetiségi politikájának, politikai té­ren elértük a cséhek és a szlová­kok teljes egyenjogúságát, megte­remtettük széleskörű feltételeit an­nak is, hogy gazdasági téren is minél előbb megvalósuljon a kiegyenlítődés. A szlovákiai kerületek lakosai elisme­réssel beszéltek arról, hogy a mun­kásosztály uralma alatt mily gyors ütemben küzdik le Szlovákia gaz­dasági és kulturális elmaradottsá­gát, amely a nemzetiségi elnyomás és a burzsoázia uralmának örök­sége volt. Helyesléssel és megértéssel fo­gadták a szlovák nemzeti szervek helyzetének a rendezését, amely megszilárdítja a Szlovák Nemzeti Tanács tekintélyét. Ez a nemzeti törvényhozó és állami szerv egyesíti a hatalmi és közigazgatási munkát s biztosítja Szlovákia további gaz­dasági és kulturális fejlődése fel­adatainak megoldását az egységes Csehszlovák Köztársaságban, még­pedig úgy, hogy Szlovákia fejlett­ségi fokát tekintve a legrövidebb időn belül elérje a cseh országré­szek színvonalát A Szlovák Nemze­ti Tanács kötelessége lesz egyben, valamint e képviselők fő feladatait. í hogy a kerületi és járási nemzeti A nemzeti bizottságokról szóló új törvény, amelyet a nemzetgyűlés nemrég hagyott jóvá, az alkotmány­tervezetben kifejezett alapelvekre támaszkodik, és az egész vita során megnyilvánult nézetekkel összhang­ban taglalja a nemzeti bizottságok helyzetét, jogait és kötelességeit. Az új képviselőktől, az újonnan megválasztott funkcionáriusoktól és szervektől, a nemzeti bizottságok plénumaitól, tanácsaitól, szakbizott­ságaitól és apparátusától függ majd, hogy valóra váltsák az alkotmány­ban foglalt alapelveket, amelyek rá­mutatnak a nemzeti bizottságok je­lentőségére államunkban. Az alkotmány végleges tervezeté­ben felhasználták a vita során el­hangzott észrevételeket, melyek rá­mutattak, hogy a tervezet fejezze ki még határozottabban a képvise­leti szervek és a képviselők egybe­forrottságát és együttműködését a néppel, hangsúlyozza még jobban a dolgozók és szervezeteik részvéte­lét az ország igazgatásában. Az új alkotmány kifejezésre jut­tatja a nemzetiségi viszonyok mar­bizottságokkal együttműködve se­gítsen megoldani az egyes szlovákiai kerületek gazdasági és kulturális kiegyenlítődésének problémáit. A vita igazolta, hogy az állam és a gazdaság szervezésének és igaz­gatásának eddigi tapasztalatai, va­lamint a szlovákiai kerületek ter­melőerőinek további fejlődése meg­követeli a szlovák nemzeti szervek szervezeti felépítésének újjárende­zését és tökéletesítését s e szer­vek szorosabb együttműködését a kormánnyal. Általában kifejezésre jutott at a meggyőződés, hogy az állam űj területi beosztásában, a nemzeti bizottságok új jogainak alapján a nemzeti érdekeket még jobban biztosítottnak láthatjuk, s ugyanakkor biztosabban érvényesül­nek at egységes központi áriinyítás elvei. Az alkotmánytervezetben néhány kisebb változást javasolnak, amelyek szabatosabban fejezik ki a Szlovák Nemzeti Tanács belső szervezetét, elsősorban ami a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak és a megbízot­taknak a viszonyát illeti, s szabato­sabban körvonalazzák a helyzetét, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjaiként. Ami a nálunk élő többi nemzetiség­hez tartozó állampolgárokat illeti, az alkotmánytervezet ugyanazokat a jogokat és kötelességeket biztosítja számukra, mint a köztársaság vala­mennyi polgára számára. Abból a tényből kiindulva, hogy a két nem­zeten — a cseheken és a szlováko­kon kívül nálunk még néprajzi egész­ként magyar, ukrán és lengyel nemzetiség is él, az alkotmány szá­mukra is biztosítja az anyanyelvi oktatást és a kulturális fejlődést. Az egykori német nemzetiségű kisebbség kérdéseiben ismét hangsúlyozzuk, hogy a német nemzetiségű állam­polgárok nálunk nem alkotnak nép­rajzi egészt. Köztársaságunkban a német kérdést a potsdami egyez­mény a négy nagyhatalom teljes egyetértése alapján egyszer s min­denkorra megoldotta. Minthogy az alkotmány egésze tel­jes mértékben a köztársaság vala­mennyi állampolgára számára nem­zetiségi különbség nélkül biztosítja a társadalom életében való teljes részvételt, s ez nevezetesen kifeje­zésre jut a XX. cikkelyben (eredeti­leg a 19. cikkelyben), azt ajánljuk, hogy fogadjuk el az ezzel kapcsola­tos észrevételeket és töröljük a 25. cikkely (eredetileg a 24. cikkely) be­fejező részét, amely újból említi ezt a kérdést. Ezzel kapcsolatban szeretném meg­említeni, hogy külföldi ellenségeink esztelenül abban reménykedtek, hogy az alkotmánytervezetnek éppen a nemzetiségi kérdés megoldásáról szó­ló rendelkezéseivel kapcsolatban nem­zetiségi viszályt szíthatnak és ebből tőkét kovácsolhatnak felforgató cél­jaik érdekében. De ezúttal is csütör­tököt mondott a próbálkozásuk, mint már annyiszor a múltban. Állampolgáraink a vita során nem­zetiségi különbség nélkül igazolták a nemzetiségi viszonyok megoldásá­nak helyességét, mivel benne látják annak zálogát, hogy valamennyi ál­lampolgár együttes erővel törekszik szocialista célkitűzéseink elérésére. E célkitűzéseink a proletár nemzet­köziség elvein alapulva nem osztják mag a nemzeteket és a nemzetisé­geket ellenkezőleg, közelebb hozzák őket egymáshoz, baráti viszonyt, a kölcsönös segítség és támogatás testvéri kapcsolatait hozzák létre köztük. A köztársaságunk gazdasági alap­jaival kapcsolatos vita igazolta, hogy oiöjgoijeóihrk megértik, milyen előnyö­•Jtet' hoz a társadalomnak a termelő­(Folytaeás a 3. oldalon-).

Next

/
Oldalképek
Tartalom