Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-26 / 206. szám, kedd

fyitág proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. július 26. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 206. szám Ä szakszervezetek legfontosabb feladata 'A harmadik ötéves terv előké­születeivel egyidejűleg kezdetét ve­szi az ötéves kollektív szerződések megtárgyalása és kidolgozása is. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom életében az ötéves kollektív szerződések kimagasló helyet tölte­nek be. Kidolgozásukkal kapcso­latban a kerületekben éppen ezek­ben a napokban folynak az érte­kezletek, számos vállalatban és termelési-gazdasági egységben pe­dig már előkészítették a kollektív szerződések öt évre szóló javasla­tát. A szakszervezetek tevékenysége ezzel a fontos dokumentummal újabb jelentős feladattal gyarapo­dik, magasabb színvonalra emel­kedik. Szakszervezeteink működé­sének természetes fejlődési folya­mata ez. Ha visszatekintünk a fel­szabadulás óta eltelt másfél év­tized történetére, nagyon sok ilyen kisebb-nagyobb jelentőségű ténye­zőt látunk szakszervezeteink éle­tében. Ezek a tényezők hozzájárul­tak ahhoz, hogy a szakszervezeti mozgalom egyre jobban ellássa a társadalom fejlődésében betöltött felelősségteljes küldetését s a dol­gozók számára az igazgatás, a kommunizmus igazi iskolájává vál­jék; ebben az iskolában pedig első­rendű szerepet tölt be a dolgozó ember életéről való mindenre ki­terjedő gondoskodás. Ma már mindenki előtt világos, hogy hazánkban, ahol a termelő­eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a szakszervezetek azzal védik leginkább a dolgozók érde­keit, ha a termelés fokozására, a munkatermelékenység növelésére mozgósítják tagjaikat. Magától ér­tetődő ez, hiszen a termelés — a gazdasági alap — fejlődése teszi lehetővé a dolgozók anyagi és kul­turális életszínvonalának szüntelen fokozását, ezen nyugszik minden ez irányú intézkedés, amilyen pl. a munkaidő lerövidítése, az árleszál­lítások, a bérek átlagos emelkedé­se, a betegbiztosításra, szociális gondoskodásra fordított hatalmas összegek és mások. Csakis a ter­melésben *elért sikerek alapján biz­tosíthatjuk a nép személyes és társadalmi fogyasztásának állandó növelését. A szakszervezetek ez irányú gon­doskodása óriási jelentőségű. Elő­fordul azonban, hogy ezt a gon­doskodást nem mindig és minden esetben értelmezik helyesen. Sok­szor csupán a tonnákat és a köte­lezettségvállalásokat mérik a szak­szervezeti funkcionáriusok, s emel­lett elhanyagolják az úgynevezett apró feladatokat, a naponta fel­merülő, kisebb-nagyobb igények ki­elégítéséről való gondoskodást. Pe­dig gyakran éppen ezek járulnak hozzá a termelésben a jó munká­hoz s a dolgozók elégedettségéhez. A dolgozókról való gondoskodás egyik legfontosabb követelménye a jó munkafeltételek megteremté­se. Itt első helyen kell említenünk a munkabiztonságot. A balesetek és a munkából eredő megbetege­dések elleni küzdelem a szakszer­vezetek egyik alapvető feladata. Azonban e téren is sok formaiságot és helytelen nézetet kell még le­küzdenünk. Igy például balesetek alkalmával gyakran a munkásokat okolják ezek előidézéséért. Ezzel kapcsolatban hadd említsük meg, hogy a közelmúltban ismert szov­jet újítók egy csoportja tett láto­gatást hazánkban. A csoport egyik tagja, A. A. Kolcsik bányász, a kommunista munka brigádjának vezetője, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak képviselője, szakszervezeti funkcionáriusainkkal folytatott be­szélgetése során kijelentette, hogy náluk balesetek előidézőjeként na­gyon ritka esetben marasztalják el csupán a munkást. Tagadhatatlan, hogy vannak ese­tek, amikor a munkás maga a baleset okozója. A baleset mögött azonban mindig valamely más ok is áll. Ilyenek lehetnek például a munkaszervezés fogyatékosságai és az ebből eredő rohammunka, ren­detlenség a munkahelyen, a dolgo­zók elégtelen szakképzettsége, a mesterek elnézése a biztonsági sza­bályok be nem tartása felett, avagy a szabályok nem ismerése és más hasonlók. Olyan -okok tehát, ame­lyek felismerhetők és eltávolítha­tók. A szakszervezet fontos köte­lessége, hogy az ilyen fogyatékos­ságokra felhívja a figyelmet, hatá­rozott intézkedéseket követeljen megszüntetésükre és ezek betartá­sát következetesen ellenőrizze. A munkabiztonsághoz hasonló fontos feladatot sokat találhatunk a szakszervezet tevékenységében. Vegyük például a kellemes munka­környezet kialakítását. Legtöbb esetben ehhez minimális anyagi és munkaráfordítás szükséges, csupán akarat és kezdeményezés kell hoz­zá. Üzemeink környékén, udvarán ma már nem megy ritkaságszámba a virágágy, sőt a virág néhol a műhelyekben is helyet kap. A szo­cialista munkabrigádok mozgalmá­nak terjedése számos üzemben a példás rend meghonosításával jár a munkahelyeken. A példás rend­hez természetesen a jó munkaszer­vezés és folyamatos anyagellátás is hozzátartozik, hiszen ezek nélkül nyugodt munkáról nemigen beszél­hetünk. A szakszervezetnek mindig és mindenütt törődnie kell azzal, hogy a dolgozók mindent megkap­janak, ami a folyamatos termelés­hez, feladataik teljesítéséhez szük­séges. A munkahelyen az igazi rend létrehozása minden téren megte­remti a szocialista munkaverseny fejlesztésének kedvező feltételeit. Hasonlóképpen nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a kulturális élet jobb megszervezésére az üze­mekben, főleg azonban a nagy építkezéseken. Az emberről való gondoskodás szakaszán nem kevésbé fontos a lakáskérdés. Pártunk feladatul tűz­te ki, hogy 1970-ig sikeresen meg­oldjuk a lakásproblémát. Szocialista államunk nagy erőfeszítést tesz, óriási anyagi eszközöket fordít e cél elérésére. Ez azonban nem tel­jesen az állami lakásépítkezéseken múlik. Igen sok függ a szövetke­zeti, a vállalati és a magánépítke­zésektől is. A Szovjetunióban min­dennapos jelenség, hogy a szak­szervezet üzemi bizottsága az épít­kezéseknél megszervezi a munka­társak széleskörű önsegélyezését és az üzem segítségét. Nálunk ma még vajmi kevés helyen fedezhet­jük fel a szakszervezeti bizottság részéről az ilyen konkrét segítség­nyújtás példáját. Az elmúlt időszakban jelentős fejlődést ért el az üzemi bizottsá­gok különféle komisszióinak tevé­kenysége. Munkájuk további töké­letesítésének azonban a jövőben is állandó figyelmet kell szentelni. Az első félév elteltével sor kerül az idei kollektív szerződés eddigi teljesítésének ellenőrzésére. Az el­lenőrzés az ötéves kollektív szer­ződés előkészítésével együtt jó al­kalom annak értékelésére, hogy a szakszervezet a dolgozó emberről való gondoskodás szakaszán meg­tett-e minden tőle telhetőt. NE VESSEN GÁTÄT AZ ESÓ Ä TERMÉS BETAKARÍTÁSÁNAK A múlt hét végétől, szombat óta szinte szünet nélkül szakad az eső, veszélyezteti a parasztember egész évi munkájának gyümölcsét. A Duna csallóközi szakaszán a felszökő talajvíz, a Nyitra és a Zsitva folyók mentén az emelkedő ár veszélyezteti a gabonát. Hasonló a hely­zet az Ipoly, a Rima és a többi folyók mentén is. Nincs más hátra ezek után, mint hogy az árterületekről, ha esik is, a védnökségi üze­mek, a hivatalok és a társadalmi szervezetek dolgozóinak segítségé­vel, a szövetkezetesek teljes erejének latbavetésével mentsünk meg minden szál gabonát. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK KÉPVISELŐINEK FELELŐSSÉGE Az új HNB-k képviselői a válasz­tások után az esetek többségében igen nagy igyekezettel fogtak hozzá funkciójuk gyakorlásához, felelősség­teljesen végzik el a reájuk háruló, sokszor nem könnyű feladatokat. Veľ­ké Jesenicén, a náchodi járás egyik legnagyobb községében a képviselők tevékenysége főleg az aratási mun­kák megszervezésénél, irányításánál mérhető le ^ legjobban. Jan Brož, a HNB titkára aktivizálta a mezőgaz­dasági szakbizottságot, ami nagy se­gítséget jelentett a betakarítási mun­kák végzésében. A szövetkezetesek jól haladnak a gabona betakarítá­sával, termésük jelentős részét asz­tagokba hordták, a napokban beállt esők így kevés kárt tehetnek ga­bonájukban. ASZTAGOKBA HORDTAK A GABONÁT A nyugat-szlovákiai kerület déli járá­saiban már sok helyütt befejezéshez kö­zeledik az aratás. A gyakori esők persze itt is