Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

A CSKP KB határozata a nemzeti bizottságok jogkörének f Len i n és munkásmozgalmunk és felelősségének bővítésérő!, valamint a gazdasági és kulturális életben bitöltött szerepük növeléséről (Folytatás a 9. oldalról) lyok dolgozói kötelességei közé tar­tozik, hogy részt vegyenek a nem­zeti bizottság képviselőinek a vá­lasztókkal tartott ülésein és beszél­getésein. Felelősséggel tartoznak a lakosok észrevételei, javaslatai és az ügykörükbe tartozó kérdések ide­jében és helyesen való elintézéséért. A nemzeti bizottságok tanácsainak és állandó bizottságainak feladata szüntelenül gondoskodni a nemzeti bizottság apparátusa dolgozóinak po­litikai és szakmai fejlődéséről. Szo­cialista típusú államapparátus dol­gozóivá kell nevelni őket. Meg kell követelni tőlük, hogy pártosan, kez­deményezően fogjanak a nemzeti bi­zottság feladatainak teljesítéséhez és betartsák az államfegyelmet. Haté­kony segítséget kell nyújtani nekik a nemzeti bizottság apparátusának munkájában megnyilvánuló bürokra­tikus jelenségek leküzdésében. A nemzeti bizottságok pártirányítása elmélyítésének elvei A nemzeti bizottságok és az álta­luk irányított gazdaság új szerve­zése, valamint a gazdasági és kul­turális építés ügyének feladatai meg­követelik a párt vezető szerepe, po­litikai és szervezőtevékenysége új formákban való érvényesítésének fej­lesztését és a bevált formák elmé­lyítését. Az eddigi tapasztalatok és az új feltételek alapján a nemzeti bizottságok irányításában a követ­kező elveket kell érvényesíteni és fejleszteni: 1. a pártszervek és szervezetek megtárgyalják a nemzeti bizottságok munkájának valamennyi fontos kér­dését. Határozataikkal a nemzeti bi­zottságokat a szocialista építés be­fejezése és a fejlett szocialista tár­sadalom kibontakoztatása, valamint a lenini munkastílus érvényesítése feladatainak teljesítésére irányítják. Elsősorban gondoskodnak arról, hogy a nemzeti bizottságok az állami terv feladataiból kiindulva, felhasz­nálva minden helyi tartalékot és le­hetőséget, komplex módon biztosít­ják a kerület, a járás és a község távlati fejlesztését. Ugyanakkor a távlati tervek szempontjából meg­oldják a mezőgazdasági és ipari ter­melés, a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások, a kulturális forradalom konkrét problémáit, gondoskodnak az adott feladatok egyenletes teljesí­téséről és túlszárnyalásáról. Főleg a járási nemzeti bizottságok tevé­kenységének egyik legfontosabb fel­adata fordulatot elérni a mezőgaz­dasági termelésben. A pártszervek és szervezetek egy­idejűleg kitúzik a meghatározott cé­lok elérésének fő útjait és eszkö­zeit, s emellett sokoldalúan fejlesz­tik a nemzeti bizottságok, valamint azok egyes funkcionáriusainak kez­deményezését és önállóságát. Arra törekszenek, hogy a nemzeti bizott­ságok plénumai, tanácsai és állandó bizottságai szerepe megfeleljen a jelenlegi feladatoknak, hogy a nem­zeti bizottságok szervező- és tömeg­politikai tevékenységükkel elérjék azt, hogy a dolgozók a legszélesebb mértékben részt vegyenek a társa­dalom fejlesztése valamennyi kérdé­sének megoldásában a nemzeti bi­zottság működési körében és hogy minden fontos intézkedést megtár­gyaljanak az emberekkel a munka­helyeken és a választókörzetekben. A kerületi és járási pártbizottsá­gok a nemzeti bizottságok pártcso­portjaival együtt kidolgozzák a nem­zeti bizottságok tanácsai és bizott­ságai tevékenysége ellenőrzésének helyes rendszerét. Helyesen kell irányítani a nem­zeti bizottságok pártcsoportjait. Azok a pártcsoportok, amelyeket a nemzeti bizottságok kommunista képviselői képeznek, az illetékes pártszervezetnek vannak alárendel­ve. Sokoldalúan erősítik a párt be­folyását, érvényesítik politikáját és a pártonkívülieket a párt politikájának megvalósítására vezetik, megszilár­dítják a nemzeti bizottságok kollek­tív vezetését. A pártszerveknek és szervezetek­nek el kell érniök, hogy a nemzeti bizottságok valamennyi tagja és dol­gozója teljes mértékben megértse, hogy a nemzeti bizottságok tevékeny­ségét a párt határozatai irányítják, amelyek irányelvet képeznek mun­kájuk számára és hogy a párt veze­tő szerepének érvényesítésében a fő és alapvető dolog a párthatározatok fontosságának megértése, a legna­gyobb erőfeszítés kifejtése teljesíté­sük érdekében. Abból az elvből kiin­dulva, hogy a párt elsősorban tagjait mozgósítja az elfogadott határozatok teljesítésére, a pártszervek és szer­vezetek rendszeresen összehívják a nemzeti bizottságok pártcsoportjait, a nemzeti bizottságok funkcionáriu­sait felvértezik funkciójuk teljesíté­sére. A pártcsoportok útján egysége­sítik a kommunisták aktiv eljárását valamennyi döntő kérdés megoldásá­nál a nemzeti bizottságok plénumai­ban, tanácsaiban és bizottságaiban. A pártcsoportok üléseiken megtár­gyalják a nemzeti bizottságok fel­adatait, bírálnak, harcolnak a gya­korlatban a bürokratizmus és oppor­tunizmus ellen, a magasabb párt- és állami fegyelemért a nemzeti bizott­ságokban, ellenőrzik a párt- és a kormány határozatainak és irányel­veinek teljesítését, bírálóan megtár­gyalják az egyes bizottságok és sza­kaszok munkáját, általánosítják a munkájukból eredő jó példákat. Egy­úttal betöltik a funkcionáriusok ne­velésének fontos feladatát, hogy a párthatározatok teljesítéséért küzdő következetes harcosokká váljanak. 3. Külön figyelmet kell fordítani a párt befolyása biztosításának a nem­zeti bizottságok albizottságaiban. Ezen albizottságok sikeres munkáját a kommunisták szavatolják. A nem­zeti bizottságok és pártszervek fele­lős funkcionáriusai megtárgyalják velük a bizottságok fontos feladatait. A bizottságok munkájának jelentős kérdéseit a bizottságok kommunista tagjai előterjesztik a nemzeti bizott­ság pártcsoportja, esetleg az illeté­kes pártszerv elé. A kerületi, járási, helyi és közös helyi bizottságok rendszeresen foglalkoznak a bizott­ságokban dolgozó kommunisták tevé­kenységével, bevonják őket a párt­aktívába az elfogadott határozatok biztosítására, és tapasztalataikat ki­használva népszerűsítik a bizottsá­gok munkájának jó példáit. A CSKP falusi alapszervezetei irá­nyítják a helyi nemzeti bizottságok albizottságainak kommunistáit, meg­tárgyalják a nemzeti bizottságok te­vékenységét a bizottságok ülésein esetleg a taggyűléseken. 4. A helyi és járási nemzeti bi­zottságok fokozott hatásköre és fe­lelőssége megköveteli a felsőbb szer­vek hatékony támogatását is. A ke­rületi pártbizottságok ezért arra tö­rekszenek, hogy a kerületi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizott­ságoknak politikai és szakszerű se­gítséget nyújtsanak a feladatok meg­oldásánál. A járási pártbizottságok megkívánják, hogy a járási nemzeti bizottságok hatékony támogatásban részesítsék a helyi nemzeti bizottsá­gokat. Külön figyelmet fordítanak a já­rási pártbizottságok és a járási nem­zeti bizottságok a helyi nemzeti bi­zottságok titkárainak munkájára. Gondoskodnak arról, hogy a titkárok tevékenységének javarészét a párt falun végzett politikája megvalósí­tásáért, elsősorban a mezőgazdasági termelés fokozásáért és a kulturális élet fejlesztéséért folyó szervező munka képezze, hogy a falu életének minden ' kérdését a nemzeti bizott­ságok intézzék a lakosság széleskörű részvételével. Felelősek a helyi nem­zeti bizottságok titkárainak politikai neveléséért, akiket munkájukban rendszeresen támogatnak. 5. A párt vezető szerepe követke­zetes érvényesítésének és a nem­zeti bizottságok igényes feladatai si­keres teljesítésének egyik döntő fel­tétele a káderek helyes kiválasztása, elhelyezése, politikai és szakmai színvonalukról, valamint további nö­velésükről való gondoskodás. A kádermunka a pártszervek és szervezetek politikai szervezési és irányító munkájának oszthatatlan ré­szét képezi. Ezért nagy figyelmet fordítanak a nemzeti bizottságok és apparátusa, plénuma, tanácsai és al­bizottságai helyes politikai összeállí­tásának, rendszeresen erősítik a nemzeti bizottságokat olyan aktív pártfunkcionáriusokkal és tagokkal, akik a feladatok teljesítéséért folyó harc szervezőinek első soraiban ál­lanak. A nemzeti bizottságok vezető funk­cionáriusai a pártszervezetekkel együttműködve következetesen érvé­nyesítik a helyes káderpolitikát a nemzeti bizottságokban, amelyet te­vékenységük oszthatatlan részének tekintenek. Egyidejűleg felelősek az illetékes pártszerveknek a nemzeti bizottságokban végzett kádermunká­ért. Avégből, hogy a nemzeti bizottsá­gok funkcionáriusai felelőségteljesen végezhessék feladataikat, a pártszer­vek megszervezik szakszerű politikai oktatásukat az internátusi iskolákon, szemináriumokban, esetleg más ne­velési formát választanak. 6. A nemzeti bizottságok appará­tusában a pártszervek és szerveze­tek a nemzeti bizottságok illetékes pártalapszervezeteinek és vezető funkcionáriusainak útján érvényesí­tik a párt vezető szereDét. A nem­zeti bizottságok apparátusában lé­tesített pártszervezeteknek nincs jo­guk ellenőrizni a nemzeti bizottság tevékenységét. Törődnek a párt- és a kormány határozatainak és irány­elveinek következetes teljesítésével a nemzeti bizottságok dolgozóinak útján. A feladatok teljesítésénél a kommunisták és a pártonkívüliek egységes, szervezett eljárására töre­kednek. Harcolnak a bürokratizmus ellen, a lenini munkastílus követke­zetes érvényesítéséért a nemzeti bi­zottságok apparátusában, az admi­nisztratíva állandó javításáért, egy­szerűsítéséért és olcsóbbá tételéért. Ezért rendszeres figyelmet fordíta­nak a nemzeti bizottságok dolgozói­nak ideológiai és szakképzettsége fo­kozására, fejlesztik a dolgozók kez­deményezését, önállóságát, bírálatát, önbírálatát és ezzel megerősítik ben­nük a szocialista állami apparátus dolgozójának jó tulajdonságait. Fi­gyelemmel kísérik, hogy a nemzeti bizottságok dolgozói miként telje­sítik a párt- és a kormány határoza­tait; mindazokra a megállapított hi­bákra. amelyeket egyedül nem tud­tak kiküszöbölni, felhívják a nem­zeti bizottságok vezető dolgozóinak, vagy pedig az illetékes pártszer­veknek figyelmét. Munkájukban szem előtt tartják a CSKP Központi Bi­zottságának a minisztériumok és köz­ponti hivatalok pártszervezetei mun­kájáról szóló határozatait. A CSKP Központi Bizottságának, a nemzeti bizottságok hatáskörének és felelősségének bővítéséről szóló határozata és feladatai fokozása a gazdasági és kulturális építésben a nemzeti bizottságok fejlődésében új, magasabb fok elérését jelentik A határozat feltételeket teremt a nemzeti bizottságok szervezeti for­máinak és funkcióinak elmélyítésére társadalmunk új feladataival össz­hangban a szocializmus előrehaladott­építésének időszakában, amikor a nemzeti bizottságok elé teljes mér­tékben feltornyosulnak a gazdaság további fellendítése szervezésének feladatai körzeteikben, valamint a kultiirforradalom fejlesztésének fel­adatai. A CSKP KB határozata a szocia­lista demokrácia jelentős elmélyíté­sét jelenti hazánkban, ami megnyil­vánul majd a gazdasági és kulturális építés új sikereiben. A pártszervek szervezetek és a párttagok feladata, hogy a CSKP KB ezen határozatának életbelépteté­sével a nemzeti bizottságok és vala­mennyi dolgozó törekvésének élén álljanak, hogy a határozatban foglalt intézkedések teljes eredménnyel jár­janak és hozzájáruljanak szocialista társadalmunk további fejlesztéséhez. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség prágai kiállítási termében c kedden, április 12-én megnyílt a („Lenin és a csehszlovákiai munkás­£ mozgalom" kiállítás, amelyet Lenin > születésének 90. évfordulója tiszte­hetére a CSSZBSZ KB dolgozói készí­; tettek elő. A kiállítás szemlélteti azt a ha­; tást, amelyet Lenin tanításai gya­[koroltak a cseh proletariátus forra­Idalmi mozgalma fejlődésére száza­ídunk elejétől kezdve, amikor is £ Oroszország munkássága már szer­vezetten döntő harcot vívott a ki­zsákmányolók ellen, egészen addig •az időig, amikor a szocialista Cseh­szlovákia építőmunkájában gyakorla­; tilag valósítjuk meg Lenin elképze­léseit. A kiállítás legértékesebb ré­sze a V. I. Lenin prágai tartózkodá­sára vonatkozó anyagot tartalmazza. Lenin 1900-ban Prágában keresett menedéket a cári rendőrség üldözése elől. Különösen fontos az 1912-es évre, az Oroszország Szociáldemok­rata Munkáspártja VI. konferenciája idejére emlékeztető anyag. További, érdekes irattári anyag arról tájé­koztatja a kiállítás látogatóit, milyen visszhangot keltett e konferencia a cseh munkássajtóban és V. I. Lenin mily értékes segítséget nyújtott a marxi baloldal kialakulásában s 1921 májusában Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakításában. A kiállítás április végéig tart. Vegyi iparunk nagyobb halékonysogo érdekében (ČTK) - Bratislavában kedden. ; április 12-én háromnapos országos : értekezlet kezdődött a vegyi ipari beruházási építkezések kérdéseiről. : Az értekezleten Jozef Kríž, az : SZLKP KB titkára, Jozef Púčik vegyi ; ipari miniszter, a CSKP KB, az SZLKP ; KB, s a szakszervezetek képviselői, : a vegyi ipari építkezésekben érde­kelt miniszterek helyettesei, vegyi ipari, építészeti és szállítóvállalatok igazgatói vesznek részt. R. Javorík, a vegyi ipari minisz­; ter helyettese fő beszámolójában a ! beruházási építkezések terén jelen­leg fennálló helyzetet s a szakága­; zat harmadik ötéves tervünk felada­tainak teljesítésére tett előkészüle­; teit elemezte. A beszámolót vita és három mun­kacsoport ülése követte. E munka­A fogyasztási és termelőszövetkezetek továbbfejlesztése (ČTK) - A Szövetkezetek Köz­! ponti Tanácsa, a több mint 2 millió y tagot számláló szövetkezeti mozga­lom legfőbb szerve szerdán tartotta [Prágában teljes ülését, melyen Josef [Nepomucky, a Központi Tanács elnö­[ke beszámolójában a szövetkezetek í által múlt évben kifejtett tevékeny­íséget elemezte és többek között le­> szögezte, hogy azon elvek követke­>zetes betartása, amelyeket a CSKP ; KB tűzött ki a Szövetkezetek Köz­• ponti Tanácsa elé a nemzetközi kap­csolatok kérdésében, hozzájárult a [szocialista tábor országaiban, de szá­l mos további, különösen a gazdasági­ílag kevésbé fejlett országokban mű­íködő szövetkezeti szervezetek továb­>bi kapcsolatainak elmélyítéséhez és > megszilárdításához is. Nagyra érté­f kelte a szövetkezeti tagok által ha­fzánk felszabadításának 15. évfordu­t lója tisztéletére tett felajánlásokban {megnyilvánuló lelkes kezdeménye­zést. A tagok azon a sok ezer mun­kaórán kívül, melyeket szabad ide­ijükben elárusító helyeik, kisüzemeik • fejlesztésére fordítanak az EFSZ-ek [építkezésein, a termés betakarításá­énál, de különösen a talaj termővé Jtétele érdekében munkabrigádokban, í mintegy 2,5 millió órát dolgoznak le. csoportok részletesen foglalkoztak elsősorban a beruházások gazdasági hatékonyságának, a vlagyimíri moz­galom további elterjesztésének s a beruházási építkezési terv egyenle­tes teljesítése biztosításának kérdé­seivel. Naponta több mint ezer látogató a prágai Lenin Múzeumban (ČTK) — Azt a szüntelen nagy érdeklődést, melyet dolgozóink tanú­sítanak V. I. Lenin, a nagy forra­dalmár, tudós és a világ proletárjai tanítója élete s műve iránt, az a tény is bizonyítja, hogy a felszaba­dításunk óta eltelt 15 év alatt Lenin műveit 4 750 000 példányban adták ki hazánkban. A prágai V. I. Lenin Múzeumot ez év első negyedében több mint 50 ezer dolgozó, katona, diák és tanuló látogatta meg. Áprilisban, amikor az egész haladó szellemű emberiség megemlékezik V. I. Lenin születésé­nek 90. évfordulójáról, naponta több mint ezer látogatója van a múzeum­nak, akik közül sokan hazánk legtá­volabb eső részeiből érkeznek Prágá­ba. A múzeumban kiállított csaknem 2000 tárgyat a legközelebbi időben N. N. Zsukov kiváló szovjet grafikus ajándékával — a Lenin életét szem­léltető 30 gyönyörű grafikai alkotás­sal egészítik ki. A lakásszövetkezetek 2237 tagja már beköltözött új lakásába (ČTK) - Hazánkban eddig 27 653 család határozta el, hogy részt vesz a szövetkezeti lakásépítésben. Annak érdekében, hogy valóra válthassák a szövetkezeti építés egyik legfőbb elvét, azaz önsegély útján végezhes­sék el a munkák egy részét, 516 pol­gári és alkalmazotti szövetkezetben tömörültek. Hazánk azon dolgozói közül, akik a szövetkezeti lakásépítés gondolatát magukévá tették, 2237-en családjukkal már új lakásba költöztek. „Ki az utcára, dobosok és költők! (MAJAKOVSZKIJ EMLÉKEZETE) < i A festői szép Grúzia volt szülőha­zája. Itt látta meg először a napvilágot Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij, a polgárháború és a szovjet hatalom első éveinek legna­gyobb költője, a halhatatlanná vált szovjet poéta. Bagdadiban született, ahol apja — haladó gondolkodású orosz ember — erdész volt. A közeli kutaiszi gimnáziumban tanult a fiatal Vologya. Innen indult el mozgalmas forradalmi életútjára. A grúziai kör­nyezet, a hegylakó népek természe­tes szabadságvágya, ugyanakkor a cári elnyomatás fokozott megnyilvá­nulása korán kinyitották a leendő költő szemét. A szabadság eszméi iránt fogékony lelkülete a harcoló forradalmárok táborába vezérelte. Az 1905-ös forradalmi hullám hatá­sára kitört diákmegmozdulások aktív részvevője. Világnézeti szempontból Moszkvá­ban érik határozott egyéniségű, bol­sevik típusú forradalmárrá. Apjának 1906-ban váratlanul bekövetkezett halála után költözik Moszkvába. Anyja úgy tartja el a családot, hogy bérbe ad egy szobát. Fontos körül­mény, hogy Majakovszkijék moszkvai szobáját forradalmár diákok bérel­ték ki, akik igen nagy hatással vol­tak Vologya politikai fejlődésére. 1908 fontos esemény Vlagyimir Vla­gyimirovics életében: belép a bolse­V. V. Majakovszkij arcképe. világirodalomban. Művészetének, épp­úgy mint egész életének útja gö­röngyös. Bár szívvel-lélekkel a for­radalom szolgálatába állott, művé­szetére a kor divatos művészeti irányzata, a kispolgári futurizmus és szimbolizmus erősen rányomta bélye­gét. Nehezen, önmagával viaskodva szabadult meg fokozatosan a futuriz­vik pártba. Egyéni és művészi élete mus csökevényeitől. Forradalom előt­ettől kezdve a párt, a nép szolgála­tában telik el. ti főbb műveiből (Háború és béke, Az ember) kicseng az emberiség Majakovszkij rendkívüli egyéniség örökös aggasztó problémái iránti volt a szovjet s mondhatjuk, az egész megértése és mély humanizmusa. Uj­jongva fogadta a februári forradalom kitörését, de érezte, hogy a szocialis­ta forradalom fogja csak valóra vál­tani azt, amiért hevül. M ajakovszkij sokoldalú művész volt: festészettel is foglalko­zott, s tehetségét politikai plakátok szerkesztésében érvényesítette. Mű­vészete időszerű költészet volt: egy­aránt ápolta a forradalmi lírát, sza­tírát, mint az alkalmi verseket. Alko­tása delén a forradalom vezérének, Vlagyimir Iljicsnek csodálatos em­beri alakja ihlette költészetét. „Én Leninben a világ s a magam egyező hitét dicsőítem". — vallja Vlagyimir Iljics című versében. Lenin halálára írt poémájával új, sajátos műfajt vitt a szovjet költészetbe. Majakovszkij forradalmár és ha­zafi volt s ezt híven tükrözte költé­szete. Hivatásáról azt vallotta: „Az a költő, aki a proletariátus felfegy­verzésére kölcsönzi tollát, aki nem irtózik a „piszkos munkától", a for­radalom és a népgazdaság építésé­nek bárminő témájától." Az igaz ha­zafi forró vallomását látjuk a Vers a szovjet útlevélről című köteményé­ben. Mily büszkén és határtalan el­ragadtatással hangzik a költő szava: Én a Szovjetunió polgára vagyok! Életművéről sokáig vitáztak. Sok ellensége volt, főként a polgári szár­mazású rétegek köréből, akik nem értették meg költészetét. Igaz, Le­nin is sokszor bírálta -futurista ten­denciáiért, viszont úgy nyilatkozott alkotásáról, hogy politikai szempont­ból tökéletes. A 7. utókor tiszteli Majakovszkij "irodalmi hagyatékát az őt meg­illető helyre, a szocialista realizmus úttörői közé állítja a 30 évvel ezelőtt elhúnyt költőt. L. L. ÜJ SZÓ 10 * 196 0- áP rilis 1 4-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom