Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-19 / 138. szám, csütörtök

Vita a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetéről Az alkotmány „rózsája" a mienk •pGYSZERÜ MUNKÁSEMBER VA- is, mégis egészen más lesz az új istállóban dolgozunk, akivel nemcsak GYOK. Sem híve, sem mes- lakás. Magam választottam meg az jó barátok, de versenytársak is va­tere nem vagyok a nagy zengzetes építési tervet... Még fürdőszobát is gyünk. szavaknak. Ritkaság az is, ha tollat csináltatok bele. A közmondáshoz Nem akarok szentimentális lenni, veszek a kezembe. Most azonban tartom magam: „Ha lúd, legyen kö- mégis azt kell mondanom: Mintha mégis szükségesnek tartóin, hogy vér..csak az én szívem és eszem szerint amit érzek, amit gondolok, mások- nnrnr amit írták voIna a tervezetet. A 19. cik­nak is elmondjam. Ügy is szokták V vaw ^lÄ kely első bekezdése például azt ezt mondám, hogy az ember kitere- ^ mondja: Az állam minden polgárá­gesse lelkét, gondolatát. Alkotmá- egyszerűen nem lehet kifejezni, amit J és egyenlő köte­nvuk tprvereténpk taniilmÄnvozňca csa k érezni lehet. Az, hogy ma meg- , . sr" u J, u V,*! e!W enl0 KOt e _ t"ľľ Zeténe k , t a" Ulrn Ö" y° Z!? a becsülnek, hoov ember vaovok! Nem less e9 ei vanna k- Há t jól van közben jött meg a kedvem gondo- becsülnek, hogy ember vagyok! Nem lataim rögzítéséhez, úgy is mond- tt^u^l!^ fifma hatnám: élek azzal a jogommal, donfőtt állni. Szabad ember vagyok amelyet alkotmányunk számomra is nemcsak kötelességeim, —''' "olya nT*'ahogyan""alkö'trnán y t e r ve" hane m j°9 aim i s vannak. Köteles bizíosk hôô"v"adôÍäôzó""ri'éĎ"érde W zgtünk is kimondja -.akinek nem- ? é9® m- hogy munkámat a legjobb oiztosít, nogy a aolgozo nep erae- r j n„ ai i c tudásom szerint végezzem. Ezt ipar­keivel összhangban az állam min- ^ a n k na k ko t A el e^^ f™ 6™ kodom is megtenni' Tavaly a gond­den oo Qárának biztosítva van a vé- vannaK. A muitDan 14 10 ords vuu . K f„ ft t„i,„„„ t( Ä, den polgárának biztosítva van a vé leménynyilvánítás szabadsága jaimra bízott tehenektől darabonként átlag 5630 liter tejet fejtem. Ellen­a munkanapom. Igy dolgoztak a Nanvszp'r'ű döloa *""PZ' Különösen többiek is, már akinek „kedvezett a " tel lKJL Ľ"'­számomra, aki a ^nunkát, az éľetľt szerencse" és egyáltalán dolgozha- szolgáltatásképpen átlagos havi jo nem a mostani, a mi társadalmi tott, mégsem voltak kíváncsiak a vedelmem elérte a 3200 koronát. Ezt nem hencegésképpen mondom, ha­rendszerünkben kezdte. Harminchét véleményünkre. azért hoov érzékeltessem ho­ÄVPC „„„mt Senkit sem akarok untatni a mult " e m , 9y er zf K e vessem, no A felszabadulás előtt naavaazdá- felhánytorgatásával. Olyan probléma 9yan valósul meg gyakorlatban mmd­kat s z 01 g á 1H am , rés z ara t ója v o U a m - ^^isS ZÄ Ä T a hubicei bárónak. Pitymallattól esti tanulta megismerni, aki pedig már harangszóig gürcöltem, sokszor még tovább is, hogy kenyeret egyem. Az igazat megvallva, elképzeléseim, vágyaim akkoriban nem is sokkal jutottak messzebbre egy kicsit na­gyobb kenyérnél, s egy kicsikét ke­Ugyanennyivel — ha nem többel — felér az is, hogy megbecsülnek, embernek tartanak. Régen a báró úr pártunk megvitatás k astflyának tájára sem „szagolhat­tam , ma meg a prágai Vár kapui is kitárultak előttem. Az elmúlt szerencsésebb korszakban született, legjobb esetben „csúnya mesének tartja. Most, hogy céljából valamennyiünk elé terjesz­tette eddig elért eredményeinket és vesebb munkánál. S néha-néha mint a..sokat ígérő jövőt magába foglaló ^mellemT a Munľaídemret det... Erre büszke vagyok, s büszke a szinte megvalósíthatatlan álom, mint alkotmánytervezetet, akaratom elle­csalóka délibáb egy kis családi ház "ére is eszembe jut, hogy az alkot­is helyet kapott képzeletem legtá- rnany nem ujkeletu dolog Régebben családo m , , volabbi csücskében. 1 5 volt, csak azzal az óriási kulonb­Ma már tudom, hogy a családi s é99el. hogy az a barok, iparmágná­házzal kapcsolatos álmom talán egész érdekeit szolgálta az enyémmel életemre elérhetetlen, megfoghatat- cs a tobb l sok-sok millió elnyomot- keim jovojerol, s ahogyan az alkot­IT.ÁROM GYERMEKNEK vagyok az apja. Törődöm a gyerme­lan vágy maradt volna, ha nem jön téval szemben. Az eltelt szabad tizenöt esztendő mánytervezetből kiviláglik, törődik az úi élet ha nem iön a ma amikor A z elteit szaoaa tizenöt esztenao velük a társadalom is. Az állam min­a dolgozó embernek már nemcsak al a" úgy-ahogy megtanultam szeret- den polgárának joga van a művelő­kötelességei, hanem jogai is vannak, ni a sz éP e t és hasznosat. Petőfivel désre - írja a 23. cikkely első be­amikor véleményt mondhat olyan is a z eltelt évek alatt barátkoztam kezdése. Igaz, ehhez hasonló valami dolgokról is mint az alkotmány, össze. Most is hozzá fordulok segít- volt a polgári alkotmányban is. Nem akarok dicsekedni talán kár is ségért, hogy valahogyan érzékeltet- A művelődéshez való jogot ott is ezt hangsúlyozni, hisz nem csak én n i tudjam, szerintem milyen volt az biztosították. Csak a hozzávaló építkezem ma. hanem mindenki, aki- üri vil á9 a'kotmánya: „Az alkotmány anyagiakat nem. Nekem is jogom nek a múltban erre nem telt Csak rózs áí a a tietek, tövisét a nép közé lett volna a tanuláshoz, ha apámnak egyetlen egy csepp vagyok a ten- vetitek..." lett volna hozzá „tehetsége". Az én gerben, egyetlen egy ember a sok TGEN NAGY IGAZSÁGOT mon- gyermekeimnek már nemcsak joguk, közül, akinek igazi élete tizenöt 1 dott ezzel a költő. Köznyelv- t d e ™ inden 1f h? t<te é l" u£ ls m, e9van a évvel ezelőtt kezdődött. Elképzelé- re lefordítva talán mindazt kifejezi, tanu lá s h° z- A tanuláshoz való jogot sem ma már lassan valósággá válik, amit eddig elmondtam. - Számomra af, alko tmány alabbi fejezete konk­Bár a volt. cselédház, amelyben ad- azonban most a napokban épül, ké- , , fo r . lába l s „, 9lal ]. a- " Ezt a J 0" dig laktunk, nem a régi már. Nem- szül az igazi alkotmány, melynek 90 t ~ <n a az al kotmanytervezet ­csak vaksi ablakai tűntek el. hanem „rózsája" épp úqy az enyém lesz, " . e9e ; K 1 '/ j u. s a9 alapfokú iskolai ok­száműzetésbe ment belőle a nyomor mint Madarász Béláé, akivel *egy Jatasa biztosítja amely tizenöt eves korig kőtelező es ingyenes, valamint az ingyenes iskolák hálózata, amely mind nagyobb méretekben teljes kö­zépiskolai, általános-, vagy szakis­kolai, illetve főiskolai képzettséget nyújt." Mindezt azért írom le, mert az ilyen oktatási rendszer már nemcsak a jogot, hanem a lehetőséget is megadja a művelődéshez. Ilyesmire csakis a szocializmusban kerülhetett sor. Szerintem ez az intézkedés már egy kis ízelítőt ad a kommunizmus­ból. Hiba volna azonban — nálam is és másoknál is, — ha most már megállnánk. Erőnk, tudásunk teljé­re van szükség ahhoz, hogy a meg­kezdett úton egyre tovább és gyor­sabban haladjunk, mielőbb eljussunk oda — amiről az alkotmánytervezet is megemlékezik, — ahol a köteles­ségeket mindenkinek képességei szerint, a javak elosztását pedig mindenkinek szükségletei szerint mérik. CSEHY FERENC, a Hubicei Állami Gazdaság Mun­kaérdemrenddel kitüntetett fejő­A kommunista párt vezetésével nagyszerű sikereket értünk el A MÚLT NAPOKBAN A ROŽŇA­VAI BÁNYÁKBAN MOZGALMAS ÉLET FOLYT. A KOMMUNISTÁK ALAPSZERVEZETEIKBEN RENDKÍ­VÜLI TAGGYŰLÉSEKRE JÖTTEK ÖSSZE, HOGY MEGTÁRGYALJÁK AZ ÜJ, IMMÁR SZOCIALISTA ALKOT­MÁNY TERVEZETÉT. A javaslat megtárgyalása során a bányászok és a többi dolgozók nagy megelégedéssel fogadták az alkot­mány bevezető nyilatkozatát: „Cseh­szlovákia Kommunista Pártja veze­tésével immár nálunk is megvalósult az a társadalmi rendszer, amelyért munkásaink és többi dolgozóink nem­zedékei küzdöttek s amelyre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme óta példaként tekintettek." Igen, a München előtti köztársa­ság munkásainak álmai valósággá váltak. A kommunista párt, amely iránt bányászaink mindig bizalommal voltak, nem okozott csalódást, bölcs vezetésével az elmúlt tizenöt év alatt nagyszerű sikereket értünk el; sikereket az építő munka terén, üze­meink fejlesztésében, a munkafelté­telek megjavítása, a lakás és kultu­rális élet terén. Mit értek el dicső forradalmi ha­gyományokra visszatekintő rožňavai bányászok pártunk vezetésével? Mindenekelőtt tartós munkalehető­séget az üzem kibővítése és átépí­tése következtében. A fejtés és termelés állandóan emelkedő irány­zatú és a jövő távlatai örömtelje­sek. Szociális berendezések, kultu­rális intézmények létesültek, a Var­ga-mezőn felépült az új bányászla­kótelep, a hatalmas bányásztanonc otthon — fiatal nemzedékünk kikép­zésének központja. A bányászok a járásban elsőként kaptak széles­vásznú mozit. Most épül az „Ifjú bányász" üdülőközpont több mint kétmilliós költséggel, ahol majd dol­gozóink gyermekei pihennek és üdülnek az iskolaév befejeztével s dolgozóink töltik megérdemelt pi­henőjüket munka után. Nem utolsó­sorban kell említenünk a reálbérek szüntelen növekedését is, ami a többszörös árleszállítások után lehe­tővé teszi, hogy dolgozóink gondta­lanul, elégedetten és kulturáltan él­jenek. Ezért örömmel üdvözöljük, hogy a párt vezető szerepét az alkotmány az első helyen rögzíti le. Azzal a bizonyossággal tekintünk a jövőbe, hogy államunk vezető erejének, a kommunista pártnak vezetésével el­érjük nagyszerű célunkat — a kom­munista társadalom felépítését. E nagy cél elérését a rožňavai bá­nyászok és dolgozók dolgos kezük­kel maguk is elősegítik. Ferdinan Vanék, Rožňava Prohttf i ví/cfi ami, ttnftt n! Vila a WRUĽÉPRhVO hasábjain ORGÁN ÚSTMPNÍHO VÝBORU KOMUNISTICKÍ STRANY ČISKOSIOVENSKA " Elmélyítjük az iskola kapcsolatát az élettel Az iskola és az élet szorosabb kap­csolatára utal alkotmánytervezetünk, amikor leszögezi, hogy a műveltség fejlesztése és az egész kulturális po­litika a marxi-lenini tudományos vi­lágnézet szellemében folyik és szoros kapcsolatban áll a nép életével és munkájával. Ezen a téren a Dunajská Streda-i járás iskolái állandóan jobb eredmények elérésére törekszenek. Mindinkább újabb és újabb formá­kat keresünk, hogy mezőgazdasági jellegű járásunkban, minél több gyer­meket előkészítsünk a mezőgazdasá­gi munkára és már most megsze­rettessük velük jövőbeni foglalkozá­sukat. A következő tanévben az iskolák mellett kisebb gazdaságokat létesí­tünk. A Dunajská Streda-i magyar tannyelvű nyolcéves iskola tanulói tíz hektár földön gazdálkodnak majd, há­rom hektáron kukoricát, három hek­táron cukorrépát és négy hektáron herefélét termesztenek. Hármasvetés­forgóval müvelik meg földjeiket. A gépi segítséget és a vetőmagokat a helybeli szövetkezet adja. Az iskolai gazdaságok munkájáról Ferencei elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára tapasztalatokat szerzett szovjetunióbeli látogatása alkalmával. A rjazani körzeben járt, ahol jó ered­ményeket érnek el ezen a téren. Hogy iskolánk további tapasztalatokat szerezzen, kapcsolatot vesz fel és le­velezni fog a rjazani körzet valame­lyik iskolájával. Nemcsak a gyakorlati élettel, de a szovjet iskolákkal és tanulókkal is szorosabb kapcsolatokat létesítünk. Iskolánkból már eddig is több mint ötven tanuló levelez a Szovjetunió különböző városaiban élő pionírokkal. CSOMOR LÁSZLÓ, a Dunajská Streda-i nyolcéves magyar nyelvű iskola igazgatója. A RUDÉ PRÁVO, pártunk központi napilapja már két ízben közölte a dolgozók hozzászólásait új szocialista alkotmányunk tervezetéhez. MICHAL ĽAHUČKÝ, a K. J. Vorošilov Üzemek kubrai üzemének dolgozója az alkotmánytervezettel kapcsolatos hozzá­szólásában saját hányatott, keserves pro­letár során igazolja az alkotmányterve­zet ama részét, mely az embernek az ember általi kizsákmányolásának meg­szüntetéséről szól. A szocialista állam­nak azonban nemcsak .ez a jellegzetessé­ge — írja. — Igen fontos jellemzője nép­gazdaságunk fejlesztése, különösen Szlo­vákia iparának óriási fellendülése. A kub­rai üzem is a felszabadulás után épült és gyártmányai, a SUR esztergagépek vi­lághírnévre tettek szert. A cseh üzemek dolgozói jöttek hozzánk — írja Ľahučký elvtárs — s az ö segítségükkel neveltük ki üzemünkben a szakembereket. Jóma­gam Gottwaldovban tanultam a cseh elv­társaktól, akiket az a törekvés hatott át, hogy gazdag tapasztalataikból minél töb­bet'átadjanak. Ezt a testvéri segítséget is hűen kifejezik az alkotmánytervezet azon szavai, amelyek két államalkotó nép — a csehek és a szlovákok testvériségéről szólnak. KAREL WILCZEK, a Csehszlovák Had­sereg Nagybányának Munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozója 1924 óta dolgozik Karvinán. A lengyel származású vájár hozzászólásában rámutat arra, hogy a múltban a gazdasági elnyomás mellett volt nemzetiségi elnyomás is. Ma pár­tunk érdeméből nemzetiségre való tekin­tet nélkül mindnyájan egyenjogúak va­gyunk, „mindnyájunk közös célja, hogy köztársaságunk szilárd legyen, hogy mindnyájan jól és elégedetten éljünk és mielőbb kiépítsük a fejlett szocialista tár­sadalmat". MIKULÁŠ BEŇO, a Szlovák Tanácsköz­társaság kikiáltásának résztvevője, a Munkarend viselője hozzászólásában té­nyekkel igazolja, hogy az első köztársa­ság idején ki részére volt szabadság. „A mai fiatalok talán természetesnek ve­szik az alkotmánytervezet 27. cikkelyét, amely a dolgozó nép érdekeivel összhang­gulyása HAZÁNKBAN, mint ismeretes, nem került sor a földek államosítására s az alkotmánytervezet sem tartal­maz ilyen intézkedést. Azzal, hogy szövetkezeteseink önkéntes elhatá­rozással egyesítették földjeiket az EFSZ-ekben, hogy közösen gazdál­kodjanak, nálunk ezekre az egyesí­tett földekre vonatkozóan különle­ges haszonélvezeti, illetve tulajdon­jogi viszony alakult ki: az egyesí­tett földek szövetkezeti, vagyis társadalmi haszonélvezetének a joga. A földek szövetkezeti haszonélveze­tének joga eszerint kifejezésre jut­tatja és jogilag alátámasztja azt a tényt, hogy a földből eredő haszon azé, aki a földet megműveli. Ezt a jogot már az egységes földműves­szövetkezetekről szóló 49/1959 Gyűjt, számú törvény szabályozza, amikor kimondja, hogy a szövetkezetet az egyesített földeken éppúgy megille­ti a teljes haszonélvezeti jog, mint a tulajdonost. Ebből a fennálló helyzetből indul ki alkotmánytervezetünk, amikor alkotmánytörvénnyel biztosítja a jo­got, a 8. cikkely 3. bekezdésében kimondván: „A közös szövetkezeti gazdálkodás céljából egyesített f^'d Mit mond az alkotmánytervezet a földtulajdonról az egységes földművesszövetkezetek társadalmi használatában van." Ez annyit jelent, hogy a tulajdonjog telekkönyvi átírására nem kerül sor; a szövetkezeti tag tulajdonjoga az EFSZ-ekről szóló törvény által biz­tosított keretekben fennmarad, ha­lála esetén a tulajdonjog örökösei­re száll át, stb. ÉRTHETŐ, hogy a szövetkezeti tag szempontjából nem is a földtulajdon épségben maradásának van döntő jelentősége, hanem a szövetkezeti haszonélvezetnek, illetve a társa­dalmi közös termelésnek, mert ez biztosítja életszínvonalának olymér­vű szüntelen emelkedését, aminőt a magántulajdonon alapuló egyéni ter­melés útján sohasem érhetne el. Az alkotmánytervezet kifejezetten nem szünteti meg a tulajdonjogot sem az eddig egyénileg gazdálkodó földművesek földjeinél, sem a még létező kisiparosok termelőeszközei­nél, melyek pedig lényegükben és formájukban magántulajdon jelle­gűek. Nem tesz említést a magántu­lajdonról, de világosan mondja, hogy a magángazdálkodás megenge­dett. Az alkotmánytervezet 9. cik­kelye így szól: „A szocialista gaz­dasági rendszer keretei között a személyes munkán alapuló és Idegen munkaerő kizsákmányolását kizáró apró magángazdaság engedélyezve van." A tervezet ebben az esetben is a fennálló helyzetből indul ki. Az eddig egyénileg gazdálkodó föld­művesekre továbbra is az az elv érvényes, hogy belépésük a szövet­kezetbe önkéntes elhatározásuktól függ. Az alkotmánytervezet tehát az eddigi módot szentesíti s nem akarja a problémát olyképpen meg­oldani, hogy egyszerűen ..megtiltja" a felaprózott magángazdálkodást, sem a még létező kisparasztokat nem kapcsolja be erőszakkal a szo­cialista termelésbe. Egyet azonban látnunk kell: azt, hogy új alkotmányunk tervezete az apró magángazdálkodást csupán a szocialista gazdasági rendszer ke­retei között engedélyezi, vagyis olyan mértékben, amennyire az mos­tani rendszerünkkel összeegyeztet­hető - a haldokló múltat s nem a jövőt látja benne, egyértelműen ki­fejezésre juttatja azt az elvet, hogy jelenünk és jövőnk a közös terme­lésen, a termelőeszközök szocialista tulajdonán alapszik, mert csupán így válik lehetővé a dolgozók életszín­vonalának szüntelen emelése. KÜLÖN EMLÍTÉST érdemel a csa­ládi kertekhez fűződő tulajdonjog kérdése, mely gyakran felvetőtik a vita folyamán. Nos, e kérdés is tel­jesen világos. Az új alkotmánynak egyáltalán nincs szándékában meg­változtatni a jelenlegi helyzetet. A tulajdonos személyi céljait szolgáló földterülethez, nevezetesen a csa­ládi kiskertekhez fűződő tulajdon­jog épségben marad és teljes jog­védelemben részesül. A. G. ban az állam minden polgárának biztosít­ja a véleménynyilvánítás szabadságát a társadalom életének valamennyi ágazatá­ban ..." A burzsoá köztársaság alkotmá­nya is leszögezte papíron a polgárok sza­badságjogait. Ámde ezeket a szabadság­jogokat a valóságban ísak a társadalom Igen kicsiny része élvezhette. A burzsoá rendszer egymás után adta ki a törvénye­ket a forradalmi erők letörésére. A bur­zsoá alkotmány „biztosította" a sajtó­szabadságot is. „Amikor a kommunista párt lapjai leleplezték a burzsoázia ösz­szeesküvéseit, törvénnyel ruházták fel a cenzorokat e lapok kifehérítésére. A kom­munista szerkesztőket a rendőrség vizs­gálati fogságban tartotta és elítélte. Azt gondolták, hogy Ilyen módszerrel tönkre­teszik lapjainkat Emlékszem egy eset­re. A III. kongresszust megelőző Időben történt. Július Maurer, a košicei kerület akkori párttitkára tudomásomra adta, hogy a Munkás magyar napilap szerkesz­tőjét letartóztatták, veszélyben van a lap megjelenése. Több elvtárssal elhatá­roztuk, hogy a lapot magunk fogjuk csi­nálni. Igy jelent meg a Munkás 18 na­pon keresztül a börtönberf ülő szerkesztő nélkül ... Az új szocialista alkotmány tervezete olyan jogokat biztosít a dolgo­zóknak, amilyeneket a burzsoá köztársa­ság alatt nem mondhattak a magukénak." JAROSLAV ŠTRUPL, a Mélnické Vtel­no-i EFSZ elnöke és JAN DRHOVSKÝ, a Maršov u Tábora-i EFSZ elnöke hozzá­szólásaikban méltatják a munkásosztály­nak a szocialista mezőgazdaság megte­remtésében nyújtott nagy segítségét. Dr­hovský elvtárs felveti a kérdést: Meg­elégedhetünk-e csupán azzal, hogy a munkásosztály sokoldalú seaítséget nyújt nekünk? Ügy gondolom, hogy nagy adós­ságunkat azzal törleszthetjük le, ha mi­nél többet fogunk termelni. Erre most minden feltételünk megvan. Štrupl elv­társ a mezőgazdasági termelés gyorsüte­mű növelése érdekében kéri a mezőgaz­dasági gépeket gyártó dolgozókat és tu­dósokat, hogy mielőbb oldják meg a me­zőgazdasági termelés komplex gépesíté­sének módját. JOSEF KUBALA, az ostravai Sztálin Nagybánya dolgozója hozzászólásában az alkotmánytervezet 14. cikkelyéből indul ki, mely hangsúlyozza: Az állam politiká­ját, elsősorban gazdasági politikáját azon célkitűzés elérésére összpontosítja, hogy a termelés általános fellendülése a tech­nika állandó fejlődése és a munkaterme­lékenység növekedése alapján biztosítsa a szocialista társadalom zavartalan fejlő­dését és létrehozza a kommunizmusba va­ló fokozatos átmenet feltételeit. . ." Ez helyes — írja — de üzemünkben a gépe­sítésnek, a technika állandó fejlesztésé­nek kérdése csupán a műszakiak dolga, ebbe nem vonják be a vájárokat, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek és sok hasznos tanácsot adhatnának. Ku­bala elvtárs rámutat arra, hogy az új technika bevezetése nemcsak az üzem vezetőségének, a műszakiaknak, hanem minden dolgozónak ügye is. Ezzel kap­csolatban felveti a vájárok szakképzett­sége fokozásának problémáját. Minél több vájárt kell a gépek kezelésére kiképezni. „Milyen nagy jelentőségű is lenne — ír­ja — ha a bányászok egyúttal gépészek is lehetnének. Ez azzal járna, hogy a gépet nemcsak jobban ki tudnák hasz­nálni és karbantartani, hanem a gépet tökéletesíthetnék is. Ez is hozzájárulna a fizikai és szellemi munka közötti ellen­tétek kiküszöböléséhez .. ." A Rudé právo hasábjain közzétett többi vitacikk is arról tanúskodik, hogy ha­zánk dolgozói új alkotmányunk tervezetét nemcsak helyeslik, hanem az egyes cik­kelyekben lefektetett jogokból és köte­lességekből kiindulva munkájuk további tökéletesítésére törekszenek. loj SZÖ 349 * 1960. május 17. t V

Next

/
Oldalképek
Tartalom