Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-11 / 161. szám, szombat

Tokióban óriási tiltakozó tüntetéssel fogadták Hagertyt Tokió (CTK) - Tokió a japán­amerikai biztonsági szerződés május 20-i ratifikálása óta ma volt szem­tanúja a leghevesebb tüntetéseknek és forradalmi megmozdulásnak A tokiói Haneda nemzetközi re­pülőteret és a repülőtérről a város­ba vezető utakat diákok és szakszer­vezeti tagok tömegei lepték el, hogy tiltakozzanak az amerikai elnök lá­togatásának terve ellen. A repülőtérre vezető utakat any­nyíra eltorlaszolták, hogy MaeArtur amerikai nagykövet helikoptert volt kénytelen igénybe venni, hogy a nagykövetség épületéből a repülő­térre jusson. A repülőtérre vezető utak mentén jelszavas plakátokat ragasztottak ki: „Tényleges bizton­ságot, de nem katonai szerződést!" Amikor Hagerty, az elnök sajtó­titkára és Macartur nagykövet autón távozni akart a repülőtérről. „Hager­ty, takarodj haza!", „Eisenhower, maradj otthon!" felkiáltásokkal fo­gadta őket a tömeg, a tüntetők kö­rülvették autójukat, betörték ajta­ját és behatoltak. A rendőrség tel­jesen tehetetler* volt, s a helyszínre hívott rendőri erősítéseknek sem si­került kiszabadítani a körülzárt au­tót. Végül az amerikai légierők he­likoptere jött Hagerty és MaeArtur segítségére. Amikor azonban a rendőrség az autóból a helikopterbe akarta átszállítani Hagertyt és Mac­Arturt, a tüntetők kőzáporral meg­hátrálásra kényszerítették. Az ösz­szetüzéskor Hagerty autójának két ablakát betörték. Hagertynak csak egy óra múlva sikerült kénvszerbörtönéből félmász­nia a helikopterre, mely elindulása­kor hatalmas portömeget kavart fel és ezzel« hátrálásra késztette a tö­Izrael nem szándékozik kiadni Eichmannt Tel Aviv (ČTK) — Az izraeli közvéle­mény határozottan elutasítja Argentína kérelmét, hogy adják ki a náci háborús bűnös Eichmannt. A kormányhoz közel­álló. jól tájékozott körök szerint Izrael nem teljesíti Argentína kérelmét. Amerikai és izraeli lapok szerint a nyugati tőkés államok kormánykörei azt szeretnék, hogy állítsák Eichmannt „nemzetközi", vagy legalábbis izraeli-nyugatnémet közös bí­róság elé. Mose Snech kommunista kép­viselő a parlament ülésén hogy az amerikai, angol és más körök azért támadják Izraelt, mert félnek, hogy kiderül az igazság Hitler Nyugat-Német­országban élő és antiszemita botrányokat okozó „barátairól". Eichmann esetét most az izraeli rend­őrség húsz tisztviselője vizsgálja. A vizs­gálat során az Eichmann irányításával el­hurcolt 20 ezer prágai zsidó deportálására vonatkozó iratokat is tanulmányozzák. Tel Avivban közölték, hogy az argentin nagykövet vasárnap Buenos Airesbe re­pül és átadja Frondizi elnöknek Ben Gu­rion miniszterelnök magánlevelét. megeket. Néhány perc múlva Tokió kö«epén, az amerikai nagykövetség közelében fekvő amerikai katonai te­rületen szállt le. Hagerty és Mae­Artur nyomban az amerikai nagy­követségre hajtattak. Közben mintegy nyolcezer tüntető verődött össze a nagykövetség épü­lete előtt. A tüntetők vörös zászlók­kal integettek és ütemesen követel­ték: „Hagerty. takarodj haza!", „Nem kérünk Eisenhower látogatásából és ebből a biztonságból!". „Gondoljatok Hirosimára!" Erős rendőralakulatok, páncélautók és az amerikai titkosrendőrség tagjai őrzik az amerikai nagykövetség épü­letét. Japán Kommunista Pártjának nyilatkozata Tokió (ČTK) — Az AKAHATA című lap Június 10-i jelentése szerint Japán Kom­munista Pártja nyilatkozatában a Kisl­kormány azonnali lemondását, az általános választások kiírását és a parlament fel­oszlatását követeli. A kommunista párt ezt a nyilatkozatot a japán-amerikai bi­zottsági szerződésnek a felsőházban meg­kezdett tárgyaláséval kapcsolatban tette. Japán Kommunista Pártja kijelenti, hogy a Liberális Demokrata Párt, amely ezt a paktumot egyoldalúan akarja elfogadtatni a parlamentben, a nép előtt a nemzeti ér­dekek árulójának bizonyult. Japán Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának elnöksége felszólítja Japán valamennyi demokratikus erejét, hogy még jobban tömörítse sorait s hiúsítsa meg a Kisi-kormány és az uralkodó párt reakciós terveit. Véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segély külkereskedelmi állandó bizottságának ülése Moszkva (ČTK) — Moszkvában június 9-én ért véget a Kölcsönös Gazdasági Segítség külkereskedelmi állandó bizottsá­gának ülése. Az értekezleten megfigyelők­ként részt vettek a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői. Az egyes küldöttségek vezetői, közöttük František Hamouz, a Csehszlovák Köz­társaság ' külkereskedelmi miniszterének első helyettese Nyiko^sj Patolicsevnek. a Szovjetunió kiilkereÁŽflelmi miniszterének meghívására megtekintették a Szovjetunió népgazdasága sikereinek kiállítását. Az ülésről szóló hivatalos közleményt a közeli napokban hozzák nyilvánosságra. AZ OLASZORSZÁGI szociális mozgalom nevü neofasiszta párt július 2-ra Génuába háromnapos országos kongresszust hívott egybe. A kommunista, szocialista, szociál­demokrata, köztársasági és radikális párt génuai szervezetei nyilatkozatot adtak ki, amelyben tiltakoznak a fasiszta kongresz­szus ellen. (ČTK) Az egész világ Nyugatnak oz ói szovjet javaslatokkal kapcsolatos ayilatkozotára vár Genf (ČTK) — A tízhatalmi leszerelési bizottság 35. ülését június 9-én tartották Genfben, a Nemzetek Palotájában Jules Moch francia kül­dött elnökletével. Az egyórás ülésen felszólaltak E. L. M. Burns, a ka­nadai küldöttség vezetője, J. Nősek Csehszlovákia külügyminiszterének helyettese, a csehszlovák küldöttség vezetője és F. Faton, az USA kül­döttségének vezetője. A csehszlovák küldöttség vezetője kijelentette, hogy a csehszlovák kormány és nép teljes mértékben egyetért az új szovjet javaslatokkal, és felszólította a nyugati államokat, ne késleked­jenek álláspontjuk nyilvánítására e javaslattal kapcsolatban, amely te­kintetbe veszi-a nyugati követelményeket. Az amerikai és kanadai kül­dött beszédeiből kitűnt, hogy a nyugati küldöttségek eddig nem foglal­tak állást. Jlftí NŐSEK, a csehszlovák küldött­ség vezetője beszédének bevezető részében kijelentette, hogy egy hét­tel ezelőtt az ENSZ valamennyi tag­államának és a többi államoknak, te­hát a tízhatalmi bizottságban kép­viselt 5 nyugati ország kormányának is átadták a Szovjetunió új javasla­tának hivatalos szövegét, amely az általános és teljes leszerelés gondo­latának jelentős kidolgozását és ki­bontakoztatását tartalmazza. A szov­jet kormány javaslata teljes mérték­ben abból az általános és teljes le­szerelésről szóló határozati javaslat­ból indul ki, amelyet az ENSZ köz­gyűlésének XIV. ülésén egyhangúlag jóváhagytak és amely alapját képezi a bizottság munkájának. A nyugati országok küldöttségei a Szovjetunió kormányának új javaslatával kapcsolatban mindeddig nem foglaltak állást. N'osek elvtárs kifejezte azt a meg­győződését, bár érthető, hogy a szovjet javaslatot alaposan és részletesen át kell tanulmányozni, a bizottság munkájának érdekében szükséges, hogy a nyugati or­szágok küldöttségei mielőbb kifejezésre juttassák álláspontjukat. Csehszlovákia küldötte ezután rámuta­tott arra, hog.v a jelenlegi legégetőbb probléma — az általános és teljes lesze­relés — kérdésének megoldását az a tény teszi rendkívül szükségessé, hogy a tu­domány és technika hatalmas fejlődé­sének folytán az államoknak hatékony eszközök állanak rendelkezésére más or­szágok váratlan megtámadására, és hogy a tömegpusztító fegyverek nagy készle­teit halmozták fel. Mindez • fokozza a konfliktus kirobbantásának, a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét, amely beláthatatlan következményekkel járna az egész emberiségre. Ezzel szem­ben az általános és teljes leszerelés az emberiséget véglég megszabadítaná a háború veszedelmétől. Eképpen biztosíta­nák a tartós békét a világ valamennyi népének. Ezért Csehszlovákia népe teljes mér­tékben támogatja az általános és tel­jes leszerelés gondolatát, a Szovjetunió erre vonatkozó legutóbbi javaslatát. A csehszlovák kormány — hangsúlyoz­ta Nősek elvtárs — örömmel fogadta a? általános és teljes leszerelésről szóló szerződés alaphatározataira vonatkozó ja­vaslatot, amelyet a Szovjetunió kormánya június 2-án terjesztett elő és teljes egyetértését fejezte ki e javaslattal. Egy­úttal utasította a csehszlovák küldöttsé­get, hogy a többi tagállam küldöttsé­geivel együtt minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében, hogy ezen javas­lat alapján elérjék az általános és tel­jes leszerelés kérdésének konstruktív megoldását. Csehszlovákia küldötte beszédének be­fejező részében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió 1960. június 2-i javaslata a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormányának az általános és teljes lesze­relés kérdésének megoldására irányuló erőfeszítés újabb bizonyítéka. Most a nyu­gati hatalrfiaktó! függ, hogy jóakaratot és megértést tanúsítsanak oly képpen, hogy halogatás nélkül elérhessék ezen fontos kérdés megoldását, amint az egész világ békeszerető nemzetei kívánják. E. L. M. Burns kanadai küldött ötper­ces beszédében kijelentette, nem nyilat­kozhat a szovjet javaslatról, mert várja, hogy a kanadai kormány közölje vele ál­láspontját. F. M. Eaton, az amerikai kül­döttség vezetője sem nyilatkozott konkr réten a szovjet javaslatról. Kijelentette, hogy küldöttsége tanulmányozza a szov­jet javaslatot, azonban ha a szocialista országok a Nyugatot azzal fogják vá­dolni, hogy nem tanúsít jóakaratot, ez a bizottság tanácskozásának hátrányára lesz. A leszerelési bizottság pénteki ülése Genf (ČTK) - Genfben, a Nem­zetek Palotájában pénteken délelőtt a tízhatalmi leszerelési bizottság to­vábbi ülést tartott, amelyen Gaetano Martino olasz küldött elnökölt. Az ülésen felszólalt Frederlck Eaton, az USA küldöttségének veze­tője. V. A. Zorin, a szovjet küldött­ség vezetője azonnal válaszolt Eaton­nak a szovjet javaslattal kapcsola­tos kérdéseire. Az amerikai kisemberek elégedetlenek a kormánypolitikával New York (ČTK) — Hiába akarják a hi­vatalos .amerikai személyiségek és a sajtó azt a látszatot kelteni, hogy az amerikai nép támogatja a kormány agresszív poli­tikáját és cselekményeit, az amerikai kis­emberek tiltakozó levelei megcáfolnak minden hivatalos híresztelést. Krajčír miniszter a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről tárgyal Kubában Havanna (ČTK) — František Krajčír, Csehszlovákia külkereskedelmi minisztere június 8-án meglátogatta dr. Boti kubai gazdaságügyi és dr. Ceper Bonillo keres­kedelmi minisztert. Krajčír miniszter mindkét alkalommal Csehszlovákia és Kuba közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről és az egyez­mények jelentőségéről tárgyalt. A meg­beszélések folyamán hangsúlyozták a technikai támogatás jelentőségét. W. Anderson asszony. Colorádo állarr Denver városának lakója a Post című he­lyi lapnak azt Irta. hogy „szégyen és gyalázat, hogy elnökünk annyira illetlen volt és nem kért bocsánatot Hruscsov miniszterelnöktől. Hazánknak egyáltalán nincs igaza a kémincidensben. Katasztro­fális lesz az a nap, amikor egyesek fel­fuvalkodottséga és katonai vakmerősége háborúba ránt bennünket". G. Peacocks asszony, washingtoni ál­lampolgár a következőket írta a Gazette and Ddilynek: „Az amerikai nép többsé­ge már kezdi elutasítani kormányunk hi­vatalos álláspontját — azt, hogy teljes kapitulációt vár Oroszországtól, azt_yárja, hogy Oroszország ismerje be, hogy az USA-nak és nem neki van igaza. Tudjuk, milyen ostoba és lehetetlen dolog ez. Mi, becsületes amerikaiak bár nem va­gyunk kommunisták, bele tudjuk magun­kat élni az egyszerű orosz ember hely­zetébe és az, amit az ő szemszögéből lá­tunk, nem tölthet el bennünket büszke­séggel, sem a béke reményével. A MOSZKVAI CSEHSZLOVÁK KIÁLLÍTÁS EGY RÉSZE (TASZSZ felvétel) »*»***+* *« *< !»*»*«**» « » * ***** *** * * *•»*»**•»« *•* ** *»* ** **» »** * * ****** ********* A párizsi csúcsértekezlet amerikai meghiúsítása után a nyu­gati hidegháborús körök azt remél­ték, hogy provokációikkal sikerül a Szovjetuniót belerántani a nemzet­közi feszültség fokozásáért, a hideg­háborús múlt újjáélesztéséért indí­tott hadjáratukba. De alaposan el­számították magukat. Az USA-ban teljes gőzzel megindult a hideghá­borús propagandagépezet, a szená­tus újabb milliókat szavaz meg fegyverkezési kiadásokra, lázasan dolgoznak a kémkedésre alkalmas mesterséges holdak szerkesztésén és atomtöltésű Polaris-rakétákat adnak el az egyre inkább a revansizmus útján járó nyugatnémet hadsereg­nek. A fegyvergyárosok haszna te­hát nincs veszélyben és mindent el­követnek azért, hogy búsás jövedel­müket semmiféle leszerelés ne ve­szélyeztethesse. Eisenhower elnök, Herter külügyminiszter és más was­hingtoni politikusok szüntelenül a Szovjetunió elleni kémkedés szük­ségességét szajkózzák, „elmélete­ket" agyainak ki igazolására és el­kerülhetetlenségéről handabandáz­nak. Számos nyugati hírmagyarázó már a tanácskozások légkörének „befa­gyásáróľ', a megegyezések szelle­mének, holtpontra jutásáról írt, ami­kor a múlt hét végén Hruscsov elv­társ nyilvánosságra hozta az álta­lános és teljes leszerelés módosí­tott javaslatát, amely tekintetbe veszi a különféle fórumokon, kü­lönböző alkalmakkor elhangzott nyugati indítványokat, kifogásokat, és lehetőséget biztosít a Nyugat to­vábbi észrevételeinek, kiegészítő ja­vaslatainak megvitatására. Egy hét telt el az új szovjet le­szerelési javaslat közlése óta. Ez alatt az idő alatt világszerte számos nyilatkozat, fejtegetés méltatta a szovjet diplomáciának a békés jövőt biztosító nagyszerű javaslatait. A né­pi demokratikus országok kormányai egymás után jelentik be teljes támo­gatásukat és egyetértésüket. Saj­nos, a kapitali6ta országok kormá­nyai egyelőre csak addig jutottak, hogy a szokásos „semmi újat nem mond", vagy „propaganda" jelzők helyett tanulmányozzák a Szovjet­unió leszerelési javaslatát. Hathetes szünet után kedden bizakodó légkörben ült össze a tíz­hatalmi leszerelési tanácskozás, amelyen a szovjet küldöttség ve­zetője előterjesztette a Szovjetunió új békejavaslatait. Felvetődik a kér­dés, vajon ezek az új szovjet indít­ványok képesek-e kimozdítani egy helyben topogásából a genfi tanács­kozásokat? Az új javaslatok alapján végre hajlandó lesz-e a Nyugat meg­kezdeni az érdemleges tanácskozá­sokat korunk legégetőbb problémá­járól, az ENSZ közgyűlése által is megvitatásra ajánlott általános és teljes leszerelés javaslatáról. E kérdésekre nagyon nehéz egy­értelmű választ adni, hiszen az utób­bi években nemegyszer előfordult, hogy ha a Szovjetunió elfogadta a nyugati hatalmak egyik-másik javas­latát, azok hátat fordítottak előző álláspontjuknak és újabb követe­lődzésekkel álltak elő a megegyezés lehetetlenné tételére. A leszerelési tízes bizottságban a Nyugat eddigi álláspontja is arról tanúskodik, hogy a leszerelés helyett tulajdonképpen ellenőrzött, fegyverkezés, illetve le­szerelés nélküli ellenőrzés mellett kardoskodik. Az Egyesült Államok­ban most kibontakozó újabb fegy­verkezési hullám sem bizonyltja a Nyugat őszinte leszerelési vágyát. A leszerelési tízes bizottságban az elmúlt napokban lezajlott vita azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak zavarban vannak és hogy még nem sikerült a váratlan szovjet javasla­tokkal szemben egységes álláspontot kialakítani. A nyugati küldöttségek még mindig tanulmányozzák a szov­jet javaslatot, érdemben még egyi­kük sem foglalkozott vele. Különö­sen a szovjet javaslatban foglalt nyugati álláspontok okoznak nagy fejtörést nekik. Évek óta sok vita folyt arról, mivel is kezdjék a leszerelést. A Szovjetunió a nyugati álláspontok figyelembevételével többször is meg­változtatta javaslatait. Amikor azt javasolta, hogy kezdjék a leszerelést az atomfegyverek betiltásával, akkor a Nyugat azzal állt elő, hogy nem egyezhet bele, mert e téren állító­lag fölénye van. Ekkor a Szovjetunió a hagyományos fegyvernemek betil­tását ajánlotta kezdeti lépésnek, de a kapitalista nagyhatalmak ekkor „a tömegpusztító fegyverek betiltását" ajánlották és végül ebbe sem egyez­tek bele, mert azt állították, hogy ezt nem lehet ellenőrizni. A leszerelési tízes bizottság elé terjesztett, általában irreális nyuga­ti javaslatból a Szovjetunió felhasz­nálta új javaslatában azokat a konk­rét intézkedéseket, amelyek valóban hozzájárulhatnak a leszereléshez. A Szovjetunió azt ajánlja, hogy a le­szerelés első szakaszában semmisít­sék meg a nukleáris fegyverek cél­bajuttatására szolgáló eszközöket és számolják fel az összes katonai tá­maszpontokat. Ez az intézkedés lé­nyegében megoldaná a Nyugat által oly gyakran emlegetett váratlan tá­madás veszélyét is. Figyelemre mél­tó, hogy ezt a javaslatot éppen a Szovjetunió teszi, melynek jelentős fölénye van a legkorszerűbb fegyve­rek, a rakéták terén. Persze Nyuga­ton már napvilágot láttak az első vélemények, amelyek azt szeretnék, ha a nukleáris fegyverek céibajutta­tására alkalmas eszközök megsemmi­sítését nem kötnék a támaszpontok felszámolásához. Természetes, hogy a két intézkedés csakis együttesen valósítható meg, mert különben az nem a leszerelést szolgálná, hanem csupán katonai előnyökhöz juttatná a Nyugatot. Egyes nyugati politiku­sok attól tartanak, hogy a támasz­pontok felszámolása végét jelenti az annyi fáradsággal összetákolt kato­nai tömböknek. De hiszen ez termé­szetes is, nem lehet a katonai töm­bök fenntartására spekulálva lesze­relési egyezményt kötni. Az egész világ békeszerető közvé­leménye érdeklődéssel várja a nyu­gati állásfoglalást a leszerelés kér­désében. A Szovjetunió újra meg­mutatta a megegyezés felé vezető utat, kérdés azonban, Nyugaton nem állítanak-e újabb akadályokat a meg­egyezés útjába a kardcsörtető mili­taristák, akik elvakultságukban már nem látják a világon uralkodó reá­lis helyzetet sem. Az USÄ-ban a választási kampány fokozásával egyre több bátor bíráló hang ítéli el az Eisenhower-kor­mány bel- és külpolitikáját. Az egy­szerű amerikaiakhoz neves politiku­sok, szenátorok is csatlakoznak. De az USA határain túlról is szüntele­nül érkeznek a lesújtó bírálatok. Tegnap az Egyesült Államok hü csatlósait: Li Szin Mant, Menderest söpörte el a népharag, most az ame­rikai-japán katonai szerződés ratifi­kálását keresztülhajszoló Kisi-kor­mány ellen tüntet sok millió japán dolgozó, akii? nem akarják, hogy or­szágukból amerikai haditámaszpont legyen és félnek a fegyverkezési hajszától. Az ázsiai népek haragja az ame­rikai imperializmus ellen fordul, amely a katonai kiadások állandó nö­velésével járó nyomort juttatja ázsiai csatlósainak. A japán nép elkesere­dett harcot vív a reakciós Kisi-kor­mány megdöntéséért, amely Eisen­hower elnök látogatásával próbálja irháját menteni. A legutóbbi esemé­nyek azonban azt bizonyítják, hogy Eisenhower látogatása, ha sor kerül rá - még a sok ezres rendőri se­gédlettel is csak olaj lesz a tűzre és nagyon bizonytalan, hogy ezt a tűzprőbát kiállja-e az ország érde­keit eláruló Kisi-kormány. De nem­csak Japánban, hanem a Fülöp-szi­geteken is hatalmas tüntetések vár­ják Eisenhowert. Ügy látszik, Eisen­hower politikai pályafutásának leg­utóbbi súlyos ballépéseit még bete­tőzik az ázsiai látogatások. A világ figyelme napjainkban a leszerelési tanácskozások felé irá­nyul. A Szovjetunió javaslata kizök­kentheti holtpontjáról a megbeszé­léseket. Tudjuk, hogy Washington­ban, Bonnban s a világ más váro­saiban a hidegháború hívei minden eszközzel igyekeznek ennek majd út­ját állni. A világban azonban egyre erősödnek a békét követelő erők és egyre nehezebb a diktátoroknak, a demokrácia elnyomóinak és a hábo­rúra spekulálóknak a helyzete. Sz. B. T'T T 7 + 1960. június lh

Next

/
Oldalképek
Tartalom