hátráltatják a munka folytatását. Vannak azonban olyan szövetkezetek is, ahoi a betakarításnál minden eshetőségre felkészültek és gazdag termésük egy ré­szét az aratással egyidöben asztagokba hordták. Igy tettek a svodíni szövetkezet­ben is, ahol az előző évekhez viszonyítva szinte felismerhetetlenül megjavult a munkafegyelem, a közös iránti viszony. Más években a keresztekbe hordáshoz sem volt elég munkaerő — ma több mint 100 hektár árpa termése kévék­ben, asztagokban, száraz helyen nyugszik. A mezei szérű szintén üres, mert az alkalmas időben kicsépelt mag nagy ré­szét magtárba helyezték, a közel 50 va­gon sörárpát pedig a felvásárlási üzem magtárába szállították. Mindezért elisme­rés illeti a szövetkezet lelkes tagságát és megfontolt, előrelátó vezetőit. VERSENYEZTEK AZ IDŐVEL Valóban rájuk illik ez a mondás, a Veľká Ves nad Ipľom-i szövetkeze­tesekre. Az aratás helyes megszerve­zése folytán arra is futotta idejük­éből, hogy termésük ?*gy részét az aratással egy időben asztagokba hord­ják. A kévekötőgépek után keresz­tekben áll a gabonájuk, de a lábon levő búzának sem ártanak úgy az esők, mint a tarlón szerteszét heverő gabonának. A KOMBÁJNOK HEVERTETÉSE MEGBOSSZULTA MAGÁT A múlt hét végéig a lučeneci járás te­rületén a tervezett 21 164 hektár aratni­valóból csak 6128 hektár gabona került le a lábáról. Ebből azonban mindössze csak 180 hektárt arattak le kombájnnal. Beszéljenek hát a számadatok: a járás szövetkezeteiben az elmúlt héten 244 kévekötőgép'mellett csupán 6 arató-csép­lőgép dolgozott. A késedelmet a járási aratóbizottság brigádok és vasárnapi mű­szak szervezésével akarta pótolni. Ámde a kedvezőtlen időjárás ismét keresztül­húzta számításukat, a tarlón kévékben heverő gabonát áztatja az eső, veszély­ben forog a termés. VONJUK LE A TANUL SÁGOT Az aratás idénymunka — tartja a közmondás, nem lehet máról hol­napra halogatni. Szövetkezeteseink és az állami gadaságok dolgozói vonják le ebből a tanulságot és még az eső tartalma alatt a helyi nemzeti bizottságokkal karöltve szervezzenek brigádokat, kapcsolják be a munkába a szövetkezeti tagokat és családtag­jaikat, nehogy az eső gátat ves­sen gazdag termésünk betakarításá­nak. AZ ÜZEMEK DOLGOZÓI SEGÍTENEK Az eső a komámói járásban is akadá­lyozza az aratási munkákat, ahol még 5000 hektáron áll lábon a gabona. Noha a járás területén 17 EFSZ befejezte az aratást, a gabonát nyomban asztagolta, a szövetkezetek többségében igen sok ga­bona kévékben a tarlón hever. A xjárási székhely üzemeinek dolgozói tekintettel a rendkívüli időjárásra ké­szültségi osztagokat szerveztek a termés megmentésére. A készültségi osztagok tagjai, amint emelkedik az ár, kivonulnak a földekre és a tarlókról biztonságba he­lyezik a kévéket, nehogy az áradás még nagyobb kárt tehessen a gabonában. Ez az önfeláldozás valóban a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség megnyilvánulá­sa. (th.) A Varsói Szerződés tagállamai közös fegyveres erőinek új főparancsnoka A Varsói Szerződés tagállamainak po­litikai tanácskozó bizottsága eleget tett I. Sz. Konyev elvtárs, a Szovjetunió marsallja kérelmének és egészségügyi okokból felmentette őt a Varsói Szerző­dés tagállamai közös fegyveres erőinek • •••••••••• főparancsnok! tisztsége alól. A politi­kai tanácskozó bizottság A. A. Grecsko elvtársat, a Szovjetunió marsallját ne­vezte ki a szövetséges fegyveres erők fő­parancsnokává. • •••••••••• A bratislavai Vasútépítő Vállalat košicei részlegének dolgozói az Orlov­Podolinec - Pla\;eč között épülő 31 kilométer hosszú vasútvonal építkezésén megkezdték a sínek lerakását. A vasút építésénél eddig több mint 15 000 köbméter földet helyeztek át. Daruk, buldozérok és egyéb gépek könnyítik — CTK - f elv.) az építők munkáját. (F. Schingler Közlemény a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének üléséről Az iparban az egyenletes tervteljesítés, a mezőgazdaságban a gépek jobb kihasználása A Fit FELADAT v (ČTK) — A SZLOVÁK NEM­• ZETI TANÁCS ELNÖKSÉGE ÜLÉSÉN SZLOVÁKIA GAZDA­9 SÁGI ÉS KULTURÁLIS ÉLETÉ­• NEK SZÁMOS FONTOS KÉR­DÉSÉVEL FOGLALKOZOTT. A Szlovák Nemzeti Tanács 1960 II. félévére előirányzott fő felada­tainak terve, amellyel a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége ülésén foglalkozott, arra összpontosítja a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségé­nek és bizottságainak tevékenysé­gét, hogy a nemzeti bizottságokkal szoros együttműködésben gondos­kodjanak a szlovákiai gazdasági s kulturális feladatok megoldásában nyújtandó hathatós segítségről. A Szlovák Nemzeti Tanács bizottsá­gai részletesen feldolgozták Cseh­szlovákia Kommunista Pártja or­szágos konferenciájának következ­tetéseit és hathatósan vesznek részt az adott kérdések megoldásában, a feladatok teljesítésének biztosításá­ban, aminek különösen a mezőgaz­dasági termelés növelése szakaszán, s az ipari és lakásépítkezés, vala­mint egyéb beruházási építkezések hatékonyságának növelése érdekében szükséges segítség nyújtásában kell megnyilvánulnia. A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége a népgazdasági terv teljesítése terén fennálló helyzét megvitatása után határozatokat hozott, amelyek­kel a Szlovák Tervbizottság appará­tusának, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és építőipari ügyosz­tályának figyelmét arra irányítja, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a szlovákiai nemzeti bizottságoknak az egyes tervfeladatok teljesítésé­ben mutatkozó fogyatékosságok ki­küszöbölésében. Amellett, hogy eddig általában si­keresen teljesítik a tervet, még min­dig fogyatékosságok mutatkoznak ab­ban, hogy nem teljesítik egyenlete­sen a tervet s lemaradoznak több fontos termék előállításában. • Építészeti szervezeteink figyel­mét arra kell összpontosítanunk, hogy szüntessék meg az egyes fontos közpon­tosított építkezéseken, főleg a kohó- és vegyi ipari, valamint gépipari üzemek építkezésein mutatkozó lemaradozás okát. Hathatós intézkedéseket kell foganato­sítanunk a lakásépítés lemaradozá­sának megszüntetésére is, mivel a szlo­vákiai kerületekben 1960 első félévében csak 39,7 százalékra teljesítették a la­kásegységek átadásának évi tervét. A ke­let-szlovákiai építészeti dolgozók ezen felül tetemesen lemaradoznak az általá­nos iskolák építésében is, mivel a szün­idő végéig még 264 tantermet kell át­adniuk rendeltetésüknek. • Az ipari és építőipari termelés szakaszán fokozott figyelmet kell szen­telnünk a terv minőségi mutatóinak, me­lyek fejlődése 1960. felében nem volt teljes összhangban a tervvel. • Mezőgazdaságunkban — tekintettel a kedvezőtlen időjárásra — is az eddiginél jobban kell megszerveznünk a gépek kihasználását, hogy jobb hely­zet alakulhasson ki az aratás, a cséplés, a tarlóhántás és a tarlókeverékek veté­se terén. A mezőgazdasági termékek, kü­lönösen a hús, a tej és a tojás felvá­sárlása nagymértékben attól" függ, ho­gyan sikerül a felvásárlási dolgozóknak ez év II. felében tökéletesíteni munká­jukat közvetlenül a községekben, mégpe­dig azzal, hogy részt vesznek minden mezőgazdasági üzemben a szerződések teljesítésének s a beadásoknak 10 na­ponkénti rendszeres értékelésében. A Szlovák Nemzeti Tanács dolgo­zóinak egy csoportját kiküldi a ke­let-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerületbe, ahol segítséget nyújtanak az aratás megszervezésében és a me­zőgazdasági termékek felvásárlásá­ban. A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége ezenkívül megvitatta a Szlovák Nemzeti Tanács 1960. II. félévi költ­ségvetésének javaslatát is, amely a Szlovák Nemzeti Tanács — mint az államhatalom és államigazgatás szlo­vákiai nemzeti szerve — új alkot­mányjogi helyzetével összhangban úgy módosítja a Szlovák Nemzeti Ta­nács bevételeit és kiadásait, hogy megfeleljenek a Szlovák Nemzeti Ta­nács apparátusa s a Szlovák Nem­zeti Tanács által irányított kultu­rális intézmények, valamint néhány más intézmény szükségleteinek. A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége jóváhagyta azon vezető dolgo­zók kinevezését, akik funkciókat töltenek be a Szlovák Nemzeti Ta­nács apparátusában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom