Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-02 / 182. szám, szombat

A CSIRKEFOGO (Folytatás a 7. oldalról) FORRADALMAT AKARSZ??? A FORRADALOM PUSZTULÁS, ROMBOLÁS, HALÁL!! TE PEDIG ÉHEN DÖGLESZ!! Laci megdörzsölte a szemét, azt hitte nem jól lát. De a piros betűk értelme újra csak az volt, mint az előbb. Állt a plakát előtt, s mint valami különös, érthetetlen hatás alatt, suttogva ismételgette az utolsó szavakat: éhen döglesz ... éhen döglesz ... éhen döglesz... Érezte, hogy a fejébe szökik a vér, s a keze, valami sürgető belső parancsnak engedve, ökölbeszorul. - Éhen döglesz - mormogta félhangosan, szikrázó szemmel, majd magában szőtte tovább a gondolatait: éhendöglés, perszehogy, ez jár azoknak, akik igás barom módjára dolgoznak, akiknek más sem jutott az egész átkozott, gyűlöletes, ronda világból, csak a testet-lelket sorvasztó munka, munka és munka ... Szerette volna leszaggatni a durva, sértő, szövegű papirost, de uralkodott magán, s csak két fogsorát szorította össze néma kesergéssel. Szótlanul ment vissza 'az apjához, aki már végzett az ebéddel. Már nem volt furcsa számára, hogy oly szótlanok az emberek. Laci értette már, mi ennek az oka. Elbúcsúzott. Töprengve vánszorgott hazafelé. Napokig szótlanul járt-kelt otthon is, az emberek között is. Aztán az egyik decembereleji napon eltűnt Bükki Laci. Aznap esett az első hó, de délfelé a havazást eső váltotta fel. Súlyos, nehéz cseppek hullottak alá a piszkosfehér égből. Súlyosak és nehezek, mint az eltűnt fiát sirató édesanya könnyei. IV. December közepe volt, amikor a szovjet csapatok nehéz harcok után felszabadították a zuzmarakristályok fehér díszébe öltözött kisvárost. A közelben még dörögtek az ágyúk, kerepeltek a gépfegyverek, s egy-egy német repülőgép közeledtére megszólaltak a szovjet légelhárító ütegek is, de az emberek már úgy érezték: vége felé közeledik egy álomnak szörnyű, valóságnak hihetetlen, véres, halálthozó téboly, haldoklik az emberiséget rettegésben tartó, kínokkal, \ könnyel, nyomorúsággal elárasztó,

j ezerfejű, rémséges, undorító szörny: I a háború. Egy zimankós januári napon meg- j zörgették Bükkiek konyhaajtaját. Mo- j solygóarcú, fiatal szovjet katona állt j az ajtóban és jókedvűen mondta az j ajtót nyitó BükkineTi: - Zdrávsztvujte! Vot, szlavackije ti partyizányi vasz iscsut. - Dobrý deň — szólalt meg a jj szovjet katona mögött egy barátsá- ji gos hang, és a prémes kabátba, füles jj sapkába öltözött szlovák partizán ke- jj zet rázott Bükkivel. - Syna vám vediem — mutatott jj mosolyogva a társára. Bükki tágra nyílt szemmel meredt i i a másik partizánra, aki az előbbivel jj teljesen azonos öltözékben, vállán át- jj vetett géppisztollyal, sugárzó arccal ji ölelte meg Bükkit: - Édesapám - mondta elfúló han- jj gon, mire Bükki boldogan csókolta jj össze a fiát. Laci, miután a síró, ne- jj vető édesanyját is összecsókolta a jj viszontlátás örömében, elmondta szü- jj leinek, hogy az urak világa ellen ér- jj zett kimondhatatlan ellenszenve dik- jj tált a szívének, amikor elhatározta, jj hogy fegyverrel a kezében száll harc- jj ba egy szebb, egy jobb világért. jj - Mondhatom, hogy a szlovák baj- jj társak nagyon szívesen fogadtak. jj - Ő van egy jó, bátor fiú, nem jj szeret németeket - mondta tört jj magyarsággal a szlovák fiú, és Bükki jj az apa, mély meggyőződéssel a hang- jj jában mondta: - Nem hiszem, hogy akad ember," aki szeretné őket. - Ügye, nem haragszik, édesapám, hogy elmentem hazulról — kérdezte Laci mosolyogva. Az apa valami különös, meleg, simozgató tekintettel méregette a fiát, aztán Harsányi tanár úr dörmögő hangját utánozva, nevetve mondta: -Bükki, te csirkefogó! Nem haragszom. Jól tetted, amit tettél. S amint a három fiatal harcos Bükki-mama jóvoltából jóétvágyú falat o zásba kezdett, az ablakon át a bágyadt téli nap néhány tétova sugara tévedt be, mintha a születendő békét akarná melengetni. H A helyes életmód követelményei BS8W

UW Ľudovít Fulla illusztrációi Tiszta életöröm, jóízű derű árad embereket, otthonukban és a ter- ji a fegyelmezett művészettel, költői mészetben. — S a szárnyaló fantá- jj ihlettel fogalmazott képekből, melyek zia, álmok és vágyak birodalmát, a jj színes melegséggel töltik meg a bra- levegőben lebegő táltosokat, tündé- jj tislavai Hviezdoslav-téri tárlati he- reket, boszorkányokat. A népi motí- jj lyiség termét. vumokat magas művészi szintre jj Fulla mester illusztrációit ugyan- emeli. Földközelsége, az emberekhez jj olvan alkotói elmélyülés és lelkes való közvetlen, bensőséges kapcso- jj odaadás jellemzi, mint sokrétű, lata teremti meg a hazai légkör va- jj nagyszabású művészetének többi lóságát. A jellegzetes külsőségeken jj megnyilvánulását. A kiállított lapok túl népe lelkiségének értő s érző jj zöme a szlovák népmesék világát tolmácsolója. A szlovák népnek, az jj idézi. Szilárd és földi valóságot, dol- éltető és előre lendítő munkának jj gozó, szenvedő, .szerető és boldog ékes szavú dicsőítője. A világirodalom jj klasszikusaiban: jj Goncsárov Oblo- jj movjában, Dickens jj Martin Chuzzle- jj witjében, Fielding jj Tom Johnsában a jj mű belső életét és jj társadalmi, emberi jj vonatkozásait ra- jj gadja meg. A gú- jj nyolódás kedélyes ji melege, a humor jj zamatja, szellem jj és ötlet fénye ji villan föl ezekben jj a kiforrott művé- jj szetű tollrajzok- jj ban, melyek a jj könyvek mondani- jj valóját közelebb jj hozzák a ma ol- jj vasó közönségé- jj hez. Bárkány Jenőné jj jj „Ez az ember csupa ritmus!" t—' j; mondjuk, ha látjuk, hogy valaki víjj gan roppja a csárdást — s ekkor jj talán nem is gondolunk arra, hogy jj egész életünknek bizonyos ritmusa jj van, és bizonyos időközökben kisebb jj vagy nagyobb pontossággal gyakorlajj tilag megismétlődik szervezetünk jj minden tevékenysége. E tevékenység jj üteme bizonyos törvényszerűségektől jj függ, — egyrészt a külső változájj sok ismétlődésétől — például a nap;j palok és az éjszakák váltakozásától, jj másrészt a szervezetünkben megnyiljj vánuló életfunkciók megismétlődését jj is belső ritmus határozza meg. íj A nappalok és az éjszakák válij takozásátől függ a növények alapíj vető életfolyamata — a fotoszinij tézis is (az a folyamat', amelyek soij rán a növény a szervetlen vegyülejj teket fény hatására szerves vegyülj letekké alakítja.) A zöld levelek feli; fogják a napsugarakat, melyek segítij ségével a növény egyszerű anyagojj kat — a vizet és a széndioxidot —i íj bonyolult, energiadús, nagy tápértéit kű anyagokká, pl. cukorrá, fehérjékíj ké és zsiradékokká változtatja. A nőit vények éjszaka pihennek, erről taj núskodnak az „elalvási mozdulatok", jj vagyis az, hogy a virág kelyhe bej zárul és levelei lekonyulnak. Ebben jj nemcsak az éjjeli sötétség játszik ii szerepet, hanem a levegő áramvezető jj képességében szabályosan megismétjj lődő változások is. Ez azt jelenti, jj hogy a növények pontosan, mégpedig jj villamos őrához hasonló pontosságij gal térnek pihenőre, jj A élőlények ugyancsak igazodnak ij a nappalok és éjszakák biológiai ritj musához. Az ember tipikus „nappali" j élőlény. Testünk hőmérséklete este jj 18 és 19 óra között a legmagasabb, jj ekkor leggyorsabb a lélegzetvétel jj lünk, legmagasabb a vérnyomásunk j és legélénkebb az anyagcserénk. Ezj zel szemben hajnali 3 és 4 óra köij zött jutnak a legcsekélyebb mértékij ben kifejezésre ezek az életmegnyilij vánulások. Ü A Szovjetunióban a legutóbbi időit ben végzett kísérletek arról tanúsjj kodnak, hogy az ember biológiai ij életritmusa több ezer éven át fejit lődve annyira megszilárdult, hogy ij nem változik meg éjjeli műszakokA növények villamos órához hasonló pontossággal térnek pihenőre • Aki rendszertelen életmódot folytat —

1 egészsége ellen vét • A munka és a pihenés helyes beosztása, a rendszeres étkezés és alvás, a friss levegő, sportolás megóvja egészségünket, meghosszabbítja életünket ban, de akkor sem, ha az ember az Északi-sarkon tartózkodik, ahol az éjszaka és a nappal csak félévenként váltakozik. Testünk számos, szabályszerűen ismétlődő tevékenységét közvetlenül a szervezet szükségletei határozzák meg. Ez a belső ritmus az emberi test tevékenységének alapvető tulajdonsága és az orvostudomány igen nagy fontosságot tulajdonít az e téren mutatkozó zavaroknak. Az orvosok ma fokozott figyelemmel kísérik a beteg szervezetének funkcióit, és a szívműködés, a lélegzés, a hőmérséklet szabálytalan görbéje, a nyugtalan alvás, beszéd- és mozgászavarok alapján állapítják meg a körképet, határozzák meg a szükséges gyógykezelést. Pavlov az agyszövetben végbemenő ingerület és gátlás folyamatáról szóló tanításával tökéletesen bebizonyította az agytevékenység ritmusának törvényszerűségét. Ma már tudjuk, hogy amikor az agy egyik területe az ingerület hatása alatt áll és tevékenységéhez energiát fogyaszt, többi területe ugyanakkor a gátlás hatása alatt van, és erőt merít további tevékenységéhez. Mindnyájan tudjuk, ha fokozott mértékben összpontosítjuk figyelmünket valamire, képtelenek vagyunk ugyanakkor mással foglalkozni. Sokat nevetünk a szórakozott professzorokról faragott élceken. Meg kell azonban mondanunk, hogy indokolatlanul nevetjük ki szórakozottságukat. Az élcek „professzoraihoz" hasonló emberek nem szórakozottak, hanem figyelmüket maradéktalanul egy bizonyos probléma megfejtésére összpontosítják és nem törődnek semmi mással. Az ingerület hatása alatt álló agyterület bizonyos ideig tartó fokozott tevékenység után elfárad, és így a gátlás állapota következik be. Ezzel szemben az előző gátlás következtében pihent agyterület az ingerület állapotába jut. Az ember éppen ezért bizonyos idők elteltével már nem képes — mondjuk további hegedűgyakorlatokra, ellenben nagy érdeklődéssel elbeszélget barátaival, s kedve telhet valamilyen könyv olvasásában stb. Igen értékes felismerés az, hogy az ingerület és a gátlás folyamatának váltakozása az emberre nézve akkor a legelőnyösebb, ha az agy egyes részei bizonyos állandó sorrendben s az időpontok bizonyos összefüggése; alapján lépnek működésbe. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer, az emésztőszervek tevékenysége és a szervezet további életfolyamatai bizonyos meghatározott rendben, az emberi testnek legmegfelelőbben beütemezett ritmusban játszódnak le. Mindebből pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy teljesítenünk kell a helyes életmód alapvető követelményét s a napot következetesen, szervezetünk valamennyi fiziológiai követelményének megfelelően kell beosztanunk. A helyes életmód — a higiénia valamennyi elvének betartásával egyidejűleg — megköveteli a munka és a pihenés idejének rendszeres beosztását, a meghatározott időben való étkezést és azt, hogy elegendő időt töltsünk friss levegőn, hogy sportoljunk. A rendszeres alvásnak —i amellyel az orvosok ma már egyes betegségeket is gyógyítanak — különösen nagy fontosságot kell tulajdonítanunk. Láthatjuk tehát, hogy az, aki rendszertelen életmódot folytat, súlyosan vét egészsége ellen. Ezért soha se tévesszük szem elől a helyes életmód alapvető elveit, gondoljunk mindig testünk zavartalan ritmusának szükségességére és arra, hogy ez megóvja egészségünket, meghosszabbítja életünket! Ľudovít Fulla egyik mese-illusztrációja. kulvuuÁlie híuek A Csemadok Streda nad Bodrogom-i helyi szervezete már sok sikeres fellépést rendezett. Legutóbb a lelkes szereplők Csiky Gergely: Nagymama című háromfevonásos színművét mutatták be nagy sikerrel. A szereplőkön kívül áldozatos munkájáért Szoplák tanítónőt illeti dicséret. (sz. a.) A Csemadok Dolná Seč-i helyi szervezetének színjátszói, az elmúlt napokban Lovicsek Béla Húsz év után című színművét mutatták be sikerrel. Hogy a faluban az utóbbi időben jelentősen fellendült a kulturális élet, Trajka József tanítónak köszönhető, aki fáradságot nem ismerve dolgozik. (k. gy.) Zeliezovcén a napokban budapesti művészek vendégszerepeltek. A magasszínvonalú kétórás műsort a nagyszámú közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. (a. j.) József Attila költeményeinek mint- jj egy tíz ívnyi terjedelmű válogatását jj adja ki a berlini Volk und Welt jj Verlag. A kötethez Stephan Hermin jj írt előszót. A verseket az NDK leg- jj nevesebb költőiből és műfordítóiból jj alakult munkaközösség fordította, j; A kötet a közeli hetekben jelenik jj meg. jj * Véres korszak címmel svéd do- jjj kumentumfilm készült, amely sú- ti lyos vádirat a fasizmus ellen. A film tti eredeti okmányok és fényképek jji alapján a háború előkészítéséről: a jjj hitleri uralom összeomlásáig mutat- jjj ja be ennek az időszaknak legfon- jji tosabb eseményeit. A

nők egyre nagyobb mérvű foglalkoztatottsága és néha a következetes egyenjogúságra irányuló törekvéseik hovatovább több nőt bírnak rá arra, hogy cigarettázzanak, a dohányzásban keressék azt az eszközt, amely hol felélénkítheti, hol pedig megnyugtathatja őket. Nyíltan megmondhatjuk: ez helytelen nézet. A dohányzás ugyanis még károsabb hatású a nők szervezetére, mint a férfiakéra, különösen akkor, ha a fiatal lányok csupán „divatos szárnypróbálgatásai" a dohányzás „művészetében" később életfogytiglani szenvedéllyé fajulnak el. Nem célunk a nőket meggyőzni, hogy mondjanak le arról az „élvezetről", melyet oly sok férfi megenged magának. Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy egyetlenegy elszívott cigaretta nagy mennyiségű mérget - nikotint, ammóniákot, dohánykátrányt, ciánhidrogént, bizonyos mennyiségű faszeszt és még sok más káros anyagot tartalmaz. Ezek az anyagok részben feloldódnak a nyálkában és így a gyomorba, részben pedig belélegzéssel a tüdőbe jutnak. Már régebben megállapították, hogy a nikotin elsősorban az akaratunktól függetlenül működő — a vérkeringést, a lélegzést, az emésztést és testünk számos más fontos funkcióját irányító — ún. vegetatív idegrendszerre a legkárosabb hatású. Ez természetesen Mők es a m ikoíi VI nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik. Évek hosszú során át végzett kísérletek eredményei azonban arról tanúskodnak, hogy a nők vegetatív idegrendszere nemcsak sokkal érzékenyebb, mint a férfiaké, hanem a nők érzékenysége nagymértékben fokozódik a periódus, a terhesség idején és a változás korában. A nőknek ezért különösen az ilyen ingerült idegállapot idején kell óvakodniuk a dohányzástól és nem — mint ahogyan többen teszik — abban megnyugvást keresniük! A dohányzás az említett esetekben a nőknél nagymérvű idegességet, szívidegességet, sokszor gyomorgörcsöket, bélbántalmakat és a pajzsmirigy fokozott tevékenységét idézheti elő. Egyébként dohányzó nőknél csaknem 700-szor gyakrabban fordul elő a pajzsmirigy megbetegedése, mint olyan nőknél, akik nem dohányoznak. A mértéktelen dohányzás meddőséget okozhat, igen káros hatású a terhes nők magzatára és a nikotin az anyatejbe felszívódva, a csecsemő szervezetét is megtámadja. Ösztönszerűen helyesen cselekedtek a múltban azok a nők, akik tartózkodtak a dohányzástól. Mindnyájan tudjuk, hogy a háztartásban dolgozó nők közül sokan igen nagy munkateljesítményt érnek el (az erre vonatkozó adatok szerint teljesítményük azonos a vasmunkások teljesítményével) anélkül, hogy dohányzással kellene „serkenteniük" magukat. Továbbá közismert tény, hogy a még ennél is sokkal nagyobb teljesítményekre képes földművesasszonyok ugyancsak nem dohányoznak! Ezzel szemben sokszor előfordul, hogy bármelyik „modern" nő, aki egész nap ki sem veszi szájából a cigarettát, képtelen megbirkózni munkafeladataival. Ezt rendszerint nem írja a dohányzás rovására, hanem arra hivatkozik, hogy túl van terhelve! Sok dolgozó nő kényszerül arra, hogy egész nap olyan helyiségben végezze munkáját, ahol állandóan dohányoznak. Vegyi elemzések arról tanúskodnak, hogy e „passzív dohányosok" vizelete ugyanúgy nikotint tartalmaz, mint a tulajdonképpeni dohányosoké, jóllehet eltérő mennyiségben. A dohányfüst belélegzése által ezenkívül a vérre közismerten mérgező hatású széndioxid csekélynek egyáltalában nem nevezhető mennyisége halmozódik fel vérükben. Előfordult, hogy mértéktelenül dohányzó nő, akinél az orvos az akút széndioxid-mérgezés tüneteit állapította meg, belehalt a mérgezésbe. A dohányfüst ama csekély mennyisége is, melynek belélegzésére telefüstölt helyiségekben majd mindennap kényszerül az ember, ugyancsak a krónikus széndioxidmérgezés tüneteit •—> fejfájást, sápadtságot, gyors elfáradást s a gyengeség általános érzését idézheti elő. Természetes, hogy mindezt a nikotin okozza. Az említett bántalmakhoz gyakran a szem kötőhártyájának, a garatnak és a légcsőnek ingerlése is hozzászegődik. A legutóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a dohányzó nők tüdőrákot, gyomorfekélyt kapnak. Éppen ezért jóakarattal tanácsolhatjuk a nőknek, ne váljanak a dohányzás szenvedélyének rabjaivá. A mértéktelenül dohányzó nők fogsora megsárgul, leheletük kellemetlen szagú, arcbőrük petyhüdt, sápadt, hangjuk mélyebb lesz, - de. mindezt igen gyakran 'betetőzi a pajzsmirigy tevékenységének, a havi tisztulásnak zavara, végül pedig az idő előtti öregedés tünetei sem maradhatnak el. Sokkal könnyebb tartózkodnunk a dohányzástól, mint róla leszoknunk! Mark Twain hírneves amerikai író egy alkalommal kijelentette, hogy a legkönnyebb dolognak a dohányzásról való leszokást tartja, — de ugyanakkor szerényen hozzáfűzte, ami személyét illeti, már legalább százszor hagyta abba a dohányzást. Mudr. Milan Cílek JJJ SZÖ 8 * 196

0- J

úlIus 2-