Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-10 / 129. szám, kedd

Hazánk felszabadítása 15. évfordulójának ünnepségei ** * A A* **** *** »*****-fr» A AAAAA A***»*** * AAA AAAAAAA A A *A ** ** ****A* ** ** *** *** *** A* «A ************** ** ****** * * *-*********< Megnyílt a népünk és a szovjet nép sikereit szemléltető kiállítás Ny. V. Podgornyij elvtárs beszéde Drága Novotný elvtárs! Drága Široký elvtárs! Drága elvtársak és barátaim! Tisztelt vendégek! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió népgazdaságának sikereit szemlélte­tő kiállítás megnyitója jelentős nap­ján a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága, a Szov­jetunió kormánya és dolgozói nevé­ben szívből jövő testvéri üdvözletei­met adjam át Csehszlovákia Kom­munista Pártjának és Központi Bi­zottságának, a Csehszlovák Köztár­saság kormányának és Csehszlová­kia egész dolgozó népének! őszintén örvendünk annak, hogy kiállításunkat a cseh és a szlovák nép államünnepe napján, Csehszlo­vákiának a fasiszta elnyomás alóli felszabadítása 15. évfordulója napján nyitjuk meg. Csehszlovákia népe kiharcolta iga­zi szabadságát, a szocializmus út­jára lépett és ragyogó sikereket ért el. A szovjet emberek büszkék azokra a sikerekre, amelyeket csehszlová­kiai testvérei az ipar, a mezőgazda­ság, a tudomány, a kultúra és a mű­vészet fejlesztése terén elértek. Moszkvában e napokban megnyílt a „Csehszlovákia 1960" kiállítás szemléltetően mutatva azt a dicső utat, amelyet a cseh és a szlovák nemzet a legutóbbi 15 év alatt meg­tett. A Szovjetunió fővárosának dolgo­zói leírhatatlan örömmel fogadták Csehszlovákia párt- és kormánykül­döttségét, amelyet Antonín Novotný elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártjának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke vezetett, aki megnyitotta az önök hazájában el­ért sikereket szemléltető gyönyörű kiállítást, örömmel közölhetem önök­kel, hogy ez a kiállítás óriási nép­szerűségnek örvend a szovjet em­berek körében. Nyikita Szergejevics Hruscsov jo­gosan hangsúlyozta, hogy a moszkvai csehszlovák kiállítás nemcsak abban nyújt segítséget a szovjet emberek­nek, hogy az eddiginél jobban tájé­kozódjanak azokról a sikerekről, ame­lyeket Csehszlovákia nemzetei elértek a szocializmus építésében, hanem e kiállítás révén igen sokat tanulhat­nak is csehszlovákiai testvéreiktől. Meg vagyok róla győződve, hogy a prágai szovjet kiállítás a szovjet nép sokoldalú életét kifejezésteljesen szemlélteti. A nagy Lenin által kije­lölt úton haladó hazánk elmaradt or­szágból haladó irányzatú, erős szo­cialista nagyhatalommá változott. A termelés a Szovjetunióban 1959-től a forradalom előtti időben elért ered­ményekhez viszonyítva több mint 40­szeresére növekedett. Sikeresen tel­jesítjük a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán kitűzött nagyvonalú feladatokat. A Szovjet­unió dolgozói 1959-ben — a hétéves terv első évében — kimagasló sike­reket értek el a kommunizmus anya­gi-műszaki alapjának létrehozásához szükséges termelőerők fejlesztésében. Az acél termelését csupán egy év alatt ötmillió tonnával, a szén fejté­sét 10,4 millió tonnával és a nafta termelését 16,3 millió tonnával növel­ték. A Szovjetunió ma már nagyfokúan fejlett és gépesített mezőgazdaság­gal rendelkezik. Nemzeti jövedelme az 1913. évhez viszonyítva 1959-ben több mint hússzorosára emelkedett. A lakásépítkezés terén is hatalmas fellendülés észlelhető. A nehézipar gyors növekedésével egyidejűleg ál­landóan fejlődik a közszükségleti cik­Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a kormány és a Nem­zeti Front Központi Bizott­sága vasárnap a prágai Vár Spanyol-termében ünnepi ülést tartott abból az alka­lomból, hogy a szovjet had­sereg 15 évvel ezelőtt fel­szabadította hazánkat. Jobb­oldali képünk: Antonín No­votný elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, köztársaságunk elnöke ünnepi beszédét mondja. (J. Rublič felv. — ČTK) kek termelése is. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsa e napokban megtartott ülése megvitatta a munkások és al­kalmazottak megadóztatásának be­szüntetését, továbbá azt, hogy 1960­ban befejezzük a rövidített munka­napra való átmenet folyamatát s megvitatott további intézkedéseket is, amelyek a szovjet nép életszínvo­nalának újabb emelését teszik lehe­tővé. Hazánkban évről évre növekszik a főiskolai és középiskolai képzett­séggel rendelkező munkások, kolhoz­tagok száma. A Szovjetunióban éven­te háromszor annyi képzett mérnök hagyja el a főiskolákat, mint az Ame­rikai Egyesült Államokban. Világ­szerte ismeretesek a szovjet tudo­mány kiváló sikerei. A szovjet szputyíkok és lunyíkok felbocsátása után külföldi ellenségeink is kény­telenek voltak elismerni, hogy a szovjet tudósok vezető helyet fog­lalnak el a világ tudományos előre­haladásában. Mindezt az teszi lehetővé, hogy hazánkban a szocializmus győzedel­meskedett. Drága elvtársak! A Szovjetunió és Csehszlovákia nemzeteinek testvéri barátsága történelmi múltra tekint vissza. Ez a barátság azon alapszik, hogy egységesek vagyunk végső cél­kitűzésünkben, mely a kommunista társadalom kiépítésére iránvul. Ez a barátság ma már gyönyörűen meg­nyilvánul országaink szoros gazda­sági és tudományos-műszaki együtt­működésében, kulturális kapcsolataink állandó kibontakoztatásában. A szovjet-csehszlovák gazdasági együttműködés óriási távlatokat nyit meg a két ország népgazdasága va­lamennyi ápazatának fejlesztése előtt, ahogy ez a legjobban megfelel ter­mészetadta gazdasági feltételeik­nek és lehetőségeiknek. Csehszlovákiában a Szovjetunió műszaki segítségével számos ipari üzem épült és épül ma is. A szovjet emberek viszont nagyra értékelik Csehszlovákia hozzájárulását a Szov­jetunió népgazdaságának fejlesztésé­hez, azt a segítséget, amelyet Cseh­szlovákia megmunkáló gépek s beren­dezések, valamint könnyűipari ter­mékek és egyéb árucikkek szállítá­sával nyújt. A Szovjetunió lakossága e napokban nagy megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy a Szovjetunió és Csehszlo­vákia képviselői hosszú időtartamra szóló új egyezményt írtak alá, az 1961-1965-ös években megvalósuló árucseréről. Az országaink közötti áruforgalom pénzben kifejezve ezek­ben az években eléri a 30 milliárd rubelt, ami körülbelül azonos a leg­utóbbi 15 év alatt elért áruforgalom­mal. Ez pedig testvéri barátságunk további ragyogó bizonyítéka. A szocialista tábor valamennyi or­szága gazdasági, tudományos és mű­szaki kapcsolatainak fejlesztése ezen országok őszinte óhaja. Ennek az együttműködésnek egyik fontos módozata a tudományos, műszaki és termelési tapasztalatok kölcsönös cseréje, ami hozzájárul a munkater­melékenység növeléséhez, a műszaki előrehaladáshoz s a termelés gépe­sítéséhez és automatizálásához. Hi­szen a technika a szocialista orszá­gokban a dolgozók érdekeit szolgál­ja, a munkát termelékenyebbé teszi és nagy mértékben megkönnyíti. Mindez lehetővé teszi a szocialis­ta országoknak a termelés oly gyors ütemének elérését, aminőről a hal­dokló kapitalizmus nem is álmodha­tott. Az imperialista körök hiába tö­rekszenek különféle kereskedelmi korlátozásokkal és provokációs lá­zas fegyverkezésükkel a szocialista országok békés fejlődésének fékezé­sére. Imperialista urak, az önök ter­ve csődöt mond! Csődöt mond a bon­ni revansisták terve is, akik nem akarják levonni a tanulságot a leg­utóbbi háborúból és ismét gonosz­tevő terveket szőnek egy új hábo­rú kirobbantására s azoknak a vál­tozásoknak a felszámolására törek­szenek, amelyek a hitleri Németor­szág szétbomlasztása után megvaló­sultak. A régi idők sohasem térnek vissza. A szocialista tábor ma olyan óriási erőkkel rendelkezik, amelyek minden támadót összezúzhatnak. A bonni revansistáknak emlékeze­tükbe kellene vésniök azt a bölcs közmondást, hogy: „Aki másnak ver­met ás, maga esik bele"! Drága elvtársak! A szovjet állam következetesen valóra váltja a békés együttélés lenini politikáját. Határta­lan humanizmus, a háború lehetősé­gének örök időre való kizárására az emberek életéből és az emberiség minden erejének anyagi javak terme­lésére való összpontosítása, — ezek az eszmék hatják át azokat a javas­latokat, amelyeket a Szovjetunió az általános és a teljes leszerelés s a német békeszerződés megkötése ér­dekében tett. A szocialista országok legfontosabb törvénye, hogy rendszeresen kell gondoskodniok a termelőerők fej­lesztéséről az emberek an-agi ^ szel­lemi szüséqleteinek minél jobb ki­elégítése érdekében. Reméljük, hogy a szocialista termelés ezen irányza­tát, a szocialista kultúra fellendülését kiállításunk is szemlélteti. Éljen Csehszlovákia és a Szovjet­unió nemzeteinek örök és megbont­hatatlan barátsága! Éljen a világbéke! A Szovjetunió sikereit szemléltető kiállítást a Szovjetunió kormányának megbízásából megnyíltnak nyilvání­tom. Elvtársak, üdvözöljük önöket kiállí­tásunkon! A „Libuše" díszelőadása a prágai Várban (ČTK) — A prágai Vár történelmi múl­tú Ulászló-terme vasárnap, május 8-án jelentős eseipény színhelye volt. A csúcs­íves boltozatú hatalmas teremben annak a szívből jövő hálának jeléül, melyet egész népünk érez szovjet felszabaditóink iránt, a Csehszlovákia és a Szovjetunió megingathatatlan szövetsége megünnep­léséül felhangzottak Smetana „Lubiše" című operájának gyönyörű akkordjai. A nézőtér első soraiban helyet fog­laltak Pavol Dávid, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Jiŕí Hendrych, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Otakar Šimú­nek, Viliam Široký, Jan Hlina, Ľudmila Jankovcová és Rudolf Strechaj elvtársak, pártunk és kormányunk képviselői, Oldŕlch Černík, Vladimír Koucký, Bruno Köhler és Vratislav Krutina, a CSKP KB titkárai, a CSKP KB tagjai és póttagjai, a kormány tagjai, tudományos és kul­turális életünk képviselői, iparunk és mezőgazdaságunK kiváló dolgozói. Az elő­adáson Nyikolaj Viktorovlcs Podgornyij­nak, az SZKP KB elnöksége s a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnöksége tag­jának, Ukrajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezeté­sével a szovjet küldöttség is jelen volt. Az opera előadását a prágai diplomáciai testület tagjai és külföldi újságírók is megtekintették. ^ Zdenék Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének beszéde Csehszlovákia népeit mélységesen meghatja, hogy szovjet elvtársaink oly szívből jövő örömmel vesznek részt a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadításunk 15. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepsé­geinken. Ez azonban érthető. Hiszen azt, hogy a Csehszlovák Köztársaság létezik és ismét méltó helyet foglal el a nemzetek nagy családjában, hogy Csehszlovákia népe ismét szabadon dolgozhat és alkothat, a szovjet nép tette lehetővé tengernyi vére ontá­sával, nagy hőstetteivel. Ámde nemzeteink barátságában sokkal több rejlik a közös szenve­désekre és a múltban közösen ontott vérre való visszaemlékezésnél. Mér­hetetlenül erős és állandóan erősödő kapcsolatok állanak fenn közöttünk abban a közös alkotó munkában, amely a legmagasztosabb emberi eszmék, Csehszlovákia népei és a szovjet nép boldogabb jövője, a világ valamennyi nemzete testvériségének na^ gon­dolata megvalósítására irányul. A nemzeteknek a múltban sohasem volt oly gyönyörű alkotó programjuk, mint az, amelyet az előrelátó Lenin tűzött elénk és amelyet Csehszlová­kia népe a testvéri szovjet néppel összefogva ma marxi-lenini pártjaik vezetésével megvalósíthatnak és ennek érdekében felhasználhatják a szov­jet tapasztalatokat, a műszaki és tu­dományos vívmányokat. Szovjet elv­társaink új, szabad életünk 15 éve alatt számtalanszor bebizonyították őszinte barátságukat. A barátság e megnyilvánulásai új alkotómunkára serkentenek bennünket, lelkes törek­vésekhez adnak szárnyaló erőt. A barátság egyik ilyen bizonyítéka, hogy a Szovjetunió képviselői részt vesznek a hazánk felszabadításának 15. évfordulójára rendezett ünnepségeinken és elsősorban itt Prágában, e gyönyörű szovjet kiállítás megnyitásán is. Ezekben a helyiségekben, ahol ma nálunk, az előző években is al­kalmunk volt hasonló szovjet kiállítások megtekintéséhe, amelyek tanúbizonyságát adják a szovjet ipar, a szovjet mezőgaz­daság gyors ütemű előrehaladásának és azoknak a nagy sikereknek, amelyeket a Szovjetunió a kultúra terén elért. E ki­állítások mindegyike meggyőzően szemlél­tette, hogy a Szovjetunió építő törekvései gazdagon gyülmölcsözmek. A mai napon megnyüó kiállításra már a Szovjetunió nagyszabású hétéves népgazdaságfejlesztési terve a jellemző, amelyet az SZKP XXI. kongresszusa tűzött ki. Ezt a tervet a szovjet nép boldogan és sikeresen váltja valóra. A mai napon megnyíló kiállítás a múltnál sokkal meggyőzőbben mutatja meg nekünk a szovjet gazdaság óriási erejét, a műszaki forradalom határtalan jelentő­ségét, ama forradalomét, amely szemünk előtt játszódik le, megváltoztatja a ter­mészetet, megzabolázza az óriási szovjet folyókat, a föld mélyéből felszínre hozza a vasérc s az értékes fémek óriási meny­nyiségét, megvalóstíja a hatalmas ország villamosítását, — amit már Lenin is elő­relátott, — újszerű műanyagok, műrostok gyártását teszi lehetővé, felbontja az ato­mokat és belőlük az ember szolgálatában határtalan mennyiségű eniergiát tesz sza­baddá, rakétákat küld a világűrbe, melyek utasaiként nemsokára emberek az eddi­ginél még nagyobb mértékben tárják fel előttünk a világűr titkait, A szovjet tudomány és technika állandóan segítséget nyújt nekünk abban, hogy szövetkezeti földjeinken növelhessük a hektárhozamo­kat, egyre nagyobb mennyiségben termeszt­hessünk mezőgazdasági termékeket, hogy dolgozó polgártársaink bővelkedjenek az élelmiszerekben és végső soron a világon sehol se lehessem éhínség, sehol se kerül­hessen sor katasztrófákra. A szovjet tu­domány gondoskodik a betegekről, hogy új életerőt öntsön beléjük, de ugyanakkor szebb, egészségesebb nemzedékek neve­lésére törekszik, amely még sikeresebben folytassa arra irányuló törekvéseinket, hogy az emberek még boldogabban élhes­senek földünkön. Az emberi elme és a sok-sok szorgal­mas emberi kéz mindezen vívmányai kizá­rólag azt a célt szolgálják, hogy előse­gítsék az új szocialista ember növekedését, kultúrája felvirágoztatását, hogy az • új szocialista ember műveltebb, erkölcsösebb, emberségesebb legyen s az emberek és nemzetek között sohase kerülhessen sor összetűzésekre, hogy ne legyenek háborúk és az emberiség örökké békében élhessen. Állíthatjuk, hogy a szovjet ember előtt már most, a szocialista társadalom első időszakában is megmutatkoznak a kommu­nista társadalom képének körvonalai. A szovjet kiállítás minderről igen sokat mond nekünk. Boldogok va­gyunk, hogy ez a kiállítás akkor nyí­lik meg, amikor közvetlen szomszéd­ságában arra készülünk, hogy meg­mutassuk a világnak 15 évi alkotó törekvéseink gyümölcseit.' Mindkét kiállítás — a szovjet és a csehszlo­vák két testvérre emlékeztet ben­nünket: az egyik idősebb, tapasztal-* tabb, a másik fiatalabb, de szintén kifejezésre juttatja, hogy az új, szo­cialista életstílus híve és hazánkat teljes alkotó erejében szemlélteti. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt ál­lítom, hogy ez a két kiállítás beszé­des bizonyítékát adja annak a közös munkának, amelyet népünk és a szov­jet nép maradéktalan erkölcsi-poli­tikai egységben végez. E két kiállítás megmutatja, miként alakul ki űj, gyönyörű erkölcsi és szellemi közös­ségünk, melyben a Labetől és a Šu­mavától egészen a Csendes-óceánig kiterjedő hatalmas szocialista tábor többi országai is részesülnek. Mily hatalmas erő rejlik a szocialista tá­bor valamennyi nemzete e szilárd sorsközösségének gondolatában! Mily bátorságot kölcsönöz nekünk ez a gondolat további építőmunkánkhoz, mennyire megerősíti szivünkben azt a meggyőződést, hogy végül is győz­nünk kell a világbékéért vívott nagy. harcunkban. Üj alkotmányunk tervezete, melyet kommunista pártunk készített elő és megítélés céljából hazánk egész la­kossága elé terjesztett — ez lévén állandóan elmélyülő szocialista de­mokráciánk kiválóan bevált módszeré — éppen ezért teljesen jogosan ki­mondja, hogy Csehszlovákia a Szov­jetunió vezette hatalmas szocialista tábor szerves része. Hiszen orszá­gainkat a teljes erkölcsi, politikai és gazdasági egység fűzi egymáshoz. Közös érdekek, közös célkitűzések és állandóan erősödő gazdasági és kultu« rális kapcsolatok fűznek bennünket: egymáshoz. Csehszlovákia népeit már nem tölti el az az érzés, mint a há­ború előtt, hogy hazája kis területén el van szigetelve, termelését már nem korlátozza kisebb arányú nversanyag­alapja, amely régebben akadályozta alkotóerőinek teljes kibontakoztatá­sában. Ma úgy érezzük, hogy egy hatalmas, több mint egymilliárd em­ber lakta gazdasági térséghez tar­tozunk. A Szovjetunió képviselőivel együtt nemrég aláírt kereskedelmi egyezményünk harmadik ötéves ter­vünk tartamára azt jelenti, hoay a Csehszlovák Köztársaság és a Szov­jetunió közötti kereskedelem forgal­ma, pénzben kifejezve eléri az 50 milliárd koronát. Ez csak csekély mértékben szemlélteti az országaink között egyre nagyobb méretekben ki­cserélésre kerülő gazdasági és kul­turális értékeket. Az említett szerző­dés nemcsak azt teszi számunkra lehetővé, hogy célszerűen kiegészít­sük nyersanyag- és élelmiszeralapun­kat, hanem azt is, hogy az eddigi-* nél gyorsabb ütemben foroghassanak ipari üzemeink uépeinek kerekei, na­gyobb mértékben fejleszthessük az erőinket megsokszorosító sorozat­gyártást s a termelés automatizálását. A mai napon megnyíló szovjet ki­állítás hazánk népeinek a tanulságok új forrása lesz, újabb serkentő erővel hat, hogy még jobban dolgozzunk és ugyanakkor, — mint ahogy már mon­dottam, - újabb bizonyítéka a szov­jet nép és Csehszlovákia népei kö­zötti örök, halhatatlan, őszinte barát­ságnak és testvériségnek. j ÜJ SZŐ 3 * 1960. május 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom