Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-29 / 148. szám, vasárnap

VÉGET ÉRT A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSE Nem ítélték el az USA agresszív tetteit New York (ČTK) - A Biztonsági Tanács pénteken 16 órakor (közép­európai időszámítás szerint) kezdte meg 852. ülését, amelyen folytatta Argentína, Ceylon, Ecuador és Tunézia küldöttségei határozati javaslatá­nak tárgyalását. A Biztonsági Tanács pénteki Ülésének napirendjén szerepeltek a négy­hatalmi határozati javaslat kiegészítő javaslatai, amelyeket A. A. Gro­miko, a Szovjetunió külügyminisztere, a szovjet küldöttség vezetője ter­jesztett elő. Elsőként a francia küldött jelent­kezett szólásra, aki sajnálatát fejez­te ki a csúcsértekezlet kudarca fe­lett és hangsúlyozta további békés tárgyalások szükségességét. A tár­gyalt kérdés lényegével, vagyis a négy hatalom határozati javaslatával és a szovjet módosító javaslattal kapcsolatban kijelentette, hogy a négyhatalmi határozati javaslat szer­zőinek az volt a szándéka, hogy egyeztető határozati javaslatukat a napirend különpontjaként terjesszék elő és ezzel a szovjet panasz meg­tárgyalását elválasszák a tanácsko­zások felújítására vonatkozó felszó­lítástól. A négyhatalmi határozati javaslat gyenge pontjait és fogyatékosságait ezután Jerzy Michalowszki lengyel küldött leplezte le. Henry Cabot Logde amerikai kül­dött, aki a lengyel küldött után szó­lalt fel, a négyhatalmi egyeztető ja­vaslat szovjet módosító javaslatainak elutasítását kérte. Kérését azzal in­dokolta, hogy az USA kormánya „szándékainak békeszeretete" köz­ismert. A további szónok A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere volt, akí a szovjet módosító javaslatokkal szembehelyezkedő egyes szónokok beszédeivel kapcsolatban elvi meg­jegyzéseket tett. A. A. Gromiko meg­ismételte a Szovjetunió módosító javaslatait és megmagyarázta jelen­tőségüket. Amennyiben a Biztonsági Tanács nem fogadja el a szuverenitás meg­sértését elítélő határozati javasla­tot, ezzel rossz szolgálatot tesz a jövőbeni tárgyalásoknak. Olyan hatá­rozati javaslat elfogadása, amely nem ítéli el az államok légiterének megsértését és a szovjet módosító javaslat elleni ellenvetések rossz elő­készületet jelentenének a további tárgyalások folytatására. A Biztonsági Tanácsban jelenlevő küldöttek előtt ismeretes, hogy Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és a szovjet kormány rendkívül elismerően nyilat­kozott Eisenhower elnökről. Minden­kor a jószomszédi kapcsolatokról beszéltünk — mondotta Gromiko —, annak ellenére, hogy az USA-ban egyes személyek állandóan hamis in­formációkat terjesztenek a Szovjet­unióról. Ezen tény ellenére Eisenho­wer elnökről sok jót mondottunk. Miként kell azonban értelmeznünk a légitér megszegésének politikáját, amit Eisenhower elnök több alka­lommal személyesen védelmébe vett és most két nappal ezelőtt beszé­dében megismételt. Itt Eisenhowerről, az elnökről és államférfiről beszélek, aki végül is kétségkívül hozzácsatolta aláírását a kémtevékenységi programhoz és a felderítő repülőgépek kiküldéséhez. Eisenhower elnök ezzel súlyos fele­lősséget vállal magára. A. A. Gromiko beszédének befeje­zése után a Biztonsági Tanács elnöke azt javasolta, hogy a tanácskozást halasszák el a közép-európai időszá­mítás szerinti 21 órára. Rövid vita után az elnök javaslatát elfogadták. A Biztonsági Tanács péntek esti ülésének kezdetén az angol küldött mondott rövid beszédet. Igyekezett megmagyarázni, hogy a négyhatalmi határozati javaslatot elég pontosan megszövegezték és hogy e határo­zati javaslat az angol küldöttséget teljes mértékben kielégíti. Ecuador küldötte ezután a négy állam (Ecuador, Argentína, Tunézia és Chile) határozati javaslata szer­zőinek nevében a Biztonsági Tanács elé terjesztette a négy állam hatá­rozati javaslatának „módosított szö­vegét." A módosított szöveg elolva­sása után kitűnt, hogy a módosítás alapjábanvéve a négy állam hatá­Az egész világ előtt lelepleződött o washingtoni kormány hazugsága Washington (ČTK) - Az ame­rikai szenátus külügyi bizottsága csUtörtökön megkezdte az ame­rikai kormány eljárásának tárgya­lását az U-2 felderítő repülőgép­pel kapcsolatban, amelyet május 1-én a Szovjetunió területe fe­lett lelőttek. Herter államtitkár beszédében tel­jes mértékben azonosította magát az USA kormányának eddigi agresszív politikájával, amelynek „fő irányvo­nala egészséges" és „amelyet foly­tatni kellene." New York - Freeman, a TASZSZ New York-i tudósítója az amerikai kémrepülőgép esete kivizsgálásának megkezdésével kapcsolatban írja: Az USA szenátusának külügyi bi­zottsága megkezdte azon okok tár­gyalását. amelyek a párizsi értekez­let kudarcához vezettek. Ezen vizs­gálat megnyitását az amerikai köz­vélemény nyomása kényszerltette ki, amely közvéleményt megzavarta a csúcsértekezlet kudarca. Ezt a ku­darcot, mint tudjuk, az USA Idézte elő. Tekintetbe kell vennünk még az abból a tudatból eredő szégyen ér­zését, hogy a washingtoni kormány durva hibát követett el és mint ahogy James Warburg ismert közíró megírta, a washingtoni kormányt az egész világ előtt hazugságon érték. Nehéz előrelátni, hogy ez a vizs­gálat milyen mértékben tapint majd az amerikai kormány politikájának elevenjére, amely a párizsi csúcsér­tekezlet kudarcához vezetett és hogy végül is nem csúcsosodik-e ki olyan kísérletben, hogy a kormány eljá­rását igazolja. A vizsgálat zárt ajtók mögött fo­lyik. Fulbright szenátor, a bizottság elnöke kijelentette, hogy a bizottság később valószínűleg maga elé idézi Alien Dullest, a Központi Tájékoztató Szolgálat igazgatóját és Gates had­ügyminisztert, akik nagymértékben járultak hozzá a csúcsértekezlet meghiúsításához. Az amerikai katonák garázdálkodása Nyugat-Németországban A nyugat-németországi sajtó be­számol arról, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaságban állomásozó amerikai katonák egyre több büntet­tet követnek el. A Németország egységét szorgal­mazó bizottság áttekintést közölt az amerikai katonák gaztetteiről. Ez a publikáció csupán a nyugat-német­országi sajtó adataira támaszkodik és nem számol be a Nyugat-Berlinben elkövetett gaztettekről. Még ezek a nem teljes adatok is megdöbbentők: a legutolsó évben a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai katonák 67 személyt meg­gyilkoltak, 135 nőt megbecstelenítet­tek, 74 taxisofőrt megtámadtak és kifosztottak, 105 rablást követtek el. A statisztika szerint a megbecstelení­tett nők 75 százaléka 16 éven aluli lány volt. Bizalmat szavaztak a svéd kormánynak Stockholm (ČTK) - A svéd par­lament szombaton csekély szótöbb­séggel bizalmat szavazott Erlander szociáldemokrata kormányának, amely a forgalmi adó megszavazását a bizalom kérdésével kapcsolta össze. A forgalmi adót ez év elején vezették be. A kormány ezen adó jövedelméből akarja fedezni az állami költségvetés hiányát. A kormány mellett 188 szociálde­mokrata képviselő szavazott. A kor­mány ellen a burzsoá pártok 185 képviselője adta szavazatát. Svédor­szág Kommunista Pártjának képvise­lői tartózkodtak a szavazástól. Bár az új adó bevezetését nem helyeslik, nem akartak Erlander kormánya el­len szavazni és ezzel megkockáztatni egy reakciós kormány uralomra jutá­sát. rozati javaslatában foglalt eredeti általános felszólítások más csopor­tosításában rejlik és hogy ismét ki­kerüli a katonai repülőgépek idegen légitérbe való küldésének konkrét elítélését és nem tartalmazza azt a kijelentést, hogy az ilyen akciók ve­szélyeztetik a világbékét. A vita további szónoka Monzsi Szlim tunéziai küldött volt. Beszéde jellemző volt egyes országok kormá­nyainak álláspontjára, amelyek — már csak saját érdekükben is — teljes mértékben tudatában vannak a szovjet álláspont jogosságának, azonban e kérdésben nem merész­kednek nyíltan elítélni az amerikai kormány eljárását. Utána Argentína küldötte szólalt fel, aki kénytelen volt beismerni a szovjet álláspont „elvi helyességét", azonban ő is elutasította a szovjet kiegészítő javaslatok támogatását és a négy ország módosított javaslata mellett foglalt állást. Álláspontját a többi között azzal indokolta, hogy a világ közvéleményére való tekin­tettel kívánatos egyöntetűséget el­érni a Biztonsági Tanácsban, mintha a világbéke érdekében nem volna sokkal fontosabb elítélni a nyilván­való agresszort, vagyis az USA kor­mányát. Claude Corea, a Biztonsági Tanács elnöke a ceyloni küldöttség nevében szólalt fel és igyekezett megmagya­rázni azt a törekvést, amelyet a négy állam határozati javaslatának szerzői fejtettek ki annak érdekében, hogy határozati javaslatuk legszélesebbkö­rű támogatását érjék el a Biztonsági Tanácsban. Az elnök ezután rátért a szava­zásra az előterjesztett javaslatok­ról. Közölte, hogy a szovjet küldött­ség nem ragaszkodik harmadik mó­dosító javaslatának Megszavazásá­hoz. Egyúttal jelentette, hogy a szovjet küldöttség egyetért azzal, hogy az első és második kiegészítő javaslatról egyidejűleg szavazzanak. A Biztonsági Tanács először a Szovjetunió első és második módo­sító javaslatáról szavazott. E javas­lat mellett, amely elítéli katonai repülőgépek behatolását más államok területe fölé és megállapítja, hogy az ilyén aftbfők összeegyeztethetetle­nek az alapokmány elyeivel és az államok szuverenitásával, s veszé­lyeztetik a világbékét, a Szovjetunió és Lengyelország . küldöttségei sza­vaztak. A javaslat ellen szavaztak az USA, Nágy'-Britannia, Franciaor­szág, Argentína, Olaszország küldött­ségei és Csang Kaj-sek képviselője. A Biztonsági Tanács elnöke ezután Argentína, Ceylon, Ecuador és Tu­nézia módosító határozati javaslatát bocsátotta szavazás alá. A határozat mellett 9 tag (az USA, Nagy-Britan­nia, Franciaország, Olaszország, Tu­nézia, Ecuador, Argentína, Ceylon és Csan Kaj-sek képviselője) szavazott. A javaslat ellen nem szavazott egy küldöttség sem. Két küldöttség (a Szovjetunió és Lengyelország), tar­tózkodott a szavazástól. A négyhatal­mi határozati javaslat megszavazá­sával a Biztonsági Tanács sürgős ülése véget ért. Szovjet kormányküldöttség Argentínában Buenos Aires (ČTK) Pt szovjet kormányküldöttség A. N. Koszigin­nal, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének elsó helyettesével az élén május 26-án felkereste az Argentin Köztársaság nemzeti kongresszusát. A vendégek a képviselőház elnöké­nek kíséretében megtekintették a kongresszus épületét és az egyes termeket. A. N. Koszigin Argentína nemzetgyűlési képviselőit látogatás­ra hívta a Szovjetunióba. A szovjet küldöttség ezután részt i Kuba népének. vett a kubai küldöttség által rendev zett fogadáson, amelyen jélen voJÉ Frondizi argentin köztársasági el* nők, az argentin kormány tagjál, i külföldi küldöttségek és a vendégelő A. N. Koszigin a Szovjetunió nem­zeteinek, kormányának és Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének nevében forró üdvözleteket és jókívánságokat tol­mácsolt Oswaldo Dorticosnak, Kuba elnökének, a kubai kormánynak és Magyarországon lerövidítik a munkaidőt Budapest (ČTK) - A Magyar Népköztársaság kormánya határoza­tának értelmében Magyarországon ez idén folytatni fogják a fárasztó és az egészségre ártalmas munkát vég­ző dolgozók munkanapjának lerövi­dítését. 1960 végéig további 33 ezer munkás tér át a 36 órás, 40 órás és 42 órás munkahétre. Magyarországon már két évvel ezelőtt megkezdték a nehéz munkát végző dolgozók mun­kaidejének lerövidítését. 1959-ben mintegy 60 ezer munkás munkahe­tét rövidítették le. Ez év végéig ös«. szesen mintegy 100 ezer munkás tér ét Magyarországon a rövidített mun­kahétre. A magyar kormány határozata hangsúlyozza, hogy a munkahét le­rövidítésével nem csökkentik 8 munkások bérét. Szovjet ipari kiállítás Etiópiában Addisz Abeba (ČTK) — Az Addisz Abeba-i szovjet ipari kiállítás meg­nyitásán M. A. Lyeszecsko, a Szov­jetunió minisztere, a szovjet kor­mányküldöttség vezetője és I. Haile Szelasszié, Etiópia császára beszédet mondottak. M. A. Lyeszecsko beszé­dében a Szovjetunió nemzetei, a szov­jet kormány és Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke nevében Etiópia császárának, kormá­nyának és baráti népének forró üd­vözletet és sok jókívánságot tolmá­csolt. M. A. Lyeszecsko beszédében hangsúlyozta, hogy á szovjet kor« mány továbbra is a nemzetek közötti béke és barátság politikáját fogja megvalósítani. Etiópia császára köszönetet mon­dott a jókívánatokért és megelégedő sét fejezte ki á szovjet Ipari kiállí­tás megnyitása felett. Rámutatott ar-» ra, hogy a szovjet ipari kiállítás a t Etiópia és a Szovjetunió között a közelmúltban megkötött kereskedel­mi egyezmény teljesítésével hozzájá­rul Etiópia ipari fejlesztéséhez. Lengyel lap Krumey gaztetteiről Az amerikai rakéta ezúttal a csillagokat méri Washington (ČTK) — Az amerikai haditengerészet kötelékében működő tudósok az új-mexikói White Sands támaszpontról fellőtték az „Aerobee­hi" rakétát. E rakéta feladata a csillagok ibolyántúli sugárzásának mérése és a lehető legpontosabb adatok beszerzése a csillagok hely­zetéről a világűrben. A rakétát 8 messzelátóval szerelték fel. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a csillagok fényét detektorok tükrök segítségével elektrikus impulzusok­ra alakítják át. Ezeket az impulzu­sokat a Földön létesített felvevő készülékek veszik fel. Az „.Aerobee­hi" rakéta segítségével szerzett ada­tok lehetővé teszik a csillagos ég eddig legpontosabb térképének meg­rajzolását. Varsó (ČTK) Krumey náci gonosz­tevő letartóztatásával kapcsolatban a Slowo Powszechne lengyel lap kommentárt közölt, amelyben felhív­ja a figyelmet e náci gonosztevőnek a második világháború idején Len­gyelországban elkövetett súlyos gaz­tetteire. A lap a többi között beszámol ar­ról, hogy Krumey az 1939 - 45-ös években Lodzsban az áttelepítési szer­vezet biztonsági szolgálatának és a rendőrségnek pafáncsnóka yolt E szervezet fő célja a lengyelek tö­meges kitelepítése volt. Krumey a Gestapónak és az SS-szervezetnek javaslatokat terjesztett elő a len­gyelek és zsidók kitelepítésére, vég­rehajtotta Himmlernek a lengyel nép gyilkolására és a gyermekek némete­sítésére vonatkozó parancsait, kru­mey lelkiismeretét több mint 15 ezer emberélet terhelt no A törökországi események a belpolitikai válságot tükrözik Ankara (ČTK) — Törökország belpolitikai helyzete válságos pont­hoz érkezett. Menderesz kormánya megbukott, s az ország ügyeinek irá­nyítását a hadsereg vette kezébe. A demokrataellenes Menderesz­rendszer válsága már régen érőben volt. A török lakosság széles ré­tegeiben növekedett az elégedetlen­ség a kormány irányvonalával, amely az ország politikáját a támadó NA­TO- és CENTO-tömbökhöz fűzte. Menderesz kormánya olyan tervekbe sodorta az országot, amelyek ide­genek Törökország tényleges bizton­sága érdekeitől, és az Egyesült Ál­lamoknak támaszpontokat bocsátott rendelkezésére az U-2 amerikai kémrepülőgépek számára. A török­országi amerikai katonai támasz­pontok nemcsak közvetlenül ve­szélyeztetik az ország biztonsá­gát, hanem további terhet ró­nak gazdaságára is. A török kor­mánynak - hogy eleget tegyen a Pentagon követelményeinek — az ország gazdasági fejlődésének rová­sára növelnie kellett katonai költ­ségvetését. Az óriási katonai kiadá­sok inflációra, a gazdaság bomlására, a néptömegek elszegényedésére ve­zettek. Mindez természetesen erélyes til­takozást váltott ki az országban, amely az utóbbi időben tömeges kormányellenes megnyilvánulás jel­legét öltötte. Az ellenzéki párt a nép kirobbanó elégedetlenségét haladék­talanul felhasználta a maga politikai A Li Szin Man-klikk további vérfürdőit leplezték le Dél-Koreában Fenján (ČTK) — A Li Szin Man rendszer Dél-Koreában 1950. június 25-ike táján, amikor megkezdődött a kóreai háború, tömeggyilkosságo­kat követett el. Amint a demokrata párt képviselője kijelentette a dél­koreai parlamentben, a vérfürdők áldozatainak száma sok ezerre rú­gótt. Csupán Púszan térségében a Li Szin-Man klikk hívei dróttal egy­máshoz kötözött ötezer embert ker­gettek a tengerbe. A kóreai központi sajtóiroda ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ed­dig a szörnyű eseményeknek csu­pán egy részét leplezték le, és csak most, hogy Li Szin Man rendszerét megdöntötték, Dél-Kórea minden tá­járól érkeznek jelentések és tanú­vallomások a Li Szin Man hordák embertelen gaztetteiről. céljaira. A kormány durva megtorló intézkedésekkel és tömeges letartóz­tatásokkal válaszolt A politikai harc tetőfokának pillanatában a hadsereg ragadta kezébe a hatalmat. Korai volna még a GurSel tábor­nok vezette nemzeti egységbizottság politikai irányvonalát megjósolni. Igaz, az Ankarában közzétett nyilat­kozatban a katonai parancsnokság rámutat, hogy Törökország hű ma­rad a NATO-hoz és a ČÉNTO-hôz, de mindenki előtt világos, hogy Török­ország nemzeti érdekeinek csak a valóban független politika felelne meg, amely nem kötné őt katonai politikai tömbökhöz, hanem elősegí­tené a nemzetközi együttműködést és a béke megszilárdítását. Újabb földrengés Chilében Hatezer halott • Félmillió hajléktalan Santiago de Chile (ČTK) - Chile déli tájain pénteken újabb föld­rengés pusztított. 11 óra 29 perc­kor - greenwichi időszámítás sze­rint - erős földrengést jeleztek. A legutóbbi becslések szerint a chilei múlt heti pusztító földren­gésnek 6 ezer áldozata van. Ďél­Chilében félmillió lakós vált haj­léktalanná. Földrengés Albániában Május 26-án csütörtökön, az albá­niai Korea városában és a környező vidéken erős földrengés volt, amely­nek következtében hatan meghaltak, kilencvenöten pedig megsérültek. Több mint ezer lakóház és középü­let megrongálódott. Az albán kor­mány a földrengés következményei­nek orvoslására sürgős intézkedé­seket tett. (ČTK) NASSZER, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke június első felében hivatalos láto­gatásra Jugoszláviába utazik. (ČTK) ŰJ SZÖ 7 * 1WÓ. májas 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom