Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-13 / 193. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának program-nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) tása mégis megköveteli, hogy rend­kívül igényes feladatokat teljesítsünk az építőanyaggyártás területén, az építészeti munkák gépesítésében, az építőipar műszaki fejlesztésében, az építőanyagok és épületelemek tipi­zálásának bevezetésében, valamint az egész lakásépítés megszervezésé­ben. Biztosítani kell a lakásépítések* időtartamának jelentős lerövidítését és költségeinek csökkentését, ügyel nünk kell az anyagforrások minél gazdaságosabb kihasználására, bizto sítanunk kell a szövetkezeti és vál­lalati lakásépítést, valamint a lakos­ság önsegélyépítkezéseinek megfele lő arányát. A kormány elsőrendű fontosságú kérdésnek tekinti, hogy lényegesen megjavítsuk a lakásépí tések minőségét, mégpedig mind az építkezési, mind a szerelő és más iparos munkák területén. E célból megszervezzük a közvélemény szé leskörü ellenőrzését a lakásépítés előrehaladása és minősége fölött. A kormány ügyelni fog arra, hogy a nemzeti bizottságok, a tervezési és építőipari szervezetek és a lakás­építésben résztvevő többi gazdasági szervezet mind következetesebben egybekapcsolja a lakáskérdés minél gyorsabb megoldásának követelmé­nyét a fejlett lakáskultúra igényé­vel. Abból kell kiindulnunk, hogy az általunk épített lakásokban a fejlett szocialista társadalom tagjai, a kom­munizmus építői fognak lakni. A kormány külön figyelmet fordít arra, hogy fejlessze a szolgáltatáso­kat és a lakosság szükségletei tár­sadalmi kielégítésének más formáit, amelyek a nem termelékeny háztartási munkát társadalmi intézményekre hárítják át, lehetővé teszik a nők nagyobb érvényesülését a társadalom­ban és megteremtik a dolgozók sza­bad ideje jobb kihasználásának fel­tételeit: Nagyobb gonddal és következete­sebben kell megoldanunk a közétkez­tetés kérdéseit, elsősorban az iskolai és üzemi étkezdékben. .Sürgősen ki kell építeni az iskolán kívüli létesít­mények, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, félinternátusi és interná­tus! iskolák, stb. hálózatát. Lényege­sen emelni kell a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások színvonalát, első­sorban a tisztító, vasalóműhelyek, ház­tartási, takarítási munkák minőségét, biztosítani kell a minél rövidebb szállítási határidőket és a megfelelő árakat. Nagyobb házakban vagy egész háztömbökben célszerű lesz, ha gé­pesített és automatamosodákat és más közös létesítményeket építünk. E tekintetben nagy feladatok áll­nak az egyes gyárak, s elsősorban a nemzeti bizottságok és különféle tár­sadalmi szervezetek előtt is. A párt és a kormány határozatot hozott ar­ról, hogy az üzemek és az egységes földművesszövetkezetek építsenek bölcsődéket a dolgozó nők gyermekei részére, s ennek érdekében használ­ják ki saját segédforrásaikat, a dol­gozók üzemi alapjait stb. Ez a ha tározat kétségtelenül megfelel dol­gozóink, egész társadalmunk kíván­ságainak. A gyakorlatban azonban nem igen láthatjuk, hogy végrehajta­nák. A nemzeti bizottságok, a társadal­mi szervezetek és valamennyi gaz­dasági szerv törekedjék következe­tesen a nép életkörnyezetének kiala­kítására és megjavítására. Elsősor­ban javítani kell a levegő és a folyó­vizek tisztaságát, célszerűbben kell megoldani az új lakótelepek és lakó­házak építését, s minden tekintetben javítani kell a munka biztonságát, a munkakörnyezet, a közétkeztetés, a kereskedelem stb. higiéniáját és kul­túráját. A lakásépítés fejlesztésében, a la­kosságnak nyújtandó szolgálatokat ellátó berendezések építésében, a dolgozók munkakörnyezetének meg­javításában fontos szerepet játszik, ha már most célszerűen számba vesszük az élet új, kollektív formái fejlődésének szükségleteit. A házak és lakótelepek építésével egyidejű­leg gondoskodni kell a kellő társa­dalmi, egészségügyi és népművelési létesítmények, mozik, színházak stb. építéséről is. Társadalmi alapokból biztosítjuk a gyerekekről való közvetlen állami gondoskodás további kibővítését, a többgyermekes családoknak nyújtan­dó társadalmi előnyök növelését. A harmadik ötéves tervben elvileg megoldjuk az úgynevezett régi nyug­díjasok problémáját is. A népgazdaság gyors fejlődése nagy követelményeket támaszt a köz­oktatás, a káderek nevelése munká­jával szemben is. Gyorsan nő majd a tudományos és műszaki dolgozók száma a népgazdaságban. De ez nemcsak az iparra vonatkozik. A me­zőgazdaságban is - ha fejlődésében utol akarja érni az ipart — sürgő­sen növelnünk kell a főiskolai és rek számát, mégpedig az ipar szín­vonalának megfelelően. Rövid időn belül áttérünk a kö­telező kilencosztályos általános is­kolai képzettségre. A társadalom fej­lődése a szocializmus építése befeje­zésének és a kommunista társadalom építésére való fokozatos áttérésnek útja megkívánja, hogy a nép mű­veltségi színvonala magas legyen. Ezt a feladatot természetesen csak olyan iskola teljesítheti, amely biztosan és következetesen kapcsolódik az élethez, a szocialista építés gyakor­latához. Intézkedéseket teszünk an­nak érdekében, hogy a szakiskolákba fokozatosan elsősorban olyan jelent­kezőket vegyenek fel, akiknek egy­éves vagy hosszabb termelési gyakor­latuk van. A kötelező iskolai kép­zettséget megszerzett ifjúság szá­mára lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk annak lehetőségét, hogy magasabb fokú iskolákban folytassa tanulmányait, vagy ipari szakképzett­séget nyerjen. Lényegében befejez­zük főiskoláink átépítését. A kor­mány minden tekintetben elősegíti és kiépíti azokat a tanulmányi for­mákat, amelyek a felnőttek szakkép­zettségének és műveltségének kiegé­szítését biztosítják munkájuk elvég­zése mellett. Oj iskolák építésével, régi iskola­épületek korszerűsítésével és jobb kihasználásával biztosítjuk közokta­tásügyünk anyagi és műszaki alapjá­nak jelentős kibővítését és lehetővé tesszük, hogy a kötelező oktatás meghosszabbítása mellett csökkent­sük a kétváltásos iskolák számát. Egészségügyi téren a legnagyobb súlyt a megelőző intézkedésekre és az egészségügyi — járvány leküzdési szolgálat kiépítésére fektettük. Ki­bővül és megjavul az egészségügyi intézmények hálózata, kellő figyel­met fordítunk az üzemi egészség­ügyi intézmények és körzeti rende­lők munkájának színvonalára. A kor­mány gondoskodni fog arról, hogy határozott és erőteljes harcot foly­tassunk a súlyos betegségek, például a tuberkulózis, szívbajok és vérke­ringési zavarok korlátozására és fo­kozatos megszüntetésére, s hogy to­vább javítsuk az egészségügyi gon­doskodás valamennyi területén már elért eredményeinket. Következete­sen arra kell törekednünk, hogy fo­kozatosan biztosítsuk a testi és szel­lemi hibában szenvedő gyerekek in­tézeti nevelését és tanítását. A kormány minden tekintetben A kormány tagjainak jogadalomtétele gondoskodni fog a kulturális forra­dalom további fejlesztéséről, a kul­turális és népművelési intézmények színvonalának lényeges emeléséről, a marxista-leninista világnézet szelle­mében való nevelés kibővítéséről és elmélyítéséről, a szocialista ember ne­veléséről, valamint a falu szocialista átépítéséből következő kultúrális szükségletek kielégítéséről. Az életszínvonal emelését szolgáló valamennyi intézkedést úgy hajtjuk végre, hogy megteremtsük népünk új szocialista életstílusának anya­gi alapját. Ezeknek az intézkedések­nek a megvalósítása azonban teljesen attól függ, hogy népgazdaságunk va­lamennyi ágazatában elérjük a ter­melés és a munkatermelékenység növelésében kitűzött feladatokat. A munkatermelékenység növelésével kapcsolatos feladatok minden tekin­tetben való biztosítására összponto­sítjuk egész népünk figyelmét és erőfeszítéseit, azáltal, hogy fej­lesztjük a technikát és a tudományt, tömegméretben kibontakoztatjuk a szocialista munkaversenyt, amelyet a munkadíjazás szocialista elveinek mind teljesebb érvényesítésével se­gítünk elő. Olyan mértékben, ahogy győzedel­meskednek és megszilárdulnak a szocialista termelési viszonyok, a munka termelékenységének növelése új, erkölcsi indítékokra is támaszko­dik, amelyek immár a munkához való új viszony megnyilvánulásai és kife­jezik a személyi és társadalmi érde­kek nagyfokú azonosulását. A szocia­lista munkabrigádokban elmélyül a munkához való öntudatos, szocialista viszony, új emberek nőnek fel, akik számára a munka elsődleges élet­szükséglet. Az önkéntes brigádok, a város és faluszépítő akciók keretében vállalt kötelezettségek hatalmas or­szágos mozgalmában is tömeges mé­retben jut kifejezésre az egykori kommunista szombatok gondolata, amelyeknek Lenin óriási társadalmi jelentőséget tulajdonított és „a kom­munizmus tényleges csíráit" látta bennük. Az a fontos, hogy mindeze­ket a csírákat meglássuk és felka­roljuk, támogassuk és továbbfejlesz­szük. Elvi jelentőségű ez nemcsak a kom­munista társadalom építésére való iövendő áttérés szempontjából, hanem azért is, mert már most — tekintet­tel a népgazdaság és a társadalom általános fejlődésében elért eredmé­nyeinkre — feladatul tűzhetjük és zeti jövedelem elosztásában bizonyos kommunista elemeket érvényesítsünk Ez vonatkozik például az ifjúságról való gondoskodásra, hisz minden fia­talnak, a szülők hivatására és társa­dalmi helyzetére való tekintet nélkül biztosítjuk az ingyenes egészségügyi gondoskodást, ingyen látjuk el őket tankönyvekkel és tanszerekkel stb. Nagymértékben vonatkozik ez a fel­nőttekről való egészségügyi gondos­kodásra, a gyógyszerek ingyenes biz­tosítására, a társadalmi biztosításra stb. A kormány szerfölött fontos fel­adatának tekinti, hogy minden esz­közzel támogassa a dolgozóknak a munkához való új viszonya, kezdemé­nyezései megnyilatkozásait, az új, szocialista ember nevelését. A hazánk szocialista fejlődésének útján elért valamennyi sikerünknek az alapja, a további fejlődés útján ránk váró valamennyi feladat sikeres teljesítésének alapja és feltétele, hogy a társadalom életének minden területén és minden szakaszán kö­vetkezetesen érvényesítsük a kommu­nista párt vezető szerepét. A szocializmus építése, ahogy sa­ját tapasztalataink is igazolják, azt jelenti, hogy felszabadítsuk a mun­kásosztály és az egész dolgozó nép óriási alkotóerőit, mozgósítsuk a legszélesebb néptömegek energiáját és aktivitását és minden törekvésü­ket az új társadalmi rend céltudatos, tervszerű, szervezett építésére irá­nyítsuk. E feladatot csakis olyan tár­sadalmi erő teljesítheti, amely mélyen gyökeredzik a népben és vezető osz­tályában — a munkásosztályban szo­rosan egybeforrott velük és korlátlan bizalmukat élvezi; olyan erő, amely a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség legtevékenyebb és legön­tudatosabb fiainak szervezett harci élcsapatát alkotja és egész munkás­ságában az emberi társadalom fejlő­dési törvényszerűségeinek tudomá­nyos megismeréséből indul ki, és harcol tudatos és öntudatos megvaló­sításukért. Ilyen társadalmi erő a kommunista párt, amelynek program­ja és politikája kifejezésre juttatja valamennyi dolgozó érdekeit, igényeit, akaratát és célkitűzéseit. A kormány abból indul ki, hogy a párt vezető szerepének következetes érvényesítése valamennyi állami és társadalmi szerv sikeres munkájának legfontosabb feltétele: ez egyaránt érvényes a nemzetgyűlésre, a kor­mányra és a nemzeti bizottságokra, a fegyveres alakulatokra és a köz­biztonsági szervekre, a gazdasági szervezetekre, az iskolákra, társadal­mi szervezetekre, tudományos és egyéb intézetekre. A párt egész munkájukat a kitűzött program tel­jesítésére, a közös cél elérésére irá­nyítja. A helyi szervek hatásköre és felelőssége állandó növelésének folyamatában a párt biztosítja, hogy a társadalom valamennyi láncszeme egységesen és céltudatosan egybe­hangolja munkásságát azoknak a fel­adatoknak a rendszeres teljesítése érdekében, amelyek a szocializmus építésének befejezése és a kommu­nizmus építésére való fokozatos át­menet útján előttünk állnak. Társadalmunk fejlődésében tovább­ra is fontos helyet tölt be a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontja szövetségének politikai megnyilvánu­lása Csehszlovákia Kommunista Párt­jának vezetése alatt. A társadalmi szervezeteket és a többi politikai pártot összefogó Nemzeti Front a jövőben is fontos szerepet hivatott játszani abban, hogy tovább erősítsük népünk egységét és összefogását a kommunista párt kitűzte program megvalósítása érdekében, s hogy va­lamennyi dolgozót e program követ­kezetes teljesítésére mozgósítsa. Köztársaságunk egységének, szi­lárdságának és erejének kifejezője a csehek és a szlovákok testvéri szö­vetsége. A csehek és a szlovákok ma egyenjogú testvérnemzetek, amelyek szocialista nemzetekként egyre kö­zelebb kerülnek egymáshoz és meg­bonthatatlan egységben építik a fej­lett szocialista társadalmat, az egy­séges szocialista Csehszlovákiát. E sikerek kifejezésre jutnak új al­kotmányunkban is, amely egyfelől abból indul ki, hogy tovább erősítjük az egységes állami terv szerepét az egész társadalom fejlődésének irá­nyításában, másfelől abból, hogy új­jászerveztük a nemzeti bizottságokat és kibővítettük hatáskörüket, meg­erősítettük a Szlovák Nemzeti Tanács tekintélyét, amely Szlovákiában az államhatalom és közigazgatás válasz­tott nemzeti szerve. Erre az alkotmányi rendezésre tá­maszkodva a kormány mindent meg­tesz azért, hogy sikeresen véghezvi­gyük törekvéseinket, amelyek célja Szlovákia és a cseh országrészek egyenletes gazdasági és kulturális fejlődésének biztosítása; hogy ha­zánkban a szocializmus építésének befejezéséért folytatott közös és együttes harcban napról napra el­mélyüljenek és megerősödjenek a két nemzetet és köztársaságunk vala­mennyi nemzetiségét egybefűző meg­bonthatatlan testvéri kötelékek. középiskolai képzettségű szakembe- tűzzük is magunk elé, hogy a nem- amely a városi és falusi dolgozók irányításának A kormány az államhatalom legfőbb végrehajtő szerveként hivatott biz­tosítani az állam fontos feladatainak sikeres teljesítését. Társadalmi fej lődésünk jelenlegi szakaszán előtérbe kerül az a feladat, hogy megszervez­zük és biztosítsuk a szocialista ál­lam feladatainak teljesítését a gaz­dasági és kulturális országépítésben, a dolgozók életszínvonalának emelé­sében; minden téren elmélyítsük együttműködésünket a testvéri szo­cialista országokkal a proletár nem­zetköziség elveinek szellemében, megszilárdítsuk szocialista hazánk biztonságát az imperialista erőkkel szemben, és következetesen folytas­suk békés külpolitikánkat. A szocialista termelési viszonyok győzelme és további elmélyítése egész népgazdaságunkban, a népgaz­daság és a kultúra további fejleszté­sének bonyolult feladatai, az alsóbb­fokú állami és gazdasági szervek ha­táskörének és felelősségének kiter­jesztése — mindez nagy követelmé­nyeket támaszt a gazdasági és kulturális országépítés irányításának színvonalával szemben. A kormány — a széles néptömegek részvételére és aktivitására támaszkodva — a kitűzött feladatok, irányelvek és uta­sítások teljesítésének rendszeres és hathatós ellenőrzésével biztosítja va­lamennyi ágazat helyes és hatékony magas színvonalát. 1 Hathatós ellenőrzés, elsősorban a belső ellenőrzés elmélyítése legyen valamennyi téren a népgazdaság irá­nyításának alapfeltétele és szerves része. Minden fokon biztosítani kell az irányítás és az ellenőrzés követ­kezetes egységét. A hazánk további gazdasági és kul­turális felvirágzásának biztosításával kapcsolatos valamennyi feladatunk teljesítése közben a kormány mindig szem előtt fogja tartani, hogy ezek­nek az igényes feladatoknak a telje­sítése megköveteli a szocialista de­mokrácia további elmélyítését és ki­szélesítését, aminek alapja az, hogy szüntelenül növeljük a nép közvet­len részvételét az állam és a társa­dalom gazdasági és kulturális építé­sének irányításában. A kormány nagy súlyt helyez és mind nagyobb súlyt fog helyezni ar­ra, hogy egész munkássága, vala­mennyi állami szerv munkássága a helyi nemzeti bizottságokig annak a törekvésnek a jegyében álljon, amely­nek célja a legszélesebb dolgozó tö­megek aktivitásának és kezdeménye­zésének továbbfejlesztése, az ál'am és a társadalom irányításában való közvetlen részvételük további elmé­lyítése. Az állami szervek és a dol­gozók, illetve a termelés szoros kap­csolata, új, a bürokratizmus és az adminisztrálás minden csökevényé­től mentes munkamódszerek alkalma­zása — ez múlhatatlan előfeltétele annak, hogy a dolgozók egyre na­gyobb mértékben vegyenek részt az irányítás munkájában, hogy az állami szervek teljes mértékben támasz­kodhassanak a dolgozók tapasztala­taira és kezdeményezésére. A szocialista demokrácia kiszélesí­tésével mind nagyobb jelentőség jut annak, hogy az állam vezetésében és igazgatásában következetesen érvé­nyesítsük a demokratikus centraliz­mus elvét. A helyi hatalmi szervek szerepének jelentős növekedése lehe­tővé teszi, hogy figyelembe vegyük a helyi sajátosságokat, adottságokat és lehetőségeket. Ezzel együtt azon­ban előtérbe kerül e folyamat másik oldala is, mivel minél nagyobb a helyi szervek hatásköre, annál inkább ér­vényesíteni kell az egységet az alap­vető és lényeges dolgokban. Ezért a kormány a vezetés további demok­ratizálásával karöltve tovább szilár­dítja és fokozza az állami terv tekin­télyét és súlyát, erősíti a szocialista fegyelmet a terv kitűzte valamennyi feladat teljesítésében, s ügyel arra, hogy a helyi szükségleteket az egész társadalom érdekeinek alárendelve elégítsék ki. Ezt jelentős mértékben elősegíti az államhatalom és a köz­igazgatás szilárd egysége, a határo­zathozatal, a végrehajtás és az ellen­őrzés egysége, amely az állami szer­vek gyakorlati tevékenységének alap­vető követelménye kell hogy legyen. A fejlett szocialista társadalmunkat jellemző szocialista államiság további fejlesztésében a kormány ügyelni fog arra, hogy az állami szervek mun­kájában egyre inkább túlsúlyra jus­sanak a meggyőzés és a nevelés mód­szerei, hogy ezek a szervek szorosan együttműködjenek a dolgozókkal, és szervezeteikkel, amelyek fokozatosan átveszik az állami szervek egyes fel­adatait. (Folytatás a 4. oldalon) ÚJ SZÖ 3 * 1960 július 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom