Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-20 / 139. szám, péntek

Csehszlovákia kormánya tiltakozik az USA államtitkárának sértő kifejezései ellen A Külügyminisztériumban szerdán, május 18-án Thomas P. Dillon Aidenak, az USA prágai ügyvivőjének a következő tartalmú emlékiratot adták át. Az Amerikai Egyesült Államokban 1960. május 9-én " közzétették Christian Herter államtitkár nyilatkozatát, melyben a Szovjetunió elleni kirohamásaival kapcsolatban tapintatlanul és indokolatlanul megsértette a Csehszlovák Köztársaságot is, azt állítva, hogy „Csehszlovákiát erőszakkal meghódították". Ez a kijelentés elvi ellentétben áll minden nemzetközi szokással és kifejezetten az államunk belügyeibe való beavatkozásról tanúskodik. Csehszlovákia kormánya ezt a kijelentést a dicstelen „hidegháború" kifejezésre juttatásának és olyan eszköznek tekinti, melynek segítségével az Egyesült Államok igyekszik eltéríteni a figyelmet arról a tényről, hogy a világ közvéleményének színe előtt rábizonyították a Szovjetunió ellen irányuló támadó jellegű kémtevékenységet. Csehszlovákia erőszakos meghódításáról csak azokkal az eseményekkel kapcsolatosan lehet beszélni, amelyek a müncheni árulást követték, amikor is mint ismeretes. Csehszlovákia a nyugati nagyhatalmak árulása következtében a hitleri fasizmus martaléka lett. Az Egyesült Államok mostani politikájára azonban jellemző, hogy az Egyesült Államok megdöbbentő közömbösséget tanúsít Csehszlovákia népének szenvedései iránt, amelyek az említett árulás s az azt követő megszállás tragikus következményei voltak. Erről az a tény is tanúskodik, hogy az Egyesült Államok az NSZK területén büntetlenül megtűri olyan elemek tevékenységét — s ezáltal gyakorlatilag védelmébe veszi azokat —, amelyek Csehszlovákia területén a fasiszta támadók megszállása idején többek között náci bírói tisztségben bűncselekményeket követtek el. 1948-ban a külföldről támogatott burzsoá elemek ugyancsak megkísérelték, hogy erőszakkal magukhoz ragadják a hatalmat Csehszlovákiában. Az ilyen fordulat elérésére törekedtek — s erről kétségkívül az államtitkár úrnak is tudomása van — egyes körök a Nyugaton is. A világ közvéleménye még emlékezetében tartja azokat a kijelentéseket, amelyeket ezzel kapcsolatosan Steinhardt, az Amerikai Egyesült Államok akkori csehszlovákiai nagykövete tett. Csehszlovákia népe azonban akkor már elég erős volt, hogy önállóan, minden külső beavatkozás nélkül, az alkotmányban lerögzített előírásokkal összhangban meghiúsítsa e reakciós puccs végrehajtását. Az államtitkár 1960. május 9-i kijelentésével megkísérelte annak a történelmi ténynek a meghamisítását, hogy Csehszlovákia népe 1948 februárjában megakadályozta a csehszlovákiai s a világreakció puccskísérletét, hazája igazi ura lett és A Szovjetunió rendületlenül törekszik a világbéke rr r r megorzesere (Folytatás az 1. oldalról) következőket írják: „Tiltakozunk az USA-nak a háborús szakadék szélén táncoló politikája ellen; az USA uralkodó körei legyenek teljes tudatában annak, hogy ők felelősek a világ jelenlegi helyzetéért. „Követeljék kormányuktól — folytatódik a határozat — változtassa meg erőpolitikáját.'

1 / Számos esetben a dolgozók határozataik végén kötelezik magukat, hogy még szorgalmasabb munkával fogják támogatni a békéért vívott további harcot. így pl. a KRÁĽOVO DVORE-1 VASMŰ alkalmazottai kijelentik, hogy a Szovjetunió, az egész szocialista tábor és a haladó emberiség harcát a béke megszilárdításáért senki sem képes megállítani. „Ezt a harcot a munka frontján vívjuk és minden erőnkből teljesíteni és túlszárnyalni akarjuk a tervfeladatokat mind az idén, mind pedig az egész harmadik ötéves terv folyamán." Hazánk egyéb részeiben is a dolgozók munkafelajánlásokat tesznek tiltakozó gyűléseiken. így pl. a KARVINAI MÁJUS 1. NAGYBÁNYA BÉKE-ÜZEMÉNEK bányászai gyűlésükön megígérték, hogy május végéig 5000 tonna szenet bányásznak ki terven felül. A SLAVOŠOVCEI KÖZÉPSZLOVÁKIAI PAPÍRGYÁR dolgozói a következő határozatot hozták: „Felháborodással ítéljük el a nyugatiak, elsősorban az USA provokatív és felelőtlen eljárását a világbéke megőrzésével szemben. Teljesen a Szovjetunió békepolitikája mellett állunk, amelyet Hruscsov elvtárs nyilatkozatában kifejtett. Még szorosabban felzárkózunk a testvéri szovjet nép mellé, amely következetesen és rendületlenül törekszik a világbéke megőrzésére és a különböző rendszerű országok békés együttélésére." DOLNÝ BÁR ÉS MAD község dolgozó népe nagy felháborodással fogadta az amerikai repülőgép berepülését a Szovjetunió légi terébe. A legerélyesebben tiltakoznak az Amerikai Egyesült Államok kémkedési szándéka ellen és a provokációs berepülések azonnali megszüntetését követelik. Dolný Bár és Mad község szövetkezeti dolgozói, munkások és értelmiségiek egységesen szállnak síkra a béke ügye mellett s elítélnek minden provokációs cselekedetet. ígérik, még szorgalmasabban fognak dolgozni, hogy ezzel is szilárdabbá tegyék a békét. A HARCOS 1880. május 20-án ^ A jövő évben ünnepeljük Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulóját. A párt élen^ járó alapító tagjai közé tartozott % Šmeral és Zápotocký elvtársak mel^ lett Josef Haken is, akinek ma ün$ nepeljük születése 80. évfordulóját. ^ Haken hosszú éveken keresztül ott ^állt forradalmi mozgalmunk és Cseh^ Szlovákia Kommunista Pártja élén. i Már az első világháború előtt meg^ nyerte a munkásság bizalmát áldo^ zatkész, fáradhatatlan munkásságá^ val az északkelet-csehországi szocia^ lista mozgalomban. Már akkoriban ^szembeszegült a szociáldemokrácia ^vezető politikusainak opportunizmusával, nem volt hajlandó együttműködni a burzsoáziával. A jičíni munkások ezért választották meg már ^ 1912-ben szociáldemokrata járási ^szervezetük vezetőjéve. Haken az 41918—1920-as évek forradalmi idő-szakában ennek a vidéknek munkásóságát harcba szervezte a szocialista köztársaságért s az Októberi Forradalom óriási jelentőségének tudatosításáért. 1919-ben Haken a mar^xista baloldal egyik élenjáró tényefc zője. v ^ Josef Haken, aki eredetileg tanító ^ volt, nemcsak a parlamentben küz^dött a munkásság igazáért, hanem ^közvetlenül és forradalmár módon ^ részt vett a munkásosztály harcaidban, sztrájkjaiban, tüntetéseiben. ^ 1925-ben egy ilyen tüntetés során ^ a prágai rendőrséggel folytatott $ küzdelemben súlyosan megsebesült. ^ Még ugyanebben az esztendőben a ^ párt élére került és az 1929. évi V. ^kongresszuson tagja lett a gottwaldi ^yezetésnek. A többi elvtárssal vállT ' "1 " 1 " J •» « ^ vetve harcolt a harmincas években „ 1 eXtlL es OLtOZkOdeS szenátusban, a sztrájkmozgalom$ ban, a pártsajtó oldalain s mint a §párt képviselője a Kommunista In^ternacionáléban, a burzsoá támadások, a fasizmus, a köztársaságot köz^vetlen veszélyeztető hitleri nácizmus felien. § Haken élete végéig állandó érdek^ lődéssel kísérte az iskolaügy és a § kultúra kérdéseit, nem egy esetben ^mint képviselő is fellépett a tanfc könyvek reakciós és antihumánus ^tartalma ellen a parlamentben s már s biztosította igazi szuverenitását és függetlenségét. Népünk e történelmi tapasztalatok alapján olyan bel- és külpolitika mellett foglalt áJiást, amely teljesen megfelel érdekeinek s szükségleteinek, biztosítja gazdasági és politikai függetlenségét, állambiztonságát és összhangban van a világ valamennyi népének békeóhajával. Hangsúlyoznunk kell, hogy az államtitkár e sértő kijelentését a csehszlovák államünnép napján tette, melyhez az Egyesült Államok kormánya jókívánságait fejezte ki. Ez a kétszínüség tipikus az Egyesült Államok Csehszlovákiával szemben folytatott politikájára. E tények s a legutóbbi nemzetközi tapasztalataink alapján nem igen hihetünk az amerikai tényezők azon állításának őszinteségében, hógy az Egyesült Államoknak érdeke a nemzetközi feszültség enyhítése és a Csehszlovákiához fűződő kapcsolatainak megjavítása. Csehszlovákia kormánya teljes határozottsággal tiltakozik Csehszlovákia megsértése ellen, amit az Egyesült Államok felelős tényezője követett el s többek között rámutat az ilyen magatartás összeegyeztethetetlenségére azzal a ténnyel, hogy az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Csehszlovákiával és elvárja, hogy az államtitkár megfelelő formában bocsánatot kér. Hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából a közszükségleti ipar és a kereskedelem a bratislavai Téli-stadionban megrendezi a „textiláruk és az öltözködés" kiállítását. A kiállítás június 3-tól június 26-ig tart, s reggel 9 órától este 21 óráig látogathatják dolgozóink. A kiállítás előcsarnokában a látogatók újból tudatosítják szabad tizenöt év alatt elért eredményeink jelentőségét. Szemléltető képet nyernek dolgozó népünk életszínvonalának nagyméretű emelkedéséről, ami főleg a közszükségleti iparcikkek iránti keresletben és a rendszeres árleszállításban nyilvánul meg. A kiállítás fő része körülbelül 1800 négyzetméternyi területen bemutatja a gyapot-, gyapiú-, selyem-, kötöttáru, bőráru és cipőipar gyártmányait a kiegészítő divatcikkekkel együtt. A látogatók igy bizonyos elképzelést nyernek gyártmányaink jó minőségéről és nagy választékáról. A kiállítás ezen része nagymértékben hozzájárul a vásárlóközönség ízlésének fejlesztéséhez ét az öltözködés kultúrájának színvonala emeléséhez. Bemutatásra kerülnek a 11. Országos Spartakiád tornaruhái, továbbá a ruházat egyes fajtái különböző célokra és időszakokra, például sportcélokra, háztartási munkára, társadalmi összejövetelekre stb. A látogatók ezenkívül megismerkednek itt az 1961. évre tervezett tavaszi és nyári kollekciókkal, a tervezők és képzőművészek munkájával, a mű- és szintetikus anyagokból készült árucikkekkel. A kiállítás megtekintése után a látogatók a kulturális propagációs központban naponta 17 órától 21 óráig előadásokon és beszélgetéseken vehetnek részt, megtekinthetik a bemutatásra kerülő rövidfilmeket és a divatbemutatókat. Ha valamelyik kiállított árucikk megtetszik nekik, a helyszínen megvásárolhatják. (k-n) EMLÉKÉRE született J. Haken akkoriban hangsúlyozta a szovjet iskolák tapasztalatai felhasználásának szükségességét. Szovjetunióbeli tartózkodása idején szovjet barátai joggal úgy jellemezték őt, mint nem hivatalos csehszlovák kulturális attasét. Haken elvtárs testi erejét 1936-ban megtörte a háborúban szerzett reuma. Csaknem mozgásképtelen lett, le kellett mondania szenátori mandátumáról, és a párt VII. kongresszusán már nem vehetett részt. A kongresszushoz intézett levelében a többi között ezt írta: „A dolgozó népet meg kell védenünk az új l.áború, a fasiszta diktatúra poklától, fel kell lelkesítenünk, hogy küzdjön a politikai hatalom s a társadalom gazdasági és szociális szerkezete megváltoztatásáért. Ez oly nagy célkitűzés, amelyért érdemes harcolni, szenvedni és a legnagyobb áldozatokat hozni." A betegség Haken elvtársat ágyhoz kötötte s így a megszállás idején nem került koncentrációs táborba. Ezért még betegágyán is lehetősége nyílt ahhoz, hogy a lakását illegálisan felkereső kommunistákat tapasztalt politikai tanáccsal lássa el és lelkesítse őket a további harcban. A világ első szocialista államának történelmi jelentőségű győzelme a nácizmus fölött, amely hazánk felszabadítását és a szocializmus nagy távlatainak feltárását jelentette, Haken elvtársnak is meghozza a szabadságot. Üj lelkierővel, új szellemi erővel töltötte el, de a betegség vasbéklyóját ez sem törhette meg. Ennek ellenére továbbra is cikkeket írt a pártsajtóba, fogadta az elvtársakat. Megérte a dicső Februári Győzelmet is. Élete munkásságáért a Február 25. Rend ezüst csillagával tüntették ki. Haken elvtárs 1949. május 3-án halt meg. Koporsóját munkás-milicista s kommunista harcos társai kísérték, - kommunisták, akik a munkásosztály és Csehszlovákia Kommunista Pártja által irányított új csehszlovák népi állam vezető posztjain serénykedtek és serénykednek a szocializmus és a kommunizmus győzelméért hazánkban. (rp) Várják a dolgos hétköznapok Küszöbön áll az ember világűrutazása Vasárnap, május 15-én volt két éve annak, hogy a Szovjetunióban felbocsátották a Föld harmadik mesterséges holdját. A szovjet tudósok és konstruktőrök a világot e jelentős évforduló napján további, sokkal nagyobb horderejű, jelentősebb sikerrel ejtették bámulatba. Mindnyájan tudjuk, hogy a Szovjetunióban e napon elképesztő nagyságú és súlyú űrhajót indítottak sikeresen földkörüli útjára. A szovjet tudomány és technika sikere után joggal állíthatjuk, hogy az ember már a világűrutazás küszöbén áll. A világűrutazásának lehetővé tétele érdekében meg kell azonban állapítani az ehhez szükséges létfeltételeket és meg kell oldani annak a kérdését is, miként térhet vissza az ember biztonságosan a Földre. A szovjet űrhajó felbocsátásának éppen az a célja, hogy megoldja e két problémát. Az embereket világszerte leginkább a szovjet űrhajó több mint 4 és fél tonnás súlya lepte meg. Ez pedig arról tanúskodik, hogy a szovjet tudósok már megoldották azt a problémát, miként bocsáthatók fel a Föld körpályájára Oly nagy mesterséges égitestek, amelyekben a megfigyelésekhez szükséges műszereken kívül mindaz elhelyezhető, amire az embernek a világűrutazás közben létfenntartásához szüksége van. A szovjet tudósok éppen ezért, mielőtt az első embert világürútjára küldenék, felülvizsgálják azon műszerek, berendezések működését, amelyek biztosíthatják az első űrhajós életét és munkáját. Az első űrhajó röppályáját is e célnak megfelelően választották. A szovjet űrhajó 320 kilométer magasságban végzi útját. Feltételezhető, hogy e magasságban röpül majd az első űrhajós is. Az óriás szputnyikot azért nevezték el űrhajónak, mert az ember világürutazására van berendezve. Az űrhajót úgy szerkesztették, hogy a Földről leadott jelzés hatására elválik tőle a mintegy 2 és fél tonna súlyú légmentes kabin, amire akkor kerül sor, ha már elegendő adatot gyűjtenek össze azokról a mérésekről és észlelésekről, melyeket az űrhajó a beleépített műszerek segítségével automatikusan eszközöl s szüntelenül továbbít a Földre. Az űrhajóról levált légmentes kabin azután fokozatosan egyre közelebb kerül Földünkhöz s a légűr sűrűbb rétegeibe jutva bizonyos idő múlva elég. A szovjet tudósok nem vették tehát tervbe az első űrhajó légmentesen elzárt kabinjának Visszatérését a Földünkre. A kísérlet célja annak megállapítása, hogy a légmentesen elzárt kabin megbízhatóan válik-e le az űrhajóról, annak mozgási feltételei között. Az ember világűrutazása mérhetetlen jelentőségű lesz a tudományos kutatómunka számára. Az ember olyan, teljesen új tüneteket, jelenségeket fedezhet fel és rögzíthet le, amelyeket a szputnyíkokba szerelt műszerek nem észlelhettek. Mindez nemcsak a tudományt gyarapítaná további ismeretekkel, hanem főleg annak a kérdésnek a megoldásához járulna hozzá, hogy milyenek az ember világűrben való hosszabb tartózkodásának feltételei. A szovjet tudósok legutóbbi sikere ismét bebizonyítja a szovjet tudomány és technika fölényét a rakétatechnika, az űrhajózás terén. Bebizonyították, hogy a szovjet tudomány a béke céljait szolgálja. A világ minden tudósa gratulál ehhez a lenyűgöző sikerhez, örömmel csatlakozunk mi is hozzájuk, és azt kívánjuk, hogy a szovjet tudomány arasson további diadalokat, valósítsa meg minél előbb az első szovjet űrhajós világűrutazását. Meg vagyunk róla győződve, hogy ez a közeljövőben sikerülni fog a szovjet tudósoknak. Dr. Peter Forgáč GONDOLATAI, emlékei e század viszontagságos történelmét mind elevenen, éberen őrzik. Szűcs László, a Bratislavai Elektrotechnikai Művek (BEZ) munkabiztonsági technikusa, mondhatnók kortársa minden nagyobb eseménynek, mely országunkban az elmúlt évtizedek nemzedékeire valamelyes befolyással volt: szociális megmozdulások, világháborúk, forradalom, a múlt csődje és a jövő kalászbaszökkenés^ ... Most, ötvenhatodik életévében, ismét komoly társadalmi feladat jutott osztályrészéül. Munkatársai a Bratislava-Nové Mesto városnegyed Nemzeti Bizottságába jelölték s e napokban mutatkozik be választóinak. Eleinte, amikor tudomást szerzett arról, hogy képviselőnek jelölték, szabadkozott. Szerény ember Szűcs László, nagyon elfoglalt is, meg — talán fiatalabbra kellene bízni ezt a feladatot... Végül is meggyőzték — éppen szerénységét dicsérték, az elfoglaltságát emelték ki, amely amúgy is az üzem munkásainak és technikusainak százaival fűzi össze naponta. Ami a korát illeti, azt egészen különösen kihangsúlyozták. Sok ilyen tapasztalt emberre lesz szükség a nemzeti bizottságban. Hány kérdést, bonyolult problémát fog majd felvetni a jövőben kezdődő ötéves terv az újvárosi kerületben is! Itt nagy szükség lesz Szűcs László józan és okos szavára, éppen úgy, mint lelkesedésére és derűlátására. Hozzá kell majd szólni sok-sok ember ügyes-bajos dolgához, új munkaalkalmak megteremtésétől kezdve egészen a lakásproblémák megoldásáig. — Ember legyen a talpán, aki minderre képes. És nyilván ember is a talpán az. akit munkatársai erre alkalmasnak találnak. Vajon mint képviselő megállja-e ' majd Szűcs László a helyét? E kérdésre múltja és jelene is biztató igennel válaszol... Siemenséknél tanulta ki a géplakatos mesterséget. Felszabadulása után 1922-ben elbocsátották. — Nem is vártam mást — emlékezik Szűcs elvtárs. Sok borsot törtünk mi akkor ott az igazgató urak orra alá. Alig hogy hazajöttem, beléptem a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. A gyárban első győzelmünk a vasárnapi iskola megszüntetése volt. Harcoltunk az inasok fizetéséért, a munkaidő betartásáért, az inasokkal szembeni emberséges bánásmódért, de nemcsak a gyárban, hanem azon kívül is. Mikor egyik társunkat, egy Horváth nevű mérnök kidobta, másnap senki sem állt munkába. Sem inas, sem munkás. Háromszáz rendőr állta körül a gyárat, a végén mégis Horváth ment el onnan. Kiment Berlinbe. „Keine Arbeitsbewilligung", („munkát nem vállalhat") olvasom a kopott útlevélben a német bejegyzést. Az infláció sújtotta országból Lengyelország felé veszi útját. Ott azonban, amikor át akar szökni a Szovjetunióba, elfogják és hazatoloncolják. Itthon munkanélküliség várja, majd 1929-ig mint segédmunkás dolgozik. A Tölténygyárban megelőzte a híre. Féltek a harcos kommunistától. De mégis maradt. Szükség volt rá, mert ismerte szakmája minden csínját-bínját. Považská Bystricára már mint kiváló szakmunkás került. - 1939-ben bekapcsolódtam a földalatti mozgalomba. Negyvenben elfogtak, elítéltek. Mikor kikerültem a börtönből, tovább folytattam, ahol abbahagytam. A hegyekbe azonban már nem mehettem, a fasiszták eltörték a lábam. És így. harcokban, illegalitásban, titkosrendőröktől figyelve. Gestapóhoz citálva, végre elérkezett a felszabadulás. A 26 év óta várt, remélt szabadság. Volt már munka, csak legyen aki győzze. Várták az összetört gépek, a leégett, kifosztott szlovákiai falvak, Ostrý Grúň, Kľak, Pila ... A| imodern bratislavai fagyasztó üzemben még ma is emlegetik" Szűcs Lászlót, volt főmechanikusukat. És végre ismét ott kötött ki, ahol valamikor inasként kezdte, a BEZ-kában. SOK-SOK EMLÉK gyűlik össze egy életen át, őrizni kell a jót is, a rosszat is. A régieket újak váltják fel. De nincs idő az emlékezésre. Várják a gépek, várják a munkatársai. Várják a dolgos hétköznapok. (eres) ÜJ SZÓ 5 1960. május 20.