Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-19 / 138. szám, csütörtök

Vita a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetéről Az alkotmány „rózsája" a mienk •pGYSZERÜ MUNKÁSEMBER VA- is, mégis egészen más lesz az új istállóban dolgozunk, akivel nemcsak GYOK. Sem híve, sem mes- lakás. Magam választottam meg az jó barátok, de versenytársak is vatere nem vagyok a nagy zengzetes építési tervet... Még fürdőszobát is gyünk. szavaknak. Ritkaság az is, ha tollat csináltatok bele. A közmondáshoz Nem akarok szentimentális lenni, veszek a kezembe. Most azonban tartom magam: „Ha lúd, legyen kö- mégis azt kell mondanom: Mintha mégis szükségesnek tartóin, hogy vér..csak az én szívem és eszem szerint amit érzek, amit gondolok, mások- nnrnr amit írták voIna a tervezetet. A 19. ciknak is elmondjam. Ügy is szokták V vaw ^lÄ kely első bekezdése például azt ezt mondám, hogy az ember kitere- ^ mondja: Az állam minden polgárágesse lelkét, gondolatát. Alkotmá- egyszerűen nem lehet kifejezni, amit J és egyenlő kötenvuk tprvereténpk taniilmÄnvozňca csa

k érezni lehet. Az, hogy ma meg- , . sr"

u J,

u V,*! e!W

enl0 KOt

e _ t"ľľ

Zeténe

k ,

t

a"

Ulrn

Ö"

y°

Z!?

a becsülnek, hoov ember vaovok! Nem less

e9

ei vanna

k- Há

t jól van közben jött meg a kedvem gondo- becsülnek, hogy ember vagyok! Nem lataim rögzítéséhez, úgy is mond- tt^u^l!^ fifma hatnám: élek azzal a jogommal, donfőtt állni. Szabad ember vagyok amelyet alkotmányunk számomra is nemcsak kötelességeim, —''' "olya nT*'ahogyan""alkö'trnán y t e r ve" hane

m j°9

aim i

s vannak. Köteles bizíosk hôô"v"adôÍäôzó""ri'éĎ"érde

W zgtünk is kimondja -.akinek nem- ?

é9®

m- hogy munkámat a legjobb oiztosít, nogy a aolgozo nep erae- r j

n„

ai i

c tudásom szerint végezzem. Ezt iparkeivel összhangban az állam min- ^

a

n

k

na

k

ko

t

A

el

e^^ f™

6™ kodom is megtenni' Tavaly a gondden oo Qárának biztosítva van a vé- vannaK. A muitDan 14 10 ords vuu . K

f„

ft t„i,„„„

t(

Ä, den polgárának biztosítva van a vé leménynyilvánítás szabadsága jaimra bízott tehenektől darabonként átlag 5630 liter tejet fejtem. Ellena munkanapom. Igy dolgoztak a Nanvszp'r'ű döloa *""PZ' Különösen többiek is, már akinek „kedvezett a "

tel lKJL

Ľ"'számomra, aki a ^nunkát, az éľetľt szerencse" és egyáltalán dolgozha- szolgáltatásképpen átlagos havi jo nem a mostani, a mi társadalmi tott, mégsem voltak kíváncsiak a vedelmem elérte a 3200 koronát. Ezt nem hencegésképpen mondom, harendszerünkben kezdte. Harminchét véleményünkre. azért hoov érzékeltessem hoÄVPC „„„mt Senkit sem akarok untatni a mult "

e

m , 9y er

zf

K

e vessem, no A felszabadulás előtt naavaazdá- felhánytorgatásával. Olyan probléma 9yan valósul meg gyakorlatban mmdkat s z 01 g á 1H am

, rés z ara t ója v o U a m - ^^isS ZÄ Ä T a hubicei bárónak. Pitymallattól esti tanulta megismerni, aki pedig már harangszóig gürcöltem, sokszor még tovább is, hogy kenyeret egyem. Az igazat megvallva, elképzeléseim, vágyaim akkoriban nem is sokkal jutottak messzebbre egy kicsit nagyobb kenyérnél, s egy kicsikét keUgyanennyivel — ha nem többel — felér az is, hogy megbecsülnek, embernek tartanak. Régen a báró úr pártunk megvitatás k

astflyának tájára sem „szagolhattam , ma meg a prágai Vár kapui is kitárultak előttem. Az elmúlt szerencsésebb korszakban született, legjobb esetben „csúnya mesének tartja. Most, hogy céljából valamennyiünk elé terjesztette eddig elért eredményeinket és vesebb munkánál. S néha-néha mint a..sokat ígérő jövőt magába foglaló ^mellemT a Munľaídemret det... Erre büszke vagyok, s büszke a szinte megvalósíthatatlan álom, mint alkotmánytervezetet, akaratom ellecsalóka délibáb egy kis családi ház "ére is eszembe jut, hogy az alkotis helyet kapott képzeletem legtá- rnany nem ujkeletu dolog Régebben családo

m , , volabbi csücskében. 1

5 volt, csak azzal az óriási kulonbMa már tudom, hogy a családi s

é99el. hogy az a barok, iparmágnáházzal kapcsolatos álmom talán egész érdekeit szolgálta az enyémmel életemre elérhetetlen, megfoghatat- cs a tobb

l sok-sok millió elnyomot- keim jovojerol, s ahogyan az alkotIT.ÁROM GYERMEKNEK vagyok az apja. Törődöm a gyermelan vágy maradt volna, ha nem jön téval szemben. Az eltelt szabad tizenöt esztendő mánytervezetből kiviláglik, törődik az úi élet ha nem iön a ma amikor A

z elteit szaoaa tizenöt esztenao velük a társadalom is. Az állam mina dolgozó embernek már nemcsak al

a" úgy-ahogy megtanultam szeret- den polgárának joga van a művelőkötelességei, hanem jogai is vannak, ni a sz

éP

e

t és hasznosat. Petőfivel désre - írja a 23. cikkely első beamikor véleményt mondhat olyan is a

z eltelt évek alatt barátkoztam kezdése. Igaz, ehhez hasonló valami dolgokról is mint az alkotmány, össze. Most is hozzá fordulok segít- volt a polgári alkotmányban is. Nem akarok dicsekedni talán kár is ségért, hogy valahogyan érzékeltet- A művelődéshez való jogot ott is ezt hangsúlyozni, hisz nem csak én n

i tudjam, szerintem milyen volt az biztosították. Csak a hozzávaló építkezem ma. hanem mindenki, aki- üri vil

á9 a'kotmánya: „Az alkotmány anyagiakat nem. Nekem is jogom nek a múltban erre nem telt Csak rózs

áí

a a tietek, tövisét a nép közé lett volna a tanuláshoz, ha apámnak egyetlen egy csepp vagyok a ten- vetitek..." lett volna hozzá „tehetsége". Az én gerben, egyetlen egy ember a sok TGEN NAGY IGAZSÁGOT mon- gyermekeimnek már nemcsak joguk, közül, akinek igazi élete tizenöt 1 dott ezzel a költő. Köznyelv- t

d

e ™

inden 1f

h?

t<te

é

l"

u£ ls m,

e9van a évvel ezelőtt kezdődött. Elképzelé- re lefordítva talán mindazt kifejezi, tanu

lá

s

h°

z- A tanuláshoz való jogot sem ma már lassan valósággá válik, amit eddig elmondtam. - Számomra af, alko

tmány alabbi fejezete konkBár a volt. cselédház, amelyben ad- azonban most a napokban épül, ké- , , fo

r .

lába l

s „,

9lal

].

a- "

Ezt a J

0" dig laktunk, nem a régi már. Nem- szül az igazi alkotmány, melynek 90

t ~ <n

a az al

kotmanytervezet csak vaksi ablakai tűntek el. hanem „rózsája" épp úqy az enyém lesz, " .

e9e

;

K

1 '/

j

u.

s

a9 alapfokú iskolai okszáműzetésbe ment belőle a nyomor mint Madarász Béláé, akivel *egy Jatasa biztosítja amely tizenöt eves korig kőtelező es ingyenes, valamint az ingyenes iskolák hálózata, amely mind nagyobb méretekben teljes középiskolai, általános-, vagy szakiskolai, illetve főiskolai képzettséget nyújt." Mindezt azért írom le, mert az ilyen oktatási rendszer már nemcsak a jogot, hanem a lehetőséget is megadja a művelődéshez. Ilyesmire csakis a szocializmusban kerülhetett sor. Szerintem ez az intézkedés már egy kis ízelítőt ad a kommunizmusból. Hiba volna azonban — nálam is és másoknál is, — ha most már megállnánk. Erőnk, tudásunk teljére van szükség ahhoz, hogy a megkezdett úton egyre tovább és gyorsabban haladjunk, mielőbb eljussunk oda — amiről az alkotmánytervezet is megemlékezik, — ahol a kötelességeket mindenkinek képességei szerint, a javak elosztását pedig mindenkinek szükségletei szerint mérik. CSEHY FERENC, a Hubicei Állami Gazdaság Munkaérdemrenddel kitüntetett fejőA kommunista párt vezetésével nagyszerű sikereket értünk el A MÚLT NAPOKBAN A ROŽŇAVAI BÁNYÁKBAN MOZGALMAS ÉLET FOLYT. A KOMMUNISTÁK ALAPSZERVEZETEIKBEN RENDKÍVÜLI TAGGYŰLÉSEKRE JÖTTEK ÖSSZE, HOGY MEGTÁRGYALJÁK AZ ÜJ, IMMÁR SZOCIALISTA ALKOTMÁNY TERVEZETÉT. A javaslat megtárgyalása során a bányászok és a többi dolgozók nagy megelégedéssel fogadták az alkotmány bevezető nyilatkozatát: „Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével immár nálunk is megvalósult az a társadalmi rendszer, amelyért munkásaink és többi dolgozóink nemzedékei küzdöttek s amelyre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta példaként tekintettek." Igen, a München előtti köztársaság munkásainak álmai valósággá váltak. A kommunista párt, amely iránt bányászaink mindig bizalommal voltak, nem okozott csalódást, bölcs vezetésével az elmúlt tizenöt év alatt nagyszerű sikereket értünk el; sikereket az építő munka terén, üzemeink fejlesztésében, a munkafeltételek megjavítása, a lakás és kulturális élet terén. Mit értek el dicső forradalmi hagyományokra visszatekintő rožňavai bányászok pártunk vezetésével? Mindenekelőtt tartós munkalehetőséget az üzem kibővítése és átépítése következtében. A fejtés és termelés állandóan emelkedő irányzatú és a jövő távlatai örömteljesek. Szociális berendezések, kulturális intézmények létesültek, a Varga-mezőn felépült az új bányászlakótelep, a hatalmas bányásztanonc otthon — fiatal nemzedékünk kiképzésének központja. A bányászok a járásban elsőként kaptak szélesvásznú mozit. Most épül az „Ifjú bányász" üdülőközpont több mint kétmilliós költséggel, ahol majd dolgozóink gyermekei pihennek és üdülnek az iskolaév befejeztével s dolgozóink töltik megérdemelt pihenőjüket munka után. Nem utolsósorban kell említenünk a reálbérek szüntelen növekedését is, ami a többszörös árleszállítások után lehetővé teszi, hogy dolgozóink gondtalanul, elégedetten és kulturáltan éljenek. Ezért örömmel üdvözöljük, hogy a párt vezető szerepét az alkotmány az első helyen rögzíti le. Azzal a bizonyossággal tekintünk a jövőbe, hogy államunk vezető erejének, a kommunista pártnak vezetésével elérjük nagyszerű célunkat — a kommunista társadalom felépítését. E nagy cél elérését a rožňavai bányászok és dolgozók dolgos kezükkel maguk is elősegítik. Ferdinan Vanék, Rožňava Prohttf

i ví/cfi ami, ttnftt n! Vila a WRUĽÉPRhVO hasábjain ORGÁN ÚSTMPNÍHO VÝBORU KOMUNISTICKÍ STRANY ČISKOSIOVENSKA " Elmélyítjük az iskola kapcsolatát az élettel Az iskola és az élet szorosabb kapcsolatára utal alkotmánytervezetünk, amikor leszögezi, hogy a műveltség fejlesztése és az egész kulturális politika a marxi-lenini tudományos világnézet szellemében folyik és szoros kapcsolatban áll a nép életével és munkájával. Ezen a téren a Dunajská Streda-i járás iskolái állandóan jobb eredmények elérésére törekszenek. Mindinkább újabb és újabb formákat keresünk, hogy mezőgazdasági jellegű járásunkban, minél több gyermeket előkészítsünk a mezőgazdasági munkára és már most megszerettessük velük jövőbeni foglalkozásukat. A következő tanévben az iskolák mellett kisebb gazdaságokat létesítünk. A Dunajská Streda-i magyar tannyelvű nyolcéves iskola tanulói tíz hektár földön gazdálkodnak majd, három hektáron kukoricát, három hektáron cukorrépát és négy hektáron herefélét termesztenek. Hármasvetésforgóval müvelik meg földjeiket. A gépi segítséget és a vetőmagokat a helybeli szövetkezet adja. Az iskolai gazdaságok munkájáról Ferencei elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára tapasztalatokat szerzett szovjetunióbeli látogatása alkalmával. A rjazani körzeben járt, ahol jó eredményeket érnek el ezen a téren. Hogy iskolánk további tapasztalatokat szerezzen, kapcsolatot vesz fel és levelezni fog a rjazani körzet valamelyik iskolájával. Nemcsak a gyakorlati élettel, de a szovjet iskolákkal és tanulókkal is szorosabb kapcsolatokat létesítünk. Iskolánkból már eddig is több mint ötven tanuló levelez a Szovjetunió különböző városaiban élő pionírokkal. CSOMOR LÁSZLÓ, a Dunajská Streda-i nyolcéves magyar nyelvű iskola igazgatója. A RUDÉ PRÁVO, pártunk központi napilapja már két ízben közölte a dolgozók hozzászólásait új szocialista alkotmányunk tervezetéhez. MICHAL ĽAHUČKÝ, a K. J. Vorošilov Üzemek kubrai üzemének dolgozója az alkotmánytervezettel kapcsolatos hozzászólásában saját hányatott, keserves proletár során igazolja az alkotmánytervezet ama részét, mely az embernek az ember általi kizsákmányolásának megszüntetéséről szól. A szocialista államnak azonban nemcsak .ez a jellegzetessége — írja. — Igen fontos jellemzője népgazdaságunk fejlesztése, különösen Szlovákia iparának óriási fellendülése. A kubrai üzem is a felszabadulás után épült és gyártmányai, a SUR esztergagépek világhírnévre tettek szert. A cseh üzemek dolgozói jöttek hozzánk — írja Ľahučký elvtárs — s az ö segítségükkel neveltük ki üzemünkben a szakembereket. Jómagam Gottwaldovban tanultam a cseh elvtársaktól, akiket az a törekvés hatott át, hogy gazdag tapasztalataikból minél többet'átadjanak. Ezt a testvéri segítséget is hűen kifejezik az alkotmánytervezet azon szavai, amelyek két államalkotó nép — a csehek és a szlovákok testvériségéről szólnak. KAREL WILCZEK, a Csehszlovák Hadsereg Nagybányának Munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozója 1924 óta dolgozik Karvinán. A lengyel származású vájár hozzászólásában rámutat arra, hogy a múltban a gazdasági elnyomás mellett volt nemzetiségi elnyomás is. Ma pártunk érdeméből nemzetiségre való tekintet nélkül mindnyájan egyenjogúak vagyunk, „mindnyájunk közös célja, hogy köztársaságunk szilárd legyen, hogy mindnyájan jól és elégedetten éljünk és mielőbb kiépítsük a fejlett szocialista társadalmat". MIKULÁŠ BEŇO, a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának résztvevője, a Munkarend viselője hozzászólásában tényekkel igazolja, hogy az első köztársaság idején ki részére volt szabadság. „A mai fiatalok talán természetesnek veszik az alkotmánytervezet 27. cikkelyét, amely a dolgozó nép érdekeivel összhanggulyása HAZÁNKBAN, mint ismeretes, nem került sor a földek államosítására s az alkotmánytervezet sem tartalmaz ilyen intézkedést. Azzal, hogy szövetkezeteseink önkéntes elhatározással egyesítették földjeiket az EFSZ-ekben, hogy közösen gazdálkodjanak, nálunk ezekre az egyesített földekre vonatkozóan különleges haszonélvezeti, illetve tulajdonjogi viszony alakult ki: az egyesített földek szövetkezeti, vagyis társadalmi haszonélvezetének a joga. A földek szövetkezeti haszonélvezetének joga eszerint kifejezésre juttatja és jogilag alátámasztja azt a tényt, hogy a földből eredő haszon azé, aki a földet megműveli. Ezt a jogot már az egységes földművesszövetkezetekről szóló 49/1959 Gyűjt, számú törvény szabályozza, amikor kimondja, hogy a szövetkezetet az egyesített földeken éppúgy megilleti a teljes haszonélvezeti jog, mint a tulajdonost. Ebből a fennálló helyzetből indul ki alkotmánytervezetünk, amikor alkotmánytörvénnyel biztosítja a jogot, a 8. cikkely 3. bekezdésében kimondván: „A közös szövetkezeti gazdálkodás céljából egyesített f^'d Mit mond az alkotmánytervezet a földtulajdonról az egységes földművesszövetkezetek társadalmi használatában van." Ez annyit jelent, hogy a tulajdonjog telekkönyvi átírására nem kerül sor; a szövetkezeti tag tulajdonjoga az EFSZ-ekről szóló törvény által biztosított keretekben fennmarad, halála esetén a tulajdonjog örököseire száll át, stb. ÉRTHETŐ, hogy a szövetkezeti tag szempontjából nem is a földtulajdon épségben maradásának van döntő jelentősége, hanem a szövetkezeti haszonélvezetnek, illetve a társadalmi közös termelésnek, mert ez biztosítja életszínvonalának olymérvű szüntelen emelkedését, aminőt a magántulajdonon alapuló egyéni termelés útján sohasem érhetne el. Az alkotmánytervezet kifejezetten nem szünteti meg a tulajdonjogot sem az eddig egyénileg gazdálkodó földművesek földjeinél, sem a még létező kisiparosok termelőeszközeinél, melyek pedig lényegükben és formájukban magántulajdon jellegűek. Nem tesz említést a magántulajdonról, de világosan mondja, hogy a magángazdálkodás megengedett. Az alkotmánytervezet 9. cikkelye így szól: „A szocialista gazdasági rendszer keretei között a személyes munkán alapuló és Idegen munkaerő kizsákmányolását kizáró apró magángazdaság engedélyezve van." A tervezet ebben az esetben is a fennálló helyzetből indul ki. Az eddig egyénileg gazdálkodó földművesekre továbbra is az az elv érvényes, hogy belépésük a szövetkezetbe önkéntes elhatározásuktól függ. Az alkotmánytervezet tehát az eddigi módot szentesíti s nem akarja a problémát olyképpen megoldani, hogy egyszerűen ..megtiltja" a felaprózott magángazdálkodást, sem a még létező kisparasztokat nem kapcsolja be erőszakkal a szocialista termelésbe. Egyet azonban látnunk kell: azt, hogy új alkotmányunk tervezete az apró magángazdálkodást csupán a szocialista gazdasági rendszer keretei között engedélyezi, vagyis olyan mértékben, amennyire az mostani rendszerünkkel összeegyeztethető - a haldokló múltat s nem a jövőt látja benne, egyértelműen kifejezésre juttatja azt az elvet, hogy jelenünk és jövőnk a közös termelésen, a termelőeszközök szocialista tulajdonán alapszik, mert csupán így válik lehetővé a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelése. KÜLÖN EMLÍTÉST érdemel a családi kertekhez fűződő tulajdonjog kérdése, mely gyakran felvetőtik a vita folyamán. Nos, e kérdés is teljesen világos. Az új alkotmánynak egyáltalán nincs szándékában megváltoztatni a jelenlegi helyzetet. A tulajdonos személyi céljait szolgáló földterülethez, nevezetesen a családi kiskertekhez fűződő tulajdonjog épségben marad és teljes jogvédelemben részesül. A. G. ban az állam minden polgárának biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát a társadalom életének valamennyi ágazatában ..." A burzsoá köztársaság alkotmánya is leszögezte papíron a polgárok szabadságjogait. Ámde ezeket a szabadságjogokat a valóságban ísak a társadalom Igen kicsiny része élvezhette. A burzsoá rendszer egymás után adta ki a törvényeket a forradalmi erők letörésére. A burzsoá alkotmány „biztosította" a sajtószabadságot is. „Amikor a kommunista párt lapjai leleplezték a burzsoázia öszszeesküvéseit, törvénnyel ruházták fel a cenzorokat e lapok kifehérítésére. A kommunista szerkesztőket a rendőrség vizsgálati fogságban tartotta és elítélte. Azt gondolták, hogy Ilyen módszerrel tönkreteszik lapjainkat Emlékszem egy esetre. A III. kongresszust megelőző Időben történt. Július Maurer, a košicei kerület akkori párttitkára tudomásomra adta, hogy a Munkás magyar napilap szerkesztőjét letartóztatták, veszélyben van a lap megjelenése. Több elvtárssal elhatároztuk, hogy a lapot magunk fogjuk csinálni. Igy jelent meg a Munkás 18 napon keresztül a börtönberf ülő szerkesztő nélkül ... Az új szocialista alkotmány tervezete olyan jogokat biztosít a dolgozóknak, amilyeneket a burzsoá köztársaság alatt nem mondhattak a magukénak." JAROSLAV ŠTRUPL, a Mélnické Vtelno-i EFSZ elnöke és JAN DRHOVSKÝ, a Maršov u Tábora-i EFSZ elnöke hozzászólásaikban méltatják a munkásosztálynak a szocialista mezőgazdaság megteremtésében nyújtott nagy segítségét. Drhovský elvtárs felveti a kérdést: Megelégedhetünk-e csupán azzal, hogy a munkásosztály sokoldalú seaítséget nyújt nekünk? Ügy gondolom, hogy nagy adósságunkat azzal törleszthetjük le, ha minél többet fogunk termelni. Erre most minden feltételünk megvan. Štrupl elvtárs a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelése érdekében kéri a mezőgazdasági gépeket gyártó dolgozókat és tudósokat, hogy mielőbb oldják meg a mezőgazdasági termelés komplex gépesítésének módját. JOSEF KUBALA, az ostravai Sztálin Nagybánya dolgozója hozzászólásában az alkotmánytervezet 14. cikkelyéből indul ki, mely hangsúlyozza: Az állam politikáját, elsősorban gazdasági politikáját azon célkitűzés elérésére összpontosítja, hogy a termelés általános fellendülése a technika állandó fejlődése és a munkatermelékenység növekedése alapján biztosítsa a szocialista társadalom zavartalan fejlődését és létrehozza a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. . ." Ez helyes — írja — de üzemünkben a gépesítésnek, a technika állandó fejlesztésének kérdése csupán a műszakiak dolga, ebbe nem vonják be a vájárokat, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek és sok hasznos tanácsot adhatnának. Kubala elvtárs rámutat arra, hogy az új technika bevezetése nemcsak az üzem vezetőségének, a műszakiaknak, hanem minden dolgozónak ügye is. Ezzel kapcsolatban felveti a vájárok szakképzettsége fokozásának problémáját. Minél több vájárt kell a gépek kezelésére kiképezni. „Milyen nagy jelentőségű is lenne — írja — ha a bányászok egyúttal gépészek is lehetnének. Ez azzal járna, hogy a gépet nemcsak jobban ki tudnák használni és karbantartani, hanem a gépet tökéletesíthetnék is. Ez is hozzájárulna a fizikai és szellemi munka közötti ellentétek kiküszöböléséhez .. ." A Rudé právo hasábjain közzétett többi vitacikk is arról tanúskodik, hogy hazánk dolgozói új alkotmányunk tervezetét nemcsak helyeslik, hanem az egyes cikkelyekben lefektetett jogokból és kötelességekből kiindulva munkájuk további tökéletesítésére törekszenek. loj SZÖ 349 * 1960. május 17. t V