Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-01 / 120. szám, vasárnap

BULGÁRIA Az alkotó kezdeményezés nagy ereje Egy üzem annyit termel, mint 20 évvel ezelőtt az egész ipar • A május 1. előtti verseny sikerei • Gaganovisták a mozdonyokon • Akik a versenytárstól tanulnak (v.) — A valamikor kizárólag mezőgazdasági terményeiről ismert Bulgária ma rohamosan fejlődő iparral rendelkező ország lett'. Az ipar hatalmas fejlődése során a dolgozók alkotó kezdeményezése teljes mértékben kibontakozott. A bolgár nép kezdeményező ereje a szocialista munkaversenyben jut kifejezésre. A verseny a május elseje előtti Időszakban nagy lendliletet vett és olyan eredményeket hozott, amelyekre méltó büszkeséggel tekinthetnek a dolgozók. Nem lesz hiábavaló, ha mi is megismerkedünk a bolgár dolgozók versenyének módszereivel, mert sok új, értékes mozzanatot fedezhetünk fel bennük. • A TERÜLETEK VERSENYE Tavaly figyelemre méltó kezdeményezéssel álltak elő a plovgyivi és szófiai területek dolgozói. Versenyt indítottak a két terület ipari üzemei között és nemcsak az egyes üzemek eredményeit értékelték, hanem az egész területét. A verseny eredménye az lett, hogy mindkét terület az ország legjobbjai közé verekedte fel magát és ma is élenjár az országos versenyben. Mindkét terület üzemei magasan túlteljesítették a tervfeladatokat és több millió levát takarítottak meg a bolgár népgazdaságnak. A két terület példája magával ragadta a többi terület dolgozóit is, és ma már a területek páros versenye az egész országban elterjedt. • TAPASZTALATCSERE — A VERSENY ALAPJA A területek közötti verseny egyik legjelentősebb mozzanata, hogy a legszorosabb együttműködésben, az önzetlen tapasztalatcserén alapul. Az üzemek nem zárkóznak le elért eredményeikkel, ezzel biztosítva további előnyüket a versenyben. Éppen ellenkezőleg: megértették a verseny célját, azt, hogy ez az egész népgazdaság javát szolgálja, és beiktatták verseny-feltételeibe a rendszeres tapasztalatcserét. A versenyidőszak folyamán az üzemek kicserélik egymás között újítási javaslataik terveit, megszervezik a kiváló dolgozók látogatását a versenytársnál. A Május 1. előtti versenyben például Gabrovo területének üzemei, amelyek a szliveni üzemekkel versenyeznek, a versenytárs üzemeiben rendezték meg újítási javaslataik kiállítását. A szliveniektől viszont átvették az önköltségek csökkentése terén jól bevált módszereket. • MÁJUS 1. ELŐTT Az üzemek dolgozói május elseje előtt számos akciót szerveztek. Lenin-napokat rendeztek, az élmunkás napokon kimagasló eredményeket A NATO harmadik s egyben legfontosabb ilyen nyilvánosan be nem vallott céljainak a gyarmati népek nemzeti felszabadító, sőt sok esetben a szociális szabadságért is küzdő mozgalmainak elnyomása. Ebből a célból az imperialisták a NATOhoz hasonló, a NATO-val részben közös tagok, részben más szervezeti módszerekkel szorosan együttműködő, támadó tömböket létesítettek, amelyek szinte szakadatlan lánc alakjában körülveszik a szocializmust építő államok hatalmas tömbjét. De éppen ezen a téren vallott fiaskót a legnagyobb mértékben az imperializmus mesterkedése. A gyarmati rendszer fenntartása a kapitalizmus létének egyik alapvető feltétele; szüksége van a gyarmatok nyersanyagára, a gyarmatok olcsó munkaerejére, a gyarmatokból származó szédületes profitokra, amelyből bizonyos morzsákat odavet saját munkásarisztokráciájának is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, majd a Szovjetuniónak a második világháborúban a világ legreakciósabb erői felett\ aratott döntő győzelme, földünk legnagyobb népének, a kínai népnek felszabadulása az idegen elnyomás, kizsákmányolás alól, együttesen úgy hatott, hogy az imperializmus csak az említett támadó tömbök megszervezésében, közös támadó stratégiájának kidolgozásában és közvetlenül az ázsiai, afrikai, latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalmának minden eszközzel való elnyomásában látja létét biztosítva. Ám nézzük meg - május elseje jó alkalom erre, mert a dolgozó nép szabadságának ünnepe világszerte — mi az eredménye ennek a roppant imperialista erőfeszítésnek. A válasz egyértelmű, és a monopóliumok számára siralmas: a fő támadó tömbnek, a NATO-nak megalakítása óta eltelt évtized éppen a gyarmati népek felszabadulásának, diadalmas előretörésének, a világ gazdasági és politikai fejlődésében való egyre következetesebb részvételének az évtizede. Ugyanakkor a értek el. Nagy lendületet vett a felajánlási mozgalom. A V. I. Lenin Kohászati Kombinát dolgozói már március közepe óta „Lenin-műszakokban" dolgoznak, hogy sikeresen teljestíhessék értékes felajánlásukat, amelyet Május 1. tiszteletére tettek. A felajánlás szerint az évi tervet 105 százalékra teljesítik. • A RÉGI GÉPEK IS FELHASZNÁLHATOK" A szovjet Gaganova, a kommunista brigád vezetőjének munkamódszere gyorsan elterjedt Bulgária üzemeiben is. Érdekes, hogy elsőknek a mozdonyvezetők tették magukévá az új módszert. A kiváló eredményeket elérő mozdonyvezető csoportok az elmaradozók gépeit vették át, hogy ezekkel is hasonló sikereket érjenek el. Igy bizony a modern, új mozdonyokról a gépészek gyakran öreg, „nyugdíj" előtt álló mozdonyokra kerültek. Megmutatták azonban, mire képesek az öreg gépek is, ha jó kezekben vannak, ha a kezelő gondosan és szakmai tudását kellőképpen érvényesíti. A mozdonyvezetők után más ágazatokban is tudatára ébredtek, hogy sok régi gépet még igen jól kihasználhatnak a termelés növelésére, az önköltségek csökkentése érdekében. Az építővállalatok, textilgyárak, gépállomások dolgozói figyelmüket a vasutasok példája nyomán a kihasználható tartalékokra fordították. A kezdeményezésből országos mozgalom lett, amely jelentős önköltségcsökkentést eredményezett. • AZ ÜJ TECHNIKA Az új technika is utat tör a bolgár üzemekbe. Nemrégen Vraca város közelében egy hatalmas textilkombinát építését kezdték meg. Az új üzemben vagy 1200 automatikus szövőgép lesz, 200 olyan fonógépet szerelnek itt, amelyek 70 ezer orsóval dolgoznak. A kombinát évente 34 millió méter kitűnő minőségű anyagot gyárt majd. Ez annyi, mint amennyit 1939-ben az ország legfejlettebb iparága, az egész textilipar összesen gyártott. világ békemozgalom soha nem látott méretű megizmosodásának az ideje, mert természetszerűleg a szabadságukat minap vissza kapott népeknek fejlődésükhöz mindenekelőtt békére van szükségük. Ilyen értelemben május elseje világszerte a béke ünnepe is. Igy aztán érthető, hogy az imperialista világnak olyan jelentős tényezője is, mint a NATO-seregek egykori parancsnoka, Montgomery angol tábornok is felismeri a tömbök politikájának értelmetlenségét. Amint ő maga mondotta minapi nyilatkozatában, nincs értelme a szocialista államok ellen fegyverkezni, mert ezeknek az államoknak a területén senki sincs, aki háborúra gondolna, támadó háborút tervezne. Nem mondotta az angol tábornok, de hozzátehetjük, hogy a támadó tömbök azért is értelmetlenek, mert a fent említett, s nyíltan be nem vallott céljaikat sem tudják elérni: ellenkezőleg, az imperialista világ messzebb van eredeti világuralmi céljainak megvalósításától, mint bármikor a második világháború befejezése óta. Éppen az idei május hónap fogja megmutatni az egész világnak, mennyiben csak a pusztába kiáltónak a szava Montgomery kijelentése. Az alig két hét múlva Párizsban öszszeülő négyhatalmi csúcsértekezlet hivatott szemléltetni, mennyire ébrednek rá,a nagy kapitalista államok vezető körei, államfői a támadó tömbök, az esztelen fegyverkezés politikájának teljesen céltalan voltára. Hruscsov elvtárs minapi beszédében hangsúlyozta, — amit mindnyájan úgy is tudunk — hogy a legjobb szándékokkal, a legőszintébb békevággyal indul Párizs felé, hogy a legmagasabb politikát közös erőfeszítéssel összhangba hozzák az egész világ népének egyértelmű megmásíthatatlan akaratával, a békevággyal. Reméljük, hogy egy esztendő múlva, amikor a Chaillot-palota körül ismét lombba borulnak a platánok és a gesztenyefák, más, emberibb, békésebb és igazabb jelszavak hirdetik az emberiség jobb korának kikeletét. Sz. L. SZU HSZUEH-HUI tét éjszaka volt, amely talán soha- Romanov elvtárs! Levele mélyen TIZENKILENC sem virrad fel számára. A pénztári meghatott, úgy érzem, hogy együttÉVES. Lágyvonalú, kazetta fehér körvonalai egy pilla- érzése tiszta szívből fakadt. Ismét kerek arca szép- natra még egyszer felvillantak sze- visszanyertem önbizalmamat. Ha önségén mit sem me előtt. tői új kezet kapok, azt elsősorban rontanak a dél- A kunyhóból kihallatszó zaj egy arra fogom használni, hogy megszokínai nőket jel- közelben lakó munkást, névszerint rítsam az ön élettelen kezét, amely lemző vastag aj- Wan-Tien-Lit felverte álmából. Pisz- az igazi szeretet és barátság üzenetek és a szája mindkét szögleté- tolyával a kezében Hszu kunyhója tét küldte el nekem. Nem gondolom, bői állafelé húzódó hegek sem. felé rohant és útközben néhányszor hogy nagy bátorságnak adtam tanúAmikor kezet fogott velem, meg a levegőbe lőtt. E pillanatban egy jelét, de tudom, hogy kitartást, kellett csodálnom e vékonyujjú kéz alak futott ki a kunyhóból. Wan hősiességet tanulhatok öntől. Kedfeltűnően szép formáját. Ez a kéz lőtt, és a bandita elterült a földön, ves Romanov elvtárs, amint csnk azonban kemény, akár a vas ... A pénzeskazettát görcsösen szorítot- tehetem, eljövök magukhoz, hisz alig Hszu nem veszi szívesen, ha a? ta magához. Nem tudták kinyitni és várom a pillanatot, hogy találkoz1959. március 3-tól 4-ére virradó ezért magukkal akarták vinni, hassunk. Közölje kérem, mennyi 3 éjszakára emlékeztetik. Ma már — A többi rabló már készült, hogy időt venne igénybe kezelésem, mipersze-nem minden felindulás nél- Wanra vesse magát, de ekkor min- be kerülne, és hol kaphatnék szálÓ kül — beszél ugyan erről az éj- den oldalról parasztok közeledtek lást. Válaszát várva szívből jövö szakáról, de kézzel lábbal tiltako- futólépésben, úgyhogy a támadók köszönetet mondok önnek és a többi r> zik az ellen, hogy bárki és hősnőnek megfutamodtak. A parasztok elfog- elvtársnak minden fáradozásukért". h nevezze. „Valóban keveset tettem, ták közülük azt, aki Hsžu két kezét Hszu 1960. január 13-án hazájából, Ö hogy ezt az elnevezést kiérdemel- könyörtelenül lemetszette. Egy to- ahol örök a nyár, a szibériai Tsitába jem, — mondja szerényen. Azt vábbi, - a rablóvezér — önként utazott. Életében először látott haV azonban már nem akadá% lyozhatja meg, hogy szeméül lyét, a még nemrég valahol, 3 az ország déli részében dolJ3 gozó, ismeretlen bankhivatal^ noknő nevét országszerte is^ merjék és dicsérő szavakkal 3 emlegessék. A yünnani targ tományban, közvetlenül a 0 burmai határ mentén a 5 tacsungi kis állami bírtok 3 bankjában dolgozott. Az emlí^ tett éjszakán a hivatali heÔ lyiségéül és egyben lakásául g szolgáló bambuszkunyhóban I? hajnali fél háromig dolgozott és azután lefeküdt. Megszokta már, hogy néhány bútordarabot tóljon a vékony bambuszajtó elé, mivel minden eshetőségre számítania kellett. A közeli burmai határ mögött még mindig ott tanyásztak a kuomintangbandák szétszórt csoportéi jai, amelyek terrorizálták a 3 lakosságot és gyakran beQ törtek kínai területre is. A Q burmai kormány hiába fordult % többször is azzal a kéréssel tj az ENSZ-hez, hogy gondoskodjék e banditák eltávolí2 tásáról. Hszu hajnali négy óra felé különös zörejre lett figyelmes. Valaki félretolta az ajté mellől a bútorokat. Az ajtó tárva nyitva állt, és a szo, bábán egy férfi árnyéksze6 rü alakja mozgott. „Ki az?" PEKINGI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA vat és olyan hőmérőt, amely 40 fokos hideget mutatott. Fogadtatása azonban akár a yünnai tavaszi napok, oly meleg volt. „Romanov megölelt és megcsókolt, mintha édesapám volna" mondotta Hszu. „Megemlítette, hogy a legutóbbi éjszakán álmatlanság gyötörte, mert nem tudta, mennyire gyógyultak sebeim, és rendben vannak-e izületeim. Gyárának valamennyi munkása részt vett két műkezem elkészítésében. Romanov elvtárs naponta háromszor oktatott a mükezek használatára. Ha meg volt velem elégedve, megveregette a vállamat és így szólt — harasó! Két hét alatt már anynyira haladtam, hogy műkezemmel enni, írni, fogat mosni, fésülködni, varrni, fürészelni és kalapálni is tudtam. Örömömben sírtam és úgy éreztem, hogy én vagyok a világ legboldogabb embere. Jól tudom, mily sok munkát igényel az ilyen pontosan működő mükéz elkészítése és el tudom képezlni, hogy a szovjet elvtársaknak milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük". Hszunak a Romanov-család adott szállást. A nap csaknem minden órájában voltak látogatói, eljöttek Romanovék szomszédai és barátai, de q kérdezte Hszu, de nem ka- f.ro SAO-CSt;*"Á KÍNAI ' NÉPtiĎZTÄŔ'SASÁG ELNÖ- Tsitá számos további lakosa pott választ. - Aki nem KE A KIVÁLÓ DOLGOZÓK ORSZÁGOS ERTEKEZLE- is, alig várta, hoqy meqhívják. válaszol, nem jöhet baráti T£N KEZET SZORÍT HSZU HSZUEH-HUl-VEL. Hszút nemegyszer megszóllíszándékkal - gondolta. Ván- tották az utcán. Romanovék kosa alá nyúlt, de ugyanabban a jelentkezett, mivel a kudarcot val- Hszut tiszteletére banketet adtak, pillanatban eszébe jutott, hogy pisz- lott betörés után összeveszett ban- amelyen a vendéglátó anyósa kiváló tolyát tegnap kölcsön adta valaki- dája tagjaival. Bevallotta, hogy cso- konyhaművészetéről tett tanúbizonynek. Az íróasztala fiókjában levő portja a felmorzsolt kuomintang- ságot. Romanov pohárköszöntőt monkézigránátokat azonban már sem- hadsereg maradványa és a burmai dott Tsita „új kínai lányának" enészsémiképpen sem vehette magához, határt átlépve jött kínai területre, gére. Hszu ekkor ivott életében először Ezen az íróasztalon állt a bank pén- Az elrabolt pénzzel újabb ügynökö- szeszes italt. Később ellátogatott egy zeskazettája, melyben 50 000 yüan, ket akartak szerezni. Az éjjeli meg- gyárba, ahol vak munkások dolgozkisparasztok megtakarított pénze rohanás célja pedig az volt, hogy a tak. Az egyik munkásnő hozzá léés az állami birtok által befizetett határmenti lakosságot terrorizálják, p

ett és kezével megérintette. „Látösszegek voltak. Most már egy to- megfélemlítsék. A banditákat 1959. ni szeretnélek" - mondotta, „a tervábbi férfi is belépett a szobába, augusztus 18-án a falu egész la- meted alacsony, de nem vagy túl Ö v Hszu szeme megszokta a sötétsé- kosságának jelenlétében rögtön íté- sovány". Egy nap távirat érkezett ** ^ get, ezért csakhamar megállapítot- lő bíróság elé állították és halálra Romanovékhoz Moszkvából, az egész£> ta, hogy a két ember késekkel, ítélték. ségügyi minisztertől: „Amennyiben S puskákkal van felszerelve. Az egyik a Hszut emlékeztetnem kellett arra, Hszunak segítségre volna szükséH pénzeskazettát vette munkába. Hszu mondja el, hogyan mentették meg ge

> repülőgépet küldünk." Hszu haezt látva teljes erejéből segítségért az életét. Az elvérzéstöl a szó leg- z

atérése előtt beszélt a rádióban. S kiáltott. A banditák dühösen csend- szorosabb értelmében az utolsó pil- Meg akarta köszönni az önzetlen re intették. „Fogd be a szádat, lanatban mentették meg. Teljes ségítséget, de csak néhány szóig különben véged!" - szólt suttog- nyolc órán át ömlesztettek vért jutott el, nem jött ki hang a torkán va a magasabb bandita. Hszu sem- ereibe, és a parasztok valameny- Hszu azután gyönyörű ajándékokmibe sem vette fenyegetését. „Ezt nyien nagy megtiszteltetésnek vet- kai megrakodva tért vissza hazánem tettem bátorságból," mondja ték, hogy saját vérüket adhatják, jába. „A kórházban sok-sok álmátszinte bocsánatkérően, „de ha már Sokáig feküdt eszméletlenül, és csak ;

a

n éjszakán nyugtalanított az a kéregyszer valamihez hozzáfogtam, azt mesterségesen táplálhatták, öt nap dés, mivel foglalkozhatom a jövővégre is kellett hajtanom. Eltökél- múlva repülőgépen Kunmingba, a 6

e„. Vajon az állam és a párt tarttem, hogy a banditák nem kapa- tartomány fővárosába szállították, Son ej életem végéig? Semmilyen rintják meg a pénzt." Hszu ismét ahol Hszuba lassanként ismét visz- hasznos munkára sem leszek már élesen felkiáltott, de ekkor az szatért az élet... alkalmas? Romanov nemcsak két egyik bandida hosszú késével, A kórházban se vége, se hossza üj kezet adott nékem, hanem elsőamelyhez hasonlót a környék erdő- nem volt a látogatásoknak. Eljöt- sorban belém oltotta annak biztonlakói használnak, szája felé súj- tek a kormányzó és a párttitkárok, ságérzését, hogy amíg élek, mindig tott. Az ütéstől Hszu a földre esett, a posta pedig ontotta a leveleket, dolgozhatom. szájából fogak hulltak ki, és az volt az amelyek nemcsak Kínából, hanem Tsita, számomra a nemzetköziség, érzése, hogy teljesen szétroncsoló- külföldről is érkeztek a fiatal hősnő a szo

ci

alista eszmeközösség iskolája dott az állkapcsa. A másik bandi- címére. Egy ilyen levél B szibériai vol

t A

miko

r átadták nekem a müta puskatussal verte, miközben tár- Tsita városából jött. Feladója Alek- kezeket, mindent segítség nélkül sa megpróbálta késsel kinyitni a sze j Romanov a következőt írta: szere

ttem volna megcsinálni, de kazettát. Nyilvánvalóan nem akar- „Kedves Hszu-Hszueh-Hui! Bátran ugyanakkor attól tartottam, hogy ták magukkal cipelni a nehéz ka- és vitézül viselkedtél, nem gondoltál a

z emberek előtt valamilyen hibát zettát, hogy könyebben menekül- magadra, és ezzel mindenütt sok- követhetnék el. Minduntalan ilyen hessenek, csak a pénzt szerették sok barátot szereztél. Sorsod mély- kérdésekkel fordultam Romanov volna kivenni belőle. Hszu nagy ségesen meghatott. Talán mindenki elvtárshoz: Fel tudom már venni erőlködéssel feltápászkodott, de a másnál jobban veled érzek, mivel a kabátomat? Cigarettára tudok banditák hátrakötötték mindkét ke- f ágyás következtében én is elvesz- m

<j

r gyújtani? Nem tartom túl zét. „Arcuk most oly közel volt tettem mind a két kezemet. Azt ügyetlenül a teás csészét? 6 pedig az enyémhez, hogy nikotinos lehe- szeretném mondani néked, hogy bíz- mi

ndig így válaszolt: Ha akarod létükét is éreztem". A kis bankhiva- zál a jövőben. Visszatérsz az élet- tudod. Minél többet tudsz, annál talnoknő utolsó erejét megfeszítve be, dolgozhatsz megint népedért jobban megbecsülnek az emberek, kiszakította magát a banditák ke- úgy, mint ahogy én is tettem. Je- an

nái gyorsabban térhetsz vissza á zéből, a pénztári kazettára vetette lenleg egy művégtagokat készítő kis dolgozók közé. Igen. most tanulni magát és mindkét kezével görcsö- gyár igazgatója vagyok, és olyan fogok, egy új világot fedezek fel sen megragadta. mükezet terveztem, melynek segít- és sok lehetőségét találom meg an- V, Ami ezután történt, azt Hszu csak ségével nemcsak ehetsz, hanem ír- nak, hogy az emberek munkájában § sok-sok nappal később tudta meg, hatsz, festhetsz és rajzolhatsz is. segíthessek". p „Hirtelen az volt az érzésem, hogy írd meg kedves Hszu, eljöhetnél-e Hszu Hszueh Hui búcsúzóul kezet ^ H ezer kalapács sújt a szívemre", hozzánk. Ogy fogadnánk, mintha a fogott velem. Odanyújtott keze oly 5 ^ A banditák hosszú késükkel mind- mi leányunk volnál." kemény, mint akarata, amellyel jö- ' S két kezét levágták, vére patakban Hszu ápolónőjének még aznap es- vöjét, új életét kormányozza. S ömlött a csonkokból. Körülötte sö- te tollba mondta válaszát: „Kedves HARRY SYCHROVSKY JJJ SZÓ 5 + 1960. május 1.