Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-29 / 209. szám, péntek

Világ proletárjai egyesuljéléü! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Segítenek HASZNÁLJUK KI JOBBAN abngadosok * * és a gépek A KOMBÁJNOK AT 1960. július 29. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 209. szám A termés betakarítása a pártszervezetek elsőrendű feladata A CSKP KB felhívása szerint az idei gabona betakarítását 14—18 napon belül kell elvégeznünk. Ez a célkitűzés most komoly gondot okoz szövetkezeteseinknek. Tuda­tosítanunk kell azonban, hogy munkásosztályunk a korszerű me­zőgazdasági gépek juttatásával megteremtette a falu dolgozói számára a gyors és veszteség nél küli aratás feltételeit. Ahhoz ter­mészetesen, hogy minden arató­gépet tökéletesen kihasználjanak, egyúttal a párt és a nemzeti bi­zottságok szerveinek segítségére is szükség van, melyek a dolgozók legszélesebb tömegeinek mozgósí tásával arra törekszenek, hogy a termésből egy szem se menjen ve­szendőbe. Számos példa igazolja, hogy azo­kon a helyeken, ahol a párt vezető szerepét helyesen érvényesítik, a nemzeti bizottságok szervező funk­ciója kellőképpen és kedvezően be­folyásolja az aratás ütemét, nem lehet nagyobb baj a gabona be­takarításával. E szempontok sze­rint értékelve igen szép eredményt érnek el a Dunajská Streda-i, trna­vai járásokban, ahol a CSKP KB útmutatásai nyomán elsőnek fo­gadták el a breclavi járás szövet­kezeteseinek felhívását az aratás 14—18 napon belül történő elvég­zésére. Napok kérdése csak és a szóban forgó járásokban befejezik a termés betakarítását. Nem mindenütt beszélhetünk azonban a betakarítási munkák si­keres folytatásáról. Éppen ezért az elmaradozó szövetkezetekben még egyszer felül kell vizsgálni az ara­tási terveket és a fogyatékosságok eltávolítására nyomban meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Ezekben a napokban ez képezze a falusi pártszervezetek kommu­nistáinak legfontosabb feladatát, akiknek mint mindig, most is élére kell állniok a munkák helyes meg­1 szervezésének, minden erőt mozgó­sítaniok kell a gabona betakarítá­sára. Ha a kommunisták aktivizál­ják tevékenységüket, megragadják a kezdeményezést és nem utolsó­sorban törődnek az agitációs-poli­tikai munka kiszélesítésével, győz­tesen kerülünk ki a nehéz viszo­nyok között végzett gabonabetaka­rítás döntő csatájából. Az eddigi tapasztalatok arra en­gednek következtetni, hogy sem a szövetkezetek, sem az állami gaz­daságok nem használták ki töké­letesen a kombájnok erejét a ter­més mielőbbi betakarítására. A fa­lusi pártszervezetek nagyon jól tudják, hogy a párt Központi Bi­zottsága minden egyes kombájnra számítva legalább 100 hektár ga­bona learatását, cséplését tervezte, Ha valamennyi arató-cséplőgépünk elérné ezt a teljesítményt, kom­bájnnal, 600 000 hektár gabona be­takarítását végezhetnénk el, ami a szocialista szektor aratnivalójának 30 százalékát teszi ki. Hogy a kombájnnal való aratás előnyösebb a kévekötőgépek munkájánál, arról Szabó Ernő, a Dunajská Streda-i, Viliam Chudý kombájnvezető pe­dig a trnavai járásból nagyon so­kat tudnának beszélni. Mindkét já­rás területén több mint 100 hektár gabona aratását végezték el eddig a kombájnok. A gabona betakarításának meg­gyorsítására a pártszervezetek ke­vésbé használták fel eddig a két­és hárommenetes aratás módsze­reit. A termés betakarításának ez a módja kevés munkaerő igénybe­vételével nagy teljesítmények el­érését teszi lehetővé. A Želiezovcei Állami Gazdaság nagypusztai üzemrészlegén — noha ez idén első ízben alkalmazták ezt a módszert — nem győzik dicsérni előnyeit. A közép-csehországi kerületben ez új aratási módszer alkalmazásával ugyancsak több mint 7000 hektár gabona betakarítását siettetik. Nem mehetünk el szó nélkül a learatott gabona behordása és cséplése körül megnyilvánuló fo­gyatékosságok felett sem. Mező­gazdasági üzemeink a learatott ga­bonának még az ötven százalékát sem hordták be és eresztették át a cséplőgépeken. A legtöbb helyen a kévék keresztekbe rakva vagy a tarlón szerteszét' heverve áztak az elmúlt esők alatt. Az idő lassan jobbra fordul. Ezt az alkalmat mindenütt az asztagolásra és a cséplőgépek teljes kihasználására kell felhasználnunk. A védnökségi üzemek és a gazdasági szervezetek gépkocsijaik nagy részét a szövet­kezetesek rendelkezésére bocsátják. Nincs tehát akadálya annak, hogy a gabona behordásával egyidőben a cséplést is folytathassuk. A soron levő politikai és szer­vezési feladatok mellett a párt­szervezeteknek az új termés helyes elosztásának megszervezéséről sem szabad megfeledkezniök. A járási pártbizottságoknak oda kell hat­niok, hogy a termés elosztása meg­feleljen az egyének és a társada­lom érdekeinek egyaránt. Elsőd­legesen mindenütt az államnak járó részt kell kimérni a gabonából s aztán következik a vetőmag- és a takarmányalap biztosítása, mely a nagyüzemi gazdálkodás további fejlődését szolgálja. Pártszervezeteink az elmúlt években gazdag tapasztalatokra tettek szert a betakarítás helyes megszervezésében. Hazánk területi átszervezésével pedig további poli­tikailag és szakmai téren képzett káderek kerültek a helyi nemzeti bizottságok titkári funkcióiba, akik a helyi adottságok konkrét isme­retei alapján oldják meg a felme­rülő problémákat. Szövetkezete­seink is tudatosítják, hogy a ga­bona betakarítása nem halasztható el egyik napról a másikra s min­dent elkövetnek, hogy a termés mielőbbi begyűjtésével biztosítsák az ország kenyerét. A kedvező időjárás állandósulá­sával dolgozó parasztságunk a véd­nökségi üzemek, a hivatalok és a falu lakosságának segítségével legyőzte a termés betakarítása elé tornyosuló akadályokat. A kelet­szlovákiai kerületben összesen 1300 brigádmunkás segítette a szövetkezeteseket. Az üzemek több mint 50 tehergépkocsit küldtek a veszélyeztetett helyeken fekvő ga­A bona behordására, Tahanovce köz­T ségben pedig 40 pár arató ragadta • meg a kaszát, hogy a lábon álló f gabonát mielőbb lesegítse tövéről. Hatalmas erőkifejtést követelt a termés megmentése a nyugat-szlová­kiai kerületben is, ahol viszont az ifjúság soraiból alakult készültségi brigádok siettek a szövetkezetesek megsegítésére. Az idő kitisztult, a folyók kiáradt vize lassan visszatér medrébe. Ez a tény' arra serkenti mezőgazdaságunk és a falvak dolgo­zóit, hogy haladéktalanul vegyék fel ismét a munkát, teljes erejük latba­vetésével gyorsítsák meg az új ter­més betakarítását. • A KOMBÁJNOK ISMÉT A FÖLDEKEN A brnói járásban és Dél-Morva­ország valamennyi vidékén ifemét munkához láttak: Bŕeclav, Znojmo és Hodonín környékén tegnap a süp­pedő talaj ellenére is szünet nél­kül dolgoztak a kombájnok. Szlovákia kerületeiben szintén sürget a munka, Még ki sem sütött a nap, a Seneci Állami Gazdaság budmericei részlegén már megkezdték a cséplést. Tegnapelőtt a korareggeli óráktól es­tig 300 mázsa búzát csépeltek ki. (K. Cích - ČTK - felv.) Oxigén-konverterek Csehszlovákiában Vítkovicében szakemberekből álló komplex brigád alakult, hogy gon­doskodjék az első konverter-acélt termelő mű terveinek kidolgozásá­ról. Mint ismeretes, az acélgyártás ak­kor nyert nagyipari formákat, ami­kor ezelőtt száz esztendővel feltalál­ták a nyersvas frissítését körteala­kú tartályokban — konverterekben, amelyekbe a hőfok fokozása céljából levegőt fújtattak. Ezt az eljárást nagy mértékben kiszorította a század elején a Martin-kemence, amely lehe­tővé tette lényegesen nagyobb be­fogadóképességű acélolvaszó kemen­cék építését. ^ A második világháború utáni évek- ^ ben a konverterekben való acél- ^ gyártás újra elterjedt, amikor a § konverterekbe levegő helyett oxigént & kezdtek fújtatni, amely a konverter 5; belsejében lényegesen fokozta a hő- $ fokot. Ez az acélgyártási eljárás lé- § nyegesen meggyorsította az