Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-01 / 120. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. MÁJUS 1. 50 fillér XI. évfolyam, 120. szám Népünk győzelmes munkája Irta: JOZEF KRÍŽ, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB titkára Az idén új jelszó társult az elő­ző évek májusi jelszavaihoz, me­lyek kifejezték politikai és gazda­sági céljainkat, építő terveinket és proletár internacionalista érzel­meinket. Az új jelszó üdvözli né­pünk győzelmes munkáját, szo­cialista hazánkat, a szocializmus hazánkban aratott győzelmét. „Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezetésével immár nálunk is megvalósult az a társadalmi rend­szer, amelyért munkásaink és töb­bi dolgozónk nemzedékei küzdöt­tek, s amelyre a Nagy Októberi szocialista Forradalom győzelme óta példaként tekintettek" — hir­detik a köztársaság új alkotmánya tervezetének első szavai. „Rendkívüli "1960. évnek" nevez­getné az író azt az évet, melyben 15. évfordulóját ünnepeljük an­nak, hogy a szovjet hadsereg fel­szabadította hazánkat. Ebben az évben számos jelentős és nagyha­tású belpolitikai intézkedést haj­tunk végre, olyan fontos nemzet­közi események és államfői talál­kozók tanúi vagyunk, amelyek igen nagymértékben befolyásolhatják a nemzetközi kapcsolatok további alakulását s megszilárdíthatják a különböző ideológiákat és nézete­ket valló nemzetek békés együtt­élésének és versenyének távlatait. Tehát nagyon kedvező belpoliti­kai és nemzetközi körülmények közepette lépünk népeink törté­nelmének új korszakába. Államunk vezető ereje, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja cél­tudatos szervező és nevelő mun­kájával mozgósítja a társadalom újabb és újabb erőit, eredménye­sen kihat a szocialista demokrácia elmélyülésének folyamatára, meg­nyeri a dolgozók összes rétegeit, hogy önként vegyenek részt a köz­életben, az állam irányításában és igazgatásában. Az állam új területi megszerve­zése, a nemzeti bizottságok jog­körének és felelősségének bőví­tése, valamint a gazdasági és kul­turális építésben betöltött szere­pük fokozása már ma, a nemzet­gyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba és a nemzeti bizottságokba történő választások előkészületi időszakában nagyfokú politikai és munkatevékenységre serkent. Si­keresen fejlődik államunk népgaz­dasága, ami elsősorban annak kö­szönhető, hogy teljesítjük és túl­teljesítjük az ipari termelés ter­vét. Az ipari termelésben elért első Negyedévi eredmények azt bizo­nyítják, hogy az ipari termelés növekedésének nagy lendülete Csehszlovákiában állandó jelenség. Hisz a nyerstermelés és áruter­melés az említett időben a múlt év első három hónapjához viszo­nyítva 13 százalékkal, Szlovákiá­ban pedig 18 százalékkal növeke­dett. Ennek eredményeképpen a második ötéves terv feladatainak fő mutatóit már néhány nap előtt teljesítettük, ami lehetővé teszi, hogy jövőre az eredetivel szemben magasabb termelési színvonalon kezdjük meg a harmadik ötéves tervet. Az üzemek és részlegek nagy többsége sikerrel honosítja meg a munkabérek új rendszerét, mely közvetlenül és gazdasági kihatá­sával is előmozdítja a dolgozók életszínvonalának emelkedését. A CSKP XI. kongresszusának az életszínvonal terén eszközölt to­vábbi intézkedései is megvalósul­nak. A legfontosabb köztük a kis­kereskedelmi árak immár nyolca­dik leszállítása, amit a dolgozók érdekében foganatosítandó további intézkedések követnek. Ezzel tel­jesítjük a második ötéves tervnek azon feladatát, mely a lakosság személyi fogyasztásának egyhar­maddal, a reálbéreknek pedig egy­ötöddel való növelését írjuk elő. Gazdaságunk szilárdságának és to­vábbi gyors fejlesztésének felbe­csülhetetlen jelentőségű tényezője a Szovjetunió állandóan növekvő segítsége. Terjedelmét, legalább részben olyan grandiózus vállalko­zás láttán képzeljük el, mint ami­lyen a Keletszlovákiai Kohómü építése. Szovjet dokumentáció és további segítség, főként a válla­lat üzembehelyezését követő éven­kénti sok millió tonna vasércszállí­tás nélkül aligha valósíthatnánk meg ezt a tervet. A Szovjetunió következetes kül­politikája s a nagy Lenin tanítása szellemében a nemzetközi béke biztosításának kérdéseiben kifej­tett fáradhatatlan kezdeményezé­se, melyet az egész szocialista tá­bor támogat, döntő mértékben já­rul hozzá a békés alkotó munka külső kedvező feltételeinek megte­remtéséhez. Másrészt viszont utat nyit a szocialista országok előtt, hogy közvetlenül részt vegyenek a tőkés világgal az egész emberi­séget érintő legégetőbb kérdések­ről folytatott tárgyalásokon. E kérdések között kétségtelenül el­ső helyen szerepel a szovjet kor­mány javaslata a teljes leszerelés­re, melyet Hruscsov elvtárs az ENSZ-közgyűlés tavalyi üléssza­kán terjesztett elő. Azokat a belső és külső feltéte­leket értékelve, melyek közepet­te köztársaságunk nemzetei a fej­lődés új szakaszába, a fejlett szo­cialista társadalom építésének szakaszába lépnek azzal a céllal, hogy előkészítsék az ország erő­forrásait s az embereket a kom­munizmusba való áttérésre, he­lyénvaló ismét kiemelnünk, hogy továbbra is nagy szövetségesünk­kel és barátunkkal — a testvéri Szovjetunióval és a szocialista vi­lágrendszer többi országaival kar­öltve haladunk ezen az úton. Ma, amikor az ember alkotó munkáját ünnepeljük, elmondhat­juk, boldog az az ország, amely­ben a munka a legnagyobb tisz­teletnek örvend, ahol a köz javára végzett munka az állam minden egyes polgárának elsőrendű köte­lessége, de ugyanakkor alapvető joga is. Csehszlovákiában hagyo­mánnyá vált, hogy az emberek kölcsönös üdvözlésükkor is tisz­telettel adóznak a munkának. Nincs ebben semmi formaiság, sőt ez a szép szokás teljesen kifejezi az emberek munkaviszonyát. Mun­kásainkat és technikusainkat ki­váló munkatörekvés, termelési ügyesség, ötletesség, műszaki és termelési fejlettség jellemzi. A vi­lágpiacokra kiszállított termékeink (Folytatás a 2. oldalon) (Lörincz Gyula rajza) • ^ ^ Július Lenko: VER Kikelve átlőtt keblekből, születve szívekből, öltöztetve munkás-dicsőségbe, eljött ismét május elseje, s az éneklő, rajzó méhekként zúgó emberáradat véle; a dalokban érzés ég, a szem zászlókra tekint, míg a nap-tündérrózsa kéklő víztükrön ring. De május elseje nemcsak az idő arany gyapja, melyet a lelkesedés egy napra jelborzolt. Erő ez, szele a világ kujárjait megcsapja, élő fáklya, melyet többé semmi el nem olt, amely hajóknak, vonatoknak utat mutat, világít, míg hasznos teherrel járják a nagyvilágot. Rubin is, mágikus fénnyel csillogó vörös kő, a bányászt ővele nyeli el a föld gyomra, hirdetője a tavasznak, mely fiatal örökké, mint az első virág, amely szirmát kibontja, híd, amely összekapcsol, hogy békében éljünk, maga az élet ő, a munkánk és a vérünk. Lengő zászlaja alatt szépséges partok felé úsznak a városok, mint hajók tengert járva, mennyboltja alatt álmodik gazdag termést a földműves: hiszen kenyér és búzatábla. Május elseje páncél, mely házainkat védi, mikor az ördög tombol, s dühét villám kiséri. Átlőtt keblekből született május elseje, munkás-dicsőség mezébe öltözötten ismét eljött közénk, éltetjük lelkesen. De az idő szárnyát lebbenti — só tovalibben. A szíve azonban örökké dobog bennünk, mert éltető munkánk ő, s a dal, mit róla zengünk. Fordította: Fügedi Elek Petrik József: ÄJU Májusi reggel, csodaszép, tarka szőnyeggel fut a rét. Csilló fényárban tündököl, tarka virággal üdvözöl. És csupa friss dal ez a nap: dús illatokkal szállanak. Sej, május, május, örök-szép! Hős proletár juss, örökség! Vér árán vették a dalunk, vér árán lett szép májusunk. — Védd is kitartón örökét, hogy megmaradjon örök-szép. ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom