Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-06 / 156. szám, hétfő

Az VSA megkísérli a tények kiforgatását Ny. Sz. Hruscsov válasza a moszkvai Pravda tudósítójának kérdésére Moszkva (ČTK) - A moszkvai Pravda június 5-én közölte Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszát a lap tudósítója kérdésére. Kérdés: A United Press hír­ügynökség jelentése szerint Ha­gerty, a Fehér Ház sajtótitkára jú­nius 2-án az újságíróknak kijelen­tette, hogy Eisenhower az USA el­nöke május 16-án Ny. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének Párizsban kétoldali találkozót javasolt, de Hruscsov e javaslatra azon a napon nem vá­laszolt és nem válaszolt mindaddig, míg a kormányfők Párizsban vol­tak. Mi az ön véleménye Hagerty eme nyilatkozatáról? Válasz: Hagerty nyilatkozata kí­sérlet arra, hogy kiforgassák a tériyleges helyzetet és mentegessék azt a tényt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya meghiúsította a párizsi csúcsértekezletet. A napokban már elmondottam az Izvesztyija tudósítójának, hogy má­jus 15-én a négy nagyhatalom kor­mányfőinek előzetes ülésén H. Macmillannak, Nagy Britannia mi­niszterelnökének kérdésére azt vá­laszoltam, hogy ha Eisenhower el­nök találkozni akar velem, hajlandó vagyok vele összeülni. Eisenhower azonban nem mutatott ilyen kez­deményezést, és én nem kételke­dem benne, hogy Macmillan a kér­désére adott válaszomat tolmácsolta az elnöknek. A négy nagyhatalom kormány­főinek május 16-i előzetes ülésén Eisenhower elnök nyilatkozata vé­gén azt mondotta: „Hajlandók vagyunk vagy félbe­szakítani e kérdés tárgyalását (az amerikai repülőgépek agresszív be­hatolását a Szovjetunió területe fölé - Ny. H.) vagy pedig kétol­dali tárgyalást kezdeni a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között és emellett ez a konferencia pár­huzamosan tovább folyna." Aggodalom Angliában London (ČTK) — Az Egyesült Álla­mokban elrendelték a „fegyveres erők harci készenlétének újabb felülvizsgálá­sát", s úgy mint közvetlenül a meghiú­sult kormányfői értekezlet után próba­riadőt hirdettek. Ez a rendelkezés Ang­liában jogos aggodalmat keltett. William Warwey munkáspárti képvi­selő Macmillan miniszterelnökhöz levelet intézett, amelyben felhívja öt, nyilatkoz­zék a kormánynak eme amerikai akciók­kal kapcsolatos állásfoglalásáról, mert „az amerikai támaszpontok fennállása Angliát belesodorja ezekbe az akciókba". Macmillan e levéllel kapcsolatban ki­jelentette, hogy Warwey javaslatát mér­legelni fogja. Ä Menderesz-kormány embertelen gaztettei Ankara (ČTK) — E. Allatlf ezredes, a török nemzeti egységbizottság hivatalos képviselője Ankarában az újságírókkal újabb adatokat közölt azokról az em­bertelen gaztettekről, amelyeket a meg­bukott Menderesz-kormány követett el. A Reuter szerint Allatli megerősítette, hogy Menderesz rendőrsége számos fő­iskolást legyilkolt és holttesteiket egy húsfogyasztó üzem szekrényeibe tette. A hóhérok több holttestet feldarabolták és vadállatok elé vetettek. Allatli elmon­dotta, hogy e borzalmas gaztettekről rövidesen részletes adatokat tesznek közzé. Az isztanbuli temetőkben a katonaság most exhumálja azon nemrégen elteme­tett személyek holttesteit, akikről az a vélemény, hogy Menderesz rendőrsége gyilkolta meg őket. Nem hivatalos hírek szerint Menderesz rendszerének további öt áldozatára bukkantak. Javuz iskolaügyi miniszter június 4-én közölte az újságírókkal, hogy még nem ismeretes azon diákok pontos száma, akik áldozatul estek Menderesz rendsze­rének. Az amerikai külügyminisztérium kép­viselője az újságírók kérdéseire beismer­te, hogy az USA kormányának tudomása volt arról, hogy Törökországban nincs minden rendben, de ennek ellenére tá­mogatta szövetségesét, Mendereszt, mert „a kommunizmus ellen volt". AZ AMERIKAI haditengerészet e^yik légf támaszpontjáról pénteken felbocsá­tott mintegy 150 méter átmérőjű kísérleti műanyag léggömböt alig 75 perces emel­kedés után villámcsapás érte. A lájgömb megsemmisült. (ČTK) SIDNEYBEN pénteken sztrájkba léptek az egyik állami légi utasforgalmi tár­saság alkalmazottai tiltakozásul munka­feltételeik rosszabbodása ellen. (ČTK) „CSEHSZLOVÁKIA — a fejlett ipar országa" címmel június 4-én kiállítás nyílt meg a litvániai Vilniusban. (ČTK) Dr. FUNK, az NDK főügyésze pénteken a bonni főügyészt levélben felszólította Oberländer volt nyugatnémet miniszter és náci gonosztevő azonnali kiadására. Ober­lándert az NDK legfelső bírósága élet­fogytiglani börtönre ítélte. (ČTK) Gyorsírásos jegyzetből felolvasom válaszomat az elnöknek, amelyet ugyanezen a május 16-i ülésen ad­tam: „Ami Eisenhower úr nyilatkoza­tát illeti a kétoldali találkozóról, úgy vélem, hogy ez jó gondolat. A tár­gyalások mindig hasznosak. Nekünk is, önöknek is túlságosan nagy itt a felelősségünk, és mi — minden eset­ben kormányomról beszélek — meg­egyezést akarunk, hogy enyhüljön a feszültség és hogy megoldódjanak az időszerű nemzetközi kérdések. Beval­lom azonban, hogy e javaslatra két­kedéssel tekintek, mert azon a plat­formon, amelyről az elnök beszélt, nem látom milyen feltételek között jöhetne létre kölcsönösen elfogadható kétoldali megegyezés vagy megértés." Mit kellett volna tennie az Egye­sült Államoknak, ha tényleg tárgyalni akart volna velünk? Természetesen, hogy az USA-nak le kellett volna mondania a Szovjetunió ellen folytatott provokációs politikájá­ról, el kellett volna ítélnie az ameri­kai repülőgépek berepüléseit a Szov­jetunió területe fölé és biztosítékot kellett volna adnia, hogy az ehhez hasonló berepülések a jövőben nem fognak megismétlődni. Évszázadok óta úgy volt, hogy ha valamelyik ország kihágást követett el és megsértette egy másik állam szuverén jogait, ak­kor az illető ország kormánya sajnála­tát fejezte ki, és megfelelő biztosíté­kot adott. Ez a legelemibb dolog. Mi­vel azonban az USA nem jelentette ki, hogy a Szovjetunió szuverenitásá­nak megsértésére irányuló politikája helytelen volt, a kétoldali szovjet­amerikai tárgyalás Eisenhower elnök­kel számunkra elfogadhatatlan alapon, nem egyenjogú alapon folyt volna le. Ez vonatkozik az USA és a Szovjet­unió közötti kétoldali tárgyalásokról, a négy nagyhatalom kormányfői érte­kezletével párhuzamosan tartandó tárgyalásokról szóló nyilatkozatra is. Teljesen világos, hogy e tárgyalásokra szándékosan számunkra elfogadhatat­lan feltételeket határoztak meg, s az USA kormánya anélkül, hogy sajnálatát fejezte volna ki és a legelemibb biztosí­tékot adta volna, ragaszkodott a Szov­jetunió elleni agresszív politikájához. Ezért nem vehettünk részt ezen a tár­gyaláson. Végül felhívom a figyelmet arra, hogy a négy nagyhatalom kormány­főinek május 16-i előzetes ülése után az amerikai fél Párizsban nem tért többé vissza e kérdésre. Ugyancsak jellemző volt az USA kihívó álláspont­jára, hogy a Szovjetunió határainak megsértését hivatalos politikájának mondotta. Ezek a tények világosan beszélnek önmagukért. Öt és fél millió japán tüntetett a „biztonsági szerződés" ellen Tokió (ČTK) — A háború befejezése óta a leghatalmasabb akció kereté­ben több mint 5 600 000 japán sztrájkokkal és tüntetésekkel tiltakozott június 4-én az USÁ-val kötött újabb katonai szövetség, valamint a Kisi­kormány politikája és törvénytelen parlamenti eljárása ellen. A tüntetők követelték Kis) és kormányának lemondását, valamint a parlament felosz­latását. Csupán Toklóban 600 ezer személy vonult fel tiltakozó menetben a parlament és az amerikai nagykövetség épülete elé. A japán kormány tömegesen moz­gósította valamennyi rendőri egysé­gét és kemény bánásmódra utasította a tüntetők ellen. A rendőrség minden erőfeszítése ellenére a kora reggeli órákban a tiltakozó sztrájkok idején teljesen megbénult a közlekedés Ja­pánban. Sztrájkoltak a vasutasok, a helyi közlekedési kocsivezetők, a bá­nyászok, kohászok, vegyészek, a ki­kötőmunkások és velük együtt az ál­lami és városi vállalatok alkalmazot­tai. A japán szakszervezetek főtanácsa ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy A szudeianémet revansisták újabb uszítása München (ČTK) — A nyugatnémet po­litikusok uszító beszédeivel kezdődött meg szombaton Münchenben a „szudéta­német kongresszus". A müncheni ki­állítási terem díszhelyein, amelyeket pro­vokációs módon a cseh városok, volt szudéta területek zászlói és címerei dí­szítettek, Strauss nyugatnémet hadügy­miniszter, Wendeí müncheni érsek, vala­mint a csehszlovákiai emigráns csopor­tok képviselői. Prchala hírhedt tábornok­kal, Franz Karmasínnal az élükön foglal­tak helyet. Jelen volt továbbá Habsburg Ottó, valamint az ún. szlovák állam volt külügyminisztere, Hitler munkatársa, Durčansky, akit kormányunk 1945 után háborús bűnösnek nyilvánított és mások. A gyűlésnek mintegy négyezer részt­vevőjét Franz Böhm, a szudétanémet „honfitársi egyesület" elnöke üdvözölte. Meg nem válogatott szavakkal szidalmaz­ta a szocialista államokat és „felszaba­dításukat" követelte. Teljesen a bonni hidegháborús poli­tika szellemében beszélt Strauss külügy­miniszter. Támadta a Szovjetuniót és új­ból hangsúlyozta valamennyi német ön­rendelkezési jogát, s kiemelte a szu­détanémetek érdemeit a bonni állam épí­tésében. Adenauer kancellár és Ollenhauer, a szociáldemokrata párt elnöke a revan­sisták gyülekezetének üdvözlő táviratot küldtek. Lázadás a laoszi hadseregben Hanoi (ČTK) - A Lao Haksat című lap közölte, hogy a laoszi királyi had­seregben szolgáló meo és lao-lum nemzetiségi kisebbségekhez tartozó katonák nemrégiben fellázadtak a megkülönböztetés ellen, amelyet az uralkodó klikk az április 24-i nem­zetgyűlési választások alkalmával al­kalmazott. A Kuvsinov-völgyben levő katonai alakulat, amely túlnyomórészt a meo nemzetiségi kisebbség tagjaiból áll, megtámadta a királyi csapatok egyik alakulatát és felgyújtotta a fegyver­raktárt. Egy másik körzetben a meo nemzetiségi katonák megtámadták a királyi hadsereg 10. zászlóalját. Láza­dásukat széleskörűen támogatja a la­kosság és a lao-lum nemzetiségi ki­sebbséghez tartozó katonák többsége. a japán nép ezúttal Kisi kormányát sarokba szorította. Ezért június 4-én az egész japán közélet további közös tiltakozó akciót hirdetett június 11-re, 17-re és 18-ra. Első ízben történt, hogy a magán­kereskedők országos méretekben be­kapcsolódtak a japán-amerikai „biz­tonsági szerződés" elleni tiltakozó sztrájkba. Japán Kommunista Pártja június 4-én nyilatkozatot tett közzé, amely­ben üdvözli az általános sztrájk nagy sikerét és hangsúlyozza, hogy a „biz­tonsági szerződés" elleni közös harc­ban megszilárdult népegység, az a fő tényező, amely elősegítette az álta­lános sztrájk sikerét. rÁ világ közvéleményének középpontjában a Szovjetunió űj leszerelési javaslata Szűnni nem akaró érdeklődés középpontjában áll Ny. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének valamennyi or­szág kormányfőjéhez intézett üze­nete és az általános teljes lesze­relésre irányuló szovjet javasla­tok újabb változata. Egyre újabb hangok hallatszanak, — a hideg­háború megrögzött hívei kivételé­vel — amelyek egyetértésüket nyilvánítják és támogatják az újabb szovjet békés kezdeménye­zést. A koreai nép teljes támogatása „Ny. Sz. Hruscsov nyilatkozata — jelentette ki CsoWon-täk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Leg­felső Népi Gyűlésének elnöke - új­ból bebizonyította az egész világ előtt, hogy a Szovjetunió békét óhajt. A Szovjetunió fölényben van szá­mos fegyverfajta, az interkontinen­tális ballisztikus rakéták terén, a legsúlyosabb mesterséges égitesteket bocsátja fel és erős tengeralattjáró hajóraja van. Az a tény, hogy a Szovjetunió maga javasolja az atom­fegyverszállító eszközök megsemmi­sítését, kihúzza a talajt azoknak a lába alól, akik kétséget igyekeznek támasztani a Szovjetunió leszerelési törekvéseinek és békevágyának őszintesége iránt. Cso Won-täk ezután emlékeztetett arra, hogy a nyugati nagyhatalmak a leszerelésről csak beszélnek, de azonnal eltérnek saját álláspontjuk­tól is, ha. konkrét intézkedéseket kell jóváhagyni. Most, amikor a Szovjetunió számos javaslatukat el­fogadta, sokkal nehezebb lesz szá­mukra az álláspontjuk megváltozta­tása. Ha most is visszalépjek, az egész világ nemzetei meglátják az imperialisták igazi arcát. — A koreai nép — jelentette ki Nan Szor-ja, a Koreai Békevédők Bizott­ságának elnöke, - teljes mértékben támogatja a szovjet kormány új javaslatait. Ä javaslat elfogadása az egész német nép javát szolgálná Az NDK kormánya június 4-1 nyilatkozatában üdvözli az újabb szovjet leszerelési javaslatot. A nyi­latkozat többek között így szól: „A szovjet javaslatok megvalósí­tása határozottan hozzájárulna a világbéke megszilárdításához, és így megteremtené az egész német nép békés jövőjének feltételeit. Az újabb szovjet lépés megmutatja, hogy az amerikai kormány által el­szabotált párizsi kormányfői érte­kezlet hogyan járulhatott volna hozzá a világhelyzet javulásához." A bolgár nép üdvözli az újabb békés lépést Június 4-én valamennyi bolgár lap közölte Ny. Sz. Hruscsov moszkvai sajtónyilatkozatának tel­jes szövegét, valamint az országok kormányfőihez intézett üzenetét és a szovjet kormánynak az általános és teljes leszerelésre tett újabb javaslatát. A bolgár sajtó hangsú­lyozza a szovjet kormány újabb békekezdeményezésének jelentősé­gét, valamint az általános és teljes leszerelés egyre növekvő szükséges­ségét. A vasárnapi bolgár lapok vezér­cikkeikben rámutatnak, hogy az újabb szovjet javaslatok lehetővé teszik a leszerelés problémájának radikális megoldását és megnyitják az utat az emberiség békés élete felé. Angliában is támogatják az új javaslatot A Daily Worker június 4-i számá­ban közli több vezető brit szemé­lyiség és politikus nyilatkozatát, a legújabb szovjet leszerelési javas­lattal kapcsolatban. B. Russel, ismert filozófus és matematikus kijelentet­te, hogy a javaslatok „igen jónak' látszanak és támogatni kell őket". Russel különösen azt fogadta öröm­mel, hogy a javaslatban első helyen szerepel a nukleáris fegyvereket szállító fegyverek és rakéták be­tiltása. M. Lipton munkáspárti képviselő azt mondotta: A szovjet javaslatok bizonyára nagy lépéssel viszik előre a tárgyalásokat. Ilyen ajánlatot nem lehet figyelmen kívül hagyni." Egy másik munkáspárti képviselő S. Silverman a szovjet javaslatról ki­jelentette, hogy „űj életet és új re­ményt ad a leszerelési konferenciá­nak. Reméljük, hogy a NATO orszá­gainak államférfiai és főként a brit kormány bátorságot és kezdeménye­zést mutat. így azután jó eredmé­nyeket lehet majd elérni". , Annak ellenére, hogy a szovjet kormány javaslatai a sajtóban nagy visszhangot keltettek, a brit kül­ügyminisztérium képviselője nem volt hajlandó semmiképp sem kom­mentálni a Szovjetunió újabb békés kezdeményezését. Csupán annyit kö­zölt, hogy a brit kormány gondosan tanulmányozza a szovjet javaslato­kat és hajlandó megtárgyalni szö­vetségeseivel. Váljék a leszerelés valósággá \ bloan az időben, amikor Nyu­gáton — de leginkább Ameri­kában és Nyugat-Németországban — az agresszív erők fegyvert csörtet­nek és azon spekulálnak, milyen hasznot sajtolhatnának ki a „hideg­háború" általuk ismét felszított pa­razsából —, a Szovjetunió kormánya további javaslatokat terjesztett elő az általános és teljes leszerelésre, mely kétségtelen á jelenlegi nemzet­közi fejlődés kulcskérdése. Az USA által megtorpédózott párizsi kor­mányfői értekezlet után kialakult helyzetben az új szovjet javaslatnak különösen nagy, általános politikai jelentősége van, s bizonyára pozití­van befolyásolja a nemzetközi lég­kör további kialakulását. Néhány nappal a genfi leszerelési bizottság újabb ülésezése előtt en­nek a fontos szervnek a Szovjetunió kormánya újabb ösztönzést ad a hasznos munkára s azt bizonyítja, hogy jóakarattal a leszerelési tár­gyalásoknak minden akadály ellenére lehetnek reális kilátásai. Az új le­leszerelési javaslatot a szovjet kor­mány az ENSZ közgyűlése elé ter­jesztett múlt évi javaslata alapján dolgozta ki, figyelembe véve a lesze­relési bizottság eddigi tapasztalatait s arra irányul, hogy kedvező felté­teleket teremtsen a Kelet és Nyugat állásfoglalásának közeledésére. Hrus­csov elvtárs sajtóértekezletén ki­emelte, hogy „a legutóbbi események nem csökkentették, hanem éppen el­lenkezőleg, növelték az általános és teljes leszerelésnek és a népeket ve­szélyeztető fegyverkezési verseny megszüntetésének szükségességét." A szovjet leszerelési javaslatra jellemző, hogy következetesen kitart az általános és teljes leszerelés el­ve mellett. Azok a változások, ame­lyeket a Szovjetunió kormánya ere­deti javaslatában eszközölt, abból a törekvésből indulnak ki, hogy a Nyu­gat egyes pozitív javaslataihoz köze­ledjék. Más szóval a szovjet lesze­relési javaslat magában foglalja a Nyugat pozitív javaslatait, és tekin­tetbe veszi azokat az ellenvetéseket is, melyeket a nyugati hatalmak a leszerelés egyes szakaszainak tartal­mával kapcsolatban emeltek. így pél­dául a Szovjetunió most azt javasol­ja, hogy már a leszerelés első sza­kaszában semmisítsék meg az atom­fegyverhordozó rakétákat, bombave­tő repülőket, stb. s az idegen terüle­teken elhelyezett katonai támaszpon­tokat. A „hordozók" elsődleges meg­semmisítésének gondolatát eredetileg a francia kormány java­solta. Ezt a gondolatot azonban az USA és Anglia kormányával folyta­tott külön-tárgyalásokon nem tudta elfogadtatni. Franciaország csupán azt érte el, hogy a nyugati leszere­lési javaslatba beiktattak egy szöve­get, mely az atomfegyver hordozók „használatának betiltásáról" csak a leszerelés második szakaszában be­szél. A Szovjetunió tehát a közele­désre törekszik, magáévá teszi a francia kormány javaslatát, sőt mi több, az eredeti gondolat gyakorlati értékét még növeli, mert: a „hordo­zók" használatának betiltása helyett megsemmisítésüket javasolja s ezt egybeköti a katonai támaszpontok likvidálásával! S tekintettel arra, hogy Genfben a nyugati hatalmak ellenezték a Szovjetunió javaslatát, mely szerint a fegyveres erők lét­számát lényegesen már a leszerelés első szakaszában csökkentenék —, a Szovjetunió most azt indítványozza, hogy a haderők lényeges csökkenté­sét a leszerelés második szakaszában és a hadsereg teljes feloszlatását a leszerelés harmadik szakaszában hajtsák végre. A szovjet javaslat elfogadása, a nukleáris fegyverek szállítására al­kalmas eszközöket illetően már az általános és teljes leszerelés első szakaszában megbízható biztosítékul szolgálna a váratlan támadás ellen. Hruscsov elvtárs ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Ha megvalósítják a leszerelési Intézkedéseket, alig ha akad majd valaki, aki kifogásolná az egyes országok területének átre­pülését, történjék az átrepülés bár­milyen magasságban, s bármelyik központ fényképezésének céljából. J elentős helyet foglal el a szovjet leszerelési javaslatban a nemzetközi ellenőrző szervezet megalakítása, melynek magvát az ENSZ keretében már a leszerelés első időszakában létre hoznák. A nemzetközi ellenőrző szervezet összetételével, jogaival és kötelessé­geivel az új szovjet javaslat fog­lalkozik eddig a legaprólékosabban. Emellett a szovjet javaslat szem előtt tartja az ellenőrzés és a lesze­relés elválaszthatatlanságának alap­elvét, és ismét szétoszlatja az ame­rikai rágalmakat, melyek szerint a Szovjetunió elutasítja a szükséges ellenőrzést. Az eddigi leszerelési tárgyalásokon a szocialista országok küldöttségei­nek az okozta a legnagyobb nehéz­séget, hogy a nyugati küldöttségek az ellenőrzés kérdését mestersége­sen komplikálták, a lényeges kérdé­sek megoldása helyett lényegtelen kérdésekkel taktikáztak, segítségük­kel keresték a kibúvót. Az USA tak­tikájára jellemző volt az is, hogy saját javaslataikat visszavonták, el­utasították, mihelyst a Szovjetunió elfogadta őket. A leszerelést ellen­zőinek most azonban nehezebb lesz kibúvót keresni, hisz az új szovjet leszerelési javaslat a Nyugat lesze­relési javaslatának megközelítésére törekszik. Még nehezebben kerülhe­tik el a világos választ a világos kér* désre: akarják vagy nem akarják a leszerelést. A világ közvéleménye nyílt választ követel erre a kérdés­re. rí azánk dolgozó népe, mely egy­öntetűen támogatja a Szov­jetunió újabb leszerelési kezdemé­nyezését, világos választ vár s min­den erőfeszítést megtesz, hogy a le­szerelés valósággá váljék. ÜJ SZÖ 3 * 1960. Június & t

Next

/
Oldalképek
Tartalom