acélol- ^ vasztás müveletét és így nagy elter- ^ jedés előtt áll világszerte. A vítkovicei acélműveknek ez a ^ harmadik üzeme három oxigén kon- ^ verterrel fog rendelkezni, amelyek $ közül az első 1964-ben, a harmadik ^ pedig 1967-ben kezdi meg a terme- § 1 lést. Az új üzem építése már a jövő ^ ® esztendő tavaszán megindul, az i iparvágányok és a bekötő vasútvonal S létesítésével. Az új konverterek pro- ^ totípusát hazánkban tervezik és sze- ^ relik, bár annak egyes alkatrészeit külföldről szerezzük be. Az oxigénes konverter-acélgyár­tásnak lényeges segédüzeme az oxigént előállító mű. Ennek igen gazdaságosan kell dolgoznia, miután a konverter-acél önköltségében az oxigén egyike, a legjelentősebb té­teleknek. Az új konverter-acélmű felépíté­sével a vítkovicei Klement Gottwald Kohómüvek kapacitása harmadik öt­éves tervünk végére több mint 130 százalékkal fog növekedni. SZ. L. a kombájnok bevetése itt sem tűr halasztást. Országos méretben eddig csak 56 ezer hektárról takarítottuk be arató-cséplőgéppel a gaoonát, de a dél-morvaországi kerületben a ga­bona csaknem 25 százalékát a kom­bájnok aratták le, átlag 44 hektár teljesítmény jut egy-egy arató-csép­lőgépre, míg Szlovákiában még a 15 hektárt sem közelíti meg. • KÉTMENETES ARATÁS UPORON Trebišov környékén minden épkéz­láb ember, valamennyi aratógép és a védnökségi üzémek számos dolgo­zója kapcsolódott be a túlérett ga­bona mielőbbi betakarításába. Az Upori Állami Gazdaságban a munkát a kétmenetes aratás megszervezésé­vel gyorsították meg, aminek felbe­csülhetetlen a jelentősége. Az arató­gépek szép sorjában rendekbe fekte­tik a gabonát, utánuk a kombájn halad, mely hidraulikus szerkezetével felemeli és motolájávai a cséplőszer­kezetbe hárítja a kalászokat. Ezzel az eljárással a gazdaságban naponta hat ember közreműködésével közel 300 mázsa gabonát segítenek a mag­tárba. E két példa szerint mindenütt megvan a kombájnaratás lehetősége s csak ott használjunk kézikaszálást, ahol teljesen földön fekszik a gabo­na. (th.) Megkezdték az erdei gyümölcs feldolgozását (ČTK) — Hazánk valamennyi konzerv­gyárában befejezték a korai gyülmülcs és zöldség tartósítását. A csehországi kerü­letekben és Kelet-Szlovákiában még foly­tatják a cscresznyekompótok készítését. A csehországi kerületekben e napokban fejezik be a zöldborsó sterilizálását. A sládkovičovói, trnavai, ruskovi, Moravský Ján-i, trebišovi . konzervgyárakban már megkezdték a zöldbab sterilizálását is. A hegyvidéki körzetekben levő egyes konzervgyárak hozzáfogtak az erdei gyü­mölcs feldolgozásához. Ez idén átlagos az áfonyatermés. A konzervgyárak fi­gyelmeztetik mindazokat, akik áfonyát gyűjtenek az erdőben, hogy szedjék ko­sarakba, mivel így a bogyók nem ér­téktelenednek el és sokkal nagyobb meny­nyiségü áfonyát biztosíthatunk kiviteli célokra. Ez idén előreláthatólag 25 va­gon áfonya-befottet és egy vagon aszalt áfonyát szállítunk külföldre. A gombasze­dok már átadták a konzervgyárakban az első idei csirkegombát is, amelyből leg­alább 10 vagonnal dolgoznak fel. A kon­zervgyárainkban szárított gomba különö­sen Svájcban örvend nagy keresletnek. //// Az akarat győzött KEDD£N ESTE ÜLÉSEZETT A TRSTI­CE1 HELYI NEMZETI BIZOTTSÁG. A MEGBESZÉLÉS FÖ TÉMÁJA AZ VOLT: A KIS-DUNA MÁR NEM BÍRJA NYELNI A FEKETEVIZET. A VIZ EGYRE EMEL­KEDIK. KÖZEL 120 HEKTÁR LEARATOTT GABONÁT VESZÉLYEZTET A VlZ ... rrajnaltájban a víz színtje már csak fl egy negyed méterre volt a parttól. A szomszédos Dolné Saliby-i szövetkezet határában mozgolódás támadt. Autók ref­lektorai pásztázták a hajnali szürküle­tet, motorok zúgása kavarta jel a csen­det. Náluk negyven hektárt veszélyeztetett az áradó víz. Negyven hektáron termelt kenyeret kellett megmenteni. Reggelre a termés már védett helyre került. A veszély azonban ezzel nem volt el­hárítva. Hátra volt még a trsticeiek százhúsz hektárja. Sürgősen tenni kellett itt is valamit, mert a víz lassan, de megakadályozhatatlanul emelkedett. A hoz­záértő emberek azt állították, ha tovább­ra is. árad a Feketeviz, a délutáni órák­ban kilép a medréből. Nem volt idő sok beszédre, nem is kel­tett itt a szó. A jalu lakosai tudták, mit jelent, ha ,Jcilép" a dagadó, duzzadó áradat. Reggel nyolc óra körül már népes volt a veszélyeztetett hat ár rész, ám a gátőr ­ségtöl jött a riasztó hír. A víz foko­zottabb mértékben emelkedik, mint ed­dig. A helyi nemzeti bizottság látta, hogy segítségre van szükség. Jármű kell, mi­nél több. 4 segítség nem is váratott sokáig ma­s* gára. A ČSAD-r ól egész autókaraván indult a bajbajutottak megsegítésére. Se­gítség azonban más irányból is jött — onnan, ahonnét a legkevésbé várták, Dol­né Salibyról. Amikor ugyanis a saját gabonájukat rendbe tették és látták, hogy veszély fenyegeti a „szomszédék" kenyér­nek valóját, szállítóeszközeiket megsegí­tésükre küldték. Eddig thrt a mondanivalónak az a ré­sze, amelyet Juhos Dezső, a szövetkezet agronómusa elmondott. A riport további része már egy terepjáró autó vezető­fülkéjéből indult el. A kocsivezető Ürge Imre, aki egyébként Králov Brodon lakik és a galántai ČSAD alkalmazottja. Már maga sem tudja, hányadszor fordult ezen a napon. Most, hogy újból visszaindul a veszélyeztetett helyre — ahová személyko­csival körülményes volna az eljutás — szívesen helyet enged maga mellett. Szemben velünk kévékkel megrakodva egész autó-, traktorkaraván jön. Ám a szövetkezel lovasfogatai is szaporán gyúr­ják a felázott mezei utat. Ürge Imre a volánra hajolva fürkészi az utat, lehetőleg kerüli a buktatókat, A trnavai járásban Šulekovo, Siladice és Zelenice községek határában nagy területeket öntött el az árvíz. Felvételünk Siladice község el­árasztott részét ábrázolja, melynek határában 50 hektár termés került a víz alá. A községben brigádot sze rveztek a termés megmentésére. (K. Cích felv. ČTK) s közben csak úgy félmondatokban említi, hogy hajnalban zavarták ki az ágyból. Azóta nincs megállás. Nincs, mert dagad a Feketevíz, nem győzi már nyelni a Kis-Duna, a kenyeret pedig meg kell menteni. És határozottan még hozzáteszi: — Meg is mentjük! A több, mint nyolcvan hektáros par­" cellán, amelyen először megállunk, már jóformán csak a tarló maradt. Csak az egyik részén vannak még búzake­resztek. Ám, ahogyan a velünk tartó ag­ronómus mondja, azok sem sokáig lesz­nek már ott. Harmincnégy teherautó, ti­zenhárom traktor és harminckét lovas ­fogat szállítja szakadatlanul a kövér ké­véket, s több mint háromszáz ember se­gít rakodni, csépelni. Igen, csépelni, mert a szomszédos, több mint negyven hektáros parcellán amellett, hogy a ke­reszteket iparkodnak védettebb helyre hordani, dolgozik a cséplőgép is. Az uzson­nát kint a tarlón fogyasztották el s aho­gyan Kovács Vilmos, a cséplöcsoport ve­zetője mondja, a vacsorát sem terített assztal mellett költik el. — Nincs most idő a kényelmeskedésre, — mondja egy deresedő szemöldökű, pi­rospozsgás bácsi — a kenyérnek való mindennél előbbre való! Ezt gondolhatja Fehér Antal etető is, aki úgy adja a „gépbe", hogy Szöcs Irma meg Kálazi Margit alig győzik vágni a zsineget, s a hatalmas gép szinte fuU doklik az egymást érő kévéktől. Hiába, nincs most idő a „pepecselésre", hisz a legújabb jelentések szerint már csak centimétereken múlik, hogy nem jön az ár ... Kicsépelt gabonát szállító autón jutunk újból a faluba. Mi hozzuk a hírt, hogy a megfeszített munkának megvan az ered­ménye. A termés már biztonságban, a kenyér nem lesz a víz martaléka. If i hoztuk a jó hírt, ám a helyi nem­zeti bizottság irodájában is meg­csendült a telefon A gátőrség jelentette. Tizenöt óra negyvenöt perckor a Feke­tevíz kilépett medréből. A szennyes áradat, a pusztító elem már csak a puszta tarlót találta. Az akarat és összefogás győzött. SZARKA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom